62012CJ0228[1]

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2013. július 18. Vodafone Omnitel NV (C-228/12, C-231/12 és C-258/12) Fastweb SpA (C-229/12 és C-232/12) Wind Telecomunicazioni SpA (C-230/12 és C-254/12) Telecom Italia SpA (C-255/12 és C-256/12) és Sky Italia srl (C-257/12) kontra Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni Presidenza del Consiglio dei Ministri (C-228/12-C-232/12, C-255/12 és C-256/12) Commissione di Garanzia dell'Attuazione della Legge sullo Sciopero nei Servizi Pubblici Essenziali (C-229/12, C-232/12 és C-257/12) és Ministero dell'Economia e delle Finanze (C-230/12). A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek. Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/20/EK irányelv - 12. cikk - Az érintett ágazat vállalkozásaira kivetett igazgatási díjak - Az elektronikus hírközlés gazdasági szereplőit a nemzeti szabályozó hatóságok működési költségeinek fedezetére szánt díj fizetésére kötelező nemzeti szabályozás. C-228/12-C-232/12. és C-254/12-C-258/12. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2013. július 18. ( *1 )

"Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/20/EK irányelv - 12. cikk - Az érintett ágazat vállalkozásaira kivetett igazgatási díjak - Az elektronikus hírközlés gazdasági szereplőit a nemzeti szabályozó hatóságok működési költségeinek fedezetére szánt díj fizetésére kötelező nemzeti szabályozás"

A C-228/12-C-232/12. és C-254/12-C-258/12. sz. egyesített ügyekben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Olaszország), a Bírósághoz 2012. május 14-én (C-228/12-C-232/12. sz. ügyek) és 2012. május 24-én (C-254/12-C-258/12. sz. ügyek) érkezett, 2012. február 22-i határozataival terjesztett elő az előtte

a Vodafone Omnitel NV (C-228/12, C-231/12 és C-258/12),

a Fastweb SpA (C-229/12 és C-232/12),

a Wind Telecomunicazioni SpA (C-230/12 és C-254/12),

a Telecom Italia SpA (C-255/12 és C-256/12),

a Sky Italia srl (C-257/12)

és

az Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni,

a Presidenza del Consiglio dei Ministri (C-228/12-C-232/12, C-255/12 és C-256/12),

a Commissione di Garanzia dell'Attuazione della Legge sullo Sciopero nei Servizi Pubblici Essenziali (C-229/12, C-232/12 és C-257/12),

a Ministero dell'Economia e delle Finanze (C-230/12)

között,

a Wind Telecomunicazioni SpA (C-228/12, C-229/12, C-232/12, C-255/12-C-258/12),

a Telecom Italia SpA (C-228/12, C-230/12, C-232/12 és C-254/12),

a Vodafone Omnitel NV (C-230/12 és C-254/12),

a Fastweb SpA (C-230/12, C-254/12 és C-256/12),

és a Television Broadcasting System SpA (C-257/12)

részvételével

folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: E. Jarašiūnas tanácselnök (előadó), A. Ó Caoimh és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Vodafone Omnitel NV képviseletében M. Libertini és V. Cerulli Irelli avvocati,

- a Fastweb SpA képviseletében G. Nava, F. Pacciani és V. Mosca avvocati,

- a Wind Telecomunicazioni SpA képviseletében G. M. Roberti, S. Fiorucci, B. Caravita Di Torito, I. Perego és M. Serpone avvocati

- a Telecom Italia SpA képviseletében F. S. Cantella, F. Cardarelli és F. Lattanzi avvocati,

- a Sky Italia srl képviseletében O. Grandinetti és R. Mastroianni avvocati,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. De Stefano avvocato dello Stato,

- a belga kormány képviseletében J.-C. Halleux és T. Materne, meghatalmazotti minőségben,

- a holland kormány képviseletében M. Bulterman és C. Wissels, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, meghatalmazotti minőségben, segítője: S. Gonçalves do Cabo advogado,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Montaguti és L. Nicolae, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) (HL 108., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 337. o.) 12. cikkének értelmezésére vonatkoznak.

2 E kérelmeket az egyrészről a Vodafone Omnitel NV, a Fastweb SpA (a továbbiakban: Fastweb), a Wind Telecomunicazioni SpA, a Telecom Italia SpA és a Sky Italia srl, másrészről az Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni (távközlési felügyeleti hatóság; a továbbiakban: AGCOM), a Presidenza del Consiglio dei Ministri (a minisztertanács elnöke), a Commissione di Garanzia dell'Attuazione della Legge sullo Sciopero nei Servizi Pubblici Essenziali (a sztrájkról szóló törvény alapvető közszolgáltatások területén történő végrehajtásának biztosítása érdekében létrehozott bizottság) és a Ministero dell'Economia e delle Finanze (gazdasági és pénzügyminisztérium) között az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató gazdasági szereplőkre a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tagállami költségvetés által nem fedezett összes költségének fedezése érdekében kivetett járulékról szóló határozatok hatályon kívül helyezése tárgyában folyamatban lévő tíz jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 Az engedélyezési irányelv (30) preambulumbekezdésének a szövege a következő:

"Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára igazgatási díj fizetése írható elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak a felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Az ilyen díjat az említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeinek fedezésére kell korlátozni. E célból a beszedett díjakról és a felmerült igazgatási költségek teljes összegéről szóló éves beszámoló révén a nemzeti szabályozó hatóságok bevételeit és kiadásait átláthatóvá kell tenni. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára annak ellenőrzését, hogy az igazgatási költségek és a díjak egyensúlyban vannak-e."

4 Ezen irányelv "Igazgatási díjak" című 12. cikkének a szövege a következő: "(1) Az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltató vállalkozások számára, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozások számára kivetett igazgatási díjnak olyannak kell lennie: (2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok igazgatási díjat vetnek ki, az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik. A díjak teljes összegének és az igazgatási költségeknek a különbözetét figyelembe véve a megfelelő kiigazításokat el kell végezni."

a) amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok - például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok - elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége; és

b) amelyet az egyes vállalkozások között olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon osztanak meg, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat.

Az olasz jog

5 A versenyszabályokról és a közüzemi szolgáltatások szabályozásáról, valamint a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóságok létrehozásáról szóló, 1995. november 14-i 481. sz. törvény (legge n. 481 - Norme per la concorrenza e la regolazione dei servizi di pubblica utilità - Istituzione delle Autorità di regolazione dei servizi di pubblica utilità; a GURI 1995. november 18-i, 270. száma) 2. cikkének (38) bekezdése szerint a független hatóságokat részben az állami költségvetés egyik különleges jogcíme alapján beszedett összegből, és ezenkívül az e szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplők által megfizetendő járulékból finanszírozzák, amelynek összege nem haladhatta meg a legutóbbi gazdasági év bevételének egy ezrelékét. E járulék összegét és megfizetésének módját az erre vonatkozóan évenként elfogatott minisztériumi rendeletekben határozták meg.

6 A hírközlés, továbbá a távközlési és a rádiós és televíziós rendszerekre vonatkozó szabályozás felügyeleti hatóságának létrehozásáról szóló, 1997. július 31-i 249. sz. törvény (legge n. 249 - Istituzione dell'Autorità per le garanzie nelle comunicazioni e norme sui sistemi delle telecomunicazioni e radiotelevisivo; a GURI 1997. július 31-i, 177. száma) 6. cikkének (2) bekezdése kifejezetten hivatkozott a többi hatóság esetében már szabályozott járuléki rendszerre, ezenkívül rögzítette azt a lehetőséget, hogy ezt az eszközt - a tevékenység folytatásának költségeit is figyelembe vevő szempontok szerint, és amennyiben szükséges - az AGCOM által a törvényi rendelkezések alapján nyújtott szolgáltatások, köztük a gazdasági szereplők nyilvántartásának vezetése díjának bevezetésére is igénybe vegyék.

7 Az elektronikus hírközlési törvénykönyv létrehozásáról szóló, 2003. augusztus 1-jei 259. sz. törvényerejű rendelet (decreto legislativo n. 259 - Codice delle comunicazioni elettroniche; a GURI 2003. szeptember 15-i, 214. száma) szerint az AGCOM nemzeti szabályozó hatóság.

8 Az engedélyezési irányelv 12. cikkének (1) bekezdését az olasz jogba az említett elektronikus hírközlési törvénykönyv 34. cikkének (1) bekezdése ültette át, amelynek szövege a következő:

"A 35. cikk szerinti járulékokon kívül az általános felhatalmazás keretében hálózatot szolgáltató vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozásokra kivethető olyan igazgatási díj, amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok - például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok - elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége. Az igazgatási költségeket az egyes vállalkozások között olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon osztják meg, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat."

9 Az olasz jog megkülönbözteti egyrészt a döntési feladatok gyakorlására vonatkozó igazgatási díjakat, amelyek a ministero per lo Sviluppo Economico (gazdaságfejlesztési minisztérium) hatáskörébe tartoznak, másrészt a teljes egészében az AGCOM tevékenységéhez tartozó, az általános felhatalmazások rendszeréhez kapcsolódó szabályozási tevékenység költségeinek fedezésére szánt, a gazdasági szereplők által fizetett járulékokat.

10 A független hatóságok (köztük az AGCOM) részére fizetett járulék szabályozását módosította az éves és többéves állami költségvetés kialakításának szabályairól szóló, 2005. december 23-i 266. sz. törvény (a 2006. évi költségvetésről szóló törvény; legge n. 266 - Disposizioni per la formazione del bilancio annuale e pluriennale dello Stato [legge finanziaria 2006]; a GURI 2005. december 29-i, 302. száma; a továbbiakban: 266/2005. sz. törvény).

11 A 266/2005. sz. törvény 1. cikkének (65) bekezdése ekként rendelkezik:

"a 2007. évtől az [AGCOM] [...] működésével kapcsolatos költségek fedezetét [...] az állami költségvetésből nem fedezett rész tekintetében az érintett piac biztosítja a hatályos szabályozásban előírt módon, valamint az egyes hatóságok által a törvényben előírt legmagasabb mértékre tekintettel határozatban megállapított összegű és a hatóságok részére közvetlenül megfizetendő járulék formájában".

12 A 266/2005. sz. törvény 1. cikkének (66) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Az első alkalmazáskor a 2006. évre [...] a távközlési ágazat gazdasági szereplői által megfizetendő járulék összege a jelen törvény hatálybalépését megelőzően utolsóként jóváhagyott beszámolóban szereplő bevétel 1,5 ezrelékének felel meg. Az ezt követő évekre a járulék összegének és megfizetése módjának esetleges változásáról a (65) bekezdés értelmében az [AGCOM] dönthet a határozat elfogadását megelőzően utolsóként jóváhagyott beszámolóban szereplő bevétel 2 ezrelékénél nem magasabb mértékben".

13 A járulék 266/2005. sz. törvény 1. cikkének (66) bekezdése szerinti összegét és megfizetésének módját az AGCOM évente határozta meg, a következő határozatokban: a 2006. évre vonatkozóan a 110/06/CONS. sz. határozatban, a 2007. évre vonatkozóan a 696/06/CONS. sz. határozatban, a 2008. évre vonatkozóan a 604/07/CONS. sz. határozatban, a 2009. évre vonatkozóan a 693/08/CONS. sz. határozatban, a 2010. évre vonatkozóan a 722/09/CONS. sz. határozatban, a 2011. évre vonatkozóan a 599/10/CONS. sz. határozatban és a 2012. évre vonatkozóan a 650/11/CONS. sz. határozatban.

14 A tárgybeli szabályozás ezt követően az éves és többéves állami költségvetés kialakításának szabályairól szóló, 2009. december 23-i 191. sz. törvény (a 2010. évi költségvetésről szóló törvény; legge n. 191 - Disposizioni per la formazione del bilancio annuale e pluriennale dello Stato [legge finanziaria 2010]; a GURI 2009. december 30-i, 302. száma) 2. cikkének (241) bekezdése egészítette ki, amely előírta, hogy az AGCOM által beszedett összegek egy részét a többi független nemzeti közigazgatási hatóságokhoz kell továbbítani.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 1996 óta az Olaszországban közüzemi szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplőknek - az e szolgáltatásokat ellenőrző hatóságok működési költségei címén - kötelező járulékot kell fizetniük. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató gazdasági szereplők szintén e szabályozás hatálya alá tartoznak.

16 Az elektronikus hírközlési ágazat gazdasági szereplőit a közüzemi szolgáltatások szabályozó hatóságai működésére tekintettel terhelő járulékfizetési kötelezettséget az 1995. november 14-i 481/1995 törvény vezette be. Ezen törvény 2007-ben hatályba lépő módosítása óta a felügyeleti hatóságok, köztük az AGCOM állami költségvetés által nem fedezett működési költségeit az e hatóságok hatáskörébe tartozó ágazat gazdasági szereplői fedezik. E járulék összegét az érintett hatóság határozatban rögzíti, és nem az haladhatja meg az e gazdasági szereplők forgalmának 2 ezrelékében meghatározott törvényes felső határt. A járulékot közvetlenül az AGCOM részére kell megfizetni.

17 Ennek keretében az AGCOM jogosult rendeleti jellegű aktusokban meghatározni a járulék összegét és fizetésének módját, amely aktusokat a minisztertanács elnöke elé kell terjeszteni jóváhagyásra.

18 Ezt követően az éves és többéves állami költségvetés kialakításának szabályairól szóló, 2009. december 23-i 191. sz. törvény (2010. évi költségvetési törvény) további rendelkezéseket vezetett be, amelyekkel egyrészt tovább csökkentette az AGCOM működési költségeinek finanszírozásából az államot terhelő részt, másrészt 2012-ig bizonyos állami hatóságok, köztük az AGCOM finanszírozásának más állami hatóságokhoz történő átcsoportosításának rendszeréről is rendelkezett.

19 Ebben az összefüggésben az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató gazdasági szereplők tekintetében az AGCOM vizsgálatot folytatott a 266/2005. sz. törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség betartásának ellenőrzése érdekében.

20 E vizsgálat alapján az AGCOM a Vodafone Omnitel NV-vel, a Fastwebbel, a Wind Telecomunicazioni SpA-val, a Telecom Italia SpA-val illetőleg a Sky Italia srl-lel közölt olyan határozatot, amelyben arról tájékoztatta ezeket a társaságokat, hogy a 2006-2010. években nem fizették meg a működési költségek címén járó járulékok egy részét, és felszólította őket, hogy ezen tartozásaikat 30 napos határidőn belül fizessék meg. Az említett gazdasági szereplők ekkor keresetet indítottak a kérdést előterjesztő bíróság előtt e határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatok szerint az alapügy felperesei arra hivatkozva vitatják a követelt összegeket, hogy a díjak olyan tételek fedezésére irányulnak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül e hatóságnak az engedélyek kiadásában megnyilvánuló előzetes piaci szabályozással összefüggésben felmerülő működési költségeihez.

21 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio az engedélyezési irányelv 12. cikkének és az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 337., 37. o.) (13) preambulumbekezdésének elemzése alapján kifejti, hogy az előtte folyamatban lévő eljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás szerint az AGCOM-nak az állami költségvetés által nem fedezett költségeit a szabályozott ágazat területén működő piaci szereplők által fizetett díjak fedezik az ezen piaci szereplők általi értékesítésekből és szolgáltatásnyújtásokból származó bevételen alapuló mechanizmus alapján, ami lehetővé teszi, hogy az egyes piaci szereplőktől megkövetelt díjakban különbséget tegyenek a piaci szereplők gazdasági teljesítőképessége szerint. E bíróság szerint az uniós jogból mindazonáltal az következik, hogy a gazdasági szereplőkre kivetett igazgatási díj kizárólag a nemzeti szabályozó hatóságok által ténylegesen viselt költségek tekintetében lehet indokolt, és nem bármilyen jellegű, hanem kizárólag az engedélyek kiadásában megnyilvánuló előzetes szabályozási tevékenység gyakorlásával összefüggésben. E bíróság számára úgy tűnik, hogy az AGCOM által beszedett díjakat az e szabályozás érdekében felmerült költségek összegére kell korlátozni.

22 E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő - a C-228/12-C-232/12. és C-254/12-C-258/12. sz. ügyekben azonos szövegű - kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a közösségi ágazati rendelkezéseket - különösen az [engedélyezési] irányelv rendelkezéseit -, hogy azokkal ellentétes a jelen végzésben hivatkozott nemzeti szabályozás, különösen a [2005. évi 266. sz.] törvény, többek között amiatt, ahogyan azt a jelen ügyben a szabályozás terén konkrétan alkalmazzák?"

23 A Bíróság elnökének 2012. június 15-i végzése az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélet meghozatala céljából elrendelte a C-228/12-C-232/12. sz. és a C-254/12-C-258/12. sz. ügyek egyesítését.

Az eljárás szóbeli szakaszának megnyitására irányuló kérelemről

24 A Bíróság Hivatalához 2013. március 8-án benyújtott levelével a Fastweb - a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényre hivatkozva - a szóbeli eljárás megnyitását kérte. A Fastweb azt állította, hogy 2012. november 29-én, a jelen ügyekben zajló eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően az AGCOM közzétette az olasz kormány közleményét, amelyben az arra hívta fel ezt a hivatalt, hogy ne hosszabbítsa meg az AGCOM finanszírozási rendszerére vonatkozó nemzeti szabályozást, mivel az nincs összhangban az uniós joggal.

25 Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy eljárási szabályzata 76. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően úgy döntött, hogy mellőzi a tárgyalás tartását, mivel úgy ítélte meg, hogy az eljárás írásbeli szakasza során benyújtott beadványok és észrevételek alapján a határozathozatalhoz elegendő információval rendelkezik.

26 Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy ugyanezen szabályzat 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását vagy újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha valamely fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel.

27 A jelen esetben a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy minden szükséges adat rendelkezésre áll a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés megválaszolásához, és az ügyet nem kell olyan érv alapján vizsgálni, amely előtte nem került megvitatásra, valamint a Fastweb által felhozott új tény a Bíróság határozatára nézve nem döntő jelentőségű az előzetes döntéshozatali határozathoz.

28 E körülmények között el kell utasítani a Fastwebnek a szóbeli szakasz újbóli megnyitására vonatkozó kérelmét.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

29 Az olasz kormány kételyeit fejezi ki az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatósága tekintetében, megjegyezve, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmazza a tényállás és az alapügyekben alkalmazandó olasz szabályozás megfelelő ismertetését.

30 Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezésének szüksége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa felvetett kérdés ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdés alapul (a C-134/03. sz. Viacom Outdoor ügyben 2005. február 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-1167. o.] 22. pontja, a C-217/05. sz. Confederación Española de Empresarios de Estaciones de Servicio ügyben 2006. december 14-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-11987. o.] 26. pontja és a C-94/07. sz. Raccanelli-ügyben 2008. július 17-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-5939. o.] 24. pontja).

31 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban előadott információknak továbbá nemcsak azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság érdemi választ adjon, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai, valamint az egyéb érdekelt felek az Európai Unió Bírósága alapokmánya 23. cikkének megfelelően benyújthassák észrevételeiket (a C-422/98. sz., Colonia Versicherung és társai ügyben 1999. március 2-án hozott végzés [EBHT 1999., I-1279. o.] 5. pontja, a C-20/05. sz. Schwibbert-ügyben 2007. november 8-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-9447. o.] 21. pontja és a fent hivatkozott Raccanelli-ügyben hozott ítélet 25. pontja).

32 A jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban a jogviták alapját képező tényállás ismertetése, amely kétségkívül tömör, valamint az alkalmazandó nemzeti jog bemutatása lehetővé tette az alapeljárásban részt vevő felek és a tagállami kormányok számára az előterjesztett kérdésre vonatkozó észrevételeik benyújtását, amint azt az említett alapeljárásban részt vevő felek, valamint az olasz, a belga, a holland és a portugál kormány, továbbá az Európai Bizottság által a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételek is tanúsítják. Az említett határozatokra tekintettel a Bíróság elegendő ténybeli és jogi elemmel rendelkezik ahhoz, hogy az érintett uniós jogszabályokat értelmezze és az előterjesztett kérdésekre hasznos választ adjon.

33 Ilyen körülmények között az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket elfogadhatónak kell tekinteni.

Az ügy érdeméről

34 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az uniós jogot úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben előfordulóhoz hasonló tagállami szabályozás, amely szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató vállalkozások kötelesek a nemzeti szabályozó hatóságok részére az állam által nem finanszírozott összes költségük fedezésére szánt és az e vállalkozások által megvalósított bevétel alapján meghatározott összegű díjat fizetni.

35 Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az engedélyezési irányelv nemcsak az általános felhatalmazások, illetve a rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogok megadására irányuló eljárások szabályaira és azok tartalmára vonatkozik, hanem az említett eljárásokhoz kötődő azon pénzügyi terhek természetére és terjedelmére vonatkozó szabályokra is, amelyeket a tagállamok az elektronikus hírközlési szolgáltatások ágazatában vethetnek ki a vállalkozásokra (lásd analógia útján a C-292/01. és C-293/01. sz., Albacom és Infostrada egyesített ügyekben 2003. szeptember 18-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-9449. o.] 35. és 36. pontját, a C-284/10. sz., Telefónica de España ügyben 2011. július 21-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-6991. o.] 18. pontját, valamint a C-71/12. sz., Vodafone Malta és Mobisle Communications ügyben 2013. június 27-én hozott ítélet 20. pontját).

36 Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának és az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának az engedélyezési irányelv által rögzített szabadságát biztosító jogi háttér hatékony érvényesülését gátolná az, ha a tagállamok szabadon határozhatnák meg az ágazat vállalkozásai által viselendő pénzügyi terheket (lásd analógia útján a fent hivatkozott Albacom és Infostrada egyesített ügyekben hozott ítélet 38. pontját, valamint a Telefónica de España ügyben hozott ítélet 19. pontját).

37 Ami a szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltató vállalkozásokra a nemzeti szabályozó hatóságnak a felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából kivetett igazgatási díjakat illeti, azokat az engedélyezési irányelv 12. cikke szabályozza, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság által említett 2009/140 irányelv egyáltalán nem módosított.

38 Az engedélyezési irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjából kitűnik, hogy a tagállamok az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltató vállalkozásokra, illetve a rádiófrekvencia- vagy számhasználati joggal rendelkező vállalkozásokra csak olyan igazgatási díjat vethetnek ki, amely azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és az ezen irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, az ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok - például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok - elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége.

39 Ezek a díjak csak az előző pontban említett tevékenységekkel összefüggő költségeket fedezhetik, és nem foglalhatnak magukban más feladatokhoz kapcsolódó költségeket (lásd analógia útján a C-392/04. és C-422/04. sz., i-21 Germany és Arcor egyesített ügyekben 2006. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8559. o.] 29., 32., 34. és 35. pontját, valamint a fent hivatkozott Telefónica de España ügyben hozott ítélet 23. pontját).

40 Következésképpen, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, az engedélyezési irányelv 12. cikke alapján kivetett díjak nem a nemzeti szabályozó hatóságok bármilyen jellegű költségeinek fedezetére szolgálnak.

41 Az engedélyezési irányelv egyébiránt nem írja elő az ezen irányelv 12. cikke alapján kivethető igazgatási díjak összege meghatározásának, sem ezen díjak beszedésének módját. Mindazonáltal egyrészt az említett irányelv 12. cikkének (2) bekezdéséből - együttes olvasatban ugyanezen irányelv (30) preambulumbekezdésével - kitűnik, hogy az említett díjaknak a jelen ítélet 38. pontjában említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeit kell fedezniük, és egyensúlyban kell állniuk ezekkel a költségekkel. Így a tagállamokhoz e díj címén befolyt összes bevétel nem haladhatja meg az ezen igazgatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek teljes összegét (lásd analógia útján a fent hivatkozott Telefónica de España ügyben hozott ítélet 27. pontját). Másrészt az engedélyezési irányelv 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja kötelezi a tagállamokat, hogy az említett igazgatási díjakat tárgyilagos, átlátható és arányos módon osszák meg a vállalkozások között.

42 A fenti megfontolások összességéből következően, noha a tagállamok jogosultak az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató vállalkozásokra díjat kivetni a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységének finanszírozása céljából, ennek az a feltétele, hogy ez a díj kizárólag az engedélyezési irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezetére szolgálhat, hogy az e díj címén befolyt összes bevétel nem haladhatja meg az ezen igazgatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek teljes összegét, és hogy az említett igazgatási díjakat tárgyilagos, átlátható és arányos módon osszák meg a vállalkozások között, amit a kérdés előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

43 E megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az engedélyezési irányelv 12. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben előfordulóhoz hasonló tagállami szabályozás, amely szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató vállalkozások kötelesek a nemzeti szabályozó hatóságok részére az állam által nem finanszírozott összes költségük fedezésére szánt és az e vállalkozások által megvalósított bevétel alapján meghatározott összegű díjat fizetni, feltéve hogy ez a díj kizárólag az e rendelkezésben említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére szolgál, hogy az e díj címén befolyt összes bevétel nem haladhatja meg az ezen igazgatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek teljes összegét, és hogy az említett igazgatási díjakat tárgyilagos, átlátható és arányos módon osszák meg a vállalkozások között, amit a kérdés előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

A költségekről

44 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2009. november 25-i 2009/240/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) 12. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben előfordulóhoz hasonló tagállami szabályozás, amely szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vagy elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató vállalkozások kötelesek a nemzeti szabályozó hatóságok részére az állam által nem finanszírozott összes költségük fedezésére szánt és az e vállalkozások által megvalósított bevétel alapján meghatározott összegű díjat fizetni, feltéve hogy ez a díj kizárólag az e rendelkezésben említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére szolgál, hogy az e díj címén befolyt összes bevétel nem haladhatja meg az ezen igazgatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek teljes összegét, és hogy az említett igazgatási díjakat tárgyilagos, átlátható és arányos módon osszák meg a vállalkozások között, amit a kérdés előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.