32012R0070[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 70/2012/EU rendelete ( 2012. január 18. ) a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 70/2012/EU RENDELETE

(2012. január 18.)

a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 1 ),

(1)

A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendeletet ( 2 ) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében ezt a rendeletet át kell dolgozni.

(2)

A közös közlekedéspolitikával kapcsolatosan rábízott feladatok elvégzéséhez a Bizottságnak összehasonlítható, megbízható, összehangolt, rendszeres és átfogó statisztikai adatokkal kell rendelkeznie az Unióban bejegyzett járművel végzett közúti árufuvarozás mértékéről és fejlődéséről, továbbá az e fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokáról.

(3)

Szükséges átfogó regionális statisztikák összeállítása, tekintettel mind az árufuvarozásra, mind a járművek útvonalára.

(4)

Ezért indokolt biztosítani az Unión belüli fuvarozás regionális eredetének és rendeltetésének a belföldi fuvarozással megegyező alapokon való leírását, továbbá kapcsolatot teremteni az árufuvarozás és a járművek útvonala között, a fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokának mérése által.

(5)

A szubszidiaritás elvével összhangban az összehangolt tájékoztatást lehetővé tévő közös statisztikai szabványok létrehozása az Unió szintjén jobban megvalósítható, miközben az adatgyűjtést az egyes tagállamokban a hivatalos statisztikák összeállításáért felelős szervezetek és intézmények végzik.

(6)

A közösségi statisztikáról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK tanács rendelet ( 3 ) képezi a vonatkoztatási keretrendszert az e rendeletben meghatározott előírások, különösen pedig azok számára, amelyek a közigazgatási adatállományokhoz való hozzáféréssel, a rendelkezésre álló források költséghatékonyságával és a statisztikai információk bizalmasságával kapcsolatosak.

(7)

Az eredmények általános pontosságának becsléséhez szükséges az egyedi adatok közlése, miután azokat azonosíthatatlanná tették.

(8)

Lényeges a statisztikai információk megfelelő terjesztésének biztosítása.

(9)

Tekintettel Málta különleges földrajzi helyzetére, rövid közúti szállítási útvonalaira, korlátozott úthálózatára, valamint arra, hogy az adatgyűjtés aránytalan terhet róna a máltai hatóságokra, Málta számára engedélyezni kell az eltérést.

(10)

A gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el - a kért információk választható jellegét érintő módosítások kivételével - az I. melléklet 1. részének frissítésére, valamint a II-VII. mellékletek kiigazítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(11)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban kell gyakorolni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Minden tagállam statisztikákat állít össze az Unió számára az adott tagállamban bejegyzett közúti árufuvarozó gépjárművel végzett közúti árufuvarozásról, továbbá az ilyen járművek által megtett útvonalról.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó azon közúti árufuvarozásoknál, amelyek esetében:

a) a közúti árufuvarozó gépjármű engedélyezett tömege vagy méretei meghaladják az adott országban általánosan engedélyezett határértékeket;

b) a fuvarozást mezőgazdasági járművek, katonai járművek és a központi vagy helyi közigazgatáshoz tartozó járművek végzik, kivéve azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek közvállalkozásokhoz és különösen vasúti vállalkozásokhoz tartoznak.

Minden tagállam kizárhatja e rendelet alkalmazási köréből azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek teherbírása vagy megengedett legnagyobb össztömege nem ér el egy bizonyos értéket. Ez az értékhatár pótkocsi nélküli gépjárművek esetén nem haladhatja meg terhelhetőség tekintetében a 3,5 tonnát vagy a megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében a 6 tonnát.

(3) Ez a rendelet mindaddig nem alkalmazandó Máltára, amíg a Máltán bejegyzett, nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkező, közúti árufuvarozást végző gépjárművek száma nem haladja meg a 400-at. E célból Málta évente - legkésőbb az azon évet követő év márciusának végéig, amelyre a közúti árufuvarozást végző gépjárművek száma vonatkozik - megküldi az Eurostatnak a nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkező, közúti árufuvarozást végző gépjárművek számát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"közúti árufuvarozás" : közúti árufuvarozó gépjárművel végzett minden árufuvarozás;

b)

"közúti fuvarozást végző gépjármű" : motorral felszerelt közúti jármű, amelynek ez a motor az egyetlen meghajtó eszköze, és amelyet általában személyek vagy áruk közúti fuvarozására vagy személy-, illetve árufuvarozó járművek közúti vontatására használnak;

c)

"közúti árufuvarozást végző jármű" : közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek (tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi);

d)

"közúti árufuvarozást végző gépjármű" : bármely közúti jármű vagy összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény vagy nyerges jármű, amelyet árufuvarozásra terveztek;

e)

"tehergépkocsi" : merev alvázzal rendelkező közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek;

f)

"közúti nyerges vontató" : közúti fuvarozást végző jármű, amelyet kizárólag vagy főként más meghajtással nem rendelkező közúti járművek (főként félpótkocsik) vontatására terveztek;

g)

"pótkocsi" : közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet arra terveztek, hogy egy közúti fuvarozást végző jármű vontassa;

h)

"félpótkocsi" : első tengely nélküli közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet olyan módon terveztek, hogy a jármű egy része és hasznos tömegének jelentős része a közúti nyerges vontatóra nehezedik;

i)

"nyerges jármű" : közúti nyerges vontató, amelyhez félpótkocsit kapcsoltak;

j)

"közúti járműszerelvény" : közúti árufuvarozást végző gépjármű, amelyhez pótkocsit kapcsoltak, vagy nyerges jármű, amelyhez egy további pótkocsit csatlakoztattak;

k) "nyilvántartásba vett" :

a tagállam hivatalos szerve által a közúti fuvarozást végző járművekről fenntartott nyilvántartásba történő bevezetés megtörténte, függetlenül attól, hogy e bejegyzés együttjárt-e rendszámtábla kiadásával vagy sem.

Olyan fuvarozás esetében, amelyet összetett, közúti fuvarozást végző gépjárművel végeznek, azaz közúti járműszerelvénnyel vagy nyerges járművel, és amely esetében a közúti árufuvarozást végző gépjármű, illetve a pótkocsi vagy félpótkocsi különböző országokban került bejegyzésre, az egész járművet a közúti árufuvarozást végző gépjárművet nyilvántartásban tartó országban nyilvántartásba vettnek tekintik;

l) "terhelhetőség" :

a rakománynak a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által megengedettnek nyilvánított legnagyobb tömege.

Ha a közúti árufuvarozó gépjármű egy közúti járműszerelvény, amely tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, a terhelhetőség a tehergépkocsi és a pótkocsi terhelhetőségének összegét jelenti;

m)

"megengedett legnagyobb össztömeg" : a jármű (vagy összetett jármű össztömege álló helyzetben és útra készen, összegezve a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által engedélyezett szállítható legnagyobb tömeggel;

n)

"Eurostat" : a Bizottság részlege, amely felelős az uniós statisztikák készítésének területéhez tartozó, a Bizottságra háruló feladatok elvégzéséért.

3. cikk

Adatgyűjtés

(1) A tagállamok összegyűjtik a következő területekhez kapcsolódó statisztikai adatokat:

a) jármű;

b) útvonal;

c) áruk.

(2) Az egyes területek statisztikai változóit, azok meghatározását és a felosztásukhoz alkalmazott osztályozási szinteket az I-VII. melléklet tartalmazza.

(3) Az alkalmazott statisztikai adatgyűjtési módszer meghatározása során a tagállamok tartózkodnak bármilyen alakiság bevezetésétől a tagállamok közötti határon.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén, kizárólag a gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. melléklet 1. részének frissítésére vonatkozóan, kivéve a kért információk választható jellegét érintő módosításokat.

A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a II-VII. melléklet kiigazítására vonatkozóan.

Az e bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és a válaszadókra.

4. cikk

A statisztikai eredmények pontossága

A tagállamok biztosítják, hogy a statisztikai adatgyűjtés és -feldolgozás módszereit a tagállamokban végzett közúti fuvarozás szerkezeti jellemzőinek figyelembevételével úgy dolgozzák ki, hogy az e rendelet szerint továbbított statisztikai eredmények kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy a Bizottság összehasonlítható, megbízható, összehangolt, rendszeres és átfogó statisztikai adatokkal rendelkezhessen.

Az első bekezdés alkalmazásában a Bizottság végrehajtási aktusok révén részletes technikai szabályokat fogad el az előírt statisztikai adatok pontosságára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

A statisztikai eredmények továbbítása az Eurostathoz

(1) A tagállamok minden negyedévben továbbítják az Eurostathoz a megfelelően ellenőrzött egyedi adatokat a 3. cikkben említett és az I. mellékletben felsorolt változókhoz kapcsolódva a név, a cím és a rendszám feltüntetése nélkül.

Ez az adattovábbítás - adott esetben - tartalmaz olyan, korábbi negyedévekre vonatkozó statisztikai adatokat is, amelyekre csak ideiglenes adatokat közöltek.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja az (1) bekezdésben említett adatátadás részleteit, beleértve adott esetben az említett adatokon alapuló statisztikai táblázatokat is. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatok továbbítására minden negyedéves megfigyelési időszak végét követő öt hónapon belül kerül sor.

Az első adattovábbítás az 1999. év első negyedéves időszakára vonatkozik.

6. cikk

A statisztikai eredmények terjesztése

A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredményeket azon időszak végét követően, amelyre az eredmények vonatkoznak, 12 hónapon belül közzéteszik.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat, beleértve az eredmények szerkezetét és tartalmát. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Jelentések

(1) A tagállamok az első negyedéves információkkal egyidejűleg vagy azt megelőzően megküldik jelentésüket az Eurostatnak a statisztikai adatgyűjtésnél használt módszerekre vonatkozóan.

A tagállamok továbbítják az Eurostatnak a statisztikai adatgyűjtési módszerek bármely lényeges változtatásának részleteit is.

(2) A tagállamok évente tájékoztatják az Eurostatot a mintanagyságról, a nem válaszolás arányáról, valamint standard hiba- vagy konfidenciaintervallumok formájában a főbb statisztikai eredmények megbízhatóságáról.

(3) A Bizottság 2014. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli elsősorban a továbbított statisztikai adatok minőségét, az adatgyűjtési módszereket, valamint a tagállamokra és a válaszadókra rótt adminisztratív terheket. A jelentést adott esetben a változók listájának módosítására irányuló javaslatok kísérik, amelyek tekintetbe veszik a vonatkozó - különösen a közúti árufuvarozás által okozott levegőszennyezéssel kapcsolatos - projektek eredményeit.

8. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 3. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2012. február 23-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 3. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1172/98/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLETEK

I. melléklet

A VÁLTOZÓK LISTÁJA ÉS MÓDSZERTANI FÜGGELÉK

II. melléklet

A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA

III. melléklet

A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

IV. melléklet

AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

V. melléklet

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

VI. melléklet

A RAKOMÁNYTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

VII. melléklet

A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINT

VIII. melléklet

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE

IX. melléklet

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

I. MELLÉKLET

1. rész

A VÁLTOZÓK LISTÁJA

A1. járművel kapcsolatos változók;

A2. útvonallal kapcsolatos változók;

A3. árukkal kapcsolatos változók (fuvarozási alapművelet során).

A1. JÁRMŰVEL KAPCSOLATOS ADATOK

A 2. cikk d) pontjában megadott meghatározás értelmében, közúti árufuvarozást végző gépjárműnek minősül bármely közúti fuvarozást végző jármű összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény, vagy nyerges jármű, amelyet árufuvarozásra terveztek.

A járművel kapcsolatos közlendő változók a következők:

1. a jármű használhatósága kombinált fuvarozásra (választható);

2. tengelyelrendezés a II. melléklet szerint (választható);

3. a közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató) években kifejezett kora (az első nyilvántartásba vételétől számítva);

4. megengedett legnagyobb össztömeg, 100 kg-ban kifejezve;

5. terhelhetőség, 100 kg-ban kifejezve;

6. a jármű üzembentartójának NACE Rev 2. tevékenysége, szakágazati (négy számjegyű) szinten (választható) ( 5 );

7. a fuvarozás típusa (ellenszolgáltatás fejében végzett/saját számlás);

8. a vizsgálati időszak alatt megtett összkilométer;

8.1. rakottan;

8.2. üresen (beleértve a közúti nyerges vontatónak félpótkocsi nélküli útját) (választható);

9. a jármű súlytényezője, véletlenszerű mintavételen alapuló adatgyűjtés esetén az egyedi adatokból a teljes eredmény kikövetkeztetésére.

Egymást követő jármű-összeállítások

Amennyiben a vizsgálatra választott, közúti fuvarozást végző jármű egy önmagában használt tehergépkocsi, azaz pótkocsi nélkül közlekedik a vizsgálat teljes ideje alatt, akkor egymagában képezi az árufuvarozásra használt közúti járművet.

Mindazonáltal, amennyiben a vizsgálatra választott, közúti fuvarozást végző jármű egy közúti nyerges vontató - amely esetben egy félpótkocsi csatlakozik hozzá - vagy egy olyan tehergépkocsi, amelyhez pótkocsi kapcsolódik, a rendelet által megkövetelt adatok a közúti árufuvarozást végző járműre, mint teljes egységre vonatkoznak. Ebben az esetben az összeállításban változás következhet be a vizsgálati időszakon belül (a tehergépkocsihoz pótkocsit kapcsolnak vagy a pótkocsit lecserélik az időszak alatt, illetve a közúti nyerges vontató félpótkocsiját kicserélik). Ilyen esetben, ezeket az egymást követő összeállításokat fel kell jegyezni és a jármű adatait minden egyes útra nézve gyűjteni kell. Ha azonban nem lehetséges ezeket az egymást követő összeállításokat feljegyezni, akkor a járművel kapcsolatos változók értékeit a vizsgálati időszak alatt megtett első rakott út kezdete szerinti összeállításnak vagy az időszak során legtöbbet alkalmazott összeállításnak megfelelően jegyzik fel.

Változás a fuvarozás típusában

Hasonló módon, az úttól függően a fuvarozási díj ellenében vagy saját számlára is végezhető. A fuvarozás típusát minden útra fel kell jegyezni. Ha azonban nem lehetséges minden változást feljegyezni, akkor a "fuvarozás típusát" a legtöbbet alkalmazott módnak megfelelően jegyzik fel.

A2. ÚTVONALLAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK

A vizsgált időszak során a közúti árufuvarozást végző gépjármű üresen (nincs áru vagy üres csomagolás a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, amely ennek következtében "teljesen üres") vagy rakottan (vagy áru vagy üres csomagolás van a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, lévén az üres csomagolás is egyfajta árucikk) közlekedik. A közúti árufuvarozást végző gépjármű által rakottan megtett távolság az első felrakóhely és az utolsó lerakóhely (ahol a közúti árufuvarozást végző járművet teljesen lerakodják) közötti távolság. A rakott út mindezek következtében több fuvarozási alapműveletet tartalmazhat.

Az egyes utakra vonatkozóan a következő változók közlendők:

1. a III. mellékletnek megfelelően megnevezett úttípus;

2. az út vagy az út egyes szakaszai során szállított áruk tömege, a bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

3. felrakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműre, egy rakott út esetén):

- meghatározás: a felrakóhely az első helyszín, ahol árukat raknak a közúti árufuvarozó gépjárműre, amely ezt megelőzően teljesen üres volt (vagy ahol a közúti nyerges vontatóra megrakott félpótkocsit csatlakoztatnak). Üres út esetén ez a megelőző rakott út lerakóhelye (azaz a hely, ahol az üres út kezdődik),

- kód: a felrakóhely kódolása a VII. mellékletnek megfelelően történik;

4. lerakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműről, egy rakott út esetén):

- meghatározás: a lerakóhely az utolsó helyszín, ahol árukat raknak le a közúti árufuvarozó gépjárműről, amely ezt követően teljesen üres lesz (vagy ahol a közúti nyerges vontatóról a félpótkocsit leválasztják). Üres út esetén ez a következő rakott út felrakóhelye (elméletben a hely, ahol az üres út végződik),

- kód: a lerakóhely kódolása a VII. mellékletnek megfelelően történik;

5. megtett távolság: az a tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozást végző gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg;

6. az út során teljesített tonnakilométer;

7. tranzitországok (legfeljebb öt) a VII. melléklet szerint kódolva;

8. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik fuvarozóeszközre történő felrakásának helye - ha van ilyen - a VII. melléklettel összhangban (választható);

9. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik szállítóeszközről történő lerakásának helye - ha van ilyen - a VII. melléklettel összhangban (választható);

10. a közúti árufuvarozást végző gépjárműnek "teljes terheléses" (2. eljárás), vagy "nem teljes terheléses" (1. eljárás) állapota a kérdéses út alatt, az út folyamán hasznosított maximális térfogat (0. eljárás = megállapodás szerint az üres útra) (választható).

A3. ÁRUKKAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK (fuvarozási alapművelet során)

Egy rakott út során számos fuvarozási alapművelet hajtható végre, a fuvarozási alapművelet egy (a nómenklatúra adott szintjére történő utalással meghatározott) árufajtának a felrakóhelytől a lerakóhelyig történő fuvarozását jelenti.

A közlendő változók egy rakott út során végzett fuvarozási alapműveletre vonatkozóan a következők:

1. árutípus, megfelelő osztályozás szerinti ágazati szintre történő utalással (ld. IV. melléklet);

2. az áru tömege: bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

3. szükség esetén az áru veszélyesnek minősítése a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ) az e rendelet V. mellékletében megadott fő kategóriái szerint;

4. a rakomány típusa a VI. melléklet szerint (választható);

5. az áru felrakásának helye, a VII. mellékletnek megfelelően kódolva;

6. az áru lerakásának helye, a VII. mellékletnek megfelelően kódolva;

7. megtett távolság, tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozó gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg.

Gyűjtő- vagy terítő típusú körfuvar során végrehajtott szállítási műveletek (3. úttípus)

Az ilyen számos fel- és/vagy lerakási pontot magában foglaló úttípus esetében gyakorlatilag nem lehetséges a fuvarozási vállalkozótól a fuvarozási alapművelet leírását kérni.

Az e típushoz tartozónak ítélt fuvarozások esetén általában egyetlen, fiktív fuvarozási alapműveletet generálnak az útvonallal kapcsolatos információk alapján.

Minden tagállam közli a Bizottsággal saját meghatározását erre az úttípusra vonatkozóan, és megindokolja az egyszerűsítő feltevéseket, amelyeket alkalmazni köteles a megfelelő fuvarozási műveletekkel kapcsolatos adatgyűjtés során.

2. rész

MÓDSZERTANI FÜGGELÉK

A rakott utak és a fuvarozási alapműveletek

Az érintett tagállamtól függően a fuvarozásra vonatkozó információkat a következők alapján gyűjtik:

- vagy az árufuvarozási alapműveletek egyenkénti leírásával (az üres utakra vonatkozó kiegészítő adatokkal együtt),

- vagy az ezeket az árufuvarozási alapműveleteket végrehajtó jármű útvonalainak leírásával.

Az esetek nagy többségében egy rakott út egyetlen fuvarozási alapműveletet jelent, azaz:

- egyetlen árutípus fuvarozása történik (utalással az árucikkek használatban lévő osztályozására, jelen esetben az NST osztályozásból származtatott 20 osztályra) ( 7 ),

- egyetlen árufelrakási ponttal,

- egyetlen árulerakási ponttal.

Ebben az esetben a két módszer teljesen egyenértékű. Bármelyikkel gyűjtik az információt, az leírja a következők mindegyikét:

- az áruk fuvarozását (minden árufuvarozási alapműveletet),

- az e fuvarozást végrehajtó járművek útvonalait, a jármű kapacitására és e kapacitás kihasználására vonatkozó részletességgel (rakott út kihasználtsági együtthatóval, üres út).

E rendelet értelmében le kell írni mind az árufuvarozást, mind pedig a járművek útvonalait, azonban nemkívánatos a fuvarozási vállalkozókat statisztikai kötelezettségük túlzott növelésével terhelni, tehát nem kell részletes leírást kérni az árufuvarozásra és a járművek útvonalaira vonatkozóan.

Ennek következtében a tagállamokban működő statisztikai hivataloknak (NSO) a kérdőívek kódolásakor le kell választaniuk a fuvarozási vállalkozóktól nem kifejezetten kért adatokat a "fuvarozási alapművelet" vagy a "jármű útvonala" alapján gyűjtött adatokról.

Akkor keletkezik probléma, ha egyetlen rakott út folyamán több fuvarozási alapműveletet is végrehajtanak, amely eset a következő körülményekre vezethető vissza:

- több felrakási és/vagy lerakási pont létezik (de korlátozott számú, mert különben gyűjtő vagy terítő fuvarozásról lenne szó, amely sajátos kezelést kíván). Ebben az esetben a különböző felrakási és/vagy lerakási pontokat feljegyzik abból a célból, hogy közvetlenül kiszámítsák az út során teljesített tonnakilométer értéket, és ebből a statisztikai hivatal rekonstruálja a fuvarozási alapműveleteket,

- és/vagy

- a rakott út során többfajta árut szállítanak, amely tényt általában nem jegyzi a statisztika, minthogy az csak az áruk típusát (egyedüli vagy fő) vizsgálja. Ebben az esetben elfogadott az információ veszteség, és a tagállamok, amelyek ilyen típusú egyszerűsítést alkalmaznak, ennek tényét világosan a Bizottság tudomására hozzák.

II. MELLÉKLET

A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA

Összetett jármű használata esetén a tengelyelrendezés az összes tengelyt számításba veszi, azaz a tehergépkocsi vagy a közúti nyerges vontató tengelyszámának és a pótkocsi vagy a félpótkocsi tengelyszámának összegét.

A megállapított jármű-kategóriák a következők:

III. MELLÉKLET

A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

1. Rakott fuvarmenet egyetlen fuvarozási alapművelettel.

2. Rakott fuvarmenet több fuvarozási alapművelettel, amely nem minősül gyűjtő vagy terítő fuvarozásnak.

3. Rakott út, amely gyűjtő vagy terítő körfuvarnak minősül.

4. Üres út.

IV. MELLÉKLET

AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

NST 2007

V. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

1

Robbanóanyagok

2

Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok

3

Gyúlékony folyadékok

4.1

Gyúlékony szilárd anyagok

4.2

Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3

Vízzel érintkezve gyúlékony gázt kibocsátó anyagok

5.1

Oxidáló anyagok

5.2

Szerves peroxidok

6.1

Mérgező anyagok

6.2

Fertőző anyagok

7

Radioaktív anyagok

8

Maróanyagok

9

Különféle veszélyes anyagok

VI. MELLÉKLET

A RAKOMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA ( 8 )

0

Folyékony ömlesztett áru (nem rakományegység)

1

Szilárd ömlesztett áru (nem rakományegység)

2

Nagyméretű teheráru-konténerek

3

Egyéb teheráru-konténerek

4

Raklapos áru

5

Kötegelt áru

6

Mozgó, önjáró egységek

7

Egyéb mobil egységek

8

(Fenntartott)

9

Egyéb rakomány

VII. MELLÉKLET

A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINT

1. A berakodási és kirakodási helyeket a következők szerint kell kódolni:

a) a tagállamok esetében a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 3. szintjéig történő regionális bontásban;

b) azon országok esetében, amelyek nem tagállamok, viszont szerződő felei az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak, nevezetesen Izland, Liechtenstein és Norvégia, az érintett harmadik ország által megállapított közigazgatási régiók listája szerint;

c) a kétbetűs ISO 3166 kódok egyéb harmadik országok esetében. A leggyakrabban használt kódok az e melléklet 2. pontjának b) alpontjában foglalt táblázatban szerepelnek.

2. A tranzitországok kódolására (I. melléklet, A2. rész, 7. pont) az alábbi országkódokat kell alkalmazni:

a) a tagállamok esetében az alábbi táblázatban szereplő NUTS-kódok kétbetűs részét;

b) a kétbetűs ISO 3166 kódok minden egyéb ország esetében. A leggyakrabban használt kódok az alábbi táblázatban szerepelnek.

AZ ORSZÁGKÓDOK TÁBLÁZATA

a) A tagállamok (a kétbetűs NUTS-országkódok szerint)

b) Egyéb országok (kétbetűs ISO 3166 kódok)

VIII. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament 2011. december 1-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 12-i határozata.

( 2 ) HL L 163., 1998.6.6., 1. o.

( 3 ) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

( 4 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 5 ) Gazdasági tevékenységek statisztikai nómenklatúrája az Európai Unión belül.

( 6 ) HL L 260., 2008.9.30., 13. o.

( 7 ) NST/R: szállítási statisztika céljára egységesített nómenklatúra.

( 8 ) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága - rakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusok kódja, a Nemzetközi Fuvarozási Eljárásokat Egyszerűsítő Munkacsoport által 1986 márciusában Genfben elfogadott 21. ajánlás.