AVI 2002.2.17 A közigazgatási perben nem vizsgálható felül a jogerős közigazgatási határozat végrehajtása érdekében foganatosított intézkedés [1990. évi XCI. tv. 87. § (5) bek.]

Az elsőfokú adóhatóság módosított határozatával a felperest a C.-S. Kft.-vel egyetemlegesen mindösszesen 1 694 282 Ft adótartozás megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a felperes mint a VÉN Adatbank Bt. tagja, az 1988. évi VI. tv. 94. § (2) bekezdése és a 83. § (1) bekezdése alapján felel a Bt. személyi jövedelemadó, munkaadói és munkavállalói járulék hátralékáért. Az alperes az elsőfokú határozatot - 10 000 Ft-os számítási hiba kijavítása mellett helybenhagyta. Hivatkozott az Art. 25. § (2) bekezdés f) pontjára, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 101. § (3) bekezdésére és 93. § (1) bekezdésére. A V. A. Bt.-nek 1 694 282 Ft adótartozása keletkezett, melyet behajtani nem lehetett, így a kötelezettség az egyetemleges adóstárssal együtt a felperest terheli.

A felperes keresetében közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy csak 50 000 Ft-ban értékben ismeri el saját felelősségét. Az adóhatóság a tagsági jogviszonyának megszűnését követően esedékessé váló adótartozás megfizetésére kötelezte. Hivatkozott arra is, hogy az adóhatóság a felperes által alapított I. T. P. egyéni cég számlájáról 780 000 Ft-ot inkasszóval leemelt és további 747 242 Ft-ot foglalási jegyzőkönyvvel lefoglaltak. Kérte a lefoglalt pénzt kamatokkal növelt összegének visszafizetését és az adóhatóság kötelezését 5 000 000 Ft kártérítés megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének megindokolásában megállapította, hogy a V. A. Bt.-t a C.-S. Kft.-vel egyetemlegesen 1994. január 1.- 1995. július 10-e közötti időszakra vonatkozóan 1 694 282 Ft adótartozás terheli.

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. Art. 25. § (2) bekezdés f) pontja értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt, tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető gazdasági társaság esetében - a Gt. szabályai szerint helytállni köteles tag. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 97. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a társaságtól megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 5 évig - a többi taggal azonos módon felel a társaságnak 3. személlyel szembeni tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett.

Ezen jogszabályok alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy a Bt. beltagja akkor kötelezhető a társaság adótartozásának megfizetésére, ha a társaságnak végrehajtható adótartozása áll fenn, ezt a tartozást a társaságtól - az ellene lefolytatott adó végrehajtási eljárás ellenére - nem lehet behajtani, és az adótartozás a beltag tagsági viszonya alatt, vagy az megelőzően keletkezett, figyelemmel az 5 éves elévülési időre is. A felperes esetében pedig mindhárom feltétel fennáll, ezért a tartozásért fennálló felelőssége is megállapítható.

Kifejtette a jogerős ítélet, hogy nem képezheti jelen eljárás tárgyát, hogy az adóhatóság a jogerős másodfokú határozatban foglaltaknak hogyan szerez érvényt, mi módon kísérli meg az adótartozás behajtását, mivel az végrehajtási kérdés. Az Art. 87. § (5) bekezdésében foglaltak alapján pedig végrehajtási cselekményekkel szemben kizárólag közigazgatási eljárás keretében lehet jogorvoslattal élni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és új határozathozatalát, másodlagosan pedig annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új ítélet hozatalára utasítását. Álláspontja szerint az Art. 25. § (2) bekezdése és a Gt. 90. § (2) bekezdésének egybevetéséből az állapítható meg, hogy az adó végrehajtási törvény, saját maga jelöli meg, a végrehajtás egyik konjunktív feltételeként a Gt.-nek való megfelelőséget. A GL pedig előírja, hogy a tag saját vagyonára (ilyen az ITP is) csak perben állás esetén alkalmazhatók a végrehajtási szabályok. A felperes még arra is utalt, hogy jogszabályt sértett a Megyei Bíróság a végrehajtás felfüggesztési kérelem elutasításának indokolásában is.

Az alperes a jogerős ítélet helybenhagyását indítványozta arra utalással, hogy a bíróságnak nincs hatásköre a végrehajtási eljárás felülvizsgálatára.

A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 16. számú ítéletét hatályában fenntartotta.