32011D0678[1]

2011/678/: A Bizottság határozata ( 2011. július 27. ) a szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) szűrővizsgálatának finanszírozásához Belgium által nyújtott állami támogatásról (C 44/08 (ex NN 45/04) állami támogatás) (az értesítés a C(2011) 5457. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. július 27.)

a szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) szűrővizsgálatának finanszírozásához Belgium által nyújtott állami támogatásról (C 44/08 (ex NN 45/04) állami támogatás)

(az értesítés a C(2011) 5457. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és holland nyelvű szöveg hiteles)

(2011/678/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére (1),

miután felkérte az érintetteket, hogy tegyék meg észrevételeiket az említett cikkel összhangban (2),

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) A 2004 januárjában és februárjában kapott panaszokat követően a Bizottság előzetes vizsgálatot folytatott a Belgium által nyújtott, a szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak szűrővizsgálatai (a továbbiakban: "BSE-vizsgálatok") költségeinek fedezését célzó támogatással kapcsolatban.

(2) A panaszok nyomán a Bizottság 2004. január 27-én levelet küldött a belga hatóságoknak, amelyben információkat kért a szóban forgó intézkedésről. Ezzel egyidőben a belga hatóságok az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: "EUMSZ") 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban értesítést küldtek az állatokat érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) szűrővizsgálatai finanszírozásához biztosított támogatási intézkedésről (2004. január 23-án kelt, 2004. január 28-án iktatott levélben), és amely N 54/04 számon bejegyzésre került.

(3) A belga hatóságok 2004. február 6-án és 2004. május 14-én kelt, 2004. február 11-én, illetve 2004. május 19-én iktatott levelekben írásos információkat bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.

(4) 2004. július 19-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Belgiumot, hogy az intézkedés NN 45/04 számon bekerült a nem bejelentett támogatások nyilvántartásába, mivel kiderült, hogy a források egy részét már folyósították.

(5) 2004. szeptember 1-jén informális találkozóra került sor a belga hatóságok és a Bizottság szolgálatai között.

(6) A belga hatóságok 2004. szeptember 16-án és 2007. február 22-én kelt, 2004. szeptember 20-án, illetve 2007. február 22-én iktatott levelekben kiegészítő információkat bocsátottak rendelkezésre.

(7) 2008. november 26-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Belgiumot arról, hogy a szóban forgó intézkedés tekintetében az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás megindításáról határozott. A határozat közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban.

(8) 2008. december 19-én kelt, 2008. december 26-án iktatott levelében Belgium a válaszadásra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte. Ezt a hosszabbítást 2009. január 13-i levélben megkapta. Belgium 2009. február 25-én kelt, 2009. március 6-án iktatott levelében benyújtotta megjegyzéseit.

(9) A Bizottság érdekelt felektől nem kapott észrevételeket.

(10) 2009. július 17-én kelt levelében a Bizottság kiegészítő kérdéseket tett fel Belgiumnak a Belgium által továbbított észrevételekkel kapcsolatban. 2009. szeptember 4-én kelt, 2009. szeptember 8-án iktatott levelében Belgium a válaszadásra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte. Belgium válasza 2009. október 16-án kelt, 2009. október 20-án iktatott levélben érkezett be a Bizottsághoz.

(11) A belga hatóságok és a Bizottság szolgálatai között két találkozóra került sor, 2009. október 2-án, valamint 2009. október 30-án.

(12) E találkozókat követően Belgium 2009. december 14-én kelt, 2009. december 16-án iktatott levélben kiegészítő információkat küldött. A belga versenyhatóságok által a laboratóriumok közötti esetleges kartell ügyében egyidejűleg folytatott kiegészítő vizsgálatokat követően Belgium a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet nyújtott be 2010. január 21-én, 2010. szeptember 29-én és 2011. január 17-én. A Bizottság hozzájárult ezekhez a határidő-meghosszabbításokhoz.

(13) A Bizottság 2011. február 22-én egy utolsó tájékoztatáskérő levelet küldött, amelyre a belga hatóságok 2011. április 6-án válaszoltak. A Bizottság a belga versenyhatóságok által végzett vizsgálat eredményére várva további határidő-hosszabbítást engedélyezett Belgiumnak a válaszadásra.

(14) A belga hatóságok 2011. május 19-én kelt, 2011. május 25-én iktatott levélben válaszoltak.

2. LEÍRÁS

2.1. Előzmények (4)

(15) 2004 januárjában a Bizottsághoz panasz érkezet egy királyi rendelettervezet kapcsán, amelynek a célja egy járulék jellegű adó bevezetése lett volna a BSE-vizsgálatok finanszírozására.

(16) E panasz nyomán a Bizottság szolgálatai magyarázatot kértek a belga hatóságoktól. E tájékoztatáskérésre a belga hatóságok jelezték, hogy 2001. január 1-jétől kezdődően a BSE-vizsgálatok kötelezőek voltak a 30 hónapnál idősebb szarvasmarhafélék, valamint a 24 hónapnál idősebb, kényszervágásnak alávetett szarvasmarhafélék esetében (5). Értesítést küldtek egy királyi rendelettervezetről is, amelynek tárgya az állatok TSE-szűrővizsgálatainak finanszírozása volt (a továbbiakban: "TSE királyi rendelet"). Ez a királyi rendelettervezet N 54/04 számon került nyilvántartásba. A belga hatóságok jelezték, hogy ez az új királyi rendelettervezet a Belgium által 2001-ben bejelentett és a 2002. február 13-i N 21/02 bizottsági határozattal (6) jóváhagyott királyi rendelettervezet, valamint a Bizottsággal 2003-ban nem hivatalosan megtárgyalt másik tervezet módosítása. E két tervezet közül ugyanakkor egyik sem került végrehajtásra, és a 2004-ben bejelentett rendelet ezek átdolgozása.

(17) A Belgium által benyújtott információkból kitűnik, hogy 2001. január 1-jétől kezdődően (7) az Államkincstár állta a BSE-vizsgálatok költségeit (azaz a mintavétel és az analízis költségeit). 2002. január 1-jétől kezdődően e vizsgálatok költségeit a Bureau d'Intervention et de Restitution belge (belga támogatásnyújtási és visszatérítési hivatal, a továbbiakban: "BIRB") előfinanszírozta, az alkalmazandó finanszírozási rendszerre vonatkozó politikai döntésre várva.

(18) A Bizottság szolgálatai által a bejelentett királyi rendelettervezet (N 54/04) tárgyában tett bizonyos észrevételek nyomán a belga hatóságok 2004 májusában egy új királyi rendelettervezetet nyújtottak be, amely megkísérelt választ adni a Bizottság által megfogalmazott észrevételekre, és amely a 2003. január 1-jétől kezdődően vágásra beérkezett és BSE-gyorstesztnek alávetendő szarvasmarhafélék után egyedenként 10,70 EUR díjazási rendszert írt elő. A belga hatóságok utaltak arra, hogy a 2002 során végrehajtott és előfinanszírozott vizsgálatokat teljes mértékben közvetett állami támogatásokból, azaz járulék jellegű adókból finanszírozták. A belga hatóságok jelezték továbbá, hogy 2003. január 1-jétől kezdődően vizsgálatonként legfeljebb 40 EUR összeget finanszíroztak járulék jellegű adókból. A belga hatóságok részletes táblázatokat bocsátottak rendelkezésre, amelyekben feltüntették a BSE-vizsgálatok költségét 2003-tól kezdve, valamint az e vizsgálatok járulék jellegű adókból és díjakból történő finanszírozására vonatkozó előrejelzést. A belga hatóságok jelezték, hogy a finanszírozási program bevezetésének tervezett dátuma a díjak esetében 2004. július 1., a járulék jellegű adók esetében pedig 2005. január 1.

(19) Mivel a bejelentett királyi rendelettervezetből az derül ki, hogy a támogatásokat már odaítélték és az adókat beszedték 2002. január 1-jétől kezdődően, ezért az intézkedés 2004. július 19-én NN 45/04 számon a nem bejelentett támogatások között került nyilvántartásba, Belgium pedig visszavonta az N 54/04 számon bejegyzett értesítést.

(20) A Belgium által 2004-ben benyújtott információkból következik, hogy az általános szándék a vizsgálatok előfinanszírozásának működtetése volt, amely vizsgálatok összegét utólag kellett megtéríteni, abból a célból, hogy a a hozzájárulások egy részét az előfinanszírozott vizsgálatok költségeinek visszatérítésére fordítsák.

(21) 2004. szeptember 16-án kelt levelükben a belga hatóságok egy új királyi rendelettervezetről számoltak be, amelyben a jövőre vonatkozóan fenntartották a minden egyes vizsgált szarvasmarhaféle utáni 10,70 EUR díjat. Ebben az új királyi rendelettervezetben feltüntetett összeg teljes mértékben a tervezet hatálybalépésétől kezdődően levágott szarvasmarhák BSE-vizsgálatainak finanszírozására szolgálna. A TSE-vizsgálatokra, az elhullott állatokra és a vágóhídi hulladékra nyújtott állami támogatásokról szóló, 2002. december 24-i közösségi iránymutatásokban (8) (a továbbiakban: "TSE-iránymutatások") engedélyezett 40 EUR-t meghaladó, és 2003. január 1-je után előfinanszírozott összegek visszatérítése egy másik, a Bizottságnak benyújtandó tervezet tárgyát képezné, amely az előfinanszírozási összegek visszatérítéséről szól. Ezt a királyi rendeletet 2004. október 15-én fogadták el (9), és 2004. december 1-jén lépett hatályba.

(22) A belga hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk szerint a 2003. január 1. (10) és 2004. június 30-a közötti időszakban a 40 EUR maximális összeg felett előfinanszírozott költségek összesen 15 237 646 EUR-t tettek ki. A belga hatóságok szerint 2004. június 30-tól kezdődően betartották a 40 EUR maximális összegre vonatkozó előírást (11).

(23) Ugyanezen 2004. szeptember 16-i levelükben a belga hatóságok két adatlapot is rendelkezésre bocsátottak az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendelet (12) 19. cikkével összhangban.

(24) Ez a két intézkedés az XA 53/04 és az XA 54/04 számon nyilvántartott két mentesség tárgyát képezi. A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat 19. és azt követő pontjaiban jelzetteknek megfelelően az XA 53/04 szám alatt mentességet élvező intézkedés BSE-vizsgálatok előfinaszírozásáról (13) szól vizsgálatonként legfeljebb 40 EUR támogatási intenzitással, és 2003. január 1-jén került végrehajtásra. Ennek az intézkedésnek a 2003-as költségvetésről szóló, 2002. december 27-i törvény képezi a jogi alapját. Az XA 54/04 szám alatt mentességet élvező intézkedés vizsgálatonként 33,38 EUR maximális támogatási intenzitást ír elő, és ez az intézkedés 2004. október 15-én került végrehajtásra. Ez a támogatási intézkedés határozatlan időtartamú támogatás. Az intézkedés jogi alapját a 2004-es költségvetésről szóló 2003. december 27-i törvény képezi.

(25) Ugyanezen, 2004. szeptember 16-án kelt levelükben és a Bizottság szolgálatai által feltett kérdésekre válaszul a belga hatóságok jelezték, hogy a vizsgálatok végrehajtására kiválasztott laboratóriumoknak a szóban forgó analízisek elvégzésére igen pontosan meghatározott feltételeknek kellett megfelelniük.

(26) Nem sokkal a 2004. május 14-i és 2004. szeptember 16-i leveleket követően a belga hatóságok két királyi rendelettervezetet jelentettek be, amelyek az élelmiszer-biztonsági hatóság (Agence Fédérale pour la Sécurité de la Chaîne Alimentaire, a továbbiakban: "AFSCA") tevékenységének finanszírozásáról szóltak. Ezek az intézkedések az AFSCA tevékenységét fedező hozzájárulás és díjak bevezetését szolgálták. Ezek az intézkedések a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban említett, az N 9/05 és az N 10/05 állami támogatásokról szóló, 2005. november 9-i C(2005)4203 határozat tárgyát képezik. Ezeket az intézkedéseket az AFSCA finanszírozásáról szóló 2004. december 9-i törvény 4. cikkében előírt hozzájárulások meghatározásáról szóló, 2005. november 10-i királyi rendelettel (14), valamint az AFSCA finanszírozásáról szóló 2004. december 9-i törvény 5. cikkében előírt hozzájárulásokról szóló, 2005. december 10. királyi rendelettel (15) fogadták el. Ez a két királyi rendelet 2006. január 1-jén lépett hatályba. A hozzájárulásokról szóló királyi rendelet előírja a (21) preambulumbekezdésben hivatkozott 2004. október 15-i királyi rendelet hatályon kívül helyezését.

(27) Ezen belül a díjakról szóló királyi rendelet a vágóhidak részére 10,70 EUR díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget ír elő minden vizsgált szarvasmarhaféle vagy egypatás állat után. A hozzájárulásokról szóló királyi rendelet pedig a BSE-vizsgálatok egy részének finanszírozásáról, és annak különböző ágazatokra való terheléséről rendelkezik. A BSE-vizsgálatok teljes költsége 44,08 EUR, amelyből 12 EUR a mintavétel (amelyet 10,70 EUR erejéig a vágóhíd finanszíroz a díjakról szóló királyi rendelet értelmében, 1,30 EUR-t pedig a hozzájárulás fedez), a fennmaradó 32,08 EUR-t pedig a hozzájárulás fedezi, és azt közvetlenül az AFSCA-laboratóriumoknak kell megfizetni. N 9/05 és N 10/05 határozatában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az AFSCA díjakkal történő finanszírozása nem minősül állami támogatásnak, hogy a véletlenszerű globális ellenőrzések finanszírozása általány-hozzájárulásokból nem minősül állami támogatásnak, hogy a BSE-vizsgálatok költségei egy részének finanszírozása hozzájárulások segítségével összeegyeztethető állami támogatás, valamint hogy a termeléshez/forgalomba hozatalhoz kapcsolódó egyéb vizsgálatok/ellenőrzések költségeinek finanszírozása összeegyeztethető állami támogatás.

(28) 2006 decemberében a Bizottság újabb kérdéseket küldött Belgiumnak az NN 45/04 üggyel kapcsolatosan. Ezek a kérdések különösen a 2003. január 1-jétől kezdődően előfinanszírozás címén folyósított összegek visszatérítésére vonatkoznak.

(29) 2007. február 22-én kelt válaszukban a belga hatóságok jelezték, hogy a BSE-vizsgálatokhoz kapcsolódó összes kiadás globális visszatérítését kívánják bevezetni 15 éves időtartamra. A gyakorlatban egy szolidarizált visszatérítési rendszert állítottak fel az AFSCA új finanszírozási rendszerén keresztül. 2006. január 1-jétől kezdődően minden gazdasági szereplő járulékot fizet az AFSCA számára, és ennek a hozzájárulásnak egy része a BSE-vizsgálatok előfinanszírozásához kapcsolódó múltbeli költségek visszatérítésére szolgál. Minden olyan gazdasági szereplő, aki az érintett időszakban szarvasmarhaféléket tartott, egyenlő módon járul hozzá ehhez a rendszerhez.

2.2. A TSE királyi rendelettervezettel szemben felvetett panaszok tartalma

(30) A TSE királyi rendelettervezetet érintő panaszok szerint a hozzájárulást a belgiumi vágóhidakon levágott minden állattípusra alkalmazzák, és azt az importált termékekre is kiterjesztenék. Az egyik panaszos megerősítette, hogy a belgiumi vágóhidakon levágott állatok jelentős százaléka más tagállamokból származik. A panaszosok szerint a hozzájárulás hátrányos megkülönböztetést okoz az importált állatok tekintetében, mivel a belőlük származó bevételek is szolgálnak a belgiumi szarvasmarhaféléken végzett BSE-vizsgálatok költségeinek visszatérítésére.

2.3. A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásakor a Bizottság által felvetett kételyek

(31) Elöljáróban szükséges annak pontosítása, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitása a Belgiumban 2001. január 1-jétől kezdve az állatokon végzett TSE-szűrővizsgálatok finanszírozásához nyújtott támogatást, valamint e támogatások finanszírozására szolgáló mechanizmusokat érinti, azon támogatások kivételével, amelyeket azoknak a belső piaccal való összeegyeztethetősége okán bizottsági határozatban jóváhagytak. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az N 9/05 és az N 10/05 határozattal (amelyek az AFSCA finanszírozására szolgáló hozzájárulásokkal és díjakkal foglalkoznak) jóváhagyott támogatások nem kerülnek értékelésre a támogatás nyújtásának pillanatában alkalmazandó, állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőség szempontjából. E határozat következésképpen csak a 2001-2006-os időszakban a BSE-vizsgálatok finanszírozására szolgáló támogatásokkal, valamint azok finanszírozási rendszerével foglalkozik, mivel az ebben az időszakban lefolytatott BSE-vizsgálatok előfinanszírozással történtek, és ez az előfinanszírozás több éven keresztül elosztva kerül visszatérítésre.

(32) Az egyértelműség érdekében szükséges felidézni a díj és hozzájárulás közötti terminológiai eltérést: vannak egyrészről a jogok vagy díjak, amelyek valamely nyújtott szolgáltatás költségeit fedezik. Ebben az esetben ezek összege 10,70 EUR, és ezeket 2004. december 1-jét követően levonták a TSE királyi rendelet alapján, majd ezt követően az AFSCA finanszírozására szolgáló díjakról szóló királyi rendelet alapján. Másrészről vannak az illetékek és hozzájárulások, amelyeket a 2005. november 10-i királyi rendelet alapján vontak le, azokat az AFSCA szedte be, és amelyeket a Belgium területén található és 7 ágazatra kiterjedő gazdaságoknak kell megfizetniük (lásd az N 9/05 és az N 10/05 határozat (29) preambulumbekezdését).

(33) A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban megállapította, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozása javára hozott támogatási intézkedéseket Belgiumban szubvenció, valamint díjakból és hozzájárulásokból álló járulékszerű kötelezettségek rendszere által finanszírozták és finanszírozzák. Az e díjakból és hozzájárulásokból származó bevételek egy részét érinthette a vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítése.

(34) A Bizottság számos problémát kiemelt és jelezte, hogy további információkra lenne szüksége a szóban forgó intézkedése végleges értékelésének befejezéséhez: elsőként, kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy élveztek-e előnyt a szolgáltatások kedvezményezettjei. Valójában nem volt világos, hogy a BSE-vizsgálatok díjai fedezték-e vizsgálatok költségének azon részét, amelyet nem fedezett összeegyeztethető állami támogatás. E vizsgálatok pontos költsége nem ismert, sem a kiegészítő finanszírozás forrása azokban az esetekben, ahol a díjak nem voltak elegendőek a BSE-vizsgálatok teljes költségének fedezésére. Nem került megállapításra továbbá az sem, hogy a feltételek, amelyek mellett az AFSCA a szolgáltatásokat nyújtotta, megfeleltek-e a piaci árnak, különös tekintettel arra, hogy a belga hatóságok nem jelezték világosan, hogy a laboratóriumok kiválasztása nyílt és átlátható eljárás keretében történt-e.

(35) Másodsorban nem világos az illetékek mechanizmusa: különös tekintettel arra, hogy a kedvezményezettek és a hozzájárulók nem voltak egyértelműen meghatározva, valamint a BSE-vizsgálatok költségei előfinanszírozásának visszatérítési mechanizmusa sem volt világos. További kérdések merültek fel azon feltételekkel kapcsolatban, amelyeket a járulék jellegű adóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethetőek legyenek, különös tekintettel az importált termékek járulék jellegű adók alóli kivonására, annak tekintetében, hogy az exportált termékek profitáltak-e az adókból finanszírozott támogatási intézkedésből, valamint a díjak hatással voltak-e a végtermékek árára, tekintve, hogy azt a szabad piacon a kínálat és a kereslet körében bekövetkező változások határozzák meg.

3. A BELGIUM ÁLTAL ELŐTERJESZTETT ÉSZREVÉTELEK

(36) A Bizottság által a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban felvetett kételyekre válaszul Belgium által előterjesztett észrevételek 2009. február 27-én érkeztek be a Bizottsághoz. Ezek az észrevételek az alábbiak szerint foglalhatók össze:

3.1. A BSE-vizsgálatok finanszírozásának állami támogatásként való minősítése

(37) Belgium azonnal kétségbe vonta a BSE-vizsgálatok finanszírozásának a Bizottság által állami támogatássá minősítését e vizsgálatok kötelező jellege okán. Belgium fenntartja azt az álláspontot, hogy a BSE-vizsgálatok elvégzését az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) írja elő a közegészség védelme érdekében. Álláspontja alátámasztására Belgium két ítéletre hivatkozik (17), ahol a Bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a közegészség védelmében végrehajtott ellenőrzések költségei nem tekinthetők az adott szolgáltatás kompenzációjaként, és a hatóság feladata, hogy maga viselje ezeket a költségeket. Belgium tisztában van vele, hogy a szóban forgó ítéletek az áruk szabad mozgására, és nem az állami támogatásokra vonatkoznak, de úgy véli, hogy az indokolás átültethető az állami támogatások elvére is.

(38) Belgium rámutat továbbá, hogy mivel a 999/2001/EK rendelet nem írja elő, hogy az ellenőrzések költségeit a vállalkozások viseljék, az adott tagállam dönthet a BSE-vizsgálatok finanszírozásának "rendes" módja mellett. Belgium véleménye szerint az állami támogatásokra vonatkozó kiválasztási kritériumokat ezért e rendes rendszerhez képest kell értékelni (18). Állami támogatás csak úgy jöhet szóba, amennyiben a Belgium által választott rendes rendszerhez képest egyes ágazatok vagy vállalkozások kedvezményezett elbánásban részesültek. Belgium szerint úgy tűnik, hogy a Bizottság azon a véleményen van, hogy a költségeket a gazdálkodóknak kell fedezniük, ezt azonban az alkalmazandó jogszabályi szövegek nem írják elő. Amennyiben a BSE-vizsgálatok eltérő finanszírozási rendszerei a verseny torzulásához vezethetnek, akkor ezt a problémát - Belgium véleménye szerint - a jogszabályok harmonizációja útján kellene megoldani (19), és semmiképpen sem állami támogatással kapcsolatos problémáról van szó. Belgium hivatkozik továbbá a GEMO-ítéletre (20), de úgy véli, hogy ez nem módosítja az általuk az adott esetre alkalmazott megközelítést. 2009. október 16-i levelében Belgium megismétli, hogy nem ért egyet azzal, hogy a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatában állami támogatásnak minősítette az intézkedést. Mindazonáltal az együttműködés jegyében Belgium a Bizottság logikáját alkalmazva megvizsgálta a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban kiemelt pontokat, azok tisztázása érdekében.

3.2. A díj minősítése

(39) Belgium úgy véli, hogy a minden vizsgált szarvasmarhaféle után fizetett 10,70 EUR díj nem tekinthető állami támogatásnak.

(40) Belgium véleménye szerint csak abban az esetben lehet szó állami támogatásról, ha az adott előnyben egy vagy több vállalkozás részesül. Egy díj esetében következésképpen csak akkor lehet szó előnyről, ha az nagyobb a a kifizetett összegnél. Amennyiben a BSE-vizsgálatok egy részét a hatóságok finanszírozzák, a gazdák számára juttatott végleges előny a vizsgálat költségének a befizetett díj levonása utáni összegének felel meg.

(41) Belgium még tovább viszi ezt az érvelést azzal, hogy visszafizetés esetében ez még nagyobb általános befizetést követelne meg a gazdák részéről. Így ha a vizsgálat teljes összegét vissza kell téríteni, az azzal járna, hogy végül ez a költség hozzáadódna a már megfizetett díj összegéhez.

(42) Belgium hangsúlyozza, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kizárólag akkor van szó állami támogatásról, ha a díjakból származó bevételeket egy adott csoport javára használják fel, és nem a díjat megfizető összes gazdasági szereplő egyenlő mértékben történő támogatására (21). Az adott esetben a minden egyes megvizsgált szarvasmarhaféle után fizetett 10,70 EUR díj a marha- és borjúhústermelésben érintett gazdasági szereplőkre van kiszabva. A vizsgálatra felhasznált 10,70 EUR nem jár semmilyen gazdasági előnnyel az ilyen szereplők számára, következésképpen nem tekinthető állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikke értelmében.

(43) Belgium véleménye szerint a Bizottság hasonló gondolatmenetet követett az N 9/05 és az N 10/05 határozatában. Belgium jelzi, hogy az említett határozatban a 10,70 EUR díjat nem minősítik állami támogatásnak (lásd a határozat (98) preambulumbekezdését). Hasonló gondolatmenet került alkalmazásra az N 21/02 határozatban, ahol a részben az ágazat által befizetett díjakból finanszírozott BSE-vizsgálatok költségeinek egy része nem minősül állami támogatásnak.

(44) 2009. október 16-i levelükben a belga hatóságok jelezték, hogy a díjat a gazdák fizették, és ez a díj a BSE-vizsgálatok gazdasági költségeinek egy részét érintették. A Bizottság arra vonatkozó kérdésére, hogy a díj összege megfelelt-e a laboratóriumok által végrehajtott szolgáltatások valós gazdasági költségének, Belgium azt válaszolta, hogy a díj a BSE-vizsgálatok költségeinek csak egy részét fedezte, ahogyan az az N 9/05 és az N 10/05 határozatban is fel van tüntetve. A Bizottság által ugyanezen határozatban a (61)-(66) preambulumbekezdésekben alkalmazott, a nyújtott szolgáltatások költségei és a díjak összege közötti egyenlőséget megállapító gondolatmenet a BSE-vizsgálatoktól eltérő más szolgáltatásokra vonatkozott. Belgium megismétli, hogy a BSE-vizsgálatok tekintetében az N 9/05 és az N 10/05 határozat azt a következtetést vonta le, hogy a BSE-vizsgálatok formájában nyújtott szolgáltatás valójában állami támogatást képezett, de a díj összege (azaz 10,70 EUR) nem képez támogatást, és ezért azt ki kell vonni a vizsgálatok költségéből.

3.3. A túlkompenzáció hiánya és a vizsgálatok árának összeegyeztethetősége a piaci árakkal

(45) Belgium hivatkozik az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013 (22) (a továbbiakban: "a 2007-2013-as időszakra szóló mezőgazdasági iránymutatások") 132. pontjára, ahol az szerepel, hogy a vizsgálatonkénti 40 EUR "jelenleg a Közösségben elérhető legjobb ár". 2005 óta az AFSCA által javasolt árak 40 EUR alatt vannak. Ez a belga hatóságok szerint azt mutatja, hogy a Belgiumban alkalmazott árak összeegyeztethetők a közös piaccal. Az N 9/05 és az N 10/05 határozatában a Bizottság elismerte, hogy a laboratóriumok kiválasztása nyílt, átlátható és hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazó eljárások keretében történik, valamint azt, hogy nem tekinthető úgy, hogy a szolgáltatások nyújtói (azaz a laboratóriumok) állami támogatásban részesülnének. A helyzet nem változott azóta sem. Ezen kívül a belga versenyhatóságok jelenleg vizsgálják a laboratóriumok között a BSE-vizsgálatok keretében az árakra vonatkozó kartellmegállapodásokat. A belga hatóságok szerint ez világosan mutatja, hogy semmiképpen nem kívánnak a szükségesnél magasabb árat fizetni a laboratóriumoknak. 2009. október 16-i levelükben a belga hatóságok jelezték, hogy vizsgálatot fognak lefolytatni a laboratóriumok közötti esetleges árkartell-megállapodás tárgyában, és hogy ez a vizsgálat 2010 első negyedévében elvileg lezárul.

3.4. Export- és importilletékek

(46) A belga hatóságok jelzik, hogy hozzájárulásokat és díjakat soha nem alkalmaztak az importra és exportra. Kizárólag a belgiumi székhellyel rendelkező vállalkozásoknak kell hozzájárulást fizetniük, és kizárólag a Belgiumban levágott és 30 hónapnál idősebb szarvasmarhafélék után kell megfizetni a 10,70 EUR díjat.

(47) Belgium hangsúlyozza, hogy a Bizottság már megvizsgálta ezeket az intézkedéseket az N 9/05 és az N 10/05 határozat keretében, és arra jutott, hogy ezek a hozzájárulások nem diszkriminatív jellegűek az importált vagy exportált termékek tekintetében, illetve nem állnak ellentétben a Szerződés rendelkezéseivel.

3.5. A vágóhidak számára a díjnak a termelőkre vagy egyéb piaci szereplőkre történő áthárítását lehetővé tevő mechanizmus hiánya

(48) A belga hatóságok jelzik, hogy a vágóhidak a díjak költségeit áthárítják az ügyfeleikre, ahogy minden normál vállalkozás áthárítja a felmerülő költségeket az ügyfeleire. Következésképpen a rendees piaci mechanizmusok jelennek meg ebben az áthárításban. Továbbá a díj költségének elkülönített tételként való feltüntetése a termelőknek benyújtott számlán rendes gyakorlatot jelent. E tekintetben Belgium az N 9/05 és az N 10/05 határozat (93) és (95) preambulumbekezdését idézi, amelyek értelmében a TSE-iránymutatások 25. pontjában előírt kritériumok teljesítettnek tekintendők.

3.6. A kedvezményezettek minősítése kis- és középvállalkozásokként (a továbbiakban: "kkv")

(49) Belgium közli, hogy a következő feltételek alapján Belgium összes gazdálkodója kkv: kevesebb mint 250 alkalmazottal rendelkeznek; az éves üzleti forgalmuk nem haladja meg a 40 millió EUR-t vagy az éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 27 millió EUR-t; és a vállalkozás nem rendelkezik 25 %-os vagy azt meghaladó részesedéssel olyan egyéb vállalkozásban vagy egyéb vállalkozásokban, amelyen nem kkv-k.

3.7. Megjegyzések a támogatások összeegyeztethetősége tárgyában a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban azonosított három időszak során (2001-2003; 2003-2007; 2007 utáni időszak)

(50) A 2001. január 1-jétől2003. január 1-jéig terjedő időszakra vonatkozóan Belgium nem tett különösebb megjegyzéseket, mivel a Bizottság maga is az összeegyeztethetőség valószínűsítésére jutott a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat (80) preambulumbekezdésében. Belgium jelzi azonban, hogy a támogatások nem haladták meg a felmerült költségek 100 %-át, valamint készen áll további információk rendelkezésre bocsátásra, amennyiben az szükséges.

(51) Belgium hangsúlyozza azonban, hogy ezeket az információkat csak másodlagosan bocsátotta rendelkezésre, tekintettel arra, hogy kezdeti álláspontja szerint a szóban forgó ügyben nincs szó állami támogatásról, mivel Belgium dönthet arról, milyen módon finanszírozza a BSE-vizsgálatokat.

(52) A 2003. január 1-jétől2007. január 1-jéig tartó időszak tekintetében Belgium közli, hogy nem került kifizetésre olyan támogatás, amely meghaladta a vizsgálat költségének 100 %-át. Belgium az N 9/05 és az N 10/05 határozatra hivatkozik, amely már foglalkozott ezzel a kérdéssel.

(53) Ami a 2007. január 1-jén kezdődő időszakot illeti, Belgium soha nem adott 40 EUR-t meghaladó támogatást, mivel a vizsgálatok költsége nem éri el a 40 EUR-t.

(54) Észrevételeihez mellékelve Belgium továbbítja a BSE-vizsgálatok finanszírozása keretében hozott intézkedések részletes ütemezését. Mivel ezeknek az információknak a nagy része e határozat leíró részében felsorolásra kerül, ezt az ütemezést nem mutatjuk be teljes terjedelmében ebben a szakaszban. Egyes elemeket azonban közreadunk az alábbiakban.

(55) A BSE-vizsgálatok finanszírozásának ütemezése a következő:

- 2001. január 1-jétől2001. december 31-ig: a vizsgálatok teljes finanszírozása az Államkincstár által,

- 2002. január 1-jétől2004. június 30-ig: a vizsgálatok előfinanszírozása a BIRB által. A BIRB általi előfinanszírozás teljes összege 67 156 527,65 EUR,

- 2004. július 1-jétől2004. november 30-ig: előfinanszírozás az AFSCA által,

- 2004. december 1-jétől2005. december 31-ig: minden egyes vizsgált szarvasmarhaféle után 10,70 EUR díj a 2004. október 15-i királyi rendelet értelmében, kiegészítve az AFSCA által történt finanszírozással saját tartalékaiból és az Államkincstár által rendelkezésére bocsátott visszafizetendő előlegből,

- 2006. január 1-jétől kezdve: finanszírozás a minden egyes vizsgált szarvasmarhaféle utáni 10,70 EUR díjból, és a 7 különböző ágazatra kivetett hozzájárulásokból (23). Ezek a hozzájárulások a 2002. január 1-je óta előfinanszírozott BSE-vizsgálatok költségeinek visszafizetésére is szolgálnak. A díjat ezt követően 2008. január 1-jei hatállyal 11,07 EUR-ra indexálták.

(56) A BSE-vizsgálatok ára a következő:

3.8. A Bizottság által feltett kiegészítő kérdésekre adott válaszok

(57) 2009. október 16-i levelében Belgium számos pontosítást tett az általa előadott észrevételeket követően a Bizottság által 2009. július 24-én feltett kérdésekre válaszul. Elsőként Belgium újból kifejezte azon álláspontját, miszerint a tagállamok nem kötelesek a BSE-vizsgálatok költségét a gazdasági szereplőkre hárítani. Mivel a közegészség védelmét szolgáló költségekről van szó, a közhatóságok által előírt ellenőrzések költségei nem tekinthetők egy szolgáltatás ellentételezésének, és azokat nem lehet a gazdasági szereplőkre hárítani. Azonban Belgium az együttműködés érdekében válaszol a Bizottság kérdéseire, a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban kifejtett logikát alkalmazva.

(58) A közösségi finanszírozási részt illetően Belgium megerősíti, hogy szerepelt a korábban tájékoztatásul megküldött számadatokban.

(59) Belgium jelezte továbbá, hogy ami a 2004. június 30. és 2005. december 31. közötti időszak során megvalósult finanszírozást illeti, azt az AFSCA biztosította azokból a finanszírozási forrásokból, amelyek a rendelkezésére álltak, valamint amelyek azokból a korábbi intézményekből származtak, amelyekből az AFSCA létrejött. Ebben az időszakban nem voltak járulék jellegű adók.

(60) A Bizottság kérdéseket tett fel a 15 237 646 EUR összeg, valamint a Belgium észrevételeiben említett 67 156 527,65 EUR összeg (lásd az (55) preambulumbekezdést) közötti összefüggés tárgyában. Belgium válasza szerint a 15 237 646 EUR teljes egészében a 67 156 527,65 EUR részét képezte. Ezenkívül a belga hatóságok jelezték, hogy készséggel elvégzik az említett összeg pontosságának ellenőrzésére irányuló számításokat.

(61) Ami a díjakat illeti, Belgium jelezte, hogy azokat a gazdálkodók viselték, és azok nem képezhetnek állami támogatást. Belgium e tekintetben az N 9/05 és az N 10/05 határozatra hivatkozik, amelyben szerepel, hogy a 44,08 EUR-ból csak 33,38 EUR képez állami támogatást. A 10,70 EUR nem képez támogatást, következésképpen levonásra került a vizsgálat árából a vizsgálatonkénti 40 EUR maximális intenzitással való összeegyeztethetőség vizsgálata során.

(62) Tájékoztatásul Belgium jelezte, hogy a Bizottság által az N 9/05 és N 10/05 határozatban jóváhagyott rendszerhez képest az egyetlen eltérés a díj összegének indexálása 10,70 EUR-ról 11,07 EUR-ra.

(63) 2009. december 1-jén kelt levelében Belgium javította a végrehajtott vizsgálatok számával kapcsolatosan korábban benyújtott számadatokat. Jelezte, hogy ezek a számadatok a korábban, a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat előtt, illetve után megadott számadatok helyébe lépnek.

(64) Ezek a módosítások azon alapulnak, hogy a korábban figyelembe vett mintavételi szám hibás volt. Az első számítások óránkénti elméleti 3 mintavételre alapoztak, míg a valóságban a helyszínen óránként 12 mintát vettek. Az óránkénti vizsgálatszám megnövekedésének következményeképpen alacsonyabb az egyes mintavételek költsége, amely viszont hatással van a vizsgálatonkénti összköltségre is, mivel a vizsgálatok költségeinek egy része óránkénti költség, amely az óránkénti mintavételek számának növekedése miatt csökken. Ezentúl a 2003-as és 2004-es évek során levágott állatok teljes száma is módosult, a korábban megadott számadatokhoz képest alacsonyabb értéket mutatva. A Belgium 2009. december 1-jén kelt levelében említett számadatok azokra a szarvasmarhafélékre vonatkoznak, amelyeket emberi fogyasztás céljából vágtak le, és amelyek a Bizottsághoz bejelentésre kerültek a 2003-as és 2004-es év tekintetében.

(65) A (64) preambulumbekezdésben foglalt táblázat alapján Belgium azt a következtetést vonta le, hogy a BSE-vizsgálatok teljes költsége 40 EUR alatt van 2004. július 1-jétől kezdődően.

(66) Ennek alapján a belga hatóságok javították a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat előtt benyújtott és a megnyitásról szóló határozat (25) preambulumbekezdésében említett táblázatot is. Ezek az legutoljára megadott számadatok valós számadatok, nem pedig becslések, ahogyan korábban. Ezekből az információkból kiderül, hogy az előfinanszírozott teljes összeg nem a korábban becsült 15 237 789,90 EUR, hanem 6 619 810,74 EUR.

(67) Belgium azt is jelezte, hogy amennyiben a belga versenyhatóságok vizsgálata felfedi, hogy a laboratóriumok által a BSE-vizsgálatokra alkalmazott árak a laboratóriumok közötti esetleges jogellenes árkartell miatt megemelkedtek, akkor Belgium a kifizetett ártöbblet visszatérítését tűzné ki célul, szükség esetén az illetékes törvényszékek előtt lefolytatott bírósági eljárás indításával.

(68) 2011. április 6-án kelt levelükben a belga hatóságok megerősítették, hogy a 10,70 EUR díj kizárólag a BSE-vizsgálat azon kedvezményezett általi kifizetésére vonatkozik, amely kedvezményezett az adott pillanatban abból ténylegesen kedvezményhez jut, és nem a korábbi BSE-vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítésére szolgál.

(69) Ugyanezen 2011. április 6-án kelt levelükben a belga hatóságok jelezték, hogy a BIRB által előfinanszírozott teljes összeg 67 156 527,65 EUR volt. Az AFSCA ezt az összeget részben visszatérítette az alábbiak szerint:

(70) Belgium jelezte, hogy a kormány az előfinanszírozás BIRB számára történő visszatérítésének felfüggesztéséről határozott, és következésképpen a visszatérített összegek az AFSCA többleteként fognak szerepelni. Ezt az egyenleget a BSE-vizsgálatok visszatérítésének kell tekinteni.

(71) Ami a BSE-vizsgálatok költségének a termelő általi megfizetését illeti, Belgium újból megerősítette, hogy nem létezik olyan speciális rendszer, amely arra kötelezné a vágóhidakat, hogy a BSE-vizsgálat díjának összegét kiszámlázzák a termelőnek, azonban ez spontán módon így történik. Belgium szolgáltatott néhány példát olyan számlákra, ahol egyértelműen kivehető, hogy a díj összegének kiszámlázása a számlákon elkülönített tételként történik. A termelő számára kiállított vágóhídi vásárlási bizonylatról van szó, ahol a díj összege le van vonva a vágóhíd által a termelőnek az állat megvásárlásáért fizetendő összegből. Belgium ebben látja annak bizonyítékát, hogy a BSE-vizsgálatok után az AFSCA részére fizetendő összeg végső megfizetője a termelő.

(72) 2011. május 25-én kelt legutolsó levelükben a belga hatóságok jelezték, hogy a támogatási összegek az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet (25) szerinti de minimis támogatás, valamint a vizsgálatonkénti 40 EUR összeegyeztethető támogatás együttes alkalmazásának tárgyát képezhetnék arra az időszakra vonatkozóan, amikor a rendelet alkalmazásban volt.

4. HARMADIK FELEK ÁLTAL ELŐTERJESZTETT MEGJEGYZÉSEK

(73) Ennek az eljárásnak a keretében a Bizottság nem kapott megjegyzést érdekelt harmadik felektől.

5. ÉRTÉKELÉS

5.1. Támogatás fennállásának értékelése

(74) Belgium a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat kapcsán tett megjegyzéseiben előzetesen jelezte, hogy úgy véli, hogy a BSE-vizsgálatok költségét - e vizsgálatok kötelező jellegéből adódóan - a tagállamok viselik, és semmilyen közösségi jogszabály nem írja elő, hogy a vizsgálatok költségét a vállalkozásoknak kellene viselniük. A 2007-2013-as időszakra szóló mezőgazdasági iránymutatások és a Bizottság gyakorlata azonban egyértelműen azt mutatja, hogy a vizsgálati költségekben megmutatkozó eltérések torzulást okozhatnak a versenyben, valamint hogy a tagállamok többsége támogatást nyújt e vizsgálatok árának fedezésére, ami az e támogatások okozta versenytorzulás korlátozása céljából szükségessé teszi a támogatási intenzitás szabályozását. Különösen a TSE-iránymutatások említik meg egyértelműen, hogy az állami támogatások kockázatot jelentenek a verseny torzulása szempontjából. A TSE-iránymutatások 24. pontjában például említést történik arról, hogy "2003. január 1-jétől az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhaféléken kötelezően elvégzendő BSE-vizsgálat tekintetében a közösségi támogatásokat is magukban foglaló közvetlen és közvetett állami támogatások összege vizsgálatonként nem haladhatja meg a 40 EUR-ot. A vizsgálatra vonatkozó kötelezettség alapja lehet közösségi vagy nemzeti jogszabály". Ezeket az iránymutatásokat a tagállamok megkapták, azzal a kéréssel együtt, hogy hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, és szabályozásukat hozzák összhangba ezekkel az iránymutatásokkal. Hasonlóképpen, ami a 2007-2013-as időszakra szóló mezőgazdasági iránymutatásokat illeti, a 132 f) és az azt követő pontokban a BSE-vizsgálatok tekintetében állami támogatásról van szó. Fontos kiemelni, hogy az N 9/05 és N 10/05 határozat - amelyben a BSE-vizsgálatok finanszírozásának egy része támogatásnak minősült - ellen a belga hatóságok nem fellebbeztek, ami implicit módon azt mutatja, hogy a belga hatóságok elfogadták a BSE-vizsgálatok finanszírozására szolgáló támogatások állami támogatásnak való minősítését.

(75) Mindezekből levonható az a következtetés, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozására irányuló támogatás állami támogatásként való besorolásának Belgium által a vizsgálatok kötelező jellege okán történő megkérdőjelezése nem megalapozott, mivel ezek a jogszabályok hosszú évek óta alkalmazandók és alkalmazásra kerülnek.

(76) Következésképpen a Bizottság megvizsgálja a szóban forgó intézkedéseket az EUMSZ 107. cikkének szempontjából. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha az említett Szerződés másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(77) Ahhoz, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozzon, a következő négy feltételnek együttesen kell teljesülnie: 1) az intézkedést az állam által vagy állami források bevonásával kell finanszírozni és az államnak betudható intézkedésnek kell minősülnie; 2) az intézkedésnek szelektív módon bizonyos vállalkozásokat vagy termelőágazatokat kell érintenie; 3) a kedvezményezett vállalkozások számára gazdasági előnyt kell jelentenie, valamint 4) hatással kell lennie a Közösségen belüli kereskedelemre és torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie.

(78) A következő preambulumbekezdésekben ez a négy kritérium kerül alkalmazásra azoknak az intézkedéseknek az esetében, amelyek állami támogatásnak minősülhetnek.

(79) Az (55) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a BSE-vizsgálatok költségeinek finanszírozására számos finanszírozási rendszer került alkalmazásra. Az állami források jelenlétére vonatkozó kritérium vizsgálata keretében e határozat megkülönböztetést tesz a BSE-vizsgálatok különböző finanszírozási módjai között.

5.1.1. Állami források jelenléte

5.1.1.1. 2001. január 1-jétől2001. december 31-ig

(80) A 2001. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban a BSE-vizsgálatok költségeit teljes mértékben az Államkincstár finanszírozta. Nem kétséges, hogy ebben az esetben állami forrásokból történő támogatásról van szó.

5.1.1.2. 2002. január 1-jétől2004. június 30-ig

(81) A soron következő időszakban, azaz 2002. január 1-jétől2004. június 30-ig a vizsgálatokat a BIRB előfinanszírozta, a vizsgálatok finanszírozására vonatkozó strukturális megoldás kialakítására várva. A BIRB egy jogi személyiséggel rendelkező állami szövetségi létesítmény, amely a korábbi belga gazdasági és mezőgazdasági hivatal (Office Belge de l'Économie et de l'Agriculture, OBEA) és a korábbi Központi Kontingens- és Engedélyezési Hivatal (Office Central des Contingents et Licences, OCCL) mezőgazdasági főosztályának átalakításával jött létre. A BIRB a mezőgazdaságért és a a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter felügyelete alá tartozó B-kategóriás, félállami szervezet. A BIRB a közös agrárpolitika keretében akkreditált kifizető ügynökség, amelyet az EMOGA finanszíroz (26). A BIRB végezhet továbbá olyan feladatokat is, amelyek a szövetségi kormány vagy a regionális kormányzatok agrárpolitikájából fakad. Közigazgatási költségvetésének kiegyensúlyozása érdekében a BIRB rendelkezésére áll kormányzati juttatás, amely szövetségi szinten (gazdasági szövetségi közszolgálat) a BIRB felügyeleti jogkörének költségvetésére van előírányozva, továbbá egyes saját bevételek (bizonyos díjakból és korlátozott kihelyezésekből származó jövedelmek). A fentieket figyelembe véve a BIRB-en keresztül végzett finanszírozás állami forrásokból származó finanszírozást jelent.

5.1.1.3 2004. július 1-jétől2004. november 30-ig

(82) A 2004. július 1-jétől2004. november 30-ig terjedő időszakban a vizsgálatokat az AFSCA előfinanszírozta. Az adott időszakban érvényben lévő jogszabályok (azaz elsősorban az AFSCA létrehozásáról szóló, 2000. február 4-i törvény (27) azt mutatta, hogy az AFSCA finanszírozása különösen a különböző jövedelmekből - például jogok, illetékek és díjak hozama, közigazgatási bírságok hozamai, alkalmi jövedelmek, adományok és hagyatékok - történik (28). Az AFSCA egy jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, amely az egyes közcélú szervezetek ellenőrzéséről szóló, 1954. március 16-i törvény szerinti A. kategóriába tartozik (29). Ezekből a megfontolásokból következik tehát, hogy az AFSCA által biztosított finanszírozás állami támogatásnak minősül, valamint, hogy annak felhasználásáról közintézmény dönt, tekintettel arra, hogy az AFSCA a közegészségügyért felelős illetékes miniszter hierarchikus fennhatósága alá tartozik.

5.1.1.4. 2004. december 1-jétől2005. december 31-ig

(83) Ami a 2004. december 1. (a 2004. október 15-i királyi rendelet hatálybalépésének napja) és 2005. december 31. (a 2005. november 10-i királyi rendeletek hatálybalépésének napja) közötti időszakot illeti, a BSE-vizsgálatokat a minden egyes megvizsgált szarvasmarhaféle után fizetett 10,70 EUR díjból finanszírozták, azt kiegészítve az AFSCA általi finanszírozással az AFSCA tartalékaiból és az Államkincstár által a részére rendelkezésre bocsátott visszafizetendő előlegből.

(84) Az AFSCA által biztosított és annak saját forrásaiból származó részleges finanszírozás állami forrásnak minősül (lásd a 82 preambulumbekezdést).

(85) Azt illetően, hogy a díjak állami forrást jelentenek-e: amennyiben bebizonyosodik, hogy a díjak nem fedezik azon szolgáltatások teljes tényleges költségeit, amelyek kifizetésére feltehetően szolgálnak, akkor állami forrásról lehet szó. Amennyiben a nyújtott szolgáltatás költsége és a díj nincsen összehangolva, a többlet állami forrást képez, amelyet felett az az állami szerv rendelkezhet, amely számára a díjat befizetik. Ezért fontos megvizsgálni, hogy az AFSCA számára a BSE-vizsgálatokra befizetett díjak a vállalkozások számára ténylegesen nyújtott AFSCA-szolgáltatások kifizetésére szolgáltak-e, illetve hogy e díjak a piaci árakon alapultak-e vagy sem (lásd a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat (54) preambulumbekezdését). Erre a kérdésre lejjebb, a kedvezmény fogalma vizsgálatánál térünk ki.

5.1.1.5. 2006. január 1-jétől kezdve

(86) Ami a 2005. november 10-i királyi rendeletek hatálybalépését követő, 2006. január 1-jén kezdődő időszakot illeti, meg kell vizsgálni, hogy az e rendeletek által meghatározott díjak és hozzájárulások állami forrásokat jelentenek-e. Ezt a kérdést már vizsgáltuk az N 9/05 és N 10/05 határozat keretében. A (44) preambulumbekezdésben általános érvénnyel megállapításra került, hogy a hozzájárulások állami forrásnak minősülnek, valamint a díjak állami támogatást jelenthetnek, amennyiben bebizonyosodik, hogy e díjak nem fedezték azoknak a szolgáltatásoknak a tényleges teljes költségét, amelyek kifizetésére feltehetően szolgáltak. A BSE-vizsgálatok esetében ezeket részben a díjakból és részben a hozzájárulásokból finanszírozták. Az N 9/05 és N 10/05 határozat azt a következtetést vonta le, hogy a BSE-vizsgálatok költségeinek a díjak általi részbeni finanszírozása nem jelent állami támogatást, a hozzájárulások általi finanszírozás pedig összeegyeztethető állami támogatásnak minősül. Ahogyan azt a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat (34) preambulumbekezdésében szerepel, a Bizottság határozata által jóváhagyott támogatások nem képezik e határozat tárgyát, tehát azok nem kerülnek újból vizsgálatra.

(87) Mindazonáltal a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitását követően Belgium által rendelkezésre bocsátott információk alapján bebizonyosodott, hogy a hozzájárulásokból származó bevételeket részben 2005-ben és 2006-ban használták fel a 2003. január 1-jétől2004. december 1-jéig tartó időszak során a BSE-vizsgálatok 40 EUR-t meghaladó előfinanszírozásának visszatérítésére. Ez azonban nem került említésre az N 9/05 és N 10/05 határozatban. A hozzájárulások egy része következésképpen a 2003. január 1-jétől2004. december 1-jéig tartó időszak során végzett BSE-vizsgálatok finanszírozására szolgált, azzal a céllal, hogy nem egyedi módon visszafizettessék a kötelező BSE-vizsgálatok 40 EUR maximális összeget meghaladóan előfinanszírozott költségeit a gazdálkodókkal.

(88) E hozzájárulásokból származó bevételek egy részének a vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítésére történő felhasználása nem változtat az N 9/05 és N 10/05 határozatban foglalt, állami forrásként való besoroláson.

5.1.2. Egy adott vállalkozás számára biztosított szelektív előny

(89) Az előny fennállásának vizsgálata során fontos különbséget tenni az állami forrásokból (beleértve a hozzájárulásokat is) finanszírozott intézkedések, valamint a díjakból finanszírozott intézkedések között.

(90) Az állami forrásokból (beleértve a hozzájárulásokat is) finanszírozott intézkedések kapcsán a Bizottság kitartóan azon a véleményen volt (30), hogy ha az állam finanszírozza a termékek előállításával vagy forgalomba hozatalával kapcsolatos kötelező ellenőrzések költségeit, azt az adott vállalkozások számára biztosított szelektív előnynek kell tekinteni (31). Az állam valójában csökkentette azokat a költségeket, amelyek normál esetben a vállalkozások költségvetésének részét képezik. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy az alkalmazandó jogszabályok értelmében BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodók, vágóhidak és egyéb gazdasági szereplők gazdasági tevékenységet folytatnak, és 2001. január 1-jétől kezdve állami támogatásban részesültek a BSE-vizsgálatok állam általi finanszírozása révén.

(91) Azok a Belgium által felvetett érvek (lásd a (37) és azt követő preambulumbekezdéseket), amelyek értelmében a BSE-vizsgálatok finanszírozása a közegészség védelmét szolgálja, illetve, hogy az adott tagállam dönthet úgy, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozásához a rendes rendszert alkalmazza, nem fogadhatók el a (74) preambulumbekezdésben említett okok miatt. A szelektivitás konkrétabb értékelése során Belgium azzal érvelt, hogy csak akkor lehet szelektivitásról beszélni, amennyiben a rendes rendszerhez képest egyes ágazatok vagy vállalkozások kedvezményezett elbánást élveznének. A tény, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozása terén különbségek vannak az egyes tagállamok között, és hogy ez a verseny torzulásához vezethet, Belgium véleménye szerint nem az állami támogatásokkal, hanem a jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos kérdés.

(92) Azonban ez az érvelés nem fogadható el. Az N 9/05 és N 10/05 határozatban jelzettek szerint a szelektivitási kritérium akkor teljesül, ha az előnyben csak bizonyos vállalkozások vagy egy adott tevékenységet folytató ágazat részesül. Adott esetben - nemzeti szinten - a BSE-vizsgálatok állam általi finanszírozása csak egy meghatározott ágazat, azaz a BSE-vizsgálatoknak alávetendő szarvasmarhaféléket tenyésztő ágazat számára jelent előnyt. Közösségi szinten a BSE-vizsgálatok finanszírozása a belga vállalkozások javára az állam által vagy állami források felhasználásával e vállalkozások számára előnyt biztosít a külföldi versenytársaikkal szemben, akik esetében a kötelező BSE-vizsgálatok finanszírozását nem vállalja magára az állam vagy az nem állami forrásokból történik. A TSE-iránymutatások preambuluma (8. és 9. pont) egyértelműen kimondja, hogy az ágazatot a költségek viselése céljából folyamatban lévő harmonizáció lassú volt, valamint a Bizottság ezért úgy döntött, hogy egyértelműsíti és módosítja politikáját a BSE-vizsgálatok által okozott költségekre vonatkozó állami támogatások tekintetében. A TSE-iránymutatások 24. pontjában pedig szerepel, hogy vizsgálatok kötelezővé tétele közösségi vagy a nemzeti jogszabályokon alapulhat. Ez a pont egyértelműen jelzi, hogy a vizsgálatok végrehajtásának kötelezővé tételével kapcsolatosan nincs közösségi harmonizáció, és, hogy egy adott tagállam vállalkozásait előnyös helyzetbe hozó szelektív támogatás is kialakulhat ebből kifolyólag. Következésképpen az állami forrásokból finanszírozott intézkedések - köztük a hozzájárulások - szelektív előnyt biztosítanak az alkalmazandó jogszabályok értelmében kötelezően BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodóknak, vágóhidaknak vagy egyéb gazdasági szereplőknek, mivel ezek az intézkedések csökkentik az e kedvezményezettekre háruló költségeket. Ezek az előnyök nem közvetlen kifizetések útján valósulnak meg, hanem a BSE-vizsgálatok költségeinek a közhatóságok általi átvállalásával, mivel közvetlenül ezek a hatóságok fizetik ki a vizsgálatok költségét a vizsgálatokat a vágóhidak kérésére elvégző laboratóriumok számára, és a költségeket kiszámlázzák az AFSCA felé.

(93) A díjakból finanszírozott támogatási intézkedések tekintetében fontos megvizsgálni, hogy megvalósul-e előny e díjakon keresztül. A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban (a (61) és (62) preambulumbekezdésben) foglaltak szerint csak akkor beszélhetünk előnybe részesítésről, ha ezek a díjak nem érik el az AFSCA által a gazdasági szereplők számára ténylegesen nyújtott szolgáltatások valós költségeit. Fontos annak ellenőrzése is, hogy a díjak a vállalkozások számára az AFSCA által ténylegesen nyújtott szolgáltatások kifizetését szolgálják-e. Pontosabban, felmerül a kérdés, hogy előnyhöz jutottak-e a minden egyes megvizsgált szarvasmarhaféle után 10,70 EUR díjat megfizető vágóhidak és termelők a 2004. december 1. és 2005. december 31. közötti időszakban, valamint ténylegesen részesültek-e az AFSCA által nyújtott szolgáltatásokból.

(94) A hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatra adott válaszukban a belga hatóságok jelezték, hogy a minden egyes vizsgált szarvasmarhaféle után fizetett 10,70 EUR díj volt az egyetlen finanszírozási forrás az AFSCA számára a BSE-vizsgálatok költségeinek fedezésére, kivéve az AFSCA tartalékait és az Államkincstár visszafizetendő előlegeit. A díjat a vágóhidak fizették be. A belga hatóságok megemlítették, hogy nem határoztak meg semmilyen jogi kötelezettséget a vágóhidak számára, hogy a díj összegét kiszámlázzák az ügyfeleik felé, de a vágóhidak gyakorlata az, hogy a díj költségét elkülönítve kiszámlázzák a termelők számára. Ezt Belgium példaként csatolt számlákkal bizonyította, amelyekről egyértelműen látszott, hogy a vágóhidak a díj összegét elkülönítve számlázzák ki a termelők felé. Belgium úgy véli, hogy nem szükséges hivatalosan szabályozni azt, hogyan hárítsák át a vágóhidak az általuk kifizetett díjat a termelőkre vagy a szolgáltatások egyéb potenciális kedvezményezettjeire, mivel ezt a költséget a vágás során fellépő és a termelőknek kiszámlázott egyéb költségekhez hasonlóan számlázzák ki a termelők felé.

(95) Ezért a fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásakor a (44) preambulumbekezdésben kifejezett kételyt - amely szerint a vágóhidak számára megállapított díj sokkal magasabb a szolgáltatás más kedvezményezettjei számára megállapítottnál - eloszlatták a Belgium által e díj összegének a termelők felé történő kiszámlázására vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információk.

(96) Arra vonatkozóan, hogy a BSE-vizsgálatok ára a piaci ár-e, Belgium jelezte a Bizottság részére először is, hogy 2005 júliusa óta az AFSCA által javasolt árak 40 EUR alatt vannak, miközben a 2007-2013-as időszakra szóló mezőgazdasági iránymutatások 40 EUR-ban határozzák meg a Közösségben az adott időpontban elérhető legalacsonyabb árat. Ez azt jelzi, hogy az árak illeszkednek a meghatározott időszakban Európa más részein alkalmazott árfekvéshez. Másodsorban, Belgium azt válaszolta a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatra, hogy a helyzet megegyezik az N 9/05 és N 10/05 határozatban vizsgált helyzethez, amely határozat arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatások nyújtóinak meghatározása nyílt és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárások szerint történt (lásd az N 9/05 és N 10/05 határozat (82) preambulumbekezdését). Harmadjára, a Bizottság tudomásul veszi Belgium azon elkötelezettségét, hogy minden rendelkezésre álló jogi intézkedést megtegyen azon összegek visszafizettetése érdekében, amelyek a vizsgálatok árán felül kerültek kifizetésre olyan esetekben, ahol a belga versenyhatóságok jogellenes árkartell fennállását állapították meg a laboratóriumok között, amely árkartellek a vizsgálatok árainak növekedését eredményezték volna. E megfontolások alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a díjak nem tekinthetők állami forrásból származónak, amennyiben az AFSCA részére a BSE-vizsgálatokért fizetett díjak az AFSCA által a vállalkozások számára ténylegesen nyújtott szolgáltatás fejében történt kifizetések, és azok a piaci árakon alapulnak.

(97) Az N 9/05 és N 10/05 határozattal összhangban levonható az a következtetés, hogy a díjból sem a vágóhidaknak, sem a termelőknek nem származott előnye, mivel a díj egy szolgáltatás ellenértékének megfizetését szolgálja, amely szolgáltatást a díj fizetője igénybe vette, valamint hogy a vizsgálat díja a piaci áron alapul. Ez a következtetés egyben azt is jelenti, hogy megállapítható az állami források felhasználásával megvalósuló finanszírozás hiánya, mivel a vizsgálat ára összhangban van a piaci árral.

5.1.3. A verseny torzulása és a Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatás

(98) Ami az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazását szabályozó egyéb feltételeket illeti, az intézkedés hatással lehet Belgiumnak ebben az ágazatban betöltött helyére (32). Mivel a belga vállalkozások erős versenynek kitett nemzetközi piacon vannak jelen, az intézkedés torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget (33) és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

5.1.4. Következtetések a támogatás természetével kapcsolatban az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében

(99) A Bizottság - a fentiek alapján - úgy véli, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozása hozzájárulások és egyéb, fent említett állami források útján állami forrásokból finanszírozott előnynyújtás. Ez az előny torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget, egyes válllakozások és egyes termékek előnyben részesítésével, ennélfogva hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Az előnyben az alkalmazandó jogszabályok értelmében kötelezően BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodók, vágóhidak vagy egyéb gazdasági szereplők részesülnek. Ezért a Bizottság azt a következtetés vonja le, hogy ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Ezzel szemben a BSE-vizsgálatok díjakból finanszírozott része nem minősül támogatásnak, mivel a díj megfizetésére kötelezettek piaci áron nyújtott szolgáltatásokat vesznek igénybe.

5.2. A támogatás jogellenessége

(100) 2001. január 1. óta a belga hatóságok nem értesítették a Bizottságot az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a BSE-vizsgálatok finanszírozását célzó támogatási intézkedésekről. Az 1/2004/EK rendelet szerinti támogatások mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesítik az említett rendeletben foglalt feltételeket. Következésképpen a támogatások jogellenesek, amennyiben nem teljesítik az említett feltételeket.

5.3. A támogatások finanszírozása

(101) Mivel részben járulék jellegű adóból, azaz hozzájárulásból finanszírozott állami támogatásokról van szó, a támogatások által finanszírozott tevékenységeket, valamint magát a támogatások finanszírozását a Bizottság általi vizsgálatnak kell alávetni. Egy adott állami támogatás finanszírozásának a belső piaccal való esetleges összeegyeztethetetlensége magukat a támogatásokat is összeegyeztethetetlenné teszi, még abban az esetben is, ha a támogatások nyújtása az alkalmazandó versenyszabályok szerint történik.

(102) Az állandó joggyakorlat értelmében az adók nem tartoznak az EUMSZ állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem valamely támogatási intézkedés finanszírozását szolgálják úgy, hogy annak szerves részét képezik (34). Ahhoz, hogy valamely adót vagy annak egy részét valamely támogatási intézkedés szerves részének lehessen tekinteni, az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszonynak kell fennállnia abban az értelemben, hogy az adó bevétele kötelező módon a támogatás finanszírozásához van rendelve (35). Amennyiben ilyen viszony áll fenn, az adó bevétele közvetlenül befolyásolja a támogatás jelentőségét (36), és ebből következően annak értékelését is, hogy összeegyeztethető-e a belső piaccal (37).

(103) Ezért meg kell vizsgálni, hogy a 2004. július 1-jétől kezdődően levont hozzájárulás megfelel-e a (102) preambulumbekezdésben említett kritériumoknak, valamint különbséget kell tenni a különböző időszakokban alkalmazandó jogi eszközök között. A finanszírozott támogatás mentesség alá esik, azonban ez a mentesség nem vonatkozik a támogatás finanszírozási rendszerére, következésképpen igazolni kell a finanszírozási rendszer jogszerűségét a szóban forgó időszak egészére.

5.3.1. 2004. július 1-jétől2005. december 31-ig

(104) Ebben az időszakban a támogatások előfinanszírozása az AFSCA által, valamint a 2004. október 15-i királyi rendelet szerinti hozzájárulásokból történt (ez utóbbiak azonban nem képezik e szakasz részét, mivel nem támogatásokról van szó - lásd a (97) preambulumbekezdést). Fontos ellenőrizni, hogy a finanszírozási rendszer a támogatási intézkedés szerves részét képezte-e. A hatályban lévő jogszabályokból nem következik, hogy az AFSCA finanszírozási módja és a BSE-vizsgálatok finanszírozása között kötelező hozzárendeltségi viszony állna fenn, valamint az sem, hogy az adó bevétele kötelező módon a támogatás finanszírozásához lenne rendelve. Valójában az AFSCA létrehozásáról szóló, 2000. február 4-i törvény különböző forrásokat ír elő az AFSCA finanszírozására (lásd a (82) preambulumbekezdést). Ráadásul nem lehet megállapítani, hogy az adó bevétele közvetlenül hatással lenne a támogatás nagyságára, mivel a vizsgálatokat egyrészt a díjakból finanszírozták, az AFSCA pedig finanszírozta a többletet. Következésképpen az AFSCA által kifizettet támogatások összege a vizsgálatok árának függvényében, nem pedig az AFSCA részére befizetett hozzájárulások függvényében változik. Összefoglalva: a hozzájárulásokból származó bevételek és az előfinanszírozás visszatérítése között nem áll fenn kötelező hozzárendeltségi viszony.

5.3.2. 2006. január 1-jétől kezdve

(105) E dátumtól kezdődően a hozzájárulások kérdését az AFSCA finanszírozására szolgáló hozzájárulásokról szóló királyi rendelet szabályozza. Az N 9/05 és N 10/05 határozat megvizsgálta a hozzájárulásokon keresztül megvalósuló finanszírozási rendszert és azt találta, hogy a BSE-vizsgálatokhoz kapcsolódó költségek egy részének finanszírozási módszere nem foglalja magában az importált vagy exportált termékek hátrányos megkülönböztetését, és nem sérti a Szerződés rendelkezéseit (38). Ahogy az a (31) preambulumbekezdésben is szerepel, e határozat nem terjed ki a korábban már jóváhagyott intézkedésekre. Azonban mivel Belgium jelezte, hogy 2006. január 1-jétől kezdve a hozzájárulások egy része korábbi BSE-vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítésére szolgál, a Bizottság jogosult a finanszírozási rendszer vizsgálatára, amennyiben a hozzájárulások BSE-vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítését finanszírozzák.

(106) Belgium jelezte, hogy a finanszírozási rendszer nem változott, leszámítva a díj indexálását. Az egyetlen módosított elem a hozzájárulásokból származó bevétel felhasználása a BSE-költségek előfinanszírozásának visszatérítésére 2006-ban.

(107) Arra a kérdésre, hogy ez a finanszírozás a támogatási intézkedés szerves részét képezi-e, Belgium nemleges választ adott. A hozzájárulások 2006-ot követő hozzárendelése a vizsgálatok előfinanszírozásának visszatérítéséhez nem volt hatással a nyújtott támogatás összegére. A belga hatóságok jelezték továbbá, hogy a visszatérítési rendszer egy szolidarizált visszatérítési rendszer, ahol minden egyes gazdasági szereplő járulékot fizet az AFSCA számára, és ennek a hozzájárulásnak egy része a BSE-vizsgálatok előfinanszírozásához kapcsolódó múltbéli költségek visszatérítésére szolgál. Minden olyan gazdasági szereplő, aki az érintett időszakban szarvasmarhaféléket tartott, egyenlő módon járul hozzá ehhez a rendszerhez, de nem ők az egyetlen hozzájárulók. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás finanszírozása nem képezi a szóban forgó támogatási intézkedés szerves részét.

5.4. A támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése

(108) Mivel a támogatás állami támogatásnak minősül és az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik, meg kell vizsgálni, hogy az EUMSZ 107. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(109) A szóban forgó intézkedés ismeretében kizárólag az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontját lehet alkalmazni, amely kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(110) A 2000-2006-os időszakra vonatkozó, az agrárágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (39) (a továbbiakban: "a 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások") 23.3 pontja, valamint a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (40) értelmében az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (41) 1. cikke f) pontja alapján jogellenesnek minősülő minden támogatást a támogatás nyújtása időpontjában érvényben lévő szabályokkal és iránymutatásokkal összhangban kell értékelni. A Bizottság 2002-ben elfogadta a TSE-iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások 2003. január 1-je és 2006. december 31-e között voltak alkalmazandók (42). A TSE-irányelvek 44. pontja előírja, hogy különösen a BSE-vizsgálatokra vonatkozó eseteken kívül a 659/1999/EK rendelet 1. cikke f) pontja szerinti jogellenes támogatásokat a támogatás nyújtása pillanatában alkalmazandó szabályokkal és iránymutatásokkal összhangban kell megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a támogatások nyújtása 2001. január 1. és 2005. december 31. között történt, a TSE-iránymutatások képezik e támogatások vizsgálatának megfelelő keretét.

(111) A 2007-2013-as időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások 194 c) pontjával összhangban a Bizottság 2007. január 1-jétől kezdődően nem alkalmazza tovább a TSE-iránymutatásokat, kivéve a TSE-iránymutatások 43. és azt követő pontjaiban meghatározott jogellenes támogatásokra vonatkozóan.

(112) A különböző jogi rendelkezések alkalmazhatósága alapján két időszak különíthető el.

5.4.1. A 2001. január 1. és 2002. december 31. közötti időszak: a 2000-2006-os időszakra vonatkozó, a TSE-iránymutatások 45. pontjában hivatkozott mezőgazdasági iránymutatások 11.4 pontjának alkalmazhatósága

(113) A TSE-iránymutatások 45. pontja előírja, hogy a BSE-vizsgálatokkal kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló, a TSE-iránymutatások alkalmazási dátumát (azaz 2003. január 1-jét) megelőzően nyújtott jogellenes állami támogatások esetében a Bizottság az ilyen támogatások összeegyeztethetőségét a 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások 11.4 pontjával összhangban értékeli, és a Bizottság ilyen támogatások elfogadására vonatkozó gyakorlata 2001 óta azt mutatja, hogy a támogatás intenzitása elérheti a 100 %-ot.

(114) A 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások 11.4 pontjával összhangban, ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen, Amikor a támogatások nyújtására közösségi és/vagy nemzeti és/vagy regionális támogatási rendszer keretében kerül sor, a Bizottság megköveteli arra vonatkozó bizonyíték nyújtását, hogy nem áll fenn olyan túlkompenzálás veszélye, amely különböző rendszerek intézkedéseinek halmozásából ered. Miután egy adott közösségi támogatás jóváhagyásra kerül, a Bizottság erre vonatkozó határozatának dátumát és hivatkozási számait fel kell tüntetni.

- az intézkedésnek olyan közösségi, nemzeti vagy regionális szinten létrehozott megfelelő program keretébe kell illeszkednie, amelynek célja a szóban forgó betegség megelőzése, figyelemmel követése vagy felszámolása (11.4.2. pont),

- az intézkedés céljának a megelőzésnek vagy kártalanításnak vagy a kettő kombinációjának kell lennie (11.4.3. pont),

- az intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a célkitűzésekkel és a közösségi állat- és növény-egészségügyi jogszabályokban előírt speciális rendelkezésekkel egyaránt (11.4.4. pont),

- a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át (11.4.5. pont).

(115) Ami az első három feltételt illeti, a hivatalos vizsgálat megnyitásáról szóló határozat már megállapította, hogy azok teljesülnek (lásd a megnyitásról szóló határozat (80) preambulumbekezdését). A belga hatóságok továbbá alátámasztották ezt a megközelítést a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozathoz fűzött megjegyzéseikben. A BSE fertőző betegség, amely veszélyezteti az emberi egészséget. Olyan állati betegségről van szó, amelynek az elsődleges kitöréseiről közvetlenül értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot (43). Az intézkedés célja a levágott és elhullott állatok vizsgálata révén a BSE felszámolása. A gazdálkodók által viselt költségek kompenzációjának biztosítania kell, hogy az intézkedések valóban megvalósulnak. Minden intézkedést a közösségi jogszabályokkal összhangban vagy azok által javasolt módon kell meghozni (44).

(116) Ami a negyedik feltételt illeti, a Belgium által rendelkezésre bocsátott információk azt mutatják, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozása ebben az időszakban 111,81 és 63,45 EUR között váltakozó összeget tett ki (lásd az (56) preambulumbekezdést). Ezek a költségek fedezik a laboratóriumi analízis, az állatorvos általi mintavétel, valamint a vizsgálati készlet költségeit. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a költségek összhangban vannak a 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatásokban említettekkel, amely iránymutatások tartalmazzák többek között az egészségügyi ellenőrzések, a vizsgálatok és egyéb szűrővizsgálati intézkedések valós költségeit.

(117) Összefoglalásképpen elmondható, hogy a 2001. január 1-jétől2002. december 31-ig tartó időszakban nyújtott támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal.

5.4.2. A 2003. január 1. és 2005. december 31. közötti időszak: a TSE-iránymutatások 21. és azt követő pontjainak alkalmazhatósága

(118) A TSE-iránymutatások 23. pontjával összhangban a Bizottság úgy határozott, hogy továbbra is engedélyezi a BSE-vizsgálatokkal kapcsolatos költségek akár 100 %-át lefedő támogatásokat, a 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások 11.4 pontjában kifejtett alapelveket követve (lásd a (114) preambulumbekezdést).

(119) Ezenkívül a TSE-iránymutatásokkal összhangban az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:

- 2003. január 1-jétől kezdődően az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhafélék kötelező BSE-vizsgálata esetén a támogatások - beleértve a közösségi kifizetéseket is - nem haladhatják meg a 40 EUR-t vizsgálatonként (lásd a TSE-iránymutatások 24. pontját),

- a BSE-vizsgálatok által okozott költségek fedezésére szolgáló állami támogatást annak a gazdasági szereplőnek kell kifizetni, akinek a telephelyén a vizsgálat céljára szolgáló mintákat vették. Amennyiben a támogatást laboratóriumok részére folyósítják, bizonyítani kell, hogy a támogatás teljes összege eljut a gazdasági szereplőhöz (a TSE-iránymutatások 25. pontja).

(120) A (115) és (116) preambulumbekezdésben már jelzetteknek megfelelően a 2000-2006-os időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatásokban foglalt négy feltétel teljesült.

(121) A vizsgálatonkénti 40 EUR maximális összegre vonatkozó feltétek tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy ez az összeg 2003. január 1. és 2004. június 30. között túllépésre került. A Belgium által rendelkezésre bocsátott adatok szerint az említett időszakban a túllépés teljes összege 6 619 810,74 EUR volt. 2004. július 1-jétől kezdődően a vizsgálat teljes költsége 40 EUR alatt maradt (lásd a (64) preambulumbekezdést). A belga hatóságok jelezték, hogy ezek az összegek lefedték a nemzeti és a közösségi kifizetéseket is (lásd az (58) preambulumbekezdést).

(122) Azt a feltételt illetően, amely előírja, hogy a támogatást annak a gazdasági szereplőnek kell kifizetni, akinek a telephelyén a vizsgálat céljára szolgáló mintákat vették, valamit hogy amennyiben a támogatást laboratóriumok számára folyósítják, bizonyítani kell, hogy a támogatás teljes összege eljut a gazdasági szereplőhöz (a TSE-iránymutatások 25. pontja), a Bizottság arra jutott, hogy ez a feltétel teljesül.

(123) Ahogyan az a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban is szerepel, a belga hatóságok jelezték, hogy a BSE-vizsgálatok költségeit közvetlenül a laboratóriumoknak fizetik ki. A gazdasági szereplőknek semmilyen laboratóriumi díjat nem kell fizetniük a szarvasmarhaféléken végzett BSE-vizsgálatok után. Ez az értékelés megfelel a hasonló rendszerre az N 9/05 és N 10/05 határozat (95) preambulumbekezdésében meghatározotthoz. Ahogyan az korábban már elhangzott, a termelőknél csak a díj jelentkezik költségként (lásd a (93) és soron következő preambulumbekezdéseket), de a BSE-vizsgálatok finanszírozásának ez a része nem képez támogatást. Következésképpen a támogatás teljes összege eljut a gazdasági szereplőhöz.

5.4.3. 2006. január 1-jétől kezdődően

(124) Ami a 2006. január 1-jét követő időszakot illeti, a Bizottság az N 9/05 és 10/05 határozatra hivatkozik, mivel e határozatnak nem célja az említett határozatban jóváhagyott támogatások ismételt tárgyalása.

5.4.4. Következtetés

(125) Következtetésként elmondható, hogy a 2003. január 1-jétől2004. június 30-ig terjedő időszakban a BSE-vizsgálatok finanszírozásának célját szolgáló, vizsgálatonkénti 40 EUR összeget meghaladó, összesen 6 619 810,74 EUR összeget kitevő támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal.

5.5. Az előfinanszírozott költségvetés visszatérítése

(126) Ahogyan az korábban már elhangzott, a 2003. január 1-jétől2004. június 30-ig terjedő időszakban végzett vizsgálatok finanszírozása állami forrásokból, a vizsgálatonkénti 40 EUR maximális összeg túllépésével történt.

(127) Belgium e többlet visszatéríttetése mellett döntött, amit a 2006. január 1-jétől kezdődően kezdetben 15 éves időszakra felosztott, majd később megszüntetett, az AFSCA finanszírozására levont hozzájárulás összege segítségével biztosít. A belga hatóságok szerint azért szükséges ez a globális megközelítés, mivel a gyakorlatban bonyolult lenne az egyéni visszatérítés megvalósítása, mert egyes gazdasági szereplők már elhunytak vagy beszüntették tevékenységüket.

(128) Utolsó, 2011. április 6-án kelt levelükben a belga hatóságok jelezték, hogy az AFSCA a 2005-2006-os évek során megkezdte a visszatérítést az AFSCA forrásai segítségével.

(129) A javasolt visszatérítési rendszer azonban nem felel meg a jogellenes és nem összeegyeztethető állami támogatás esetén alkalmazandó visszatérítés alapvető követelményeinek. A joggyakorlatnak megfelelően a visszatéríttetés célja a szóban forgó támogatás nyújtása előtt a piacon fennállt helyzet visszaállítása. A korábbi állapot visszaállítására vonatkozó cél akkor valósul meg, ha a jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat a kedvezményezett visszafizeti, hogy ez utóbbi elveszítse az előnyt, amelyet a piacon a versenytársaihoz képest élvezett, tehát a támogatás folyósítása előtti helyzet visszaállításra kerül (45). A visszatérítendő támogatás tartalmazza a Bizottság által meghatározott méltányos nagyságú kamatot, amelyet a jogellenes támogatás kedvezményezett számára való rendelkezésre bocsátásának napjától a visszatérítés napjáig terjedő időszakra kell alkalmazni (46). Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (47) alapján a kamatot kamatos kamattal kell kiszámítani, azonban itt nem ez történt. Továbbá a 659/1999/EK rendelet 14. cikke előírja, hogy a tagállam minden intézkedést megtesz a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtása érdekében. A Belgium által javasolt és részben megvalósított visszatérítés nem felel meg a fent említett követelményeknek és nem tekinthető a 659/1999/EK rendelet 14. cikkében előírt visszatérítésnek.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

(130) A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a BSE-vizsgálatok díjak általi finanszírozása nem minősül állami támogatásnak.

(131) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a BSE-vizsgálatok finanszírozása állami forrásokból az alkalmazandó jogszabályok értelmében kötelezően BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodóknak, vágóhidaknak vagy egyéb gazdasági szereplőknek nyújtott támogatásnak minősül. Ez a támogatás a 2001. január 1-jétől2002. december 31-ig terjedő időszakra, valamint a 2004. július 1-jétől2005. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a belső piaccal összeegyeztethető. A 2003. január 1-jétől2004. június 30-ig terjedő időszak tekintetében viszont nem összeegyeztethető. A támogatás összeegyeztethetetlen részét a vizsgálatonként 40 EUR-t meghaladó összegek jelentik, amely Belgium szerint összesen 6 619 810,74 EUR.

(132) A Bizottság megállapítja, hogy Belgium a január 1. és 2004. június 30. közötti időszakban jogellenesen, az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtott támogatást a BSE-vizsgálatok finanszírozásához. 2003. január 1-jétől kezdődően a támogatásra mentesítési rendelet vonatkozott, de mivel e mentesítési rendelet feltételei nem teljesültek, a támogatások jogellenesek.

(133) A vizsgálatonként 40 EUR-t meghaladó, jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat vissza kell téríttetni, kivéve az olyan specifikus projektekhez nyújtott támogatásokat, amelyek - a támogatás folyósításának időpontjában - megfelelnek az alkalmazandó de minimis rendeletben meghatározott összes feltételnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A díjakból finanszírozott intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak.

(2) A 2001. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakban, valamint a 2004. július 1. és 2005. december 31. közötti időszakban a kötelező BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodók, vágóhidak és egyéb gazdasági szereplők javára a BSE-vizsgálatok állami forrásból történő finanszírozása a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak minősül.

(3) A 2003. január 1. és 2004. június 30. közötti időszakban a kötelező BSE-vizsgálatnak alávetendő szarvasmarhafélékből származó termékeket feldolgozó, kezelő, árusító vagy forgalomba hozó gazdálkodók, vágóhidak vagy egyéb gazdasági szereplők javára a BSE-vizsgálatok állami forrásból történő finanszírozása a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak minősül a vizsgálatonként 40 EUR alatti összegek esetében. A vizsgálatonként 40 EUR-t meghaladó összegek nem összeegyeztethetők a belső piaccal, és ezeket vissza kell téríttetni, kivéve az olyan specifikus projektekhez nyújtott támogatásokat, amelyek - a támogatás folyósításának időpontjában - megfelelnek az alkalmazandó de minimis rendeletben meghatározott összes feltételnek.

(4) Belgium a 2001. január 1. és 2004. június 30. közötti időszakban jogellenesen, az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtott támogatást a BSE-vizsgálatok finanszírozásához.

2. cikk

(1) Belgium meghozza a szükséges intézkedéseket az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett jogtalan és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásoknak a kedvezményezettektől történő visszafizettetése érdekében.

(2) A visszafizettetésre kerülő támogatások tartalmazzák a kamatot is, a támogatásnak a kedvezményezett számára történő rendelkezésre bocsátásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig számítva.

(3) A kamatokat a 794/2004/EK rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban, kamatos kamattal kell kiszámítani.

(4) A visszafizettetést késedelem nélkül végre kell hajtani, a nemzeti jog által előírt eljárásokkal összhangban, amennyiben azok lehetővé teszik e határozat azonnali és hatékony végrehajtását.

3. cikk

Az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett támogatást azonnal és hatékonyan kell visszafizettetni.

Belgium biztosítja, hogy e határozatot az értesítésétől számított négy hónapon belül végrehajtja.

4. cikk

(1) E határozat értesítésének dátumától számított két hónapon belül Belgium benyújtja a Bizottsághoz az alábbi információkat:

a) az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett támogatásból részesült kedvezményezettek listája, valamint az egyes kedvezményezettek részére nyújtott támogatás teljes összege,

b) a kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (támogatás és a visszatérítési kamatok),

c) az e határozatnak való megfelelés érdekében meghozott, illetve tervezett intézkedések részletes leírása,

d) igazoló dokumentumok arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Belgium mindaddig tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása céljából elfogadott nemzeti intézkedések nyomán elért eredményekről, amíg az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett támogatás visszafizetése be nem fejeződött.

(3) Az (1) bekezdésben előírt két hónapos időszak leteltével Belgium - a Bizottság egyszerű kérésére - jelentést nyújt be az e határozatnak való megfelelés érdekében meghozott és tervezett intézkedésekről. Ebben a jelentésben Belgium részletes tájékoztatást ad a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatás és kamatok összegéről.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 27-én.

a Bizottság részéről

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) 2009. december 1-jei hatállyal az EK-Szerződés 87. és 88. cikke az Európai Unió működéséről szóló szerződés ("EUMSz") 107., illetve 108. cikkévé vált. A rendelkezések mindkét esetben lényegében azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSz 107. és 108. cikkére való hivatkozást - adott esetben - az EK-Szerződés 87., illetve 88. cikkére való hivatkozásként kell érteni.

(2) HL C 11., 2009.1.16., 8. o.

(3) Lásd a 2. oldalon található lábjegyzetet.

(4) Csak a végleges határozat szempontjából fontos tényezőket soroljuk fel újra - a többi szempont a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatban található meg.

(5) A belga hatóságok hivatkoztak az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelező vizsgálatokra. HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(6) N 21/02 számú állami támogatás - Belgium - A kötelező BSE-vizsgálatok költségeinek fedezése

(7) A 999/2001/EK rendelet értelmében Belgium BSE-gyorsteszteket végzett minden 30 hónapnál idősebb, vágásra beérkezett szarvasmarhafélén, valamint minden 24 hónapnál idősebb, kényszervágásra ítélt szarvasmarhafélén. 2001. július 1-jétől kezdődően minden 24 hónapnál idősebb szarvasmarha-tetemet is alávetnek BSE-vizsgálatnak.

(8) HL C 324., 2002.12.24., 2. o.

(9) Belgium Hivatalos Lapja (Moniteur belge, a továbbiakban: "MB"), 2004.11.8., 75290. o.

(10) A TSE-iránymutatásokkal összhangban az összes állami támogatás 2003. január 1-jétől nem haladhatja meg a 40 eurót.

(11) Lásd a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozat (25) preambulumbekezdésében található táblázatot.

(12) HL L 1., 2004.1.3., 1. o.

(13) HL C 105., 2005.4.30., 3. o.

(14) MB, 2005.11.21., 49941. o.

(15) MB, 2005.11.21., 49918. o.

(16) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(17) A Bíróság 1976. február 5-i ítélete, Bresciani/Amministrazione Italiana delle Finanze, (87/75, EBHT 1976., 129. o.) 10. pont, illetve a Bíróság 1993. december 15-i ítélete, Ligur Carni Srl e.a./Unità Sanitaria Locale n. XV di Genova e.a., (C-277-91, C-318/91 és C-319/91 egyesített ügyek, EBHT 1993., I-06621. o.) 29-31. pont.

(18) Az Elsőfokú Bíróság 2008. december 18-i ítélete, Government of Gibraltar és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága/Bizottság (T-211/04 és T-215/04, EBHT 2008., II-3745. o.) 143-146. pont

(19) Belgium példaként felhozza a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely a 27. cikkében, illetve a IV. és V. mellékletben bizonyos ellenőrzések finanszírozása céljából fizetendő díjak behajtásának megszervezésére kötelezi a tagállamokat.

(20) A Bíróság 2003. november 20-i ítélete, Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium/GEMO SA (C - 126/01, EBHT 2003., I-13769. o.).

(21) A Bíróság 1992. március 11-i ítélete, Compagnie commerciale de l'Ouest e.a./a La Pallice Port vámbevételeinek elsődleges átvevője (C-78/90, C-79/90, C-80/90, C-81/90, C-82/90 és C-83/90 egyesített ügyek, EBHT 1992., I-1847. o.) 25. pont; a Bíróság 1993. augusztus 2-i ítélete; Celulose Beira Industrial SA/Fazenda Pública (C-266/91, EBHT 1993., I-4337. o.), 21. pont; a Bíróság 1992. június 11-i ítélete, Sanders Adour e;a./a Pyrenées-Atlantiques megye adóhatóságának igazgatója (C-149/91 és C-150/91 egyesített ügyek, EBHT 1992., I-3899. o.), 27. pont, valamint a Bíróság 1992. december 16-i ítélete, Lornoy/a Belga Állam (C-17/91, EBHT 1992., I-6523. o.), 32. pont.

(22) HL C 319., 2006.12.27., 1. o.

(23) Az N 9/05 és N 10/05 határozatban ezek a hozzájárulások és díjak jóváhagyásra kerültek.

(24) Ezek a költségek magukban foglalják a laboratóriumi költségeket, a közhatóság nevében az analízist végző állatorvosok költségeit, valamint a mintavételi készleteket.

(25) HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(26) Forrás: www.birb.be

(27) MB, 2002.2.18., 5053. o.

(28) Lásd a 2000. február 4-i törvény 10. cikkét.

(29) MB, 1954.3.24., 2210. o.

(30) Lásd különösen az N 9/05 és N 10/05 határozat (73) preambulumbekezdését, amely szerint "a Bizottság mindig is úgy vélte, hogy egy adott termék előállításához vagy piaci forgalomba hozatalához közvetlenül kapcsolódó kötelező ellenőrzések költségeinek állam általi finanszírozása e vállalkozások számára biztosított szelektív előnyt jelent".

(31) Lásd a TSE-iránymutatásokat, például a 7. és 12. pontot.

(32) 2004-ben Belgium az Unió mezőgazdasági termelésének 2,1 %-át adta (forrás: Mezőgazdaság az Európai Unióban - Statisztikai és gazdasági információk, 2005).

(33) A Bíróság joggyakorlatával összhangban egy vállalkozás versenyhelyzetének megerősödése valamely állami támogatás nyújtását követően általánosságban véve a verseny torzítását jelenti azokkal a versenytárs vállalkozásokkal szemben, akik nem részesülnek az említett támogatásból (a Bíróság 1980. szeptember 17-i ítélete, Philip Morris Holland BV/Bizottság (C-730/79, EBHT 1980., 2671. o.), 11. és 12. pont.

(34) A Bíróság 2005. január 13-i ítélete, Streekgewest Westelijk Noord-Brabant/Staatssecretaris van Financiën (C 174/02, EBHT 2005., I 85. o.), 25. pont

(35) A 36. lábjegyzetben említett Streekgewest ítélet, 26. pont, a Bíróság 2005. október 27-i ítélete, Nazairdis SAS e.a./Caisse nationale de l'organisation autonome d'assurance vieillesse des travailleurs non salariés des professions industrielles et commerciales (Organic) (egyesített ügyek C-266/04, C-270/04-ig, C-276/04 és C-321/04, C-325/04-ig, EBHT 2005., I-9481. o.), 46-49. pont.

(36) A Bíróság 2006. június 15-i ítélete, Air Liquide/Seraing városa és Liège tartomány (C-393/04 és C 41/05 egyesített ügyek, EBHT 2006., I-5293. o.), 46. pont, és a 36. lábjegyzetben említett Streekgewest ítélet, 28. pont.

(37) A Bíróság 1970. június 25-i ítélete, Franciaország/Bizottság, (47/69, EBHT 1970., 487. o.), 17., 20. és 21. pont.

(38) Lásd az N 9/05 és N 10/05 határozat (100) és azt követő preambulumbekezdéseit.

(39) HL C 28., 2000.2.1., 2. o.

(40) HL C 119., 2002.5.22., 22. o.

(41) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(42) Lásd a 2007-2013-as időszakra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások 194 c) pontját.

(43) Az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.).

(44) Lásd a 999/2001/EK rendeletet.

(45) A Bíróság 1995. április 4-i ítélete, Bizottság/Olaszország (C-348/93, EBHT 1995., I-673. o.), 27. pont.

(46) A 659/1999/EK rendelet 14. cikke.

(47) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.