A Fővárosi Törvényszék Pf.632258/2016/9. számú határozata tartásdíj leszállítása (GYERMEKTARTÁSDÍJ leszállítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 86. §, 217. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (Csjtr.) 10. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Formanekné dr. Kókai Krisztina, Havassyné dr. Farkas Márta

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

50.Pf.632.258/20i6/ 9.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt felperes neve(tartózkodási helye: felperes címe címén) felperesnek - a dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd (fél címe1.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen gyermektartásdíj fizetési kötelezettség leszállítása iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.P.XXIL31.171/2013/25. számú ítélete ellen a felperes 26. és 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja,

a felperesnek a 2003. január 9-én született Gyermek utónevű gyermeke tekintetében fennálló tartásdíj fizetési kötelezettsége mértékét 2014. szeptember 1-től 2016. május 31-ig, valamint 2016. december 1-től kezdődően folyamatosan havi 30.000 (harmincezer) Ft határozott összegre mérsékli azzal, hogy a felperes fizetési kötelezettsége a 2016. június 1-je és 2016. november 30- a közötti időszakban szünetel,

megállapítja, hogy a felperesnek a 2014. szeptember 1-től 2016. május 31-ig terjedő időről

630.000 (hatszázharmincezer) Ft gyermektartásdíj hátraléka áll fenn, amit 60 nap alatt köteles az alperesnek megfizetni,

ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban feljegyzett 35.500 (harmincötezer-ötszáz) Ft illetékből az alperes 14.200 (tizennégyezer-kétszáz) Ft-ot köteles az állam javára megfizetni, a további 21.300 (huszonegyezer-háromszáz) Ft illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 36.000 (harminchatezer) Ft áfamentes másodfokú részperköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresetét - melyben az alperessel közös, 2003. január 9- én született Gyermek kettős utónevű gyermeke vonatkozásában a 2011. szeptember 8-án jogerős ítélettel havi 45.000 Ft-ban meghatározott tartásdíj fizetési kötelezettsége leszállítását kérte 2013.júniustól 2014. október 31-ig terjedő időre havi 15.000 Ft-ra, 2014. novembertől kezdődően pedig havi 8.000 Ft-ra - elutasította.

Megállapította, hogy a feljegyzett 21.600 Ft illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli, egyben a pervesztes felperest kötelezte az alperes javára 110.000 Ft - megbízási szerződés alapján megállapított - ügyvédi munkadíj megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a tartásdíj megállapítása idején a felperes külföldön dolgozott ápolóként, majd megromlott egészségi állapota miatt 2013 márciusában felmondott és visszatért Magyarországra. Az édesanyja haszonélvezeti jogával terhelt, saját tulajdonát képező ingatlanát - miután az alperes részére perbeli egyezségben kötelezettséget vállalt 1,8 millió Ft lakáshasználati jog ellenérték megfizetésére - 2013. április végén 8,4 millió Ft-ért eladta. A vételárból kifizette az alperest, az édesanyjának pedig több millió forintot juttatott. Az ítéleti tényállásban rögzítettek szerint 2013. júliustól egy éven keresztül több, egy-két hónapos munkaviszonya volt a felperesnek egészségügyi intézményekben, majd 2014 szeptemberétől kezdődően álláskereső, ellátásban nem részesül. Elmondása szerint édesanyja fedezi a kiadásait és biztosítja a lakhatását az önkormányzati bérlakásában.

Döntésének indokolásában a fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a jogvita elbírálásakor hatályos Csjt.69.§.(1) bekezdése szerinti körülményváltozást, mely szerint a tartásdíj fizetési kötelezettség leszállítása iránti kérelem indoka a felperes megromlott egészségi állapota, melynek folytán diplomás ápolói szakmájában elhelyezkedni nem tud, a felperes nem tudta bizonyítani. A csatolt orvosi dokumentumok szerint ugyanis a felperest a mozgásszervi betegsége - a 2011. júniusban és 2012. júliusban történt gerincműtétei utáni ambuláns vélemények alapján - nem gátolja sem a munkavégzésben, sem abban, hogy saját szakmájában elhelyezkedjen. Rámutatott arra is, hogy amennyiben a felperes nem ajándékoz édesanyjának az őt illető haszonélvezeti jognál lényegesen magasabb összeget, úgy 5 millió Ft körüli összeg rendelkezésére állna, így vagyoni viszonyai miatt nincs alapja a tartásdíj leszállításának. Ha pedig a felperes úgy adta anyjának a fenti összeget, hogy közben munkaviszonya volt és anyja fedezte a kiadásait, szintén nem hivatkozhat a tartásdíj leszállítását megalapozó körülményváltozásra.

Az ítélet ellen a személyesen eljáró felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a keresetének való helyt adást, másodlagosan megalapozatlanság okán az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte.

Változatlan előadása szerint a perben igazolta, hogy egészségi állapotának megromlása okán nem tud munkát vállalni, és hogy a hazai munkaviszonyai a munkáltató általi felmondás útján szűntek meg. Álláspontja szerint nem lett volna mellőzhető orvosszakértő kirendelése az ügyben. Sérelmezte az ítéletnek az édesanyja részére adott 5 millió Ft-ra vonatkozó okfejtését megjegyezve, hogy anyja minimális nyugdíjból él, így erkölcsi kötelessége a szülője támogatása.

Új körülményként adta elő, hogy 2016 júniusában állapotromlása miatt újabb műtéten esett át és fél év múlva fog kiderülni, hogy szükséges-e újabb gerincstabilizáló műtét. Nyilatkozata szerint az édesanyja ... utcai önkormányzati bérlakásából az anyja ... utcai lakásába költözött, vele él együtt, a másik lakás üresen áll.