BH 2021.2.40 A saját nevében, engedményesként pert indító felperes a saját jogát érvényesíti, ha a kereseti követelés vonatkozásában kötelező (engedményezési szerződés) és átruházó ügylet (engedményezés) is létrejött. Szállítmánybiztosítási szerződés esetén a biztosító mentesüléséhez a vele szerződő szállítmányozó részéről a kármegelőzési kötelezettsége szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztása szükséges. Ennek megítéléséhez a fél akarati, tudati állapotát kell vizsgálni: azt, hogy a gondossági kötelezettségét olyan kirívóan elhanyagolta-e, hogy ennek tudatában előre kellett látnia a megvalósult negatív következményeket. A biztosító által az ÁSZF-eiben rögzített 1 éves elévülési idő a rendes (5 éves) elévülési időhöz képest lényeges eltérést jelent, ezért ez a kikötés csak külön figyelemfelhívó tájékoztatás és annak kifejezett elfogadása esetén válhat a biztosítási szerződés részévé [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:193. §, 6:194. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 205/B. § (2) bek., 324. § (1) bek., 325. § (2) bek., 515. §, 556. § (3) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint szerződő és az alperes mint biztosító között 2009. február 14-től hatályos, határozatlan időtartamú szállítmánybiztosítási szerződés jött léte. A biztosított az áru tulajdonosa volt. A biztosítási szerződés részét képezték az alperes által alkalmazott vagyonbiztosítási általános szerződési feltételek és a szállítmánybiztosítás szerződési feltételek.

[2] A szállítmánybiztosítás szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) 1.1. pontja értelmében az alperes vállalta, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosított részére megtéríti a biztosított vagyontárgyban (szállítmány) szárazföldi, vízi vagy légi szállítás rendes folyamata során a világ bármely pontján véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett károkat. Az 5.1.3. pont szerint a biztosítás - a szerződési feltételek és a biztosítási szerződés, kötvény vagy fedezetigazolás kizárásainak érvényben maradása mellett - minden eseményre kiterjed, amely a biztosított szállítmány sérülését és/vagy veszteségét okozza (All Risks). A 11.1. pontban kikötöttek szerint a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól többek között akkor, ha a kár a szerződő, a biztosított, a feladó, címzett, családtagjaik, alkalmazottaik, megbízottaik, letéteményesek jogellenes, szándékos, rosszhiszemű vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. A 12.1. pont alapján a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el.

[3] A felperes és a perben nem álló A. Kft. 2005. szeptember 13-án szállítmányozási keretszerződést kötött, amely alapján a felperes az A. Kft. tulajdonát képező árukkal kapcsolatban raktározási, fuvarozási és egyéb, ehhez kapcsolódó szállítmányozási jellegű feladatok elvégzésére vállalt folyamatos jelleggel kötelezettséget. A szállítmányozási szerződés alapján a felperes havonta mintegy 500 kamion áru fuvarozását intézte akként, hogy a fuvarozási feladatok elvégzésére fuvarozó cégeknek adott megbízást.

[4] A felperesnél telefonon jelentkezett V. F. T. néven az O. Bt. képviselőjének magát feltüntető személy és ajánlatot tett fuvarozás elvégzésére. Megküldte e-mailben a társaság cégkivonatát, valamint a nemzetközi közúti árufuvarozási felelősségbiztosítás (CMR) kötvényét. A felperes ezt követően megbízta az A. Kft. tulajdonát képező 97 631,31 angol font értékű szállítmány fuvarozásával. A fuvar elvállalását az O. Bt. e-mailben visszaigazolta, és megadta a fuvart teljesítő gépjárművek és pótkocsik rendszámát. A visszaigazolást követően a felperes megadta a fuvarmegbízási számokat, amelyeket fuvarozásra jelentkezéskor a kamion vezetője köteles a felrakást végző személyzettel közölni. Ezt követően 2010. szeptember 9-én és szeptember 10-én egy-egy kamion jelentkezett a fuvarfeladat teljesítésére. A kamionok és pótkocsik rendszáma egyezett az előzetesen megadott rendszámokkal. A sofőrök közölték a fuvarmegbízási számukat, majd a megrakott járművel eljöttek a telephelyről. A kamionoknak legkésőbb 2010. szeptember 13-án kellett volna megérkezniük az angliai címzetthez, de ez nem történt meg. A kamionok ismeretlen körülmények között az áruval együtt eltűntek. A felperes a fuvarozót nem tudta elérni. A felelősségbiztosítási kötvény szerinti biztosító (TIR Biztosító Egyesület) a megkeresésére tájékoztatta, hogy az O. Bt.-vel nem kötött szerződést, a bemutatott kötvény valószínűleg hamis. A felperes 2010. szeptember 14-én feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A kárt bejelentette az O. Bt.-nél is, és kérte annak megtérítését. A társaság képviselője válaszában állította, hogy a cég, illetve az ő nevében ismeretlen személy járt el visszaélő módon. Az Sz.-i Rendőrkapitányság a 2012. november 8-án kelt határozatával felfüggesztette a nyomozást, mivel az elkövető kiléte nem volt megállapítható.

[5] A felperes 2010. szeptember 14-én bejelentette az alperesnél a biztosítási szolgáltatás iránti igényét. Az alperes ezt arra hivatkozással utasította el, hogy az ügylet során súlyosan gondatlanul járt el. A felperes 2013-ban ismét felszólította az alperest a teljesítésre.

[6] A felperes és az A. Kft. között a káresemény kapcsán 2015. december 23-án írásbeli megállapodás jött létre a következő feltételekkel:

"3.1. […] az A. Kft.-t mint árutulajdonost megillető kártérítés iránti igényt a P. a saját nevében és javára jogosult és egyben köteles is érvényesíteni a K. Biztosító Zrt. és az A. H. Biztosító Zrt. ellen.

Az előzőek miatt és érdekében a biztosítási szerződésekből fakadó jogait az A. Kft. átruházza és engedményezi a P. részére.

3.2. A 3.1. pont szerinti igényérvényesítés eredményeként a P.-hez befolyó összegeket (kártérítés, kártalanítás, késedelmi kamatok, perköltségek) - az igényérvényesítés érdekében, illetőleg azzal összefüggésben felmerült költségekkel csökkentve, melynek maximális összege bruttó 1 500 000 Ft, azaz másfél millió forint, köteles a P. a hozzá való beérkezéstől számított 8 napon belül az A. Kft. részére kiadni (átutalni) az elszámolás egyidejű megadásával. A 3.1. pontban írt engedményezés, mivel az a biztosítási jogviszonyból fakadó igények érvényesítésére terjed ki, nem jelenti azt, hogy amennyiben a biztosító helytállásra nem lesz kötelezett, úgy az A. Kft. kártérítési igényét a P.-vel szemben ne érvényesíthesse.

3.3. Amennyiben a P. részben vagy egészben nem tudja érvényesíteni a követelését a biztosítóval szemben, úgy semminemű követeléssel nem léphet fel az A. Kft.-vel szemben az engedményezéssel összefüggésben.

3.4. Az A. Kft. fenntartja a jogot, hogy a tárgyi eljárás kimenetelétől függetlenül jogi eljárást indítson a P.-vel szemben a követelés érvényesítése érdekében."

[7] A felperes és az A. Kft. 2018. március 19-én kelt közös nyilatkozatban kijelentette, hogy a 2015. december 23-i megállapodásban a jogátruházás és az engedményezés ellentételezéséül nem kötöttek ki ellenértéket. A megállapodás ingyenes ügylet, tartalma alapján ajándékozási szerződésnek minősül. A megállapodás 3.2. pontjában foglaltak nem részei a jogátruházási és engedményezési megállapodásnak. Az A. Kft. és a felperes közötti kártérítési jogviszony rendezésének módját határozzák meg. A megállapodás e pontjától függetlenül és annak ellenére az