8/1984. (IV. 15.) ÉVM rendelet

a helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 32. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

(A R. 1. §-ához)

1. §

(1) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) helyiség: a rendeltetésénél fogva nem lakás céljára (pl. ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, vendéglátóipari, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra) szolgáló, illetőleg az ilyen célra használt vagy felhasználni kívánt önálló helyiség vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoport;

b) irodahelyiség: a rendeltetésénél fogva irodai célra szolgáló, illetőleg az ilyen célra használt vagy felhasználni kívánt helyiség;

c) idény jellegű tartózkodás és szállás céljára szolgáló helyiség különösen:

- az üdülőépület (hétvégi ház, nyaraló),

- a szálloda, penzió, munkásszállás, diákotthon, kollégium, nevelőotthon vagy intézet, nővérotthon, orvosszállás,

- az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi elhelyezés céljára szolgáló helyiség,

- a szolgálati szoba, szolgálati férőhely, vendégszoba céljára szolgáló helyiség;

d) telek: a városok és a községek belterületén, valamint a külterületi települések beépítésre szánt területén levő minden földrészlet, a közterületek, a közlekedési és a vízügyi létesítmények által elfoglalt területek, a mezőgazdasági rendeltetésű földek és az erdők, továbbá a vizek medre kivételével;

e) állami szerv: az állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv és az állami költségvetési szerv, továbbá mindezek egymással létrehozott gazdasági társulása;

f) nem állami szerv: a szövetkezet, ennek területi (szakmai) szövetsége és országos érdekképviseleti szerve, a társadalmi szervezet, a vízgazdálkodási társulat, az egyesült, mindezek vállalata, intézete, intézménye és az egymással vagy állami szervvel közösen létrehozott gazdasági társulása, gazdasági társasága, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség (alkotóközösség), az egyházi szervezet, továbbá a külföldi érdekeltség vagy más külföldi jogi személy;

g) külföldi érdekeltség: a Magyarországon levő, külföldi részvétellel működő gazdasági társulás és külföldi érdekeltségű társaság, továbbá a külföldi társaságnak (így a külföldi pénzintézetnek is) a Magyarországon működő tartós képviselete;

h) magánszemély: az állampolgár, továbbá az állampolgárok jogi személyiséggel nem rendelkező munkaközössége (alkotóközössége), polgári jogi társasága és építőközössége;

i) elhelyezési igény kielégítése: az állami szervek, a nem állami szervek és a magánszemélyek feladat- vagy élethivatásszerű tevékenységéhez, illetőleg működéséhez, a létesítményeik elhelyezéséhez, továbbá az egyéb nem lakás céljára szükséges helyiség (telek) használati jogának a megszerzése;

j) jogszerű használó: - az albérlő kivételével - az az állami szerv, nem állami szerv, illetőleg magánszemély, aki a helyiség (telek) használati jogát jogszabályban megállapított módon szerezte meg, vagy a helyiséget (telket) egyébként 1969. január 1. napját megelőző idő óta háborítatlanul és folyamatosan használja;

k) rendeltetéstől eltérő használat:

- a fővárosi, a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott területen (pl. városközpontban, főútvonal mentén) levő üzlet, műhely céljára létesített helyiségnek a rendeltetésével nem egyező (pl. irodai, raktári, szükséglakás) célú,

- műemlékvédelem alatt álló (műemlékké, műemlék jellegűvé, városképi jelentőségűvé nyilvánított) épületnek vagy más középületnek a jellegével ellentétes és az állagát veszélyeztető, illetőleg

- a helyiségnek (teleknek) a településrendezés és -fejlesztés érdekeit sértő

használata, ha e körülmények fennállását az elhelyező hatóság az érdekelt (építésügyi, műemléki stb.) hatóság közreműködésével megállapította és a jogszerű használóval közölte.

(2) Nem kell a R-nek és e rendeletnek a helyiség (telek) ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe) adására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni, ha a jogszerű használó

a) az idény jellegű tartózkodás és a szállás céljára szolgáló helyiség férőhelyeit rendeltetésszerűen hasznosítja;

b) a helyiséget (telket) vagy annak egy részét kiskereskedelmi, vendéglátóipari, ipari vagy szolgáltatási célra az erre vonatkozó jogszabályok szerint bérleti, illetőleg szerződéses rendszerben üzemelteti;

c) megengedi, hogy a helyiségben (telken) folytatott tevékenysége mellett a vele munka- (tagsági) viszonyban álló állampolgár, illetőleg a vállalati gazdasági munkaközösség a saját jogán is végezzen a helyiség (telek) rendeltetésével nem ellentétes tevékenységet;

d) vállalkozási vagy dologbérleti szerződéssel másnak lehetővé teszi, hogy a helyiségben (telken) folytatott tevékenységét kiegészítő, illetőleg egyébként a működését vagy a dolgozói (tagjai) ellátását segítő szolgáltató résztevékenységet végezzen;

e) a helyiség (telek) egy részét a rendeltetésével nem ellentétes célra másnak esetenként legfeljebb 30 napra szóló ideiglenes jellegű használatra engedi át.

(3) Ha a jogszerű használó magánszemély, a (2) bekezdés b)-e) pontja nem alkalmazható.

(4) A R-nek és e rendeletnek a jogszerű használó által a saját szükségletének kielégítésére és a saját költségén létesített helyiségre vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha

a) az építési munkákat nem a használó végeztette el, de a létesítési költségeket viselte, illetőleg

b) a helyiséget más használóval (használókkal) közösen létesítette.

(A R. 2. §-ához)

2. §

(1) Az elhelyezési ügyekben első fokon a fővárosi kerületi, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi hivatal és a községi szakigazgatási szerv jár el.

(2) A fővárosban az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségekkel, minden irodahelyiséggel, valamint lakással és lakás céljára használt más helyiséggel kapcsolatos elhelyezési ügyekben a kizárólagos illetékességgel kijelölt első fokú elhelyező hatóság jár el. Ez az elhelyező hatóság a hatáskörébe tartozó elhelyezési ügyben az ezzel összefüggő, de egyébként másik fővárosi kerületi elhelyező hatóság hatáskörébe tartozó elhelyezési ügyben is intézkedhet.

(A R. 3. §-ához)

3. §

(1) Az elhelyező hatóság az elhelyezési igények kielégítése céljára a rendelkezése alatt álló helyiségek közül

a) elsősorban az üres, továbbá a jogszerű használó részére felesleges, valamint a rendeltetésétől eltérő célra használt helyiséget használja fel, ilyen lehetőség hiányában azonban

b) bármely más helyiséget igénybe vehet, és ennek során azok cseréjét vagy más használóval közös használatát is elrendelheti.

(2) Az elhelyezés során az ingatlan kezelőjének a helyiséggel kapcsolatos indokolt elhelyezési igényét más igénylővel szemben előnyben kell részesíteni.

(3) Az elhelyező hatóság a helyiséget a rendeltetésétől eltérő célra csak akkor utalhatja ki, ha azt népgazdasági vagy honvédelmi szempontból fontos, illetőleg nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségen alapuló elhelyezési igény kielégítése teszi szükségessé és ez a településrendezés és -fejlesztés, illetőleg a műemlékvédelem érdekeit nem sérti.

(4) A helyiség az építési munka elvégzésétől, illetőleg a szerzéstől számított öt éven belül - közérdek (pl. honvédelem, településrendezés és -fejlesztés, műemlék-, környezet és egészségvédelem, élet-, köz- és más biztonsági szempont) kivételével - nem vehető igénybe. Ez a rendelkezés a hivatalból indított eljárás során igénybe vehető helyiségre nem vonatkozik.

4. §

(1) Az elhelyező hatóság a jogszerű használó részére felesleges helyiséget akkor veheti igénybe, ha a használó annak hasznosításáról a R. 3. §-ának (4) bekezdésében említett valamely módon az igénybevételi eljárás megindulásáig nem gondoskodott.

(2) Ha az elhelyező hatóság a helyiség határozatlan időre szóló használatra átengedéséhez, ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe) adásához, illetőleg cseréjéhez szükséges engedély megadását megtagadta, a helyiséget más fontosabb elhelyezési igény kielégítése céljára igénybe veheti.

(A R. 8. §-ához)

5. §

(1) A kiutalás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a jelenlegi elhelyezés következő adatait:

a) irodahelyiség esetében: az e rendelet melléklete ("adatlap") szerint;

b) egyéb helyiség esetében: a helyiség fekvési helyét, (település, kerület, utca, házszám, helyrajzi szám), számát, alapterületét, rendeltetését, az elhelyezett dolgozók számát, továbbá az esetleg várható létszám- és kapacitásváltozást és ennek időpontját;

c) telek esetében: a telek fekvési helyét, területének mértékét és rendeltetését.

(2) A kérelemben a következőkről is nyilatkozni kell:

a) a megszerezni kívánt helyiség fekvési helye, száma, alapterülete, rendeltetése, a jelenlegi használó és az ingatlan kezelőjének a neve és címe;

b) a megszerezni kívánt helyiség milyen elhelyezési igény kielégítésére szükséges;

c) van-e, és hol van a kérelmező tulajdonában (kezelésében, használatában) a kérelemben megjelölt célra szolgáló más helyiség;

d) az elhelyezési igény kielégítésére van-e, és hol van folyamatban másutt elhelyezési eljárás;

e) a megszerezni kívánt helyiséget a használó milyen jogcímen (kezelő, bérlő, albérlő) és milyen (határozatlan időre szóló vagy ideiglenes) jelleggel kívánja használni;

f) az ingatlan műszaki és ingatlannyilvántartási megosztásának szükségességéről;

g) a jelenlegi használó kártalanításának tervezett módjáról;

h) rendelkezik-e a kártalanítás, az esetleges igénybevételi díj. továbbá az elvégzendő építési munkák pénzügyi fedezetével, illetőleg milyen cserehelyiség (cseretelek) áll a rendelkezésére.

(3) A fegyveres erők által benyújtott, továbbá a 6. § (1) bekezdésében említett helyiségekre irányuló kérelemnek az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés c) pontjában előírt adatokat nem kell tartalmaznia.

(4) Ha állami szerv vagy társadalmi szervezet az általa igényelt helyiséget magában foglaló ingatlan kezelésbeadását is kéri, a kérelemben - a (2) bekezdésben előírt adatokon felül - meg kell jelölnie

a) az egész ingatlan jellemző adatait (rendeltetés, alapterület, térfogat),

b) - ha az ingatlant több állami szerv vagy társadalmi szervezet közösen használja - valamennyi használó megnevezését és a használat arányát (alapterület és térfogat szerint számítva), továbbá

c) a kezelés megosztására vonatkozó esetleges javaslatot is.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt, illetőleg az annak megadását kilátásba helyező hatósági nyilatkozatot egy példányban,

b) a (2) bekezdés f), illetőleg a (4) bekezdés c) pontjában említett esetben az építésügyi hatóság által a megosztás engedélyezése és - telekmegosztás esetén - a földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt megosztási vázrajzot annyi példányban, hogy két példány a földhivatal, továbbá egy-egy példány a kijelölni javasolt kezelő szerv (szervek) részére megküldhető legyen, egy példány pedig az elhelyező hatóság irattárában maradjon, továbbá

c) a (4) bekezdésben említett esetben az ingatlanra vonatkozó, három hónapnál nem régibb keletű ingatlannyilvántartási tulajdoni lapot egy példányban.

(6) A helyiség közös használatra való kiutalása iránti kérelmet a R. 6. §-ának (2) és (3) bekezdésében, továbbá 9. §-ának (1) bekezdésében említett esetekben az igénylőknek közösen kell benyújtaniuk. Az ilyen kérelemnek azt is tartalmaznia kell, hogy az egyes használók a helyiségben milyen - azonos vagy egymástól eltérő jellegű - tevékenységet kívánnak folytatni és a használat milyen arányban oszlik meg közöttük.

(7) A helyiség határozatlan időre szóló használatra átengedésével, ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe) adásával, illetőleg cseréjével kapcsolatos megállapodás esetében az engedély iránti kérelemnek az (1) bekezdésben említett adatokat és a (2) bekezdés a)-f) pontjában foglalt kérdésekre vonatkozó nyilatkozatot kell tartalmaznia, ha azokat a megállapodás nem tartalmazza. A kérelemhez az (5) bekezdés a) és b) pontjában említett mellékleteket, továbbá, a megállapodást három példányban kell csatolni.

6. §

(1) A Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a magyarországi székhelyű nemzetközi szervezetek, a külföldi kulturális intézetek, a külföldi sajtó magyarországi képviseletei, a Szakszervezetek Világszövetségéhez tartozó - magyarországi székhellyel működő - szakmai szakszervezeti nemzetközi szövetségek, továbbá a külföldi érdekeltségek elhelyezési igényének kielégítésére irányuló kérelmet a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság (DTEI), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), illetőleg a Pénzintézeti Központ (PK) nyújthatja be az elhelyező hatósághoz. Ilyen esetben az elhelyező hatóság a helyiséget a DTEI, a SZOT, illetőleg a PK részére utalja ki. E szervek a helyiséget az említett külföldi szervek elhelyezésére - az elhelyező hatóság engedélye nélkül - bérbe-(albérletbe) adhatják.

(2) Az elhelyező hatóság műtermet, illetőleg erre a célra használt vagy használni kívánt más helyiséget képző- vagy iparművész elhelyezési igényének a kielégítésére szolgáló műterem céljára annak a magánszemélynek utalja ki, akit a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja használóul (bérlőül) javasolt.

7. §

(1) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az elhelyező hatóság az üres helyiséget

a) a Budapesti Irodahelyiség Elhelyező Bizottság előzetes hozzájárulásában meghatározott elhelyezési igény kielégítésére,

b) a fegyveres erők, továbbá az állami költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek elhelyezési igényének a kielégítésére - ideértve a 6. § (1) bekezdésében említett elhelyezési igényeket is -,

c) a település részletes rendezési tervében, illetőleg a jogerős területfelhasználási engedélyben megjelölt célra,

d) a szomszédos használó helyiségének Indokolt és meghatározott célú bővítésére,

e) munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára, vagy feleslegessé vált munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak a lakással rendelkező szerv elhelyezési igényének a kielégítésére,

f) képző- vagy iparművész elhelyezési igényének a kielégítésére szolgáló műterem céljára,

g) elhelyezési igény kielégítésével összefüggő kártalanításra vagy az ingatlan kezelőjét megillető, illetőleg a R. 11. §-ának (1) bekezdése alapján előnyben részesítendő elhelyezési igény kielégítésére, továbbá

h) a fővárosi, illetőleg a városi (községi) tanács rendeletében meghatározott más közérdekű célra

utalja ki, vagy a helyiségre már meghirdetett pályázat eredménytelen maradt.

(2) Ha a helyiség az (1) bekezdésben említett elhelyezési igények kielégítésére nem szükséges, illetőleg nem alkalmas, az elhelyező hatóság a helyiség hasznosítása érdekében pályázatot hirdet. A pályázati hirdetményt - a tanács hirdető tábláján és a helyiségen legalább tizenöt napig kifüggesztve - közszemlére kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a hasznosításra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám, helyrajzi szám), számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát, a kezelő nevét és címét,

b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a használat határidő nélküli vagy ideiglenes jellegét,

d) az érdekelt szakhatóságoknak a helyiség használatával kapcsolatos feltételeit és kikötéseit,

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő használó által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, portálépítés, kerítés létesítése stb.) és azok elvégzésének határnapját, továbbá a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

f) a fizetendő igénybevételi díj alsó határát, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a helyiség használati jogát - az előírt egyéb feltételek fennállása esetén - az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű igénybevételi díj fizetésére tett ajánlatot,

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

h) a pályázni jogosultak körét,

i) tájékoztatást arra, hogy ha a pályázó a helyiségben folytatható tevékenység gyakorlásához már rendelkezik másik helyiséggel, részt vehet-e a pályázaton és milyen feltételekkel, továbbá

j) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(4) Az elhelyező hatóság a pályázati hirdetményben a helyiség rendeltetését, felhasználásának célját és a használattal kapcsolatos feltételeket, az elvégzendő építési munkákat, továbbá a pályázni jogosultak körét az általa ismert elhelyezési igények és a helyiség adottságai, valamint a 9. §-ban említett szakhatóságok és más szervek állásfoglalásának a figyelembevételével határozza meg.

(5) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani; annak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését,

b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját, továbbá

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(6) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, az elhelyező hatáság a helyiség kiutalása felől a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül határoz, egyébként pályázati tárgyalást tart.

(7) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az elhelyező hatósághoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(8) Az elhelyező hatóság a pályázati tárgyaláson részt vevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű igénybevételi díj fizetésére tett ajánlatot.

(9) Ha a pályázat nyertese a kiutáló határozat meghozatala vagy jogerőre emelkedése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, az elhelyező hatóság a helyiséget a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű igénybevételi díj fizetési ajánlatot tevő pályázó részére - kérelmére - utalja ki.

(10) Ha a (9) bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott összegű igénybevételi díj 5%-ának megfelelő, legfeljebb azonban 50 000 Ft összegű eljárási költséget kell fizetnie.

(A R. 9. §-ához)

8. §

(1) A helyiségnorma alkalmazása az államhatalmi szervek, a fegyveres erők, továbbá a bíróságok és az ügyészségek tekintetében nem kötelező.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami és nem állami szervek tekintetében a helyiségnorma alkalmazásának a kötelezettsége alól - az érdekelt használó indokolt kérelmére - 500 m2-t meghaladó alapterületű irodahelyiségre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, egyébként pedig a fővárosi (megyei) tanácselnök felmentést adhat.

(3) A helyiségnorma szerint járó irodahelyiségterület számításánál

a) a nem irodai célra szolgáló helyiségeket

b) az ügyfelek tartózkodására szolgáló helyiségeket, továbbá

c) az irodahelyiségek hat métert meghaladó traktusmélységét

figyelmen kívül kell hagyni; ilyen helyiségek azonban csak a legszükségesebb mértékben lehetnek a használó használatában.

9. §

(1) Az elhelyező hatóság területigénnyel járó beruházás elhelyezése céljára kiutaló, illetőleg engedélyező határozatot csak jogerős területfelhasználási engedély alapján, az abban kijelölt területre adhat ki.

(2) Az elhelyező hatóság

a) a fegyveres erők feladatainak ellátására szolgáló helyiséget csak az érintett fegyveres erők felügyeletét ellátó minisztérium,

b) műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben levő helyiséget csak a műemlékvédelem érdekeit biztosító feltételekkel és a műemléki hatóság,

c) üzlet- vagy műhely helyiséget a tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi, illetőleg ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

d) közforgalmú közlekedési vállalat telephelyén, postai és távközlési üzem területén levő helyiséget csak a vállalat illetőleg az üzem felügyeleti szerve,

e) művelődési, oktatási intézményben levő helyiséget más célra csak az intézmény felügyeleti szerve,

f) sportlétesítményt nem testnevelés és sportolás céljára csak a testnevelési és sportmozgalom érdekeit biztosító feltételek (pl. új sportlétesítmény létesítése) kikötésével és az Országos Testnevelési és Sporthivatal - a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló, továbbá a Magyar Honvédelmi Szövetség által használt ingatlan esetében a Honvédelmi Minisztérium - egyetértésével,

g) lakással össze nem függő műtermet vagy ilyen célra kiutalt más helyiséget csak a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja,

h) polgári védelem (életvédelem) céljára épített vagy ilyen célra hatóságilag kijelölt helyiséget (óvóhelyet) a rendeltetésétől eltérő célra csak ideiglenes jelleggel, az arra vonatkozó külön jogszabályban előírt feltételekkel és az illetékes polgári védelmi parancsnokság, továbbá a műszaki mentő- és óvóhely szakszolgálati parancsnokság,

i) egyházi - nem a vallás gyakorlására, illetőleg kegyeleti célokra szolgáló - helyiséget a fővárosi, illetőleg megyei egyházügyi titkár hozzájárulásával, továbbá helyiséget

j) a helyiség jogszerű használójának - ideértve a helyiségben visszamaradt bérlőtársat is -, valamint

k) az ingatlan kezelőjének a meghallgatásával vehet igénybe.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a helyiség kiutalása, illetőleg az engedélyezés során is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a helyiség kiutalása, illetőleg az engedélyezés a településrendezés és -fejlesztés érdekeit érinti, továbbá olyan esetekben, amikor nincs szükség területfelhasználási engedélyre, de a tervezett használat a helyiség rendeltetésétől vagy, az eddigi használat módjától eltér, vagy pedig a kiutalás következtében építési munkák elvégzése válik szükségessé, az elhelyező hatóságnak az érdekelt (építésügyi, egészségügyi, tűzvédelmi stb.) hatóság hozzájárulását is előzetesen meg kell szereznie.

(5) Ha az elhelyező hatóság a fővárosban a Budapesti Irodahelyiség Elhelyező Bizottságnak a külön jogszabályban előírt hozzájárulásához kötött elhelyezési ügyben jár el, előzetesen ezt a hozzájárulást is meg kell szereznie.

(6) Ha az elhelyezés ügyében a fővárosban első fokon a kizárólagos illetékességgel kijelölt első fokú elhelyező hatóság jár el, a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie a helyiség fekvése szerint illetékes fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének a véleményét.

(7) A kezelőnek a meghallgatása során különösen arról kell nyilatkoznia, hogy

a) az eljárással érintett helyiségre van-e indokolt igénye,

b) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez milyen építési munkák elvégzését tartja szükségesnek, továbbá

c) a használati jog változása nem sérti-e a többi használó jogos érdekeit.

(A R. 12. §-ához)

10. §

(1) A lakáspótlási kötelezettség az igénylőt terheli.

(2) A lakáspótlás történhet ugyanabban vagy - az elhelyező hatóságnak az elhelyezés ügyében hozott határozatában megnevezett - más városban (községben), legalább azonos komfortfokozatú és szobaszámú

a) új lakás felépítésével, más célra használt helyiségnek lakás céljára történő átalakításával, romos vagy életveszélyes, lakás helyreállításával;

b) új lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek a helyi tanács fejlesztési alapja részére történő átadásával;

c) új lakásnak az igénybe vett lakás használója (bérlője) által átvállalt - az elhelyező hatóság határozatában megállapított határidőre elvégzendő - felépítésével. Ha azonban ilyen esetben az új lakás felépítése a megállapított határidőre nem történik meg, a lakáspótlásról az új használó köteles gondoskodni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi fedezet csak lakáspótlás céljára használható fel.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a R. 9. §-ának (3) bekezdésében említett helyiségpótlási kötelezettség teljesítése során is megfelelően alkalmazni kell.

(A R. 15. §-ához)

11. §

(1) Ha az elhelyező hatóság a lakosság ellátásai szolgáló üzlet- vagy műhelyhelyiséget vesz igénybe, annak megítéléséhez, hogy a kártalanításként kiutalni kívánt cserehelyiség a tevékenység folytatására alkalmas-e, a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari feladatot ellátó szakigazgatási szervének, továbbá magánkereskedő és kisiparos esetében az illetékes érdekképviseleti szervnek a véleményét is ki kell kérnie.

(2) Az igénylő köteles a részére kiutalt helyiség elfoglalása előtt a cserehelyiséget - az igénybe vett helyiség felszereltségének figyelembevételével - használatra alkalmassá tenni. Ha az ehhez szükséges munkálatok határidőre történő elvégzését - az igénylővel kötött megállapodás alapján - a kártalanításra jogosult használó átvállalja, az igénylőt a költségek viselésére, a kártalanításra jogosultat pedig a munkálatok elvégzésére és a helyiségnek a vállalt határidőre történő kiürítésére kell kötelezni.

(3) Az igénylő köteles a kártalanításra Jogosult használónak pénzben megtéríteni az igénybevétel következtében igazoltan felmerült (pl. költözködési) költségeit, esetleges zöldkárát, az igénybe vett helyiséghez fűződő egyéb jogainak ellenértékét, továbbá az igénybe vett helyiség és az azonos minőségű cserehelyiség bére közötti, legfeljebb öt évi különbözetet.

(4) Ha a kártalanításra jogosult használó részére adott cserehelyiség a nagyságára, fekvésére, állapotára, felszereltségére tekintettel kisebb vagy nagyobb értékű, mint amilyenre a kártalanításra jogosult igényt tarthat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az igénybe vett helyiség és a kártalanításként adott cserehelyiség értékkülönbözetét - állami költségvetési szervek közötti átadás-átvétel esetének kivételével - pénzben meg kell téríteni.

12. §

(1) Ha a kártalanításra jogosult használó cserehelyiségre nem tart, illetőleg nem tarthat igényt és a tőle igénybe vett helyiséget kiüríti, részére pénzbeli kártalanítást kell adni.

(2) A kártalanításra jogosult használót az indokolt szükségletét meghaladó olyan helyiség igénybevétele esetén, amelyet a saját szükségletének kielégítésére és a saját költségén maga létesített, illetőleg szerzett meg vásárlás vagy kisajátítás útján, vagy pedig a használati jogának megszerzéséért kártalanítást, igénybevételi díjat, vagy pénzbeli térítést (ellenértéket) fizetett, pénzbeli kártalanítás címén legfeljebb a létesítésre, illetőleg a szerzésre fordított - bérleti jogviszony esetén a használó által végeztetett építési munka ellenében a bérbe beszámítható költséggel csökkentett - összeg illeti meg.

(3) A pénzbeli kártalanítás mértéke a teljes alapterület után

a) nem lakás céljára használt helyiség esetében m2-enként a 10 000 Ft-ot, ha azonban a kártalanításra jogosultnak a helyiség létesítésével, illetőleg megszerzésével kapcsolatos költsége ennél magasabb, a létesítési, illetőleg a szerzési költséget, m2-enként azonban a 20 000 Ft-ot,

b) telek esetében pedig az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló jogszabály szerint hasonló telek után fizetendő igénybevételi díj mértékét

nem haladhatja meg.

(4) Ha a kártalanításra jogosult használó azért nem tart igényt cserehelyiségre, mert az elhelyezéséről más helyiség létesítésével maga gondoskodik, részére pénzbeli kártalanításként a teljes alapterület után m2-enként legfeljebb 20 000 Ft fizethető.

(5) Ha az elhelyező hatóság a helyiség határidő nélküli átengedéséhez szükséges engedély megadását jogerősen megtagadta és a helyiséget elhelyezés céljára igénybe veszi, a kártalanításra jogosult használót pénzbeli kártalanításként a megállapodásban kikötött ellenértéknek megfelelő összeg illeti meg, ez azonban m2-enként a 20 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

13. §

(1) A kártalanításra jogosult használó - ideiglenes jellegű használat esetében a bérlő (albérlő) - a helyiségben általa végzett és az igénylő (a használó) által is hasznosítható ráfordítás (felújítás) ellenértékét csak akkor és olyan mértékben igényelheti, ha az részére más címen nem térül meg. A térítés összegét az összes körülmény (a ráfordítás összege, avulása, hasznosíthatósága stb.) figyelembevételével kell megállapítani

(2) Ha a ráfordítást az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségével végezték, a ráfordítás nem téríthető meg. Ha az eredeti állapotot azért nem állították helyre, mert a helyiséget az igénylő az átalakított állapotban kívánja használatba Venni, az említett kötelezettség az új használót terheli.

14. §

(1) A kártalanításra jogosult használó részére szükséges cserelakásról az igénylő - a lakáspótlási kötelezettség teljesítése útján létesített lakás felhasználásával vagy más lakás biztosításával - köteles gondoskodni.

(2) Ha a kártalanításra jogosult használó cserelakásra nem tart igényt, részére az igénybe vett lakásért pénzbeli kártalanítás jár. A pénzbeli kártalanítás összege azonos azzal a térítéssel, amelyre az állami lakás bérlője jogosult akkor, ha a lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára lemond, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap. A pénzbeli kártalanítás megállapítása során szükséglakás, továbbá lakásnak nem minősülő, de ténylegesen lakás vagy más emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiség esetén az egyszobás, félkomfortos tanácsi bérlakásra megállapítható térítést kell alapul venni.

(3) Ha a kártalanításra jogosult használó (bérlő) a lakáspótlást új lakás felépítése útján átvállalta, részére a (2) bekezdés szerint járó pénzbeli kártalanítás kétszereséig terjedő összeg fizethető. Ez az összeg a 11. § (3) bekezdése alapján tovább nem növelhető. Ha a kártalanításra jogosult használó az általa átvállalt lakáspótlási kötelezettséget nem teljesíti, őt csak a (2) bekezdés szerinti összeg illeti meg.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben az igénylő a kártalanításra jogosult használó részére járó pénzbeli kártalanításnak a (2) bekezdés szerinti összeget meghaladó részét az Országos Takarékpénztárhoz köteles befizetni. Az Országos Takarékpénztár ezt az összeget csak a kártalanításra jogosult használó lakásépítése céljára számolhatja el; az ilyen címen el nem számolható összeget az Országos Takarékpénztárnak az igénylő részére vissza kell fizetnie.

(5) Ha az igénylő a kártalanításra jogosult használó elhelyezéséről - a vele való megegyezés alapján - cserelakás helyett tanácsi értékesítésű lakás, illetőleg gazdálkodó szervezet által értékesítés céljára épített lakás biztosítása útján gondoskodik, az említett lakások értékesítésére vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen esetben a kártalanításra jogosult használó köteles a pénzbeli kártalanítást a lakás tulajdonjogának a megszerzésére fordítani.

(A R. 18. §-ához)

15. §

(1) Az igénybevételi díj összegét a pénzbeli kártalanítás mértékére vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) A helyiség pályázati rendszer keretében történő kiutalása során az igénybevételi díj mértékének felső határa túlléphető, alsó határa pedig

a) új vagy felújított helyiség esetében a létesítési, illetőleg felújítási költség,

b) a hivatalból indított eljárás során igénybe vett helyiség esetében az előző használót megillető kártalanítás összege,

c) a használati jogról az elhelyező hatóság javára történt lemondás folytán megüresedett helyiség esetében pedig a használót megillető - vita esetén az elhelyező hatóság által felajánlott - pénzbeli térítés összege.

(3) Az elhelyező hatóság az igénybevételi díj megfizetésére - a kijelölt használó indokolt kérelmére - részletfizetési kedvezményt, illetőleg fizetési halasztást engedélyezhet.

(4) Az igénybevételi díj megfizetése legkésőbb a helyiség elfoglalására - bérleti jogviszony keletkezése esetén a bérleti szerződés megkötésére - megállapított határnapon, illetőleg a részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást engedélyező határozat szerint válik esedékessé.

(5) Az igénybevételi díjra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a helyiségben végzett tevékenységet a 20. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a megszűnt munkaközösség (alkotóközösség polgári jogi társaság, illetőleg építőközösség) olyan volt tagja folytatja a saját jogán, aki korábban nem volt a helyiség jogszerű használója.

(A R. 19. §-ához)

16. §

(1) A használati jogról az elhelyező hatóság javára történő lemondás esetén járó pénzbeli térítés összegét a helyiség fekvése, nagysága, műszaki állapota, felszereltsége és újrahasznosítási lehetősége mérlegelésével kell megállapítani, az azonban m2-enként a 20 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) A pénzbeli térítést - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a lemondás elfogadását követően, attól a naptól számított tizenöt napon belül kell egy összegben a használó részére, kifizetni, amikor a helyiséget kiürítve, tisztán és használatra alkalmas állapotban az ingatlan kezelőjének (a bérbeadónak) visszaadta, vagy - ha az ingatlant maga kezelte - az elhelyező hatóság rendelkezésére bocsátotta.

(A R. 20. §-ához)

17. §

(1) A kiutaló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a helyiség fekvési helyét, alapterületét, számát, továbbá az ingatlan kezelőjének és az eddigi használónak a nevét és címét,

b) a helyiség kijelölt új (esetleg közös) használójának (használóinak) a nevét és címét,

c) a helyiség átadásának, továbbá elfoglalásának a határnapját,

d) a kiutalás jellegét (azt, hogy a kiutalás határozatlan időre vagy ideiglenes jelleggel történik-e), ideiglenes jellegű kiutalás esetében meghatározva, hogy a használati jog mely időpontig vagy milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

e) a helyiség használatának célját (iroda, üzlet, műhely, műterem, garázs stb.) megjelölve a rendeltetését is,

f) a használó által a saját költségén a helyiség használatra alkalmassá tételéhez vagy egyébként elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, portálépítés, kerítés létesítése stb.) és azok elvégzésének határnapját, továbbá a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

g) azokat a feltételeket, amelyeket az érdekelt szakhatóságok a helyiség igénybevételével, illetőleg kiutalásával kapcsolatos állásfoglalásukban (hozzájárulásukban) kikötöttek,

h) az esetleges helyiség- (lakás-) pótlási kötelezettséget, továbbá ennek módját, mértékét, teljesítésének határnapját és a kötelezett nevét és címét,

i) a volt használó kártalanítási igényének kizárását, illetőleg az őt megillető kártalanítás módját, mértékét és teljesítésének határnapját, továbbá a kártalanításra kötelezett nevét és címét,

j) a kártalanításként adott cserehelyiség (cserelakás) kiutalása felől hozott rendelkezést,

k) az igénybevételi díj-fizetési kötelezettséget, annak mértékét, határnapját, továbbá az esetleges részletfizetés, illetőleg fizetési halasztás engedélyezését,

l) az ingatlan műszaki és ingatlannyilvántartási megosztása vagy egyéb telekalakítás esetében az annak engedélyezése felől hozott döntést, feltüntetve az ingatlanyilvántartási helyrajzi számot is,

m) állami szerv vagy társadalmi szervezet részére kiutalt helyiség esetében az ingatlan kezelésbeadása, illetőleg a kezelés megosztása felől hozott döntést,

n) több igénylő esetében - a pályázati rendszerben történő kiutalás esetének kivételével - az elutasított igénylők nevét és címét.

(2) A határozat rendelkező részének figyelmeztetést is kell tartalmaznia arra nézve, hogy

a) ha az új használó az ingatlannak nem kezelője, a kezelővel (a bérbeadóval) a helyiség elfoglalása előtt bérleti szerződést, illetőleg több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt ingatlan esetében a kezelővel a használat feltételeit megállapító megállapodást kell kötnie,

b) ha az új használó az előírt határnapig a helyiséget nem foglalja el a kiutalás érvényét veszti,

c) a határozat építési munkák elvégzésére nem jogosít, ahhoz az ingatlan kezelőjének a hozzájárulása - az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges,

d) a helyiség más részére határozatlan időre szóló használatra átengedéséhez, ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe) adásához, illetőleg cseréjéhez - a R. 4. §-ának (2)-(4) bekezdésében említett esetek kivételével -, továbbá más célra való felhasználásához az elhelyező hatóság engedélye szükséges, s ha a használó azt engedély nélkül teszi, a helyiség tőle igénybe vehető,

e) ha a használó a helyiséget az előírt határnapon belül nem foglalja el, illetőleg az vagy annak egy része részére feleslegessé válik, továbbá, ha a használati joga megszűnik, köteles ezt a körülményt az elhelyező hatósághoz tizenöt napon belül bejelenteni és egyidejűleg közölni, hogy a feleslegessé válás esetében a használati jogáról lemond-e az elhelyező hatóság javára, vagy pedig a bejelentéstől számított hatvan napon belül élni kíván a R. 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában említett más módon való hasznosítás lehetőségével,

f) az ideiglenes jellegű használati jog az előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkezésével megszűnik, és a használó a helyiséget a saját költségén köteles kiüríteni.

(3) A helyiség határozatlan időre szóló használatra átengedéséhez, illetőleg cseréjéhez szükséges engedély ügyében hozott határozat rendelkező részének a tartalmára az (1) bekezdés a)-h) és l) pontjának, továbbá a (2) bekezdés a)-e) pontjának a rendelkezései megfelelően irányadók.

(4) A határozatot az ingatlan kezelőjével is közölni kell.

(5) A határozat jogerőre emelkedése után - az (1) bekezdés l) és m) pontja esetében - az elhelyező hatóságnak a jogerős határozat és a megosztási vázrajz két-két példányának csatolásával meg kell keresnie a földhivatalt az ingatlan, illetőleg az ennek kezelője tekintetében bekövetkezett változás ingatlannyilvántartási keresztülvezetése céljából.

(A R. 21. §-ához)

18. §

A helyiségre vonatkozó bérleti szerződés, illetőleg a használat feltételeit megállapító megállapodás csak akkor köthető meg, ha a használó a bérbeadónál, illetőleg a kezelőnél igazolja, hogy a kiutaló határozat szerint esedékes igénybevételi díjat vagy díjrészletet megfizette.

(A R. 22. §-ához)

19. §

(1) Az elhelyező hatóság engedélyét a helyiség más célra történő felhasználásához akkor is kérni kell, ha a jogszerű használó a használati jogát 1969. január 1. napját megelőző időben az elhelyező hatóság határozata nélkül szerezte meg, és a folyamatosan fennálló használat céljától kíván eltérni.

(2) A helyiség más célra történő felhasználásához szükséges engedély megadása során a 8-9. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(A R. 23. §-ához)

20. §

(1) A bejelentési kötelezettség teljesítésének a batáridejét a R. 23. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében a használatba vétel, illetőleg elfoglalás napjától, d)-f) pontja esetében pedig az ott említett kötelezettség teljesítésének napjától, illetőleg nem teljesítés esetén a teljesítésre előírt határnaptól kell számítani.

(2) A R. 23. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha az állampolgárok jogi személyiséggel nem rendelkező munkaközössége (alkotóközössége), polgári jogi társasága vagy építőközössége

a) a tagja által használt helyiségben kezdi meg és folytatja a tevékenységét, illetőleg

b) megszűnése esetén az általa használt helyiségben végzett tevékenységet saját jogán a volt tagja folytatja.

(3) Az állami szerv és a nem állami szerv irodai elhelyezésének a R. 23. §-ának (3) bekezdésében említett adatait az elhelyező hatósággal az e rendelet melléklete szerinti adatlapon kell közölni.

(A R. 24. §-ához)

21. §

A R. 24. §-ában említett igénybevételi díj összegének és megfizetése feltételeinek a meghatározása során a 15. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(A R. 25. §-ához)

22. §

(1) Az elhelyező hatóságnak a helyiséget az első intézkedése alkalmával nyilvántartásba kell vennie, és abban folyamatosan rögzítenie kell a helyiségre vonatkozó olyan lényeges adatokat és körülményeket, amelyek ismerete az elhelyező hatósági intézkedések szempontjából szükséges.

(2) Az elhelyező hatóság a helyiség használóját, illetőleg az ingatlan kezelőjét a nyilvántartáshoz szükséges adatok és munkarészek szolgáltatására kötelezheti.

(A R. 28. §-ához)

23. §

(1) A nem állami szervnek a nem lakás céljára felhasznált lakás megfelelő pótlásáról a 10. § (2) bekezdése szerint - a felhasználás napjától számított - két éven belül kell gondoskodnia.

(2) A nem állami szerv köteles a lakás felhasználására irányuló szándékát, annak időpontját, továbbá a lakáspótlás tervezett módját, mértékét, és határnapját a lakás fekvése szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnak előzetesen bejelenteni.

(3) A lakásügyi hatóság a bejelentést tudomásul veszi, illetőleg - ha a tervezett lakáspótlás az (1) bekezdés rendelkezéseinek nem felel meg - a lakáspótlás módját, mértékét és határnapját a bejelentéstől eltérően állapítja meg és egyidejűleg a nem állami szervet a lakás pótlására kötelezi.

(4) A lakásügyi hatóság a lakáspótlás határnapját a nem állami szerv indokolt kérelmére legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

(5) Ha a lakáspótlásról a kötelezett nem vagy nem megfelelően gondoskodott, a lakásügyi hatóság

a) a nem állami szervvel szemben a végrehajtást foganatosítja, vagy ha ez nem célravezető,

b) a nem állami szervet a felhasznált lakással azonos szobaszámú és felszereltségű új lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek a helyi tanács fejlesztési alapja részére történő átadására kötelezi.

(A R. 32. §-ához)

24. §

(1) Ez a rendelet 1984. október 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő elhelyezési ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A fővárosban az elhelyezési ügyekben első fokon 1985. december 31. napjáig - 2. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően -

a) az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek és a telkek tekintetében - az irodahelyiségek kivételével - a kerületi

b) az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek, a bármekkora alapterületű irodahelyiségek, továbbá a lakások és a lakás céljára használt más helyiségek tekintetében, valamint a több kerületet érintő azonos elhelyezés ügyében pedig a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) - a közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4/1969. (I. 23.) ÉVM számú rendelet, továbbá az ezt módosító 3/1972. (III. 23.) ÉVM számú, 13/1972. (IX. 1.) ÉVM számú. 8/1981. (II.14.) ÉVM számú és 32/1982. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet,

- a lakásépítéssel kapcsolatban szanálandó nem lakás jellegű létesítmények értékének meghatározásáról szóló 9/1969. (V. 25.) ÉVM-PM számú együttes rendelet

- a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 13. §-a (2) bekezdése a) pontjának a "vagy a város (község) rendezési tervművelet területfelhasználási előírásaival ellentétesen" szövegrésze

hatályát veszti.

b) a személygépkocsi-tárolók építésének egyes kérdéseiről szóló 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kezelő a garázsra csak azzal köthet bérleti szerződést, akit az elhelyező hatóság a garázs bérlőjéül előzetesen kijelölt.";

c) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Rendeltetésellenes a használat, ha a bérlő)

"e) a helyiséget a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok szerint rendeltetéstől eltérő használatnak minősülő célra, illetőleg módon használja.";

d) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (I. 19.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 2/1972. (I. 19.) ÉVM számú rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség: a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó minden állami tulajdonban álló helyiség, továbbá a raktárgazdálkodásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó raktár."

(4) Ez a rendelet nem érinti a polgári védelmi helyiségek ideiglenes hasznosításáról szóló 10/1976. (II. 26.) ÉVM számú rendelet hatályát.

(5) A magánszemélyek elhelyezési igényeinek a kielégítéséhez szükséges nem lakás céljára szolgáló (pl. üzlet, műhely, műterem) helyiségek állami tulajdonban álló ingatlanon történő építése esetén is a 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 8/1984. (IV. 15.) ÉVM rendelethez

Tájékoztató az adatlap kitöltéséhez

1. Az 1. pontnál a használó szerv központjának a címét kell megadni.

2. A 3. pontnál

a) az irodai célra használt helyiségek címéhez az irodahelyiségek összesített adatait épületenként külön-külön kell megadni, illetőleg ha a használó szerv nem az egész épületet használja, az irodahelyiség épületen belüli fekvését kell megjelölni;

b) a használati jog szerzésének módjánál az elhelyező hatóság kiutaló (engedélyező) határozatának számát, illetőleg azt az eljárást (kisajátítás, vétel, saját beruházás stb.) kell feltüntetni, amelyen a használat alapul;

e) a használat jogcíménél a kezelői bérlői, illetőleg albérlői, továbbá nem állami szerv esetében a tulajdoni jogállást kell feltüntetni;

d) a használat jellegénél a határidő nélküli használati jogot, ideiglenes jellegű használat esetén pedig a használati határidőt vagy feltételt kell megjelölni;

e) irodahelyiségként a ténylegesen iroda céljára használt helyiségek adatait kell megadni, tekintet nélkül arra, hogy ez a használati mód a helyiség korábbi rendeltetésétől (létesítésének céljától) eltér-e, vagy sem. Eltérés esetén a megjegyzésben a helyiség rendeltetését is fel kell tüntetni;

f) az egyéb helyiségek között a nem irodai célra szolgáló, de a használó szerv feladatszerű működéséhez szükséges önálló rendeltetésű helyiséget (tanácsterem, irattár, sokszorosító, raktár, étterem stb.) kell felvenni, a mellékhelyiségek és a közlekedési helyiségek kivételével.

3. A 4. pontnál a bejelentés időpontjában fennálló, a statisztikai adatszolgáltatásnál figyelembe vett engedélyezett létszámot kell közölni; a nem irodai dolgozók létszámát az egyéb helyiségekben dolgozó személyek (irattáros, könyvtáros stb.) létszámával együtt kell megadni.