BH+ 2014.5.216 A bank üzletszabályzatának választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés, ezért mint általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél megismerte és kifejezetten elfogadta [Ptk. 205/B. § (2) bek.].

A peres felek 2007. február 16-án hitel- és zálogszerződést kötöttek, mely alapján az alperes vállalta, hogy a felperesek részére 165 800 CHF összegű devizahitelt tart rendelkezésre és - a rendelkezésre tartási időszak lejártáig - a szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén forintban, legfeljebb 25 800 000 Ft összegű kölcsönt folyósít. E kölcsön célja a szerződésben meghatározott ingatlannak a felperesek által történő megvásárlására megkötött adásvételi szerződés szerinti 25 800 000 Ft összegű utolsó vételár rész finanszírozása volt. A kölcsönszerződés 6.4. pontja szerint az alperes jogosult volt az üzletszabályzatának 1.3. pontjában meghatározott okokból a hitelszerződés hatálya alatt a hiteldíjat, illetve annak bármely elemét, továbbá a késedelmi kamat mértékét módosítani. A szerződés részét jelentő üzletszabályzat VII. fejezet 29.4. pontja szerint a peres felek közötti szerződésből eredő, ott meghatározott igényeket a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság jogosult elbírálni.

A felperesek módosított keresetükben a hitelszerződés 6.4. pontjának és üzletszabályzat VII. fejezet 29. pontja érvénytelenségének megállapítását kérték azok tisztességtelenségére hivatkozva. Az előbbi pont álláspontjuk szerint azért tisztességtelen, mert az lehetővé tette, hogy az alperes minden indokolás nélkül folyamatosan emelje a törlesztő részleteket. E körben hivatkoztak a 93/13/EGK irányelv preambulumára, 3. cikkének előírásaira, az 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 209/A. §-ára, valamint a 2/2011. (XI. 12.) PK véleményre is. A választottbírósági kikötés álláspontjuk szerint azért tisztességtelen, mert az ilyen eljárásban nem lehetséges sem költségmentességi, sem egyéb kedvezmények biztosítása.

Az alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 8. § (1) bekezdése alapján. Érdemben a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a hitelintézetektől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 210. § (3) és (4) bekezdései, a szerződés megkötésétől a felperesek által kifogásolt utolsó kamatmódosításig változatlan tartalommal egyértelműen rendelkeztek, az egyoldalú szerződésmódosítást - meghatározott feltételekkel - lehetővé tették.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződési feltétel semmisségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel a Hpt. 210. § (3) bekezdésén alapul, annak megfelel, ezért figyelemmel a Ptk. 209. § (6) bekezdésére, mint jogszabály előírásainak mindenben megfelelő szerződési feltétel tisztességtelensége nem vizsgálható. A választottbírósági kikötést tartalmazó általános szerződési feltételek tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy ez a rendelkezés a felperesek igényérvényesítésének lehetőségét hátrányosan befolyásolja, miután magánszemélyként olyan nagy anyagi terhet ró rájuk, amely a peres eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultságukat gátolja, ezért tisztességtelen feltételnek minősül.

A felperesek és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. A fellebbezések indokaira tekintettel arra hivatkozott: a hitelszerződés egyoldalú módosítását lehetővé tévő kifogásolt rendelkezések a Hpt. 210. § (3) bekezdése előírásainak megfelelően kerültek meghatározásra, ezért a Ptk. 209. § (6) bekezdése kizárja azok tisztességtelenségét. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy a kifogásolt kikötés nem az egyoldalú módosításra okot adó körülményeket szabályozza, csupán az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezéseire utal. A felperesek keresetükben az üzletszabályzat rendelkezéseivel kapcsolatban nem kérték a tisztességtelenség miatti érvénytelenség megállapítását, ezért az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás nem a szokásos szerződési gyakorlattól jelentősen eltérő kikötés, és a jogviszonyra irányadó, idézett Hpt. rendelkezésektől sem tér el jelentősen.

A másodfokú bíróság a választottbírósági kikötés tekintetében azt találta megállapíthatónak, hogy a Ptk. 7. § (2) bekezdése, a Vbt. 3. § (1) bekezdése, valamint a 93/13/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdése alapján annak tisztességtelensége a Ptk. 209. § (6) bekezdése alapján nem vizsgálható, mert az a hivatkozott jogszabályoknak megfelelő kikötés. Nem vizsgálta, hogy a választottbírósági kikötés a szerződés részévé vált-e, holott a felperesek fellebbezése kifejezetten ezzel volt kapcsolatos.

A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmüknek helyt adó ítélet meghozatalát kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a Ptk. 205/B. § (2) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, miután a perbeli szerződés részeként a választottbírósági szerződés a peres felek között csak akkor jöhetett volna létre, ha az alperes figyelemfelhívó tájékoztatása bizonyítottan megtörtént. Hivatkoztak még a Ptk. 209-209/A. §-aira is, valamint idézték az Európai Unió Bírósága C-243/08.sz. P. Zrt. kontra S.-né Gy. E. ügyben 2009. június 4-én hozott ítélet rendelkező részét, mely alapján - álláspontjuk szerint - szintén megállapítható, hogy a jogerős ítélet törvénysértő.

Felperesek a felülvizsgálati tárgyaláson felülvizsgálati kérelmüket kiterjesztették.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen felperesek felülvizsgálati kérelmének a Pp. 273. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A hivatalbóli elutasítás körében arra hivatkozott, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmükben nem jelölték meg, hogy az általuk támadott határozat milyen jogszabályt sért, illetve hogy annak megváltoztatását milyen okból kívánják. A másodlagos felülvizsgálati ellenkérelmének indokaként azt adta elő, hogy a felpereseknek az az érvelése, mely szerint a választottbírósági kikötés - a Ptk. 205/B. § (2) bekezdésére figyelemmel - nem vált a szerződés részévé, fogalmilag kizárja ugyanezen szerződési feltétel Ptk. 239/A. § (1) bekezdésére alapított érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet.

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett és érdemben elbírálható felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban megjelölt okokból jogszabálysértőnek találta.

A felperesek az első-, illetve a másodfokú eljárásban egyrészt a perbeli szerződés egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tévő rendelkezésének, másrészt a választottbírósági kikötés tisztességtelenségének megállapítását kérték, illetve azt állították, hogy az utóbbi nem vált a szerződés részévé. Felülvizsgálati kérelmükben - a kereseti kérelmüket teljes egészében elutasító - jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmüknek helyt adó, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérték. A joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmük azonban a legkörültekintőbb átolvasás mellett is kizárólag a választottbírósági kikötés létre nem jöttével kapcsolatos jogszabálysértésre való hivatkozást tartalmazza.