8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás

a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 73. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a bíróságok véleményét megismerve - a bíró munkájának értékelési rendjét és a vizsgálat részletes szempontjait az alábbiak szerint szabályozom:

I. Rész

Általános rendelkezések

1. Alapvetések, az utasítás célja

1. § (1) A bírói munka hatékonyságának és minőségének biztosítása céljából a rendszeres értékelés - a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett - objektív és tárgyszerű vizsgálat eredményeként visszajelzést ad az erősségekről és a fejlesztendő területekről, egyben alapja és ösztönzője a további fejlődésnek. Alapul szolgál a minőségi munka elismeréséhez, az egységes bírói előmeneteli rendszer megvalósításához.

(2) Annak érdekében, hogy reális és összemérhető kép alakuljon ki a bírák szakmai munkájáról, az értékelések alapjául szolgáló vizsgálatok és vizsgálati jelentések olyan módszertanának kidolgozása szükséges, amelyek biztosítják a különböző bíróságokon, különböző ügyszakokban és szinteken dolgozó bírák értékelésekor a vizsgálati jelentések azonos színvonalát, szerkezetük és tartalmi jellemzőik egységességét.

2. A szabályzat hatálya

2. §[1] Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) hatálya a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a kerületi bíróság bíráira terjed ki.

II. Rész

A rendszeres (soros) és a soron kívüli értékelés

3. Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelője

3. § Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 70. §-ában foglaltak szerint

a)[2] törvényszéki bíró és tanácselnök, továbbá járásbírósági és kerületi bírósági bíró esetében a törvényszék elnöke,

b) ítélőtáblai bíró és tanácselnök esetében az ítélőtábla elnöke,

c) kúriai bíró és tanácselnök esetében a Kúria elnöke, míg

d) a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető soron kívüli vizsgálata esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke

hivatalból rendeli el.

4. Az értékelések jellege, egymáshoz való viszonya

4. § (1) A határozott időre kinevezett bíró munkájának értékelését a határozatlan idejű kinevezést megelőzően kell elvégezni.

(2) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét az 5. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerinti időközönként értékelni kell (soros értékelés).

(3) Soron kívül kell értékelni a bíró tevékenységét, ha

a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes,

b) a bíró képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget,

c) valamely általa tárgyalt per, illetve általa intézett ügy - anélkül, hogy a perben eljáró bíró személyében változás történt volna - két éven túl van folyamatban, és a per (az ügy) iratainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per (az ügy) ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt,

d) a bíró azt maga kéri.

5. Az értékelések ütemezése

5. § (1)[3] A határozott időre kinevezett bíró munkájának soros értékelésére az első bírói kinevezést követően akkor kerülhet sor, ha a tényleges bírói működés időtartama a tizennyolc hónapot meghaladta, és a bíró kéri a határozatlan idejű kinevezését.

(2) Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelését el kell halasztani, ha a bíró tényleges bírói működésének időtartama a tizennyolc hónapot nem érte el.

(3) Amennyiben a bíró első kinevezése a Bjt. 23. § (2) bekezdése alapján határozatlan időre történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, majd a kinevezést követő hatodik évben, ezután nyolcévenként kell - utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni.

(4) A határozott idejű kinevezést követően határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni.

6. § (1) Amennyiben a határozatlan időre kinevezett bíró soron kívüli értékelésére a soros vizsgálat időpontját megelőző két éven belül, a bíró kérelme alapján kerül sor, a következő soros vizsgálat időpontját ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A soros vizsgálatok 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti ütemezésére a soron kívüli értékelés elrendelése nincs kihatással, ha az elrendelésre a bíró szakmai alkalmatlansága vagy a képzési kötelezettség önhibából történő elmulasztása, továbbá a két éven túli ügyek miatt került sor.

6. A soros értékelés alapjául szolgáló vizsgálat elrendelésének elhalasztása

7. § (1) Amennyiben a soros értékelés elrendelésének akadálya van, a bíróság elnöke a vizsgálandó - határozatlan időre kinevezett - bíró hozzájárulásával, a vizsgálat elrendelését egy alkalommal, legfeljebb két évvel elhalasztja.

(2) A soros vizsgálat elrendelésének elhalasztására kizárólag a vizsgálat alá vont bíró személyét, körülményeit érintő, objektív ok fennállása esetén kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti objektív ok különösen

a) ha a vizsgálat alá vont bíró a vizsgálat elrendelésének tervezett időpontjában tartósan távol van,

b) ha a vizsgálat tervezett időpontját megelőzően a vizsgálat alá vont bíró tényleges bírói működésének időtartama nem éri el a két évet.

(4) A vizsgálat elrendelésére az (1) és a (3) bekezdésben megjelölt időpontok lejártát követően kerülhet sor.

III. Rész

A soros értékelés alapjául szolgáló vizsgálat tervezése és elrendelése

7. A vizsgálati terv

8. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök, a kollégiumvezetővel történt előzetes egyeztetést követően, a bíró (tanácselnök) vizsgálatát - a szabályzat 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével - évenként ütemezve, a munkaterv részeként, vizsgálati tervben határozza meg.

(2) A vizsgálati terv tartalmazza a bírák nevét, a soros vizsgálat időpontját, továbbá a vizsgálatot végző kollégiumvezető vagy - lehetőség szerint - az általa kijelölt vizsgáló nevét.

(3) A munkatervben előzetesen meghatározott időpontban a bíróság elnöke a vizsgálati tervről tájékoztatást ad a vezetői értekezleten, majd intézkedik annak végrehajtása iránt az értekezlet eredményének megfelelően.

9. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálat elrendelését és a megkezdés időpontját a bíróval, továbbá a kollégiumvezetővel és a kollégiumvezető által kijelölt vizsgálóval, a vizsgálat megkezdésének időpontját legalább harminc nappal megelőzően, írásban közli.

(2) A vizsgálat megkezdésének (1) bekezdés szerinti időpontját a vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálóval előzetesen egyeztetni köteles.

(3) Ha a vizsgáló személyét a vizsgálati terv nem tartalmazta, vagy amennyiben a vizsgáló személye a vizsgálati tervhez képest módosult, a vizsgálatot elrendelő elnök az (1) bekezdés szerinti közlést megelőzően felhívja a kollégiumvezetőt, hogy a kijelölt vizsgáló személyéről tizenöt napon belül adjon tájékoztatást.

8. A vizsgálat elrendelése

10. §[4] (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

a) a vizsgálat kezdő időpontját,

b) a vizsgálat jellegének megnevezését az alapul szolgáló jogszabály rendelkezésének pontos megjelölésével,

c) a jelen szabályzat rendelkezésére történő hivatkozást,

d) a vizsgált időszakot,

e) a vizsgálat befejezésének időpontját,

f) a vizsgáló személyét,

g) a vizsgáló tárgyalási kedvezményének mértékét és idejét.

(2) A vizsgált időszak - a 27. § (3) bekezdése szerinti eltéréssel - az előző vizsgálat óta eltelt időszak.

11. §[5] A vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a vizsgálat megkezdésének időpontjáig köteles a vizsgáló rendelkezésére bocsátani

a) a Bjt. 72. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti iratokat,

b) az adott ügyszak szerinti átlag adatokat,

c) azon ügyek listáját, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált bíróval szemben alapos elfogultsági kifogást nyújtottak be, illetve amelyekben alapos panasszal éltek,

d) a vizsgált bírót a vizsgálattal érintett időszakban érintő, az ítélkezési tevékenységével összefüggő jogerősen befejezett fegyelmi eljárásra és a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó iratokat,

e) a legutolsó vizsgálati jelentést, az értékelést és az értékelésről készült jegyzőkönyvet.

12. § (1)[6] A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell. Az iratok elektronikusan is megküldhetők a vizsgáló bíró hivatalos bírósági e-mail-címére. Ez esetben a megküldés az e-maillel, az átvétel az e-mail kézbesítésére vonatkozó igazolással támasztható alá.

(2) A vizsgálat és az értékelés iratai nem nyilvánosak.

IV. Rész

A soron kívüli vizsgálat rendje

9. A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálat kezdeményezése és módja

13. § (1)[7] A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot kezdeményezheti

a) a bíró,

b) a Bjt. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezésre jogosult.

(2)[8] Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében a vizsgálatot kezdeményező a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője.

14. § (1)[9] Amennyiben a 13. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti kezdeményezésre jogosult a bírói munka igazgatási ellenőrzése során vagy egyéb esetben olyan körülményt észlel, vagy olyan információ jut a tudomására, amely a jelen szabályzat 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelését indokolhatja, írásbeli javaslatot tesz a vizsgálat elrendelésére.

(2) Az írásbeli javaslatnak kellő részletességgel ki kell térnie azokra a tényekre és körülményekre, továbbá azokra az észlelt hiányosságokra, rendellenességekre, illetve esetleges vizsgálatokra, amelyek a soron kívüli vizsgálat elrendelését megalapozhatják.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve a bíróság elnöke - amennyiben az írásbeli javaslatban foglaltakkal egyetért - a 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a tudomására jutástól, míg a (3) bekezdés d) pontja esetében a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül dönt a vizsgálat elrendeléséről.

(4) A soron kívüli vizsgálat rendjére, annak elrendelésére, továbbá az elrendelő okirat írásbeli tartalmára - a két éven túli ügy miatt indított soron kívüli vizsgálatra vonatkozó eltérő szabályok kivételével - egyebekben a jelen szabályzat soros vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10. A két éven túl folyamatban lévő ügy miatti soron kívüli vizsgálatra vonatkozó eltérő szabályok

15. § (1) A 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatra a jelen szabályzatnak a vizsgálat rendjére vonatkozó rendelkezéseit, az alábbiakban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vizsgálat alapjául az az ügy szolgál, amely az adott bírósághoz történő megérkezésétől kezdődően ugyanazon a bíróságon, azonos szinten és azonos bíró előtt, két éven túl van folyamatban. A pertartam számításánál az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése miatt (ideértve a per tárgyalásának felfüggesztését is) kiesett időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

16. § (1)[10]

(2)[11] A bíróság elnöke az igazgatási ellenőrzés körében köteles gondoskodni a 15. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyek folyamatos vizsgálatáról. E feladatát a bíróság Szervezeti és Működési Szabályzatában más igazgatási vezetőre átruházhatja.

(3)[12] A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a BIIR lajstrom adatai alapján, szükség szerint az iratokba való betekintéssel, figyelemmel kell kísérni a folyamatos ügyintézést, az eljárási határidők betartását.

(3a)[13] A bíróság elnöke jogosult ezen ügyekre adatlap vezetési kötelezettséget elrendelni. Elrendelés esetén az adatlapot az e szabályzat 3. és 4. melléklete szerinti tartalommal kell vezetni.

(4)[14]

17. §[15]

18. §[16] (1) Amennyiben adat merül fel arra, hogy a bíró a per időszerű befejezése érdekében szükséges intézkedés megtételét a jogszabályban meghatározott határidő - ennek hiányában harminc nap - alatt elmulasztotta vagy jelentős késedelemmel tette meg, illetve az időszerűség körébe eső egyéb eljárási vagy ügyviteli szabályt sértett, előzetes iratvizsgálatot kell végezni.

(2) Az előzetes iratvizsgálat célja annak megállapítása, hogy történt-e az érintett ügy kapcsán bírói mulasztás, és amennyiben történt, úgy az a bíró önhibájából következett-e be, továbbá az önhibából bekövetkezett mulasztás ténylegesen késleltette-e a per észszerű időn belüli befejezését. Az önhiba tényének feltárásához a bírótól jelentés kérhető, melyben lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon.

(3) Amennyiben az előzetes iratvizsgálat eredménye szerint - figyelemmel a bíró jelentésére is -, a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, a bíróság elnöke haladéktalanul elrendeli a soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot.

19. §[17] Önhibának tekinthető minden - különösen az 5. mellékletben felsorolt - olyan bírói mulasztás, eljárási vagy ügyviteli szabálysértés, amely érdemi kihatással volt az ügy elhúzódására, és jelentős késedelmet eredményezett. Ennek megállapítása során figyelemmel kell lenni az önhibát kizáró okokra (5. melléklet).

20. § (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

a) a vizsgálat kezdő időpontját,

b) az alapul szolgáló jogszabály rendelkezésének pontos megjelölését,

c) a jelen szabályzat rendelkezéseire történő hivatkozást,

d) a vizsgálat befejezésének időpontját,

e) a vizsgáló személyét,

f) az utalást az előzetes iratvizsgálat eredményének lényegére.

(2)[18] A bíró vizsgálata során lehetőség szerint valamennyi 15. § (2) bekezdése szerinti - ötnél több ilyen ügy esetében legalább öt -, lajstrom szerint folyamatos számozású, folyamatban lévő ügyet ki kell választani. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a vizsgált bíró ítélkező tevékenységének időszerűsége körében megállapítható-e a per észszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás.

(3)[19] A vizsgálatot az elrendeléstől számított negyvenöt nap alatt be kell fejezni.

(4)[20] Amennyiben a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a bíró munkájában olyan tendencia észlelhető, amely az ügyek önhibára visszavezethető elhúzódását eredményezheti, további harminc napon belül intézkedni kell az általános szabályok szerinti - soron kívüli - vizsgálat lefolytatásáról.

21. § (1) A soron kívüli vizsgálat elrendelésére nem kerül sor

a)[21]

b)[22] ha az elrendelést megelőző napig a bíró az elrendelés alapjául szolgáló ügyet érdemben befejezte,

c) abban a naptári évben, amikor a soron kívüli értékelést megalapozó körülmény bekövetkezett, vagy az azt követő naptári évben a bíró soros értékelésére egyébként is sor kerül,

d) a soron kívüli értékelés befejezését követő egy naptári éven belül - akár az elrendelés alapjául szolgáló ügyben - újabb ilyen értékelést megalapozó körülmény merül fel,

e) a bíró soros vizsgálata a soron kívüli értékelés alapjául szolgáló körülmény bekövetkezését megelőző egy éven belül megtörtént,

f)[23] amennyiben abban a naptári évben, amikor a soron kívüli értékelést megalapozó körülmény bekövetkezett, egyéb okból a bíró soron kívüli vizsgálata már elrendelésre került. Ebben az esetben a vizsgálat alá vont ügyek körét ki kell egészíteni a 27. § (1), (1a), (2) bekezdése, illetve szükség szerint a 27. § (4) bekezdése szerinti ügyekkel, a soron kívüli vizsgálatnak pedig ki kell terjednie az ott meghatározott vizsgálati célokra.

(2) Kirívóan súlyos jogsértés esetében a bíróság elnöke az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállta esetén is intézkedhet a soron kívüli vizsgálat elrendeléséről.

11. A vizsgáló személye

Vizsgálói névjegyzék

22. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök - a Kúria elnöke, továbbá az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök -bejelentése alapján bírósági szintenként (Kúria, ítélőtábla, törvényszék) és szakáganként (büntető, civilisztika, közigazgatási és munkaügyi), nevük szerint ábécé sorrendben nyilvántartásba veszi a szükséges szakismerettel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező azon bírákat, akik vizsgálóként kijelölhetők, és gondoskodik a névjegyzéknek az intraneten történő közzétételéről.

(2) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vizsgálatának elrendelésekor a vizsgáló személyét is kijelöli.

(3)[24] A törvényszéki, az ítélőtáblai, a kúriai bíró vagy tanácselnök vizsgálatára - amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető végzi -, lehetőség szerint az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját vagy csoportvezető-helyettes bíráját célszerű kijelölni.

(4)[25] A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság) bíróság bírájának vizsgálatára - amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető (a továbbiakban: kollégiumvezető) végzi - a kollégiumvezető elsősorban a járásbíróság (kerületi bíróság) elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét, csoportvezető-helyettesét, illetőleg az adott ügyszak irányítását ellátó kollégium kollégiumvezető-helyettesét, másodfokú tanács elnökét vagy bíráját jelöli ki.

Eljárás összeférhetetlenség esetén

23. § (1)[26] Az összeférhetetlenség eseteit a Bjt. 71/A. § (1) bekezdése tartalmazza, és összeférhetetlenség esetén a Bjt. 71/A. § (2)-(7) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a kizárási ok a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, és az adott bíróságon a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint kinevezett kollégiumvezető-helyettes nincs, a kijelöléssel kapcsolatos feladatokat a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes csoportvezető, ennek hiányában a legkorábban kinevezett - kizárással nem érintett - tanácselnök látja el, és a vizsgálat elvégzésére a 22. § szerinti vizsgálói névjegyzékben szereplő, a vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű és szakterületű, ábécé szerinti sorrendnek megfelelő vizsgálót jelöli ki.

(2)[27] A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság) bíróság bírájának a vizsgálatára a névjegyzék alapján törvényszéki szintű, a vizsgált bíró szakterületével azonos, ábécé sorrendnek megfelelő vizsgálót kell kijelölni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a vizsgáló költségeit a vizsgált bíró szolgálati helye szerinti bíróság viseli.

A vizsgálók képesítési előírása

24. § (1) Vizsgálónak csak olyan személy jelölhető ki, aki a központi vizsgálói képzésen részt vett, és szerepel a vizsgálók Országos Bírósági Hivatal által vezetett jegyzékében.

(2)[28] A névjegyzékben szereplő vizsgálók hatévente legalább egy alkalommal kötelesek továbbképző tanfolyamon részt venni.

12. A vizsgálat módja

25. § (1) A vizsgálati jelentés határidőben történő elkészítéséért és annak tartalmáért a vizsgáló felelős. Ennek érdekében a vizsgálati jelentés elkészítésének folyamata során befolyástól és elfogultságtól mentesen, a rendelkezésre álló vizsgálati anyag tényszerű és teljes körű kielemzésére kell törekednie. A vizsgálat során tapasztalt lényegi megállapításait kellő alapossággal, pontosan, az értékelő számára megbízhatóan kell rögzítenie biztosítva ezzel, hogy a jelentésben szereplő információk objektív módon és bizonyítékokkal igazolhatóak legyenek.

(2)[29] A vizsgálat során a vizsgáló és a vizsgált bíró egymással együttműködik. A vizsgáló lehetőség szerint már a vizsgálat során lehetőséget ad a vizsgált bírónak arra, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra írásban magyarázatot adjon. Erről írásban - a vizsgáló és a vizsgált bíró aláírásával ellátott - feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza az észlelt hibákat és a vizsgált bíró erre adott magyarázatát.

(3)[30] A vizsgáló a vizsgálat során meghallgatja az érintett bírót, járás- és kerületi bírósági bíró esetében szükség szerint a bíróság elnökét, amelyről feljegyzést készít.

(4) A vizsgáló által készített feljegyzésben ki kell térni

a) a bíró munkavégzési körülményeire,

b)[31] a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 3. § 14a. pontjában meghatározott eljárási cselekményeken tapasztaltakra.

c) a bíró által teljesített igazgatási feladatokra,

d) a bíró szakmai többlettevékenységére,

e) arra a körülményre, hogy a vizsgált bíró a korábbi vizsgálatot követően, folyamatosan hatvan napra megszakította-e az ítélkező tevékenységét, valamint

f) a vizsgált bíró által jelzett - a vizsgálathoz kapcsolódó - egyéb körülményekre.

(5) A vizsgáló kiválasztja, majd megvizsgálja és elemzi a vizsgálat alá vont ügyeket, valamint a 11. § (1) bekezdés szerinti egyéb dokumentumokat, amelyek a vizsgálat alá vont bíró ítélkező tevékenységéhez kapcsolódnak.

(6)[32] A vizsgáló tárgyaláson (meghallgatáson) vesz részt.

13. A vizsgáló jogköre

26. § (1) A vizsgálónak a tevékenysége során

a) joga van a vizsgált bíró ítélkezési tevékenységéhez kapcsolódó iratokba, okmányokba, nyilvántartásokba betekinteni,

b) munkája során a bíró beosztási helye szerinti bírósági elnöktől, közvetlen szakmai vezetőtől a vizsgált bíró munkáját illetően szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot, adatszolgáltatást vagy okirat bemutatását kérni,

c) a szükséges iratokról, dokumentumokról másolatot vagy kivonatot készíteni vagy készíttetni. (2) A vizsgálattal érintett bíróság elnöke köteles

a) biztosítani a vizsgálat végrehajtásához szükséges feltételeket,

b) megadni a vizsgáló számára a szükséges tájékoztatásokat,

c) elősegíteni a vizsgálatot végző, a vizsgált bíró és a közvetlen szakmai vezető együttműködését.

14. A vizsgálat tárgya

A befejezett ügyek iratai

27. § (1)[33] A bíró vizsgálatához összesen legalább 40 jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből a felének a peres bírónál ítélettel befejeződő, nemperes ügyszakban eljáró bírónál a Beisz. 12. §-ában meghatározott ügydöntő határozatnak kell lennie. Elsőfokú egyesbírói működés mellett megvalósuló tanácsos működés esetén az érdemi határozattal befejezett tanácsos ügyekből is szükséges a tanácson belüli ítélkezéssel arányos, legalább 5 ügy kiválasztása, amelyben a vizsgált bíró előadóbíróként vagy tanácselnökként működött közre.

(1a)[34] A nemperes ügyeket intéző bíró vizsgálatához az ügyeket úgy kell kiválasztani, hogy minden olyan, a személyes jelenlétet igénylő eljárási cselekménnyel érintett ügytípus is egyenlő arányban szerepeljen benne, amelyekben a vizsgált időszakban a bíró eljárt.

(1b)[35] A határozatlan időre kinevezett bíró soros vizsgálatához az (1) bekezdésben meghatározott 40 ügy helyett 20 ügy is elegendő, ha a bíró az előző értékelésnél "kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas" vagy "kiválóan alkalmas" értékelést kapott.

(2) A vizsgálattal érintett bíró további, általa kiválasztott, legfeljebb öt jogerősen befejezett ügyének a vizsgálatát kérheti.

(3)[36] A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban a vizsgálat kezdő napját megelőző két évben befejezett ügyek vizsgálatával kell elvégezni.

(4)[37] Amennyiben az (1), (1a), (1b) és (2) bekezdés szerint kiválasztott ügyek nem alkalmasak a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási gyakorlatának feltárására, a vizsgáló a kieső ügyek helyett a lajstrom szerint annyi további folyamatos sorszámozású ügyet választ ki, amennyi biztosítja a kiválasztás objektivitását, továbbá azt, hogy a kiválasztandó ügyek első, másod- és harmadfokon jogerőre emelkedett vagy felülvizsgálattal elbírált ügyek legyenek, illetve egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívül elbírált ügyek. A vizsgáló köteles az eltérő kiválasztás indokára és módjára a vizsgálati jelentésben kitérni.

(5) Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell

a) a határozat rendelkező részének szabatosságát,

b)[38] a határozatra vonatkozó alaki, tartalmi rendelkezések betartását,

c) a történeti tényállás megalapozottságát,

d) a jogi érvelés meggyőző erejét,

e)[39] valamint ennek jogszabályi előfeltétele esetén az egyszerűsített ítélet és az egyszerűsített (rövidített) ítéleti indokolás alkalmazását,

f)[40] a határozatok szövegezésének pontosságát, közérthetőségét.

(6)[41] A nem érdemi határozattal befejezett ügyek vizsgálatánál értékelni kell

a) az eljárás során hozott végzések szabatosságát, közérthetőségét, jogszabályoknak való megfelelőségét, a szövegezés kulturáltságát,

b) az eljárást befejező végzésre vonatkozó alaki, tartalmi rendelkezések betartását,

c) a határozatok kihirdetésére, közlésére irányadó rendelkezések alkalmazását.

Egyéb vizsgálandó ügyek, iratok

28. §[42] (1)[43] A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra a befejezett ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált bíróval szemben

a) megalapozott elfogultsági kifogást nyújtottak be, vagy

b) alapos panasszal éltek.

(2) A vizsgálatnak ki kell terjednie az (1) bekezdésben foglaltakon túl a bíró folyamatban lévő ügyei közül azoknak az elhúzódó pertartamú (2 éven túli) ügyeknek az irataira, amelyek tekintetében igazgatási intézkedéseket hoztak.

(3) Vizsgálni kell továbbá a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó adatokat is. A fegyelmi eljárásra vonatkozó adatokat a vizsgáló az értékelés körébe vonja be.

(4) Folyamatban lévő elhúzódó pertartamú ügyek vizsgálata kizárólag az elhúzódás okainak felderítésére és az eljárási határidők megtartásának vizsgálatára terjedhet ki.

Eljárási cselekmények[44]

29. §[45] (1) A vizsgálónak az érintett bíró pervezetéséről, tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról legalább két teljes tárgyalási napon vagy öt ügyben tárgyaláson, meghallgatáson kell meggyőződnie.

(2)[46] A bíró (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében irányadó vizsgálati szempontok különösen

a) az ügy tény- és joganyagának ismerete,

b) a célszerű pervezetés,

c) az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás,

d) a rendfenntartás hangneme, kulturáltsága, következetessége,

e) a jegyzőkönyvvezetés tömörsége,

f) a jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartása,

g) a határozathirdetés közérthetősége,

h) a szóbeli indokolás meggyőző ereje,

i) az ügyviteli szabályok érvényesülése.

(3)[47] Amennyiben a vizsgált bíró munkája annak természete miatt az eljárási cselekmények vezetésével összefüggésben nem vizsgálható, a (2) bekezdés szerinti szempontokat a tanács elnökének erre vonatkozó véleménye alapján kell értékelni.

Időszerűség

30. § A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban - a vizsgált időszakra - meg kell vizsgálni különösen:

a) az érintett bíróra vonatkozó ügyforgalmi adatokat,

b)[48] a tárgyalás, meghallgatás tanácsülés, előkészítő ülés észszerű határidőn belüli kitűzését, az érdemi befejezések és az ügyviteli befejezések arányát, valamint a tárgyaláson és a tárgyaláson kívül befejezett ügyek arányát,

c)[49] az előterjesztett beadványok elintézésére vonatkozó eljárási határidők betartását,

d)[50] a pervezetési tájékoztatási és a bizonyítási szabályok érvényesülését, a bizonyítási indítványok elbírálását, különösen a szakértő alkalmazását, feladatai pontos meghatározását, a szakértő részére engedélyezett határidők megtartását, díjának megállapítását és kiutalását, a felek, szakértők, illetve a tárgyalás egyéb résztvevői mulasztásának szankcionálását,

e) a tárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának indokoltságát, a halasztással vagy napolással egyidejű új határnap kitűzését,

f) a pergazdaságosságra való törekvést,

g) a határozatok eljárási határidőben történő írásba foglalását,

h)[51] a határozat jogerőre emelkedését, véglegessé válását követően a szükséges intézkedések időszerűségét,

i) a két éven túli ügy miatti soron kívüli értékelés megállapításait, kitérve arra a körülményre, hogy megfigyelhető-e változás a vizsgált bíró munkájának időszerűségével kapcsolatosan,

j) az elrendelt és törvényen alapuló soronkívüliség érvényesülését,

k) a megkeresések eljárási határidőben történő teljesítését,

l) a felterjesztések és az iratok visszaküldésének határidejét,

m) a bírói munka igazgatási ellenőrzése körében készített egyéb kimutatásokat.

Speciális rendelkezések

31. § (1)[52] Jelen szabályzatnak a vizsgálat tárgyára vonatkozó rendelkezéseit a peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző, az első fokon egyesbíróként és elsőfokú vagy másodfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, a tárgyalási tevékenységet nem végző, valamint a határozott idejű bíró, továbbá a fellebbviteli eljárásban ítélkező tanácselnök és bíró vizsgálatára az ezen alcímben foglalt rendelkezésekkel kell alkalmazni.

(2)[53] Peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző bírák esetén a vizsgálandó peres és nemperes ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a vizsgált bíró által intézett peres és nemperes ügyek arányának. Ugyanilyen módon kell eljárni az első fokon egyesbíróként és elsőfokú hivatásos bírákból álló tanácsban is eljáró, valamint első- és másodfokon is eljáró bíró vizsgálata során.

(3)[54] A nem tárgyaló bíró (a civil szervezetek és cégügyek, büntetés-végrehajtási ügyek, csőd- és felszámolási ügyek intézésére beosztott bíró) esetében a 25. § (1)-(6) bekezdése, valamint a 27. § (1), (1a), (1b) és (2) bekezdése rendelkezéseit - a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel - megfelelően kell alkalmazni.

(4)[55] A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor a kinevezést követő első és második évből lehetőleg évenként tíz, míg a harmadik évből legalább húsz, lehetőleg másod- vagy harmadfokon felülbírált ügyet célszerű kiválasztani. Ha a bíró tényleges működésének ideje rövidebb, a negyven vizsgálandó ügyet úgy kell kiválasztani, hogy abban az összes másod-, illetve harmadfokon felülbírált ügy szerepeljen.

(5)[56]

(6)[57] A vizsgálónak az első fokon hivatásos bírákból álló tanácsban eljáró bíró vizsgálata esetén be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét is.

(7)[58] A vizsgálónak a jogorvoslati eljárásban ítélkező bíró vizsgálata esetén - kúriai bíró kivételével - be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét, továbbá a Beisz. 13. § (4) bekezdés a)-b) pontja és 105. § (5) bekezdése szerint készített és kezelt határozattervezetet is.

(8)[59] A (6) és (7) bekezdés szerinti tanácselnöki véleménynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vizsgált bíró anyagi és eljárásjogi ismeretei,

b) alapossága,

c) lényeglátása,

d) érveléstechnikája,

e) határozatszerkesztése,

f) önállósága,

g) munkájának időszerűsége.

15. Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatása

32. § (1)[60] A vizsgálat elrendelésének közlését követően a vizsgáló előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a vizsgált bírót a vizsgálat menetéről, a vizsgálattal érintett időszakról, az ügykiválasztás módjáról és azokról a tárgyalási napokról, amelyeken részt kíván venni, továbbá tájékozódik a bíró bírói munkával összefüggő személyi körülményeiről is. Az előbbiekről a vizsgálónak feljegyzést kell készítenie, amely tartalmazza a bírónak az ügyek kiválasztásával és a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeit is.

(2)[61] A vizsgálat alá vont ügyekről a vizsgáló - ügyenként - a 6. melléklet szerinti adatlapot köteles felvenni, amelyek tartalmazzák az arra vonatkozó releváns adatokat, valamint a vizsgálónak a vizsgálat körében tett megállapításait.

(3) A vizsgálat ideje alatt, de legkésőbb a vizsgálati jelentés elkészítése előtt, a vizsgáló szóban tájékoztatja a vizsgált bírót a vizsgálat során beszerzett véleményekről és egyéb, vizsgálat alá vont iratokról, lehetőséget biztosítva a vizsgált bírónak észrevételei megtételére.

(4) Amennyiben a bíró a bemutatott adatokkal, iratokkal kapcsolatosan észrevételeket tesz, arról a vizsgáló feljegyzést készít.

(5)[62]

(6)[63] A vizsgáló a Bjt. 72. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a vizsgálati jelentés és értékeléstervezet elkészítését követően haladéktalanul teljesíti. A kollégiumvezető kérelmére a vizsgáló haladéktalanul köteles a vizsgálati jelentésen és az értékeléstervezeten túlmenően a kollégiumvezető részére az ügyek vizsgálatáról, illetve a vizsgálat egyéb körülményeiről készült feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott és beszerzett dokumentumokat is megküldeni.

(7)[64]

16. A vizsgálati jelentés

33. § (1) A vizsgálati jelentést olyan szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, hogy az a vizsgálati eredményt tárgyszerűen és kellő részletességgel tartalmazza, és alkalmas legyen az értékelés megalapozására.

(2) A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, mellékelve az értékelésre vonatkozó javaslatot, az ügyek vizsgálatáról készült adatlapokat, más feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat.

(3) A vizsgáló az értékelési javaslatot a 2. melléklet szerinti értékelőlap 1-5. pontjainak kitöltésével teszi meg.

(4) A vizsgálatnak részletesen be kell mutatnia a bíró ítélkezési tevékenységét és az ezzel összefüggő igazgatási szabályok alkalmazásának gyakorlatát.

(5) A vizsgálati jelentés szerkezeti felépítését és tartalmát a jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

V. Rész

Az értékelési eljárás menete

17. Az értékelés szempontjai

34. § (1) A bíróság elnöke

a) a vizsgálati anyag,

b) a beszerzett iratok, vélemények,

c) az írásbeli értékelésre tett szóbeli és/vagy írásbeli észrevételek,

d) az értékelés ismertetésén jelenlévők bármelyike által megtett nyilatkozatok alapján, összességében értékeli a bíró munkáját.

(2) Az értékelés során figyelembe kell venni a bíró részére biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a reá kiosztott peres és peren kívüli ügyek számát, bonyolultságát, összevetve a munkateljesítményével és az ítélkezés minőségi követelményeivel. Ha a vizsgálattal érintett bíró hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezik, erre a sajátosságra az értékelésnél - különösen az érdemi döntések alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásának vizsgálatakor -figyelemmel kell lenni.

18. Az értékelés

35. § (1) Az értékelést elrendelő elnök

a)[65] a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján - a 2. melléklet szerinti értékelőlap kitöltésével - elkészíti a bíró írásbeli értékelésének tervezetét,

b) kitűzi az értékelés szóbeli ismertetésének időpontját, és erről - a vizsgálati jelentés és az írásbeli értékelés tervezetének kézbesítésével egyidejűleg - a Bjt. 75. §-ában meghatározott személyeket értesíti,

c)[66] a bíró részére az írásbeli értékelés tervezetét és a kollégiumvezetői véleményt a vizsgálati jelentéssel együtt - a Bjt. 75. §-ában foglalt határidőkre figyelemmel - azzal a felhívással küldi meg, hogy arra írásban vagy szóban észrevételt tehet,

d) az értékelés ismertetéséről jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni a megjelenteket, röviden nyilatkozataikat, az értékelés végső eredményét, a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá - amennyiben az érintett bíró ezt közli - a jogorvoslat igénybevételére tett nyilatkozatát.

(2) Az értékelés ismertetésének időpontját az értékelő hivatali okból vagy a bíró kérésére egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elhalaszthatja, illetve az ismertetést legfeljebb egy másik, tizenöt napon belüli időpontban folytathatja.

(3) Az értékelés a vizsgálat alá vont bíró egyetértése mellett legfeljebb tizenöt napra - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti esetet - elhalasztható, ha a rendelkezésre álló vizsgálati anyag az arra tett észrevételekkel összefüggésben ellentmondásosnak, hiányosnak vagy megalapozatlannak tűnik, és e körülmények az értékelés ismertetésére kitűzött napon nem tisztázhatók.

(4) Az értékelő az ismertetés lezárásával egyidejűleg zárja le az értékelőlapot.

(5) Az értékelőlap indokolásában elegendő a vizsgálati jelentésre, a vizsgáló értékelési javaslatára és az attól való eltérés indokaira kitérnie az értékelőnek. Az indokolásban röviden összegezni kell az alkalmatlan, alkalmas, kiváló és kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas értékelés alapjául szolgáló és az értékelőlap egyes részeiből következő megállapításokat.

(6)[67] A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor az értékelőlap 6. pontjában írt, határozatlan idejű kinevezésre alkalmas vagy alkalmatlan értékelés szerepelhet. A határozott időre kinevezett bíró soron kívüli vizsgálatának eredménye kizárólag "alkalmatlan" vagy "alkalmas" lehet.

(7)[68] A vizsgálati eljárás értékeléssel zárul. Az értékelés mellőzésével az eljárás ügyviteli befejezéssel nem zárható le.

19. Az értékelés közlése

36. § (1)[69] Az értékelő az értékelőlapot, az ismertetésről szóló jegyzőkönyvet az ismertetés lezárásától számított 8 napon belül megküldi vagy átadja az értékelés alá vont bírónak, a bíró beosztási helye és szakterülete szerinti kollégiumvezetőnek, valamint - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, továbbá járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének.

(2) Az átvétel időpontját igazolni szükséges (átadókönyv, tértivevény, elektronikus levél megküldésének igazolása).

(3) Az értékelés végső eredményéről tájékoztatni kell a bíró beosztása szerinti bíróság elnökét, ha annak személye eltér az értékelőtől, valamint a szakági elnökhelyettest, továbbá a csoportvezetőt és csoportvezető-helyettest.

(4)[70] Az értékelőlapot nyolc napon belül továbbítani kell az Országos Bírósági Hivatalnak.

20. Jogorvoslati lehetőségek

37. §[71]

21. Eljárás az alkalmatlan minősítés esetén

38. § (1) Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke a Bjt. 81. § (1) bekezdésének megfelelően felszólítja a bírót, hogy harminc napon belül mondjon le bírói tisztségéről. A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére.

(2) Amennyiben a bíró nem mond le, a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti a szolgálati bíróságot.

(3) A szolgálati bíróság alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról.

(4) Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

22. Az Országos Bírósági Hivatal feladata

39. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök bejelentése alapján nyilvántartásba veszi a vizsgálóként kijelölhető bírákat a képzések, továbbképzések megszervezése végett.

(2)[72] Az Országos Bírósági Hivatal a bíró központi személyi nyilvántartásában kezeli a bíró értékeléséről szóló értékelőlapot.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a különféle szinteken és ügyszakokban ítélkező bírák vizsgálatára vonatkozóan módszertani ajánlást adhat ki.

VI. Rész

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez az utasítás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.

(2) Jelen utasítás 24. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 2011. évi 4. számú OIT szabályzat.

(4)[73] Jelen utasítás 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat a bíró munkájának értékelése esetén a 2014. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5)[74] Jelen utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás és a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás módosításáról szóló 6/2023. (X. 12.) OBH utasítással (a továbbiakban: Módut.) módosított 10., 11. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 16. § (2)-(3a) bekezdését, 18., 19. §-át, 20. § (2)-(4) bekezdését, 21. § (1) bekezdés b) pontját, 22. § (3)-(4) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (2) és (6) bekezdését, 27. § (1), (1b), (3), (4) bekezdését, 27. § (5) bekezdés b) és f) pontját, 28. § (1) bekezdését, 29. § (2)-(3) bekezdését, 30. § b)-d) pontját, 31. § (1)-(4) és (6)-(8) bekezdését, 32. § (1)-(2) és (6) bekezdését, 35. § (1) bekezdés c) pontját és (7) bekezdését, valamint 1., 2., 5. és 6. mellékletét a Módut. hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.

Dr. Handó Tünde s. k.,

elnök

1. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

A vizsgálati jelentés szerkezeti felépítése és tartalma

I. Személyi rész, személyi és tárgyi feltételek:

1. szakmai életút tényszerű adatai,

2. munkakörülmények leírása (elhelyezése, dolgozószoba és tárgyalóterem állapota, felszereltsége),

3. nyelvvizsga, szakjogászi végzettség, tudományos fokozat, továbbképzés adatai,

4. referádájának összetétele, az általa leginkább kedvelt ügykategóriák megjelölése,

5. a mellé beosztott jegyző felkészültsége, gyakorlati ideje,

6. biztosított-e a titkári, fogalmazói, ügyintézői segítség,

7. instruktori, oktatói, publikációs tevékenység.

II. A bíró tevékenységének statisztikai adatok alapján történő vizsgálata:[75]

1. ügyérkezés, ügyforgalom,

2. tárgyalási és egyéb eljárási cselekményekhez kötődő tevékenység,

3. eljárás időtartama,

4. befejezések (érdemi: tárgyaláson kívül/tárgyaláson, nem érdemi).

III. A bíró tevékenységének minősége körében irányadó vizsgálati szempontok:[76]

1. tárgyalás előkészítő, döntés előkészítő tevékenység,

2. felkészülés a tárgyalásra és egyéb eljárási cselekményre,

3. pervezetés, illetve annak jegyzőkönyvben történő megjelenítése,[77]

4. a szóbeli kommunikáció a felekkel,

5. határozatszerkesztés,

6. határozatok írásba foglalása,

7. fellebbezett, rendkívüli jogorvoslati eljárással érintett ügyek,[78]

8. kiemelt ügyek (az 1952. évi Pp. hatálya alá tartozó vizsgált ügyeket érintően), nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok alkalmazása (a Pp. hatálya alá tartozó vizsgált ügyeket érintően), kiemelt jelentőségű ügyek (a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alá tartozó vizsgált ügyeket érintően), a gazdálkodással érintett ügyekkel összefüggő kiemelt bűncselekmény (a Be. hatálya alá tartozó vizsgált ügyeket érintően),

9. anyagi jogszabályok alkalmazása,

10. eljárásjogi jogszabályok alkalmazása,

11. bírói gyakorlat alkalmazása,

12. ügyviteli szabályok alkalmazása,

13. jogerő utáni és véglegessé válás utáni intézkedések,

14. eljárási határidők megtartása,

15. halasztási gyakorlat.

IV. Mellékletek:[79]

1. vizsgált ügyek listája,

2. feljegyzés

a) a bíró meghallgatásáról,

b) tárgyalásról és egyéb eljárási cselekményről,

c) amennyiben volt, a bíró észrevételeiről,

3. a fellebbviteli tanácselnökök összefoglaló véleménye,

4. fellebbviteli tanácsban és az elsőfokú hivatásos bírókból álló tanácsban ítélkező bíró esetében a tanács elnökének véleménye,

5. tanácselnöki feljegyzések és azok statisztikai összefoglalója,

6. a vizsgálat megkezdésekor készült emlékeztető,

7. panaszokra, fegyelmi ügyre, bíróságon kívüli munkavégzés megvonására vonatkozó listák, adatok,

8. értékelési javaslat,

9. jogorvoslati tanácsban eljáró bírónál - kúriai bíró kivételével - a határozattervezet.

2. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz[80]

3. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

4. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

5. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz[82]

I. A két éven túli ügy miatti soron kívüli vizsgálat során az önhibaként értékelhető okok különösen:

1. a perfelvételi/érdemi tárgyalásra történő nem kellő felkészülés, hiányos perfelvétel/tárgyalás-előkészítés,

2. indokolatlan, ismétlődő halasztás,

3. a felek, közreműködők vagy az eljárás egyéb résztvevőinek késlekedése esetén a szükséges intézkedések megtételének hiánya,

4. a tárgyalás kitűzésére, intézkedési kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése,

5. az érkezési sorrendtől való indokolatlan eltérés a kitűzés során,

6. célszerűtlen, szakszerűtlen pervezetés,

7. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása,

8. jelentős írásbafoglalási, felterjesztési és egyéb kurrenciális késedelem,

9. részfelterjesztés indokolatlan mellőzése,

10. alapvető eljárásjogi rendelkezések téves alkalmazása, amennyiben az késedelmet okoz (pl. hirdetmény, ügygondnok),

11. a Be. szerinti eljárás gyorsítását szolgáló törvényi lehetőségek figyelmen kívül hagyása,

12. a Be. 484. § (1) és (2) bekezdése megsértése (az ügyiratok egy hónapon túli vizsgálata), valamint a Be. 497. §-a megsértése (a vádirat egy hónapon túli kiadása),

13. alaposnak minősített kifogás az eljárás elhúzódása miatt, amely mulasztás késleltette a per észszerű időn belül történő befejezését.

II. Az alábbi esetek kizárhatják az önhiba megállapíthatóságát:

1. a kirívóan magas fokú ügyterhelés az országos átlaghoz képest (a folyamatban lévő ügyek száma az iratvizsgálat időpontjában tartósan, az országos átlagot legalább húsz százalékot meghaladó mértékű),

2. eseti jellegű mulasztás vagy hiba,

3. eltérő jogértelmezésre visszavezethető hatályon kívül helyezés,

4. huzamos ideig tartó, indokolt távollét (pl. harminc napot meghaladó betegség),

5. az ügy bonyolultsága, többszöri szakértő vagy több szakterületet érintő szakértői kirendelés indokoltsága,

6. az adott bíró előtt folyamatban lévő ügyek jelentős része soron kívüli nehéz megítélésű vagy különösen bonyolult,

7. az eljárás elhúzódása a bírón kívüli személyek perelhúzó magatartására vezethető vissza annak ellenére, hogy a bíró élt az eljárási törvények adta lehetőségekkel és szankciókkal,

8. büntetőügy esetében az ügyhöz egy éven belül újabb ügy kerül egyesítésre,

9. az ügynek nemzetközi vetülete van (jogsegély, külföldi kézbesítés),

10. a felek száma jelentős, amely - egyebek mellett - a kézbesítés szabályszerűségére kihatással van,

11. sokszoros kereset- és/vagy viszontkereset-módosítás,

12. az eljárás során a vád, a kereset, a viszontkereset többszöri módosítása,

13. társszervek, hatóságok, szakértők és egyéb személyek késedelme,

14. a másodfokú eljárás elhúzódása, a rendkívüli jogorvoslati eljárás elhúzódása,

15. a felek halasztás iránti közös kérelme,

16. méltányolható egyéni élethelyzet.

6. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz[83]