BH 1996.12.663 Helyiség igénybevételével kapcsolatos ügyekre a korábban hatályos jogszabályok nem alkalmazhatók [1993. évi LXXVIII. tv. 94. § (2) bek.].

A polgármesteri hivatal az 1993. május 3-án kelt határozatával igénybe vette a felperestől a jogszerű használatában állt üzlethelyiséget, és határozatlan időtartamra kiutalta az I. r. alperesi beavatkozó részére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot helybenhagyta.

Ugyancsak a polgármesteri hivatal 1993. május 3-án kelt határozatával igénybe vette a felperes jogszerű használatában álló másik üzlethelyiséget, és azt határozatlan időre kiutalta a II. r. alperesi beavatkozó részére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával ezen első fokú határozatot is helybenhagyta.

A felperes keresetében mindkét alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte, új eljárás elrendelésének mellőzésével, figyelemmel az időközben hatályba lépett 1993. évi LXXVIII. törvény 94. §-a (2) bekezdésében foglaltakra.

Az alperes a kereset elutasítását, az alperesi beavatkozók a per megszüntetését kérték a Pp. 157. §-a a) pontja szerint alkalmazandó 130. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak alapján. Álláspontjuk szerint a bíróság - hatályos jogszabály hiányában - nem tudja megállapítani, hogy az alperes anyagi vagy eljárásjogi szabálysértéssel hozta-e meg határozatát, ezért azok utólag nem helyezhetők hatályon kívül, érdemben nem bírálhatók felül. Másodlagosan az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság megkeresését kérték.

Az elsőfokú bíróság 1994. június 24-én meghozott ítéletével az alperes keresettel támadott mindként határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és rendelkezett a perköltség viseléséről. Az első fokú ítélet indokolásában a bíróság rámutatott, hogy mindkét fokú közigazgatási hatóság a helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT rendelet és a 8/1984. (IV. 15.) ÉVM rendelet alkalmazásával hozta meg határozatát. Ezen jogszabályokat azonban az Alkotmánybíróság 1993. december 31. napjával megsemmisítette, ugyanakkor az 1993. évi LXXVIII. törvény 94. §-ának (2) bekezdése szerint lakás vagy helyiség igénybevétele esetén 1994. január 1. után a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a törvény pedig a helyiség igénybevételét nem teszi lehetővé. A per megszüntetésére az elsőfokú bíróság nem látott lehetőséget, mert annak eredményeként az igénybevételről rendelkező - nem jogszerű - közigazgatási határozatok hatályban maradtak volna.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes és az alperesi beavatkozók fellebbeztek. Az alperes az első fokú ítélet megváltoztatását és a per megszüntetését kérte, figyelemmel arra, hogy - álláspontja szerint - nincs lehetőség a perbeli határozatok bírósági felülvizsgálatára. A beavatkozók fellebbezésükben elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan az eljárás felfüggesztését kérték az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványuk elbírálásáig. Előadták, hogy a bíróság a határozatok törvényességét nem vizsgálta, ennek hiányában pedig, nem rendelkezhetett azok hatályon kívül helyezéséről. Állították, hogy a kereseti kérelemről - az érdemi felülvizsgálat lehetőségének törvényi megszüntetése folytán - a bíróság nem dönthetett volna, a per megszüntetésének van helye.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta, kiemelve, hogy az adott esetben - törvényi felhatalmazás alapján - a bíróságnak a határozatok jogszerűségét nem a meghozatalukkor hatályos jogszabályok alapján kellett elbírálnia. Az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 94. §-ának (2) bekezdése alapján pedig a bíróság kizárólag az igénybevételt elrendelő határozat hatályon kívül helyezéséről dönthetett, az igénybevétel helyességének az érdemi felülvizsgálatára már nem kerülhetett sor. Rámutatott, hogy az így létrejövő speciális helyzet nem zárja el a feleket a jogérvényesítési lehetőségtől, melyre a polgári jog területén kerülhet sor az Ltv. megfelelő alkalmazásával.

A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt az alperesi beavatkozók nyújtottak be kérelmet, elsődlegesen a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az eljárás megszüntetése iránt. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert ellentétes az 1957. évi IV. törvény 73. §-a (1) bekezdésében, a Pp. 339. §-a (1) bekezdésében és az alkotmány 50. §-a (2) bekezdésében foglaltakkal. Kifejtették, hogy ha a tételes jogszabályok meg is tiltják a határozat hozatalakor hatályban volt jogszabályok alkalmazását a perben, ebből még nem következik, hogy a határozatot hatályon kívül is kell helyezni, mert erre csak jogsértés megállapítása estén kerülhet sor. Érdemi felülvizsgálat hiányában pedig a per megszüntetésének van helye. Közölték azt is, hogy a jogerős ítélet ellen alkotmányjogi panaszt is előterjesztettek.