6/2023. (X. 12.) OBH utasítás

a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás és a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontja és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 73. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva - figyelemmel az Országos Bírói Tanács véleményezésére - a következő normatív utasítást adom ki:

1. A bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás módosítása

1. § A bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (a továbbiakban: igazgatási szabályzat) 25. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének feladatai különösen:)

"q) a félévet követő hónap 20. napjáig jelentést tesz az OBH elnökének a június 30-i, illetve december 31-i állapotnak megfelelően a két éven túl folyamatban lévő ügyek számáról, az elhúzódáshoz vezető okokról és az ügyek befejezése érdekében hozott intézkedésekről."

2. § Az igazgatási szabályzat 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás módosítása

3. § A bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás (a továbbiakban: Bmé. szabályzat) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

a) a vizsgálat kezdő időpontját,

b) a vizsgálat jellegének megnevezését az alapul szolgáló jogszabály rendelkezésének pontos megjelölésével,

c) a jelen szabályzat rendelkezésére történő hivatkozást,

d) a vizsgált időszakot,

e) a vizsgálat befejezésének időpontját,

f) a vizsgáló személyét,

g) a vizsgáló tárgyalási kedvezményének mértékét és idejét.

(2) A vizsgált időszak - a 27. § (3) bekezdése szerinti eltéréssel - az előző vizsgálat óta eltelt időszak."

4. § A Bmé. szabályzat 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a vizsgálat megkezdésének időpontjáig köteles a vizsgáló rendelkezésére bocsátani

a) a Bjt. 72. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti iratokat,

b) az adott ügyszak szerinti átlag adatokat,

c) azon ügyek listáját, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált bíróval szemben alapos elfogultsági kifogást nyújtottak be, illetve amelyekben alapos panasszal éltek,

d) a vizsgált bírót a vizsgálattal érintett időszakban érintő, az ítélkezési tevékenységével összefüggő jogerősen befejezett fegyelmi eljárásra és a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó iratokat,

e) a legutolsó vizsgálati jelentést, az értékelést és az értékelésről készült jegyzőkönyvet."

5. § A Bmé. szabályzat 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell. Az iratok elektronikusan is megküldhetők a vizsgáló bíró hivatalos bírósági e-mail-címére. Ez esetben a megküldés az e-maillel, az átvétel az e-mail kézbesítésére vonatkozó igazolással támasztható alá."

6. § A Bmé. szabályzat 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A bíróság elnöke az igazgatási ellenőrzés körében köteles gondoskodni a 15. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyek folyamatos vizsgálatáról. E feladatát a bíróság Szervezeti és Működési Szabályzatában más igazgatási vezetőre átruházhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a BIIR lajstrom adatai alapján, szükség szerint az iratokba való betekintéssel, figyelemmel kell kísérni a folyamatos ügyintézést, az eljárási határidők betartását.

(3a) A bíróság elnöke jogosult ezen ügyekre adatlap vezetési kötelezettséget elrendelni. Elrendelés esetén az adatlapot az e szabályzat 3. és 4. melléklete szerinti tartalommal kell vezetni."

7. § A Bmé. szabályzat 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Amennyiben adat merül fel arra, hogy a bíró a per időszerű befejezése érdekében szükséges intézkedés megtételét a jogszabályban meghatározott határidő - ennek hiányában harminc nap - alatt elmulasztotta vagy jelentős késedelemmel tette meg, illetve az időszerűség körébe eső egyéb eljárási vagy ügyviteli szabályt sértett, előzetes iratvizsgálatot kell végezni.

(2) Az előzetes iratvizsgálat célja annak megállapítása, hogy történt-e az érintett ügy kapcsán bírói mulasztás, és amennyiben történt, úgy az a bíró önhibájából következett-e be, továbbá az önhibából bekövetkezett mulasztás ténylegesen késleltette-e a per észszerű időn belüli befejezését. Az önhiba tényének feltárásához a bírótól jelentés kérhető, melyben lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon.

(3) Amennyiben az előzetes iratvizsgálat eredménye szerint - figyelemmel a bíró jelentésére is -, a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, a bíróság elnöke haladéktalanul elrendeli a soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot."

8. § A Bmé. szabályzat 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Önhibának tekinthető minden - különösen az 5. mellékletben felsorolt - olyan bírói mulasztás, eljárási vagy ügyviteli szabálysértés, amely érdemi kihatással volt az ügy elhúzódására, és jelentős késedelmet eredményezett. Ennek megállapítása során figyelemmel kell lenni az önhibát kizáró okokra (5. melléklet)."

9. § A Bmé. szabályzat 20. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(2) A bíró vizsgálata során lehetőség szerint valamennyi 15. § (2) bekezdése szerinti - ötnél több ilyen ügy esetében legalább öt -, lajstrom szerint folyamatos számozású, folyamatban lévő ügyet ki kell választani. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a vizsgált bíró ítélkező tevékenységének időszerűsége körében megállapítható-e a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás."

10. § A Bmé. szabályzat 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vizsgálatot az elrendeléstől számított negyvenöt nap alatt be kell fejezni."

11. § A Bmé. szabályzat 21. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A soron kívüli vizsgálat elrendelésére nem kerül sor)

"b) ha az elrendelést megelőző napig a bíró az elrendelés alapjául szolgáló ügyet érdemben befejezte,"

12. § A Bmé. szabályzat 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A törvényszéki, az ítélőtáblai, a kúriai bíró vagy tanácselnök vizsgálatára - amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető végzi -, lehetőség szerint az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját vagy csoportvezető-helyettes bíráját célszerű kijelölni."

13. § A Bmé. szabályzat 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgálat során a vizsgáló és a vizsgált bíró egymással együttműködik. A vizsgáló lehetőség szerint már a vizsgálat során lehetőséget ad a vizsgált bírónak arra, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon. Erről írásban - a vizsgáló és a vizsgált bíró aláírásával ellátott - feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza az észlelt hibákat és a vizsgált bíró erre adott magyarázatát."

14. § A Bmé. szabályzat 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vizsgáló tárgyaláson (meghallgatáson) vesz részt."

15. § (1) A Bmé. szabályzat 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíró vizsgálatához összesen legalább 40 jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből a felének a peres bírónál ítélettel befejeződő, nemperes ügyszakban eljáró bírónál a Beisz. 12. §-ában meghatározott ügydöntő határozatnak kell lennie. Elsőfokú egyesbírói működés mellett megvalósuló tanácsos működés esetén az érdemi határozattal befejezett tanácsos ügyekből is szükséges a tanácson belüli ítélkezéssel arányos, legalább 5 ügy kiválasztása, amelyben a vizsgált bíró előadóbíróként vagy tanácselnökként működött közre."

(2) A Bmé. szabályzat 27. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A határozatlan időre kinevezett bíró soros vizsgálatához az (1) bekezdésben meghatározott 40 ügy helyett 20 ügy is elegendő, ha a bíró az előző értékelésnél "kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas" vagy "kiválóan alkalmas" értékelést kapott."

(3) A Bmé. szabályzat 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban a vizsgálat kezdő napját megelőző két évben befejezett ügyek vizsgálatával kell elvégezni."

(4) A Bmé. szabályzat 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az (1), (1a), (1b) és (2) bekezdés szerint kiválasztott ügyek nem alkalmasak a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási gyakorlatának feltárására, a vizsgáló a kieső ügyek helyett a lajstrom szerint annyi további folyamatos sorszámozású ügyet választ ki, amennyi biztosítja a kiválasztás objektivitását, továbbá azt, hogy a kiválasztandó ügyek első, másod- és harmadfokon jogerőre emelkedett vagy felülvizsgálattal elbírált ügyek legyenek, illetve egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívül elbírált ügyek. A vizsgáló köteles az eltérő kiválasztás indokára és módjára a vizsgálati jelentésben kitérni."

(5) A Bmé. szabályzat 27. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell)

"b) a határozatra vonatkozó alaki, tartalmi rendelkezések betartását,"

(6) A Bmé. szabályzat 27. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell)

"f) a határozatok szövegezésének pontosságát, közérthetőségét."

16. § A Bmé. szabályzat 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra a befejezett ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált bíróval szemben

a) megalapozott elfogultsági kifogást nyújtottak be, vagy

b) alapos panasszal éltek."

17. § A Bmé. szabályzat 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíró (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében irányadó vizsgálati szempontok különösen

a) az ügy tény- és joganyagának ismerete,

b) a célszerű pervezetés,

c) az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás,

d) a rendfenntartás hangneme, kulturáltsága, következetessége,

e) a jegyzőkönyvvezetés tömörsége,

f) a jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartása,

g) a határozathirdetés közérthetősége,

h) a szóbeli indokolás meggyőző ereje,

i) az ügyviteli szabályok érvényesülése."

18. § (1) A Bmé. szabályzat 31. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jelen szabályzatnak a vizsgálat tárgyára vonatkozó rendelkezéseit a peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző, az első fokon egyesbíróként és elsőfokú vagy másodfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, a tárgyalási tevékenységet nem végző, valamint a határozott idejű bíró, továbbá a fellebbviteli eljárásban ítélkező tanácselnök és bíró vizsgálatára az ezen alcímben foglalt rendelkezésekkel kell alkalmazni.

(2) Peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző bírák esetén a vizsgálandó peres és nemperes ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a vizsgált bíró által intézett peres és nemperes ügyek arányának. Ugyanilyen módon kell eljárni az első fokon egyesbíróként és elsőfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, valamint első- és másodfokon is eljáró bíró vizsgálata során.

(3) A nem tárgyaló bíró (a civil szervezetek és cégügyek, büntetés-végrehajtási ügyek, csőd- és felszámolási ügyek intézésére beosztott bíró) esetében a 25. § (1)-(6) bekezdése, valamint a 27. § (1), (1a), (1b) és (2) bekezdése rendelkezéseit - a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel - megfelelően kell alkalmazni.

(4) A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor a kinevezést követő első és második évből lehetőleg évenként tíz, míg a harmadik évből legalább húsz, lehetőleg másod- vagy harmadfokon felülbírált ügyet célszerű kiválasztani. Ha a bíró tényleges működésének ideje rövidebb, a negyven vizsgálandó ügyet úgy kell kiválasztani, hogy abban az összes másod-, illetve harmadfokon felülbírált ügy szerepeljen."

(2) A Bmé. szabályzat 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A vizsgálónak az első fokon hivatásos bírákból álló tanácsban eljáró bíró vizsgálata esetén be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét is.

(7) A vizsgálónak a jogorvoslati eljárásban ítélkező bíró vizsgálata esetén - kúriai bíró kivételével - be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét, továbbá a Beisz. 13. § (4) bekezdés a)-b) pontja és 105. § (5) bekezdése szerint készített és kezelt határozattervezetet is.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti tanácselnöki véleménynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vizsgált bíró anyagi és eljárásjogi ismeretei,

b) alapossága,

c) lényeglátása,

d) érveléstechnikája,

e) határozatszerkesztése,

f) önállósága,

g) munkájának időszerűsége."

19. § (1) A Bmé. szabályzat 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgálat elrendelésének közlését követően a vizsgáló előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a vizsgált bírót a vizsgálat menetéről, a vizsgálattal érintett időszakról, az ügykiválasztás módjáról és azokról a tárgyalási napokról, amelyeken részt kíván venni, továbbá tájékozódik a bíró bírói munkával összefüggő személyi körülményeiről is. Az előbbiekről a vizsgálónak feljegyzést kell készítenie, amely tartalmazza a bírónak az ügyek kiválasztásával és a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeit is."

(2) A Bmé. szabályzat 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vizsgáló a Bjt. 72. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a vizsgálati jelentés és értékeléstervezet elkészítését követően haladéktalanul teljesíti. A kollégiumvezető kérelmére a vizsgáló haladéktalanul köteles a vizsgálati jelentésen és az értékeléstervezeten túlmenően a kollégiumvezető részére az ügyek vizsgálatáról, illetve a vizsgálat egyéb körülményeiről készült feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott és beszerzett dokumentumokat is megküldeni."

20. § A Bmé. szabályzat 35. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az értékelést elrendelő elnök)

"c) a bíró részére az írásbeli értékelés tervezetét és a kollégiumvezetői véleményt a vizsgálati jelentéssel együtt - a Bjt. 75. §-ában foglalt határidőkre figyelemmel - azzal a felhívással küldi meg, hogy arra írásban vagy szóban észrevételt tehet,"

21. § A Bmé szabályzat 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Jelen utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás és a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás módosításáról szóló 6/2023. (X. 12.) OBH utasítással (a továbbiakban: Módut.) módosított 10., 11. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 16. § (2)-(3a) bekezdését, 18., 19. §-át, 20. § (2)-(4) bekezdését, 21. § (1) bekezdés b) pontját, 22. § (3)-(4) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (2) és (6) bekezdését, 27. § (1), (1b), (3), (4) bekezdését, 27. § (5) bekezdés b) és f) pontját, 28. § (1) bekezdését, 29. § (2)-(3) bekezdését, 30. § b)-d) pontját, 31. § (1)-(4) és (6)-(8) bekezdését, 32. § (1)-(2) és (6) bekezdését, 35. § (1) bekezdés c) pontját és (7) bekezdését, valamint 1., 2., 5. és 6. mellékletét a Módut. hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni."

22. § (1) A Bmé. szabályzat 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A Bmé. szabályzat

a) 2. melléklete helyébe a 3. melléklet,

b) 5. melléklete helyébe a 4. melléklet

lép.

(3) A Bmé. szabályzat az 5. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

23. § A Bmé. szabályzat

a) 13. § (2) bekezdésében a "személye megegyezik az (1) bekezdés c) pontja szerinti kollégiumvezetővel" szövegrész helyébe az "a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője" szöveg,

b) 14. § (1) bekezdésében az "és c) pontja" szövegrész helyébe a "pontja és (2) bekezdése" szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében a "vizsgálat lefolytatásáról" szövegrész helyébe a "- soron kívüli - vizsgálat lefolytatásáról" szöveg,

d) 22. § (4) bekezdésében a "csoportvezető-helyettesét, bíráját" szövegrész helyébe a "csoportvezető-helyettesét," szöveg,

e) 24. § (2) bekezdésében a "háromévente" szövegrész helyébe a "hatévente" szöveg,

f) 29. § (3) bekezdésében az "a) pontja szerinti szempontot, illetve határozathozatalt előkészítő tevékenységét" szövegrész helyébe a "szerinti szempontokat" szöveg,

g) 30. § b) pontjában az "észszerű határidőn" szövegrész helyébe a "tanácsülés, előkészítő ülés észszerű határidőn" szöveg,

h) 30. § c) pontjában a "vizsgálatára" szövegrész helyébe az "elintézésére" szöveg,

i) 30. § d) pontjában a "tájékoztatási" szövegrész helyébe a "pervezetési tájékoztatási" szöveg,

j) 32. § (2) bekezdésében az "adatlapot vesz fel" szövegrész helyébe az "a 6. melléklet szerinti adatlapot köteles felvenni" szöveg,

k) 35. § (7) bekezdésében a "bejezéssel" szövegrész helyébe a "befejezéssel" szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a Bmé. szabályzat

a) 16. § (1) és (4) bekezdése,

b) 17. §-a,

c) 36. § (4) bekezdésében az "és a vizsgálati jelentést", valamint a "(mellékletek nélkül)" szövegrész,

d) 39. § (2) bekezdésében a "vizsgálati jelentést és az" szövegrész.

3. Záró rendelkezések

25. § Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

Dr. Senyei György s. k.,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke

1. melléklet a 6/2023. (X. 12.) OBH utasításhoz

Az igazgatási szabályzat 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 39. sorral egészül ki:

2. melléklet a 6/2023. (X. 12.) OBH utasításhoz

1. A Bmé. szabályzat 1. melléklet III. pont

a) nyitó szövegében a "vizsgált adatok" szövegrész helyébe az "irányadó vizsgálati szempontok" szöveg,

b) 3. alpontjában a "tárgyalásvezetés" szövegrész helyébe a "pervezetés" szöveg,

c) 7. alpontjában a "fellebbezett" szövegrész helyébe a "fellebbezett, rendkívüli jogorvoslati eljárással érintett" szöveg

lép.

2. A Bmé. szabályzat 1. melléklet IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. Mellékletek:

1. vizsgált ügyek listája,

2. feljegyzés

a) a bíró meghallgatásáról,

b) tárgyalásról és egyéb eljárási cselekményről,

c) amennyiben volt, a bíró észrevételeiről,

3. a fellebbviteli tanácselnökök összefoglaló véleménye,

4. fellebbviteli tanácsban és az elsőfokú hivatásos bírókból álló tanácsban ítélkező bíró esetében a tanács elnökének véleménye,

5. tanácselnöki feljegyzések és azok statisztikai összefoglalója,

6. a vizsgálat megkezdésekor készült emlékeztető,

7. panaszokra, fegyelmi ügyre, bíróságon kívüli munkavégzés megvonására vonatkozó listák, adatok,

8. értékelési javaslat,

9. jogorvoslati tanácsban eljáró bírónál - kúriai bíró kivételével - a határozattervezet."

3. melléklet a 6/2023. (X. 12.) OBH utasításhoz

"2. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

"

4. melléklet a 6/2023. (X. 12.) OBH utasításhoz

"5. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

I. A két éven túli ügy miatti soron kívüli vizsgálat során az önhibaként értékelhető okok különösen:

1. a perfelvételi/érdemi tárgyalásra történő nem kellő felkészülés, hiányos perfelvétel/tárgyalás-előkészítés,

2. indokolatlan, ismétlődő halasztás,

3. a felek, közreműködők vagy az eljárás egyéb résztvevőinek késlekedése esetén a szükséges intézkedések megtételének hiánya,

4. a tárgyalás kitűzésére, intézkedési kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése,

5. az érkezési sorrendtől való indokolatlan eltérés a kitűzés során,

6. célszerűtlen, szakszerűtlen pervezetés,

7. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása,

8. jelentős írásbafoglalási, felterjesztési és egyéb kurrenciális késedelem,

9. részfelterjesztés indokolatlan mellőzése,

10. alapvető eljárásjogi rendelkezések téves alkalmazása, amennyiben az késedelmet okoz (pl. hirdetmény, ügygondnok),

11. a Be. szerinti eljárás gyorsítását szolgáló törvényi lehetőségek figyelmen kívül hagyása,

12. a Be. 484. § (1) és (2) bekezdése megsértése (az ügyiratok egy hónapon túli vizsgálata), valamint a Be. 497. §-a megsértése (a vádirat egy hónapon túli kiadása),

13. alaposnak minősített kifogás az eljárás elhúzódása miatt, amely mulasztás késleltette a per észszerű időn belül történő befejezését.

II. Az alábbi esetek kizárhatják az önhiba megállapíthatóságát:

1. a kirívóan magas fokú ügyterhelés az országos átlaghoz képest (a folyamatban lévő ügyek száma az iratvizsgálat időpontjában tartósan, az országos átlagot legalább húsz százalékot meghaladó mértékű),

2. eseti jellegű mulasztás vagy hiba,

3. eltérő jogértelmezésre visszavezethető hatályon kívül helyezés,

4. huzamos ideig tartó, indokolt távollét (pl. harminc napot meghaladó betegség),

5. az ügy bonyolultsága, többszöri szakértő vagy több szakterületet érintő szakértői kirendelés indokoltsága,

6. az adott bíró előtt folyamatban lévő ügyek jelentős része soron kívüli nehéz megítélésű vagy különösen bonyolult,

7. az eljárás elhúzódása a bírón kívüli személyek perelhúzó magatartására vezethető vissza annak ellenére, hogy a bíró élt az eljárási törvények adta lehetőségekkel és szankciókkal,

8. büntetőügy esetében az ügyhöz egy éven belül újabb ügy kerül egyesítésre,

9. az ügynek nemzetközi vetülete van (jogsegély, külföldi kézbesítés),

10. a felek száma jelentős, amely - egyebek mellett - a kézbesítés szabályszerűségére kihatással van,

11. sokszoros kereset- és/vagy viszontkereset-módosítás,

12. az eljárás során a vád, a kereset, a viszontkereset többszöri módosítása,

13. társszervek, hatóságok, szakértők és egyéb személyek késedelme,

14. a másodfokú eljárás elhúzódása, a rendkívüli jogorvoslati eljárás elhúzódása,

15. a felek halasztás iránti közös kérelme,

16. méltányolható egyéni élethelyzet."

5. melléklet a 6/2023. (X. 12.) OBH utasításhoz

"6. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

"