BH 2017.5.143 I. Az emberölés bűntettének kísérletét aljas indokból, egyenes szándékkal követi el, aki azért, hogy a sértettől eltulajdonított pénzét visszaadni ne kelljen, a sértettet a kórház emeletei között fel-le közlekedő zárt felvonóban "magának meg kell halnia" kifejezés használata közben kitartóan fojtogatja, a fojtást gézből készített hurokkal a sértett nyakába dobásával is megkísérli, s cselekményének befejezését a sértett aktív ellenállása, valamint más személyek beavatkozása a sértett kiszabadításával akadályozzák meg [Btk. 7. §, 160. § (1) bek. c) pont].

II. A 74 éves életkor ellenére sem indokolt az emberölés bűntettének kísérletét a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetettként minősíteni, ha az ölési cselekmény meghiúsításához - mások beavatkozása mellett - a sértett eredményes fizikai ellenállása jelentőséggel bírt [Btk. 10. §, 160. § (1) bek., (2) bek. k) pont; 3/2013. BJE határozat].

[1] A törvényszék a 2014. december 11-én kelt ítéletével a terheltet a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) és k) pontja szerint minősülő emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy leghamarabb a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.

[3] A terhelt a kórház pszichiátriai osztályán dolgozott mint gazdasági főnővérhelyettes, így feladatai közé tartozott a betegek értékeinek kezelése is.

[4] A 74 éves D. J.-né sértett 2012. szeptember 6-tól szeptember 17. napjáig feküdt a kórház pszichiátriai osztályán, akitől a terhelt megőrzésre átvett 241 160 forintot, azonban ezt a pénztárba nem fizette be, hanem saját céljaira fordította.

[5] A sértett 2012. szeptember 17-én elhagyta a kórházat, azonban a pénzét nem kapta vissza, ezért ezt követően több alkalommal is felkereste a terheltet a pénz visszafizetése végett.

[6] A terhelt egy másik betegtől elvett pénzből egy alkalommal 60 000 forintot fizetett a sértettnek.

[7] A sértett 2012. október 1. napján reggel 9 óra körül ismét felkereste a terheltet a még nála lévő pénz visszafizetése végett, amikor is az osztály főnővére tudomást szerezve a sértett jogos követeléséről, megkérte a terheltet, hogy kísérje át az "F" épületben lévő pénztárba.

[8] Mivel a vádlott nem tudta visszafizetni a pénzt, a pénztárnak helyt adó "F" épület helyett a "C" épület felé vezette a sértettet, a betegek által nem használt helyen. Útközben - mert a sértett folyamatosan kérte vissza a pénzét - orvosi gumikesztyűt vett fel, majd a "C" épület liftjébe beszállva megtámadta a sértettet. Miközben a lift az emeletek között fel- és lefelé haladt, a terhelt a sarokba szorította a sértettet és a nyakánál kézzel fojtogatni kezdte. A sértett ellenállt és folyamatosan segítségért kiabált, dulakodtak, amelynek során a vádlott orvosi gézt vett elő a zsebéből és azt megpróbálta a sértett nyakára hurkolni, miközben azt mondta a sértettnek, hogy "meg kell halnia". A sértett folyamatosan segítségért kiáltott. A lift ajtaja egyszer kinyílt, de az esetet észlelő K.-né és M. tanúk - a vádlott egyenruháját látva - azt hitték, hogy betegszállítás történik, ezért nem léptek közbe. A lift ismét elindult, és a terhelt a jobb kezével a sértett torkát fogva ismét fojtogatni kezdte, illetve a gézt továbbra is a sértett nyakára akarta tekerni. A liftajtó ismét váratlanul kinyílt és a sértett folyamatos kiabálására az ajtó mellett álló K.-né megfogta a sértett kezét, és próbálta a liftből kihúzni, míg a terhelt igyekezett a sértettet visszatartani. K.-né ekkor M. tanú segítéségét kérte, aki a lifthez lépett. Ezt látva a terhelt elengedte a sértett kezét, a tanúk kérdésére nem válaszolt, a gumikesztyűt a gézzel együtt zsebre tette és a helyszínről szó nélkül eltávozott.

[9] A sértett a bántalmazás során az arcán több kisebb hámhorzsolásos, a nyakán a megragadás, illetve szorítás következtében vörös foltokat eredményező 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el.

[10] Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a terhelt és védője elsődlegesen téves minősítés miatt, másodlagosan a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést.

[11] A másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2016. március 31-én jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a terhelt cselekményét a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségének és a Btk. 194. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre enyhítette, annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltást pedig mellőzte.

[12] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás túlnyomórészt mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében foglalt hibáktól és hiányosságoktól, azonban a terheltnek az elsőfokú ítélet kihirdetése óta megváltozott személyi körülményeiben, a történeti tényállás egyes részleteiben - többek között a vádlott által kifejtett erő intenzitása, a cselekmény eszközének alkalmassága, a hatályos magánindítvány előterjesztése tekintetében - kiegészítésre szorult az előbbi törvényhely b) pontjának II. fordulata szerinti okból. E részleges megalapozatlanságot a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság az általa felvett bizonyítás, az iratok tartalma és ténybeli következtetés útján küszöbölte ki.

[13] Ennek megfelelően az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárásban az iratok, valamint a terhelt tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbiak szerint módosította:

[14] Az elsőfokú ítélet tényállását kiegészítette a kerületi bíróság végzésében megállapított tényállással, amely szerint:

[15] "A vádlott a kórház pszichiátriai osztályán osztályvezető-helyettes ápolónőként dolgozott és e beosztásában felelősséggel tartozott a betegek pénzének, értékeinek leltár szerinti kezeléséért, megőrzéséért.

[16] A sértettet 2012. szeptember 6. és 2012. szeptember 17. napja között kezelték a kórház pszichiátriai osztályán, aki a betegfelvételkor a nála lévő értékeit, közte 241 160 forint készpénzét átadta a betegfelvételt végző ápolóknak, akiktől az értéket és a készpénzt átvette az értékkezeléssel megbízott, a vádlott.

[17] Mivel a sértettől átvett készpénz az 50 000 forintot meghaladta, azt a pénzgazdálkodási osztály pénztárosának kellett volna befizetni, azonban a vádlott ezen kötelezettségének nem tett eleget, a sértett értékeit és készpénzét csupán a nővéri szobában zárta el. Ezt követően a sértett által letétbe helyezett készpénzből 181 160 forintot jogtalanul eltulajdonított. Azért, hogy a sértett készpénzének eltulajdonítása ki ne derüljön, a kórházi felvétel idején készített értékleltárt, valamint készpénzletét-elszámolási lapot a vádlott valótlanul úgy töltötte ki, miszerint a sértett valamennyi értékét, és letétbe helyezett készpénzét visszakapta a kórházból történő távozásakor. Ezeket az okiratokat a sértett a vádlott felhívására úgy írta alá, hogy megbízva a vádlottban az iratokat aláírás előtt nem olvasta el. A vádlott a sértettnek azt mondta, hogy a letéti készpénzének fennmaradó részét adminisztrációs okokból csak pár nappal később adja majd ki a kórház.