BH+ 2010.3.139 A tartózkodási engedély meghosszabbítása nem tagadható meg az okból, hogy a megélhetéshez szükséges jövedelmet folyósító gazdasági társaság veszteséges [2001. évi XXXIX. tv. 17. §]

A vietnámi származású felperes 1997. óta működtet Magyarországon gazdasági társaságot, mely 2004-óta veszteséges volt. A felperes tartózkodási célja, szálláshelye igazolt, rendelkezett a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel. Nevezettnek 2010. április 27-ig érvényes útlevele is van. A gazdasági társaságból származó megfelelő havi jövedelemben részesülését igazolta a felperes. A gazdasági társaság, amelytől a felperes jövedelme származik adóstartozással terhelt, de működő gazdasági társaság. A felperes kérte 2007. április 23-án tartózkodási engedélyének meghosszabbítását. Az alperes elsőfokú szerve határozatával a kérelmet elutasította. Az alperes 2007. június 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes magyarországi megélhetése nem biztosított, mert a megélhetéséhez szükséges rendszeres jövedelme olyan gazdasági társaságtól származik, amely jelentős tartozásokat halmozott fel és e betéti társaságuk egyedüli beltagja.

A felperes keresetében kérte a jogerős közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését azzal, hogy megélhetését megfelelően igazolta, így alaptalan volt az alperes döntése.

A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint egy veszteséges vállalkozástól származó igazolt juttatást is jövedelemnek kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy az APEH a betéti társasággal szemben nem indított felszámolási eljárást, a rendelkezésre álló adatok szerint a felperes törlesztette az adótartozását, és részletfizetési kedvezményt is kért. Jogszabálysértő tehát az alperes e vállalkozás további helyzetének feltételezésén alapuló határozata.

Az ítélet indokolásában utalt arra is, hogy vizsgálni kell az új eljárásban a felperes állítását a betéti társaság bevételeit illetően.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint határozata az abban rögzített indokok alapján jogszerű volt. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §-ának (1) bekezdését jelölte meg.