BH 2015.12.332 I. A 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti perben hozott ítélet személyi hatálya erga omnes jellegű, mind a keresetnek helyt adó, mind a keresetet elutasító rendelkezései tekintetében.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21224/2012/35., Szegedi Ítélőtábla Pf.20750/2013/6., Kúria Gfv.30204/2014/2., Kúria Gfv.30204/2014/6., Szegedi Ítélőtábla Pf.20961/2014/3., Szegedi Ítélőtábla Pf.20961/2014/8., Kúria Gfv.30112/2015/1. (*BH 2015.12.332*)

***********

II. Az egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségét a megállapításra irányuló perben kizárólag a kereseti kérelem keretei között kell, lehet vizsgálni [2014. évi XXXVIII. tv. (D1. tv.) 4. §, 6. § (1) bekezdés, 7. §, 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény].

[1] A felperes közérdekű keresetében három üzletszabályzat, jelenleg már nem alkalmazott egyes, a keresetben részletezett rendelkezései érvénytelenségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy azok részben jogszabályba ütköznek, részben tisztességtelen szerződési feltételeknek minősülnek. Ezen rendelkezések egy része a később jelen per alperese által a magyar állammal szemben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztóikölcsön-szerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: D1. tv.) 6. § (1) bekezdése alapján indított pernek (a továbbiakban: D1. törvény alapján indított per) is tárgya volt.

[2] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetének túlnyomó részben helytadott.

[4] A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Egyes ÁSzF-rendelkezések tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, más rendelkezések vonatkozásában a keresetet elutasította. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítéleti rendelkezéseit helybenhagyta.

[5] A peres felek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítélet egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva egyes üzletszabályzati rendelkezések elbírálását mellőzte, mások tekintetében a pert megszüntette, illetve az elsőfokú bíróság tisztességtelenséget megállapító ítéleti rendelkezéseit helybenhagyta. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

[6] A felperes néhány ÁSzF-rendelkezés kapcsán hivatkozott arra, hogy a D1. tv. alapján folyt perben a bíróság az adott üzletszabályzati rendelkezést tisztességtelennek találta, amivel ellentétes döntést hozott a másodfokú bíróság.

[7] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy ítéletének meghozatala előtt 2014. július 19-én hatályba lépett a D1. tv., amelynek 4. §-a értelmében az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződéses kikötéseket - az ellenkező bizonyításáig - tisztességtelennek kell tekinteni, de a pénzügyi intézmény e vélelmet a D1. tv.-ben szabályozott eljárás eredményeként megdöntheti. Ez alapján a másodfokú bíróságnak tisztáznia kellett volna, hogy az alperes indított-e a D1. tv. alapján pert, és abban - a jelen perben érintett - ÁSzF-rendelkezések közül melyek tekintetében kérte a tisztességesség megállapítását. A beszerzett információ alapján nem vizsgálhatta volna azon üzletszabályzati rendelkezések tisztességtelenségét, amelyek a D1. tv. szerinti per tárgyát képezték, abban a körben, hogy ezek egyoldalú kamat-, költség-, díjmódosítást lehetővé tettek-e és ez okból tisztességtelenek-e.

[8] A Kúria rögzíti, hogy a D1. tv. alapján a jelen per alperese által kezdeményezett per a Kúria jelen tanácsa elé került - bár abban érdemben nem foglalhatott állást eljárásjogi okokból -, ezért hivatalos tudomása van a meghozott jogerős ítéletben írtakról. Így arról, hogy mely ÁSzF-rendelkezések képezték az eljárás tárgyát, és azok közül mely ÁSzF-rendelkezések tekintetében került a kereset elutasításra, akár azért, mert az tisztességtelennek bizonyult, akár azért, mert az nem tartozott a törvény hatálya alá. A hivatkozott jogerős ítélet hivatalbóli ismerete miatt az Alaptörvény 28. cikkével lenne ellentétes, ha a Kúria a Pp. 275. § (1) bekezdésében írt korlátozó rendelkezések miatt a fentiek tisztázása érdekében az eljárás megismétlését rendelte volna el.

[9] Üzletszabályzat1. IV/5 pont, Üzletszabályzat2. II.3. pont

E körben a felperes helyesen hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy ezen üzletszabályzati rendelkezések a D1. tv. által szabályozott per tárgyát képezték. A hivatkozott törvényben szabályozott pert az Alkotmánybíróság - 34/2014. (XI. 14.) AB határozatában [129], illetve 2/2015. (II. 2.) AB határozatában [43]-[52] - speciális közérdekű pernek minősítette, amelyben a fogyasztói érdekek képviseletét a magyar állam látta el, igaz alperesi pozíció­ban. A D1. tv. szerinti pert speciális közérdekű pernek kell tekinteni, amely perben hozott jogerős ítélet személyi hatálya erga omnes jellegű, mind a keresetnek helyt adó, mind a keresetet elutasító rendelkezése tekintetében ( 2/2015. (II. 2.) AB határozat [50]). Így irányadóak a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről szóló 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény 4. pontjában kifejtettek, miszerint: ha ugyanazon szerződéses kikötés ugyanazon okból való tisztességtelenségének megállapítására irányuló perben már jogerős ítéletet hoztak, egy másik erre jogosult szervezet által indított perben az eljárást meg kell szüntetni. Nem vitásan a D1. tv. alapján folyt perben a fogyasztók érdekeit képviselő magyar állam alperesi pozícióban volt, de e törvény célja csak akkor valósulhat meg, ha a fenti eljárásban hozott döntés által elbírált és tisztességtelennek talált rendelkezések tekintetében a tisztességtelenség kérdését más bíróság már érdemben nem vizsgálhatja, sem közérdekű perben, sem a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által indított perben.

[10] A másodfokú bíróságnak ezért e körben a pert meg kellett volna szüntetnie a Pp. 157. § (1) bekezdésére, illetve a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjára utalással.

[11] Üzletszabályzat1. XI. 3. d) pont

Ezen üzletszabályzati rendelkezés tekintetében a D1. tv. szerinti perben az Ítélőtábla jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy ezen rendelkezés nem tartozik a D1. tv. hatálya alá. Ezért ez az ÁSzF-rendelkezés úgy tekintendő, hogy az nem a kamat, költség, díj egyoldalú módosítását lehetővé tévő szabály, így a D1. tv. tisztességtelenségi vélelme nem terjed ki rá. Nem lett volna kizárt ezen szerződéses rendelkezés más okból fennálló tisztességtelenségének vizsgálata, a rendelkezés tisztességtelenségének más okból történő megállapítása a jelen perben.

[12] A felperes azonban az eljárás során, illetve felülvizsgálati kérelmében e rendelkezés kapcsán kizárólag azt adta elő, hogy az meg nem engedett egyoldalú szerződésmódosításra jogosította fel az alperest. A D1. tv.-ben szabályozott perben hozott ítélet, a korábban kifejtettek szerint, mindenkire kötelezően eldöntötte, hogy az nem a kamat, költség, díj egyoldalú módosítására vonatkozó rendelkezés. Így - bár e körben a másodfokú bíróság álláspontja megegyezett a D1. tv. alapján folyt perben hozott jogerős ítéletben kifejtettekkel - e körben a másodfokú bíróság érdemi döntést jogszerűen nem hozhatott volna, a per megszüntetéséről kellett volna döntenie a rendelkezés más okból való érvénytelenségének hiányában.