A Székesfehérvári Járásbíróság B.909/2014/16. számú határozata hűtlen kezelés vétsége tárgyában.

Sz-i Járásbíróság

cv. szám

A Sz-i Járásbíróság, sz-on a 2015. június 16. napján, és október 22. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, 2015. október 22. napján meghozta az alábbi

ítéletet

XY vádlott: - aki Sz-on, bb. napján született, anyja neve: aa , WW, EE út 00. szám alatti lakos, személyigazolványának száma: mm, magyar állampolgár -

bűnös: 3 rb. hűtlen kezelés vétségében

(Btk. 376. § (1) bekezdés (2) bekezdés a) pont)

ezért őt a bíróság

megrovásban részesíti.

Kötelezi a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg kártérítés címén az Ob által képvisel munkáltató , mint magánfél részére 749.009,- (hétszáznegyvenkilencezer-kilenc) forintot, valamint ezen összeg után - a NAV ZZS Megyei Igazgatósága külön felhívására - 5.000,- (ötezer) forint illetéket.

A bíróság a magánfél fennmaradó polgári jogi igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasítja.

Kötelezi a bíróság a vádlottat, hogy fizessen meg az állam részére - külön felhívásra - 20.460,- (húszezer-négyszázhatvan) forint bűnügyi költséget.

Az ítélettel szemben XY vádlott a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

Indokolás

I.

A K Ügyészség B. szám alatt nyújtott be vádiratot XY vádlottal szemben 3 rb. a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés vétségének vádjával.

II.

A bíróság a tárgyaláson - melyről engedélyezte XY vádlott részére a távolmaradást - az alábbi tényállást állapította meg:

XY vádlott legmagasabb iskolai végzettsége xyzzs.

Büntetlen előéletű.

*********

XY vádlott 1991. december 1. napjától 2012. június 30. napjáig volt az A-i Megyei Bíróság, illetve a B-i Törvényszék elnöke.

Pályafutása alatt kitüntetésekben részesült.

A munkáltatója F, f utca szám alatti partmenti üdülője 1993-ban a vádlott kérésére került a munkáltató kezelésébe. Ezen ingatlant a vádlott által vezetett munkáltató társadalmi munkában állította helyre, a munkáltató költségvetéséből fejlesztette, és oktatási, szabadidős rendezvényekre, üdültetésre, és reprezentációs célokra használta.

A vádlott a munkáltató vezetőjeként már a 1990-es évektől rendszeresen látta vendégül, először barátjától kölcsönkapott vitorláson, majd 2003 évet követően, a saját tulajdonát képező JS típusú vitorláshajón, az munkáltató magas rangú vezetőit országos és nemzetközi szinten is, ezen kívül a munkáltatói dolgozók részére is rendelkezésre bocsátotta szabadidő eltöltés, rekreációs célból a hajóját.

XY vádlottnak, mint a munkáltató vezetőjének a munkáltató szervezetéről, és igazgatásáról szóló 1997. évi LVI. törvény 63. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 2011. évi CLXI. törvény 119. § c) pontja alapján feladatkörébe tartozott a munkáltató pénzügyi, gazdasági tevékenységének irányítása. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet (Ámr. I.) 138. § (3) bekezdése, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet (Ámr.) 80. § (2) bekezdése, és 81. § (1) bekezdése szerint kötelezettség vállalási feladatot nem végezhet, aki ezt a maga javára látná el.

Az Ámr. I. 57. § (1) bekezdése, illetve az Ámr. 81. § (1) bekezdésében írtak szerint a költségvetési szerv bevételeit csak a munkáltató alaptevékenysége, azaz az igazságszolgáltatási tevékenység, illetve ítélkezés ellátásra használhatók fel.

XY vádlott, mint vezető teljes mértékben tisztában volt a munkáltató szervezetére és igazgatására, valamint gazdálkodására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Ezen rendelkezésekkel összhangban alkotta meg a munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a Kötelezettségvállalásra, érvényesítésre vonatkozó és Pénz- és értékkezelési szabályzatokat is. Ezen szabályzatok a munkáltató költségvetését, működését, gazdálkodását tekintve teljes mértékben megfeleltek a fenti jogszabályoknak.

XY a munkáltató vezetőjeként a tulajdonát képező JS típusú vitorlás elhelyezése céljából a munkáltató költségvetésének terhére évente kötelezettséget vállalt vitorlás kikötőhely megvásárlására. Ennek érdekében 2009, 2010, és 2011. év decemberében szerződéseket kötött a BH Rt.-vel. A kikötő bérleti díj magában foglalta a hajó felelősségbiztosítási díját, valamint egy, gépjárművek részére fenntartott parkolóhely díját is.

A szerződések alapján - utasításának megfelelően - a munkáltató gazdasági osztálya a fenti vitorlás kikötőhelyének bérleti díját utalványozta, és kifizette az alábbiak szerint:

2010. év:

XY vádlott 2009. december 10. napján kikötőhely bérleti szerződést kötött a B-tal a tulajdonát képező fenti vitorláshajó elhelyezése céljából 2011. április 01-jétől a 2010. november 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan. A szerződésen bérlőként XY vádlott, a bérlő címeként pedig a munkáltató K,, B út 00. szám alatti címe került feltüntetésre. A szerződés szerinti 419.000,- forint kikötő használati díjat 40.000,- forint üzletpolitikai kedvezmény csökkentette, illetve további 3.000,- forint idegenforgalmi adó terhelte, így a számla végösszege 382.000,- forintról volt.

A szerződés megkötését követően a B arról tájékoztatta a vádlottat, hogy amennyiben a kikötő használati díj 2010. április 1-jei befizetési határidejét megelőzően, 2009. december 31. napjáig eleget tesz fizetési kötelezettségének, úgy az idegenforgalmi adó nélküli végösszegből további 3 % engedményt biztosítanak, így a fizetendő összeg 370.630,- forint lesz.