BH 2008.10.266 Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül - A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű [Ptk. 80. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.631478/2004/10., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20022/2007/3., Kúria Pfv.21904/2007/5. (*BH 2008.10.266*)

***********

A jogerős ítélet megállapította, az alperes 2004 februárjában megsértette az I. r. felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy beszélgetésükről tudta és beleegyezése nélkül hangfelvételt készített. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és feljogosította az I. r. felperest a hangfelvétel megsemmisítésére. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a peres felek 2004-ben egy munkahelyen dolgoztak. Ebben az időben az alperes diktafonján egy ízben rögzítette az I. r. felperessel folytatott beszélgetését.

E tényállás alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a I. r. felperes hangfelvételével visszaélt azáltal, hogy az I. r. felperes tudta és hozzájárulása nélkül a vele való beszélgetést magnetofonszalagra felvette. Ezzel megsértette az I. r. felperesnek a Ptk. 80. § (1) bekezdésében védett személyhez fűződő jogát. Ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján a jogsértést megállapította, a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a d) pont alapján rendelkezett a sérelmes helyzet megszüntetéséről, feljogosítva az I. r. felperest a birtokában tartott hangfelvétel megsemmisítésére. A jogerős ítélet az alperesnek azt a védekezését, amely szerint a hangfelvétel elkészülte során visszaélést nem követett el, nem fogadta el, megállapítva, hogy a visszaélés önmagában akkor megvalósul, ha a hangfelvétel készítésére az érintett tudta és beleegyezése nélkül kerül sor. Az érintett engedélye nélküli felvétel készítésével ugyanis a jogsértő "illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe". Annak, hogy a hangfelvétel elkészítése során az alperes milyen magatartást tanúsított, jó- vagy rosszhiszeműen járt el, nem tulajdonított jelentőséget, megállapítva, hogy a hangfelvétel elkészítésének körülményei a per eldöntése szempontjából irrelevánsak.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes jogi képviselője útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a terhére szóló rendelkezések hatályon kívül helyezését és az I. r. felperes keresetének a teljes elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és azt sem vitatta, hogy a Ptk. 80. § szerint a személyhez fűződő jogot sérti a képmással és a hangfelvétellel kapcsolatos bármiféle visszaélés, így az is, ha a hangfelvétel készítéséhez az érintett nem járul hozzá. Állította azonban, hogy a visszaélés felróható magatartást jelent, amelyet tényállásszerűen vizsgálni kell, ezért nem lényegtelen körülmény, hogy a hangfelvétel elkészítésére milyen körülmények között került sor, azzal kapcsolatban tanúsított-e rosszhiszemű magatartást. Kifogásolta ezért, hogy a jogerős ítélet ezeket a körülményeket nem értékelte.