6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás

a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a bíróságok igazgatásának szabályait az alábbiak szerint határozom meg:

BEVEZETŐ RÉSZ

A bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló OBH utasítás (a továbbiakban: szabályzat) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben foglaltak figyelembevételével kialakított igazgatási tevékenységek összességét szabályozza, melynek során az elsődleges cél, hogy a bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, és a független bírók magas színvonalon, időszerűen és hatékonyan ítélkezzenek. Ezt szolgálja a bírósági szervezeten belül a tárgyi feltételek optimális felhasználása és hasznosítása, az emberi erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás folytatása, melynek részét képezi a munkateher arányos elosztása, valamint az össztársadalmi bizalom fokozása érdekében a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége. Biztosítani kell a jogkereső polgárok bírósághoz való hozzáférésének az egyszerűsítését, továbbá a többi hivatásrenddel való kiegyensúlyozott és eredményes együttműködést, a bírák ítélkező tevékenységét támogatva.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A bírósági igazgatás fogalma

1. § Az igazgatási intézkedésre jogosult által gyakorolt azon egyszeri vagy ismétlődő tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják a bíróságok hatékony működéséhez és az időszerű, magas színvonalú ítélkezési tevékenység gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

2. A bírósági igazgatás célja

2. §[1] A bírósági igazgatás célja, hogy az OBH elnökének a stratégiai célkitűzései alapulvételével, a központi igazgatás eszközeinek és módszereinek megfelelően egységesen meghatározza a bíróságok felelős vezetésének, működésének, felügyeletének, ellenőrzésének általános és konkrét szabályait, a bíróságok eredményes, időszerű, szolgáltató jellegű tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében.

3. A bírósági igazgatás alanyai

3. § A bírósági szervezet, a bíróságokkal szolgálati viszonyban álló, jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak, bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyek összessége, figyelemmel a 8. §-ban rögzített hatályra.

4. A bírósági igazgatás tárgya

4. § A bírósági szervezet célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása érdekében, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a munka összhangjának biztosítása céljából folytatott, a bírósági szervezet által végzett, az igazgatási döntéseket megelőző és azt követő információgyűjtés, feldolgozás, tervezés, irányítás, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés, vizsgálat, beszámolás, tájékoztatás és nyilvántartások vezetése.

5. Az igazgatási intézkedésre jogosultak

5. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosultak az igazgatási folyamat során a döntések előkészítését, meghozatalát, azok végrehajtását teljesítő, irányító és ellenőrző személyek.

(2) Igazgatási intézkedésre jogosultak:

a) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke és elnökhelyettesei,

b) a Kúria elnöke,

c)[2] a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 118. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezető,

d) az egyes igazgatási feladatokkal megbízott bírák, megbízott bírósági vezetők.

(3)[3] Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, ott azon a kerületi bíróságot és ahol a járásbíróság elnökét, ott azon a kerületi bíróság elnökét is érteni kell.

6. Az igazgatási tevékenység gyakorlásának eszközei

6. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke az igazgatási tevékenységét az általa vezetett bíróság egészét érintő szabályzatalkotásokkal, ajánlásokkal, intézkedésekkel, utasításokkal, vizsgálatok elrendelésével, beszámolók készítésével, jelentések bekérésével, megkeresésekkel, tájékoztatók kiadásával gyakorolja. A járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a törvényszék elnöke által kiadott szabályozókkal.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek az OBH elnöke által kiadott szabályzatokkal, határozatokkal, intézkedésekkel és utasításokkal, valamint egyéb igazgatási szabályozókkal.

(3) A kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a kollégium tevékenységére kiterjedően.

(4)[4]

(5) A csoportvezető a feladatainak az ellátása során a vezetése alatt álló csoportba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kér, intézkedést tesz, és a 37. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a csoport tevékenységére kiterjedően.

(6)[5] Az igazgatási tevékenység gyakorlása során törekedni kell arra, hogy az ne járjon szükségtelen adminisztrációs teherrel a jelen szabályzat 3. §-ában meghatározott vezetőkre.

7. Az igazgatási döntések közzététele és nyilvánosságának biztosítása

7. § (1) Az OBH elnökének a szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - kivéve az OBH működése során e körben hozott - határozatát a bíróságok központi internetes honlapján, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni.

(2) A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék szervezeti és működési szabályzatát a bíróság internetes honlapján kell közzétenni.

(3) A bíróság elnökének a (2) bekezdésben nem említett egyéb szabályzatait és elnöki intézkedéseit a bíróság intranetes honlapján kell közzétenni.

7/A. A Bírósági Közlöny[6]

7/A. §[7] (1) A bíróságok hivatalos lapja a Bírósági Közlöny.

(2) A Bírósági Közlöny felelős kiadója az OBH elnöke, felelős szerkesztője az OBH elnöke által kijelölt OBH elnökhelyettes.

(3) A Bírósági Közlöny szerkesztési feladatait a felelős szerkesztésre kijelölt OBH elnökhelyettes mellett működő szervezeti egység látja el.

(4) A Bírósági Közlöny minden hónap ötödik napján jelenik meg. Ha ezen a napon a munkavégzés szünetel, a megjelenés napja a hónap ötödik napját követő munkanap.

(5) Ítélkezési szünettel érintett hónapok esetében két szám összevont megjelentetésének is helye van. Az összevont szám megjelenésének napja az ítélkezési szünet lezárultát követő hónap ötödik napja. Ha ezen a napon a munkavégzés szünetel, a megjelenés napja az említett hónap ötödik napját követő munkanap.

(6) Az OBH elnökének külön rendelkezése alapján a Bírósági Közlönynek különszáma is megjelentethető.

8. Az igazgatási szabályzat intézményi, tárgyi és személyi hatálya

8. § (1) A szabályzat hatálya a központi igazgatásra, az ország valamennyi bíróságára, az 5. § (2) bekezdésében felsorolt igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bíróságokkal szolgálati jogviszonyban álló bírákra, igazságügyi alkalmazottakra és a bíróságok alkalmazásában álló közalkalmazottakra terjed ki a jogszabályokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban, a (3)-(4) bekezdésében rögzített kivételekkel.

(2)[8] A kerületi bíróságra a szabályzatnak a járásbíróságra vonatkozó rendelkezéseit - a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell.

(3) Nem terjed ki az igazgatási szabályzat hatálya az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíróra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) és a bírói tanácsok eljárására, működésére.

(4)[9] A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, valamint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat a jelen szabályzat határozza meg. E feladatokat az OBH elnökének a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak alapelveiről szóló határozata szerint megalkotott szervezeti és működési szabályzatban részletesen szabályozni kell.

(5) A tanácselnök vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzaton túl a bíróság szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozni kell.

(6) A szabályzat hatálya a bírósággal megbízási jogviszonyban állókra kizárólag a megállapodás ez irányú rendelkezése esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére terjed ki. A bírósággal egyéb jogviszonyban állókra a szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha a szabályzat alkalmazandó rendelkezése az egyéb jogviszonyra vonatkozó jogszabállyal nem ellentétes, de ebben az esetben is csak a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére.

II. Fejezet

AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE

9. § (1) Az OBH elnöke:

a)[10] ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, irányítást és ellenőrzést gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei igazgatási tevékenysége felett,

b) az igazgatási feladatai ellátása érdekében a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, határozatokat hoz, elnöki intézkedést hoz, intézkedési, cselekvési terv készítésére hív fel, vezetői és igazgatási vizsgálatokat rendel el, utasítást ad ki, tájékoztatást kér, jelentéstételre, véleményezésre felhívásokat, tájékoztatást, módszertani útmutatókat ad ki,

c) megkeres hatóságokat, más hivatásrendeket, érdekképviseleteket, egyéb szervezeteket,

d) kialakítja, és évente aktualizálja a bírósági igazgatás rövid, közép- és hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit, e stratégiai célok elérése érdekében ennek a végrehajtását általános központi igazgatási feladatkörében tervezi, irányítja és ellenőrzi,

e) összbírói és vezetői értekezlet összehívását kezdeményezi; kezdeményezésére az általa megjelölt napirendi pontokra vonatkozóan a bíróság elnökének az összbírói értekezletet harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, továbbá

f) az a)-e) pontokon túl ellátja a Bszi. 76. §-ában és egyéb jogszabályban rögzített feladatait.

(2) Az OBH elnöke a Bszi. 76. §-ában meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja a Bszi. 77. § (1) bekezdése szerint.

(3) Az OBH elnöke az igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében ajánlásokat ad ki.

III. Fejezet

A BÍRÓSÁGI VEZETŐI ÁLLÁSHELYEK LÉTESÍTÉSE, PÁLYÁZTATÁSA

1. Általános szabályok

10. § (1) Bírósági vezetői tisztség a Bszi. 130. § (1) bekezdése alapján pályázat útján kinevezéssel vagy a Bszi. 133. § (2) és (3) bekezdése alapján igazgatási feladatok ellátásával való megbízás útján tölthető be.

(2) Ha a kinevezett bírósági vezetőnek a vezetői tisztsége megszűnik, a Bszi. 141. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3)[11]

2. Új vezetői álláshelyek létesítésének feltételei és szempontjai

11. § A III. Fejezet 2.1.-3. pontjának rendelkezései azon álláshelyekre vonatkoznak, amelyek az érintett bíróság létszámától függően létesíthetők.

2.1. Elnökhelyettesi álláshely létesítése, feltételei

12. § (1)[12] Elnökhelyettesi álláshelyet a törvényszék székhelyén működő járásbíróságon és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 177. § (2) bekezdésében meghatározott nagyobb létszámú járásbíróságon kell létesíteni.

(2) A törvényszék elnökének javaslata alapján az OBH elnöke elnökhelyettesi álláshelyet létesíthet azon a járásbíróságon is, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a nyolc főt nem éri el.

(3)[13] Elnökhelyettesi álláshely hiányában a járásbíróság elnökét akadályoztatása esetén a törvényszék elnöke által - a járásbírósági elnök javaslatának beszerzését követően - megbízott bíró helyettesíti.

2.2. Kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláshely létesítése és feltételei

13. §[14]

14. § (1) Az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének javaslata alapján akkor létesíthető kollégiumvezető-helyettesi álláshely, ha:

a) a kollégiumon belül több ügyszak (szakág) vagy

b) a kollégiumban legalább három fellebbviteli tanács működik, vagy

c) a törvényszék kollégiumában az engedélyezett törvényszéki bírói álláshelyek száma a vezetőkkel együtt a tizenöt főt eléri.

(2) Az (1) bekezdésben rögzítettektől az alábbiak mérlegelésével van helye eltérésnek:

a) az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessége,

b) az egyes bírósági szintek hatáskörének bővülése,

c) a peres és nemperes ügyek összetételének, mennyiségének, minőségének változása azt indokolttá teszi.

(3)[15] Kollégiumvezető-helyettes - a Bszi. 124. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - kizárólag az OBH elnöke által hat évre kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken nevezhető ki. Kollégiumvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak az OBH elnökének az ismételt döntését követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírására a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása miatt került sor.

(4) Azokon a törvényszékeken, ítélőtáblákon, amelyeken az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti feltételek több mint kétszeresen teljesülnek, két kollégiumvezető-helyettes működhet, ha ezt a (2) bekezdés szerinti feltételek is indokolják.

2.3. Csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése, feltételei

15. § (1) Csoportvezető bírói álláshely létesíthető azon az ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon, ahol egy ügyszakhoz tartozó legalább nyolc bíró vagy igazságügyi alkalmazott vezetése, ellenőrzése miatt az indokolt.

(2) A törvényszéken, a kiemelt és nagyobb járásbíróságon csoportvezető bírói álláshely létesítése engedélyezhető az (1) bekezdésben meghatározott létszámnál kevesebb fővel működő bíróságokon is.

(2a)[16] A törvényszéken munkaügyi ügyszakban csoportvezetői álláshely akkor is létesíthető, ha

a) a törvényszéken önálló munkaügyi kollégium nem működik, és

b) a törvényszék ügyelosztási rendje szerint a más ügyszakkal összevontan működő munkaügyi kollégiumban legalább három, kizárólag munkaügyi bíróvá kijelölt bíró és legalább három, kizárólag munkaügyi ügyekben eljáró igazságügyi alkalmazott teljesít szolgálatot.

(3) Csoportvezető, csoportvezető-helyettes nevezhető ki hat évre az OBH elnöke által kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon.

(4) Csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése akkor kezdeményezhető, ha a csoport létszáma és az ellátandó igazgatási feladatok jellege és mennyisége ezt indokolja.

(5) A (4) bekezdés szerinti indok lehet különösen, ha:

a) a csoportban a bírák vagy önálló hatáskörben eljáró bírósági titkárok engedélyezett létszáma a tizenöt főt eléri,

b) az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessé teszi,

c) a peres és nemperes ügyek összetételének, minőségének differenciáltsága és jelentős mennyisége szükségszerűvé teszi.

(6) A (4) bekezdés szerinti kijelölés alapján betöltött csoportvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak ismételt kijelölést követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírásának az oka a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása volt.

3. A bírósági vezetői álláshelyek pályáztatása

16. § (1)[17] A Bszi. 128. § (2)-(5) bekezdése szerinti kinevezésre jogosult a bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta, vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, illetve a vezetői tisztség Bszi. 138. § b)-e) és g) pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően a Bszi. 130. § (2) bekezdése szerint haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról.

(2) Az (1) bekezdésben írt határidők nem irányadók, ha a kinevezésre jogosult a megüresedett vezetői álláshelyet időlegesen, objektív ok miatt nem tartja indokoltnak betölteni. Erre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a vezetői tisztség betöltésének mellőzése nem veszélyezteti az adott bíróság, szervezeti egység időszerű, hatékony működését. A kinevezésre jogosult e döntéséről harminc napon belül tájékoztatja az érintett ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság elnökét.

(3) A kinevezésre jogosult az OBH elnökének külön intézkedése szerint kitöltött adatlapot az OBH elnökének a bírósági vezetői álláshely kiírására irányuló előterjesztésével együtt megküldi.

(4) A bírósági vezetői pályázat kiírásában - a tanácselnöki pályázat kivételével - rögzíteni kell, hogy a pályaműnek meg kell felelnie az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai céloknak és az ítélőtáblát érintő álláshelyet illetően az ítélőtábla, a törvényszéket érintő álláshelyet illetően a törvényszék elnöke által megfogalmazott közép- és hosszú távú terveknek, amelyek különösen az alábbi területeken jelentkeznek:

a) az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága;

b) az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás;

c) a tárgyi és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás;

d) a bírósági integritás;

e) a bírósághoz való hozzáférés;

f) a képzés.

17. § (1) A bírósági vezetői pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt helyen és határidőben három eredeti példányban kell benyújtani.

(2) A személyesen benyújtott pályázaton a pályázatot átvevő személy az átvétel idejét (év, hónap, nap, óra, perc) köteles rögzíteni. A postai úton benyújtott pályázat a kiírásban megjelölt helyen és határidőn belüli kézbesítés esetén minősül határidőben érkezettnek.

(3) A hiányosan benyújtott pályázat esetén a kinevezésre jogosult hiánypótlásra hívja fel a pályázót nyolcnapos határidő megjelölésével.

(4) Ha a pályázat elkésett, vagy a pályázó a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást a határidőn belül elmulasztotta, a pályázatot a kinevezésre jogosult tizenöt napon belül elutasítja.

4. A bírósági vezetői álláspályázatok elbírálásának szempontjai, menete

18. § (1) A kinevezésre jogosult a pályamű elbírálásánál köteles figyelembe venni az abban foglaltak megvalósíthatóságát, ütemezését, újító jellegét és a pályázati felhívásban foglaltakkal fennálló összhangját.

(2) A pályázó meghallgatása alapján a pályázat elbírálása során a kinevezésre jogosultnak értékelnie kell különösen a pályázó felkészültségét, igazgatási vezetői tapasztalatát, bírói gyakorlatát, bírói munkája vizsgálatának eredményét, a pályázó központi és helyi igazgatási feladatokban, valamint a közösségi életben való részvételét.

(3) A pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet és a pályázó pályaművét - ha az érintett pályázó hozzájárul - a pályázati eljárás lezárását követően közzé kell tenni az érintett bíróság intranetes honlapján. Az OBH elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén a bíróságok központi intranetes honlapján kell közzétenni a pályázó pályaművét, míg a pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján.

19. § (1) A pályázati határidő és a hiánypótlásra felhívás esetén az arra szabott határidő lejártát követően a beérkezett pályázat(ok)ról az érintett bíróságra vagy a szervezeti egységhez beosztott bírák - ideértve a tartósan távol lévő bírákat is - a Bszi. 131. §-a szerint véleményt nyilvánítanak.

(2)[18] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a jelen szabályzat 41. § (1) bekezdés b) pontjában és a 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint köteles a pályázatokat a kollégium elé terjeszteni, a 40. § (1) bekezdés szerint az összbírói értekezletet vagy az érintett szervezeti egység bíráit összehívni.

(3) Nem nyilváníthat véleményt a bírói tisztségének gyakorlásából a Bjt. 117. §-ában meghatározott okokból felfüggesztett bíró, a munkavégzési kötelezettség alól a Bjt. 94. § (4) bekezdése szerint mentesített bíró, valamint az a rendelkezési állományba helyezett bíró, aki az összbírói értekezleten és a kollégium munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Bjt. 232/H. § (5) bekezdése szerint.

(4) A kirendeléssel több bíróságon ítélkező bíró a beosztási helye szerinti bíróságon nyilváníthat véleményt.

(5)[19] A véleménynyilvánításról készült jegyzőkönyvet és a pályázatok másolatát az ítélőtábla, a törvényszék elnöke - szükség szerint az érintett bíróság elnökének javaslatával együtt - megküldi az OBH elnöke részére.

(6) Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánításra elektronikus úton is lehetőség van azzal, hogy a véleménynyilvánítás titkosságát biztosítani kell.

(7) A kinevezésre jogosultnak a véleménynyilvánító bírói testület javaslatától eltérő döntését írásban meg kell indokolnia, és azt megfelelő módon a tudomására kell hoznia a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és az OBH elnökének.

(8) A bírósági vezetői pályázatok elbírálásához szükséges véleménynyilvánítási eljárás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

5. A bírósági vezetői kinevezés közzététele

20. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázók meghallgatását követően harminc napon belül dönt a kinevezésről.

(2) Az OBH elnöke a határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi intranetes honlapján, az egyéb kinevezésre jogosult a döntését az érintett bíróság - amennyiben a bíróság intranetes honlappal rendelkezik - intranetes honlapján és a bíróságok központi intranetes honlapján is közzéteszi.

21. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a nyertes pályázó kinevezési okiratát, az OBH elnökének intézkedése szerinti adatlapot papír alapon, a pályaművet elektronikusan megküldi az OBH elnöke részére a kinevezés tényéről való közzététel érdekében a bíróságok központi intranetes honlapján és a bíróságok hivatalos lapjában.

(2) A kinevezésre jogosult a döntéséről való tájékoztatással egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az OBH elnökénél a pályázó áthelyezését, amennyiben a pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró.

6. Eredménytelen pályázat esetén követendő eljárás

22. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén köteles a döntését írásban megindokolni, és azt megfelelő módon tudomására hozni a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és - amennyiben a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke - az OBH elnökének.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új pályázat kiírása iránt jelen szabályzat 16. §-a szerint kell eljárni.

(3) Az új pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetén a Bszi. 133. § (2) bekezdése alapján megbízás útján tölthető be az álláshely legfeljebb egy évig.

(4)[20] A megbízás útján betöltött bírósági vezetői tisztség esetén a bírósági vezetőt a megbízás időtartama alatt a pályázat útján betölteni kívánt álláshelyen kell nyilvántartani.

7. A szakmai munkát segítő szervezeti egységek[21]

22/A. §[22] (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke szakmai munkát segítő szervezeti egységet, a pontos elnevezésének és feladatainak megjelölésével a bíróság szervezeti és működési szabályzatában hozhat létre.

(2) Az elnök - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a következő szakmai munkát segítő szervezeti egységeket hozhatja létre:

a) főosztályként vagy osztályként működő Gazdasági Hivatalt;

b) osztályként működő Elnöki Titkárságot;

c) Informatikai Osztályt.

(3) A Fővárosi Ítélőtábla és a 600 fő engedélyezett létszámot meghaladó törvényszék elnöke létrehozhat:

a) főosztályként működő Gazdasági Hivatalt;

b) Informatikai Főosztályt;

c) főosztályként vagy osztályként működő Elnöki Titkárságot;

d) szükség szerint Műszaki Főosztályt vagy Osztályt;

e) Emberi Erőforrás Gazdálkodási Főosztályt vagy Osztályt;

f) osztályként működő Belső Ellenőrzést;

g) egyéb osztályt.

(4) A (2)-(3) bekezdésben nem szereplő főosztály vagy osztály az OBH elnökének előzetes engedélyével hozható létre.

(5) A főosztályokon belül osztályok, a főosztályokon, osztályokon, illetve a bíróságokon, bírósági szakmai szervezeti egységeken belül az (1) bekezdésben meghatározott módon csoportok és irodák hozhatók létre.

(6) A szakmai munkát segítő szervezeti egységet az elnevezésének megfelelő szintű vezetői megbízással rendelkező igazságügyi alkalmazott vezeti.

(7) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a szakmai munkát segítő szervezeti egység vezetőjének munkáját segítő főosztály-, osztály- és csoportvezető-helyettesek számát.

22/B. §[23] (1) A szakmai munkát segítő szervezeti egységet, különösen az Elnöki Titkárságot bíró is vezetheti.

(2) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, ha a szakmai munkát segítő szervezeti egységet bíró vezeti.

(3) A főosztályi szintű szakmai munkát segítő szervezeti egységet vezető bíró a törvényszék bíró csoportvezetőjével, bíró helyettese vagy osztály szintű szakmai munkát segítő szervezeti egységet vezető bíró a törvényszék bíró csoportvezető-helyettesével megegyező mértékű vezetői pótlékra jogosult.

IV. Fejezet

A BÍRÓSÁGI VEZETŐ ÉS AZ EGYÉB IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSRE JOGOSULT FELADATAI ÁLTALÁBAN

1. A bírósági vezető igazgatási feladatai általában

1.1. Az igazgatási intézkedésre jogosult bírósági vezető feladatai általában

23. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az OBH elnökének az igazgatási irányítása körébe tartozó eszközök keretei között és a stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve felel az általa vezetett bíróság vagy szervezeti egység hatékony és időszerű működéséért, a magas szakmai színvonalon végzett igazságszolgáltatási tevékenységet biztosító tárgyi és személyi feltételek gazdaságos, átlátható és arányos megteremtéséért.

(2) A bíróság elnöke felelős a bíróság működésével kapcsolatban a jogszabályban előírt személyes adatokat tartalmazó, - az adatvédelmi szabályok figyelembevételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért és az adatok szolgáltatásáért.

(3) Az igazgatási intézkedésre jogosult igazgatási jogkörében jogosult és köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a hatékony és időszerű ítélkezési munkát és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegíti, továbbá biztosítja az arányos munkateher-elosztást.

(4) Az igazgatási intézkedésre jogosult köteles az igazgatás és ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát - a döntés-előkészítő anyagok kivételével - a szükséges mértékben biztosítani.

1.2. A bíróság elnökének jogai és kötelezettségei általában

24. § (1) A bíróság elnöke az igazgatási feladatainak ellátása során jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési, értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a beszámoltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzésnek ezen szabályzatban meghatározott további formáit.

(2) A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében a bíróságok szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben - a szervezeti és működési szabályzat előírásain túlmenően is - olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

(3) A járásbíróság elnöke a bírákat, a bírósági titkárokat, a bírósági fogalmazókat, a bírósági ügyintézőket, a végrehajtási ügyintézőket a törvényszék szervezeti és működési szabályzatában a törvényszék elnöke által átruházott, más igazságügyi alkalmazottakat önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről jelen szabályzat, valamint a törvényszék szervezeti és működési szabályzata alapján rendszeresen tájékoztatja a törvényszék elnökét.

(4) A bíróság elnöke köteles:

a) gondoskodni az ügyfélfogadás idejének, rendjének a szabályozásáról és a bíróságok központi internetes honlapján és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság internetes honlapján történő közzétételéről,

b)[24] az ügyelosztási rendet és annak módosítását a bíróságon ismertetni, valamint az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - internetes honlapján közzétenni.

(5) A bíróság elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az elnökhelyettesre vagy más bírósági vezetőre - a bíróság szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint - állandó jelleggel is átruházhatja.

2. A bírósági vezető feladatai különösen

2.1. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének és helyettesének feladatai különösen

25. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének feladatai különösen:

a)[25] az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság ügyelosztási rendjét, a törvényszék elnöke meghatározza továbbá a járásbíróság ügyelosztási rendjét,

b) meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét,

c) irányítja és ellenőrzi az elnökhelyettes, a kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes igazgatási tevékenységét,

d) biztosítja a bírói testületek működésének feltételeit, és segíti azok munkáját,

e) igazgatási és vezetői értekezletet tart,

f) folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését,

g) évente elkészíti a bíróvizsgálati és igazságügyi alkalmazottak értékelési tervét, és azt végrehajtja,

h) elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek vizsgálati tervét és egyéb vizsgálati terveket,

i) vizsgálja és értékeli az érintett bíróság és a kollégiumok munkatervének, továbbá a törvényszék elnöke a járásbíróságok munkatervének az éves megvalósulását,

j) biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást,

k) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat,

l)[26] évente egyszer, az 53. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában tájékoztatja az OBH elnökét, - a Bszi. 119. § k) pontja alapján - az összbírói értekezletet - melyet a Bszi. 144. §-ában meghatározott feladatok ellátása érdekében is szükség szerint, de évente legalább egyszer összehív - és az igazságügyi alkalmazottakat a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az ügyforgalmi és a gazdálkodási helyzetről, a bíróság működéséről,

m) gondoskodik a bírósági épület rendjének fenntartásáról,

n) a vezetése alatt álló bíróság ítélkezését az időszerűség és a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri,

o) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,

p) előterjeszti az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.

q)[27] a félévet követő hónap 20. napjáig jelentést tesz az OBH elnökének a június 30-i, illetve december 31-i állapotnak megfelelően a két éven túl folyamatban lévő ügyek számáról, az elhúzódáshoz vezető okokról és az ügyek befejezése érdekében hozott intézkedésekről.

(2)[28] A törvényszék elnökének feladata továbbá, hogy irányítsa és ellenőrizze a területén működő járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, valamint évente legalább egyszer a törvényszékhez megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tartson a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint.

(3) Az ítélőtábla elnökének - a Bszi. 121. §-ának rendelkezése szerint - kiemelt feladata van az illetékességi területén működő törvényszékeken a képzés koordinálásában.

(4) Az ítélőtábla, a törvényszék elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat, valamint az OBH elnöke által rábízott és elrendelt egyéb igazgatási feladatokat.

2.2. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének felügyeleti jogkörei

26. § Az ítélőtábla elnöke az ítélőtáblán, a törvényszék elnöke a törvényszéken és a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokon a Bszi. 119. § g) pontja szerinti irányítási és ellenőrzési feladata keretében e szabályzatban írtak alkalmazásával figyelemmel kíséri, hogy a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők:[29]

a) miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban, az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályozóiban, a bíróság munkatervében, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat és a hatáskörükbe tartozó ellenőrzési tevékenységüket,

b) számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását,

c) hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait.

2.3. A járásbíróság elnökének és helyettesének feladatai különösen[30]

27. § (1) A járásbíróság elnökének feladatai különösen:[31]

a) irányítja és ellenőrzi az általa vezetett bíróság igazgatási tevékenységét,

b)[32] irányítja és ellenőrzi a csoportvezetők és egyéb szervezeti egységek igazgatási tevékenységét - a Bszi. 119. § g) pontjában rögzítettek szerint -,

c)[33] évente egyszer, az 55. § (1) bekezdés alapján készült beszámolójában beszámol - a Bszi. 119. § k) pontja alapján, figyelemmel a Bszi. 122. § c) pontjára - a bírák, az igazságügyi alkalmazottak előtt a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az ügyforgalmi helyzetről, a bíróság működéséről, valamint egyéb igazgatási, vezetői értekezletet tart,

d) évente legalább egyszer a járásbírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tart a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint,

e) folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését,

f)[34]

g) évente elkészíti az igazságügyi alkalmazotti értékelési tervet, és azt jóváhagyás végett a törvényszék elnökének felterjeszti,

h) elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek és az egyéb igazgatási vizsgálatoknak a terveit,

i) vizsgálja és értékeli a bíróság munkatervének az éves hatályosulását, és arról a törvényszék elnökének beszámol,

j) biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást,

k) közreműködik az oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

l) kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését,

m) jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően az elnöki tevékenységéről a kinevezési jogkör gyakorolójának beszámol,

n)[35] bírák, bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők esetében javaslatot tesz a fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására, egyéb igazságügyi alkalmazottak esetén elrendeli azokat,

o) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,

p) előterjeszti - a szolgálati út betartásával - az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.

q)[36] következő évre célokat tűz ki.

(2)[37] A járásbíróság elnökhelyettese az elnököt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, valamint az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat.

2.4. A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes feladatai[38]

28. § (1) A kollégiumvezető szervezi és vezeti a kollégium munkáját.

(2) A kollégiumvezető feladata különösen:

a)[39] az 54. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában évente beszámol a kollégiumnak a pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

b)[40] jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően a kollégiumvezetői tevékenységéről beszámol az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének,

c) az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében figyelemmel kíséri és elemzi a bírák, a felülvizsgálati, másodfokú vagy felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácsok ítélkezési tevékenységét,

d) összegyűjti és elemzi, szükség esetén a kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket,

e) összehívja a kollégium ülését és a napirendhez kapcsolódó előterjesztés előkészítéséről gondoskodik,

f) évenként összegzi a másodfokú, a harmadfokú, a felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácselnökök feljegyzéseinek általánosítható tapasztalatait, hasznosításukat előkészíti,

g) ellenőrzi a kollégiumon belül az eljárási határidők és ügyviteli szabályok megtartását, ennek érdekében betekint az eljáró bíró vagy a tanácselnök által a Büsz. előírásai szerint vezetett nyilvántartásba; a törvényszék kollégiumvezetője e feladatot a kollégium illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon is ellátja,

h) ellátja a jogegységi eljárással összefüggő, a Bszi. 26. § (3) bekezdése szerinti feladatokat, az elvi határozatokat (elvi döntéseket) rendszerezi, elemzi,

i) ellátja a bírósági titkárok, a bírósági fogalmazók, a bírósági ügyintézők és az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzésének a szakmai irányítását, felügyeletét,

j) közreműködik a bírák ítélkező tevékenységének vizsgálatában, a bírák munkájának értékelésében,

k) a közérdekű bejelentések és a panaszügyek intézésében részt vesz,

l) javaslatot tesz - a szolgálati út betartásával - a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Kúria kollégiumvezetőjének és az ítélőtábla elnökének a jogegységi eljárás indítványozására,

m) irányítja és szervezi a tanácselnöki feljegyzések ismertetését,

n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,

o) előterjeszti - a szolgálati út betartásával - az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében,

p) javaslatot tesz fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására.

q)[41] ellátja a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló OBH utasításban számára meghatározott feladatokat.

(3)[42]

(4)[43]

(5)[44] A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt - annak akadályoztatása esetén - helyettesíti, és ekkor teljes jogkörrel vezeti a kollégiumot, valamint ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

2.5. A csoportvezető és a csoportvezető-helyettes feladatai

29. § (1) A csoportvezető feladata különösen:

a) szervezi és vezeti a csoport munkáját,

b) évente beszámol a csoportnak a pályaművében szereplő és az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról és azok eredményéről,

c) szervezi és vezeti a csoportértekezleteket,

d) ellátja a bírói munka igazgatási ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

e) kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését,

f) figyelemmel kíséri a csoportot érintő jogszabályváltozásokat, elvi állásfoglalásokat, jogegységi döntéseket, és gondoskodik arról, hogy ezeket a bírák megismerjék,

g) javaslatot tesz a fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására,

h) rendszeresen tájékoztatja az elnököt, elnökhelyettest - törvényszék esetén a kollégiumvezetőt - a munkájáról és a csoport helyzetéről,

i) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének és a bíróság elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat,

j) előterjeszti - a szolgálati út betartásával - az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

2.6. A tanácselnök feladatai

30. § (1) A bíróság másod- és harmadfokú tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját, felelős az általa vezetett tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért, ennek érdekében a tanácsba beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat irányítja, ellenőrzi.

(2) A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét.

(3) A tanácselnök a kollégiumvezető intézkedése alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének vizsgálatában, továbbá a kollégiumba beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében.

(4)[45] A tanácselnök - az első fokon eljáró tanácselnök kivételével - vezeti az elsőfokú és másodfokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseket és azokat az érintett bírákkal évente legalább egyszer ismerteti az erre vonatkozó szabályok szerint.

(5)[46] A tanácselnök felkérésre közreműködik a bírói munka igazgatási ellenőrzésében, a célvizsgálatokban, a bírák és igazságügyi alkalmazottak oktatásában, valamint a szakmai anyagok összeállításában.

(6) A tanácselnök által gyakorolható további igazgatási feladatokat a bíróság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(7) A tanácselnök közreműködik a 28. § (2) bekezdés o) pontjában rögzítettek végrehajtásában, és részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésében.

2.7. Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró feladata

31. § Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró a megbízó okiratban megjelölt feladathoz kapcsolódó igazgatási feladatokat látja el, és gyakorolja mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a megbízás tartalmaz.

3. Belső igazgatási szabályozók, az igazgatás módszerei

3.1. Általános rendelkezések

32. § (1)[47] A bíróság elnöke a jogszabály, az OBH elnökének - a járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének - a rendelkezése alapján köteles az igazgatási szabályozókat megalkotni.

(2) Az igazgatási intézkedésre jogosultak által megalkotott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a jogszabállyal, az OBH elnöke által kiadott szabályzattal, határozattal, intézkedéssel, és figyelembe veszik az OBH elnöke által kiadott ajánlást.

(3) Az igazgatási intézkedésre jogosult az ajánlás kialakítása során is figyelembe veszi az ugyanezen tárgykörben az OBH elnöke által kiadott ajánlást.

3.2. Az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályzatalkotási tárgykörei és egyéb igazgatási eszközök, az eljárás folyamata

33. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke:

a) szervezeti és működési szabályzatot készít - a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről szóló OBH elnöki határozat rendelkezéseit figyelembe véve -, amelyet a bírói tanács elé terjeszt véleményezésre,

b) kötelező jellegű szabályzatokat készít azokban a tárgykörökben, amelyek a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit átfogóan és tartósan érintik,

c) ajánlásokat ad ki az igazgatási feladatok ellátásának segítésére, amelyek iránymutatóak, de nem kötelezőek,

d) intézkedést, utasítást hoz a bíróság egészét érintő ügyekben vagy igazgatási tárgyú egyedi esetben, valamint tájékoztatókat, előterjesztéseket készít,

e) megkeres hatóságokat, érdekképviseleteket, egyéb szerveket, szervezeteket,

f) eleget tesz tájékoztatásadási és -kérési kötelezettségének.

(2)[48] Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt szabályozók hatálya az igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki - figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(3) A bíróság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szabályzattervezetet jóváhagyás végett köteles az OBH elnökének megküldeni.

3.3. Az elnöki intézkedés mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai

34. § (1) A bíróság elnöke az igazgatási feladatok ellátása során az ügymenet rendjének, valamint az igazgatási feladatok végrehajtásának menete szabályozása végett a jelen szabályzat 33. § (1) bekezdés d) pontja szerint intézkedést hoz:

a) meghatározott feladathoz kapcsolódó, átfogó jelleggel vagy

b) igazgatási tárgyú egyedi esetben.

(2) Az intézkedés az irányítás eszköze, amellyel a bíróság elnöke az időszerű, hatékony ítélkezés feltételeit elősegíti, az ellenőrzést átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi.

(3)[49] Az intézkedés hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki - figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedést teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(5)[50] A bíróság elnöke köteles:

a) az intézkedést az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján,

b) az OBH elnökét - a Kúria elnöke kivételével - az intézkedésről tájékoztatni,

c) az intézkedés végrehajtását ellenőrizni.

3.4. Az utasítás mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai

35. § (1) A bíróság elnöke utasítást ad ki egy meghatározott cselekvés teljesítésére, feladat elvégzésére, végrehajtására, egy folyamat megindítására, megváltoztatására vagy megállítására.

(2) A bíróság elnöke köteles:

a) az utasítást az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján,

b) az utasítás végrehajtását ellenőrizni.

(3)[51] Az utasítás hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki - figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási utasítást teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az Iasz. 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

3.5. A járásbíróság elnökének igazgatási eszközei[52]

36. §[53] (1) A járásbíróság elnöke szabályzatot kizárólag a törvényszék elnökének felhatalmazása alapján alkothat.

(2) A járásbíróság elnöke a szabályzatot annak előzetes jóváhagyása végett a törvényszék elnökének megküldi.

(3) A járásbíróság elnöke a vezetés alatt álló bíróságra kiterjedően elnöki intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik bíróság felé előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, amelyekről a törvényszék elnökét köteles tájékoztatni.

3.6. A kollégiumvezető, csoportvezető igazgatási eszközei[54]

37. § (1) A kollégiumvezető, a csoportvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységre kiterjedően - az elnök egyidejű tájékoztatása mellett - intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, továbbá a vezetése alatt álló kollégiumba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kérhet.

(2)[55]

3.7. A vezetés módszerei és igazgatási eszközei

38. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a feladatai ellátása során:

a) megtervezi az irányítása alá tartozó szervezet vagy szervezeti egység igazgatási feladatait;

b)[56] korszerű igazgatási eszközökkel irányítja, szervezi és koordinálja a szervezet munkáját, így különösen elősegíti a projektszerű működést, a működési folyamatok feltérképezését és egyszerűsítését, a szervezeten belüli tudásmegosztást, valamint a munka hatékonyságát növeli útmutatók kiadásával;

c) elősegíti - a személyiségi jogok és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info. tv.) foglaltak szerinti személyes adatok védelmének biztosításával és az érintett hozzájárulásával egyidejűleg - a rendelkezésre álló humán erőforrás állomány hatékony munkavégzését a kompetenciaalapú tudástár létrehozásával és a vezetői motiválás eszközeivel;

d) jelen szabályzat 32-37. §-ában foglalt igazgatási szabályozókat hoz;

e) ellenőrzést, munkatehermérést és lehetőség szerint munkatársi elégedettségmérést folytat;

f) az ellenőrzés megállapításaira figyelemmel vizsgálatot rendel el;

g) a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetőket vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultakat beszámoltatja;

h) egyedi ügyekben a szabályzatokban foglaltak szerinti jelentés megtételére hívja fel a bírót, a bírósági vezetőt, az igazságügyi alkalmazottat;

i) rendszeres vezetői értekezletet és egyéb tanácskozást tart.

(2) A nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultak részére a munkaterv szerint értekezletet tart.

4. Bírói testületekkel kapcsolatos igazgatási feladatok

4.1. A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek

39. §[57] Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezletével, a kollégiummal és az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsával mint a bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületekkel az érintett ítélőtábla és törvényszék elnöke köteles együttműködni és a részükre a szükséges tájékoztatást megadni.

4.2. Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete[58]

4.2.1. Általános szabályok[59]

40. §[60] (1) A bíróság elnöke az összbírói értekezletet - a törvényben meghatározott ok fennállta esetén - haladéktalanul tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

(2) Az összbírói értekezleten hozott döntéseket a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni.

4.2.2. A véleményező összbírói értekezlet[61]

40/A. §[62] (1) Az OBH elnöke kinevezési jogkörébe tartozó elnöki, elnökhelyettesi, valamint kollégiumvezetői tisztségre kiírt pályázatokat véleményező összbírói értekezletet (a továbbiakban: véleményező összbírói értekezlet) a pályázattal érintett bíróság elnöke a Bírósági Közlönyben közzétett pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

(2) A véleményező összbírói értekezletre szóló meghívót legalább öt nappal a kitűzött időpont előtt ki kell adni.

(3)[63] A véleményező összbírói értekezletet a bíróság elnöke vezeti le. Amennyiben a bíróság elnöke pályázó, abban az esetben a bíróság elnökhelyettese, az ő akadályoztatása esetén a szolgálati idejük sorrendjében a hosszabb bírói szolgálati idővel rendelkező kollégiumvezető jár el.

4.2.3. A jegyzőkönyv[64]

40/B. §[65] (1) A véleményező összbírói értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[66] A jegyzőkönyvnek az 1. melléklet II.5. pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(3)[67]

4.2.4. A véleményező összbírói értekezlet megtartásának személyi feltételei[68]

40/C. §[69] (1) A levezető elnök javaslatára a véleményező összbírói értekezlet a jelenlévők közül jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(2) A véleményező összbírói értekezlet a pályázatot be nem nyújtó bírák közül legalább háromtagú, páratlan számú

a) papíralapú szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot,

b) elektronikus szavazás esetén szavazatmegállapító bizottságot

választ.

(3) A szavazatszámláló, illetve szavazatmegállapító bizottság a tagjai közül elnököt választ.

4.2.5. A szavazólap[70]

40/D. §[71] (1) Papíralapú szavazás esetén a pályázókat a szavazólapon a vezetéknevük szerinti alfabetikus sorrendben kell szerepeltetni.

(2)[72] A véleményező összbírói értekezleten a szavazás során a vezetői tisztségre pályázók neveit tartalmazó szavazólapon a nevek mellett a "támogatom", a "nem támogatom" és a "tartózkodom" választási lehetőségeket kell egy-egy üres négyszög vagy kör elhelyezésével feltüntetni.

(3) A szavazólapot a véleményező összbírói értekezleten szavazati joggal rendelkező bírák létszámával egyező számban kell előállítani, és valamennyi példányon el kell helyezni a bíróság elnöke által használt körbélyegző lenyomatát.

4.2.6. A papíralapú titkos szavazás[73]

40/E. §[74] (1) A papíralapú szavazás titkosságát külön szavazóhelyiségben kialakított szavazófülke felállításával kell biztosítani, amelynek a használatával a szavazásra jogosult a szavazatát úgy adhatja le, hogy az más számára nem ismerhető meg.

(2) A szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a szavazatot leadó bírók tartózkodhatnak.

(3) A szavazólapot a szavazóhelyiségben kell a szavazásra jogosultnak átadni. A szavazásra jogosult az átvétel tényét aláírásával igazolja.

(4) A szavazófülkében a szavazat leadásának ideje alatt csak a szavazó bíró tartózkodhat.

(5) A szavazatról képfelvétel nem készíthető.

(6) A szavazólapok gyűjtése lezárt és a szavazás kezdetekor üres urna igénybevételével történik.

(7) Érvényes a szavazat, ha a pályázó neve melletti négyszögbe vagy körbe a szavazó tollal írt két, egymást metsző vonalat húz.

(8) Érvénytelen a szavazat, ha az a (4) bekezdésben meghatározott követelménynek nem felel meg.

40/F. §[75] (1) Szavazatot csak a véleményező összbírói értekezleten jelenlévő és szavazásra jogosult bíró adhat le, az értekezletet megelőzően kitöltött és leadott szavazat érvénytelen.

(2) A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja előtt urnába kell helyezni.

(3) Ha a szavazó a szavazatnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnöke bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyv számára rögzíti. A szavazatszámláló bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.

(4) Valamennyi szavazat urnába helyezését követően a szavazatszámláló bizottság összesíti a szavazatokat.

(5) A szavazatok összesítésének eredményét az értekezleten a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

4.2.7. Az elektronikus titkos szavazás[76]

40/G. §[77] (1) Az OBH elnöke az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnökének kezdeményezésére engedélyezheti, hogy a véleményező összbírói értekezleten a titkos szavazást informatikai rendszer használatával, elektronikusan bonyolítsák le.

(2) Az elektronikus szavazás során a 40/D-40/F. §-ban meghatározott szabályokat az informatikai rendszer sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.

4.3. Kollégium

41. § (1) A kollégiumnak a Bszi. 155. §-ában rögzített igazgatási feladatokban való részvétele, teljesítése érdekében az ítélőtábla és a törvényszék elnöke köteles:

a) biztosítani a kollégium működésének tárgyi és személyi feltételeit,

b)[78] a bíróság ügyelosztási rendjének tervezetét a 114. § (3) bekezdésében meghatározott módon, továbbá - a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokat az ítélőtáblai, a törvényszéki kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi, tanácselnöki, a törvényszéki csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi álláshelyre benyújtott pályázatokat az érintett kollégium tagjainak azok megismerését biztosító ésszerű határidőn belül a kollégiumi ülés elé terjeszteni véleményezésre.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke jogosult a kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni.

(3) A kollégiumvezető köteles:

a) a bíróság elnökének kezdeményezésére az ülést tizenöt napon belül összehívni,

b) az ülésen hozott döntéseknek a bíróság intranetes honlapján történő közzétételéről gondoskodni,

c) a bírói tanács elnökének a pályázatok véleményezésének eredményét megküldeni.

4.4.[79]

42. §[80]

4.5. Bírói tanács

43. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírói tanács működésével összefüggésben:

a) a bírói tanács működésének a tárgyi és a személyi feltételeit biztosítja,

b) a bírói tanács elnökének meghívására az ülésen részt vesz,

c) a bírói tanács napirendjére figyelemmel a Bszi. 151. § (1) bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében a véleménynyilvánításhoz szükséges előterjesztést, így különösen a pályázatokat, az éves költségvetési tervet, a jóváhagyott költségvetés felhasználását, a szervezeti és működési szabályzat tervezetét és az ügyelosztási rend tervezetét a megismeréshez szükséges ésszerű határidőn belül megküldi.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatában felkérheti a bírói tanácsot - a Bszi. 151. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül - véleményező, tanácsadói feladatok ellátására.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke lehetővé teszi a bírói tanács elnökének a részvételét az operatív értekezleteken, melyet a szervezeti és működési szabályzatban rögzít.

(4) A bírói tanács elnöke által megküldött határozatoknak a bíróság intranetes honlapján való közzétételéről a bíróság elnöke soron kívül gondoskodik.

V. Fejezet

AZ EGYES BÍRÓSÁGI VEZETŐK RÉSZLETES FELADATAI

1. Az igazgatási feladatok tervezése

44. § (1)[81] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi.-ben, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban rögzített jogszabályi rendelkezéseknek, az OBH elnökének stratégiai célkitűzései mentén, valamint az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban foglaltaknak megfelelően, továbbá a kollégiumok, a járásbíróságok, a bírói testületek és az érdek-képviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze.

(2)[82] A kollégiumvezető a kollégium következő évi működésére vonatkozóan éves munkatervet készít a 28. § rendelkezését figyelembe véve, melyet az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének jóváhagyás végett megküld.

(3)[83] A járásbíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései alapján éves munkatervet készít, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék éves munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza:

a)[84] az ítélőtáblai, törvényszéki összbírói, valamint a járásbírósági bírói, vezetői, ülnöki értekezletek időpontjait, előre tervezhető napirendjeit,

b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontjait, előre tervezhető napirendjeit,

c) a bírósági vezetők munkájának és egyéb vizsgálatok értékelésének, beszámolójának ütemezését és felelőseit,

d) a határozott és határozatlan időre kinevezett bírák munkájának értékelésére vonatkozó bíróvizsgálati tervet,

e) az egyenletes és arányos munkatehermérés tervezését és mérési időszakait,

f) a bírói munka szakmai támogatásának előre tervezhető időpontjait és tárgyait,

g)[85]

h) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok és feladatok meghatározását, így különösen az iratselejtezést, az épületek rendjének vizsgálatát, a biztonsági kérdéseket, a kezelőirodák ellenőrzését,

i) az ítélőtáblai és törvényszéki bírósági gazdasági hivatal vezetője időszakos beszámolójának időpontjait, szempontjait,

j) az ügyeleti rendszer megszervezését, a szabadságok kiadását,

k) az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezését,

l) a honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok és képzések témáját, időpontjait, felelőseit,

m) az ítélőtáblai, a törvényszéki informatikai szervezet vezetője beszámolójának időpontjait, eseti vizsgálatát,

n) az éves belső ellenőrzési tervet.

(5)[86] A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke a törvényszék, valamint az ítélőtábla elnökének a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a kollégium, illetve a járásbíróság munkaterv-tervezetét megküldi. Az ítélőtábla, valamint a törvényszék elnöke folyamatosan egyeztet a kollégiumvezetővel, valamint a járásbíróság elnökével a különböző munkaterv-tervezetek összehangolásáról.

(6)[87] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig meghatározza az ítélőtábla és a törvényszék munkatervét, a kollégium, illetve a járásbíróság munkatervének egyidejű jóváhagyásával. Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az ítélőtábla, illetve a törvényszék munkatervét az OBH elnöke részére annak meghatározását követően haladéktalanul tájékoztatásul megküldi.

45. § A bíróság elnöke a bíróvizsgálati munkaterv megvalósulását félévente köteles áttekinteni.

46. § A bíróság elnöke a megelőző évben meghatározott, munkatervben rögzített igazgatási feladatok megvalósulását a tárgyév végén megvizsgálja és értékeli, a szükséges igazgatási intézkedéseket az értékelés eredményétől függően megteszi.

2. Bírósági vezetői ellenőrzés és vizsgálat

2.1. Az OBH elnöke által elrendelt ellenőrzés

47. § (1) Az OBH elnöke elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők ellenőrzését, amelynek során figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, ajánlások érvényesülését, a stratégiai célkitűzések megvalósulását és az általa meghozott igazgatási szabályozók végrehajtását.

(2) Az OBH elnöke ellenőrzésének az eszközei különösen az írásbeli beszámoló, a jelentéstétel, az egyéb adatszolgáltatás, a vezetői és az igazgatási vizsgálat elrendelése.

(3) Az OBH elnöke elrendelhet vezetői és igazgatási vizsgálat körében különösen soros, soron kívüli vizsgálatot, eseti, cél- és hatásvizsgálatot, valamint kizárólag a vezetői vizsgálat körében átfogó vizsgálatot, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló kijelölésével is foganatosíthat.

(4) Az OBH elnöke az ítélőtábla és a törvényszék elnökét évente írásban beszámoltatja, és háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben a vezető tevékenységét megvizsgálja. Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó további vezetők vezetői tevékenységét háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben megvizsgálja (soros vizsgálat).

(5) Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének a vizsgálatát soron kívül rendeli el, ha felmerül, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban rögzített kötelezettségeinek, az OBH elnöke határozatainak, intézkedéseinek vagy a szabályzatokban foglaltaknak nem tesz eleget (soron kívüli vizsgálat).

(6) Az OBH elnöke a (4) és (5) bekezdés szerinti soros és soron kívüli vizsgálat lefolytatását követően biztosítja a vizsgálati jelentés tartalmának a megismerését és az észrevételek előterjesztésének a lehetőségét az érintett vezető számára.

(7) Az OBH elnöke az írásbeli beszámoló, a soros vagy soron kívüli vizsgálat eredményétől függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, ha indokolt, utóvizsgálatot rendel el.

2.2. Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke által elrendelt vezetői ellenőrzés[88]

48. § A jelen szabályzat V. Fejezete 2. alcímében foglalt rendelkezések a bírósági vezető ítélkező tevékenységének a Bjt. V. fejezete szerinti vizsgálatára és értékelésére nem irányadók.

49. § Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a kollégiumvezetők és helyetteseik igazgatási tevékenységét a Bszi. 119. § g) pontja szerint.

50. § (1)[89] A törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a területén működő járásbírósági elnökök igazgatási tevékenységét.

(2) A kinevezésre jogosult haladéktalanul elrendeli a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát, ha az összbírói értekezlet, a véleményező szerv vagy a Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontjában felsoroltak esetén a bírói tanács a bírósági vezető felmentését kezdeményezi.

(3)[90] A járásbíróság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a nála alacsonyabb beosztású, az adott bíróságra kinevezett bírósági vezető igazgatási tevékenységét.

2.3. Az ellenőrzést végző elnök kötelezettségei

51. § (1) Az elnök felelős az általa kialakított vezetői ellenőrzési rendszer eredményes működtetéséért.

(2) A vezetői ellenőrzést végző OBH elnöke, elnökhelyettese, bírósági elnök az áttekintett feladatokkal és folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmazhat meg; az ellenőrzés során feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosságok, mulasztások megszüntetése érdekében felhívással élhet.

(3) A felhívás eredménytelensége, továbbá súlyos vagy ismételt szabálytalanság, mulasztás esetén kezdeményezheti a Bjt. 106. § (1) bekezdése szerinti felelősségre vonást az intézkedésre jogosult vezetőnél.

2.4. Az elnöki ellenőrzés eszközei

52. § Az ellenőrzés eszközei különösen:

a) írásbeli beszámoló,

b) jelentéstétel,

c) egyéb adatszolgáltatás,

d) vizsgálatok.

2.4.1. Írásbeli beszámoló

53. §[91] (1)[92] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke évente tájékoztatja a beszámolójában a tárgyévet követő év május 31. napjáig az OBH elnökét és az általa vezetett bíróság - a Bszi. 119. § k) pontja szerinti - összbírói értekezletét. Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke beszámolójához felhasználja a kollégiumvezető, valamint a járásbíróság elnöke beszámolójában szereplő adatokat.

(1a)[93] A kollégiumvezető által készített beszámolót úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazza az ítélőtábla, a törvényszék elnöke által készítendő beszámolóhoz szükséges adatokat.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által készítendő tájékoztatót tartalmazó beszámoló részletes szempontrendszerét az OBH elnöke külön ajánlásban határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített tájékoztatót tartalmazó beszámolót írásbeli formában az ítélőtábla és a törvényszék elnöke

a) márciusi összbírói értekezlet esetén február utolsó napjáig;

b) áprilisi összbírói értekezlet esetén március 15. napjáig;

c) májusi összbírói értekezlet esetén április 15. napjáig

megküldi az OBH elnökének és e tájékoztatót tartalmazó beszámolót ismerteti.

54. §[94] (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke évente,

a) márciusi összbírói értekezlet esetén február 15. napjáig;

b) áprilisi összbírói értekezlet esetén február utolsó napjáig;

c) májusi összbírói értekezlet esetén március 31. napjáig

a kollégiumvezetőt beszámoltatja a 28. § (1) és (2) bekezdésében rögzített feladatok teljesítéséről, figyelemmel az OBH elnökének a kollégiumvezetők beszámolójának részletes szempontrendszerét rögzítő ajánlására.

(2)[95]

55. §[96] (1) A törvényszék elnöke évente - a Bszi. 119. §-ában rögzített feladatok tekintetében figyelemmel a Bszi. 122. §-ára -

a) márciusi összbírói értekezlet esetén február 5. napjáig;

b) áprilisi összbírói értekezlet esetén február 15. napjáig;

c) májusi összbírói értekezlet esetén március 15. napjáig

írásban beszámoltatja a járásbíróságok elnökeit.[97]

(2)[98] A járásbíróság elnöke által készítendő írásbeli beszámoló szempontrendszerét az OBH elnöke ajánlásban határozza meg.

56. §[99] Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnökének írásbeli beszámolóját a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének beszámolóját az összbírói értekezletet megelőzően öt nappal, míg a járásbíróság elnökének, a kollégiumvezetőnek a beszámolóját az azt értékelő vezetői értekezletet követő tíz napon belül. A beszámoló közzététele során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra.

57. § (1)[100] A törvényszéki kollégiumvezető, a járásbíróság elnökének az írásbeli beszámolója a törvényszék vezetői értekezletén ismertetésre kerül.

(2) A vezetői értekezlet a beszámolót megvitatja.

(3) A törvényszék elnöke a beszámolót a vezetői értekezleten elhangzottakra is figyelemmel értékeli, és amennyiben indokolt, intézkedéseket tesz.

(4) A törvényszék elnöke az érintett vezető tekintetében utóvizsgálatot rendel el, ha szükséges a vizsgálattal feltárt mulasztás, szabálytalanság kiküszöbölésének a visszaellenőrzése.

58. § Az ítélőtábla kollégiumvezetőjének az írásbeli beszámolója tekintetében az 57. § rendelkezéseit kell alkalmazni az ítélőtábla sajátosságainak megfelelően.

2.4.2. Jelentéstétel

59. § (1)[101] Az 5. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti igazgatási intézkedésre jogosult a kinevezésre jogosultnak, a bíróság elnökének, valamint - a Kúria bírósági vezetője kivételével - az OBH elnökének a felhívására köteles az írásbeli jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.

(2) A bíróság elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában feljogosíthat más bírósági vezetőket is, hogy a hatáskörükbe tartozó esetekben írásbeli jelentést kérhessenek.

(3)[102] Az OBH elnöke részére teljesítendő jelentések összefoglalását a 2. melléklet, a járásbíróságok elnökeinek és a törvényszék szervezeti egységei vezetőinek a törvényszék és az ítélőtábla elnöke részére kötelezően teljesítendő jelentéseknek az összesítését és a határidejét a 3. melléklet tartalmazza.

2.4.3. Egyéb adatszolgáltatás

60. § A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében az érintett bíróság szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben - a bíróság szervezeti és működési szabályzata előírásain túlmenően is - olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

2.4.4. Vizsgálatok

2.4.4.1. Általános szabályok

2.4.4.1.1. A vizsgálatok típusai

61. § (1) A vizsgálat lehet vezetői vizsgálat vagy igazgatási vizsgálat.

(2) A vezetői vizsgálat célja, hogy az érintett bírósági vezető vezetői tevékenységét és annak az eredményességét áttekintse abból a szempontból, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban, szabályzatokban, intézkedésekben rögzített kötelezettségét teljesíti-e, az ajánlásokban foglaltakat figyelembe veszi-e, míg a vizsgálat következtetéseinek kiértékelése a vezetői tevékenység további gyakorlása és eredményessége szempontjából biztosít támogatást.

(3)[103] Az igazgatási vizsgálat elrendelésének célja:

a) az adott bírósági szervezet vagy szervezeti egység működési rendjének, szervezeti és gazdálkodási rendszerének átvilágítása és fejlesztése;

b) az adott szervezet, szervezeti egység törvényes és szabályszerű működésének az ellenőrzése;

c) az adott szervezetben vagy szervezeti egységben végzett egyes feladatkörök ellátásával kapcsolatos gyakorlat átvilágítása és fejlesztése a szükséges és indokolt igazgatási intézkedések megtétele érdekében azért, hogy javuljon az érintett szervezet vagy szervezeti egység működésének a hatékonysága, szakmai színvonala, a vezetői tevékenység és a feladatellátás minősége;

d) a hibák és a hiányosságok feltárása.

(4) A vezetői és igazgatási vizsgálat lehet különösen soros, soron kívüli, átfogó vezetői, eseti, cél- és hatásvizsgálat, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló bevonásával is foganatosíthat az elrendelő. Az igazgatási vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a fentieken kívül egyéb igazgatási vizsgálat elrendelésére is jogosult.

2.4.4.1.2. A vizsgálat elkészítésének rendje és megismerése

62. § (1) A vezetői és az igazgatási vizsgálat tartalmát és eredményét a vizsgálattal érintett bíróság vezetőjével és az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal meg kell ismertetni.

(2) A vizsgálattal érintett bírósági vezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vizsgálati jelentés megállapításaira ésszerű határidőn belül észrevételeket tehessen.

(3) A vezetői és az igazgatási vizsgálatot a Bszi. 137. § (1) bekezdése szerinti hatvan napon belüli határidőn belül be kell fejezni, mely határidőbe a (2) bekezdés szerinti észrevétel előterjesztésére megszabott határidő is beleszámít.

2.4.4.1.3. A vizsgálatot elrendelő intézkedés

63. § (1) A vezetői vizsgálatot a Bszi. 136. § (1) bekezdése alapján a kinevezésre jogosult rendeli el.

(2) Az igazgatási vizsgálatot a bíróság elnöke rendeli el.

(3) A vizsgálat írásbeli elrendeléséről szóló intézkedésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a lefolytatandó vizsgálat alapját, indokát, típusát, annak jellegét az alapul szolgáló jogszabályhely - ideértve a jelen szabályzatra történő hivatkozást is - megjelölésével,

b) a vizsgálat célját, a vizsgálat terjedelmét - ezen belül a vizsgált időszakot és folyamatot - esetlegesen a megvalósításhoz ajánlott vizsgálati módszereket és a vizsgálat tárgyát,

c) a vizsgálatot végző személy vagy személyek (vizsgáló team) - ez utóbbi esetben a csoport vezetőjének - kijelölését,

d) a vizsgálat kezdő és befejező időpontját, valamint a vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét.

2.4.4.1.4. A vizsgálat lefolytatására jogosultak

64. § (1) Az OBH elnöke által elrendelt vizsgálatot az OBH illetékes főosztálya vagy az OBH elnöke által kijelölt személy vagy személyek (vizsgáló team), a bíróság elnöke által elrendelt vizsgálatot a bíróság elnöke vagy általa kijelölt más bírósági vezető(k), bíró(k) vagy igazságügyi alkalmazott(ak) folytatják le.

(2) Vizsgálatot úgy kell megtervezni és lefolytatni, hogy az biztosítsa a magas színvonalú ellenőrzés gazdaságos, hatékony, eredményes és a megfelelő időben történő elvégzését, továbbá az átlátható legyen.

2.4.4.1.5. A vizsgáló jogköre

65. § (1) A vizsgálatot végző személynek a tevékenysége során:

a) joga van a vizsgálat jellegéhez igazodóan a belső határozatokba, elnöki intézkedésekbe, utasításokba, igazgatási iratokba és nyilvántartásokba betekintetni,

b) a bíróság elnökétől vagy más bírósági vezetőtől, bírótól vagy igazságügyi alkalmazottól a vizsgálat céljához kapcsolódóan szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot, jelentést, adatszolgáltatást vagy okiratot kérni,

c) joga van a szükséges iratokról, dokumentumokról másolatot vagy kivonatot készíteni vagy készíttetni.

(2) A vizsgálattal érintett bíróság vagy szervezeti egység vezetője köteles:

a) biztosítani a vizsgálat lefolytatásához szükséges feltételeket,

b) megadni a vizsgáló számára a szükséges tájékoztatásokat és az általa kért adatokat,

c) a vizsgálatot végzővel együttműködni.

2.4.4.1.6. A külső vizsgáló általi vizsgálat különös szabályai

66. § (1) Az OBH elnöke, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az általa kinevezett vezető vizsgálatát vagy az igazgatási vizsgálatot megvalósíthatja az általa kijelölt, de a munkáltatói jogkörébe tartozó külső vizsgáló közreműködésével is, amennyiben a vizsgálat tárgya, terjedelme, ideje és a speciális szaktudás azt indokolttá teszi.

(2) A vizsgálati jelentés megállapításairól az elnök köteles a vizsgált vezetőt tájékoztatni.

(3) Külső vizsgálat elvégzésére kijelölhető az ellenőrzéssel nem érintett:

a) bíróság elnöke és elnökhelyettese(i),

b)[104] ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese,

c) csoportvezető és a csoportvezető-helyettes,

d) tanácselnök,

e) bíró,

f) igazságügyi alkalmazott.

(4)[105] A kollégiumvezető, a csoportvezető és helyetteseik, valamint a tanácselnök, a bíró és az igazságügyi alkalmazott kijelöléséről az ellenőrzéssel és a kijelöléssel érintett bíróság elnökét előzetesen tájékoztatni kell, kivéve ha az előzetes tájékoztatás mellőzését a soron kívüli eljárás indokolttá teszi.

2.4.4.1.7. A helyszíni vizsgálat szabályai

67. § A kinevezésre jogosult, a bíróság elnöke vagy a kijelölt vizsgáló a kiadott intézkedések és feladatok végrehajtását a helyszínen közvetlenül is megvizsgálhatja, ellenőrizheti.

2.4.4.1.8. Az utóvizsgálat

68. § Az utóvizsgálat az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt vizsgálat, amelynek a célja a vizsgálati jelentésben rögzített és az elrendelő által meghozott intézkedések végrehajtásáról, ennek keretében arról a tényről történő bizonyosságszerzés, hogy az érintett bíróság vagy az érintett szervezeti egység és annak vezetője megfelelően végrehajtja-e az intézkedéseket.

2.4.4.1.9. A vizsgálati jelentés

69. § (1) A vizsgáló(k) a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles(ek) elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, amely az ellenőrzés során tapasztalt tényeket, körülményeket tartalmazza, rögzíti az előbbieket megalapozó dokumentumokat, a vizsgáló(k) megállapításait és az esetleges intézkedési javaslatokat.

(2) Ha a vizsgálatot többen végezték, a vizsgálók a megállapításaikat részjelentésekben rögzítik, melyek összegzéseként állítja össze a vizsgálat vezetője az összefoglaló jelentést.

(3) A jelentéshez a megállapításokat alátámasztó függelékeket, mellékleteket és táblázatokat is csatolni kell.

(4) A vizsgálat elrendelője a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó igazgatási intézkedéseket.

2.4.4.2. A vezetői vizsgálat

2.4.4.2.1. A soros vezetői vizsgálat

70. §[106] (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke megvizsgálja:

a)[107] a kollégiumvezető-helyettesek, a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, a csoportvezetők, a csoportvezető-helyettesek vezetői tevékenységét háromévenként, de leghamarabb a vezető kinevezésétől számított harmadik évben, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben (soros vezetői vizsgálat),

b) a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer, lehetőleg a tanácselnök bírói munkájának értékelésével együtt (soros vezetői vizsgálat).

(2)[108] A kollégiumvezetők vezetői tevékenységét az OBH elnöke háromévenként, de leghamarabb a vezető kinevezésétől számított harmadik évben, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben (soros vezetői vizsgálat) megvizsgálja. Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke vagy kollégiumvezetője - az OBH elnökének felkérésében meghatározottak szerint - közreműködik a kollégiumvezetők soros vezetői vizsgálatában.

71. § A soros vezetői vizsgálat kiterjed különösen arra, hogy a vezető:

a) miként teljesíti az igazgatási tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban, ajánlásaiban és határozataiban, az érintett bíróság munkatervében, szervezeti és működési szabályzatában, a bíróság egyéb szabályzataiban és az intézkedésekben meghatározott feladatait,

b) végrehajtja-e a felsővezetői intézkedéseket,

c) hasznosítja-e a korábbi vizsgálatok, értékelések, ellenőrzések tapasztalatait,

d) megvalósította-e a pályaművében meghatározott célkitűzéseket.

2.4.4.2.2. Az átfogó vezetői vizsgálat

72. § (1) Átfogó vezetői vizsgálat elrendelésének kizárólag abban az esetben van helye, ha a jelen szabályzat 70-71. §-a szerinti soros vezetői vizsgálat súlyos, az adott bíróság működését veszélyeztető vagy az ítélkezési tevékenységre is jelentősen kiható rendellenességeket, hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat tárt fel. Az átfogó vezetői vizsgálat a soron kívüli vezetői vizsgálat egy különleges típusa.

(2) Az átfogó vezetői vizsgálat célja, hogy komplex módon feltárja az adott bíróság, a szervezeti egység egészének a működését; a rendellenességeket és a hiányosságokat részletesen bemutassa azok okaival együtt, továbbá értékelje a tapasztaltakat, valamint javaslatot tegyen a szükséges intézkedésekre.

(3) Az átfogó vezetői vizsgálat elrendelésére kerül sor, ha az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv a Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontja alapján a bírósági vezető felmentését kezdeményezi.

2.4.4.2.3. Soron kívüli vezetői vizsgálat

73. § Soron kívüli vezetői vizsgálat elrendelése az azonnali intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt események, folyamatok, rendellenességek észlelésekor indokolt.

2.4.4.3. Igazgatási vizsgálatok

2.4.4.3.1. Az igazgatási vizsgálatok általános szabályai

74. § Az igazgatási vizsgálatok elrendelése során törekedni kell arra, hogy a vizsgálat elrendelésével elérni kívánt cél és a vizsgálat elvégzésével járó teher arányos legyen.

75. § (1) Az igazgatási vizsgálatot:

a)[109] az OBH elnöke az ítélőtáblára, a törvényszékre vonatkozóan,

b) az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a vezetése vagy felügyelete alá tartozó bíróságra, kollégiumra vagy bírósági szervezeti egységre,

c)[110] a járásbíróság elnöke a vezetése alatt álló bíróságra vagy a bíróság szervezeti egységére

rendeli el.

(2) A vizsgálat elrendeléséről helyszíni vizsgálat vagy külső vizsgáló általi vizsgálat esetén előzetesen tájékoztatja:

a) az OBH elnöke az érintett ítélőtábla vagy törvényszék elnökét,

b) az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az érintett szervezeti egység vezetőjét,

c)[111] a törvényszék elnöke a vizsgálattal érintett járásbíróság elnökét.

(3) A (2) bekezdés szerinti előzetes tájékoztatás mellőzhető, ha a soron kívüli eljárás azt indokolttá teszi.

76. § (1) Az igazgatási vizsgálat kezdeményezésére jogosult:

a)[112] a törvényszék kollégiumvezetője a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságra vagy szervezeti egységére - a kollégiumvezető által vezetett kollégiumnak megfelelő ügyszakára - vonatkozóan,

b) a járásbíróság elnöke az adott törvényszék illetékességi területén működő másik járásbíróságra vagy bírósági szervezeti egységre vonatkozóan.

(2) Az ítélőtábla kollégiumvezetője - a szolgálati út betartásával - az OBH elnökénél kezdeményezheti igazgatási vizsgálat elrendelését az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszék tekintetében, és e kezdeményezéssel egyidejűleg az előterjesztésről az érintett törvényszék elnökét tájékoztatja.

(3)[113] A kollégiumvezetőnek, a járásbíróság elnökének a vizsgálat lefolytatására vonatkozó írásbeli, indokolt előterjesztéséről az OBH és a törvényszék elnöke tizenöt napon belül köteles dönteni.

(4)[114] Amennyiben az írásbeli javaslatban foglaltakkal az OBH vagy a törvényszék elnöke egyetért, úgy a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül intézkedik is a vizsgálat elrendeléséről.

(5) A törvényszék elnökének a vizsgálat elmaradása esetén a döntését indokolnia kell, és az éves írásbeli beszámolójában erről a körülményről tájékoztatást kell adnia az OBH elnökének.

2.4.4.3.2. Az egyes igazgatási vizsgálatok különös szabályai

2.4.4.3.2.1. A rendszeres igazgatási vizsgálat

77. § (1) A bíróság elnöke az általa vezetett bíróság és annak szervezeti egységei tekintetében meghatározott időközönként igazgatási vizsgálatot rendel el, hogy áttekintse az igazgatási folyamatok, rendszerek szabályszerű működésének megvalósulását, a jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartását, érvényesülését.

(2) A rendszeres igazgatási vizsgálatot lehetőség szerint a vizsgálattal érintett bíróság, a szervezeti egység vezetőjének a vezetői vizsgálatával egyidejűleg kell elvégezni.

78. § Az igazgatási vizsgálatot annak elkészítésétől számított tizenöt napon belül meg kell ismertetni az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal.

2.4.4.3.2.2. A rendkívüli igazgatási vizsgálat

79. § A rendkívüli igazgatási vizsgálat elrendelése az azonnali igazgatási intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt igazgatási események, folyamatok észlelésekor indokolt.

2.4.4.3.2.3. A célvizsgálat

80. § A célvizsgálat konkrét tevékenységhez, témakörhöz köthető részletes áttekintés, amelynek célja, hogy a vizsgált részterületen pontos helyzetelemzés és feladatmeghatározás történjen. A célvizsgálatok elvégzésekor helyszíni vizsgálatokra, irattanulmányozásokra is sor kerülhet.

3. A bírói álláspályázatokkal kapcsolatos feladatok

3.1. A bírói pályázat kiírása iránti előterjesztés szabályai

81. § (1)[115] A Kúria, az Ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói álláshely megüresedéséről történő értesítéssel egyidejűleg - lemondás, illetve nyugdíjba vonulás esetén a bírói álláshely megüresedése előtt - az OBH által rendszeresített adatlapon előterjesztést tesz az OBH elnöke felé az álláshely pályázati kiírására.

(2) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati kiírás iránti kezdeményezést tartalmazó (1) bekezdés szerinti előterjesztéséhez a pályázat elbírálásának időszerűsége és átláthatósága, illetve a pályázat kiírásának indokoltsága érdekében az OBH elnökének intézkedése és egyéb szabályzata szerinti adatlapokat, előterjesztéseket csatolja.

(3) Az OBH elnöke a Bjt. 9. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja a bíróság elnökét a pályázat kiírása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos döntéséről.

(4)[116] A törvényszék elnöke a járásbíróság elnökét haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti körülményről.

(5) Amennyiben az OBH elnöke a pályázat kiírása felől dönt, a pályázat a bíróságok hivatalos lapjában és a központi internetes honlapon közzétételre kerül.

3.2. A pályázatok beérkezését követő eljárás

82. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázat bírósági érkeztetését követően - figyelemmel a Bjt. 11. § (3) bekezdésében foglaltakra is - a pályázat kötelező és nem kötelező tartalmi elemeit ellenőrzi, a bírói tanácshoz történő továbbításra előkészíti, amelynek során különösen:

a) amennyiben a pályázó az érintett bíróságon szolgálati jogviszonyban áll, joggyakorlati kimutatást készít;

b) a pályázó által megjelölt és a bíróságon nyilvántartott adatokat, valamint bírósági titkár esetében az Iasz. 53. §-a szerinti írásbeli értékelést beszerzi. Ha a bírósági titkár értékelésére a pályázat benyújtási határidejét megelőző 6 hónapon belül már sor került, ismételt értékelés elkészítése nem szükséges;

c) megteszi a bírói tanács pályázók meghallgatását célzó ülésének az összehívásához szükséges előkészítő intézkedéseket;

d) előkészíti a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet alkalmazását.

(2) A hiányos pályázatot benyújtó pályázót az ítélőtábla, a törvényszék elnöke legfeljebb nyolcnapos határidővel hiánypótlásra hívja fel.

(3) Ha a pályázat elkésett, vagy ha a pályázó a hiánypótlást elmulasztotta, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke - elkésett pályázat esetén a pályázati határidő leteltétől vagy hiánypótlás elmulasztása esetén a hiánypótlásra nyitva álló határidő leteltétől számított tizenöt napon belül - a pályázatot elutasítja.

(4) A bírói álláspályázatok érkeztetésekor jelen szabályzat 17. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

83. § Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati határidő lejártát követően - figyelemmel a Bjt. 11. § (3) bekezdésében foglaltakra is - a pályázato(ka)t és mellékleteit - az előkészítés körében beszerzett és kiállított okiratokkal együtt - haladéktalanul továbbítja a pályázati rangsor elbírálására jogosult bírói tanácsnak, továbbá az ítélőtáblai, a törvényszéki bírói álláshely esetén a véleményezésre jogosult kollégiumnak is.

3.3. A pályázat felterjesztése az OBH elnökének

84. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói tanács által történő pályázati meghallgatásról készült és a rangsort is tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételét követően nyolc munkanapon belül felterjeszti az OBH elnöke részére a pályázato(ka)t és mellékleteit az OBH elnökének külön intézkedése szerinti sorrendben.

(2) A felterjesztéshez csatolni kell különösen:

a) a bírói álláshelyre benyújtott pályázat elbírálása iránti előterjesztés adatlapját,

b) a pályázó személyi adatait tartalmazó adatlapot,

c) a pályázati meghallgatáson elért pontszámokat tartalmazó összesítő táblázatot,

d) a bírói tanács jegyzőkönyvét,

e) a pályázato(ka)t mellékleteivel,

f) a rangsortól eltérés esetén az írásban indokolt javaslatot.

85. § Az OBH elnöke - az ítélőtábla, a törvényszék elnökének az előterjesztését követően - a döntésétől függően intézkedik a bírói kinevezés előterjesztése vagy a bíró áthelyezése iránt, vagy eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot, vagy a Bjt. 18. § (4) és (5) bekezdése alapján előterjesztést tesz az OBT felé.

86. § (1) Az OBH elnöke az ítélőtábla, a törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményéről értesíti.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a Bjt. 21. § (2) bekezdése szerint a pályázókat írásban tájékoztatja a pályázat eredményéről, melyről a Bjt. 11. § a) és b) pontja szerinti bíróságok elnökeit is értesíti ésszerű határidőn belül a törvényszék elnöke.

87. § Ha eredménytelen a pályázat, és egyidejűleg új pályázat kiírására kerül sor, az OBH elnöke az érintett ítélőtábla, törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményét tartalmazó határozatában erről tájékoztatja.

4. A beosztással, szolgálati hely meghatározásával és egyéb munkavégzésekkel kapcsolatos feladatok

4.1. A bírák beosztása

88. § (1)[117] A bíró szolgálati helye a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság lehet.

(2)[118] A bíró beosztása lehet kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági.

89. § (1)[119] A bírót az első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be a Bjt. 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kinevezési okirattal.

(2) Az ügyelosztási rend módosításával a bíró beosztása nem változik.

4.2. A bírói beosztás különös esetei

4.2.1. Az OBH-ba beosztás

90. § (1) Az OBH elnöke meghatározott feladat ellátására az OBH-ba határozott vagy határozatlan időre beoszthatja a bírót a bíróság elnöke véleményének és az érintett bíró szakmai önéletrajzának és írásbeli hozzájárulásának a beszerzését követően.

(2) Az OBH elnöke a beosztásról, valamint a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

(3) Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb a kinevezésének az időtartamáig osztható be, és a korábbi álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírása iránt előterjesztést nem tehet.

(4) Határozatlan időre beosztott bíró megüresedett álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírását kezdeményezheti.

4.2.2. A Kúriára történő beosztás

91. § (1) A Kúria elnöke az OBH elnökénél meghatározott feladat ellátására írásban kezdeményezheti a határozatlan időre kinevezett bíró beosztását a Kúriára, amelyhez csatolni kell a bíró hozzájáruló nyilatkozatát is.

(2) A beosztás időtartama határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(3) Az OBH elnöke a bíró beosztásáról, valamint a beosztás Bjt. 64. §-a szerinti megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

4.2.3. Az igazságügyért felelős minisztériumba történő beosztás

92. § A határozatlan időre kinevezett bírót az OBH elnöke a Bjt. 27. § (2) bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beoszthatja.

93. § (1) Az OBH elnöke a minisztériumból a meghatározott feladat ellátására érkezett megkeresést az érintett bíróságok elnökeivel megismerteti a személyi javaslatok beszerzése végett.

(2) A bíró a minisztériumba kizárólag határozott időre osztható be.

(3) A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört a Bjt. 60. § (4) bekezdése szerint az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.

(4) Az OBH elnöke a beosztásról és a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

4.2.4. A tartós külszolgálat

94. § (1) A bíró - írásbeli hozzájárulásával - az OBH elnökének döntése alapján a Bjt. 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tartós külszolgálatot láthat el.

(2) Tartós külszolgálatnak minősül az a három hónapot meghaladó folyamatos külföldi tartózkodás, amelynek során

a) a bíró nemzetközi bírósági szervezetben ítélkező tevékenységet végez, vagy

b) ismeretei bővítése, szakmai fejlődése érdekében képzési célból nemzetközi, külföldi bírósági szervezetnél vagy nemzetközi szervezetnél, szervnél tevékenykedik, vagy

c) nemzetközi vagy külföldi bírósággal vagy igazságszolgáltatási szervezetekkel kapcsolatot épít.

(3) Tartós külszolgálatot az a bíró láthat el, aki megfelelő nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, valamint a külszolgálat ellátásához szükséges speciális ismeretekkel, képességekkel rendelkezik.

(4) Az OBH elnöke és a tartós külszolgálat ellátásával megbízott bíró írásban megállapodhatnak a bírónak az OBH-ba beosztásáról és annak időtartamáról, a külszolgálat helyéről, az ellátandó feladatokról és kötelezettségekről.

(5) Az OBH elnöke a külszolgálatról és annak megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

4.2.5. Igazgatási feladatok ellátása

95. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg a Bjt. 29. § (1) bekezdése és a jelen szabályzat 31. §-a szerint.

(2) Az igazgatási feladatok ellátásával történő megbízásról szóló okiratban meg kell jelölni:

a) a megbízás időtartamát,

b) az ellátandó konkrét igazgatási feladatokat,

c) a feladatokat a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett kell-e ellátni,

d)[120] a bírót a megbízás időtartama alatt díjazás, tárgyalási kedvezmény megilleti-e.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni az igazgatási feladatok ellátásával érintett szervezeti egységek vezetőit, valamint a tényleges munkavégzés helye szerinti bírósági vezetőt az (1)-(2) bekezdés szerinti határozatáról.

4.2.6. Központi igazgatási feladatok ellátása

96. § (1) Az OBH elnöke a Bjt. 29. § (2) bekezdése szerint több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót - írásbeli hozzájárulásával - külön feladattal bízhatja meg a munkáltatói jogkört gyakorló elnök egyetértésével.

(2) A megbízást írásban kell elrendelni, megjelölve a megbízás időtartamát, az elvégzendő feladatok körét, a tevékenységének formáját, az utasítás adására jogosultat, a feladat végzésének helyét, az esetleges külön javadalmazást és az eredeti munkakör ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket.

(3) A hozzájáruló nyilatkozat beszerzését és a megbízás elrendelését megelőzően az OBH elnöke írásban tájékoztatja a bírót az ellátandó feladatokról.

(4) A megbízott bírónak

a) a feladatok elvégzésének ütemezésére és a részhatáridők meghatározására kiterjedő munkatervet és

b) az általa elvégzett feladatokról kéthavonta írásbeli jelentést

kell készítenie az OBH elnökének, valamint az OBH azon szervezeti egysége vezetőjének, ahol a kapcsolattartója kijelölésre került.

(5) A megbízásról az OBH elnöke előzetesen egyeztet a munkáltatói jogkört gyakorló elnökkel. A (3) bekezdés szerinti tájékoztató megküldésével egyidejűleg az OBH elnöke a megbízásban foglaltakról írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles:

a) a megbízott bírót a megbízásban foglaltaknak megfelelően tárgyalási kedvezményben részesíteni,

b) az OBH-ban való megjelenését hivatali gépkocsi biztosításával vagy az utazási költségek megtérítésével elősegíteni,

c) a központi igazgatási feladata elvégzéséhez az adminisztratív segítséget biztosítani.

4.2.7. A bírák kijelölése

97. §[121] (1) A törvény által meghatározott ügytípusokban csak az arra kijelölt bírák járhatnak el.

(2)[122] A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat - bíró hozzájárulásával - a törvényszék bíráinak esetében a törvényszék elnökének javaslatára, a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak esetében a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(2a)[123] A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat - a bíró hozzájárulásával - a Bjt. 30. § (1a) bekezdése szerint a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének javaslatára a Bjt. 30. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 21. § (5) bekezdésében és 828. § (2) bekezdésében, a Be. 680. § (4) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet ellátó bírákat az OBH elnöke jelöli ki.

(4)[124] A Kúria elnöke jelöli ki a Kúrián a közigazgatási ügyekben és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, valamint a Be. 21. § (5) bekezdésében és 828. § (2) bekezdésében, valamint 680. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat és a Kegyelmi Bizottság tagjait.

(5) A törvényszék elnöke jelöli ki a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 47. §-a szerint a büntetés-végrehajtási ügyekben, valamint a Be. 463. §-a szerint a nyomozási ügyekben eljáró bírákat.

4.2.8. Kirendelés

98. § (1) A bíróságok és a szervezeti egységek közötti arányos munkateher biztosítása vagy a szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bírákat a beosztási helyüktől eltérő, más szolgálati helyre is ki lehet rendelni a Bjt. 31. §-a szerint.

(2) Az arányos munkateher biztosítása érdekében a törvényszék elnöke a kirendelést megelőzően a jelen szabályzat V. Fejezet 8. alcíme szerint köteles az ügyteher alakulását áttekinteni.

(3) A kirendelés ideje alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személyében változás nem áll be.

(4) Amennyiben a kirendelés ideje alatt a kirendelt bíró az eredeti beosztásából eredő ítélkezési tevékenységet nem végez, a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke és a kirendeléssel érintett, igazgatási ellenőrzést végző bíróság elnöke egyeztethet a bíró szabadságának kiadásáról, a betegség miatti keresőképtelenségének várható tartamáról, a kirendelés idejére eső képzésben vagy a külföldi tanulmányúton való részvételről.

(5) A kirendelésről okiratban kell rendelkezni, amelyben a kirendelés időtartamát, továbbá a beosztási hely szerinti bíróságon továbbra is ellátandó egyéb feladatokat fel kell tüntetni.

4.2.9. Projektmunka

99. § (1) Amennyiben az érintett bíróságon meghatározott tervek és célok adott időkereten belüli eléréséhez, avagy meghatározott programok adott időkereten belül való végrehajtásához szükséges tevékenységsorozat megvalósításához olyan folyamatrendszert kell létrehozni, amely az erőforrások speciális csoportosítását igényli, projekt szervezetet lehet létrehozni, különösen pályázat megvalósítása érdekében.

(2) Projekt szervezetet az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke hozhat létre, melyet írásban kell elrendelni.

(3) Projekt alapítható egy összetett feladat megoldására is, amennyiben azt a részfeladatok megvalósításának szervezése indokolja.

(4) A projektben közreműködő bírákat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki.

(5) Az OBH elnöke által létrehozott projekt szervezet alapítására és működésére vonatkozóan kizárólag az OBH elnökének a külön intézkedését kell alkalmazni.

(6)[125] Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az OBH elnöke által rendszeresített adatlap kitöltésével tájékoztatja az OBH elnökét:

a) a tervezett projektről, a pályázati anyag tervezésének megkezdésével egyidejűleg;

b) a pályázat benyújtásáról, a benyújtással egyidejűleg;

c) a pályázat elbírálásáról, az elbírálásról szóló döntés kézhezvételével egyidejűleg;

d) a projekt zárásáról, a zárást követő 15 napon belül;

e) külső szervezet általi ellenőrzés esetén, az értesítés kézhezvételét követő három napon belül.

4.2.10.[126]

100. §[127]

4.3. Az igazságügyi alkalmazottak eltérő beosztása

101. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kivételes esetben a képesítésének megfelelő, de a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre (helyettesítés), illetve más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre (kirendelés) az Iasz. 42. § (1) bekezdése értelmében kötelezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerint kivételes esetnek minősül különösen, ha a kirendeléssel (helyettesítéssel) érintett igazságügyi szervnél statisztikai adatokkal alátámasztott, jelentős ügyhátralék halmozódott fel, vagy az időszerű ítélkezés csak kirendeléssel, helyettesítéssel biztosítható.

(3) Az igazságügyi alkalmazott kirendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye változatlan marad.

(4) A bírósági titkárt - hozzájárulásával - az OBH elnöke az OBH-ba és az igazságügyért felelős minisztériumba is beoszthatja.

(5) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár felett az OBH elnöke, az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bírósági titkár felett az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) Az OBH-ba határozott vagy határozatlan, míg az igazságügyért felelős minisztériumba kizárólag határozott időre szólhat a beosztás.

(7) A törvényszék elnöke jelöli ki okirattal a külön törvény által meghatározott ügyekben az Iasz. 41/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyes bíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat az ellátandó ügyek körét is rögzítve.

(8) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az OBH elnökének a bírósági közvetítői feladatok ellátására javasolt bírósági titkár személyéről előterjesztést tesz, melyhez csatolja a bírósági titkár hozzájáruló nyilatkozatát és kérelmét.

(9)[128] Az igazságügyi alkalmazottaknak tartós külszolgálatára és a projektmunkában való részvételére a bírákra vonatkozó - jelen fejezet 4.2.4., 4.2.9. és 4.2.10. alcímeiben foglalt - szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. Munkarend

5.1. A bíró és a bírósági vezető tárgyalási, ügyintézési kötelezettsége

102. § (1) Az elsőfokú ügyeket tárgyaló bírák az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban heti rendszerességgel két napon ítélkeznek. A tárgyalási napok arányos elosztásától a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök engedélyével lehet eltérni.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, elnökhelyettese, az ítélőtábla, törvényszék kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese az ügyelosztási rendben meghatározott ügycsoportban - egyesbíróként, a tanács elnökeként vagy előadó bíróként - évi öt-tíz tárgyalási napon ítélkezik.

(3)[129]

(4) A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon vezeti a tanácsot.

(5) A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanácsba beosztott bíró az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon ítélkezik.

(6) A cég-, csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíró évi tárgyalási napjainak számát - amennyiben peres ügyekben is eljár - a törvényszék elnöke határozza meg a szervezeti és működési szabályzatban.

(7)[130] A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság elnöke és a Fővárosi Törvényszék, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) csoportvezetői évi húsz-harminc, a tíz-huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnöke, a törvényszék csoportvezetője és a Fővárosi Törvényszék, a PKKB csoportvezető-helyettesei évi harminc-negyven, az öt-kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnöke évi negyven-ötven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnöke évi ötven-hatvan tárgyalási napon tárgyal.

(8) A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság elnökhelyettesét évi harminc-harmincöt, a járásbíróság csoportvezetőjét évi harmincöt-negyven, a tíz-huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi negyven-negyvenöt, csoportvezetőjét évi negyvenöt-ötven, az öt-kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi ötven-hatvan, csoportvezetőjét évi hatvan-hetven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnökhelyettesét évi hetven-hetvenöt, csoportvezetőjét évi hetvenöt-nyolcvan tárgyalási nap kötelezettség terheli.

(9)[131] Tárgyalási napon való eljárásnak minősül, ha a bíró a bírósági vezető tárgyaláson, nyilvános ülésen, meghallgatáson, tanácsülésen vagy büntető ügyben előkészítő ülésen peres ügyeket intéz, közigazgatási perben tárgyaláson kívüli elbírálás során az ügy érdemében határoz, illetve - a törvényszék vagy az ítélőtábla szervezeti és működési szabályzata által meghatározott számú - nemperes ügyekben, bírósági közvetítésben jár el.

(10) A bíróság érdekében végzett és az OBH elnöke vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt más feladat ellátása esetén a tárgyalási napok száma a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott számú tárgyalási nappal - a kiesett idővel arányosan - csökken.

(11) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában - személyi körülmények, ügytípus vagy meghatározott egyéb szempontok alapján - az (1)-(8) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

(12)[132] A bírósági vezető, bíró, bírósági titkár a képzésen való részvétel esetén a 105/A-105/B. §-ban meghatározott módon és mértékben tárgyalási nap kedvezményben részesül.

(13)[133] Az európai jogi szaktanácsadó a (12) bekezdésben írtakon felül a szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatban meghatározott tárgyalási nap kedvezményben részesül.

103. § (1)[134] A munkáltatói jogkör gyakorlója az OBT tagjának tárgyalási kötelezettségét a 102. §-ban foglaltak alapulvételével állapítja meg. Ennek során figyelembe veszi a Bszi. 112. § (3) bekezdésében meghatározott mentesítést.

(2) A szolgálati bíróság, a végrehajtói fegyelmi bíróság, a közjegyzői fegyelmi bíróság tagjának évi tárgyalási kötelezettsége annyi tárgyalási nappal csökken, amennyi munkanapot igazoltan e különbírósági bírói munkájára fordít.

(3) A bíró vizsgálatát végző tanácselnöknek vagy bírónak az évi tárgyalási kötelezettsége vizsgált bíránként a vizsgálat elrendelője által meghatározott, de egy-egy bírói vizsgálat alkalmával legalább 4 tárgyalási nappal csökken. E rendelkezést alkalmazni kell a tíz engedélyezett bírói létszámot el nem érő létszámú bíróságok vezetőire is.

(4) Jelen szabályzat 179. § (1) bekezdése szerint kijelölt instruktorbíró tárgyalási kötelezettsége negyedévente kettő nappal csökken.

(5) A Bjt. 29. § (1) bekezdése szerint az igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró és a Bszi. 133. § (2) és (3) bekezdése szerint megbízott bírósági vezető tárgyalási kedvezményére a bírósági vezetőkre irányadó jelen szabályzat 102. § (2)-(4) és (7)-(10) bekezdése rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az ellátandó feladatok körére figyelemmel.

104. § A bírák tárgyalási és ügyintézési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések a Bszi. 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárra is megfelelően alkalmazandók.

105. § (1) A bíró és a Bszi. 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkár az ügyeket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - érkezési sorrendben köteles intézni, kitűzni. A sorrendtől a tárgyalási napok teljesebb kihasználása érdekében lehet eltérni.

(2) Soron kívüli ügyekben - a törvényben megszabott határidő hiányában - valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul kell elvégezni. A soron kívüli ügyintézés érdekében, ha az másképpen nem biztosítható, a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

(3)[135] Annak érdekében, hogy a soron kívüli ügyekben - a törvényben meghatározott határidő hiányában - valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul el lehessen végezni, a bíró köteles a havi tárgyalási kötelezettségén túlmenő tárgyalási napokat kitűzni - amelyek számával valamelyik következő havi kötelező tárgyalási napjainak a száma csökken -, amennyiben ezen tárgyalási határnapját megfelelően kihasználta.

5.1/A. A képzésen való részvételhez kapcsolódó tárgyalási kedvezmény[136]

105/A. §[137] (1) A bírósági vezető, bíró, bírósági titkár (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: bíró)

a) az OBH Magyar Igazságügyi Akadémia (a továbbiakban: MIA) által szervezett és koordinált központi-központi, valamint a MIA által koordinált helyi vagy regionális szinten megtartott központi-helyi, illetve központi-regionális (a továbbiakban együtt: központi képzés),

b) a bíróság által szervezett helyi, és

c) egyéb, különösen a bíró önképzése során felsőoktatási vagy más keretek között igénybe vett

képzésen vehet részt.

(2) A bíró számára kötelező az OBH elnöke, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök által kötelezőként előírt képzésen történő részvétel. A bíró számára lehetőség az OBH elnöke, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök által ajánlottként előírt képzésen történő részvétel.

(3) A képzésen részt vevő és az ismereteket átadó bíró tárgyalási kötelezettsége a jelen alcímben foglalt kedvezményekkel (a továbbiakban: képzési kedvezmény) csökken.

(4) Az ismereteket átadó bírót nem illeti meg képzési kedvezmény, ha a képzés megtartásáért díjazást kap vagy külön jogcímen tárgyalási nap kedvezményben részesül.

(5) A képzési kedvezmény a jelen alcímben foglaltak szerint akkor is jár, ha a képzés, illetve a bíró tárgyalási napja nem azonos időpontban van.

105/B. §[138] (1) A bíró tárgyalási kötelezettsége képzésenként a

a) két napot meg nem haladó kötelező központi képzés esetén egy,

b) két napot meghaladó kötelező központi képzés esetén kettő,

de évente legfeljebb hat tárgyalási nappal csökken.

(2) Az ajánlott központi képzésen részt vevő bíró éves tárgyalási kötelezettsége képzésenként egy, de évente legfeljebb kettő tárgyalási nappal csökken.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott képzési kedvezményt a bíró az 5.1. alcím alapján meghatározott tárgyalási kötelezettsége arányában veheti igénybe azzal, hogy e rendelkezés szempontjából a teljes évi tárgyalási kötelezettség 80 nap.

(4) A helyi, illetve az egyéb képzésen részvételért képzési kedvezmény nem vehető igénybe.

(5) A bírót megillető képzési kedvezményt az oktatásfelelős naptári évenként, a képzés megnevezésének, időtartamának és az érte járó tárgyalási nap kedvezménynek a feltüntetésével tartja nyilván. Az oktatásfelelős a nyilvántartásból a bíró, illetve annak igazgatási vezetői részére szolgáltat adatokat.

(6) Az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről szóló szabályzatban meghatározott munkából kiesett napok számításánál a képzésen töltött munkanapok számát és nem a képzési kedvezményt kell figyelembe venni.

5.2. Eljárás a bíró és a bírósági titkár tartós távolléte esetén

106. § (1) A bíró és a bírósági titkár tartós, előre láthatóan legalább háromhavi - a civil szervezetek nyilvántartásával, gyermekek tartásával, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, cégügyeket intéző, végrehajtási és szabálysértési ügyekkel foglalkozó bírák vagy bírósági titkárok esetében harminc napot meghaladó - távolléte esetén a rá kiosztott ügyekben a szükséges intézkedések megtételéről a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) azonnal intézkednie kell, ha az adott ügyben a bíróság ügyforgalmi helyzetére figyelemmel vagy más okból a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt intézkedések nem biztosíthatják az ügyek időszerű elintézését.

(2) Amennyiben a távol levő bíró, illetve bírósági titkár valamennyi ügyének azonnali átosztására nincs lehetőség, a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) a következők szerint kell eljárnia:

a) a távol levő bíró, bírósági titkár valamennyi ügyét az ügyek érkezése szerinti sorrendbe kell állítani, majd közülük ki kell választani a soron kívül intézendő ügyeket,

b) meg kell állapítani, hogy a bíróság (szervezeti egység) ugyanazon ügyszakában a bírák, bírósági titkárok jellemzően melyik év, hányadik hónapjában érkezett ügyek elintézésénél tartanak,

c) a távol levő bíró, bírósági titkár ugyanezen hónapban vagy korábban érkezett ügyét, valamint a soron kívül intézendő ügyeit a legrövidebb időn belül - általában arányosan - át kell osztani a bíróság (szervezeti egység) ténylegesen tárgyaló bíráira, bírósági titkáraira,

d) ezt követően minden hónap utolsó munkanapjáig a távol levő bíró, bírósági titkár ügyeiből át kell osztani a ténylegesen tárgyaló bírákra, bírósági titkárokra az érkezés szerinti legkorábbi hónap ügyeit, amíg azok el nem fogynak, vagy együttesen egy bíróra, bírósági titkárra át nem oszthatók,

e) a ténylegesen tárgyaló bíráknál, bírósági titkároknál az átosztott ügyekre nézve is be kell tartani a kitűzési (ügyintézési) sorrendet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a bírói álláshely bármely okból történő megüresedése esetén is megfelelően kell alkalmazni.

5.3. A munkából váratlanul kieső bíró, bírósági titkár helyettesítése

107. § (1) Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre láthatóan, bármilyen okból nem tud megjelenni a szolgálati helyén, a bíró, bírósági titkár köteles a tárgyalásra kitűzött ügyekben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és a távollétéről az igazgatási intézkedésre jogosult vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre nem láthatóan nem jelenik meg a szolgálati helyén, az igazgatási intézkedésre jogosult vezető - lehetőleg az érintett bíróval, bírósági titkárral egyeztetve - előmozdítja a szükséges érdemi intézkedések megtételét. Ebben az esetben az igazgatási intézkedésre jogosult vezető az ügyelosztási rend figyelembevételével intézkedik az ügy átosztásáról vagy a tárgyalás elhalasztásáról vagy más bíró, bírósági titkár kijelölésével a szükséges érdemi intézkedések megtételéről vagy az új tárgyalás soron kívüli kitűzéséről.

5.4. A bíróságon kívüli munkavégzés

108. § (1)[139] Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke - az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre, határozott vagy határozatlan időre írásban engedélyezheti, hogy a bíró - a tárgyalási napok kivételével - munkáját részben vagy egészben a bíróságon kívül végezze. A törvényszék elnöke a fenti jogkörét a járásbíróság elnökére átruházhatja.

(2)[140][141] Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke beszerzi a döntése előtt - ideértve az engedély visszavonására vonatkozó döntést is - az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét. A járásbíróság elnöke - átruházott jogkörben eljárva - a döntése előtt beszerzi a csoportvezető véleményét.

(3) A határozott időre szóló engedély esetenként legfeljebb egy évre adható. Az első alkalommal engedélyezett bíróságon kívüli munkavégzésre adott engedély kizárólag határozott időre szólhat.

(4) A bíró a bírósági vezetői kinevezésével a bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági vezető részére az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést engedélyezhet.

109. § (1) A bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségét igénybe vevő bíró (bírósági vezető) köteles bejelenteni a bíróság elnökének vagy az intézkedésre közvetlenül jogosult más bírósági vezetőnek, hogy a munkaidő alatt hol és mely telefonszámon érhető el.

(2) A bíró (bírósági vezető) munkaidejében a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy a szolgálati helye szerinti bíróság hatáskörrel rendelkező vezetőjének intézkedésére köteles a vezető által megjelölt időpontban megjelenni a bíróságon.

110. § (1) A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt - írásban indokolva - vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem megfelelően végzi, különösen ha:

a) önhibájából rendszeresen nem használja ki a tárgyalási napjait,

b) indokolatlan - önhibájából eredő - írásba foglalási késedelme van,

c) tartósan és nem objektív ok(ok) miatt az elvárható teljesítményt nem éri el,

d) önhibájából hosszabb ügyintézési késedelmekkel dolgozik,

e) a törvényből és a bíróság szervezeti és működési szabályzatából adódó kötelezettségeit rendszeresen és súlyosan megszegi,

f) a bíróság szervezeti és működési érdeke ezt kívánja.

(2) A visszavonás annak okától függően határozott vagy határozatlan időre is szólhat.

111. § (1)[142] A bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély iránti újabb kérelem, az engedély visszavonását követő hat hónap eltelte után nyújtható be. A kérelemről - a bíró közvetlen vezetőjének javaslata alapján - a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke dönt, az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét beszerezve.

(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil szervezetek nyilvántartása ügyszakában és más nemperes ügyszakokban eljáró bírákra és az egyesbíró hatáskörében eljárni jogosult bírósági titkárokra és a bírósági ügyintézőkre is.

112. § (1) E fejezetben foglaltak végrehajtására az ítélőtábla és a törvényszék elnöke elnöki intézkedés kiadására jogosult.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezik a munkarendre vonatkozó részletes szabályokról.

113. § A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg az igazságügyi alkalmazottak munkarendjét.

6. Ügyelosztási rend

114. §[143] (1)[144] Az ügyelosztási rendnek tartalmaznia kell, hogy a bírák, a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők mely ügyekben járhatnak el (ügybeosztás), és hogy az ügyek kiosztására milyen szabályok szem előtt tartásával kerül sor (ügykiosztás).

(2)[145] A bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - elnöke az ügyelosztási rend tervezetet az érintett bírákkal egyezteti. A törvényszék elnöke a járásbíróság ügyelosztási rend tervezetét az érintett bírákkal a járásbíróság elnöke útján is egyeztetheti. A bíróság elnökét a bírák véleménye az ügyelosztási rend tervezet kialakításánál nem köti.

(3)[146] A törvényszék elnöke a járásbírósági ügyelosztási rend tervezetét, a kollégiumvezető az általa készített ügyelosztási rend tervezetet az ügyszak szerint érintett kollégiumnak véleményezésre megküldi. A kollégiumvezető az általa készített ügyelosztási rend tervezetet a kollégiumnak történő megküldéssel egyidejűleg tájékoztatásul az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnökének is megküldi.

(4)[147] A kollégiumi véleményeket a kollégiumvezető a törvényszéken működő kollégium esetében a törvényszék, az ítélőtáblán működő kollégium esetében az ítélőtábla elnökének megküldi, aki azokat az ügyelosztási rend tervezetekkel együtt a bírói tanács részére véleményezésre haladéktalanul továbbítja. Az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke az ügyelosztási rend tervezeteket a kollégiummal és a bírói tanáccsal párhuzamosan is véleményeztetheti.

(4a)[148] A véleményezéseket a Bszi 9. § (2) bekezdésében rögzített határidőre figyelemmel kell elvégezni.

(5)[149]

(6)[150] A járásbíróság ügyelosztási rendjét a 11. mellékletben, a törvényszék ügyelosztási rendjét a 13. mellékletben, míg az ítélőtábla ügyelosztási rendjét a 14. mellékletben meghatározott szerkezetben kell meghatározni.

(7)[151] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a kollégiumi, illetve a bírói tanácsi vélemények ismeretében határozza meg az ügyelosztási rendeket.

(8)[152] A Bszi. 9. § (2) bekezdése esetén az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni. Az ügyelosztási rend felülvizsgálatának szükségessége esetén a törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbírósági elnök az ügyelosztási rendre vonatkozó módosító javaslatát a felülvizsgálatra okot adó körülményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének. A módosító javaslat megküldését megelőzően az érintett bírákkal lehetőség szerint egyeztetni kell, és a bírák véleményét a módosító javaslattal együtt meg kell küldeni. A törvényszék elnökét a bírák véleménye az ügyelosztási rend tervezet kialakításánál nem köti. Az ügyelosztási rend felülvizsgálata során a 114. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

115. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az ügyelosztási rend meghatározása során a Bszi. 10. § (1) és (3) bekezdését és az alábbi elveket szem előtt tartva jár el:[153]

a) az ügyelosztási rendnek minden bíróra, bírósági titkárra, bírósági ügyintézőre ki kell terjednie, azokra is, akik részben vagy egészben nemperes ügyszakban dolgoznak (teljesség elve);

b) az ügyelosztási rendet általános módon kell megalkotni úgy, hogy abból meghatározható legyen, hogy az érkező ügyet melyik bírónak (bírói tanácsnak), bírósági titkárnak, bírósági ügyintézőnek kell intéznie (absztraktság elve);

c)[154] az ügyelosztási rendet a kiosztás szempontjaira vonatkozóan kizárólag előre meghatározott eljárási rend alapján lehet csak módosítani (állandóság elve);

d) az ügyelosztási rendben meg kell határozni, hogy milyen időszakonként kell megvizsgálni a kiosztásnak a bírák, a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők közötti munkateher jelentős eltérését eredményező hatását (munkateher kiegyenlítésének elve), továbbá az ügyelosztási rend módosításának feltételeit;

e) a korábban kiosztott ügy átosztásakor is az ügyelosztási rend alapelveinek megfelelően kell eljárni (az alkalmazandó szabályok azonosságának elve);

f) az ügyelosztás módszerét előre meghatározott elvek mentén, kiszámíthatóan és átláthatóan kell meghatározni úgy, hogy abban szubjektív döntések egyáltalán nem játszhatnak szerepet (az ügyelosztási technikák variálhatóságának elve).

(2)[155]

116. § (1) A bírósági ügyvitel szabályai (Büsz.) értelmében ügyelosztási módszerként alkalmazandó különösen:[156]

a) a páros, páratlan számok,

b) a meghatározott számcsoportok,

c) az alperes (kötelezett), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy) nevének kezdőbetűje,

d) a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák, bírósági titkárok között (városok, kerületek, egyéb települések szerint),

e) egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megosztásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra, bírósági titkárra) történő kiosztása,

f) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, ügy tárgya szerinti szakosodás,

g) az ügyek súlyozásának figyelembevétele,

h) a bírói, bírósági titkári, bírósági ügyintézői gyakorlat időtartama,

i) az érkezési sorrend,

j) számítógépes program segítségével történő automatikus ügyelosztás,

k) az arányos munkateher-megosztás figyelembevétele,

l) több ügyelosztási módszer együttesen.

(2)[157] A bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - elnöke által meghatározott ügyelosztási rendet és annak módosítását, kiegészítését az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, az érintett bíróságon a felek által hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, valamint az ítélőtábla, illetve a törvényszék honlapján közzé kell tenni, egyúttal az előző ügyelosztási rendet annak módosításaival együtt a honlapon elérhető módon archiválni kell.

(3)[158] A tárgyévi ügyelosztási rend módosítását vagy kiegészítését a 114. § (8) bekezdés és a (2) bekezdés szerinti kifüggesztést, közzétételt és közzétételre megküldést követően lehet alkalmazni.

(4)[159] A 114. § (8) bekezdése és a (2) bekezdés alapján kifüggesztett és közzétett ügyelosztási rend egyetlen dokumentumban, az (5) bekezdésben foglalt módon tartalmazza a változások megjelölését, vagy a változások követhetősége a (6) bekezdésben foglalt módon biztosított.

(5)[160] A módosított ügyelosztási rend egyaránt feltünteti az alkalmazás utolsó napjának megjelölésével az eredeti ügyelosztási rend törölt szövegét és az alkalmazás első napjának megjelölésével az új szöveget.

(6)[161] A módosítással egységes szerkezetbe foglalt hatályos ügyelosztási rend megjelöli alkalmazásának első napját, egyúttal a korábbi ügyelosztási rend az alkalmazás első és utolsó napjának megjelölésével érhető el.

117. §[162] A bíróság elnöke az ügyelosztási rendben határozza meg, hogy az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult. A beérkezett ügy iratán az ügykiosztásra jogosult vezető keltezéssel és aláírással feltünteti az ügy kiosztására, illetve az ügy esetleges átosztására vonatkozó intézkedést. Az ügyelosztási rendben meghatározott általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől történő eltérés esetén és az ügy átosztásakor az ügykiosztásra jogosult elnöki iratban tünteti fel az eltérés okát.

118. §[163] A bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - elnöke által meghatározott ügyelosztási rendnek a részét képezi a bírák, a bírósági titkárok, a tanácsok felsorolása, megjelölve, hogy részükre milyen ügyek oszthatók ki.

119. §[164] (1)[165] A közzétett ügyelosztási rendtől kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott esetekben vagy a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. Kiegészítés vagy módosítás esetén, ide értve az ügyelosztási rend mellékleteinek módosítását is, a 114. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérésre adhat okot különösen, ha az ügy soronkívüliséggel érintett, továbbá kiemelt jelentőségű, nagy munkaigényességű ügy vagy a törvénykezési szünet tartama alatti ügyintézéssel vagy munkaszüneti napokra tervezett készenléttel vagy ügyelettel érintett.

(3) A bíró vagy a bírósági titkár, a bírósági ügyintéző kirendelése esetén az ügyelosztási rendet a kirendelés kezdő napjáig ki kell egészíteni.

7. Igazgatási ellenőrzés

7.1. Az ellenőrzési jogkör

120. § (1) A bíróság elnöke az általa irányított bíróságon az arányos munkateher megteremtése és fenntartása, valamint az ügyérkezési és létszám-aránytalanság kiküszöbölése érdekében folyamatos ellenőrzést végez, elősegítve a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárási határidők és az ügyvitel szabályainak megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését.

(2)[166] Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során - szükség szerint a folyamatban lévő és befejezett ügyek iratai és a tárgyalási napló összevetése alapján vagy a nyilvános tárgyalás meghallgatása útján - jogosult és köteles megvizsgálni különösen:

a) a havi tárgyalási napok számát, kihasználtságát,

b) a per- (ügy-) előkészítés gyakorlatát, az érkezett ügyek sorrendben történő feldolgozása elvének érvényesülését,

c) az elrendelt, illetve a jogszabályok által előírt soronkívüliség érvényesülését,

d) az első bírói intézkedés határidejét,

e) az első tárgyalás kitűzése és az eljárás során hozott bírói intézkedések időszerűségét,

f) a halasztással, napolással egyidejű új határnap kitűzésének gyakorlatát,

g) a határozatok írásba foglalásának időszerűségét,

h) az iratok felterjesztésének időszerűségét,

i) az ügyviteli szabályok, valamint az iratkezelési szabályzatban előírtak megtartását, különös tekintettel a lajstromozás szabályaira,

j) a panasszal érintett ügyek vizsgálatának megállapításait,

k) a kettő éven túl folyamatban lévő ügyek elhúzódásához vezető okokat.

(3) Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője, tanácselnöke, továbbá a bíróság csoportvezetője önállóan is köteles elvégezni az (1) és (2) bekezdésben szabályozott folyamatos ellenőrzést.

(4) Az elvégzett ellenőrzés megállapításairól - amennyiben az késedelmet vagy mulasztást tárt fel - feljegyzést kell készíteni a szükséges intézkedések meghatározásával. A feljegyzéshez mellékelni kell az érintett bíró írásbeli jelentését a késedelem vagy az egyéb mulasztás okairól.

(5) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil szervezetek nyilvántartása ügyszakában és más nemperes ügyszakokban eljáró bírákra és az egyesbíró hatáskörében eljárni jogosult bírósági titkárokra, valamint a bírósági ügyintézőkre és egyéb igazságügyi alkalmazottakra is.

7.2. Az igazgatási ellenőrzést végzők

121. § (1) Az ellenőrzést végzők:

a) a bíróság elnöke és elnökhelyettese,

b) a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes,

c) a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes,

d) a tanácselnök,

e) az igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró, megbízott bírósági vezető.

(2) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese, illetve az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégiumvezető a szükséges ellenőrzés lefolytatására - meghatározott körben és mértékben - az irányítása alá tartozó bíróság elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét és csoportvezető-helyettesét, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egység, (kollégium vagy csoport) tanácselnökét, bíráját is kijelölheti.

(3) A kijelölésről a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégiumvezetőnek a bíróság elnökét vagy elnökhelyettesét előzetesen tájékoztatnia kell.

(4) A járásbíróság elnöke és elnökhelyettese az ellenőrzési feladatokat szükség szerint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes bevonásával végzi.

7.3. A vezetői ellenőrzés módszerei

7.3.1. Jelentéstételi kötelezettség

122. § Jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosult felhívására az igazgatása alá tartozó bíró - a Bjt. 37. § (5) bekezdése -, igazságügyi alkalmazott - az Iasz. 41. § (1) bekezdése alapján - jelentéstételi kötelezettséggel tartozik.

7.3.2. Egyéb eseti adatszolgáltatás

123. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés teljesítése körében egyéb igazgatási kérdésben - a bíróság szervezeti és működési szabályzata előírásain túlmenően is - olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási ellenőrzésének teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

7.3.3. Személyes, helyszíni ellenőrzés

124. § Az igazgatási ellenőrzést az igazgatási ellenőrzést végző a helyszínen közvetlenül is végrehajthatja.

7.4. Az igazgatási ellenőrzést végzők kötelezettségei

125. §[167] (1)[168] A törvényszéki csoportvezető a kollégiumvezetőnek, a járásbírósági csoportvezető a járásbírósági elnöknek a kollégiumvezetői, illetve a járásbírósági- elnöki beszámoló határidejét megelőzően 15 nappal az igazgatási ellenőrzési tevékenységéről a 4. melléklet szerint évente írásban beszámol.

(2)[169] A járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének - az ügyszak szerint érintett kollégiumvezető egyidejű tájékoztatásával - igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 55. § (1) bekezdés alapján készült beszámolójában évente írásban beszámol.

(3) A kollégiumvezető az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 54. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában évente írásban beszámol.

(4) A törvényszék és az ítélőtábla elnöke a kinevezési jogkör gyakorlójának igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 53. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában évente írásban beszámol.

126. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakat és az e körben tett megállapításait az érintett bíróval, igazságügyi alkalmazottal haladéktalanul ismerteti, amennyiben mulasztást, hiányosságot vagy rendellenességet észlel.

127. § (1) Az igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakat az érintett szervezeti egység vezetője a bírák és az igazságügyi alkalmazottak előtt rendszeresen ismerteti.

(2) Az igazgatási ellenőrzés során feltárt hibákat, hiányosságokat, rendellenességeket jelen szabályzat VII. Fejezet 2.4. alcíme szerint szabályozott vezetői értekezleten ismertetni, értékelni kell, továbbá a meghozott intézkedésekről be kell számolni.

128. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok, mulasztások esetén az alábbiak szerint jár el:

a)[170] szóban a bíró, az igazságügyi alkalmazott figyelmét felhívja a késedelemre, hiányosságra, mulasztásra, írásban a 120. § (4) bekezdés szerinti igazoló jelentés megtételére hívja fel a bírót, igazságügyi alkalmazottat,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlóját - a hivatali út betartásával - tájékoztatja az észlelt rendellenességekről,

c)[171] a kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke kezdeményezi az érintett bíró, igazságügyi alkalmazott vonatkozásában a bíróságon kívüli munkavégzés visszavonását a törvényszék, az ítélőtábla elnökénél ismétlődő vagy súlyos mulasztás esetén,

d)[172] a járásbíróság elnöke, kollégiumvezetője kezdeményezi az érintett bíró vonatkozásában a fokozott igazgatási ellenőrzés elrendelését az ítélőtábla, a törvényszék elnökénél ismétlődő vagy súlyos mulasztás esetén,

e) amennyiben arra jogosult, fegyelmi eljárást kezdeményez, indít vagy arra irányuló javaslatot terjeszt elő.

129. § (1) Fokozott igazgatási ellenőrzés elrendelésének van helye különösen akkor, ha az igazgatási ellenőrzés a jelen szabályzat 120. § (2) bekezdése szerinti több ellenőrzési területen hiányosságot, mulasztást, késedelmet tárt fel, melyek rendszeresek és ismétlődőek, vagy időben jelentős tartamúak vagy súlyosak. Fokozott igazgatási ellenőrzést az ítélőtábla és a törvényszék elnöke rendelhet el.

(2) A fokozott igazgatási ellenőrzés a mulasztással és a késedelemmel érintett bíró rendszeres és folyamatos ellenőrzését jelenti a 120. § (2) bekezdésében rögzített, az elrendelő elnök által kijelölt tárgykörökben.

(3) Az ellenőrzés legalább három hónap, legfeljebb egy év időtartamra rendelhető el. Az ellenőrzés eredményétől függően annak időtartama további legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A fokozott igazgatási ellenőrzés eredményessége esetén a fenti határidő le is rövidíthető.

(4) A fokozott igazgatási ellenőrzést elrendelő intézkedésben meg kell jelölni az ellenőrzést végzőt, az ellenőrzés tárgyát (vagy tárgyköreit) és az ellenőrzés időtartamát.

(5) A fokozott igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakról, az ezzel kapcsolatban tett megállapításokról az ellenőrzési jelentés átadásával az érintett bírót tájékoztatni kell az ellenőrzés befejező időpontjától számított tizenöt napon belül, és egyben lehetőséget kell biztosítani az észrevételei 8 napon belüli előterjesztésére.

(6) A fokozott igazgatási ellenőrzésről készült jelentést a bíró észrevételeivel együtt legkésőbb a vizsgálat befejező időpontjától számított harmincadik napon a fokozott igazgatási ellenőrzést elrendelő bírósági elnök részére meg kell küldeni.

130. §[173] Az igazgatási ellenőrzés részletszabályai és jelen szabályzat végrehajtása érdekében a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke elnöki intézkedés kiadására jogosult.

131. § Jelen alfejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az igazságügyi alkalmazottakra is.

132. §[174] (1) Az 5. melléklet tartalmazza az igazgatási ellenőrzésre és annak dokumentálására vonatkozó minimum feltételeket.

(2) Az elhúzódó pertartamú ügyek igazgatási ellenőrzésére a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításnak a kettő éven túl folyamatban lévő ügyek vizsgálatára vonatkozó módszereit kell alkalmazni.

8. Munkatehermérés és -arányosítás

133. § (1)[175] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a bírósághoz érkezett peres és nemperes ügyek számát rendszeresen áttekinti és értékeli, megvizsgálja az ügyek súlyszámának alakulását, melynek eredményeként ügyszakonként meghatározza negyedévenként az egy bíróra eső átlagos ügyérkezést, és a súlyszám alapján számított munkateher mértékét.

(2) A bíróság elnöke köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a bírósághoz érkezett ügyek számának az alakulását, valamint a létszámhelyzetet az arányos munkateher biztosítása érdekében.

(3) A bíróság elnöke köteles törekedni a kiegyenlített és arányos munkateher megteremtésére a szervezeti egységeken belül és azok között is.

(4) A bíróság elnöke a tényleges bírói létszámot, az átlagos munkateher mértékét összesítve és szervezeti egységenként a helyben szokásos módon negyedévenként közzéteszi.

(5) A bíróság elnöke az igazgatása alá tartozó szervezeti egységek közötti arányos munkateher elosztása érdekében haladéktalanul intézkedik az álláshelyek átcsoportosításáról, vagy e vonatkozásban előterjesztést tesz. A saját hatáskörben történő átcsoportosításról, valamint a kirendelésről haladéktalanul értesíti az érintett bírói vagy igazságügyi alkalmazotti álláshely tekintetében a kinevezési jogkör gyakorlóját.

(6) Az országosan összesített ügyszakonkénti bontásban az egy bíróra eső munkateher mértékét az OBH elnöke félévente bírósági szintenként közzéteszi a bíróságok központi intranetes honlapján.

(7) A bíróság elnöke a bírói álláshely betöltésére tett előterjesztésében, valamint az igazságügyi alkalmazotti álláshelyek betöltésekor köteles figyelembe venni az országos és az adott bíróságot, szervezeti egységet jellemző munkaterhet.

(8) A Kúrián a munkatehermérés és -arányosítás tekintetében a Kúria elnöke jár el.

9. Képzéssel kapcsolatos igazgatási feladatok

134. § (1) A bíróság elnöke a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatok körében kijelöli az e témakörrel foglalkozó bírót, igazságügyi alkalmazottat, a képzési és oktatási szabályzat rendelkezésének megfelelően készíti el a képzési tervet, biztosítja a képzések szervezését - beleértve a képzésben részt vevő oktatók kiválasztását és a képzéssel érintett bírák, igazságügyi alkalmazottak képzésen való részvételének a biztosítását, ellenőrzését - és a mindezekkel összefüggő adminisztrációs feladatok teljesítését.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az oktatási és a továbbképzési feladatok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében oktatási szabályzatot alkot az OBH elnökének képzési szabályzata szerint.

VI. Fejezet

ÜGYFÉLKAPCSOLATOK

1. Ügyfélfogadás

135. § (1)[176] Az ügyfélfogadás rendjét a bíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, a bíróságok ügyfélkapcsolatairól szóló OBH utasítás, valamint a bíróság szolgáltató jellegének figyelembevételével. Az ügyfélfogadási rendet úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az ügyfelek hatékony és gyors tájékoztatását, elősegítse az eljárási jogaik érvényesítését.

(2)[177]

136. § (1)[178] A törvényszék elnökének az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok ügyfélfogadási rendjét egységesen kell szabályoznia.

(2) A jelen szabályzat 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti bírósági vezetők és az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak - kivéve a tanácselnök - szükség szerint tartanak ügyfélfogadást.

(3)[179] A bírák nem tartanak ügyfélfogadást.

137. § (1) A bíróság elnöke az ügyfélfogadás rendjét az irodákon a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg úgy, hogy az a hét egy munkanapján a munkaidő kezdetétől annak befejezését megelőző óráig, míg a többi munkanapon legalább kettő órában tartson.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített ügyfélfogadási rendtől az ügyfelekre kedvezőbb módon el lehet térni.

138. §[180] Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke az ügyfélfogadás rendjét, annak változását a hatálybalépés előtt legkésőbb tizenöt nappal a bíróság információs tábláján és a bíróság internetes honlapján közzéteszi, egyidejűleg az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a központi interneten történő közzététel érdekében az OBH elnökének megküldi.

2. Nyilvántartások vezetésével kapcsolatos igazgatási feladatok

139. § A bíróság elnöke köteles:

a) az igazgatási jogkörében biztosítani és ellenőrizni a jogszabályok által, jelen szabályzat, az OBH elnökének szabályzata, utasítása által a bíróságok számára kötelezően előírt nyilvántartások időszerű és naprakész vezetését,

b) a vezetése alatt álló szervezeti egység vonatkozásában a jogszabályban rögzített határidőn belül az adatszolgáltatást biztosítani a központi nyilvántartás számára.

140. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírákról a Bjt. 147. § (2) bekezdése szerinti tartalommal személyi nyilvántartást köteles vezetni és az adatokat, adatváltozásokat a központi személyi nyilvántartás feladatainak teljesítése érdekében az OBH részére továbbítani.

(2) A bíróság elnöke az igazságügyi alkalmazottakról az Iasz. 93. § (2) bekezdése szerinti tartalommal személyi nyilvántartást köteles vezetni és a központi személyi nyilvántartás feladatainak teljesítése érdekében az Iasz. 93. § (4) bekezdése szerinti adatokat az OBH részére továbbítani a szolgálati út betartásával.

(3)[181] Az (1) és (2) bekezdésben rögzített feladatok teljesítését a járásbíróság elnöke köteles elősegíteni.

(4) A bírósághoz megválasztott ülnökökről az elnöki irodában személyi nyilvántartó lapot kell vezetni.

(5) A törvényszék elnöke köteles nyilvántartást vezetni a jogtanácsosok névjegyzékbe vételéről.

141. §[182] A Kúria, a törvényszék és az ítélőtábla elnöke köteles eleget tenni a Bjt. 202. § (1) bekezdése és az Iasz. 41/A. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének, valamint az OBH felé a vagyoni részt tartalmazó lezárt borítékok megküldésének, a központi nyilvántartásban való rögzítés érdekében az OBH elnökének külön szabályozott utasítása szerint.

142. § A bíróság elnöke köteles folyamatosan frissített nyilvántartást vezetni azon adatokról, amelyekről indokolt az időszerű információ rendelkezésre állása, így különösen:

a) a folyamatban lévő és a jogerősen befejezett fegyelmi eljárásokról,

b) a bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal szembeni közvádas büntetőeljárásokban benyújtott vádiratokról,

c) a bíró és a bírósági vezető értékeléséről szóló irat tartalmáról,

d) a bírósággal szemben indított vagy a bíróság ügyét érintő peres és nemperes eljárásokról,

e) a panaszügyekről,

f) a közérdekű adat kiadása iránti kérelmekről és azok elbírálásáról,

g) a közérdekű bejelentésekről,

h) az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásával érintett ügyekről,

i) a bíróság elnöke által elrendelt soronkívüliséggel érintett ügyekről,

j) az alkotmányjogi panasz kezdeményezésével érintett ügyekről,

k) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatallal érintett ügyeiről.

143. § A bíróság elnöke köteles rendszeresen ellenőrizni a jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetésének jogszerűségét, az adatok továbbításának időszerű teljesítését, a nyilvántartások adattartalmának folyamatos aktualizálását, továbbá azt, hogy a nyilvántartások adataiból kizárólag a jogszabályban meghatározott személyek kapjanak adatszolgáltatást.

3. Kapcsolattartás az érdekképviseletekkel és külső szervekkel, szervezetekkel

3.1. Kapcsolattartás érdekképviseletekkel

144. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke jelen utasítás szerint biztosítja az érdekképviseletek részvételét a vezetői értekezleteken.

(2) A bíróság elnöke rendszeres kapcsolatot tart az érdekképviseletek képviselőivel.

3.2. A bíróság elnökének szervezeten kívüli kapcsolatrendszere

145. § (1) A bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrendnek és intézménynek e § vonatkozásában az a hivatásrend és intézmény tekinthető, amellyel a bíróság rendszeres munkakapcsolatban áll.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrenddel vagy intézménnyel együttműködési megállapodást köthet, amelyről az OBH elnökét tájékoztatni köteles. Az együttműködési megállapodást a "jó gyakorlatok" körében és katalógusában kell nyilvánosságra hozni.

(3) Az együttműködési megállapodás nem sértheti a bíróság integritását, függetlenségét, és nem keltheti azt a látszatot, hogy a bíróság bármelyik hivatásrendet a többivel szemben előnyben részesíti.

(4)[183] A járásbíróság elnöke jogosult együttműködési megállapodás kötését kezdeményezni a törvényszék elnökénél.

(5)[184] Az együttműködési megállapodás megkötése és a kapcsolattartás során a bíróság elnökének gondoskodnia kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, az Info. tv. és az eljárási törvények rendelkezéseinek érvényesüléséről. A kapcsolattartás során a bírósági szervezet függetlenségének maradéktalanul érvényesülnie kell, melyet a bíróság elnöke ellenőriz.

146. § (1) A bíróság elnöke tájékoztatja az OBH elnökét az országos hatáskörű szervnek a bíróság általános igazgatásához kapcsolódó megkereséséről, míg az állami vezető részvételével megrendezésre kerülő bírósági rendezvényről előzetesen tájékoztatást nyújt.

(2) A bíróság elnöke indítványozhatja országos hatáskörű szerv vagy nemzetközi szervezet megkeresését a bírósági szervezet egészére kiható kérdés(ek)ben az OBH elnökénél.

4. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai

147. § (1)[185] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke tájékoztatja az OBH elnökét:

a) a nemzetközi vonatkozású eseményről, rendezvényről előzetesen,

b) rövid beszámolóban a nemzetközi eseményt, rendezvényt követő 8 napon belül,

c) a bíróság éves nemzetközi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig.

(2) A járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének előzetes egyetértésével és jóváhagyásával kezdeményezhet a bíróság számára nemzetközi kapcsolatfelvételt. Ez a rendelkezés vonatkozik a nemzetközi kapcsolatra irányuló kezdeményezés fogadására is.

VII. Fejezet

AZ IGAZGATÁS NYILVÁNOSSÁGA

1. A vezetők információs feladatai

1.1. Információátadás és kapcsolati utak

148. § Az információ átadása különösen fontos az igazgatási munkában, mivel az átlátható, kiszámítható, hatékony, időszerű igazgatáshoz a tájékozottság és a tájékoztatás nélkülözhetetlen. Az információt a feladathoz, a feladatkörhöz kell kötni, és a felelősség telepítése is szükséges.

149. § (1)[186] Az információátadás fajtái különösen: a jelentés, a tájékoztatás, a jelzés, az értekezleti rendszer, a bíróságoknak az érdekképviseletekkel, a hivatásrendekkel, külső szervezetekkel fennálló és a nemzetközi kapcsolatai.

(2) Az információátadás irányai és eszközei a bírósági szervezeten belül:

a) a Kúria és az OBH között,

b) a Kúria és az OBH elnöke és az OBH elnöke által kinevezett vezetők között,

c) az OBH és az ítélőtábla, a törvényszék között,

d) a bíróságokon a bírósági vezetők egymás között, valamint a bírák, az igazságügyi alkalmazottak felé,

e) az információátadás a bíróságok központi intranetes honlapján, a bíróság intranetes honlapján és a bírósági eseménynaptár, valamint írásbeli iratok útján történhet.

(3) Az információ átadása csak a szolgálati út betartásával történhet, kivéve a sürgős és fontos információt, melyet soron kívül kell eljuttatni az érintetthez.

1.2. Az információátadás fajtái

1.2.1. A jelentés

150. § (1) Az információ átadásának egyik fajtája a jelen szabályzat 59. §-ában szabályozott jelentéstétel.

(2)[187] Az OBH, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke a jelen szabályzat 60. §-a szerinti egyéb adatszolgáltatást is elrendelhet az információátadás biztosítása végett.

150/A. §[188] (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a 2. mellékletben meghatározott időszakonként adatot szolgáltat az OBH elnöke részére a Bírósági Közlönyben megjelentetni kívánt személyzeti tárgyú anyagok megküldésével.

(2) A törvényszék elnöke a 2. mellékletben meghatározott időszakonként adatot szolgáltat az OBH elnöke részére a tárgyévben bírói szakaszban elévült büntetőügyekről.

1.2.2. A tájékoztatás

151. § (1)[189] A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke, a csoportvezető, a tanácselnök köteles tájékoztatni minden intézkedést, döntést vagy állásfoglalást igénylő adatról azt a bírósági vezetőt, akinek az intézkedés, a döntés vagy az állásfoglalás a hatáskörébe tartozik. A bírósági vezető köteles ésszerű időn belül az intézkedéséről, a döntéséről vagy az állásfoglalásáról visszajelzést adni.

(2) A bírósági vezetők kötelesek a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak minden tájékoztatást megadni, ami az ítélkezési feladatuk, illetve a munkakörük ellátásához szükséges, vagy jogaik érvényesülését és kötelezettségeik teljesítését előmozdítja, segíti.

1.2.3. A jelzés

152. § (1) A jelzés olyan információátadás, amely egy előre nem látható vagy ez idáig nem ismert jelenségre, problémára hívja fel a figyelmet.

(2) A jelzésre a tájékoztatás szabályait kell alkalmazni.

2. Az értekezleti rendszer

2.1. Az OBH elnöke által összehívott értekezlet

153. § (1) Az OBH elnöke az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei számára legalább évente kétszer, míg a kinevezési jogkörébe tartozó további bírósági vezetők számára szükség szerint konzultatív értekezletet tart, melyre a Kúria elnökét minden esetben meghívja.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az OBH elnöke által megtartott értekezletet követő tizenöt napon belül vezetői értekezletet tart, ahol tájékoztatást ad az OBH elnöke által megtartott értekezleten elhangzottakról. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

(3) Az OBH elnöke közreműködik abban, hogy a Kúria elnöke a Bszi. 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tehessen.

2.2. Az összbírói értekezlet

154. § (1)[190] Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bíróság munkatervében előzetesen meghatározott időpontban - évente legalább egy alkalommal - összbírói értekezletet hív össze, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, az OBH elnökét és a Kúria elnökét az értekezletre meghívja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló megtartását biztosító összbírói értekezlet összehívását az OBH elnöke kezdeményezi.

(3) Az elnöki tájékoztatót megtárgyaló összbírói értekezletet a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell összehívni. Ezen az értekezleten a bírói tanács elnökének lehetőséget kell biztosítani a beszámolója megtartására és megvitatására.

(4) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló tárgyidőszaka az összbírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszak.

(5) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámolót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a bíróság működésével kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

(6) Az összbírói értekezleten elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a bíróság elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adnia.

(7) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló során az összbírói értekezlet tagjaival közölni kell a bírák éves tevékenységéről szóló kimutatást, amelynek tartalmát az OBH elnökének a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló szabályzatról rendelkező utasítása határozza meg.

(8) A jelen szabályzat 53. §-a szerinti írásbeli beszámoló tartalma azonos a jelen §-ban szabályozott összbírói értekezleti tájékoztatót tartalmazó beszámoló tartalmával.

(9) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke tájékoztatóját tartalmazó beszámolót megtárgyaló összbírói értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet meg kell küldeni az OBH elnöke részére az értekezletet követő harminc napon belül.

(10) A Bszi. 119. § k) pontja alapján a bíróság igazságügyi alkalmazottait, a bírósághoz megválasztott ülnököket a bíróság munkatervében meghatározott időpontban kell tájékoztatni a tárgyévet követő év június 30. napjáig.

2.3. Járásbíróság által megtartott bírói értekezlet[191]

155. § (1)[192] A járásbíróság elnöke a bíróság munkatervében előzetesen meghatározott időpontban - évente legalább egy alkalommal - az igazgatása alá tartozó bírák részére értekezletet tart, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, valamint a kinevezési jogkört gyakorló törvényszék elnökét meghívja. Az éves tevékenységről történő beszámoló értekezleten a járásbíróság elnöke értékeli a munkaterv hatályosulását és egyben teljesíti 27. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott beszámolási kötelezettségét.

(2)[193] A bírói értekezlet tervezett időpontját a járásbíróság elnöke a törvényszék elnökével előzetesen egyeztetni köteles.

(3) A Bszi. 122. § c) pontjában szereplő elnöki tájékoztatót megtárgyaló bírói értekezletet a tárgyévet követő év április 30. napjáig kell megtartani.

(4) Az elnöki tájékoztató tárgyidőszaka a bírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időtartama.

(5) A tájékoztatót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a bíróság működésével kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

(6) A Bszi. 122. § c) pontja alapján a bíróság igazságügyi alkalmazottait, míg a bírósághoz megválasztott ülnököket a munkatervben meghatározott időpontban a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint kell tájékoztatni a tárgyévet követő év május 31. napjáig.

2.4. A rendszeres vezetői értekezletek

156. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a vezetőtársai javaslatainak figyelembevételével készíti elő a vezetői értekezlet napirendjét. Az értekezletre készült írásbeli előterjesztéseket az elnök az értekezlet előtt megküldi a résztvevőknek.

(3) A vezetői értekezlet napirendi pontjai különösen:

a) az előző évi költségvetés végrehajtása, a tárgyévi költségvetés, a belső ellenőrzési vizsgálatok általánosítható tapasztalatai, a járásbíróságok elnökeinek gazdálkodási tevékenysége a Bszi. 122. § a) pontjának keretei között,

b) az előző évi informatikai helyzet elemzése, az eszközfejlesztés és a tárgyév várható informatikai eseményei,

c) az előző tárgyidőszak (negyedéves) ügyforgalmi adatainak áttekintése, különös tekintettel a kettő és öt éven túl folyamatban levő, a kettő és öt éven túl befejezett ügyek elhúzódásának okaira, valamint a megoldásokra vonatkozó javaslatokra,

d) az OBH elnökének - az ítélőtábla, a törvényszék elnökének a bíróság tevékenységére vonatkozó tájékoztatójáról szóló - határozata végrehajtásának értékelése,

e) a készenléti és ügyeleti rendszer megszervezése, a szabadságok kiadása,

f) az iratkezelési ellenőrzések tapasztalatai, az iratkezelési ellenőrzések megállapításai alapján tett intézkedések,

g) a vezetői és igazgatási vizsgálatok általánosítható tapasztalatai,

h) a szakmai információk érintettekhez való eljutásának kérdései, lehetőségei,

i)[194] az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróságok létszámhelyzetének áttekintése az ügyforgalmi adatok tükrében,

j) a bírósági épületek biztonsági és állagvédelmi, karbantartási helyzetének áttekintése, eszközökkel, kellékekkel és irodaszerekkel való ellátottság,

k)[195]

l) az internetes és intranetes honlappal kapcsolatos időszerű feladatok,

m) a vezetői ellenőrzéssel érintett bírósági vezető beszámolója és annak értékelése, elemzése.

(4)[196] A járásbíróság elnöke az értekezleten tájékoztatást ad az általa vezetett bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről.

(5) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke tájékoztatást ad arról,

a) hogy az OBH-ból érkezett megkeresésekre milyen válaszokat adott, mely javaslatokat továbbította, és melyeket nem;

b) a járásbíróságok által teljesített jelentésekkel, észrevételekkel kapcsolatosan megtett intézkedésekről vagy azok elmaradásának okairól, indokairól.

(6) Az (5) bekezdés szerinti visszacsatolás a bíróság intranetes honlapján is teljesíthető.

(7)[197] A vezetői értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni, melyet az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a vezetői értekezletet követő tizenöt napon belül megküld az OBH elnöke részére.

157. § (1) A vezetői értekezlet résztvevői:

a) az ítélőtáblán: az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek, a csoportvezető bírák, a bírói tanács elnöke, a belső ellenőrzési vezető, a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) vezetője és az informatikai vezető, a Magyar Bírói Egyesület, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetője vagy annak képviselője,

b)[198] a törvényszéken: a törvényszék elnöke, elnökhelyettesei, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek, a törvényszéki csoportvezető bírák, a járásbíróságok elnökei, a bírói tanács elnöke, a belső ellenőrzési vezető, a BGH vezetője és az informatikai vezető, a Magyar Bírói Egyesület, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetője vagy annak képviselője.

(1a)[199]

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az (1) bekezdésben felsoroltakon túl a szervezeti és működési szabályzatban más bírósági vezetők részvételét is előírhatja.

(3) A vezetői értekezletre meg kell hívni az OBH elnökét. A vezetői értekezlet adott napirendi pontjához meg lehet hívni más ítélőtábla vagy törvényszék elnökét, a bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrendek és intézmények képviselőjét, amennyiben a téma többoldalú megtárgyalásához szükséges.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az értekezlet eredményeként dönt az időszerű igazgatási feladatokról.

158. § (1)[200] Az értekezletet követő tizenöt napon belül a kollégiumvezető és a járásbíróság elnöke értekezletet tart a kollégiumba, a járásbíróságra beosztott bírák és szükség szerint az igazságügyi alkalmazottak részére, ahol tájékoztatást ad a vezetői értekezleten az adott szervezeti egységet, bíróságot érintő és elhangzott tényekről, körülményekről. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

(2) A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke tájékoztatást ad a bíráknak és szükség esetén az igazságügyi alkalmazottaknak[201]

a) arról, hogy az OBH-ból érkezett megkeresésekre milyen válaszokat adtak, mely javaslatokat továbbítottak, és melyeket nem;

b)[202] a járásbíróságok, a kollégiumok által teljesített jelentésekkel, észrevételekkel kapcsolatosan megtett intézkedésekről vagy azok elmaradásának okairól, indokairól,

c) a vezetői értekezleten meghozott döntésekről és elnöki intézkedésekről.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszacsatolás a bíróság intranetes honlapján is teljesíthető.

159. § (1)[203] A járásbíróság elnöke - amennyiben a bíróságra kinevezett vezetők és szervezeti egységek száma vagy a bírói létszám a törvényszék elnökének előírása szerint azt indokolja, úgy - a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart.

(2) A vezetői értekezlet napirendi pontjai különösen:

a) az előző tárgyidőszak (negyedéves) ügyforgalmi adatainak áttekintése, különös tekintettel a kettő és öt éven túl folyamatban levő és a kettő és öt éven túl befejezett ügyek elhúzódásának okaira, valamint a megoldásokra vonatkozó javaslatokra,

b) a készenléti és ügyeleti rendszer megszervezése, a szabadságok kiadása,

c) az iratkezelési ellenőrzések tapasztalatai, az iratkezelési ellenőrzések megállapításai alapján tett intézkedések,

d) a vezetői és az igazgatási vizsgálatok általánosítható tapasztalatai,

e)[204] a járásbíróság létszámhelyzetének áttekintése az ügyforgalmi adatok tükrében,

f) az igazgatási ellenőrzés tapasztalatainak értékelése.

(3)[205] A járásbíróság elnöke az értekezleten tájékoztatást ad a bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről.

(4)[206] A járásbíróság elnöke tájékoztatást ad a bíróság által teljesített jelentésekről, a megtett intézkedésekről és azok elmaradásának okairól, indokairól.

(5) A járásbíróság vezetői értekezletének részvevői:[207]

a) a bíróság elnöke és elnökhelyettesei,

b) a csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák,

c) az igazgatási feladatokkal megbízott bírák,

d) a Magyar Bírói Egyesület helyi szervezetének vezetője vagy annak képviselője,

e) a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének vagy más szakszervezeteknek helyi vezetője vagy annak képviselője.

(6) Az értekezletet követő tizenöt napon belül a csoportvezető vagy az igazgatási feladatokkal megbízott bíró a szervezeti egységébe beosztott bírák és szükség szerint az igazságügyi alkalmazottak részére tájékoztatást ad a vezetői értekezleten elhangzottakról. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

2.5. A nem rendszeres vezetői értekezletek

160. §[208] Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke a bíróságot érintő kérdésekben ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági vezetői értekezletet tarthat, amelyen a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személyek vesznek részt.

161. §[209] Az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnöke a vezetői munka folyamatosságának és időszerűségének biztosítása érdekében szükség szerint eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívottak vesznek részt (operatív értekezlet).

2.6. Az értekezletek általános szabályai

162. § (1) Az értekezletekről az ítélőtábla és a törvényszék elnökének rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni.

(2) A vezetői értekezletek az adott szervezeti egységhez tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak számára - a (3) bekezdésben írt kivétellel - nyilvánosak (belső nyilvánosság).

(3) A vezetői értekezletet összehívó vezető a vezetői értekezletről a szakmai nyilvánosságot részben vagy egészben kizárhatja.

(4) A vezetői értekezleten elhangzottakról a résztvevők az általuk vezetett szervezeti egységbe beosztott bírákat és - a rájuk vonatkozó körben - az igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatják legkésőbb tizenöt napon belül.

(5) A vezetői értekezletek nyilvánosságára alkalmazni kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkező 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdését az adatok kezelésének minősítés nélküli korlátozásáról.

(6)[210] Ha több bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője közös értekezletet, közös szervezésű konzultációt, konferenciát szervez, erről előzetesen tájékoztatja az OBH elnökét, majd a közös szervezésű eseményről tájékoztatást is ad. A Kúria elnöke és az OBH elnöke kölcsönösen biztosítja egymás számára az e rendezvényeken való részvétel lehetőségét. Az OBH elnöke gondoskodik a rendezvényekről való időszerű tájékoztatásról a bíróságok központi intranetes honlapján.

2.7. A kollégiumi ülés és egyéb szakmai tanácskozás

163. § (1)[211] Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője jelen szabályzat 28. §-ában foglalt és hatáskörébe tartozó feladatok, valamint a Bszi. 155. § és 156. § (4) bekezdésében rögzítettek teljesítése érdekében szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal kollégiumi ülést hív össze.

(2) A kollégiumi ülésre meg kell hívni a Bszi. 154. §-a szerinti bírákat, és értesíteni kell az adott bíróság elnökét, szakági elnökhelyettesét.

(3)[212]

(4)[213] A kollégiumi ülésről a kollégiumvezető rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, melyet az érintett bíróságok elnökének is meg kell küldeni.

(5)[214] A kollégiumi ülés témáiról az ügyszak szerint beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatni kell legkésőbb 15 napon belül, mely megvalósulhat az érintett bíróság intranetes honlapján vagy írásban is.

2.8. A tanácselnöki értekezlet

164. § (1)[215] Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője jelen szabályzat 28. §-ában foglalt és a hatáskörébe tartozó szakmai feladatok teljesítése érdekében és a kollégiumi ülés összehívásának előkészítése, a jogegység előmozdítása, a vitás jogalkalmazási kérdések elemzése, a tanácselnöki feljegyzések általánosítható tapasztalatainak hasznosítása céljából tanácselnöki értekezletet hív össze szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal.

(2) A tanácselnöki értekezletre meg kell hívni az adott ügyszakban ítélkező tanácselnököket, és értesíteni kell a bíróság elnökét, szakelnökhelyettesét.

(3) A tanácselnöki értekezleten elhangzottakról a kollégiumvezető rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni.

(4) A tanácselnöki értekezleten elhangzottakról az ügyszak szerint beosztott bírákat és - a rájuk vonatkozó körben - az igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatni kell legkésőbb tizenöt napon belül, mely megvalósulhat a bíróság intranetes honlapján vagy írásban is.

3. A bíróságok központi és bírósági intranetes honlapja

165. § (1)[216] A bíróságok központi intranetes honlapja, az ítélőtáblai és törvényszéki, valamint a járásbírósági intranetes honlap az információk átadásának és visszacsatolásának az eszköze.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke külön intézkedésben határozza meg a bíróság intranetes honlapjának szerkezetét és rendszeres tartalmát.

(3)[217] Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke szükség esetén biztosítja az OBH elnöke által továbbított információk, hírek, közlemények közzétételét a bíróság intranetes honlapján keresztül.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke felelős a (2) bekezdés szerinti honlap tartalmáért, és köteles annak rendszeres aktualizálását figyelemmel kísérni.

(5)[218]

4. Az országos bírósági eseménynaptár

166. § (1) A bírósági eseménynaptár az OBH vagy egyidejűleg több ítélőtábla vagy törvényszék számára fontos igazgatási, képzési vagy pályázati határidők, bírósági igazgatási vagy szakmai értekezletek és más rendezvények adatbázisa, mely lehetővé teszi a programok tervezhetőségét és hatékony, szakszerű megszervezését.

(2) A bírósági eseménynaptár kiterjed az ítélőtáblák és a törvényszékek munkaterveiben szereplő értekezletekre és más rendezvényekre, ideértve a kollégiumok munkatervében szereplő rendezvényeket is.

(3) A bírósági eseménynaptár kiterjed a nemzetközi részvétellel vagy valamely társhatóság vezetőjének részvételével megszervezésre kerülő rendezvényre is.

(4) A bírósági eseménynaptár adatait az OBH tölti fel a megküldött munkatervek, valamint az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által a rendezvények előtt legalább tizenöt nappal teljesített adatszolgáltatása alapján.

167. § (1) Az országos bírósági eseménynaptárt az OBH szerkeszti, és a bíróságok központi intranetes honlapján működteti.

(2) Az országos bírósági eseménynaptárban szereplő adatok szűrhetők, az időpontbejegyzésekhez dokumentumok csatolhatók.

5. A határozatok közzétételével kapcsolatos feladatok

168. §[219] A bíróság elnöke gondoskodik a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló OBH utasítás (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: anonimizálási szabályzat) rendelkezéseinek végrehajtásáról.

169. §[220] A kollégiumvezető gondoskodik az anonimizálási szabályzatban meghatározott, a Bszi. 163. § (5) bekezdése alapján közzétételre kijelölt anonimizált határozatokkal kapcsolatos feladatok ellátásáról.

170. §[221] A bíróság elnöke a Bszi. 163. § (5) bekezdésében rögzített egyéb határozatok közzétételét - figyelemmel az anonimizálási szabályzat rendelkezéseire - akkor rendeli el különösen, ha a meghozott határozat közérdeklődésre tart számot, vagy az egységes joggyakorlat kialakulását vagy a magas szakmai színvonalú ítélkezést vagy az ügyfelek hatékonyabb igényérvényesítését segíti elő.

171. §[222] (1) A határozatot hozó bíróság elnöke ellenőrzi a Bszi. 163. §-ában meghatározott határozatnak a Bszi. 164. §-ában meghatározott határidőn belül történő közzétételét. A bíróság elnöke ellenőrzi az anonimizálási szabályzat alapján történő belső közzététel végrehajtását.

(2) A határozatok Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő közzététele során a bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az anonimizált határozat megjelölése tartalmazza a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, a határozat sorszámát, azon jogszabályhelyek megjelölését, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.

172. §[223] A bíróság elnöke gondoskodik a közbeszerzésekről szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok jogszabályban meghatározott anonimizálásáról és közzétételéről.

VIII. Fejezet

EGYÉB IGAZGATÁSI FELADATOK

1. Bírói munka támogatása

1.1. A tanácselnöki feljegyzés[224]

173. §[225] (1) Az ítélőtábla és a törvényszék fellebbviteli tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke), a tanács által felülbírált üggyel összefüggésben, az eljárt bíró vagy tanács ítélkező tevékenységéről feljegyzést készít, amennyiben az alkalmazott anyagi, eljárási vagy ügyviteli jogszabály-alkalmazási, valamint tárgyalásvezetési gyakorlat

a) kiemelkedően magas színvonalára vagy

b) jelentős, az ügy érdemét befolyásoló, szakmailag kifogásolható tartalmára

tekintettel a bíró értékelését megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: vizsgálat) lefolytatása során jelentőséggel bírhat.

(2) A tanácselnöki feljegyzés formai és tartalmi megkötés nélkül készíthető, de a beazonosíthatóság érdekében tartalmaznia kell a felülbírálattal érintett ügyben hozott első- és - amennyiben a felülbírálat harmadfokú - másodfokú határozat számát, és az eljárt bírák nevét.

174. §[226] (1) A tanács elnöke a tanácselnöki feljegyzéseket, azok elkészítését követően az OBH által üzemeltetett elektronikus rendszerbe (a továbbiakban: tanácselnöki feljegyzések rendszere) tölti fel.

(2) A tanácselnöki feljegyzések rendszerének az ügyben eljárt bíróra vagy tanácsra vonatkozó felületéhez

a) a tanácselnöki feljegyzést készítő tanácselnök,

b) az ügyszakban működő, a Bszi. 118. § (1) bekezdés c)-f) pontjai szerinti bírósági vezető,

c) a vizsgálat elvégzésére kijelölt bíró a vizsgálat ideje alatt és

d) az ügyben eljárt bíró

jogosult hozzáférni.

(3) A tanácselnöki feljegyzés feltöltésével egyidejűleg a tanács elnöke jelzéssel él a bíróság kollégiumvezetője felé, amennyiben a tanácselnöki feljegyzés a felülbírálat során tapasztalt, további igazgatási intézkedés megtételét igénylő, nem kívánatos vagy vitatható gyakorlat követését mutatja ki.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíró ügyszakában működő szakmai vezető a tanácselnöki feljegyzéssel kapcsolatban a bírónak szükség esetén szakmai segítséget nyújt.

175. §[227] Az ügyben eljárt bíró vagy tanács a tanácselnöki feljegyzést közvetlenül a tanácselnöki feljegyzések rendszerében ismerheti meg.

176. §[228] Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője a tanácselnöki feljegyzések rendszerében figyelemmel kíséri a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, és minden év március 31. napjáig összegzi az általánosítható tapasztalatokat.

177. §[229] Szakmai értekezleten vagy kollégiumi ülésen a tanácselnöki feljegyzéseknek kizárólag az általánosítható tartalma ismertethető a határozatot meghozó bíró vagy tanács beazonosíthatósága nélkül.

1.2. Az instruktori és a mentori tevékenység[230]

178. §[231] (1) Az instruktor a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett - a határozott időre kinevezett bíró (a továbbiakban: instruált) részére - konzultációk keretében szakmai, ügyviteli és munkaszervezési segítséget nyújt.

(2) Az instruktori tevékenység módját, formáját és gyakoriságát az instruktor és az instruált közösen határozzák meg.

(3) Az instruktori tevékenység ellátható személyesen vagy távközlési eszköz igénybevételével, szóban és írásban egyaránt.

(4) Az instruktori tevékenység nem terjedhet ki valamely konkrét ügyben való állásfoglalásra, vagy valamely üggyel kapcsolatos véleménynyilvánításra, illetve az instruált tevékenysége értékelésére.

179. §[232] (1) Az instruktorok 183. §-ban meghatározott névsorából az instruált - 1 évi időtartamra - bármely kijelölt bírót felkérheti instruktornak.

(2) Az instruktor és az instruált a felkérés időtartamának letelte előtt kezdeményezheti az instruktori tevékenység megszüntetését.

(3) Az instruktor felkéréséről és az instruktori tevékenység megszüntetéséről az instruált, illetve az instruktor beosztása szerinti bíróságok elnökeit tájékoztatni kell.

180. §[233] Az instruktor kizárólag a konzultációk időpontjáról vezethet kimutatást, amelyet az instruktori tevékenysége befejezésekor a bíró beosztása szerinti bíróság elnökének átad.

181. §[234] (1) A mentor a határozott vagy határozatlan időre kinevezett bíró számára időbeli korlát nélkül nyújtja a 178. § (1) bekezdése szerinti segítséget azzal, hogy a konzultációk időpontjáról nem vezet kimutatást.

(2) A mentori tevékenységre egyebekben az instruktori tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

182. §[235] Az instruktori és mentori feladatra felkérhető bírák nevét - az érintett kollégium javaslata alapján - a következő évre vonatkozóan az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke állítja össze minden év december 31-ig.

183. §[236] Az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke az instruktor és mentor bírák nevét és elérhetőségét a bíróságok központi intranetes oldalán teszi közzé.

1.3. Országos Programok

184. §[237]

1.3.1. Bírósági közvetítés

185. §[238]

1.3.2. Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Program

186. §[239]

187. §[240]

1.3.3. Tanúgondozás, Áldozatsegítés Program

188. §[241]

1.3.4. Nyitott Bíróságok Program

189. §[242]

190. §[243]

1.3.5. "Jó gyakorlatok" katalógusa

191. §[244]

192. §[245]

193. §[246]

1.3.6. Központi nyomtatványok

194. § Az egyes iratok nyomtatványként történő rendszeresítésének célja, hogy az segítse az időszerű, hatékony és egységes jogalkalmazást, igazgatást.

195. § A központi nyomtatványokkal kapcsolatban a bírósági vezető feladata különösen az ügyszakonként használható határozatok, intézkedések mintáinak kidolgozása, időszakonként történő frissítése, felülvizsgálata, megosztása, országos megosztásra alkalmas iratminták, nyomtatványok esetén az OBH tájékoztatása.

2. Jogegységgel kapcsolatos igazgatási feladatok

196. § (1)[247] Annak érdekében, hogy a Kúria a jogegység biztosításával kapcsolatos feladatait teljesíthesse, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője a részükre eljuttatott elvi jelentőségű határozatokról, az elvi kérdésben ellentétes gyakorlatról és az ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokról tájékoztatást adnak - a szolgálati út betartásával - a magasabb szintű bíróság elnökének.

(2) A magasabb szintű bíróságnak küldött tájékoztatás eredményeként meghozott határozat tartalmáról - annak közzétételével - a bíróság intranetes honlapján az elnök tájékoztatást nyújt az ítélkező bírák számára.

197. § (1)[248] Az OBH elnöke, az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője indítványt tehet a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vizsgálati tárgyköreire vonatkozóan a Kúria elnökének.

(2)[249] Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti indítvány előterjesztését megelőzően beszerzi az általa vezetett kollégium javaslatait, és azok figyelembevételével teszi meg az előterjesztését.

(3)[250] Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője az indítvány előterjesztésével egyidejűleg annak tartalmáról tájékoztatja az OBH elnökét.

3. Bírósági épületek rendjével kapcsolatos feladatok

198. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a Bszi. 168. §-ában rögzített feladatai teljesítése érdekében - a törvényszék elnöke az illetékességi területéhez tartozó minden bíróságra kiterjedően - szabályzatot alkot jelen szabályzat 33. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint, figyelemmel az OBH elnökének a bírósági épületben tartózkodás szabályairól, a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatára.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az (1) bekezdés szerinti szabályzatot a központi internetes honlapon és a bíróság intranetes honlapján is közzéteszi.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírósági épületbe való belépésre vonatkozó szabályok ellenőrzése érdekében saját alkalmazású vagy külső vállalkozó által működtetett biztonsági szolgálatot vehet igénybe, melynek az eljárását rendszeresen ellenőrzi és felügyeli.

(4) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bíróság épületének rendjét érintő rendkívüli esemény kezelése, az elnöki intézkedés meghozatala és a tájékoztatás során a rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló szabályzatáról szóló OBH utasítás szerint köteles eljárni és a tájékoztatást az OBH elnöke részére megadni.

199. § (1) Ha az eljáró bíró a tárgyalás előkészítése során észleli, hogy az ügy tárgyalása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a bíróság elnökét - a szolgálati út betartásával - haladéktalanul értesíti.

(2)[251] A járásbíróság elnöke az (1) bekezdés szerinti jelentésről soron kívül értesíti a törvényszék elnökét.

(3) A bírósági épületek rendjével kapcsolatos feladatokat a biztonságra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

4. A végrehajtókkal, közjegyzőkkel kapcsolatos igazgatási feladatok

200. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke az önálló bírósági végrehajtó tevékenységének a vizsgálatát, valamint kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(2)[252] Az OBH elnökének a megkeresésére a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke javaslatot terjeszt elő a fegyelmi bíróság tagjainak személyére vonatkozóan. Az OBH elnöke a javaslatokat a végrehajtói fegyelmi bíróság tagjainak a kinevezése érdekében az OBT elé terjeszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 272. § (1) bekezdése alapján. A bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elnöke a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság bíró tagjai díjazásáról szóló szabályzatról szóló 2/2014. (I. 23.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése és 6. §-a szerint tájékoztatja az OBH elnökét.

(3)[253] A kollégiumvezető, a tanácselnök, a járásbíróság elnöke az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével kapcsolatos rendellenességekről, mulasztásokról haladéktalanul tájékoztatást ad a törvényszék elnökének.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság elnöke az önálló bírósági végrehajtóval szemben előterjesztett kizárás elbírálása érdekében beterjesztett irat tekintetében jelen szabályzatnak az ügyelosztási rendre vonatkozó rendelkezése szerint jár el.

(5) A törvényszéki végrehajtók vonatkozásában a jelen szabályzatot a Vht.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

201. § (1) A közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke az igazgatási jogkörében felügyeli a közjegyző eljárásának törvényességét, amennyiben rendellenességet észlel, elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjö.) 69. §-a alapján.

(2) A Kjö. 39. §-ában meghatározott területi kamara székhelye szerinti törvényszéken működő elsőfokú fegyelmi bíróságok öt bíró tagját három évre a területi kamara székhelye szerinti törvényszék elnöke nevezi ki a Kjö. 76. § (2) és 78. § (1) bekezdése értelmében. A Kúrián működő másodfokú fegyelmi bíróság öt tagját három évre a Kúria elnöke nevezi ki.

(3)[254] A kollégiumvezető, a tanácselnök, a járásbíróság elnöke a közjegyző tevékenységével kapcsolatos rendellenességekről, mulasztásokról haladéktalanul tájékoztatást ad a törvényszék elnökének.

(4) A közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság elnöke a közjegyzővel szemben előterjesztett kizárás elbírálása érdekében megküldött irat tekintetében jelen szabályzatnak az ügyelosztási rendre vonatkozó rendelkezése szerint jár el.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

202. § E szabályzat alkalmazása során:

a)[255] a bíróság: a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a kerületi bíróság, kivéve ahol a szabályzat a bírósági szintet külön nevesíti;

b)[256] az elnök: a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a kerületi bíróság elnöke;

c) a bírósági vezető: a szabályzat 5. § (2) bekezdéseinek a)-c) pontjaiban meghatározott igazgatási intézkedésre jogosult és a Bszi. 133. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján megbízott vezető;

d) közvetlen vezető: a szervezeti és működési szabályzat alapján a bíró, az igazságügyi alkalmazott beosztási helye szerinti szervezeti egység vezetője;

e) a bírósági vezető igazgatási tevékenysége: vezetés, irányítás, tervezés, intézkedés, döntés, ellenőrzés, felügyelet, tájékoztatás;

f) a bíróságok központi internetes honlapja: az interneten önálló URL-címmel rendelkező, egy- vagy többoldalas kiadvány, mely az Országos Bírósági Hivatal által készített teljes és önálló egységnek tekinthető, valamennyi bíróságot érintő információs anyag lelőhelye;

g) a bíróság internetes honlapja: az interneten önálló URL címmel rendelkező, egy- vagy többoldalas kiadvány, az adott bíróság által készített, teljes és önálló egységnek tekinthető, kizárólag az adott bíróságot érintő információs anyag lelőhelye;

h) a bíróságok központi intranetes honlapja: valamennyi bíróság belső információs rendszere, amely az internet Web technológiájára épülve, ezek képességeit kihasználva kizárólag a bírósági szervezettel szolgálati jogviszonyban állók számára a bíróságok belső anyagaihoz való hozzáférés biztosításával, a belső kommunikáció elősegítésével a szervezet működésének a hatékonyságát növeli;

i) a bíróság intranetes honlapja: adott bíróság belső információs rendszere, amely az internet Web technológiájára épülve, ezek képességeit kihasználva kizárólag az adott bírósággal szolgálati jogviszonyban állók számára az adott bíróság belső anyagaihoz való hozzáférés biztosításával, a belső kommunikáció elősegítésével a bíróság hatékonyságát növeli;

j) a bírósági információs tábla: a bíróság épületében jól látható helyen elhelyezett tábla, mely a bírósági vezetők beosztását és nevét tartalmazza, továbbá az ügyfélfogadás rendjéről nyújt tájékoztatást az ügyfelek számára;

k) a szolgálati út: a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró, igazságügyi alkalmazott szolgálati helye szerinti szervezeti egységének a szervezeti és működési szabályzatban rögzített igazgatási intézkedésre jogosult közvetlen vezetőjén keresztül történő továbbítás;

l) a kompetenciaalapú tudástár: a bírósággal szolgálati viszonyban álló bíró, igazságügyi alkalmazott képzettségének, képességének, adottságának és egyéb motivációjának a gyűjteménye;

m) a közösségi élet: azoknak a rendszeresen vagy alkalmi jelleggel megvalósuló kulturális, művelődési, sport- vagy szabadidős programoknak az összessége, melyek során a bírósági szervezet bírái és igazságügyi alkalmazottai vagy meghatározott csoportjuk azonos érdeklődési körébe tartozó - a bíróság működésével össze nem függő - tevékenységet gyakorolnak.

203. § Ez az utasítás 2016. január 1. napján lép hatályba.

204. § (1)[257]

(2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg nem alkalmazható:

a) az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon, valamint a helyi és munkaügyi bíróságokon folyamatban lévő ügyekben az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése érdekében szükséges vizsgálatok és tájékoztatás rendjéről szóló 129/2009. (VII. 7.) OIT határozat;

b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2003-2009. közötti célkitűzéseiről és cselekvési programjáról szóló 83/2004. (V. 4.) OIT határozat.

(3)[258]

205. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke jelen utasítás hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a 33. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozóknak e szabályzattal való összhangját megteremteni.

(2)[259] A járásbíróság elnöke igazgatási szabályozókat jelen szabályzat végrehajtása érdekében kizárólag a törvényszék elnökének felhatalmazása alapján hozhat.

(3)[260] Az egyes OBH utasításoknak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 10/2020. (III. 31.) OBH utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül a törvényszék elnöke köteles a korábban meghatározott ügyelosztási rendet felülvizsgálni és meghatározni. Amennyiben az ügyelosztási rendben módosítás nem szükséges, úgy az ügyelosztási rend törvényszék elnöke általi meghatározásához nem szükséges annak ismételt bírói tanács és a kollégium általi véleményezése.

Dr. Handó Tünde s. k.,

elnök

1. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[261]

A vezetői pályázatok elbírálásához szükséges véleménynyilvánítási eljárás

I. AZ OBH ELNÖKÉNEK KINEVEZÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZÓ VEZETŐK ESETÉBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

A pályázati határidő lejártát követően a beérkezett pályázatokat az OBH Elnöki Kabinet az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Főosztály Bírósági Osztály részére átadja, amely azokat véleménynyilvánítás céljából megküldi az érintett ítélőtábla vagy törvényszék elnökének.

II. AZ OBH ELNÖKE, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLA ÉS A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK KINEVEZÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZÓ VEZETŐK ESETÉBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

1. A pályázati határidő lejártát követően a beérkezett pályázatokról az érintett bíróságra beosztott és tartósan távol levő bírák is a Bszi. 131. §-a szerint véleményt nyilvánítanak.

2. Az érintett ítélőtábla vagy törvényszék elnöke a jelen szabályzat 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint köteles a pályázatokat a kollégiumi ülés elé terjeszteni és az összbírói értekezletet vagy az érintett szervezeti egység bíráit a kinevezéssel érintett bíróság elnöke útján összehívni.

3. A bíróság elnöke a pályázati határidő lejárta után 8 munkanapon belül az érintett szervezeti egység vezetőjének a pályaművet és az önéletrajzot megküldi azzal, hogy az érintett szervezeti egység bírái számára biztosítsa annak megismerését a véleménynyilvánító szavazás időpontjáig.

4. Amennyiben a szervezeti egység vezetője a pályázattal érintett, úgy a helyettesének vagy ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat szerint helyettesítésre jogosult bírónak kell a pályaművet és az önéletrajzot megküldeni.

5. A véleménynyilvánításról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a véleményező összbírói értekezlet, kollégiumi ülés vagy véleménynyilvánításra jogosult bírák részvételével megtartott értekezlet menetét és összefoglalva az elhangzott hozzászólásokat,

b) a véleménynyilvánításra jogosultak számát,

c) a ténylegesen véleményt nyilvánítók számát,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a pályázatot támogatók, nem támogatók, tartózkodók számát, valamint a véleménynyilvánításra tekintettel százalékos arányban is meghatározva azt.

Szükség szerint a hozzászólást vagy annak valamely részét szó szerint kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

6. A bíróság elnöke - amennyiben nem a pályázat kiírója - a véleménynyilvánításról készült jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül felterjeszti a kinevezésre jogosult bírósági vezetőnek. A felterjesztésnek tartalmaznia kell a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát annak indokaival együtt.

2. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[262]

Az Országos Bírósági Hivatal részére teljesítendő jelentések

3. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz

A járásbíróságok elnökei és a törvényszék szervezeti egységei vezetői által a törvényszék elnöke számára kötelezően teljesítendő jelentések[268]

4. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz

Igazgatási ellenőrzés összefoglalójának szempontrendszere

1) A 120. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési területeken feltárt hibák, hiányosságok, mulasztások, rendellenességek ellenőrzési területenkénti rögzítése.

2) Az 1) pont szerinti rendellenességek kiküszöbölése érdekében megtett intézkedések rögzítése jelen szabályzat 128. §-a szerint.

3) A megtett intézkedések eredményei.

4) Az általánosítható hibáknak, mulasztásoknak, hiányosságoknak a bírákkal, igazságügyi alkalmazottakkal történő megismertetésének módja, ideje és eredménye.

5. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[270]

Az igazgatási ellenőrzés és dokumentálásának minimum feltételei

6. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[271]

7. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[272]

8. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[273]

9. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[274]

10. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[275]

11. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[276]

A Járásbíróság Ügyelosztási rendje

......................Ügyelosztási rendje

hatályos: .........................-tól

1. Alapadatok

1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető

1.2. Utalás a figyelembe vett alapelvekre [szabályzat 115. § (1) bekezdése]

2. A bíróságon működő ügyszakok

2.1. Büntető

2.1.1. Büntető ügyszak ügycsoportjai felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2. Civilisztika

2.2.1. Civilisztikai ügyszakok felsorolása

2.2.2. Polgári

2.2.2.1. Polgári ügyszak ügycsoportjai felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2.3. Gazdasági

2.2.3.1. Gazdasági ügyszak ügycsoportjai felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.3. A bíróságon működő ügyszakokat és azok ügycsoportjait a 2. pontban foglaltaktól eltérően is meg lehet határozni.

3. Ügyszakok szerinti ügykiosztás

3.1. Az ügykiosztásra jogosultak - beleértve a helyettesítést is

3.2. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszer meghatározása [Büsz. 29-32. §-a, szabályzat 116. § (1) bekezdése]

3.3. Több ügyelosztási módszer együttes alkalmazásával kiosztandó ügyek kiosztásának szabályai

3.4. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől történő eltérés esetei meghatározása, amelyek különösen

3.4.1. Eltérés az ügy tárgyához képest

3.4.1.1. Speciális szakértelmet igényel

3.4.1.2. Nemzetközi elemet tartalmaz

3.4.2. Perjogi helyzethez képest

3.4.2.1. Soron kívüli ügy

3.4.2.2. Egyesítés, együttes elbírálás végett

3.4.2.3. Bíró kizárása miatt

3.4.2.4. Az ügy előzményi eljárásával fennálló szoros összefüggés miatt

3.4.3. Egyenletes munkateher biztosítása végett

3.4.3.1. Ügyhátralék feldolgozása miatt

3.4.3.2. Ügy munkaigényessége, terjedelme miatt

3.4.3.3. Az ügyek érkezéséből adódó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében

3.4.4. Egyéb körülményekhez képest

3.4.4.1. Ítélkezési szünet tartama alatt vagy miatt

3.4.4.2. Bíró távolléte miatt - figyelemmel az ügy jellegére

3.4.4.3. Bíró szolgálati viszonyának megszűnése miatt

3.4.4.4. Bíró tartós (30 napot meghaladó) távolléte miatt

3.4.4.5. Több szempont együttes fennállása

3.4.5. Egyéb tervezhető kivételek

3.5. A vezetők által intézett ügyek kiosztásának módszere

3.6. A törvénykezési hely és a járásbírósági székhely közötti ügyelosztás

3.7. Az ügykiosztás menete

3.7.1. A kiosztandó ügy bemutatása az ügykiosztásra jogosultnak

3.7.2. Az irat útja, a közreműködők feladatai

3.8. Az átosztás rendje

3.8.1. Az átosztás esetei

3.8.2. Eljárás ügy átosztásakor

3.9. A helyettesítés rendje

3.10. Utalás az ügyelosztási rend mellékleteire

1. melléklet az ügyelosztási rendhez

A beosztott bírók által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

2. melléklet az ügyelosztási rendhez

A beosztott titkárok és bírósági ügyintézők által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

3. melléklet az ügyelosztási rendhez

A kirendelt bírók által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

4. melléklet az ügyelosztási rendhez

A kirendelt titkárok és bírósági ügyintézők által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

12. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[277]

13. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[278]

Törvényszék Ügyelosztási rendje

...................... Törvényszék Ügyelosztási rendje

hatályos:.................................-tól

1. Alapadatok

1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető

1.2. Utalás a figyelembe vett alapelvekre [szabályzat 115. § (1) bekezdése]

2. A bíróságon működő kollégiumok

2.1. Büntető

2.1.1. Büntető kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2. Civilisztika

2.2.1. Civilisztikai kollégiumok felsorolása

2.2.2. Polgári

2.2.2.1. Polgári kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2.3. Gazdasági

2.2.3.1. Gazdasági kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2.4. Munkaügyi

2.2.4.1. Munkaügyi kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2.5. Közigazgatási

2.2.5.1. Közigazgatási kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.3. A kollégiumok által intézett ügycsoportokat a bíróság elnöke az ügyelosztási rend meghatározása során a 2. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

3. Kollégiumok szerinti ügykiosztás

3.1. Az ügykiosztásra jogosultak - beleértve a helyettesítést is

3.2. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszer meghatározása [Büsz. 29-32. §-a, szabályzat 116. § (1) bekezdése]

3.3. Több ügyelosztási módszer együttes alkalmazásával kiosztandó ügyek kiosztásának szabályai

3.4. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől történő eltérés esetei meghatározása, amelyek különösen

3.4.1. Eltérés az ügy tárgyához képest

3.4.1.1. Speciális szakértelmet igényel

3.4.1.2. Nemzetközi elemet tartalmaz

3.4.2. Perjogi helyzethez képest

3.4.2.1. Soron kívüli vagy törvényi határidős ügy

3.4.2.2. Egyesítés, együttes elbírálás végett

3.4.2.3. Bíró kizárása miatt

3.4.2.4. Az ügy előzményi eljárásával fennálló szoros összefüggés miatt

3.4.3. Egyenletes munkateher biztosítása végett

3.4.3.1. Tanácsok eltérő létszáma miatt

3.4.3.2. Ügyhátralék feldolgozása miatt

3.4.3.3. Ügy munkaigényessége, terjedelme miatt

3.4.3.4. A másodfokú felülbírálatok számának kiegyenlítése végett

3.4.3.5. Az ügyek érkezéséből adódó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében

3.4.4. Egyéb körülményekhez képest

3.4.4.1. Ítélkezési szünet tartama alatt/miatt

3.4.4.2. Bíró távolléte miatt - figyelemmel az ügy jellegére

3.4.4.3. Bíró szolgálati viszonyának megszűnése miatt

3.4.4.4. Bíró tartós (30 napot meghaladó) távolléte miatt

3.4.4.5. Több szempont együttes fennállása

3.4.5. Egyéb tervezhető kivételek

3.5. A vezetők által intézett ügyek kiosztásának módszere

3.6. Az ügykiosztás menete

3.6.1. A kiosztandó ügy bemutatása az ügykiosztásra jogosultnak

3.6.2. Az irat útja, a közreműködők feladatai

3.7. Az átosztás rendje

3.7.1. Az átosztás esetei

3.7.2. Eljárás ügy átosztásakor

3.8. A helyettesítés rendje

3.9. A tanácsnál a törvényben meghatározotthoz képest magasabb létszám feltüntetése, az eljáró tanácsot alkotó bírók körének meghatározása, a több tanácsba beosztott bíró - kis bírói létszámból, eltérő ügyszakba beosztott bírákból álló vagy szakosodásból adódó változó összetételű tanácsok esetében

3.10. Utalás az ügyelosztási rend mellékleteire

1. melléklet az ügyelosztási rendhez

A tanácsok által intézett elsőfokú ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

2. melléklet az ügyelosztási rendhez

A beosztott bírók által intézett elsőfokú ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

3. melléklet az ügyelosztási rendhez

A kirendelt bírók által intézett elsőfokú ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

4. melléklet az ügyelosztási rendhez

A beosztott és kirendelt bírók által intézett fellebbviteli ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

5. melléklet az ügyelosztási rendhez

A beosztott titkárok és bírósági ügyintézők által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

6. melléklet az ügyelosztási rendhez

A kirendelt titkárok és bírósági ügyintézők által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya:

14. melléklet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasításhoz[279]

Ítélőtábla Ügyelosztási rendje

......................Ítélőtábla Ügyelosztási rendje

hatályos: .................................

1. Alapadatok

1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető

1.2. Utalás a figyelembe vett alapelvekre [szabályzat 115. § (1) bekezdése]

2. A bíróságon működő kollégiumok

2.1. Büntető

2.1.1. Büntető kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2. Civilisztika

2.2.1. Civilisztikai kollégiumok felsorolása

2.2.2. Polgári

2.2.2.1. Polgári kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.2.3. Gazdasági

2.2.3.1. Gazdasági kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.3. Munkaügy

2.3.1. Munkaügyi kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.4. Közigazgatási[280]

2.4.1. Közigazgatási kollégium által intézett ügycsoportok felsorolása [Büsz. és iratkezelési szabályzat alapján]

2.5. A kollégiumok által intézett ügycsoportokat a bíróság elnöke az ügyelosztási rendben a 2. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.[281]

3. Kollégiumok szerinti ügykiosztás

3.1. Az ügykiosztásra jogosultak - beleértve a helyettesítést is

3.2. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszer meghatározása [Büsz. 29-32. §-a, szabályzat 116. § (1) bekezdése]

3.3. Több ügyelosztási módszer együttes alkalmazásával kiosztandó ügyek kiosztásának szabályai

3.4. Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől történő eltérés esetei meghatározása, amelyek különösen

3.4.1. Eltérés az ügy tárgyához képest

3.4.1.1. Speciális szakértelmet igényel

3.4.1.2. Nemzetközi elemet tartalmaz

3.4.2. Perjogi helyzethez képest

3.4.2.1. Soron kívüli ügy

3.4.2.2. Egyesítés, együttes elbírálás végett

3.4.2.3. Bíró kizárása miatt

3.4.2.4. Az ügy előzményi eljárásával fennálló szoros összefüggés miatt

3.4.3. Egyenletes munkateher biztosítása végett

3.4.3.1. Tanácsok eltérő létszáma miatt

3.4.3.2. Ügyhátralék feldolgozása miatt

3.4.3.3. A másod- és harmadfokú felülbírálatok számának kiegyenlítése végett

3.4.3.4. Az ügyek érkezéséből adódó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében

3.4.4. Egyéb körülményekhez képest

3.4.4.1. Ítélkezési szünet tartama alatt/miatt

3.4.4.2. Bíró távolléte miatt - figyelemmel az ügy jellegére

3.4.4.3. Bíró szolgálati viszonyának megszűnése miatt

3.4.4.4. Bíró tartós (30 napot meghaladó) távolléte miatt

3.4.4.5. Több szempont együttes fennállása

3.4.5. Egyéb tervezhető kivételek

3.5. A vezetők által intézett ügyek kiosztásának módszere

3.6. Az ügykiosztás menete

3.6.1. A kiosztandó ügy bemutatása az ügykiosztásra jogosultnak

3.6.2. Az irat útja, a közreműködők feladatai

3.7. Az átosztás rendje

3.7.1. Az átosztás esetei

3.7.2. Eljárás ügy átosztásakor

3.8. A helyettesítés rendje

3.9. A tanácsnál a törvényben meghatározotthoz képest magasabb létszám feltüntetése, az eljáró tanácsot alkotó bírók körének meghatározása, a több tanácsba beosztott bíró - kis bírói létszámból, eltérő ügyszakba beosztott bírákból álló vagy szakosodásból adódó változó összetételű tanácsok esetében

3.10. Utalás az ügyelosztási rend mellékleteire

1. melléklet az ügyelosztási rendhez

A tanácsok által intézett ügyek

A melléklet időbeli hatálya: