2005. évi CLXXVI. törvény

az állategészségügyről[1]

A törvény alkalmazási köre

1. § E törvény szabályozza:

a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - tartásának, tenyésztésének, szaporításának, szállításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, az élelmiszer (a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével) és az állati eredetű termék előállításának, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának (a továbbiakban együtt: állati eredetű melléktermék kezelése), gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, felhasználásának, a takarmány előállításának, tárolásának, felhasználásának, szállításának és forgalmazásának állategészségügyi és higiéniai feltételeit;

b) az állat egészségének megőrzésére, egészségi állapotának vizsgálatára, az állat gyógyítására vonatkozó követelményeket;

c) állatgyógyászati termék forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati készítmény gyártását, gyakorlati kipróbálását, forgalmazását, tárolását, felhasználását, az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártását;

d) az állategészségügyi laboratóriumi tevékenységet;

e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységeket; valamint

f) az a)-e) pontokban foglalt tevékenység e törvény szerinti engedélyezését, állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági ellenőrzését, a fertőzés-közvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történő ellenőrzését.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. állategészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -szállítás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állat-higiéniai, szaporodás-biológiai és takarmány-higiéniai feladatainak, az élelmiszer-előállítás, -tárolás, -szállítás, -forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatainak, az állati eredetű melléktermék kezelés, gyűjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás feladatainak, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatok, az állatgyógyászati készítmények előállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos feladatok, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;

2. állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertőzöttséget, illetve a fertőzéstől való mentességet bizonyító kiegészítő diagnosztikai vizsgálatot, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai vizsgálatot, valamint analitikai, mikrobiológiai, radiológiai, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végző laboratórium;

3.[2]

4. állat-forgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése;

5. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakoló-giai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;

6. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;

7. állati eredetű termék: állati eredetű élelmiszer és állati eredetű anyagot tartalmazó termék;

8. állatklinika: az állatorvosi alap- és továbbképzés, valamint szakirányú kutatás célját is szolgáló állatkórház;

9. állatkórház: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az alapellátás mellett az állat sürgősségi (elsősegély jellegű), szakosított (fertőző és nem fertőző állatbetegségek), valamint speciális (belgyógyászati, szülészeti-szaporodásbiológiai, sebészeti és különleges műszeres vagy műtéti) vizsgálata és gyógykezelése folyik, bentlakásos és ambuláns módon;

10. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;

11. állatorvosi rendelő: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az 1. § b) pontja szerinti tevékenységet végeznek;

12. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat, a szakértői, szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb - az állategészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység;

13. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon történő megváltoztatása;

14. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy ideiglenesjelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is;

15. behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatala és szabad forgalomba bocsátása;

16. belföldi szállítás: az áru olyan szállítása, ahol az indítási hely és a rendeltetési hely is a Magyar Köztársaság területén található, valamint a szállítás során a szállítmány nem hagyja el a Magyar Köztársaság területét;

17. belső piaci kereskedelem: az áru Magyar Köztársaság és az Európai Unió valamely más tagállama közötti kereskedelme;

18. fertőzés-közvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas élőlény, élő vagy élettelen anyag;

19. fertőző állatbetegség: kórokozó által kiváltott, fertőzés-közvetítő útján vagy egyéb módon állatra átterjedő betegség;

20.[3]

21. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;

22. járványügy: fertőzés-közvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;

23.[4] országos főállatorvos: az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat Kormány által meghatározott képviselője;

24. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék;

25. kivitel: az áru Európai Unió bármely tagállamából harmadik országba történő szállítása;

26. mikrochip: olyan elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas;

27. monitoring: tervezett megfigyelés- vagy méréssorozat elvégzése, amelynek célja, hogy áttekintő képet adjon a takarmány- vagy élelmiszerjog, illetve az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának helyzetéről;

28. parazitózis: élősködők által okozott egészségkárosodás;

29. szaporodásbiológia: egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állategészségügyi feltételei;

30. zoonózis: olyan betegség vagy fertőzés, amely állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon, természetes úton átvihető;

31.[5]

Az állattartás szabályai

3. § (1) Állatot tartani csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet.

(3) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

(4) Tenyésztés, vagy szaporítás céljára csak olyan, egészséges állatot szabad használni, amely fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés útján átvihető fertőző és parazitás betegségektől mentes.

(5) Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

Állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek

4. § (1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges a külön jogszabály szerinti gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végző állategészségügyi laboratórium, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem, takarmány előállító üzem működéséhez.

(2) Az engedélyező hatóság - határozatának meghozatala előtt - kikéri az állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását:

a) az állattartó hely, trágyakezelő, állatvásártér, mesterséges termékenyítő állomás, embrió átültető állomás, baromfikeltető állomás, halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végző laboratórium, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem, takarmány előállító, -forgalmazó létesítmény létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban;

b) állati eredetű élelmiszer-elosztó, -forgalmazó hely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és működésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

c) vadaspark működésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

d) a nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, továbbá állatverseny tartásának engedélyezésére irányuló eljárásban.

(3)[6] A fentiekben meghatározottakon kívül az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges a külön jogszabályban megállapított esetekben.

Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei

5. § (1) Az állattartó köteles

a) állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;

b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodni;

c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait -jogszabályban meghatározott esetekben - végrehajtani;

d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;

e) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;

f) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni;

g) az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon gondoskodni;

h) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására -az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról tájékoztatni;

i) állata külön jogszabály szerinti állategészségügyi vizsgálatának elvégzéséről gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik

a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki

b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;

c) az állatot felügyeli;

d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;

e) szállításkor az állatot kíséri.

(3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetőjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.

6. § (1) Az állattartó eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely arra működési engedéllyel rendelkező magánállatorvostól veszi igénybe.

(2) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni.

(3) Az állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgősségi ellátással egyidejűleg az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságot tájékoztatni.

Járványügyi intézkedések

7. § (1)[7]

(2) A bejelentendő állatbetegségeket a melléklet tartalmazza.

(3)[8] Ha egy betegséget az Európai Unióban bejelentési kötelezettség alá vontak, akkor arra az állat-egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elő. A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - határozott időtartamra - bejelentési kötelezettséget írhat elő.

(4) Bejelentendő állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el:

a) elkülönítés,

b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés),

c) forgalmi korlátozás,

d) helyi zárlat,

e) községi zárlat (védőzóna),

f) védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése,

g) a 15. § szerinti marhalevél kezelésének tilalma,

h) termékenyítési tilalom,

i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,

j) védőoltás,

k) gyógykezelés,

l) elkülönített vagy zárt vágás,

m) állatleölés (leöletés),

n) fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele,

o) fertőtlenítés,

p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében,

q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében.

8. § (1) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető. Az elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtandó.

(2) A 7. § (4) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedések elrendeléséről egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a főjegyzőt is értesíteni kell.

(3)[9] Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor - amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a miniszter megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területéről történő kiszállítását, illetve a betegség terjedésének megállításához, illetve a betegség felszámolásához szükséges járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

(4)[10] Rendkívüli járványveszély esetén a rendőrség a külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a veszély elhárításában.

9. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

(2)[11] Bejelentendő állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságnak, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény a feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.

(3)[12] Járványveszély esetén a magánállatorvos az állat-egészségügyi hatóság által közcélú munkavégzésre - a 30. § (1) bekezdés i) pontja szerinti megállapodás alapján, díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehető. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el.

(4) Sürgősségi ellátás keretében az állatorvos kezdeményezheti a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását.

10. § (1) A 7. § (4) bekezdésének i)-q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult:

a) a mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;

b) a 7. § (4) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa (használója);

c) a 7. § (4) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.

(2)[13] A kártalanításhoz és az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben - a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében külön alcímként - kell tervezni, illetve biztosítani.

(3) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, a 7. § (4) bekezdés p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az elrendelő határozatban kell rendelkezni.

(4) Nem jár kártalanítás:

a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;

b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte;

c) ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;

d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor;

e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat;

f) trágyáért, alomért;

g) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért.

Az állati eredetű melléktermék kezelése

11. § (1) Az állati eredetű mellékterméket külön jogszabály szerint fel kell dolgozni vagy ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati eredetű melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, vagy amennyiben az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes önkormányzat köteles gondoskodni.

(3)[14] A mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állat-egészségügyi hatóság intézkedik.

12. § (1) Az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását az végezheti, aki erre a tevékenységre engedélyt kapott (a továbbiakban: kezelő). A külön jogszabályban foglaltak mellett az engedély kiadásának feltétele

a) az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások megtartása;

b) a külön jogszabály szerint 1. és 2. osztályba sorolt állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem esetében a működési engedély iránti kérelemben megjelölt területen előzetes kötelezettség-vállalás a 11. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére.

(2)[15] Az állati eredetű melléktermék kezeléséhez a működési engedélyt - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -a kezelő részére telephelyenként, az állat-egészségügyi hatóság - adja ki.

(3)[16] Az állati eredetű melléktermék szállítását az állat-egészségügyi hatóság engedélyezi.

13. § (1)[17] A járványügyi intézkedés során az állat-egészségügyi hatóság az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételére alkalmas technikával és kapacitással rendelkező kezelőt bíz meg.

(2)[18] Amennyiben a kezelő az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem teljesíti, az állat-egészségügyi hatóság a kiadott működési engedélyt visszavonja, és arról - szakhatóság közreműködése esetén - értesíti az engedélyezésben eljáró szakhatóságokat. A működési engedély visszavonásával egyidejűleg egyéni kezelők esetén az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében tájékoztatja az azt kiadó szervet, egyéb esetekben a tevékenységi kör törlése érdekében értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó megyei bíróságot mint cégbíróságot.

14. § (1) Az állati eredetű melléktermék feldolgozásának, ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, ha pedig a tulajdonos ismeretlen, a települési (kerületi) önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles a önkormányzatnak megtéríteni.

(2)[19] Az állat-egészségügyi hatóság által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel költségeit az állam viseli.

A marhalevél

15. § (1) Az állattartó - jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy annak megfelelő, külön jogszabály szerinti okiratot (a továbbiakban együtt: marhalevél) váltani és kezeltetni.

(2) A marhalevél kiváltása előtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban előírtak szerint tartósan meg kell jelölni.

(3) A marhalevél kezeléséért a külön jogszabályban megállapított mértékű díjat kell fizetni.

(4) A marhalevél kezeléséért fizetendő díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végző szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelő szerv saját bevétele.

(5) Kedvtelésből tartott állat forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező mikrochippel jelölhető meg. A jelölést állatorvos végezheti.

Az állat, illetve az állati eredetű termék szállítása és forgalmazása

16. § (1) Állatokat összegyűjteni, szállítani csak az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül, jogszabályban előírt módon szabad.

(2) Az állatot vagy az állati eredetű terméket csak a külön jogszabály által előírt okirattal együtt lehet szállítani.

(3) Állatvásárt, állatkiállítást, állatversenyt, állatbemutatót - ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet - tartani az illetékes jegyző által engedélyezett helyen és időben lehet.

(4)[20] Aki állat-forgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról köteles - a külön jogszabályban meghatározott tartalmú - nyilvántartást vezetni, azt az illetékes hatóság részére annak kérésére bemutatni, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint az állat-egészségügyi hatóságnál magát nyilvántartásba vétetni.

(5) Idegen állományból, illetve külföldről származó állatot - a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével - a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elkülöníteni (karanténozni).

17. § (1) Az állat vagy az állati eredetű termék belső piaci kereskedelme, valamint behozatala során az állategészségügyi hatóság elvégzi a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzéseket.

(2) A állat vagy az állati eredetű termék behozatalát -külön jogszabály szerint - a vámhatóság akkor engedélyezheti, ha az előírt állategészségügyi ellenőrzéseket az állategészségügyi hatóság elvégezte és azok kedvező eredménnyel zárultak (melyet állategészségügyi bizonyítvány tanúsít).

18. § A miniszter abból a célból, hogy Magyarország területére ne kerüljön olyan állat, illetve állati eredetű termék, amely nem felel meg a magyar állategészségügyi követelményeknek, külön jogszabály szerint egyedileg megállapítja a közösségi szinten teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék[21]

a) Európai Unió más tagállamából Magyarországra - mint rendeltetési hely szerinti tagállamba - történő szállításának állategészségügyi és higiéniai feltételeit;

b) harmadik országból Magyarországra - mint rendeltetési hely szerinti tagállamba - történő behozatalának állategészségügyi és higiéniai feltételeit.

Az állatgyógyászati készítmények

19. § (1) Állatgyógyászati készítményt Magyarországon előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az ország területére behozni, valamint forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni - a külön jogszabályban meghatározott készítmények kivételével - csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetve forgalmazási engedéllyel szabad. Állatgyógyászati készítmény hatóanyagát előállítani csak engedéllyel szabad.

(2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni.

(3) Az állatgyógyászati készítmény hazai törzskönyvezésének, előállításának, az ország területére történő behozatalának, laboratóriumon kívül kipróbálásának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(4) Az állatorvos külön jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére.

(5) Az állatgyógyászati készítmények forgalmazása engedélyezésének szabályait külön jogszabály állapítja meg.

20. § (1)[22] A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás helyén, továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál az állat-egészségügyi hatóság végez ellenőrzést.

(2) Az eljáró állategészségügyi hatóság az eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt.

21. §[23]

A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos hatósági feladatok

22. § (1)[24] Az állat-egészségügyi hatóság jogosult a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott állat elhelyezése céljából, a tulajdonos költségére - erre vonatkozó szerződés alapján, térítés ellenében - állattartó helyet igénybe venni.

(2)[25] Az elkobzott állatot - a veszélyes, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat kivételével -az állat-egészségügyi hatóság térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek.

(3)[26] A veszélyes, a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó, elkobzott állatot az állat-egészségügyi hatóság térítés nélkül átadhatja állatkertnek, természetvédelmi hatóságnak.

Többéves nemzeti ellenőrzési terv

23. § (1) Az állategészségügyi hatóság - az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv részét képező, külön jogszabály szerinti - többéves nemzeti ellenőrzési tervének (a továbbiakban: Terv) tartalmaznia kell az állategészségügyi hatóság ellenőrzési eljárásrendjét a járványügy, élelmiszer-higiénia, állatvédelem területén és az állatgyógyászati termékekkel, takarmányokkal kapcsolatban.

(2) A Tervnek a minőségbiztosítás elveit alkalmazva kockázat-azonosításon, -elemzésen, -kezelésen kell alapulnia.

(3)[27] A Terv elkészítése, végrehajtásának megszervezése és irányítása a az állat-egészségügyi hatóság feladata.

24. §[28] A Terv végrehajtásának ellenőrzését a miniszter által felállított Ellenőrző Testület végzi, amely az országos főállatorvos felügyelete alatt áll. Az Ellenőrző Testület tagjait a miniszter nevezi ki az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat képviselői közül.

25. §[29] (1)[30] Az állat-egészségügyi feladatokat

a) a miniszter,

b) az állat-egészségügyi hatóság,

c) a jogosult állatorvos,

d) az állami állategészségügyi laboratórium,

e) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara), valamint

f) a magánállatorvos látja el.

(2)[31] Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban felsoroltak együtt alkotják az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálatot, amelynek élén az országos főállatorvos áll.

(3)[32]

(4)[33]

26. § (1)[34]

(2)[35]

(3)[36] A kedvtelésből tartott állatok külön jogszabály szerinti útlevele kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezése a kamara feladata. E feladatával összefüggésben a kamara köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni az állategészségügyi hatóságnak. Az ezekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzést az az állat-egészségügyi hatóság látja el.

(4) Az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához és ellátásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételek fedezik.

Az állategészségügyi hatósági intézkedések

27. § (1)[37] Az állategészségügyi hatóság állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint

a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést;

b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását.

(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állategészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik.

(3) Ha az állategészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állategészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja.

(4) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését.

(5) Ha az állategészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

(6) Ha az állategészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszervagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

28. § (1) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, forgalmazásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről szóló határozatot 90 napon belül, az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni.

(2) Állategészségügyi hatósági döntés megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálatot csak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat által működtetett, az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium végezhet.

(3) Az Európai Bizottság szakértői és az általa kijelölt szakértők jogosultak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat képviselőjének jelenlétében a külön jogszabály szerinti ellenőrzések során

a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni,

b) a berendezéseket és eszközöket ellenőrizni,

c) az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni.

Az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat[38]

29. §[39]

30. §[40] (1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében

a)[41]

b)[42]

c)[43]

d)[44]

e)[45]

f) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával és az érdekelt miniszterekkel együttműködve segíti az állatorvos-tudományok művelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazását;

g) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli járványveszély-helyzetet;

h)[46] gondoskodik az állami állat-egészségügyi feladatok végrehajtásának megszervezéséről;

i)[47] megállapodik a kamarával a magánállatorvosok közcélú igénybevételének feltételeiről;

j)[48] járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására az ország egész területén irányítja a védekezést, melynek során az e törvényben foglalt feladatok megosztását az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat egyes szervei között a jogszabályokban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja;

k)[49] elkészíti a Tervet, valamint megszervezi, irányítja, felügyeli annak végrehajtását, elvégzi a Terv szükséges módosítását, valamint saját területére vonatkozóan ellátja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervvel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;

(2)[50] A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttműködik a kamarával.

31. §[51]

32. §[52] Az állat-egészségügyi hatóság irányítási, szervezési feladatainak keretében[53]

a)[54]

b) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges a 7. §-ban meghatározott intézkedéseket, valamint a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével gondoskodik az állami kártalanításról;

c) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet;

d)[55] járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít;

e) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;

f)[56]

g) külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;

h) szervezi a jogszabályokban meghatározott radioké-miai vizsgálati, ellenőrzési feladatok ellátását;

i)[57]

j)[58]

k)[59]

l)[60]

m)[61]

n) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

o)[62]

p)[63]

q) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről;

r)[64]

33. § A 30. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állami feladat ellátásának költségeire a központi költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik.

34. §[65] Az állat-egészségügyi hatóság állategészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében[66]

a)[67] szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, továbbá a 30. § (1) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt mentesítési és monitoring programok végrehajtását, továbbá a többéves nemzeti ellenőrzési tervvel összhangban az állategészségügyi, és a hatáskörébe utalt élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos ellenőrzések egységes végrehajtását;

b) állategészségügyi laboratóriumot működtethet a hatósági döntések megalapozására;

c)[68] intézkedik az állatgyógyászati készítmények minőségi problémái és mellékhatásai megelőzése és megszüntetése érdekében;

d)[69] feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a közigazgatási hivatallal, az egészségügyi államigazgatási szervvel, a környezetvédelmi hatósággal, a fogyasztóvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a kamara területi szerveivel;

e) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;

f)[70]

g)[71]

h) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minőség ellenőrzési feladatokat;

i) külön díjazás ellenében részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja az azzal kapcsolatos ellenőrzési feladatait;

j) elkészíti a minisztérium által meghatározott fertőző betegségek elleni megyei védekezés készenléti tervét;

k) a többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a megyei ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi annak végrehajtását, valamint ellenőrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét;

l) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzések-ről;

m) külön jogszabály szerint használja az egyes állategészségügyi feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi állategészségügyi informatikai rendszereket;

n) szervezi és végrehajtja a járványügyi, élelmiszerhigiéniai, -biztonsági, állatvédelmi, takarmány-higiéniai és -biztonsági ellenőrzéseket;

o)[72] évente tájékoztatást kér az engedélyezett tenyésztő, szaporító létesítmények, embrióátültető állomások és természetes fedeztetésre használt apaállatok nyilvántartásáról;

p)[73]

q)[74] irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állategészségügyi feladatok (kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, külön jogszabályban meghatározott esetben részt vesz a végrehajtásban.

35. § (1) Az állat-egészségügyi hatóság elrendeli:[75]

a) a járvány veszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos közcélú igénybevételét is;

b)[76] az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejűleg értesíti az illetékes jegyzőt, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint az egészségügyi államigazgatási szervet, amennyiben az ártalmatlanná tételre az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor;

c) a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és erről tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot;

d) a külön jogszabályokban előírt állategészségügyi feladatok végrehajtását (kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.).

(2) Az állat-egészségügyi hatóság engedélyezi:[77]

a) az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, az állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzem, takarmány előállító üzem működését;

b) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, tovább-feldolgozását;

c) a gyepmesteri tevékenység végzését.

d)[78] az állatrakodót, valamint az élőállat-szállító járművet;

e)[79] a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratóriumok működését;

f)[80] az állatorvosi laboratóriumok működését.

(3)[81]

(4)[82] Az állat-egészségügyi hatóság külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi

a) az állatszállítót, állatkereskedőt, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, a nem állati eredetű élelmiszer-előállító és -elosztó helyet, valamint a külön jogszabály szerint az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyet;

b) az élőállat-szállító járművet;

c) az állatorvosokat;

d) az állatorvosi laboratóriumokat;

e) az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzemeket;

f) az élelmiszer-előállító, -elosztó, állati eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek és állati eredetű élelmiszer nagykereskedelmét végző létesítményeket;

g) a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratóriumokat.

(5) Az állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi:[83]

a)[84]

b) az illetékességi területén működő magánállatorvosok tevékenységét, amennyiben jogszabálysértést észlel, felszólítja a magánállatorvost a jogszabálysértő magatartás abbahagyására, etikai eljárást kezdeményez a kamaránál és megteszi a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket;

c) a nemzetközi előírások teljesülését a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító, -elosztó -forgalmazó helyeknél;

d) az állatgyógyászati termékeket a piacfelügyelet keretében, a kiskereskedelmi forgalmazás feltételeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását, továbbá felügyeli az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;

e) az állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány előállítását, forgalmazását és felhasználását;

f) a takarmány-előkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint a takarmány-előkeverékek és -keverékek forgalmazását;

g) az engedélyezett, illetve regisztrált élelmiszer-előállító helyek külön jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesülését;

h) az állati eredetű melléktermék kezelését.

i)[85] az állattartónál, -szállítónál, -forgalmazónál az állat-egészségügyi szabályok megtartását, az állatok egészségi állapotát;

j)[86] állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát;

k)[87] az állat-egészségügyi szabályok megtartását az állattartó helyen, gyűjtőállomáson, kereskedői telepen, etető-itató állomáson, pihentető állomáson, állatvásáron, állatkiállításon, állatbemutatón, állatkertben, állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben;

l)[88] a jogszabályban előírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását;

m)[89] a külön jogszabályban foglaltak szerint az élő állat és állati eredetű termék belföldi szállítását és belső piaci kereskedelmét;

n)[90] az élő állat és állati eredetű termék kivitelét;

o)[91] a nemzetközi előírásoknak megfelelően az élelmiszer-előállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát;

p)[92] az állati eredetű élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát;

q)[93] a járványügyi és élelmiszer-higiéniai előírások megtartását az élelmiszer előállítása, tárolása, az állati eredetű termékek feldolgozása, szállítása, forgalmazása során;

r)[94] az állatgyógyászati készítmény kiskereskedelmi forgalmazását;

s)[95] a takarmány-előállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és takarmányhigiéniaí előírások megtartását;

t)[96] az állatok tenyésztésének, szaporításának körülményeit;

u)[97] a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;

v)[98] az állatorvosi laboratóriumok működését;

w)[99] a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratóriumok működését.

(6) Az állat-egészségügyi hatóság:[100]

a) intézkedik az előírt engedéllyel, illetve bizonyítvánnyal érkező, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá eső, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételéről;

b) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el;

c) gondoskodik a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott - veszélyes állatnak nem minősülő, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó - állat megfelelő elhelyezéséről;

d) az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében járványügyi és higiéniai szempontból előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztőtelepeket;

e)[101] külön jogszabály szerint járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból korlátozhatja, illetve megtilthatja az állati eredetű élelmiszer, nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát;

f)[102] szükség esetén dönt az idegen állományból vagy külföldről származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén) alkalmasságáról, valamint az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;

g)[103] külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenőrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát;

h)[104] az állat belföldi szállítása során megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot.

(7)[105] Az állat-egészségügyi hatóság

a) igazolja az állatállomány külön jogszabály szerinti betegségektől, fertőzésektől való mentességét;

b) kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot.

(8)[106] Az állat-egészségügyi hatóság a (4) bekezdés e) és f) pontja szerinti nyilvántartást honlapján közzéteszi.

36. §[107]

37. §[108] (1) Az állategészségügyi hatóság a határállomásokon[109]

a)[110] az átmenő forgalomban ellenőrzi az állategészségügyi rendelkezések megtartását, elvégzi az áruk külön jogszabály szerinti állategészségügyi ellenőrzését;

b) az állategészségügyi ellenőrzés keretében külön jogszabály szerint végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését;

c) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, valamint a szállítóeszközt;

d)[111]

e) ha az áru nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek, akkor megteszi a külön jogszabály szerinti intézkedéseket;

f)[112] ellenőrzi a nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;

g)[113]

(2)[114] Az állat-egészségügyi hatóság határállomási feladatainak ellátása során együttműködik a szomszédos külföldi állat-egészségügyi szervekkel, a vámhatósággal, a növényvédelmi szervvel, valamint a határőrizeti és egyéb szervekkel.

38. §[115] (1) Az állat-egészségügyi hatóság élelmiszer-higiéniai feladatai körében[116]

a) ellenőrzi az élelmiszer-előállító üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevő személyek számára előírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását;

b) ellenőrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat;

c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatát;

d) érzékszervi és műszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítő vizsgálatot végezhet, illetve laboratóriumi vizsgálatot végeztethet;

e) elbírálja és igazolja az állati eredetű élelmiszerek fo-gyaszthatóságát;

f) folyamatosan ellenőrzi az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és -termékek forgalmazását;

g) ellenőrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését;

h)[117] ellátja a 35. § (5) bekezdés l)-q) és u) pontja, valamint (7) bekezdés b) pontja szerinti egyes feladatokat;

i) a nemzetközi előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az élelmiszer-előállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát;

j)[118]

(2)[119]

39. §[120]

40. §[121] Az állat-egészségügyi hatóság

a) elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködik az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehajtásában, közreműködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;

b) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztiku-mokat és eszközöket állít elő, illetve szerez be;

c) a miniszter megbízása alapján felmérő és célvizsgálatokat végez;

d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi szakemberek képzésében;

e) vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli;

f) a miniszter kijelölése alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való ellenőrzését, szakmai felülvizsgálatát;

g) folyamatosan végzi az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát;

h) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását;

i) működteti az Országos Állat-egészségügyi Informatikai Rendszert;

j) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok működését és azokról nyilvántartást vezet;

k) vizsgálja az állatorvosi laboratóriumok szakmai működését;

l) az állat-egészségügyi hatóság jelentése alapján vezeti az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes honlapján annak közzétételéről.

41. § Az állami állat-egészségügyi laboratórium[122]

a) tételes, felmérő és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén;

b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minősítését és körvizsgálatokkal való ellenőrzését, szakmai felülvizsgálatát;

c)[123]

d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében;

e)[124]

f)[125]

g)[126]

h)[127]

i)[128]

j) részt vesz az élelmiszer-előállító üzemek ellenőrzésében és minősítésében;

k)[129]

42. § Az állat-egészségügyi hatóság állatgyógyászati oltóanyag-, gyógyszer- és takarmányellenőrzési feladatai körében[130]

a) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, valamint ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban;

b)[131] az állategészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának közösségi jegyzékbe történő felvételéig engedélyezi;

c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását;

d) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát;

e) engedélyezi a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását;

f) nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat;

g) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, és nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról;

h) külön jogszabályban foglaltak szerint közzé teszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat;

i) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit;

j) részt vesz az állatgyógyászati készítmények előállításának, behozatalának ellenőrzésében;

k) elvégzi az állatgyógyászati készítmények - jogszabályban előírt - vizsgálatát;

l) kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minőségi kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek;

m) működteti az államilag előírt állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;

n)[132]

o)[133]

p)[134]

A települési (fővárosi kerületi) önkormányzat állategészségügyi feladatai

43. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A főváros belterületén a fővárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

44. § (1)[135] A Az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szerv hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén, a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

(2)[136] Az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szerv

a) a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni;

b) a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább háromévenként összeíratja;

c) az oltó állatorvos jelentése alapján az eboltás tényét az ebnyilvántartásba folyamatosan bejegyzi;

d) az előző évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (eb-tartót)- szabálysértési eljárás megindítása mellett - a szervezett oltás befejezését követő 30 napon belül felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására;

e)[137] értesíti az állat-egészségügyi hatóságot a pótoltás elmulasztásáról;

f)[138] gondoskodik az eb leölését elrendelő határozat végrehajtásáról.

(3) Az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szerv szervezett oltás esetén[139]

a)[140] egyezteti az oltás időpontját az állat-egészségügyi hatósággal,

b) az oltás időpontját, helyét, költségét a helyben szokásos módon közhírré teszi,

c) az oltás személyi, tárgyi feltételeit megteremti.

Állat-egészségügyi bírság és igazgatási szolgáltatási díj[141]

45. §[142] (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt előírásokat megszegi, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állategészségügyi bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható.

(2) Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(3)[143] Az állategészségügyi bírságot az állategészségügyi hatóság szabja ki.

(4)[144] A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A kiszabott bírság összegét az állat-egészségügyi hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a miniszter dönt.

(5) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.

45/A. §[145] A jogosult állatorvos a feladatkörébe tartozó eljárásokért külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles beszedni, amely díj az állat-egészségügyi hatóság bevételét képezi. A jogosult állatorvos köteles a díjat az állat-egészségügyi hatóságnak befizetni.

Záró rendelkezések

46. § (1)[146] E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 45. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(3) E törvény 20. §-ában, 29. §-ában, 34. §-ának c) pontjában, 35. § (5) bekezdés d) pontjában, 36. § (3) bekezdésénekj) pontjában, 40. § (2) bekezdésében, 41. § f) és g) pontjaiban, valamint a 42. § a)-d), i)-j), l) és o) pontjában foglaltakat a folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

47. § (1)[147] Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki az állat-egészségügyi hatóságot vagy hatóságokat, az állami állat-egészségügyi laboratóriumot vagy laboratóriumokat és az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szervet vagy szerveket, valamint állapítsa meg a jogosult állatorvos jogállását, feladat- és hatáskörét.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:[148]

1. a kártalanítási eljárás részletes szabályait;

2. az állategészségügy területén alkalmazható korlátozó intézkedések részletes szabályait;

3. a nem harmonizált állatok és állati eredetű termékek kereskedelmének, behozatalának állategészségügyi feltételeit;

4. a takarmány-higiénia egyes járványügyi szabályait;

5. az állatok, az állati eredetű termékek, a takarmányok belföldi forgalmára és szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;

6. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;

7. az állategészségügyi laboratóriumok engedélyezésének és működésének részletes szabályait;

8. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának egyes járványügyi és higiéniai szabályait;

9. az egyes állatgyógyászati termékek előállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását;

10. az állatgyógyászati készítmények előállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását;

11. az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat;

12. a gyógyszeres takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását;

13. az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;

14. az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit;

15. az állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek működésének részletes járványügyi és higiéniai szabályait;

16. az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai engedélyezésének feltételeit;

17. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait;

18.[149] a többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtása ellenőrzésének részletes szabályait;

19.[150] a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;

20. az élelmiszerek belföldi forgalmára és szállítására vonatkozó állategészségügyi feltételeket;

21.[151] a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben az állatok szállítására vonatkozó közösségi jogi előírások végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket;

22. az élelmiszer előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás állategészségügyi szabályait;

23. az állati eredetű melléktermék előállítás, feldolgozás, ártalmatlanítás, gyűjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás állategészségügyi szabályait;

24.[152]

25. az állatállományok állategészségügyi védelmének részletes szabályait.

(3)[153] Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a marhalevél kiállításáért és kezeléséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét.

48. § (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK rendelet (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról;

b) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelet (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról;

c) az Európai Parlament és Tanács 998/2003/EK rendelet (2003. május 26.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

d) az Európai Parlament és Tanács 726/2004/EK rendelet (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról;

e) az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról;

f) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;

g) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;

h) az Európai Parlament és Tanács 882/2004/EK rendelet (2004. április 29.) takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 89/662/EGK irányelv (1989. december 11.) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről;

b) a Tanács 90/425/EGK irányelv (1990. június 26.) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;

c) a Tanács 91/496/EGK irányelv (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állategészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról;

d) a Tanács 97/78/EK irányelv (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állategészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról;

e) a Bizottság 98/139/EK határozat (1998. február 4.) a Bizottság szakértői részéről az állategészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok megállapításáról.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2005. évi CLXXVI. törvényhez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek

1. ragadós száj-és körömfájás

2. hólyagos szájgyulladás

3. sertések hólyagos betegsége (SVD)

4. keleti marhavész

5. kiskérődzők pestise

6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

7. bőrcsomósodáskór

8. Rift-völgyi láz

9. kéknyelv betegség

10. juhhimlő és kecskehimlő

11. afrikai lópestis

12. afrikai sertéspestis

13. klasszikus sertéspestis

14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)

15. Newcastle-betegség (baromfipestis)

16. szarvasmarhák gümőkórja

17. fertőző sertésbénulás

18. veszettség

19. takonykór

20. tenyészbénaság

21. lovak fertőző kevésvérűsége

22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)

23. nyulak vérzéses betegsége

24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása

25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)

26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)

27. brucellózis

28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)

29. Aujeszky-féle betegség

30. lépfene

31. rühösség

32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa

33. pontyfélék tavaszi virémiája

34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása

35. súrlókór (scrapie)

36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

37. lazacok fertőző kevésvérűsége

38. kis kaptárbogár fertőzöttség

39. Tropilaelaps atka fertőzöttség

40. sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)