BH 2020.1.12 Az igényérvényesítésre vonatkozó hat hónapos időkorlát minden járadékjellegű igény tekintetében alkalmazandó. Az igényérvényesítés e vonatkozásban nem korlátozódik a bíróság előtti igényérvényesítésre, a jogosult a járadékigény összegének és jogcímének megjelölése mellett igényét közvetlenül a károkozónál vagy a helyettes helytállásra kötelezettel szemben is érvényesítheti [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 280. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 81. § (2) bek., 166. § (1) bek., 206. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes házastársa a 2011. június 25-én az alperes biztosítottja által okozott, idegenhibás közlekedési balesetben elhalálozott.

[2] A II-III. rendű felperesek közös gyermekeik. A III. rendű felperes a baleset évében, de azt követően született.

[3] Az alperes a pert megelőzően, illetve annak során különböző jogcímeken kifizetéseket teljesített a felperesek részére, egyebek mellett a III. rendű felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 3 000 000 forintot és annak kamatait térített.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperesek keresetükben a balesettel okozati összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni káraik megfizetésére kérték kötelezni az alperest, amelyek között az I. rendű felperes a baleset napjától, 2011. június 25-től elhunyt házastársa kiesett munkájának pótlása címén, 2011. augusztus 1-jétől pedig sírgondozás címén járadékigényt terjesztett elő, a III. rendű felperes nem vagyoni kárigényét az alperes által megfizetett összegen felül további 7 000 000 forint és járulékaiban jelölte meg.

[5] Követelésük jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 345. § (1) bekezdését, 355. §-át és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt jelölték meg.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset jogalapját nem, az összegszerűséget részben vitatta.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adva - egyebek mellett - kötelezte az alperest az I. rendű felperes részére 2011. június 25-től, illetve augusztus 1-jétől különböző jogcímeken járadék, a III. rendű felperes részére 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és járulékai megfizetésére; kötelezte továbbá az alperest az I. rendű felperes részére 480 000 forint, a II. rendű felperes részére 270 000 forint, míg a III. rendű felperes részére 225 000 forint perköltség megfizetésére.

[8] Az I. rendű felperes által igényelt járadékok összegszerűségét a bizonyítékok mérlegelésével, a járadékigény kezdő időpontját a keresettel egyezően állapította meg.

[9] A nem vagyoni kárigények vonatkozásában a III. rendű felperessel kapcsolatban rögzítette, hogy bár édesapja nem élt a megszületésekor, nélküle kellett felnőnie, aki neki örökre hiányozni fog. A szakvélemény alapján megállapította, hogy a III. rendű felperes bizonytalan helyzetű gyermeki személyiség, ez megnehezíti későbbi önállósodását, esetleges kortárs kapcsolatok kialakulását, férfi identitása kialakulásában elbizonytalaníthatja őt édesapja elvesztése. A nem vagyoni kár összegének meghatározásakor értékelte azt is, hogy a traumatikus élményt élményszinten nem élte át, nála gyászreakció nem alakulhatott ki, ugyanakkor személyiségfejlődésére a későbbiekben hatással lehet az édesapja elvesztése. Az őt ért hátrányokat figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy azok kompenzálására az alperes által térített összegen felül további 3 000 000 forint alkalmas.

[10] Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78-81. §-ai alapján rendelkezett a pervesztesség-pernyertesség arányában.

[11] A felek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és - egyebek mellett - az alperes havonta esedékes járadékban történő marasztalásának kezdő időpontját 2014. január 18-ában határozta meg; az alperes által fizetendő perköltséget az I. rendű felperes vonatkozásában 578 466 forintra, a II. rendű felperes vonatkozásában 503 000 forintra, a III. rendű felperes vonatkozásában 371 000 forintra felemelte; az elsőfokú bíróság ítéletét - egyéb rendelkezések mellett - a III. rendű felperes nem vagyoni kárigénye vonatkozásában helybenhagyta.

[12] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a járadékfizetés kezdő időpontja vonatkozásában osztotta az alperes fellebbezésében előadott érvelését. A Ptk. 280. § (3) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a járadék megfizetését csak hat hónapra visszamenőleg lehet kérni, ami azt jelenti, hogy ez az igény a 2014. július 18-án érkezett keresetet megelőző hat hónaptól, azaz 2014. január 18-tól jogszerű. Kiemelte: az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy miért fogadta el a járadékfizetés kezdő időpontjaként a káresemény napját, illetve a sírgondozás tekintetében a 2014. augusztus 1-jei időpontot. Utalt arra, hogy az I. rendű felperes járadékot magában foglaló kárigényét az alperes csak 2012. július 30-án vette át, de az I. rendű felperes semmit nem adott elő annak indokaként, hogy mi volt az az alapos ok, ami miatt nem tudta a bíróság előtt érvényesíteni korábban a járadékkövetelést. Erre tekintettel a 2014. január 18. előtti járadék iránti keresetet elutasította.

[13] A nem vagyoni kárigények - így a III. rendű felperes részére megítélt nem vagyoni kártérítés - vonatkozásában azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelése nem volt okszerűtlen, ellentmondásos, logikátlan, így annak felülmérlegelésére nem volt lehetőség.

[14] A felperesek elsőfokú perköltség felemelésére vonatkozó fellebbezését részben alaposnak találta, mivel a perköltség számításakor a keresethez hozzá kell számítani az alperes által a peres eljárás során kifizetett tőkeösszeget. Ennek, illetve a pervesztesség-pernyertesség arányának figyelembevételével az alperes által a felpereseknek fizetendő perköltség összegét felemelte.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[15] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak részbeni hatályon kívül helyezését, és az I. rendű felperes részére megállapított járadék kezdő időpontja vonatkozásában elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan e tekintetben az alperes kérelmük szerinti marasztalását, a III. rendű felperes nem vagyoni kárigénye vonatkozásában pedig a marasztalási összeg 5 000 000 forint és kamataira történő felemelését, továbbá a részükre megállapított elsőfokú perköltség kérelmük szerinti felemelését kérték.

[16] A járadékigény vonatkozásában előadták, hogy azt 2012. július 17-én előterjesztették, az azt tartalmazó felszólítást az alperes 2012. július 30-án átvette. Álláspontjuk szerint a perbeli esetben nem alkalmazható a Ptk. 280. § (3) bekezdése, mert az I. rendű felperes által érvényesített költségpótló járadék nem tartásdíj, nem életjáradék, nem baleseti járadék. Másodlagos kérelmükben a járadékok kezdő időpontját 2012. január 30-ában kérték meghatározni a peren kívüli eljárás során bejelentett kárigény átvételére tekintettel.