3/2005. Közigazgatási jogegységi határozat

Társadalmi szervezetnél, alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezésre való jogosultság szabályairól

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2005. május 23. napján megtartott nem nyilvános ülésen az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének indítványa folytán meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Társadalmi szervezetnél, alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

INDOKOLÁS

I.

A Legfőbb Ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 31. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 31. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte a következő kérdésben:

A társadalmi szervezeteknél a bankszámla feletti rendelkezéshez kell-e minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása, vagy az alapszabályban tisztsége szerint megjelölt személy egyedül is jogosult a bankszámlával rendelkezni.

Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a felvetett kérdésben az ítélkezési gyakorlat nem egységes.

Az egyik álláspont szerint törvénysértő az az alapszabályi rendelkezés, amely az egyesület bejegyzett képviselőjét egymagában feljogosítja a bankszámla feletti rendelkezésre.

A Szegedi Ítélőtábla Kny.II.20.148/2004/2. számú végzésének indokolásában kifejtette hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (4) bekezdése alapján a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 29. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Figyelemmel arra, hogy a társadalmi szervezet jogi személynek minősül, a gazdasági forgalomban való részvétel szempontjából szükséges annak meghatározása, hogy név szerint mely két személy jogosult a bankszámla felett való rendelkezésre. Törvénysértő tehát az alapszabály 4. pontja, melynek értelmében a vadásztársaság bankszámlája felett egy személy jogosult rendelkezésre, aki nem név szerint, hanem tisztsége alapján került megjelölésre.

Hasonló álláspontra helyezkedett a Pécsi Ítélőtábla, amikor végzése indokolásában megállapította, hogy az alapszabály rendelkezései nem felelnek meg a Ptk. 29. § (3) bekezdésében írtaknak, mert nincs két utalványozási joggal rendelkező személy megjelölve az alapszabályban (Knyf.III.20.120/2003/4.).

A másik álláspont szerint egy személy is jogosult a bankszámlával rendelkezni.

A Fővárosi Ítélőtábla 1 .Kny.52.422/2003/3. számú végzésének indokolásában írtak szerint: "A Ptk. 29. § (3) bekezdése alapján a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet." Ilyen tartalmú eltérést szabályoz a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), amely 5. §-ának (2) bekezdésében kimondja, hogy jogi személy számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, teljes vagy rövidített név betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla felett való rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az R. lehetőséget biztosít egy személy részére a bankszámlával kapcsolatos rendelkezésre, ugyanakkor azonban feltételül előírja a jogi személy teljes nevének használatát. E szabály következtében a bankszámla feletti rendelkezési jog sem igényli a testületi képviselő szervet. Ehhez az alapszabálynak azt kell tartalmaznia, hogy a tisztsége szerint megjelölt személy a nyilvántartásba vett egyesület teljes nevének használata mellett egyedül is jogosult a bankszámlával rendelkezni. A Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartásba vételének tárgyában hozott határozatok másodfokú elbírálása során több határozatában úgy foglalt állást, hogy a bankszámla felett való rendelkezési jogot a Ptk. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint úgy kell szabályozni, hogy csak az az alapítvány vehető nyilvántartásba, amelynek alapítója az alapító okiratban név szerint kijelöli a bankszámlával rendelkező két személyt (Kny.I.35.647/2001/4. szám), jogszabályba ütköző az az alapító okirat, mely szerint a bankszámla felett való rendelkezés, az utalványozás joga a képviselőt, mint egyedüli rendelkezőt, illetve egyedüli utalványozót illeti meg (Kny.II.27.035/1998/8. szám) . Az alapszabályból ki kell tűnnie annak, hogy ki az a megfelelő képviseleti joggal felruházott tisztségviselő, aki a bankszámla felett az elnökkel együtt rendelkezni jogosult. Az aláírási címpéldány nem pótolja az alapszabály hiányos előírásait (Kny.VL37.611/2004/4. szám) .

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy álláspontja szerint a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt szabályok nem tekinthetők a Ptk. 29. §' (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől való eltérésnek. A Korm. rendelet elsődlegesen a bankszámla feletti rendelkezésnek a hitelintézet előtti gyakorlásának módját szabályozza. Azt a kérdést azonban, hogy a bankszámla feletti rendelkezéshez egy vagy több bejelentett személy aláírása szükséges az adott jogi személyre vonatkozó anyagi jogi szabályok határozzák meg. Mivel a Ptk.-nak az alapítványra vonatkozó rendelkezései, illetve az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény ilyen eltérő szabályt nem tartalmaz, a társadalmi szervezeteknél és az alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezéshez két személy aláírása szükséges.

Ugyanakkor a Ptk. 74/C. § (3) bekezdése szerint nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet) amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználásra meghatározó befolyást gyakorol, ezért a nyilvántartás tárgyában határozó bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a kijelölés nem ütközik-e a Ptk. ezen tiltó rendelkezésébe.

III.

Az indítványban foglaltakra figyelemmel megállapítható, hogy a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi feltétele fennáll, mert az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat hozatala szükséges annak kimondásához, hogy a társadalmi szervezeteknél kell-e minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása a bankszámla feletti rendelkezéshez vagy elégséges az alapszabályban a jogi személy képviseletére jogosultként megjelölt személy aláírása.

Minthogy a jogi személy alapítvány is köteles pénzeszközeit bankszámlán tartani, és pénzforgalmát bankszámlán bonyolítani, nem mellőzhető a javaslatban felvetett kérdés megválaszolása az alapítványok tekintetében sem.

A bankszámla feletti rendelkezéssel összefüggésben vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy a nyilvántartásba vétel tárgyában döntő bíróságnak a nyilvántartásba vétel feltételeként meg kell-e kívánnia azt, hogy az alapszabály vagy az alapító okirat a bankszámla felett rendelkezni jogosult személy vagy személyek névszerinti megjelölését tartalmazza.

IV.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. Az alapítvány jogi személyiségét a Ptk. 74/A. § (l) bekezdése mondja ki.

A Ptk. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és a jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

A Ptk. 29. § (3) bekezdésében felhívott eltérő rendelkezésként fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla az R. 5. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezést, hogy jogi személy számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett teljes vagy rövidített név (cégnév) betűszerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.

A jogegységi tanács álláspontja szerint azonban az R. felhívott szabálya a Ptk. 29. § (3) bekezdésében megkívánt eltérő jogszabályi rendelkezésként nem értékelhető. Az eltérő jogszabályi rendelkezésnek ugyanis az adott jogi személyre vonatkozóan kell határozottnak, egyértelműnek és kifejezettnek lennie. Ez adott esetben azt jelenti, hogy az eltérést tartalmazó jogszabálynak kifejezetten arról kell rendelkeznie, hogy - a Ptk.-ban foglaltakkal szemben -mely esetben nem szükséges két személy aláírása a bankszámla feletti rendelkezéshez.

Ilyen - az eltérést határozottan és egyértelműen kimondó -jogszabály, pl. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 40. § (1) bekezdése, amikor kimondja, hogy ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is önálló.

Az R. 5. § (2) bekezdése - a pénzforgalom szabályozása tekintetében - végrehajtja a Ptk., valamint az eltérő szabályozást tartalmazó törvények rendelkezéseit, s ezeknek megfelelően mondja ki, hogy a számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez - egyebek mellett - a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Ez a rendelkezés tehát csupán arra utal, hogy - ha van a Ptk. 29. § (3) bekezdésétől eltérő jogszabály - úgy az ott megjelölt számú személy aláírása szükséges a bankszámla feletti rendelkezéshez.

Az R. ezen szabálya tehát kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy mely esetekben nem szükséges két személy aláírása a bankszámla feletti rendelkezéshez, ezért a Ptk. 29. § (3) bekezdésében megkívánt - eltérést tartalmazó -jogszabályként nem értékelhető.

Mindebből pedig az következik, hogy - az azt lehetővé tevő eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a társadalmi szervezetek bankszámla feletti rendelkezéséhez minden esetben az alapszabályban két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

V.

A Ptk. 74/A. § (1) bekezdésében írtak szerint jogi személynek minősülő alapítványok esetében sincs a Ptk. 29. § (3) bekezdésében felhívott eltérést szabályozó - a fentiekben jellemzett - kifejezett és egyértelmű jogszabályi rendelkezés. Így kimondható, hogy alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezéshez az alapító okiratban képviseleti joggal felruházott két személy aláírása szükséges.

VI.

A jogi személyiségű társadalmi szervezet, illetve alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre [Etv. 4. § (1) bekezdés, Ptk. 74/A. § (2) bekezdés].

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása VI. pontjában úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartási kérelmet benyújtó képviselő jogosultságát vizsgálni kell. Ennek érdekében - a képviselő személyének azonosíthatósága miatt - a társadalmi szervezet megválasztott ügyintéző és képviseleti szervének tagjai közül a képviselő nevét fel kell tüntetni.

A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet, az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól pedig a 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet rendelkezik. A bankszámla felett rendelkezni jogosult személyek ezen rendeletekben bejelentendő vagy nyilvántartó adatként megjelölésre nem kerültek. Ezért a nyilvántartásba vétel tárgyában határozó bíróságnak a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyek megjelölését társadalmi szervezetek esetében nem kell megkövetelni. Ha a társadalmi szervezetet alakító tagok az alapszabályban erről mégis rendelkeznek, akkor két személyt kell megjelölniük, mivel egy személy megjelölése esetén az alapszabály a Ptk. 29. § (3) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, így ennek alapján a nyilvántartásba vételi kérelem nem teljesíthető.

A Ptk. 74/C. § (4) bekezdése szerint, ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről, és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is.

Alapítvány esetében azonban a Ptk. 74/C. § (4) bekezdésének megfelelően az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyeket, a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét, így a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket is. A nyilvántartásba vételről rendelkező bíróságnak- egyebek mellett - vizsgálnia kell, hogy az alapító okirat megfelel-e a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezésnek. E szerint nem jelölhető ki, illetőleg nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználásra meghatározó befolyást gyakorolhat. Ezért a bíróságnak a nyilvántartásba vétel során meg kell győződnie arról, hogy a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglalt garanciális szabály a bankszámla felett rendelkezésre jogosult személyek kijelölése esetében is érvényesül.

Budapest, 2005. május 23.

Bauer Jánosné dr. s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,

előadó bíró

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k.,

bíró

Dr. Madarász Gabriella s. k.,

bíró

Dr. Kozma György s. k.,

bíró