4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás

az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény végrehajtása érdekében, figyelemmel a törvény 157. §-ára, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésére - az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembe vételével, a 11. §-ban, a 17. § (2) bekezdésében és a 28. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket illetően az érdek-képviseleti szervek egyetértésével - a következő utasítást adom ki:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § Az utasítás hatálya kiterjed az ügyészség által foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.

1/A. §[1] Az utasítás alkalmazásában járási ügyészségen a járási szintű ügyészséget is érteni kell.

2. § (1) Tisztviselői munkakör különösen:

a) az ügyészségi megbízott,

b) az ügyészségi kezelőirodát vezető, valamint az egyszemélyes kezelőiroda teljes tevékenységét egyedül ellátó ügyészségi alkalmazott,

c) az informatikus,

d) a statisztikus,

e) a bűnügyi technikus,

f) a könyvtáros,

g) a műszaki ügyintéző,

h) a gazdasági ügyintéző, ideértve a pénzügyi, az adóügyi, a társadalombiztosítási, a költségvetési ügyintéző, a bérelszámoló, a számviteli ügyintéző,

i) a belső ellenőr,

j) a személyügyi, a továbbképzési ügyintéző,

k) a nemzetközi ügyintéző,

l) a fordító,

m) az irattáros,

n) a gépjármű ügyintéző,

o) az asszisztens, a személyi asszisztens,

p) a titkárnő,

q) a minősített irat kezelő,

r) a létesítmény üzemeltető, a gondnok,

s) a recepciós,

t) a munkabiztonsági- és tűzvédelmi referens munkaköre.

(2) Írnoki munkakör különösen:

a) a beosztott irodai alkalmazott, valamint

b) a gépíró, szövegszerkesztő

munkaköre.

(3) Összetett munkakör esetén az ügyészségi alkalmazott tevékenységét a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatainak jellege alapján kell minősíteni.

(4)[2] A tisztviselői munkakörök betöltésének jogszabályban nem említett feltétele[3]

a) az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) kutatója esetében a munkakör jellege szerint megkívánt egyetemi, főiskolai végzettség,

b) a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselők esetében

ba)[4] főtitkár, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, legfőbb ügyészségi osztályvezető és osztályvezetőhelyettes, az OKRI osztályvezetője és osztályvezető-helyettese, fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi osztályvezető esetében szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség,

bb) legfőbb ügyészségi csoportvezető, fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi osztályvezető-helyettes, csoportvezető esetében

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

c) más (informatikai, pénzügyi, gazdálkodási, műszaki, nemzetközi, titkársági, igazgatási, munkaügyi, személyügyi) tisztviselők esetében[5]

ca) informatikai munkakörökben

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

cb) műszaki, munkabiztonsági és tűzvédelmi, valamint bűnügyi technikus munkakörökben

- szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy

- szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

cc) személyügyi, munkaügyi, továbbképzési munkakörökben

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

cd) nemzetközi munkakörökben

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, valamint legalább egy idegen nyelvből szerzett legalább középfokú nyelvvizsga,

ce) költségvetési ügyintézői, könyvelői, továbbá bér-, létszám- és társadalombiztosítási, belső ellenőri munkakörökben

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

cf) üdülővezetői, recepciós munkakörökben

- szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy

- szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

cg) titkárnői munkakörben

- szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

ch) könyvtáros, irattáros munkakörökben

- szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy

- középfokú iskolai végzettség és emelt szintű szakirányú szakképesítés, vagy

- középfokú iskolai végzettség és középfokú szakirányú szakképesítés,

ci)[6]

cj)[7]

(5)[8] Azt az ügyészségi alkalmazottat, aki a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a képesítés megszerzésének várható időtartamára határozott időre lehet kinevezni, illetve kinevezését - hozzájárulásával -a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 123. § (3) bekezdése alapján határozott időtartamra kell módosítani.

2/A. §[9] (1) Ha a tisztviselő, írnok a munkakörében több feladatot lát el, a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatköre ellátására előírt képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) Egyes tisztviselői és írnoki munkakörök ellátásához szükséges - az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó - vizsgakövetelmények a következők:

a) a titkárnői, az igazgatási és az irodavezetői, valamint az ügyviteli irodai munkakörökben ügyészségi ügyviteli vizsga,

b) a statisztikai feladatot ellátó informatikai munkakörökben ügyészségi statisztikai vizsga,

c) a titkos ügykezelői munkakörökben titkos ügykezelői vizsga.

3. § (1)[10] A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:

a) a legfőbb ügyész: a legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető, az OKRI igazgatója, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazott,

b) a legfőbb ügyész helyettes: a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazott,

c) a főtitkár: a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazott,

d) az OKRI igazgatója: az OKRI ügyészségi alkalmazottai,

e) a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető: a vezetése alá tartozó főosztálynak, osztálynak az ügyészségi alkalmazottai,

f) a fellebbviteli főügyész: a vezetése alá tartozó fellebbviteli főügyészség ügyészségi alkalmazottai,

g) a főügyész: a vezetése, illetve irányítása alá tartozó ügyészségek ügyészségi alkalmazottai

tekintetében.

(2) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik:

a) a legfőbb ügyész helyettest kivéve az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés,

b) a mérlegelést igénylő cím adományozása,

c) a kiegészítő pótlék megállapítása,

d) a képzettségi pótlék megállapítása,

e) az idegennyelv-ismereti pótlék megállapítása,

f)[11] a kiemelt munkakörré minősítés és kiemelt munkakörben az illetménynek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján történő megállapítása,

g)[12] a kisebb járási ügyészségi irodavezető részére az illetményalap 116%-át meghaladó alapilletmény megállapítása, kivéve ha az irodavezető nem vezetői beosztás esetén a III. fizetési osztály 8. fizetési fokozatába tartozna,

h)[13] a nagyobb járási ügyészség, a kiemelt járási ügyészség, a főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, valamint az OKRI irodavezetője részére az illetményalap 128%-át meghaladó alapilletmény megállapítása,

i)[14] a Legfőbb Ügyészség kivételével

ia) az osztályvezető részére az illetményalap 151%-át,

ib) a csoportvezető részére az illetményalap 128%-át meghaladó alapilletmény

megállapítása,

j) állami kitüntetés adományozásának kezdeményezése,

k) nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése.

(3)[15] Az Üjt. 136. § (2) bekezdés f) pontjának figyelembevétele a munkaidő nagyobb részében

a) ügyészségi nyomozási cselekményeket végző tisztviselő,

b) az ügyészségi nyomozásban jegyzőkönyvet vezető tisztviselő és írnok

esetében nem mellőzhető.

3/A. §[16] (1) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező tisztviselő a III. fizetési osztályba akkor sorolható, ha végzettsége, szakképesítése és a nem pályakezdő tisztviselő esetében az ügyészségen, illetve más munkáltatónál szerzett tapasztalata biztosítja a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai követelményeknek való megfelelését.

(2) A szakmai követelményeknek való megfelelés szempontjából figyelembe kell venni a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri feladatokat.

4. § (1) A legfőbb ügyészségi alkalmazott, az OKRI igazgatója, a fellebbviteli főügyész és a főügyész esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztálya, más ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a nevében eljáró ügyészségi alkalmazott[17]

a) szerzi be a jelölttől

aa) pályázaton kívül betöltendő állásnál a kinevezés feltételeit igazoló okiratokat,

ab) pályázat esetében a pályázat kellékei közé nem tartozó, a kinevezés feltételeit igazoló okiratokat,

ac)[18] a besorolás és az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számítása szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt igazoló okiratokat,

b)[19] szerzi be a jelölttől az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f) pontjára, illetve az Üjt. 122. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjára vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványt,,

c) hívja fel a pályázót a hiány pótlására,

d) kezdeményezi a pályaalkalmassági vizsgálatot, illetve a munkaköri alkalmasság vizsgálatát,

e) keresi meg az ügyészi tanácsot vagy az ügyészségi alkalmazottak tanácsát, illetve az Üjt. 20. §-ában meghatározott ügyészségi vezetőt a hatáskörükbe tartozó személyügyi kérdésekben való véleménynyilvánítási joguk gyakorlása érdekében.

(2) Amennyiben a személyügyi döntés nem tartozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe, az (1) bekezdésben említett okiratokat a döntésre jogosulthoz történő előterjesztéséhez csatolja.

(3)[20] A pályaalkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója helyett a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály is kezdeményezheti, ha azt fontos ok szükségessé teszi. Ilyen esetben biztosítani kell azonban, hogy a vizsgálat eredményét a munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezési javaslatának megtétele előtt megismerhesse.

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, A VEZETŐK KINEVEZÉSE

5. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:

a)[21] a legfőbb ügyész nevezi ki: a legfőbb ügyész helyettes kivételével az ügyészeket, ideértve a magasabb vezető állású és vezető állású ügyészeket, a magasabb vezető állású tisztviselőket, a Legfőbb Ügyészség vezető állású tisztviselőit az irodavezetők kivételével; az OKRI kutatóit, segédmunkatársait, vezető állású tisztviselőit az irodavezetők kivételével; az alügyészeket, az ügyészségi fogalmazókat, az ügyészségi megbízottakat, valamint a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottakat;

b) a legfőbb ügyész helyettes nevezi ki: a közvetlenül hozzá beosztott, az a) pontban nem említett tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat;

c) az OKRI igazgatója nevezi ki: az OKRI-nak az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottait;

d)[22] a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztályának vezetője - a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével - nevezi ki: az a) és b) pontban nem említett legfőbb ügyészségi tisztviselőket, ideértve az irodavezetőket, írnokokat és fizikai alkalmazottakat;

e) a fellebbviteli főügyész nevezi ki: a vezetése alá tartozó, az a) pontban nem említett tisztviselőket, ideértve a vezető állású tisztviselőket, írnokokat és fizikai alkalmazottakat;

f) a főügyész nevezi ki: a vezetése és irányítása alá tartozó ügyészségek a) pontban nem említett tisztviselőit, ideértve a vezető állású tisztviselőket, írnokokat és fizikai alkalmazottakat.

(2)[23] A Fővárosi Főügyészség alá rendelt járási ügyészséghez az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó és az ügyészségi megbízott kinevezése - a vezető állású ügyész, a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség esetében az ügyész, az alügyész és az ügyészségi megbízott kivételével - az ügyészség konkrét megnevezése nélkül, változó szolgálati helyre történik. A szolgálati helyet a fővárosi főügyész jelöli ki.

(3)[24] A (2) bekezdésben nem említett járási ügyészséghez a vezető állású ügyész kivételével az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó és az ügyészségi megbízott kinevezése (kinevezés módosítása) a legfőbb ügyész előzetes egyetértésével változó, ugyanazon főügyészség irányítása alá tartozó szolgálati helyre is szólhat. A szolgálati helyet a főügyész jelöli ki.

6. § (1) Az ügyészségi alkalmazott kinevezési okiratának - az Üjt. 119. §-ában és 150. § g) pontjában írtakon túl - tartalmaznia kell:[25]

a) a munkáltató megnevezését és az ügyészségi alkalmazott nevét, továbbá az ügyészségi szolgálati viszony szempontjából lényeges adatait,

b) a kinevezés időpontját,

c) a munkakört (a munkaköri elnevezést),

d)[26] a szolgálati helyet, illetve a változó szolgálati helyeket,

e)[27] a kinevezés időtartamát,

f) részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidőt,

g) próbaidő kikötése esetén annak tartamát,

h) a besorolást a fizikai alkalmazott kivételével,

i)[28] a besorolásnál figyelembe vett szolgálati idő kezdő időpontját és a soros előrelépés időpontját,

j)[29] az alapilletményt, a pótlékokat,

k) az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottaknál a munkarendet, a munkaidőkeretet,

l) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezését.

(2) Az eskütételről esküokmányt kell kiállítani, amelyet az esküt tevő és az esküt kivevő személy ír alá.

(3)[30] Az ügyész jubileumi jutalomra jogosító ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idejének kezdő időpontját a kinevezést követő 30 napon belül kell megállapítani. A beszámítás a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjének, más esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

7. § (1) A szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező tisztviselők munkaköri elnevezése a képzettségükre utalással is kiegészíthető.

(2)[31] A járási ügyészségnél magasabb szintű ügyészségen dolgozó tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak munkaköri elnevezését a szolgálati helyük szintjére utaló jelzővel kell kiegészíteni.

(3) Az OKRI kutatóinak munkaköri elnevezéséről legfőbb ügyészi utasítás rendelkezik.

(4)[32] A Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága főosztályvezetőjének munkaköri elnevezése gazdasági főigazgató, a főosztályvezető-helyetteseké pedig pénzügyi, beszerzési, illetve műszaki igazgató.

8. § (1)[33] Az Üjt. 13. §-ának (1) bekezdése és 18. §-ának (4) bekezdése szerinti ügyészi állásokra a pályázatokat a legfőbb ügyész írja ki és nevében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály teszi közzé. Más - nem ügyészi - munkakör betöltésére a pályázatot a kinevezési jogkört gyakorló ügyészségi vezető írja ki.

(2) A Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek az Üjt. 20. §-a szerint véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület részére biztosítani kell, hogy[34]

a) megvizsgálhassa a beérkezett pályázatok érvényességét (a pályázati feltételeknek való megfelelést, a pályázati határidő megtartását),

b) megismerkedhessen a pályázókkal,

c) véleményt nyilváníthasson a pályázók alkalmasságáról.

A KINEVEZÉS MÓDOSÍTÁSA

9. § (1) A kinevezés módosítására a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - törvény keretei között - a kinevezési jogkört gyakorló vezető jogosult.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának jogkörébe tartozik, törvény keretei között:

a) az ügyész, alügyész, ügyészségi megbízott szakági és szakterületi beosztásának - ügyészek szakági beosztása esetében kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő - megváltoztatása,

b) a soron kívüli előresorolás,

c)[35] az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott esetében az alapilletménynek a fizetési fokozat alsó és felső határa közötti módosítása,

d)[36] az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő kinevezési okiratban megállapított kezdő időpontjának módosítása,

e) jogszabályi rendelkezés folytán az illetményben bekövetkező változás megállapítása,

f) fizikai alkalmazott illetményének emelése.

(3)[37] A főügyész jogkörébe tartozik az irányítása alá tartozó járási ügyészségek között azonos beosztásba történő áthelyezés a nem vezető állású ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó és az ügyészségi megbízott esetében.

(4) A kinevezési jogkör gyakorlói és a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott megállapodhatnak a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott más ügyészségi szervhez, a Legfőbb Ügyészség más szervezeti egységéhez, illetve az OKRI-hoz történő áthelyezésében.

KIRENDELÉS, ÁTIRÁNYÍTÁS

10. § (1)[38] A kirendelés az (1a)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik.

(1a)[39] A Legfőbb Ügyészségen a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kirendelése iránt a kinevezés szerinti szolgálati hely tekintetében kinevezési jogkört gyakorló intézkedik. A Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjének intézkedéséhez a kinevezés és a kirendelés szerinti munkáltatói jogkört gyakorlók egyetértése szükséges. Nem kell a kinevezés szerinti munkáltatói jogkört gyakorló egyetértése a legfőbb ügyészhez és a legfőbb ügyész helyetteshez közvetlenül beosztott tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott esetében.

(2) A főügyész jogkörébe tartozik a kirendelés, amennyiben az

a) a vezetése, illetve irányítása alá tartozó ügyészségek között történik, és nem jár az illetmény összegének megváltoztatásával, vagy

b)[40] az irányítása alá tartozó járási ügyészségről a főügyészségre történik, és célja a három hónapot meghaladóan távollévő - átlagilletményben vagy illetményben nem részesülő - főügyészségi ügyész munkakörének ellátása, vagy

c)[41] az irányítása alá tartozó járási ügyészségről olyan főügyészségi ügyészi álláshelyre történik, amely - ténylegesen vagy felmentés miatt - betöltetlen.

(3) A Legfőbb Ügyészséghez történő, három hónapot meg nem haladó tartamú kirendelés iránt a fellebbviteli főügyésznél és a főügyésznél alacsonyabb beosztású ügyészségi alkalmazott esetében - a főosztályvezető ügyész vagy a főosztályvezető, illetve a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész vagy osztályvezető kezdeményezésére, illetve egyetértésével - a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik.

11. § (1)[42] A munkáltató utasítása alapján az ügyész eredeti munkaköre helyett történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot, az eredeti munkakör mellett a más munkakörbe tartozó feladatok ellátása pedig naptári évenként a százhúsz munkanapot. Az átirányítás együttes tartama sem lehet több naptári évenként százharminc munkanapnál.

(2)[43]

(3)[44]

AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

12. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonynak a munkáltató által történő megszüntetésére, továbbá az ügyészségi szolgálati viszony más jogcímen történő megszűnésével kapcsolatos intézkedések megtételére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult.

(2) Az ügyészségi alkalmazott lemondását és rendkívüli lemondását szolgálati felettese iktatás után soron kívül köteles továbbítani a kinevezési jogkör gyakorlójához, amennyiben a munkáltatói intézkedésre nem jogosult.

13. § (1) Az Üjt. 46. §-ának (1) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenséget az 5. § (1) bekezdésének b)-f) pontjában említettek állapítják meg, ha mind a két hozzátartozó kinevezése jogkörükbe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben az Üjt. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a legfőbb ügyész állapítja meg.

MINŐSÍTÉS

13/A. §[45] (1) A következő soros minősítés megalapozásaként az esedékességét megelőző 12. és 8. hónap közötti időszakban iratvizsgálatot kell végezni a Legfőbb Ügyészség alá rendelt ügyészségre kinevezett ügyész esetében a magasabb vezető állású ügyész kivételével.

(2) Az iratvizsgálat elrendelésének feltétele, hogy a minősítéskor az elvégzéséhez szükséges feltételek [Üjt. 17. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés] várhatóan fennálljanak.

(3)[46] Az iratvizsgálat alá eső ügyész kinevezése szerinti fellebbviteli főügyészség és főügyészség minden naptári félév végéig listát készít azokról az iratvizsgálatokról, amelyeknek a legkorábbi kezdete (a minősítés esedékességét megelőző 12. hónap) az elkövetkezendő második naptári félévben esedékes. A fellebbviteli főügyészség a listát, a főügyészség a listának a legfőbb ügyészségi vizsgálattal kapcsolatos részét - a Legfőbb Ügyészség iratvizsgálat elvégzésére jogosított (illetékes) szervezeti egységének megjelölésével, elektronikus dokumentumban - három napon belül felterjeszti a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységéhez.

13/B. §[47] (1) Az iratvizsgálatnak fel kell tárni a vizsgált ügyész működésének az iratvizsgálatot közvetlenül megelőző legalább egyévi, de legfeljebb a legutóbbi minősítése, illetve minősítés hiányában ügyészi kinevezése óta folytatott anyagi és eljárásjogi jogszabály-alkalmazási gyakorlatát.

(2)[48] Az iratvizsgálatot és annak értékelését a vizsgált ügyész kinevezése szerinti közvetlenül felettes ügyészségen a vizsgált ügyésszel azonos szakágban vagy szakterületen szolgálatot teljesítő ügyész végzi (a továbbiakban: vizsgáló). A vizsgálót a közvetlenül felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészségen a vizsgált ügyész munkaköre szerint illetékes szervezeti egység vezetője jelöli ki. A Legfőbb Ügyészségen illetékes szervezeti egységet a számítógépes személyi nyilvántartásban a vizsgált ügyész elsőként megjelölt szakága, illetve szakterülete alapján kell meghatározni.

(2a)[49] Amennyiben a vizsgált ügyész kinevezése az iratvizsgálat elrendelését közvetlenül megelőző egy éven belül módosult, és szolgálati helyének változása folytán feladatait ezen időtartam alatt másik munkáltatói jogkör gyakorló vezetése, illetve irányítása alá tartozó akár azonos, akár különböző szintű ügyészségen látta el, az iratvizsgálatot minden esetben a Legfőbb Ügyészség végzi.

(2b)[50] Az iratvizsgálatot a Legfőbb Ügyészség végzi akkor is, ha az ügyész - kirendelése miatt - az iratvizsgálat esedékességekor és az azt megelőző egy év jelentős részében másik munkáltatói jogkör gyakorló vezetése, illetve irányítása alá tartozó akár azonos, akár különböző szintű ügyészségen látta el feladatait.

(2c)[51] A Legfőbb Ügyészségen teljesített munkavégzés iratai nem vonhatók iratvizsgálat alá.

(3) Vegyes szakági, illetve szakterületi feladatok esetén az iratvizsgálatban másik legfőbb ügyészségi, illetve főügyészségi szervezeti egység is közreműködhet. Az iratvizsgálatba vegyes feladatkör nélkül is bevonható a vizsgálóval azonos szervezeti egységben szolgálatot teljesítő ügyész.

(4) Az iratvizsgálat lefolytatását a közvetlenül felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységének vezetője rendeli el, és a vizsgálóval való egyeztetés után meghatározza a vizsgálat kezdő időpontját is. A felettes ügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség illetékes szervezeti egységének vezetője a vizsgálat elrendelését és megkezdésének időpontját, valamint a vizsgáló személyét a vizsgált ügyésszel és a vizsgált ügyész szolgálati helye szerinti szervezeti egység vezetőjével a vizsgálat megkezdése előtt legalább tizenöt nappal írásban közli.

(5) A vizsgáló az iratvizsgálatot a kijelölt kezdő időponttól számított hatvan napon belül befejezi, és e határidőn belül az iratvizsgálat értékelését is elvégzi.

13/C. §[52] (1) Az iratvizsgálathoz a vizsgáló a 13/B. § (1) bekezdésében meghatározott időszakból

a) kiválaszt ügyintézési típusonként, illetve ügycsoportonként legalább öt, összesen harminc, a vizsgált ügyészre szignált, az iratvizsgálat elrendelését megelőzően befejezett ügyet, és beszerzi a kiválasztott ügyek iratait (házi iratokat, szükség szerint nyomozati iratokat); és

b) beszerzi a vizsgált ügyész

ba) munkáját nevesítetten értékelő ellenőrzések megállapításait, kimutatásait,

bb) ügyérkezéseire, befejezéseire vonatkozó tevékenységi kimutatást és

bc) határidő fegyelmére vonatkozó, a vizsgált ügyész szervezeti egységénél rendelkezésre álló kimutatásokat.

(2) Vegyes szakági, illetve szakterületi feladatok esetén az ügyek arányosan képezik az iratvizsgálat tárgyát. Amennyiben a vizsgált ügyész vezető beosztású, az előadóként ellátott ügyek és a revideált ügyek ugyancsak arányosan képezik az iratvizsgálat tárgyát.

(3) A vizsgált ügyész az általa kiválasztott további, legfeljebb 5 ügyének iratvizsgálatát kérheti.

(4) A vizsgált ügyek száma csökkenthető, ha a vizsgált ügyész ügyészként előzőleg alkalmasnál magasabb szintű minősítést kapott, és az iratvizsgálat alapjául szolgáló iratokból más nem következik. A vizsgált ügyek száma ebben az esetben sem lehet kevesebb tizenötnél.

(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdés alapján kiválasztott ügyek nem alkalmasak a vizsgált ügyész jogszabályalkalmazási gyakorlatának, illetve vezető esetében a revíziós tevékenység megítélésére, a vizsgáló további ügyeket választ, tükrözve az ellátott munkakör összetettségét.

(6) Az iratvizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a vizsgált ügyész téves szakmai álláspontjára vagy mulasztására visszavezethető panasszal, kifogással éltek, ha annak helyt adtak.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott iratokat a vizsgált ügyész szolgálati helye szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt - lehetőleg vezető beosztású - ügyész bocsátja az erre vonatkozó megkeresés megérkezésétől számított tizenöt napon belül a vizsgáló rendelkezésére, megjelölve azt is, hogy - azokban az ügyekben, amelyeknek nem a vizsgált ügyész az előadója - konkrétan mely megállapítások érintik a vizsgált ügyész munkáját.

13/D. §[53] (1) A vizsgáló - ha az iratvizsgálat értékeléséhez szükségesnek tartja - a vizsgált ügyészt és a vizsgált ügyész szolgálati helyén szolgálatot teljesítő felettesét, vezető ügyész esetében a szakág szerinti főügyészhelyettest meghallgathatja, illetve a vizsgált ügyészt - a vizsgálat megkezdése után nyolc napon belül előterjesztett kérésére -meghallgatja. A vizsgáló a meghallgatásról rövid feljegyzést készít, és az iratvizsgálat házi irataiban elhelyezi.

(2) A vizsgáló a vizsgálati anyag alapján a Mellékletben foglaltak szerint értékeli az ügyész munkáját, és megállapítja az 1-5. pontra adott értékelés számtani átlaga alapján az összesített értékelést. A vizsgáló szöveges értékelést is ad, melyben a megállapításai alapját képező ügyeket, illetve a kifogásolt intézkedéseket is megjelöli. A vizsgáló indokainak megjelölésével a számtani összesített értékeléstől legfeljebb húsz százalékkal eltérhet.

(3) A vezető beosztású ügyész értékelése a (2) bekezdésben írtaktól eltérően kizárólag szövegesen történik. Ilyen esetben sem mellőzhető az összesítő értékelés.

(4) Az értékelésre a vizsgált ügyész az értékeléskor vagy az értékelő lap átvételétől számított tizenöt napon belül az összegző értékelő lapon, illetve az ahhoz csatolt pótlapon észrevételt tehet. A pótlapot az értékelő lappal együtt kell kezelni.

(5) Az észrevételt a vizsgáló az észrevétel megtételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja, és e határidőn belül korábbi megállapításait, illetve értékelését módosíthatja.

(6)[54] A vizsgáló az értékelő lap egy példányát a vizsgált ügyész, két (észrevétel esetén azzal kiegészített) példányát a vizsgált ügyész tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető számára átadja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő lap egyik példányát a helyben vezetett munkaügyi iratgyűjtőben helyezteti el, miután gondoskodott arról, hogy azt a vizsgált ügyész munkavégzési helye szerinti szervezeti egység vezetője megismerhesse. Az értékelő lap másik példányát a munkáltatói jogkör gyakorlója a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak küldi meg.

(7) A vizsgáló az észrevételre nyitva álló határidő lejártával, illetve az észrevétel megvizsgálását követően haladéktalanul gondoskodik az iratvizsgálathoz átvett iratok visszajuttatásáról.

13/E. §[55] Az iratvizsgálat a 13/A. § (1) bekezdésben írtaktól eltérően soron kívüli minősítés esetén is végezhető. Ebben az esetben a vizsgálat elrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezheti. A soron kívüli minősítést megalapozó iratvizsgálatra a 13/B-13/D. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

13/F. §[56] Az iratvizsgálat eredményét a minősítő más, a minősítésnél figyelembe veendő tényekkel és körülményekkel együttesen értékeli.

14. § (1)[57] A minősítés ismertetésénél jelen kell lennie a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály ügyészének vagy a személyügyek intézésével megbízott ügyésznek, a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész képviseletében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály főosztályvezető ügyészének vagy a Személyügyi Osztály osztályvezető ügyészének vagy csoportvezető ügyészének.

(2) A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a minősítést ismertető vezető és a minősített írja alá.

MUNKAVÉGZÉS

15. §[58] (1)[59] A munkáltatói jogkör gyakorlója - át nem ruházható hatáskörben - az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő és az OKRI kutató részére határozott időtartamra a beosztás szerinti munkaidőben - az elvégzett munkát visszaellenőrizhető módon - szolgálati helyen kívüli online munkavégzést engedélyezhet.

(2)[60] A munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen - át nem ruházható hatáskörben - az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő, az írnok és az OKRI kutató részére határozott időtartamra és megjelölt feladat elvégzésére a beosztás szerinti munkaidőben szolgálati helyen kívüli offline munkavégzést engedélyezhet.

(3)[61] Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a beosztás szerinti munkaidőt érintő szolgálati helyen kívüli munkavégzés engedélyezése a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik. Az erre irányuló indokolt kérelmet - javaslattal ellátva - a munkáltatói jogkör gyakorlója terjeszti fel a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjének.

(4) A szolgálati helyen kívüli munkavégzés engedélyezésének feltétele, hogy a távollévő ügyészségi alkalmazott munkaidőben - telefonon vagy más módon - elérhető legyen.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a kiküldetésre és más, a munkáltató által elrendelt szolgálati helyen kívüli munkavégzésre.

(6) E § alkalmazásában

a) szolgálati helyen kívüli online munkavégzésen az ügyészségi informatikai hálózathoz és szolgáltatásokhoz biztonságos távoli elérésen keresztüli hozzáférés útján történő munkavégzést,

b) szolgálati helyen kívüli offline munkavégzésen az ügyészségi informatikai hálózathoz és szolgáltatásokhoz biztonságos távoli elérésen keresztüli hozzáférés nélküli munkavégzést

kell érteni.

MUNKAIDŐ

16. § (1)[62] Az ügyészségi alkalmazottak foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőnek legfeljebb kéthavi átlagban a teljes munkaidőnek kell megfelelnie. A munkaidő számításakor az Mt. 93. §-ának (3) bekezdésében megjelölt távollétet és a keresőképtelenség időtartamát az ügyészségi alkalmazottra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(2) Eltérő munkaidő-beosztás közlése nélkül a munkaidő napi nyolc és fél óra, pénteken hat óra; a munkaidő a Legfőbb Ügyészségen hét óra harminc perckor, más szervezeti egységnél hét óra harminc perckor vagy nyolc órakor kezdődik. Az időpontot a fellebbviteli főügyész, a főügyész, az OKRI igazgatója határozza meg.

(3) Az ügyész, a magasabb vezető állású tisztviselő, az osztályvezető és az OKRI - legalább tudományos munkatárs besorolású - kutatója esetében a munkaidő nyolc óra harminc perckor kezdődik és tizenöt óra harminc percig, pénteken tizenhárom óra harminc percig tart (törzsmunkaidő). A munkaidő ezt meghaladó részét az ügyészségi alkalmazott - a munkáltatóval együttműködve, különösen a meghatározott időben elvégzendő feladatok figyelembevételével, valamint a hivatali épület nyitvatartási rendjéhez igazodva - maga osztja be munkanapokra. Az ügyészségi alkalmazottra irányadó napi munkaidő nyolc és fél óra, pénteken hat óra.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyrendben a törzsmunkaidő kezdő és befejező időpontját a tevékenység rendszerinti sürgős ellátása érdekében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően határozhatja meg.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója megvonja a munkaidő-beosztás kedvezményét, ha az ügyészségi alkalmazott a munkáját nem végzi megfelelően.

(6)[63] A munkaidő napi nyolc óra, ha a nő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig és a gyermekét egyedül nevelő férfi gyermeke hároméves koráig az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz nem járul hozzá, illetve munkaidejét nem kívánja egyenlőtlenül beosztani.

(7) A főügyész az eseti eltérő munkaidő-beosztással kapcsolatos jogkörét vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.

17. § (1)[64] Az az ügyészségi alkalmazott, aki tíz év alatti gyermekét egyedül neveli, továbbá az, aki legalább két tíz év alatti gyermeket nevel, havonta négy óra munkaidő-kedvezményre jogosult. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze és igénybe vétele nem akadályozhatja az ügyészségi alkalmazott munkaköri feladatainak ellátását. A munkaidőkedvezmény tartamára illetmény jár.

(2)[65] A gondnokok, az oktatási központban foglalkoztatottak, illetve a fizikai alkalmazottak esetében - megállapodás alapján - osztott munkaidő is megállapítható.

18. § (1)[66] A munkahelyről történő távollétet a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az általa felhatalmazott, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazott, továbbá járási ügyészségi alkalmazott esetében a járási vezető ügyész, illetve az általa felhatalmazott ügyészségi alkalmazott engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az ügyészségi alkalmazott a távollétet, ha

a) az munkavégzés céljából történik, és nem minősül kiküldetésnek, vagy

b) a munkavégzési kötelezettség alól törvény erejénél fogva mentesül

köteles az (1) bekezdésben említett személynek előzetesen bejelenteni.

RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS

19. § (1) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozik az ügyészség szervezeti egységeiben elrendelhető ügyelet, készenlét időtartamának a megállapítása.

(2)[67] A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, aki ezt a jogát a járási vezető ügyészre átruházhatja.

(3) A rendkívüli munkavégzésről - ha annak ellenértéke szabadidő vagy díjazás -, illetve az ügyeletről és a készenlétről névre szóló teljesítésigazolást kell kiállítani.

(4) Öt munkanapig a munkáltatói jogkör gyakorlója, e mérték fölött pedig a legfőbb ügyész állapíthat meg szabadidő-átalányt.

PIHENŐIDŐ

20. §[68]

21. § (1)[69] Az ügyészségi alkalmazottal minden év január 31-ig közölni kell a naptári évben járó szabadság, ezen belül az alapszabadság és jogcímenként a pótszabadság mértékét.

(2) Az ügyészségi alkalmazott szabadságának a számára kedvező időpontban történő kiadását az erre a célra rendszeresített űrlapon (bejelentő lap) igényelheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától.

(3)[70] A fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója a bejelentő lapját a legfőbb ügyész titkárságára küldi meg olyan időpontban, hogy az legkésőbb a szabadság megkezdését megelőző ötödik munkanapon megérkezzék. Előre nem ismert, rendkívüli esemény esetén a szabadság kiadása a legfőbb ügyésztől legkésőbb a megkezdésének napján is igényelhető. Ebben az esetben a bejelentőlapot kizárólag elektronikusan, legkésőbb a távollét első napján kell megküldeni.

(4)[71] A főügyész a szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogkörét a magasabb vezető állású vagy vezető állású ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.

(5)[72] A munkáltató a szabadság egynegyedét kivételesen fontos ügyészségi érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

22. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója naptári évenként 3 hónap fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet abban az esetben is, amikor azt az Mt. kötelezően nem írja elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó és az Üjt.-ben meghatározott fizetés nélküli szabadságot a legfőbb ügyész engedélyezhet.

23. §[73] A fellebbviteli főügyésznek, a főügyésznek és az OKRI igazgatójának a keresőképtelenség miatti távollétét a helyettesítésével megbízott ügyészségi vezető haladéktalanul telefonon jelzi a legfőbb ügyész titkárságának.

[74]

23/A. §[75]

TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

23/B. §[76] (1) Képzésben vagy továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) való részvétel akkor támogatható, ha a megszerzendő tudás vagy képesítés az ügyészségen hasznosítható. Az ügyészségi alkalmazott a képzésben való részvételhez a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól akkor mentesülhet, és a kiesett időre illetményre abban az esetben jogosult, ha a munkáltató kötelezte a képzésben való részvételre vagy vele tanulmányi szerződést kötött.

(2) A tanulmányi szerződésben az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további kedvezmény, így különösen regisztrációs díj, tandíj, vizsgadíj, tankönyv és egyéb oktatási segédlet árának megtérítése, utazási és szállás költség viselése biztosítható. A tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell a tanulmányi támogatás ellenében arányosan teljesítendő kötelezettségeket.

(3) A rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés

a) vizsgánként a vizsga napját is beszámítva négy munkanapot, amennyiben egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként további három munkanapot,

b) a záródolgozat vagy diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanapot

nem haladhatja meg.

(4) A rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítést a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőség szerint az ügyészségi alkalmazott kérésének megfelelően köteles biztosítani. Az ügyészségi alkalmazott az oktatási intézmény által kiadott igazolás bemutatásával köteles a munkáltatói jogkör gyakorlóját előzetesen tájékoztatni arról, hogy mely időpontban kell az oktatáson vagy a vizsgán megjelennie.

23/C. §[77] (1) A tanulmányi szerződés megkötését a legfőbb ügyész engedélyezi.

(2)[78] A munkáltatói jogkör gyakorlója a hozzá érkezett tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmet egyetértése esetén indokolt javaslattal - a szeptemberben induló képzésekre augusztus 15-ig, a februárban induló képzésekre január 15-ig - küldi meg a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjének.

(3)[79] A tanulmányi szerződést a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője köti meg.

(4)[80] A tanulmányi szerződés pénzügyi kötelezettségvállalásnak minősül, a kötelezettség teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételeket a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjével előzetesen egyezteti.

(5)[81] A tanulmányi szerződést négy példányban kell elkészíteni, egy-egy példányt az ügyészségi alkalmazott, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Gazdasági Főigazgatóság kap.

NYILVÁNTARTÁS

24. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az ügyészségi alkalmazott

a) rendes munkaidejével,

b) rendkívüli munkaidejével,

c) ügyeletével, készenlétével,

d) szabadságának kiadásával,

e) betegszabadságának igénybevételével,

f) egyéb munkaidő-kedvezményével

kapcsolatos adatok nyilvántartásáról. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az ügyészségi alkalmazott kiküldetésével és átirányításával, ezen belül eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatok ellátásával töltött idő nyilvántartásáról. Nem kell külön nyilvántartani az Üjt.-ben szabályozott vezetői megbízás időtartamát.

(3) A nyilvántartások az elévülési időig nem selejtezhetők.

A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSRA, ILLETVE SÉRELEMDÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK[82]

25. § (1)[83] A fegyelmi eljárást elrendelő határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont részére történő közléssel egyidejűleg a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak is megküldi.

(2)[84] Ha az Üjt. 85. §-a (1) bekezdésének b)-f) pontjában említett fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó mérlegelési jogkörbe tartozó állásából való felfüggesztését tartja indokoltnak, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz címzett előterjesztéséhez a határozat tervezetét is csatolja.

(3)[85] Ha a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető a tisztviselő, az írnok, a fizikai alkalmazott állásából való felfüggesztését, illetve velük szemben az Üjt. 84. §-a (1) bekezdésének d)-g) pontjában, illetve 148. §-ának c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabását tartja indokoltnak, de a fegyelmi eljárás alá vont személy nem tartozik kinevezési jogkörébe, a felfüggesztés, illetve e büntetések valamelyikének alkalmazása iránt a kinevezési jogkört gyakorló ügyészségi vezetőnek kell javaslatot tennie. A munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatához a határozat tervezetét és a fegyelmi eljárás iratait is csatolja.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészségi alkalmazott állásából való felfüggesztéséről hozott határozatát az eljárás alá vonttal történő közléssel egyidejűleg a Gazdasági Főigazgatóságnak is megküldi.

(5)[86] Az Üjt. 85. §-a (1) bekezdésének b)-f) pontjában említett fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi határozat-tervezetet készít, ha az általa indokoltnak tartott fegyelmi büntetés kiszabására a legfőbb ügyész jogosult. A határozat-tervezetet és a fegyelmi eljárás iratait a fegyelmi jogkör gyakorlója a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak küldi meg.

26. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyészségi alkalmazottal kötött megállapodásban rögzíti a leltárhiányért való felelősség megállapításához szükséges feltételeket.

27. § (1)[87] A jogerőre emelkedett írásbeli figyelmeztetést, fegyelmi, kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét - az Üjt. 84. §-a (1) bekezdésének c)-g) pontjában, illetve 148. §-ának c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések kiszabása, továbbá kártérítésre, valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezés esetén - a Gazdasági Főigazgatóságnak is meg kell küldeni.

(2)[88] A fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítést kimondó határozatot a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, a határozat rendelkező részét pedig az (1) bekezdésben említett esetekben a Gazdasági Főigazgatóságnak is meg kell küldeni.

A GÉPKOCSIVEZETŐK ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

28. § (1) A gépkocsivezetők munkaköre - törvényben előírt feltételek fennállása esetén - készenléti jellegű.

(2) Készenléti jellegű munkakörben - megállapodás esetén - a munkaidő napi kilenc óra, a Legfőbb Ügyészségen napi tíz óra.

(3)[89] A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott gépkocsivezetők esetében a munkaidőnek négy hónap átlagában kell a teljes munkaidőnek megfelelnie.

(4) A gépkocsivezetők részére a munkaidő-beosztást legalább három nappal korábban, legalább három napra kell közölni.

29. § (1) A gépkocsivezető a napi munkafelvételt megelőzően köteles alávetni magát alkoholdetektoros vizsgálatnak, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az ellenőrzéstől munkaszervezési okból vagy írásban más okból eltekint.

(2) A gépkocsivezető akkor veheti fel a munkát, ha az alkoholdetektor alkoholfogyasztást nem mutat ki.

(3) Ha az alkoholdetektor által kimutatott érték meghaladja a 0,1 mg/l értéket, el kell rendelni a gépkocsivezető véralkohol vizsgálatát.

30. § (1) A gépkocsivezetőknek a fuvarteljesítményüket menetlevélen kell rögzíteniük. A menetlevél vezetésének részletes szabályait a Gazdasági Főigazgatóság vezetője állapítja meg.

(2)[90] Az (1) bekezdésben említett rendelkezés nem vonatkozik a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár mellé beosztott gépkocsivezetőkre.

(3) A menetlevélen rögzített indulás és érkezés közötti időtartamon felül, ha a gépkocsi mosása az indulás előtt vagy a visszaérkezés után szükséges és azt a gépkocsivezető végzi, fél órát lehet munkaidőként elszámolni.

31. § (1) A gépkocsivezető munkaköri leírásának tartalmaznia kell a gépkocsi vezetésén kívül ellátandó feladatokat is.

(2)[91] A legfőbb ügyész mellé beosztott gépkocsivezető a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának alsó határára megállapított alapilletmény harminc százalékának, a legfőbb ügyész helyettes mellé beosztott gépkocsivezető a huszonöt százalékának, a főtitkár mellé beosztott gépkocsivezető a húsz százalékának megfelelő összegű illetménypótlékban részesül havonta.

32. §[92] (1) A gépkocsivezetőnek balesetmentes közlekedés esetén

a) 150 000 km teljesítésekor és

b) minden további 150 000 km teljesítésekor

az illetményalap harminc százalékának megfelelő összegű jutalom jár.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

33. § (1)[93]

(2)[94]

34. §[95] A munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályt, ha a munkáltatói jogkörébe tartozó ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó, ügyészségi megbízott ellen büntető feljelentést vagy hivatali, illetve magánéletben tanúsított ügyészségi alkalmazotthoz méltatlan magatartása miatt nem nyilvánvalóan alaptalan bejelentést tesznek.

35. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak az utasítás hatálya alá tartozó ügyekben beadványaikat - a (3)-(4) bekezdésben említett kivételekkel - szolgálati úton terjeszthetik elő.

(2) A szolgálati út mellőzésével előterjesztett beadványokat véleményezés végett az ügyészségi alkalmazott közvetlen feletteséhez kell visszaküldeni.

(3) A szolgálati út mellőzésére közérdekből, valamint halaszthatatlan esetben, továbbá akkor kerülhet sor, ha az ügyészségi alkalmazottnak alapos indokkal jogtalan hátránytól kell tartania.

(4) A szolgálati úttal kapcsolatos rendelkezések nem vonatkoznak a munkaügyi vitákra.

36. §[96] A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályt, ha az ügyészségi alkalmazott bejelenti, hogy nyugdíjasnak minősül, de még nem töltötte be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK.3.) LÜ utasítás 1-4. §-a, 6-19. §-a, 22-35/A. §-a, 47. §-a.

(2) Az utasítás hatályba lépése nem érinti a 2011. december 31. napjáig megállapított vezetői pótlék érvényességét. A pótlék a megállapításakori mértékben jár.

(3)[97] Az utasítás hatálybalépése nem érinti az azt megelőzően a hatályos jogszabályokban és legfőbb ügyészi utasításokban előírt képesítési feltételeknek megfelelően történt kinevezések érvényességét. Ha azonban az ügyészségi ügyviteli, statisztikai, illetőleg titkos ügykezelői vizsgára kötelezett ügyészségi alkalmazott a vizsgát a kinevezésben meghatározott időpontig nem teszi le, kinevezését - hozzájárulásával - olyan munkakörre lehet módosítani, amelynek ellátásához az előírt vizsgakövetelmények nem szükségesek.

38. §[98] A 2015. június 30-án állományban lévő gépkocsivezető az e napon hatályos 32. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával a 2015. június 30-áig elért teljesítménnyel, illetve balesetmentesen megtett úthosszal arányos jutalomra jogosult. A jutalmat 2015. augusztus 30-áig kell kifizetni.

39. §[99] (1) Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 12/2016. (XI. 10.) LÜ utasítással megállapított 13/A-13/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azoknak az ügyészeknek kell elvégezni az iratvizsgálatát, akiknek a soros minősítése 2017. december 31. után esedékes.

(2) Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 12/2016. (XI. 10.) LÜ utasítással megállapított 13/A. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 2017. január 15-ig kell listában rögzíteni a 2018. január 1. és 2018. december 31. között esedékes soros minősítések iratvizsgálatát.

40. §[100] Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 16/2016. (XII. 22.) LÜ utasítással megállapított 2. § (4) bekezdés c) pont cj) alpontja nem érinti az irodai ügykezelői munkakörökbe 2017. január 1. előtt történt kinevezések érvényességét.

41. §[101] A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseit az írnokra és a fizikai alkalmazottra is alkalmazni kell.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

Melléklet a 4/2012. (I. 6.) LÜ utasításhoz[102]

A vizsgált ügyész neve, beosztása: szolgálati helye:

A vizsgáló neve, beosztása:

Vizsgált időszak:

Értékelő lap az iratvizsgálathoz