3/2007. (FVÉ 2.) FVM utasítás

a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei Szervezeti és Működési Szabályzatainak elkészítéséről

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok) szervezetének, működésének és ügyrendjének általános szabályozása érdekében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatainak elkészítése érdekében az alábbi utasítást adom ki.

1. §

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok szervezetének és működésének általános szabályozása érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzatok elkészítéséhez az utasítás 1. számú mellékleteként ajánlást adok ki.

2. §

Az 1. számú mellékletben foglalt ajánlási forma felhasználásánál és a szervezeti és működési szabályzat elkészítésénél figyelembe kell venni az egyes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok megyénként eltérő szervezeti felépítését és sajátosságait.

3. §

(1) A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítését - az 1. és 2. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett - a 2. számú mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(2) A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítését - az 1. és 2. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(3) A Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítését - az 1. és 2. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett - a 4. számú mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(4) A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítését - az 1. és 2. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett -az 5. számú mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

(5) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó Erdészeti Igazgatóságok szervezeti felépítése a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott illetékességi területek lehatárolásának figyelembevétele mellett az egyes területi szervek esetében az alábbiak szerint kell, hogy kialakításra kerüljön:

a) a Baranya Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Somogy Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Vas Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Veszprém Megyei Szakigazgatási Hivatalban és a Zala Megyei Szakigazgatási Hivatalban két Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, két Erdőleltározási és Szabályozási Osztály, egy Pályázatkezelési és Támogatási Osztály és egy Nyilvántartási és Térképészeti Osztály,

b) a Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Fővárosi és Pest Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Hajdú-Bihar Megyei Szakigazgatási Hivatalban, a Heves Megyei Szakigazgatási Hivatalban három Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, három Erdőleltározási és Szabályozási Osztály, egy Pályázatkezelési és Támogatási Osztály és egy Nyilvántartási és Térképészeti Osztály működik.

4. §

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója köteles gondoskodni a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatának 2007. január 31-éig történő elkészítéséről és annak kiadás céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökén keresztül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez történő felterjesztéséről.

5. §

Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a megyei (fővárosi) növényegészségügyi és talajvédelmi állomások a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő CLVI. évfolyamának 13. számában közzétett szervezeti és működési mintaszabályzata hatályát veszti.

Budapest, 2007. január 23.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 3/2007. (FVÉ 2.) FVM utasításhoz

Ajánlás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásához

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alkalmazási kör

1. §

(1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervének (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal) személyi állományával, vezetőivel, szervezeti egységeinek felépítésével, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal feladatkörével és működésével kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok vezetőit, köztisztviselőit, ügykezelőit és a munkaviszonyban álló munkavállalóit megillető járandóságok, juttatások és kedvezmények körét, igénybevételük feltételeit, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó belső szabályokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke (a továbbiakban: elnök) által kiadott külön utasítások határozzák meg.

(3) Az MgSzH egységes közszolgálati szabályzatát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) foglaltak figyelembevételével az MgSzH elnöke adja ki.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal adatai

2. §

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal feladatai

3. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellátja a területi földművelésügyi igazgatási feladatokat, így különösen:

a) a nemzeti agrárpolitika képviseletét és érvényre juttatását a különböző szintű területekre vonatkozó (régió, megye, kistérség, település) stratégiák, koncepciók, programok és tervek kidolgozása és egyeztetése során,

b) a nemzeti támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, aminek keretében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról az MgSzH Központ részére,

c) a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzését,

d) az elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatokat,

e) eljár a részarány földkiadással kapcsolatos külön jogszabályban foglalt ügyekben,

f) maradványként mutatkozó védett természeti területek átadását a Magyar Állam tulajdonába és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésébe,

g) aranykorona hiány esetén a ki nem adott részarány földek, illetve a Magyar Állam tulajdonába került maradvány termőföldek alapján, kártalanítási határozatot hoz a részarány-tulajdonra jogosultak számára,

h) aranykorona hiány esetén, a jogosult kérelme az NFA "földkészletéből" - az NFA Kezelő Szervezet nyilatkozata alapján - a termőföld juttatásról határozatot hoz,

i) a növénytermesztési szakigazgatási feladatokat,

j) a halászati és vadászati igazgatási feladatokat,

k) hegyközségek törvényességi felügyelete,

l) családi gazdaságok és integrátorok nyilvántartásba vétele, a nyilvántartás vezetése

m) beszerzési ár alatti értékesítés tilalma,

n) a vadászat és halászat szakmai felügyeletét, és e téren a jogszabályokon alapuló elsőfokú hatósági feladatokat,

o) a megyei földhivatallal együttműködve a termőföldvédelemmel és termőföldhasználattal kapcsolatos feladatokat,

p) a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

q) az állami tulajdonú forgalomképes vizek és vízi létesítmények kezelését, felügyeletét,

r) az agrár-szakoktatási feladatokat; közreműködik az agrár-szaktanácsadási rendszer működtetésében,

s) az információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat; ellátja az MgSzH Központját elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal az agrárágazat területi szintű működésével kapcsolatosan (regionális-, megyei-, települési és egyéni gazdálkodói szint),

t) a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

u) a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál, valamint a különböző területi munkabizottságoknál a külön jogszabályban foglaltak szerint jelentkező feladatokat,

v) a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat,

w) a tagállami állampolgárok termőföldvásárlásával kapcsolatos feladatokat,

x) közreműködik a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlásának lebonyolításában és a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészhez kapcsolódó vagyonvesztés részleges megtérítéséhez szükséges tények és adatok feltárásában, valamint az ezekkel kapcsolatos listák összeállításában és jelentések elkészítésében,

y) véleményezi a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat,

z) mezőgazdasági egyéni vállalkozók nyilvántartása.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellátja a területi növényvédelmi, növény-egészségügyi, talajvédelmi, zöldség-gyümölcs, dísznövény minőségellenőrzési, valamint agrár-környezetvédelmi hatósági és egyéb állami szakfeladatokat, így különösen:

a) működteti a növény-egészségügyi határkirendeltségeket, illetve a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz tartozó speciális és nem speciális laboratóriumokat, ellenőrzi az export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles árukat, valamint a hazai szaporító- és ültetvényanyag előállítást és az egyéb szemleköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit,

b) nyilvántartja növény-egészségügyi szempontból az arra kötelezett termelőket, és ellenőrzi a nyilvántartási feltételek megtartását,

c) ellenőrzi a növényvédelmi tevékenység, a kijuttatás technikai, egészségügyi, biztonságtechnikai, szakképesítési szabályainak betartását és a nyilvántartási kötelezettség teljesítését,

d) kiadja a növényvédő szerekkel folytatható tevékenységekre jogosító forgalmazási, vásárlási, felhasználási engedélyeket,

e) ellenőrzi az engedélyköteles termék minőségét, a tárolás, forgalmazás, szállítás, vásárlás és felhasználás személyi- és tárgyi feltételeit, a szolgáltatás szakszerűségét, az előírt nyilvántartás vezetését,

f) talajvédelmi hatósági eljárást folytat le, engedélyez, szakhatósági hozzájárulást, állásfoglalást, bizonyítványokat, igazolásokat ad ki, hatósági megkeresésre nyilatkozatot tesz, talajvédelmi hatósági ellenőrzést végez, és szükséges esetben megteszi a megfelelő intézkedéseket,

g) termelési-, betakarítási-, raktározási-, behozatali-, kiviteli-, forgalomba hozatali-, kísérleti-, felhasználási-, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást, valamint kötelező növényvédelmi technológia alkalmazását rendelheti el,

h) hatósági engedélyezési-, technológiai-, módszerfejlesztési-, biológiai- és kémiai vizsgálatokat végez, közreműködik az eredmények összesítésében és feldolgozásában,

i) ellátja a termőföld minőségi változásait követő monitoring rendszer működtetéséből adódó feladatokat,

j) szervezi és működteti a megyei növényvédelmi előrejelzési rendszert; a termelőket tájékoztatja a járványelhárítás, védekezés aktuális feladatairól,

k) részt vesz a mezőgazdasági termelők növény-egészségügyi, növényvédelmi és talajvédelmi ismereteinek fejlesztésében, az új védekezési eljárások elterjesztésében és a szaktanácsadásban,

l) ellenőrzi a nyers növényi termékekben, növényi alapú, feldolgozott élelmiszerekben a növényvédőszer-maradék szintet és határérték feletti szermaradvány esetén intézkedik a termék forgalomból való kivonásáról,

m) nyomon követi a zárlati és az Európai Unió által megfigyelésre kötelezett károsítók megjelenését, terjedését; előfordulásuk esetén zárlati- és korlátozó intézkedéseket hoz,

n) humán-egészségügyi és környezet-egészségügyi szempontból veszélyes és allergén gyomnövények és egyéb károsítók előfordulása esetén intézkedik a fertőző források felszámolásáról,

o) ellenőrzi a zárlati károsítók előfordulását a termelőknél és. az import szállítmányokban, intézkedik a zárlati károsítók felszámolásáról, kötelező védekezést, termék megsemmisítést rendel el, előkészíti a kártérítési eljárást,

p) elvégzi az EK növényútlevéllel kapcsolatos teendőiket; feljogosítja a termelőket a növényútlevél kiadására,

maga állítja ki a növényútlevelet a védett övezetbe történő beszállításhoz, kiadja a csereútlevelet és ellenőrzi a termelők ezzel kapcsolatos nyilvántartását,

q) ellenőrzi a termelőknél a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartását, szükség esetén kötelező, vagy közérdekű védekezést rendel el,

r) szakhatósági állásfoglalást ad ki piacnyitás, növényvédő szer árusító üzlet nyitása esetén,

s) a termelőknél és kereskedelmi forgalomban mintát vesz talajból, növényi termékekből és vizsgálja azok toxikus növényvédő szer és egyéb toxikus anyag tartalmát,

t) hatósági engedélyezési-, technológiai-, módszerfejlesztési-, biológiai- és kémiai vizsgálatokat végez, közreműködik az eredmények összesítésében és feldolgozásában,

u) ellátja a másodfokú növényvédelmi hatósági tevékenységet a jegyzők (mint elsőfokú növényvédelmi hatóság) felett,

v) talajvédelmi hatósági eljárása során engedélyezi:

va) a talajvédelmi beavatkozások és létesítmények megvalósítását,

vb) a savanyú, vagy savanyodásra hajlamos, a szikes, vagy szikesedésre hajlamos, valamint homoktalajok talajjavítását,

vc) a mezőgazdasági célú tereprendezést,

vd) a mélyforgatást,

ve) szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználását,

vf) a hígtrágya termőföldi felhasználását,

vg) közérdekből talajvédelmi célú erdősítést és fásítást rendel el,

w) talajvédelmi szakhatósági eljárása során állásfoglalást, hozzájárulást ad:

wa) vízjogi létesítési és működési engedélyezési, települési- és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos engedélyezési, valamint környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásokhoz,

wb) a csődeljárás, felszámolás és a végelszámolás tényfeltárási záró dokumentációja talajvédelemre vonatkozó tartalmi követelményeinek a meghatározásához,

wc) a felszíni vizek minőségvédelmére kidolgozandó intézkedési tervhez,

wd) védetté nyilvánítási eljárásokhoz,

we) vízbázis és védő területe kijelöléséhez,

wf) vízbázisok védőterületén belüli tevékenység végzésének eseti engedélyezéséhez,

wg) az erdő elsődleges - talajvédelmi - rendeltetésének a megállapításához,

wh) védelmi rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonásához,

wi) szőlő ültetvény kivágás és telepítés engedélyezéséhez,

wj) az időlegesen más célra hasznosításra kerülő termőföld újrahasznosítására készített terv jóváhagyásához,

wk) a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított eljárásokhoz,

wl) építési- és telepengedélyekhez, telekalakítási eljárásokhoz,

wm) bányászati kutatási, bányatelek megállapítási eljárásokhoz,

wn) kitermelés műszaki üzemi terve, valamint a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi tervek jóváhagyásához,

wo) szélerőművek és távközlési építmények építési engedélyezéséhez,

wp) utak építésének, forgalomba helyezésének, repülőtér létesítésének, fejlesztésének, kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítési, használatbavételi, üzemben tartási és megszüntetési eljáráshoz,

wq) régészeti lelőhely védetté nyilvánításához, régészeti feltárások engedélyezéséhez.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a növényvédelmi, növény-egészségügyi, talajvédelmi, zöldség-gyümölcs, dísznövény, minőségellenőrzési, valamint agrár-környezetvédelmi hatósági és egyéb állami szakfeladatok körében a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) véleményezi a településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat,

b) ellátja a forgalmazott termésnövelő anyagok hatósági minőségellenőrzését,

c) részt vesz az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében egyes szántóföldi gazdálkodási és ültetvény támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekben,

d) igazolást ad ki a mezőgazdasági támogatási pályázatokhoz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet) szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről,

e) hatósági megkeresésre nyilatkozatot tesz, kérelemre hatósági bizonyítványt ad ki,

f) hatósági ellenőrzése során talajvédelmi bírságot szab ki, szabálysértési eljárást kezdeményez, büntető feljelentést tesz, illetve szükség szerinti megfelelő intézkedést hoz,

g) létrehozza és működteti a megyei talajtani térképtárat, a nitrát rendelet szerinti adatbázist, valamint kialakítja a szennyvíziszap és hígtrágya termőföldi felhasználásának megyei kataszterét, a talajvédelmi hatósági tevékenységéről nyilvántartást vezet,

h) működteti a Talajvédelmi és Információs Monitoring Rendszert (TIM),

i) gyakorolja a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényben biztosított bírságolási jogosítványát,

j) a FVM megbízása alapján részt vesz az EU talajvédelmi stratégiájával kapcsolatos országálláspontok, szakmai anyagok összeállításában, ellátja esetenként a bizottsági képviseletet,

k) az MVH megbízása alapján ellenőrzi az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokban előírt növény- és talajvédelmi követelmények betartását,

l) működteti az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert (AIR),

m) ellátja a jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatokat, ellenőrzi a belföldön megtermelt, forgalomba hozott, illetve kivitelre vagy behozatalra szánt zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt és előállításukkal, forgalmazásukkal kapcsolatos követelményeket,

n) minőségvédelmi bírságot szab ki,

o) ellátja a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

(4)[2] A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal az állategészségügy, állatgyógyászati készítmény-, állatvédelem, az élelmiszer-, dohány-, valamint a takarmány-ellenőrzés jogszabályban meghatározott hatósági és egyéb állami szakfeladatait látja el. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellátja az állategészségüggyel kapcsolatos irányítási és szervezési feladatokat, így különösen:

a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására - a Kormány jóváhagyásával - állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programok végrehajtását,

b) elrendeli a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi akciókat (kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.),

c) kivizsgálja az oltási baleseteket, mérgezéseket, az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okát és intézkedik megelőzésükre, illetve megszüntetésükre,

d) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének működtetésében, valamint ellátja az azzal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat;

e) kapcsolatot tart a megye területén lévő települési önkormányzattal, a közigazgatási hivatallal, az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatósággal, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara területi szerveivel,

f) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez,

g) kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, működési területét és meghatározza feladatait,

h) gondoskodik a hatósági állatorvos útján az állategészségügyi szolgáltatások végzéséről,

i) ellátja a jogszabályban meghatározott takarmánybiztonsági, valamint minőség-ellenőrzési, nyilvántartásba vételi feladatokat, nyilvántartások vezetését,

ia) ellenőrzi a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását,

ib) ellenőrzi a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását,

ic) ellenőrzi a takarmányhigiéniai, - biztonsági és minőségi előírások betartását, a takarmányok biztonságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését,

id) ellenőrzi a nyomonkövethetőségi előírások betartását, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat,

ie) ellenőrzi a takarmányok exportját, illetékességi területen való átszállítását és importját a vámelőírások figyelembevételével,

if) ellenőrzi a forgalomba hozott import szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét,

ig) ellenőrzi a takarmányipari vállalkozásokban bevezetett HACCP rendszereket,

ih) térítésmentes mintát vehet,

ii) beléphet a létesítmények területére,

ij) ellenőrzi a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - másolatot készíthet,

ik) az engedélyköteles takarmány-előállító üzemek működési engedélyét felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, a kizárólag nyilvántartásba vételre kötelezett takarmányelőállító üzemek, forgalmazóhelyek, és takarmány tárolással, szállítással foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja,

il) meghatározhatja a megengedett határértéknél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit, ellenőrzi azok betartását,

im) megtiltja a tiltott anyagot tartalmazó takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását,

in) megtiltja az állatok egészségét közvetlenül, illetve az ember egészségét közvetve veszélyeztető takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását,

io) megtiltja a nem megfelelő csomagoló vagy szállítóeszköz használatát,

iö) megtiltja a jelölési előírásoktól eltérő takarmány forgalomba hozatalát, illetve felhasználását,

ip) szabálysértési eljárást kezdeményezhet,

iq) a forgalomba hozott takarmány értékét csökkentheti, ir) minőségvédelmi, illetve géntechnológiai bírságot szabhat ki,

j) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését élelmiszer-biztonsági feladatokat érintő előírások tekintetében, ellenőrzi, hogy az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-előállítás és kereskedelem, vendéglátás során velük érintkező személyek, tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának, védelmének; az ellenőrzés kiterjed a belföldön forgalomba kerülő élelmiszerre, függetlenül attól, hogy azt hol állították elő; illetve az élelmiszer előállítás, az országba való behozatal és az élelmiszer forgalmazás minden szakaszára,

ja) ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer előállításához felhasználásra kerülő, 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz, ásványvíz, palackozott vizek minőségét, annak közegészségügyi követelményeit,

jb) vizsgálja élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben, ezek készítéséhez használt anyagokban a vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokat, ellenőrzi, mindezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során,

jc) közreműködik élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszer forgalmazó helyek működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban,

jd) ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági előírások betartását, az élelmiszerek élelmiszer-biztonsági megfelelőségét, élelmiszer adalékanyagok, technológiai segédanyagok, gyártását, felhasználását, élelmiszerek nyomon követhetőségét, élelmiszerek élelmiszer-minőségi megfelelőségét, jelölését, csomagolását valamennyi élelmiszer-vállalkozás esetében, valamint - a vendéglátóhely kivételével - az élelmiszerláncban ellenőrzi az élelmiszerhigiéniai megfelelősséget, elbírálja az élelmiszerek fogyaszthatóságát,

je) ellenőrzi az élelmiszerláncban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségét, az élelmiszer-higiéniai megfelelőséget, jogszabályban rögzített eltéréssel, vendéglátóhelyen az élelmiszer-összetevők és -alapanyagok tárolására szolgáló raktárban azok beszerzése, tárolása, kezelése vonatkozásában vizsgálja az élelmiszer-higiéniai megfelelőséget,

jf) vizsgálja az állati eredetű melléktermékek és élelmiszer hulladékok kezelését és ártalmatlanná tételét állategészségügyi-járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból, járványos állatbetegség gyanúja vagy fennállása esetén az állategészségügyi-járványügyi előírások betartását,

jg) az emberi egészségre veszélyes élelmiszer forgalomba kerülésekor élelmiszerrel kapcsolatos ellenőrzést és vizsgálatot végez az élelmiszerlánchoz tartozó bármely területen és helyen, élelmiszer-eredetű megbetegedés/gyanúja esetén az élelmiszerrel kapcsolatos ellenőrzést és vizsgálatot végzi az élelmiszerláncban, vizsgálja a megbetegedést okozó élelmiszert - a humán járványügyi kivizsgálás kivételével, újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket, és a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot,

jh) élelmiszer-eredetű megbetegedés/gyanúja esetén az élelmiszerrel kapcsolatban ellenőrzést és vizsgálatot végez az élelmiszerláncban és a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot,

ji) ellenőrzi harmadik országból belépő élelmiszerek élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi megfelelőségét,

jj) ellenőrzi az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel jelzett, a hagyományos különleges termékeket,

k) járványügyi és higiéniai szempontból előzetesen minősíti az állattartási-állattenyésztési-, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztőtelepeket,

l) meghatározza a jogosult állatorvos működési területét és feladatait,

m) kiadja a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére szóló engedélyt,

n) a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal első fokú állategészségügyi hatósági jogkörében:

na) elrendeli a járványveszély esetén a szükséges hatósági intézkedéseket, beleértve a magánállatorvos és gazdálkodó szervezet közcélú igénybevételét is,

nb) elrendeli az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejűleg értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a közegészségügyi hatóságot,

nc) meghatározza az idegen állományból származó állatok állategészségügyi megfigyelési célú elkülönítésének módját és idejét;

nd) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a piac, az állatvásár, állatfelvásárlás, állatkereskedés, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését;

ne) engedélyezi az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium létesítését és ellenőrzi azok működését, valamint az export állatrakodók létesítését, szállítóeszköz használatát,

nf) illetékességi területén ellenőrzi a hatósági állatorvosok, a települési önkormányzatok jegyzője állategészségügyi hatósági tevékenységét;

ng) hatósági ellenőrzést gyakorol az illetékességi területén működő magánállatorvosok tevékenysége felett, jogszabálysértés esetén saját hatáskörében eljár, illetve etikai eljárást kezdeményez a Magyar Állatorvosi Kamaránál, indokolt esetben a magánállatorvosi tevékenységet felfüggesztheti;

nh) nyilvántartja az illetékességi terültén működő élelmiszeripari vállalkozásokat, engedélyezi az élelmiszerelőállító üzemeket, külön eljárásban engedélyezi élelmiszereknek a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti árusítását,

ni) a nemzetközi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az állati eredetű élelmiszer-előállító hely exporttermelésre való alkalmasságát,

nj) járványügyi és/vagy élelmiszerbiztonsági szempontból korlátozza, illetve megtiltja az élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, meghatározza a további eljárást, és szükség esetén értesíti az illetékes hatóságokat,

nk) az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tétele keretében engedélyezi az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését (beleértve feldolgozását). A több megye területén folytatott tevékenység engedélyezéséről, a vállalkozás (üzem) telephelye szerint illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal - a tevékenységgel érintett megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok szakhatósági véleménye alapján - dönt,

nl) engedélyezi és ellenőrzi az élelmiszert előállító üzemekből, illetve kiskereskedelemből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását, to-vábbfeldolgozását vagy kezelését,

nm) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának, tárolásának és felhasználásának feltételeit,

nn) előzetes helyszíni ellenőrzést végez az állatgyógyászati készítmények forgalmazására jogosító engedély kiadása előtt,

no) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények felhasználását és forgalmazását,

np) állategészségügyi szempontból ellenőrzi a takarmány-adalékanyagot, takarmány-előkeveréket és takarmánykeverékeket gyártó üzemeket, valamint azok forgalmazását, tárolását, szállítását,

nq) intézkedik az előírt engedéllyel, illetőleg bizonyítvánnyal érkező, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá eső, az állategészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételéről,

nr) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállítását, a végterméket,

ns) járványügyi okok miatt elkülönített, zárt vágást rendelhet el,

nt) elrendeli az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját és erről tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot,

nu) engedélyezi a kísérleti állatok tenyésztését és forgalomba hozatalát, valamint az állatkísérletek végzését, a jogosultságról nyilvántartást vezet;

nv) a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok alapján szabálysértési, illetve helyszíni bírságot, továbbá minőségvédelmi bírságot szabhat ki; kiszabja az állategészségügyi és az állatvédelmi bírságot,

nw) megtilthatja az élelmiszer-előállító üzem, vendéglátóhely, élelmiszer-forgalmazó egység, gép, felszerelés, berendezés működtetését, nyersanyag, technológiai segédanyag, csomagolóanyag, mosó- és fertőtlenítőszer felhasználását és további feltételekhez kötheti az újbóli működést, használatba vételt, használatban tartást,

nx) élelmiszert fogyasztásra alkalmatlannak nyilváníthat; felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja, illetve a környezetvédelmi előírások betartásával történő megsemmisítését rendelheti el,

ny) javaslatot tehet az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat valamint a jegyző által kiadott működési engedély visszavonására, illetve azt visszavonhatja,

o) elbírálja a hatósági állatorvos, a jogosult állatorvos, a területi felügyelő, a hatósági főállatorvos és az MgSzH területi szervénél működő állat-egészségügyi határállomási és élelmiszer-higiéniai kirendeltség által hozott első fokú határozat, illetve végzés ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként,

p) szakhatósági állásfoglalást ad vagy megtagadja azt:

pa) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetű nyerstermék- és hulladékgyűjtő, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely, baromfikeltető, legelő, úsztató) kialakításához,

pb) az állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, hullaégető létesítéséhez,

pc) az állattartó és -forgalmazó hely, az élelmiszert előállító és az élelmiszert forgalmazó hely, a takarmány-előállító hely létesítéséhez, -forgalmazó, és -tároló hely létesítéséhez és működéséhez, a mesterséges termékenyítő-, embrióátültető-, baromfi- és halkeltető állomás, a méhanyanevelő telep létesítéséhez, átalakításához,

pd) az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerű végzéséhez,

q) ellátja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, illetve ennek felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott feladatokat.

(5) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a szervezetében működő falugazdász hálózattal ellátja:

a) a termésbecsléssel, állapotminősítéssel, az elemi károk felmérésével, valamint az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokat,

b) folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekről, a nemzeti támogatási lehetőségekről, kiállítja és érvényesíti az őstermelői igazolványt, valamint ellátja az őstermelők nyilvántartását,

c) igazolja az egyes mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó támogatások igényjogosultságát; folyamatosan gyűjti és elemzi a területi tapasztalatokat; figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelők által igénybe vett nemzeti agrártárriogatások jogszerű felhasználását,

d) részt vesz a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok helyi szinten jelentkező ellátásában; közreműködik a FVM által elrendelt statisztikai adatgyűjtésben, az agrárpiac szabályozásával összefüggő feladatok végrehajtásában,

e) tájékozódik a települési önkormányzat illetékes szerveivel együttműködve az önkormányzat területén lévő mezőgazdasági utak állapotáról, a termőföld külön jogszabály szerinti termőföld hasznosítási-, illetve termőképesség-fenntartási kötelezettség betartásáról, tapasztalatairól,

f) közreműködik a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzési és elszámolási munkáiban,

g) elkészíti a tagállami állampolgárok termőföld tulajdonszerzésével kapcsolatos környezettanulmányt,

h) eljár a mezőgazdaságban felhasznált gázolajjövedékiadó-visszatérítéssel kapcsolatos ügyekben,

i) ellátja a delegált és közreműködői feladatokat.

(6) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellátja a jogszabályokon alapuló első fokú vadászati hatósági és igazgatási feladatokat, így különösen:

a) a vadászterületekre kötött haszonbérleti szerződés jóváhagyását,

b) a vadászterületek nyilvántartásba vételét,

c) vadászterület határának megállapítását,

d) dönt a vadászterület legkisebb mértékétől való eltérésről,

e) ellenőrzi a vadaskert, vadaspark jogszerű üzemeltetését,

f) engedélyt ad ki vadasparkban történő eseti vadászathoz,

g) vezeti a vadászterületek nyilvántartását,

h) megteszi a vadászati jog kényszerhasznosításával kapcsolatos intézkedéseket,

i) földterületet vadászterületté minősít,

f) hatósági vadászatot rendel el,

k) felmentést ad a madarak fészkeinek elpusztítására vonatkozó tilalom alól,

l) engedélyt ad ki vadtenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri tartásához,

m) a vadvédelmi előírások megszegőit kötelezi a teljesítésre, illetve a mulasztó költségén való elvégzést elrendeli,

n) az idényt meghatározott területeken meghosszabbítja, illetve megrövidíti,

o) idényen belül bizonyos fajra korlátozást, tiltást írhat elő.

(7) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal első fokú vadászati hatósági és igazgatási feladatainak ellátása körében továbbá:

a) tilalmi időben vadászatot engedélyezhet, rendelhet el,

b) természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát engedélyezheti,

c) meghatározza a vadászati kiméleti területet,

d) kiméleti területen vadászatot engedélyezhet,

e) a vadgazdálkodási üzemtervet, illetve annak módosítását jóváhagyja,

f) az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyja,

g) a hatósági esküt kiveszi a hivatásos vadászoktól,

h) kiadja a szolgálati igazolványt, jelvényt és hitelesített szolgálati naplót a hivatásos vadászoknak,

i) kiadja a vadazonosító jelet a vadászatra jogosultaknak,

f) ellenőrzi a vadászati napló vezetését,

k) vadászati engedélyt ad ki,

l) engedélyt ad ki fényszóróval való éjszakai vadászathoz,

m) elvégzi a trófeabírálatot,

n) elrendeli a vadkárelhárítási célú hatósági vadászatot,

o) megállapítja a vadvédelmi hozzájárulást,

p) kiszabja a vadgazdálkodási bírságot és vadvédelmi bírságot,

q) vadászjegyet és vadászati engedélyt visszavonhat.

(8) A megyei mezőgazdasági hivatal ellátja a jogszabályokon alapuló elsőfokú halászati hatósági és igazgatási feladatokat, így:

a) társult halászati jogosultak képviselőjét nyilvántartásba veszi, számára hatósági igazolást ad ki,

b) többségi állami tulajdonú vízterületen a tulajdonosok képviselőjét megnevezi,

c) kisebbségi állami tulajdonú vízterület esetén a tulajdonosi közösségben az államot képviseli,

d) a jogosultakról és a halászati vízterületekről nyilvántartást vezet,

e) a vízterületeket halászati vízterületté nyilvánítja,

f) a Magyar Állam halászati jogának hasznosítására pályázatot ír ki és gondoskodik annak meghirdetéséről,

g) haszonbérleti szerződésekről nyilvántartást vezet,

h) a hal természetes mozgását akadályozó létesítmény építéséhez szakhatósági hozzájárulást ad,

i) a nagy értékű természetesvízi halállományok szaporodása érdekében hallépcső építésére és működtetésére kötelezi a duzzasztóművek beruházóját,

j) kiadja és nyilvántartja, illetve meghosszabbítja az állami halász- és horgászjegyeket,

k) visszavonja, illetve visszatartja az állami halász- és horgászjegyet,

l) megszervezi a halászvizsgához szükséges tanfolyamot és a halászvizsgát,

m) kijelöli a horgászvizsgát lebonyolító szervezetet,

n) a horgászvizsga bevételeivel elszámol,

o) a kiadott horgászjegyekkel elszámol,

p) felmentést ad az elektromos halászat tilalma alól,

q) szakhatósági hozzájárulást ad a védett természeti területeken való elektromos halászathoz,

r) nyilvántartást vezet a minőségi üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évente elektromos érintésvédelmi vizsgán átesett elektromos eszközökről és halászgépekről,

s) nyilvántartásba veszi a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező jogosultat,

t) ellenőrzi a haltelepítést,

u) jóváhagyja, vagy módosítja a halgazdálkodási tervet,

v) halfogást becslő módszert hagy jóvá.

(9) A megyei mezőgazdasági hivatal elsőfokú halászati hatósági és igazgatási feladatainak elvégzése körében továbbá:

a) a halászatra jogosultak éves jelentéseit bekéri és továbbítja az Adattárnak,

b) vizsgáztatja és felesketi a halőröket,

c) nyilvántartást vezet a halászati őrökről, őket szolgálati igazolvánnyal és naplóval ellátja,

d) ellátja a halőrök felügyeletét,

e) regisztrálja a halpusztulással kapcsolatos bejelentéseket, felszólítja a jogosultakat a szükséges teendők ellátására, a jogosult költségére a teendőket el is végeztetheti,

f) tilalmak és korlátozások végrehajtása alól felmentést adhat,

g) a tilalmi időt meghosszabbíthatja, megrövidítheti, korlátozhatja a halak kifogását és a méretkorlátozás alól felmentést adhat,

h) a jogszabályinál szigorúbb méretkorlátozást vezethet be,

i) horgászverseny időtartamára a mennyiségi korlátozás alól felmentést adhat,

j) kíméleti területeket jelölhet ki,

k) gondoskodik a halászati jog gyakorlásával, vagy hasznosításával összefüggő adatok bekéréséről és az Országos Halászati Adattárnak való adatszolgáltatásról,

l) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,

m) a halászati vízterületen és a vízparton szemlét tarthat, a halászatra jogosult irataiba betekinthet,

n) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyására szólít fel és a haltetem elszállítását ellenőrzi,

o) a kifogott halat és a kifogás eszközét visszatarthatja,

p) jogszabálysértés esetén eljár, vagy eljárást kezdeményez,

q) társadalmi halőröket bízhat meg,

r) kiveti a halgazdálkodási bírságot,

s) kiveti a halvédelmi bírságot,

t) a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy megtilthatja,

u) engedélyezi halfajok külföldről származó egyede és ennek továbbtenyésztéséből származó utóda telepítését.

(10) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a vízgazdálkodás területén ellátja a jogszabályokon alapuló első fokú hatósági és igazgatási feladatokat, így különösen:

a) a vizek mezőgazdasági célú hasznosításával kapcsolatos feladatokat,

b) a vizek kártételei elleni védelem és a védekezés feladatkörében:

ba) a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni tevékenység területi szintű szervezését,

bb) a belvízvédekezésre kötelezett vízgazdálkodási társulatok belvízvédekezésének összehangolását,

bc) a belvízvédekezés szakmai felügyeletét,

bd) belvízvédelmi jelentések készítését, továbbítását az FVM Védelmi Törzs, Megyei Védelmi Bizottság felé,

be) a belvízvédekezésre kötelezett vízgazdálkodási társulatok belvízvédekezésének költségelszámola ellenőrzését,

bf) az elvégzett védelmi munka folyamatos ellenőrzését, bg) belvízvédelmi tervének elkészítését és évenkénti karbantartását,

bh) a védelmi tervek nyilvántartását,

c) az állami tulajdonú mezőgazdasági célú vizek és vízi létesítmények üzemeltetésének, fenntartásának szervezése körében:

ca) a fenntartási munkákkal kapcsolatos ügyintézést: pályázat befogadás, elsődleges véleményezés-felterjesztés illetve elutasítás, szerződéskötés előkészítése,

cb) a fenntartási munkák elindítását munkaterület-átadással, folyamatos ellenőrzést, műszaki átadások, pénzügyi elszámolás ellenőrzését és felterjesztését,

d) az állami tulajdonú mezőgazdasági célú vizek és vízi létesítmények fejlesztésének területi koordinációját,

e) elkészíti a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakvéleményeket,

f) elkészíti a mezőgazdasági célú vizek és vízi létesítmények szakágazati alapdokumentumait, végzi a szakterületi működést megalapozó műszaki, gazdasági alapadatok nyilvántartását, aktualizálását,

g) a vízi társulatok szervezésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

h) a hivatali kezelésű és jegyzett tőkés belvízcsatornák, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak, és öntöző csatornák felülvizsgálatát,

i) a forgalomképes állami tulajdonú vízi létesítmények vagyonkezelői szakmai feladatait (elidegenítési feltételeinek kidolgozása és a tulajdonba adás figyelemmel kísérése stb.),

j) a területi vízgazdálkodással, belvízkárok kialakulásával, elhárításával kapcsolatos panaszos bejelentések kivizsgálását,

k) közreműködik a mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepciók készítésében,

1) közreműködik a kiemelt vízgazdálkodási programok (Duna-Tisza közi Homokhátság, Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése, Integrált Folyógazdálkodás, Bős-Nagymaros, Verespatak stb.) mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő feladatainak ellátásában,

m) közreműködik a Területi Vízgazdálkodási Tanácsok munkájában.

(11) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellátja az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, a természet védelméről szóló törvény, valamint a külön jogszabályokban meghatározott erdészeti igazgatással összefüggő szervezési és hatósági feladatokat, így különösen:

a) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében

aa) az erdőterület, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevételének,

ab) az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy, az erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületen létesített csatorna és tározó, valamint az erdei vasút,

ac) az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület kivételével - egyéb erdészeti létesítmény építésének, korszerűsítésének, értéknövelő felújításának, használatba vételének, megszüntetésének,

ad) az erdőgazdálkodó személye változásának,

ae) az üzemtervtől eltérő gazdálkodásnak,

af) erdő elsődleges és további rendeltetései megváltoztatásának,

ag) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának,

ah) a fenyőgyanta gyűjtésének (gyantázás),

ai) erdőterületen erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezését,

b) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében ellátja

ba) a társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának,

bb) a fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén, amennyiben szükséges, a felújításnak,

bc) a gazdasági rendeltetésű erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez szükséges nevelővágások elmulasztása esetén azok elvégzésének,

bd) az erdősítés befejezetté nyilvánítását követően szükség esetén az erdősítés megismétlésének,

be) növényi, állati vagy fertőzést okozó károsítók erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodó részére a szükséges védekezés elvégzésének,

bf) az előző pontban foglaltak nem teljesítése esetén az erdőgazdálkodó költségére a védekezési munkák elvégeztetésének (a közérdekű védekezésnek),

bg) az erdő védelme érdekében az erdőterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezelésének, illetve elszállításának, továbbá a rendelkezés be nem tartása esetén a szükséges munkálatok elvégeztetésének,

bh) ha az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása vagy az erdő felújítása érdekjében szükséges határidő kitűzésével a fa kitermelésének,

bi) erdőterület engedély nélküli, vagy attól eltérő igénybevétele esetén az erdőművelési ág visszaállításának, és a terület újraerdősítésének,

bj) az előző pontban foglaltakhoz kötődően, amennyiben az erdőterület termelésbe való visszaállítására és az újraerdősítés elrendelésére nincs lehetőség az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdő telepítésének, vagy az újraerdősítés költsége megfizetésének,

bk) az erdő védelme érdekében az erdőterületre való belépés tilalmának,

bl) az erdő állapotát veszélyeztető károsodott élőfa vagy károsító eltávolításának,

bm) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetésének, illetve az attól való tartózkodásnak,

bn) erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság megfizetésének elrendelését;

c) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében elvégzi

ca) az erdő elsődleges és további rendeltetéseinek,

cb) az erdőtelepítés, erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának megállapítását;

d) a hatósági és szakigazgatási feladatok tekintetében elvégzi

da) az üzemterv,

db) az éves erdőgazdálkodási terv,

dc) az erdőállomány szerkezet-átalakításáról készített erdősítési terv,

dd) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyását;

e) megadja az erdőterület tervezett igénybevételéhez történő elvi hozzájárulást,

f) vezeti az erdőgazdálkodói, valamint az erdészeti szakszemélyzeti nyilvántartást,

g) gyakorolja a talajvédelmi hatósági jogkört erdőterületen,

h) szakhatóságként hozzájárul

ha) az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület építéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez,

hb) a közérdekből elrendelt erdőtelepítés engedélyezéséhez,

hc) erdőterület erdő művelési ágban való nyilvántartásához,

hd) erdő művelési ágú terület más művelési ágban való nyilvántartásához,

he) erdőterület két vagy több földrészletre történő megosztásához,

i) ellátja a jogszabály által meghatározott egyéb szakhatósági feladatokat.

Az Erdészeti Igazgatóság erdészeti igazgatási feladatai körében ellátja

a) az erdőgazdálkodás térbeli rendjének kialakítását, erdőtagok és erdőrészletek területének és erdőgazdasági azonosítójának, felülvizsgálatát,

b) az erdészeti és az ingatlan-nyilvántartás adatainak összehasonlítását,

c) az erdőgazdálkodók, önkormányzatok, szakhatóságok körzeti erdőtervezéshez kötődő véleményeinek összegyűjtését,

d) erdőtervi egyeztető tárgyalások előkészítését és lebonyolítását,

e) az erdőleltározási feladatokat,

f) a terepi felvételeket és a részletszintű tervezést,

g) a részletszintű tárgyalások, egyeztetések lebonyolítását,

h) a körzeti erdőterv átfogó tervezését, a szöveges munkarészek elkészítését,

i) a körzeti hozamszabályozást,

j) a körzeti távlati erdőkép elkészítését,

k) az erdészeti termőhely feltárást és termőhely térképezést,

l) a talaj laboratóriumi vizsgálatok elvégzését, működteti az erdészeti talaj laboratóriumot,

m) a terepi mérést, és azok feldolgozását,

n) az erdészeti üzemi térkép elkészítését,

o) üzemterv és üzemtervi kivonat kiadását,

p) az erdőterület védetté nyilvánítási eljárásában és az erdőterületre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervek elkészítésében való közreműködést,

q) a települési rendezési tervek véleményezését.

(12) Az Erdészeti Igazgatóság pályázatkezelési és támogatási feladatai keretében ellátja

a) a nemzeti erdészeti támogatási rendszer működetését,

b) delegált feladatok keretében a közösségi erdészeti támogatási rendszer működtetését,

c) a közösségi támogatásokkal kapcsolatos delegált ellenőrzési feladatokat,

d) az erdőgazdálkodók befizetési kötelezettségeinek nyilvántartását, valamint a kintlévőségek behajtásának kezdeményezését.

(13) Továbbá ellátja:

a) az Erdőállomány Adattár működésével kapcsolatos regionális feladatokat,

b) az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működésével kapcsolatos operatív feladatokat,

c) az Erdőtűz Információs Rendszer terepi feladatait, az erdőtűz megelőzésével kapcsolatos erdészeti hatósági feladatokat,

d) az erdészeti statisztikák összeállításához szükséges adatok összegyűjtését,

e) a károsítók elleni védekezés ellenőrzését,

f) az illetékes települési önkormányzat képviselő-testületével együttműködve a településrendezési és -fejlesztési feladatokat,

g) az erdőgazdálkodási tevékenység, valamint a vadászati jog hasznosításának összhangban történő gyakorlása megítélését, elősegítését,

h) a felvilágosító tevékenységet az erdővel kapcsolatos jogszabályokban foglalt erdészeti szakmai és jogi előírások, feladatok és az Erdőállomány Adattár adatainak a jogosultak részére történő megismertetése érdekében,

i) az illetékességi területén az erdőgazdálkodási tevékenység folyamatos elemzési, értékelés munkáit,

j) közreműködőként a térségi fejlesztés erdészettel összefüggő tervezési és fejlesztési feladatokat,

k) az erdőgazdálkodás ágazati irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan az MgSzH Központ által részére kijelölt egyéb feladatokat, illetve ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal,

l) a digitális térképészeti adatállomány kezelésével és karbantartásával járó feladatokat.

(14) Az Erdészeti Igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt is és egyedi igénylés alapján szolgálati fegyvert is biztosít.

(15) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal illetékességi területén ellátja az operatív szakmai, szántóföldi ellenőrzési és minősítési, továbbá vetőmag-vizsgálati és minősítési, fémzárolási és hatósági ellenőrzési feladatokat, így különösen:

a) az államilag elismert vagy egyedi szaporításra engedéllyel rendelkező nemesített növényfajták vetőmag-szaporításának szántóföldi ellenőrzését és minősítését, az alkalmasnak minősített növényállományokból származó vetőmagvak mintázását, vizsgálatát, minősítését, fémzárolását,

b) a vetőmagvak feldolgozásának, valamint a fémzárolt vetőmagvak kiszerelésének és az automata mintavevők ellenőrzését,

c) a hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a külföldről behozott vetőmagvak mintavételét, minőségének vizsgálatát, minősítését, fémzárolását,

d) a vetőmag forgalomba hozatalának ellenőrzését, a minőségileg meg nem felelő tételek zárolását, szükség esetén a megsemmisítésük elrendelését, illetve visszaélés esetén minőségvédelmi bírság kiszabását elsőfokú hatóságként,

e) a beküldött vetőmagvak vizsgálatát, a vizsgálatok és minősítések eredményéről okitat kiállítását,

f) a vetőmag szaporításokról és minősítésekről közhitelű nyilvántartások vezetését,

g) beszerzi és szigorúan szám szerint nyilvántartja a vetőmag függőcimkéket,

h) a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazolása alapján a vetőmag függőcímeken feltünteti a növényi útlevél számát,

i) akkreditált vetőmagvizsgáló laboratóriumot működtet az osztály keretei közt.

A területi vetőmag-vizsgálati és minősítési, fémzárolási és hatósági ellenőrzési feladatokat a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal Vetőmagfelügyeleti Osztályai látják el.

(16) A Vetőmagfelügyeleti Osztály illetékességi területének lehatárolását az 6. számú melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL SZERVEZETE

4. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal laboratóriumokat működtet. Az egyes laboratóriumok szakmai feladatait a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal egyes részlegeire vonatkozó részletes rendelkezések szabályozzák.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal kirendeltségeket (határkirendeltségeket, élelmiszer-higiéniai kirendeltségeket) működtet.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal nevében a körzeti irodában vagy a helyszínen is foganatosítható jogszabályban meghatározott hatósági cselekmény. Ha kiadmányozásra jogosult köztisztviselője jár el a körzeti irodában vagy a helyszínen, úgy jogosultsága a döntéshozatalra is kiterjed.

5. §

(1)[3] A hatósági állatorvos, élelmiszer-biztonsági, minőségellenőrzési, illetve takarmány ellenőrzési feladatokat ellátó területi felügyelő és a jogosult állatorvos működési területét és feladatait az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgató állapítja meg. Az élelmiszer-biztonsági felügyelők szakmai irányítását - amely irányítás a megyei osztályvezetőhöz delegálható - a megyei élelmiszerlánc-biztonságért felelős igazgató, vagy igazgatóhelyettes látja el, működési, illetékességi területük meghatározásával.

(2)[4] A hatósági állatorvosok, állategészségügyi felügyelők, és jogosult állatorvosok feladatainak ellátását a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a hatósági főál-latorvosok útján irányítja és ellenőrzi.

(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgató közvetlen irányítása alá tartozó hatósági főállatorvosok osztályvezető besorolású köztisztviselők.

(4)[5] A köztisztviselő köteles az országos főállatorvos megkeresésének eleget téve, részére közvetlenül információt adni, az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes egyidejű tájékoztatása mellett.

6. §

(1) A növényvédelmi felügyelő, a talajvédelmi felügyelő és a zöldség-gyümölcs minőségellenőr működési területét és feladatait a növény- és talajvédelmi igazgató állapítja meg, aki egyben a megyei növény- és talajvédelmi főfelügyelő.

(2) A növényvédelmi felügyelők, a talajvédelmi felügyelők és a zöldség-gyümölcs minőségellenőrök feladatainak ellátását a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a megyei növény- és talajvédelmi főfelügyelő útján irányítja és ellenőrzi.

7. §

(1)[6] A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élén főigazgató áll.

(2)[7] A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatóságokból és önálló osztályokból áll. Az igazgatóságokon belül osztályok működnek.

(3) Az igazgatósági feladatok ellátásának belső rendjét az igazgató az igazgatóság ügyrendjében - az elkülönülő munkafeladatok szerint - határozza meg. Az osztályok szerinti tagozódást az (5) bekezdés tartalmazza, az egyes ügyek osztályok közötti megoszlását az adott igazgatósági ügyrend foglalja magába.

(4)[8] Az önálló osztályok a főigazgató közvetlen irányítása alatt működnek. Az önálló osztály élén főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető áll. Az önálló osztályvezetőjét - a főigazgató javaslata alapján - az elnök nevezi ki és menti fel, egyebekben a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az önálló osztály munkavállalói felett a kinevezés és felmentés jogát a főigazgató gyakorolja, egyéb munkáltatói jogokat az önálló osztály vezetője gyakorolja.

(5) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban

a) a Főigazgató közvetlen irányítása alatt:[9]

- Humánpolitikai és Jogi Önálló Osztály,

- Gazdasági és Informatikai Önálló Osztály,

b) az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgató közvetlen irányítása alatt:[10]

- Járványügyi és Állatvédelmi Osztály,

- Élelmiszerbiztonsági és Minőség-ellenőrzési Osztály,

- Minőségellenőrzési és Takarmány-felügyeleti Osztály,

- Laboratóriumok,

- Határkirendeltségek,

- Élelmiszer-higiéniai kirendeltségek,

c) a növény- és talajvédelmi igazgató közvetlen irányítása alatt:[11]

- Növényvédelmi Osztály,

- Talajvédelmi Osztály,

- Laboratóriumok,

- Határkirendeltségek,

d) az Erdészeti Igazgató közvetlen irányítása alatt:[12]

- Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály,

- Erdőleltározási és Szabályozási Osztály,

- Pályázatkezelési és Támogatási Osztály,

- Nyilvántartási és Térképészeti Osztály

e) A földművelésügyi igazgató közvetlen irányítása alatt:[13]

- Földművelésügyi Hatósági Osztály,

- Vadászati és Halászati Osztály,

- Termelési és Ügyfélszolgálati Osztály

- Vetőmagfelügyeleti Osztály működik.

(6)[14] A főigazgató a Humánpolitikai és Jogi Önálló Osztály útján látja el a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal működése során felmerülő jogi jellegű, valamint humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat, amelynek keretében közreműködik a munkáltatói intézkedések előkészítésében és végrehajtásában.

(7)[15] A főigazgató a Gazdasági és Informatikai Önálló Osztályon keresztül látja el a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal pénzügyi gazdálkodási feladatait, valamint biztosítja az informatikai működés zavartalanságát és folyamatosságát.

8. §

(1) Ha jogszabály vagy a közvetlen felettes vezető másként nem rendelkezik, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatója, igazgatóhelyettese feladat- és hatásköre gyakorlását a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetőre átruházhatja, továbbá az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhat.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti egységei között felmerült vitás kérdésekben a legközelebbi közös felettes vezető dönt.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatóságai - a jelen Szabályzatban meghatározott feladatkörük szerint - szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorolnak az alárendelt szervezeti egységek felett.

9. §[16]

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal felügyeletét az elnök az MgSzH Központ főosztályain, önálló osztályain keresztül, illetve az elnökhelyettesek útján látja el.

(2) Az elnök, a szakterületért felelős elnökhelyettes, illetve a szakterületért felelős igazgató azonnali intézkedést igénylő esetekben a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal köztisztviselője részére közvetlenül adhat utasítást, továbbá a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal köztisztviselőjétől jelentést kérhet.

III. FEJEZET

A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐI ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

A főigazgató

10. §[17]

(1) A főigazgatót általános jogkörrel az általa kijelölt igazgató helyettesíti (általános helyettes). A főigazgató távollétében az általános helyettes minden belső hivatali intézkedés meghozatalára jogosult, kivéve azokat, amelyeket a főigazgató kizárólagos hatáskörében tart fenn. Az általános helyettes a főigazgató helyettesítése körében alkalmazott eljárásáról a főigazgató akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul köteles beszámolni a főigazgatónak.

(2) A főigazgató szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni az elnöknek a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal tevékenységének ellátásáról, illetve a hivatal működéséről.

(3) A főigazgató:

a) az elnöknél kezdeményezheti a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosítását,

b) vezeti és ellenőrzi a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezetét, biztosítja a működés feltételeit, elemzi a feladatok végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági információkat,

c) kialakítja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal belső munkarendjét és külső kapcsolatrendszerét, valamint a közigazgatási szervektől érkező megkeresések teljesítésének rendjét,

d) felügyeli a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti egységeinek vezetőit és elsősorban a vezetőkön keresztül valamennyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és munkavállalóját,

e) elkészíti és az elnökhöz jóváhagyásra benyújtja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal éves költségvetésének tervét igazgatóságonkénti bontásban, valamint éves költségvetési beszámolóját,

f) jóváhagyásra benyújtja az elnöknek a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal éves költségvetésének tervére irányuló módosítást,

g) elkészíti a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal éves munkatervét,

h) biztosítja az együttműködést a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal tevékenységi körében az MgSzH Központtal, a minisztériummal és annak szervezeti egységeivel, a Magyar Államkincstárral, a delegált és közreműködői feladatokban érintett szervekkel és más szakigazgatási intézményekkel, szervekkel,

i) az önálló osztály dolgozói tekintetében gyakorolja az át nem ruházható munkáltatói jogokat,

j) indoklással kezdeményezheti az elnöknél az igazgató felmentését,

k) információt nyújt a területi szerv tevékenységéről.

(4) A főigazgató felelős:

a) a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal gazdálkodásában a törvényesség, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a költségvetés betartásáért és betartatásáért,

b) a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, azok valódiságáért és azok teljességéért,

c) a jogszabály által előírt belső szabályzatok kiadásáért,

d) a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal nemzeti és közösségi jogszabályokban, illetve megállapodásban meghatározott feladatainak ellátása során a törvényesség és a hatékonyság biztosításáért,

e) a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal rendelkezésére álló eszközállomány használatáért,

f) a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal kezelésében lévő ingatlanok üzemeltetéséért, ennek keretében javaslatot tehet az ingatlan elnöki iránymutatásnak megfelelő hasznosítására.

(5) A főigazgató:

a) gyakorolja a jogszabályok alapján a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt megillető jogköröket,

b) gyakorolja a hivatali kiadmányozási jogkört,

c) intézkedik annak érdekében, hogy a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelő gyakorlat kerüljön kialakításra, ezen követelményeket érvényesíti a hivatal működésében,

d) területi szinten képviseli a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt, különösen a FVM, az MgSzH Központja, valamint a külső szervek és a sajtó felé,

e) a Ktv. és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai, valamint az MgSzH jóváhagyott költségvetése alapján kialakítja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban a köztisztviselők és a munkavállalók teljesítményértékelési rendszerét,

f) ellátja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal működésével kapcsolatos humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat,

g) irányítja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal hatáskörébe tartozó jogi feladatok ellátását,

h) ellátja a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal működéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatokat,

i) ellátja a pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

j) gondoskodik az általa vezetett szervezeti egységek esetleges nemzetközi kapcsolatok tartásával, illetve a tagállami működéssel összefüggő feladatainak ellátásáról,

k) véleményt nyilvánít a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal részére az MgSzH Központ által véleményezésre, illetve észrevételezésre továbbított jogszabály-tervezetekről,

l) igazgatói értekezletet hív össze,

m) ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze a feladatkörébe utal.

(6) A főigazgatót általános jogkörrel az általa kijelölt igazgató helyettesíti (általános helyettes). A főigazgató távollétében az általános helyettes minden belső hivatali intézkedés meghozatalára jogosult, kivéve azokat, amelyeket a főigazgató kizárólagos hatáskörében tart fenn. Az általános helyettes a főigazgató helyettesítése körében alkalmazott eljárásáról a főigazgató akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul köteles beszámolni a főigazgatónak.

A főigazgató által adományozható címek

11. §

(1) A főigazgató a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat a Ktv.-ben foglaltaknak megfelelően.

(2) A főigazgató szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adhat a Ktv.-ben meghatározott feltételekkel rendelkező, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnál foglalkozatott köztisztviselőknek. A szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címmel rendelkező köztisztviselők létszáma a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban együttesen nem haladhatja meg a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 5%-át.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatói

12. §

(1)[18] A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatója (a továbbiakban: igazgató) önállóan és felelősen, a jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja és vezeti a rábízott igazgatóságot. Az igazgatót az elnök a szakterületért felelős elnökhelyettes javaslata alapján, a főigazgató véleményének figyelembevétele mellett nevezi ki, valamint a szakterületért felelős elnökhelyettes javaslata alapján, illetve a főigazgató kezdeményezésére menti fel. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés, valamint az át nem ruházható hatáskörbe tartozó munkáltatói intézkedések kivételével - a szakterületért felelős elnökhelyettes gyakorolja, a megtett munkáltatói intézkedésről a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett. Az igazgató főosztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(2) Az igazgató gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, és a felettesei utasításainak végrehajtásáról, felelős az igazgatóság ügykörébe tartozó döntések előkészítéséért és meghozataláért, az általa adott információk és adatok helyességéért.

(3) Az igazgató gyakorolja az igazgatóság feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Az igazgató hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) az alárendeltségébe tartozó osztály vezetőjére vagy jogszabályban meghatározott esetekben hatósági jogkörben eljáró ügyintézőre átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az igazgatóság munkájáért való felelősségét. Az igazgató továbbá ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket közvetlen felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(4)[19] Az igazgató tevékenységi területén

a) meghatározza az igazgatóság munkatervét, elkészíti és jóváhagyja az igazgatóság ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, valamint szervezi és ellenőrzi a feladatok szakszerű és határidőre történő végrehajtását,

b) az igazgatóság ügyrendjének megfelelően határoz azokban az ügyekben, amelyek előkészítése a felügyelt osztályok feladatkörébe tartozik,

c) a szervezeti és működési szabályzatban és az adott szervezeti egységre vonatkozó ügyrendben foglaltak szerint gyakorolja kiadmányozási jogkörét, amelynek gyakorlását beosztottjaira átruházhatja, ez utóbbi azonban nem érinti az igazgatóság munkájáért való felelősségét,

d) számviteli, statisztikai és egyéb adatok felhasználásával és elemzésével segíti és előkészíti a főigazgatói döntések meghozatalát, végrehajtja a döntéseket és tájékoztatást ad a főigazgató részére azok végrehajtásáról,

e) ellenőrzi a felügyelt szervezeti egységek által kidolgozott fejlesztési elképzelések, programok, illetve koncepciók megvalósítását,

f) gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogokat,

g) jóváhagyja, illetve felülbírálja az irányítása alá tartozó dolgozók munkakörére, illetve munkaköri leírására tett javaslatokat,

h) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső szabályzatokban foglaltak érvényesülését az általa felügyelt szervezeti egységek munkájában,

i) figyelemmel kíséri és szervezi a felügyelt szervezeti egységek munkatervben foglalt és egyéb feladatainak végrehajtását, biztosítja részükre az ehhez szükséges feltételeket,

j) beszámoltatja a felügyelt szervezeti egységek vezetőit, illetve köztisztviselőit és munkavállalóit a szervezeti egységnél végzett munkákról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,

k) szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából,

l) szükség szerint egyedi feladatok ellátásával bízza meg a felügyelt szervezeti egységek bármely köztisztviselőjét, melyről a köztisztviselő tájékoztatja közvetlen felettesét,

m) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörének kockázatelemzését, és működteti az ezzel kapcsolatos kockázatkezelési rendszert,

n) gondoskodik a felügyelete alá tartozó szakterülettel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, programok, illetve koncepciók részletes kidolgozásáról, azok megvalósításáról,

o) gyakorolja a feladat- és hatáskörébe tartozó rendelkezési jogkört a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal elemi költségvetésében biztosított előirányzatokból,

p) javaslatot tesz a szakterületért felelős elnökhelyettesnek az irányítása alá tartozó igazgatóság igazgatóhelyettesének, kinevezésére és felmentésére, kinevezi és felmenti az igazgatóságához tartozó osztályok vezetőit, az irányítása alá tartozó igazgatóság igazgatóhelyettese és az igazgatósághoz tartozó osztályok vezetői felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat,

q) az igazgatóság köztisztviselői, ügykezelői és egyéb munkavállalói vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat, azzal, hogy munkáltatói intézkedéseit (különösen a kinevezés, átsorolás, felmentés, túlmunka, készenlét, ügyelet, kiküldetés, helyettesítés elrendelésére) a Humánpolitikai és Jogi Osztály közreműködésével végzi.

(5)[20] Az igazgató

a) irányítja, vezeti és ellenőrzi az igazgatóságot, biztosítja a hivatali működés feltételeit, folyamatosan elemzi a feladatok végrehajtásával kapcsolatos szakmai információkat,

b) kialakítja az igazgatóság belső munkarendjét és külső kapcsolatrendszerét,

c) irányítja az igazgatóság szervezeti egységeinek vezetőit és - elsősorban a vezetőkön keresztül - az igazgatóság valamennyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és munkavállalóját,

d) biztosítja az együttműködést az igazgatóság tevékenységi körében a FVM-mel és annak szervezeti egységeivel, az MgSzH Központjával, az MgSzH többi területi szervével, a delegált és közreműködői feladatokban érintett szervekkel és más szakigazgatási intézményekkel, illetve szervekkel,

e) javaslatot tesz az igazgatóság köztisztviselői, ügykezelői, illetve egyéb munkavállalói kitüntetésére,

f) előkészíti az igazgatóság éves képzési tervét, amelyet jóváhagyás végett felterjeszt a főigazgatónak,

g) információt nyújt az igazgatóság tevékenységéről a miniszter, az elnök, valamint a szakterületért felelős elnökhelyettes és a főigazgató részére,

h) működteti az igazgatósághoz tartozó laboratóriumokat,

i) meghatározza a teljesítményértékelési célokat az igazgatóság köztisztviselői részére,

j) az igazgatóság bármely köztisztviselőjét egyedi feladatok ellátásával megbízhatja, amelyről a köztisztviselő köteles közvetlen felettesét tájékoztatni,

k) ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze a feladatkörébe utal.

(6)[21] Az igazgató felelős

a) az igazgatóság nemzeti és közösségi jogszabályokban, illetve megállapodásban meghatározott feladatainak ellátása során a szakmaiság, a törvényesség, a hatékonyság, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés biztosításért,

b) az igazgatóság gazdálkodásában a törvényesség és a szakmai hatékonyság követelményeinek érvényesítéséért,

c) a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, azok valódiságáért és azok teljességéért,

d) az igazgatóság katasztrófa-, biztonsági-, tűz-, polgári- és munkavédelmi feladatainak ellátásáért,

e) az igazgatóság éves ellenőrzési jelentésének elkészíttetéséért.

(7) Az igazgató biztosítja az igazgatóság együttműködését a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal más szervezeti egységeivel.

(8) Az igazgató az igazgatóság feladatkörébe tartozó ügyintézés keretében - kivéve, ha az adott ügyben, illetve eljárásban a főigazgató jár el -, valamint a főigazgató által átruházott hatáskörben jogosult a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal képviseletére; kötelezettsége áll fenn a hivatali működésben érintett külső szervekkel való együttműködés tekintetében.

(9) Az igazgató tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a főigazgatót.

Az igazgatóhelyettes

13. §

(1) Az igazgatóhelyettes az igazgatót annak távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el, ami nem érinti osztályvezetői teendőinek ellátását.

(2) Az igazgatóságon az igazgató általános helyettesítését ellátó igazgatóhelyettes egyben egy osztály feladatainak irányításáért is felelős. Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású köztisztviselő.

Az osztályvezető

14. §

(1) Az igazgatósági szervezetben működő osztályvezető az igazgató irányításával önállóan és felelősen, feladatkörének, az igazgatósági ügyrendnek és a munkaköri leírásoknak megfelelően vezeti a rábízott osztályt.

(2) Az osztályvezető:

a) szervezi, vezeti és ellenőrzi az osztály munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a belső szabályzatok az osztály munkájában érvényesüljenek,

b) felelős az osztály feladatainak elvégzéséért,

c) meghatározza, szükség szerint javaslatot tesz az osztály munkatervének, ügyrendjének módosítására és azokat az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra,

d) javaslatot tesz az igazgatónak az osztály munkatársainak személyére, a munkakörökre és a munkaköri leírásokra vonatkozóan,

e) megállapítja az osztály köztisztviselőinek, ügykezelőinek és munkavállalóinak feladatait, ellenőrzi azok teljesítését, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szabadság kiadása, illetve a magáncélú eltávozás tekintetében,

f) javaslatot tesz az igazgatónak az osztály munkáját érintő körben a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalra vonatkozó jogi szabályozásra, fejlesztésre, valamint beruházásokra,

g) a közigazgatási hatósági eljárás tekintetében gondoskodik az eljárás lefolytatásának és a döntés előkészítésének jogszerűségéről,

h) jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint, illetve felhatalmazás alapján területi szinten képviseli a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt,

i) figyelemmel kíséri és szervezi az osztály munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását, amelyhez biztosítja a szükséges feltételeket,

j) felelősségi körében ellátja a vezetői és folyamatba épített ellenőrzési feladatokat,

k) biztosítja az osztály együttműködését a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal más szervezeti egységeivel,

l) az osztály feladatkörében előkészíti az elnöki utasítás tervezeteket, módosítást kezdeményez, valamint tájékoztatókat, körleveleket készít elő,

m) beszámoltatja az osztály köztisztviselőit és munkavállalóit az általuk végzett munkájukról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,

n) az osztály állományába tartozó köztisztviselők tekintetében teljesítményértékelést végez,

o) javaslatot tesz a képzésen való részvételre és a kiküldetésekre,

p) szükség szerint szakmai értekezletet tart,

q) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetői megbízták,

r) tevékenységéről a felettes vezetőjét folyamatosan tájékoztatja,

s) feladatkörében tájékoztatót készít a piaci szereplőket érintő információkról,

t) kiadmányozásra jogosult a hatáskörébe tartozó ügyekben, a főigazgató engedélye alapján e jogkörét beosztottjaira átruházhatja, ez ugyanakkor nem érinti az osztály munkájáért való felelősségét.

(3) Az osztályvezető megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.

A laborvezető

15. §

(1) A laborvezető az igazgatósági ügyrendnek, valamint az adott laborra vonatkozó előírásoknak és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a labort. A laborvezető osztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(2) A laborvezető meghatározza és ütemezi a laborban elvégzendő fizikai, kémiai, biokémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos vizsgálatokat, annak módját, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.

(3) A Vetőmagfelügyeleti Osztályt vezető osztályvezető egyidejűleg laboratórium-vezetőként - az igazgatóság ügyrendjének és a munkaköri leírásnak megfelelően - vezeti az osztályon belül működő vetőmagvizsgálati laboratóriumot.

Az ügyintéző

16. §

(1) Az ügyintéző feladata a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, valamint a végrehajtás szervezése. Az ügyintéző munkáját a munkaköri leírásában rögzítetteknek és a vezető utasításának megfelelően önállóan végzi. A feladatok megoldására vonatkozó javaslatait a kérdés alapos és többirányú vizsgálata után, az összefüggések feltárásával, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei figyelembevételével, megfelelő időben, kezdeményezőén köteles megtenni. A lehetséges megoldásokat előtárja, és azok közül a legmegfelelőbbre megindokolt javaslatot tesz. A hatáskörébe utalt ügyek menetét az ügyintéző köteles figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Az ügyintéző a kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(3) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Amennyiben felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást a beosztott dolgozó részére, a dolgozó köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

Az ügykezelő

17. §

(1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a felettes vezetői által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. Az ügykezelő felelősen gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról és továbbításáról.

(2) Az ügykezelő ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

IV. FEJEZET

A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

18. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási-hivatal szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatóságainak ügyrendjét az adott szervezeti egység vezetőjének javaslatára a felettes igazgató esetében a főigazgató fogadja el.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a munkaviszonyban álló munkavállaló feladatait - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a munkaköri leírása szabályozza.

(4) A munkaköri leírás - a felelősség megállapítására is alkalmas módon - többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a fontos és bizalmas munkakörre vonatkozó utalást, a vagyon-nyi-latkozattételi kötelezettséget, a minősített iratokkal kapcsolatos minősítési, illetve betekintői jogosultságot és a kiadmányozási jogot, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a helyettesítés rendjét, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat, mint a munkáltatói kompetencia elvárásokat.

19. §

(1) A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A tárgybani egyeztetések kezdeményezéséért az a szervezeti egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat szerint a feladatkörébe tartozik.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti egységeinek dolgozói a munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani, illetve szükség esetén, az információ alapján eljárást kezdeményezni.

(3) Ha a feladat megoldásában több igazgatóság vagy osztály érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kije- . lölt igazgatóság, illetve osztály a felelős, amely - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - köteles gondoskodni arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt igazgatóság vagy osztály álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő részlegek szakterületük szempontjait feltáró munkarészeket, észrevételeket javaslatokat adnak. A nem érvényesített javaslatokról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén az érintett részlegeknek egymás között egyeztetniük kell, ennek eredménytelensége esetén a legközelebbi közös felettes vezető dönt.

(4) Az igazgató más szervezeti egység vezetője feladatkörét érintő intézkedést csak az érintett szervezeti egység vezetője írásbeli egyetértésével tehet, illetve - a hatósági ügyek kivételével - jogosult a főigazgató elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben az érintett vezetők véleményének egyeztetése nem vezetett eredményre.

20. §

(1) A Szabályzatban fel nem sorolt, de hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok hivatali szervezeti egységek közötti megosztásáról - vita esetén - az érintett szervezeti egységek legközelebbi közös felettese dönt.

(2) Az igazgatóság feladatait saját dolgozói által köteles ellátni. Ez nem érinti az igazgatónak azt a jogát, hogy a

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak figyelembevételével a feladat szakszerű megoldásához - a közvetlen felettes vezető jóváhagyásával -külső szakértőt vegyen igénybe.

21. §

(1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat - ha a vezető másként nem rendelkezett - szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített ügyiratot mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető keltezéssel látja el és aláírja. Határidőtúllépésnél a mulasztásról, annak okáról az ügyirat vótu-mában vagy külön készült feljegyzésben kell számot adni, melyet a közvetlen felettes vezetőnek is láttamoznia kell.

(2) A főigazgató által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, az érintett igazgatóság, illetve igazgató-helyettes útján kell megküldeni.

(3) Különösen indokolt esetben a vezető - a szakmai indok együttes megjelölésével - közvetlenül írásban fordulhat a főigazgatóhoz vagy az igazgatóhoz a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett.

(4) Az ügyintézés során betartandó részletes iratkezelési szabályokat az MgSzH elnöke által kiadott Iratkezelési Szabályzat, a minősítési jogosultságok meghatározását az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján az MgSzH elnöke által kiadott TÜK-Szabályzat tartalmazza.

A kiadmányozási jog gyakorlása

22. §

(1) Az aláírási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az aláírási jogköröket az ügyrendekben úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A főigazgató írja alá a miniszter, az Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, az országgyűlési biztosok, a kormány tagjai, az MgSzH elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a pártok vezetői, valamint az Országgyűlés részére készített átiratokat, feljegyzéseket, mindazokat az iratokat, amelyeknek aláírási jogát jogszabály hatáskörébe utalta vagy amelyek tekintetében az aláírás jogát magának tartotta fenn.

(3) A jogszabálytervezetek véleményezését a szakterületért felelős igazgató írja alá.

(4) Az igazgató saját hatáskörében eljárva írja alá:

a) a központi közigazgatási szervek, illetve az állami szervek azonos vagy hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett,

b) az általa irányított szervezeti egységek által jóváhagyásra felterjesztett, valamint

c) az átruházott hatáskörben kiadmányozandó ügyiratokat.

(5) Az igazgatók gyakorolják az aláírás jogát az igazgatóság ügykörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben ez a jog nincs az ezen §-ban foglaltak alapján más hivatali vezető számára fenntartva.

(6) Az osztályvezető aláírási jogát az igazgató által meghatározott ügykörökben gyakorolja.

(7) Az érdemi ügyintézők aláírási joga a feladatkörükbe tartozó azon ügyekre terjed ki, amelyekre az igazgatóság vagy az önálló osztály ügyrendje, illetőleg az igazgató felhatalmazást ad.

(8) Az aláírásra előkészített ügyiratokat szignálás után -ha a vezető másként nem rendelkezett - szolgálati úton kell felterjeszteni az aláírásra jogosulthoz.

A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése

23. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal fő feladatait - a MgSzH Központ munkatervéhez igazodva -évenként a főigazgató által jóváhagyott munkaterv foglalja össze.

(2) A munkaterv az egyes feladatokat a határidők és a felelősök megjelölésével együttesen tartalmazza.

(3) Az osztályok a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal munkaterve alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet az adott osztályt felügyelő igazgató hagy jóvá.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal hivatali értekezletei

24. §

(1) A főigazgatói tájékoztató értekezlet heti rendszerességgel az igazgatók részvételével ülésezik. Az értekezleten a főigazgató tájékoztatást ad a kormány, a miniszter, illetve az MgSzH elnökének döntéseiről és az abból következő hivatali feladatokról.

A munkavégzés alapelvei

25. §

(1) A felettes vezető a közvetlen munkahelyi vezető távollétében utasítást adhat bármely beosztott részére, aki az utasítást köteles végrehajtani. Erről azonban a beosztott a lehető legrövidebb időn belül, köteles jelentést tenni közvetlen felettesének.

(2) Vitás kérdések, illetve véleményeltérés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal munkatársai kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni elektronikus postaládájukat, valamint a hivatali belső számítógépes hálózaton közzétett utasításokat, illetve információkat.

(4) Vezetői utasítás a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal elektronikus levelezési rendszerén keresztül is kiadható. Az így kiadott utasítások elintézése során - amennyiben az utasításból más nem következik - a beosztott a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal elektronikus levelezési rendszerét köteles használni.

(5) A Gazdasági és Informatikai Osztály köteles gondoskodni a belső utasítások, szabályzatok hivatali belső informatikai hálózaton történő közzétételéről.

(6) A vezető köteles a feladatok kidolgozását a szükséges információk megadásával, illetve amennyiben az a feladat jellegéből következik, a legfontosabb elvi kérdésekben való előzetes állásfoglalással, a módszerek, eszközök és az időbeli ütemezés meghatározásával elősegíteni.

Az érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés

26. §

A vezetők a hatályos jogszabályoknak és a hivatali szabályzatoknak megfelelően kötelesek a dolgozók munkaviszonyát, munka- és életkörülményeit érintő kérdésekben a munkáltatónál működő érdekképviseleti szervekkel együttműködni és mindazokban az ügyekben, amelyek egyetértésükkel bírálhatók el, a döntéshez az egyetértést megszerezni.

A sajtóval való együttműködés

27. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal nevében nyilatkozatot a főigazgató és az igazgató adhat.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal munkatársai csak a főigazgató, az igazgató, illetve az ügykörükbe tartozó kérdésekben a közvetlen felettes vezető engedélyével nyilatkozhatnak.

(3) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, valamint nem eredményezheti közérdekű adatok eltitkolását vagy meghamisítását.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal honlapjának gondozása

28. §

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal internetes honlapjának tartalomszolgáltatásáért a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó Gazdasági és Informatikai Osztály felelős.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal belső pénzügyi ellenőrzési rendszere

29. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal belső pénzügyi ellenőrzése a belső ellenőrzési tevékenység és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység útján valósul meg.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében a főigazgató működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.

(3) A szervezeti egység vezetője irányítási, szabályozási tevékenysége során érvényesíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.

30. §

(1) A jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközében vagy a munkatervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása elsődlegesen az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező osztály kötelessége.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal valamely szervezeti egysége által készített és más számára feladatot előirányzó tervezetet (például intézkedési terv, munkaprogram) előzetesen az érintett szakmai osztállyal egyeztetni kell.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal képviselete

31. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt az ügyintézés körében a feladatkör szerint érintett igazgatóság képviseli. Ez a szervezeti egység felelős a több szervezeti egységet érintő egységes hivatali álláspont kialakításáért, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal álláspontjának összehangolásáért.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti egységei munkakapcsolatot létesíthetnek külső szervekkel, azzal, hogy eljárásukról a hivatal tárgyban érintett igazgatóságát tájékoztatni kötelesek.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetői a nemzetközi kapcsolatokban a szakmai terület, a partner képviseleti szintje, valamint a téma súlya, fontossága szerint látják el a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal külső képviseletét.

(4) A tájékoztatási, jóváhagyási, illetve ellenőrzési rendre vonatkozó szabályok a nemzetközi ügyek tekintetében is alkalmazandók.

(5) A kapcsolatfelvétel, a kétoldalú együttműködések kialakítása, végrehajtása, a tárgyalások szervezése az igazgatóságok feladata.

A nemzetközi kapcsolatok rendje

32. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szervezeti egységei

a) szakmai jellegű nemzetközi tevékenységüket önállóan, saját pénzügyi keretük terhére végzik, a jogszabályok és a nemzetközi kapcsolattartás szabályainak betartásával, a szakmai elnökhelyettes és a gazdasági elnökhelyettes előzetes engedélyével,

b) nemzetközi tevékenységüket önállóan dokumentálják és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal más szervezeti egységei számára is használható információkat azok rendelkezésére bocsátják.

Iratforgalom

33. §

Téves irányítás esetén a levelet haladéktalanul továbbítani kell ahhoz a szervezeti egységhez, amelynek feladatkörébe az adott ügy tartozik, egyidejűleg értesítve erről azt a vezetőt is, aki a küldeményt tévesen irányította. Az iratkezelésre vonatkozó előírásokat külön szabályzat állapítja meg.

A munkavégzés rendje

34. §

(1) A munkaidő hétfőtől csütörtökig reggel 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 14.00 óráig tart.

(2) Az ügyfélfogadás rendjét az igazgató határozza meg.

(3) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal épületeibe való be- és kiléptetés rendjéről külön főigazgatói utasítás rendelkezik.

(4) Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések érdekében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetői - a külön főigazgatói utasításban foglaltak szerint - munkaidőn kívüli ügyeleti szolgálatot rendelnek el.

(5) A hivatali dolgozó a munkahelyéről munkaidő alatt történő eltávozását, illetőleg visszatérését köteles közvetlen felettesének bejelenteni.

35. §

(1) A hivatali vezető munkahelyen kívül feladatát, kiküldetését úgy köteles megszervezni és ellátni, hogy távollétében helyettese érdemi intézkedést tudjon tenni.

(2) A hivatali dolgozó köteles

a) a betegszabadság igénybevételét, betegállományba vételét, kórházi ápolását közvetlen felettesének - indokolt akadályoztatása esetén az annak megszűntét követő -24 órán belül bejelenteni,

b) az egy hetet meghaladó betegállományról közvetlen felettesét ismételten tájékoztatni.

(3) A kórházi ápolásról, valamint az egy hetet meghaladó betegállományról a közvetlen felettes köteles a kinevezési jogkört gyakorló vezetőnek haladéktalanul jelentést tenni.

Dolgozói érdekképviselet

36. §

A hivatali dolgozók érdekképviseletét gyakorló érdekvédelmi szervezet, illetve szervezetek feltételeit a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetése biztosítja.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal

költségvetési és gazdálkodási rendje

37. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni, és terhére kifizetést engedélyezni a Gazdasági és Informatikai Osztály vezetőjének ellenjegyzése nélkül nem lehet.

(2) Az MgSzH költségvetési és gazdálkodási rendjét külön elnöki utasítás szabályozza.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási vállalkozási tevékenysége

38. §

(1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal az alaptevékenységével összefüggésben vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek minősül az általa végzett tevékenységi körhöz tartozó olyan tevékenység, amelyet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szakmai jellegéből adódóan, bevétel-, és ennek révén eredmény elérése, illetőleg haszonszerzés céljából üzletszerűen, piaci alapon végez. A vállalkozási tevékenység az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg a ténylegesen teljesített - költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát.

(3) A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni.

V. FEJEZET

A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

39. §

Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság ellátja a 3. § (4) bekezdésében foglalt feladatokat.

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

40. §

A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság ellátja a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

Erdészeti Igazgatóság

41. §

Az Erdészeti Igazgatóság ellátja a 3. § (11)-(14) bekezdésében foglalt feladatokat.

Földművelésügyi Igazgatóság

42. §

A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a 3. § (1), (5)-(10) és (15) bekezdésében foglalt feladatokat.

2. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Területi Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatához

3. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Területi Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatához

4. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Területi Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatához

5. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Területi Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatához

6. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Területi Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatához

A Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályainak területi illetékessége

1. Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Pécs Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

2. Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Békéscsaba Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Békés megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye

3. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Székesfehérvár Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Fejér megye, Veszprém megye, Főváros és Pest megye Dunától nyugatra eső része

4. Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Győr Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye

5. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Debrecen Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

6. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Szolnok Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves megye, Nógrád megye és Pest megye Dunától keletre eső része

7. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Szombathely Földművelésügyi Igazgatóság

Vetőmagfelügyeleti Osztály, benne Vetőmagvizsgáló Laboratórium illetékességi területe: Vas megye, Zala megye