434/B/2005. AB határozat

önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Tiszafüred Város Önkormányzata által a közterület használatának, díjának megállapításáról és a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárásról alkotott 10/1995. (IV. 6.) rendelet mellékletének h) pontja, a halas-napi rendezvény idejére a háromnapos közterületi-jegy árát megállapító rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó Tiszafüred Város Önkormányzatának a közterület használatának, díjának megállapításáról és a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárásról szóló, többször módosított 10/1995. (IV. 6.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) mellékletének h) pontja, a halas-napi rendezvény idejére a három napos közterületi-jegy árát megállapító része alkotmány ellensége megállapítását és megsemmisítését kérte. Indokolásként előadta, hogy a három napos halas-napi kulturális rendezvény idején a meghatározott közterületet többszáz kereskedő, vállalkozó, őstermelő, alkalmi árus stb. veszi igénybe. Az indítványozó szerint erre a három napra irreális, extra díjat állapítottak meg. Az az álláspontja, hogy az önkormányzat rendeletének támadott rendelkezése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mert több magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Úgy vélte, hogy a három napos halas-napi rendezvény közterületi-jegy ára korlátozza a szerződési szabadság elvét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (1) bekezdését, ezzel az Alkotmány 9. § (1) bekezdését, a Ptk. 209. §-ába, 209/A. §-ába, 236. §-ába, a361. §-ába foglaltakat, továbbá tisztességtelen piaci magatartást jelentenek, ami ellentétes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-ával. Állította, hogy az irreálisan magas díj sérti az emberi méltósághoz való jogot. Úgy vélte, hogy a díjszámításnál nem a közterület használatának ellenértékét vették alapul, hanem "e tevékenység jövedelem tartalmának feltehetően kedvező voltát", ami sérti az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését, és a törvénysértő díj sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését is. Az indítványozó úgy vélte, hogy az önkormányzat a magas díjból fedezi a halas-napi kulturális rendezvények költségeit.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."

"44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

(...)

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

2. A Ptk. indítványai érintett rendelkezései:

"200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja."

"209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg."

"209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja."

"226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.

(2) Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.

(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor."

"336. § A jogosultakat - ha jogviszonyukból más nem következik - a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg."

3. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.törvény indítvánnyal érintett rendelkezései:

"21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni."

4. Az Ör. támadott rendelkezése a mellékletben:

"A halas-napi rendezvény idejére a háromnapos közterület-jegy ára:

Az árusítás legfeljebb 2 méter mélységig benyúló területen folyhat. Nagyobb terület foglalása esetén a fizetett díj mértékéig pótdíj fizetendő.

Lakókocsi esetén fizetendő 36 000 Ft + áfa

Kis büfé sátor esetén (max. 50 m2) 66 000 Ft + áfa Nagy büfé sátor esetén 92 000 Ft + áfa"

(50 m2 - 200 m2)

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az indítványban megjelölt közterületek köztulajdonban, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat.

A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A tulajdonos önkormányzat az általa meghatározott feltételek szerint megengedheti a közterület ideiglenes elfoglalását. Az Alkotmánybíróság a 46/B/1996. AB határozatában a következőkre mutatott rá: "Aki viszont meghatározott közterületet engedély alapján birtokba vehet, előnyhöz jut. Ennek az előnynek az ellenértéke a közterület-használati díj. A díj mértékének a megállapítása során a képviselő-testület egyrészt az önkormányzat tulajdoni érdekeit érvényesíti, másrészt közhatalmi megbízatásában városrendezési tervek előírásait érvényesítve, továbbá a városképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi, köztisztasági, kereskedelmi, turisztikai stb. szempontokat mérlegelve közérdekű lakossági igényeket elégít ki, azaz alkotmányos feladatköréban jár el." (ABH 1996, 753, 755.) Ez a határozat hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzat a közterület-használati díjat tulajdonosként teszi közzé, ez a díj szerződési ajánlat. Az ajánlat elfogadása nem kötelező, szerződéskötési kényszer nem áll fenn. A feltételek minden igénylőre nézve egyformák. (ABH 1996, 756.)

Az Alkotmánybíróság több, közterülethasználati díjat megállapító önkormányzati szabályozást semmisitett meg. Ezek alkotmányos indoka az volt, hogy azok a szabályozások a díj mértékében indokolatlan különbséget tettek egyes vállalkozók között, ami az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmába ütközött. [Pl. 38/1998. (IX. 23.) AB határozat, ABH 1998, 454-458.] Az indítványozó által támadott rendelkezésben ilyen különbségtétel nem található.

Az indítványozó által sérelmezett díjak is szerződési ajánlatok. Az önkormányzat a díjak mértékének a megállapításánál - tulajdonosként - több tényezőt mérlegel. A díjak mértékének a megállapításánál nyilvánvalóan szerepet játszanak a halas-napi kultúrális rendezvények költségei. Az önkormányzatnak számolnia kell azzal is, hogy túl magas díj esetén nem lesz vagy az elvártnál kevesebb lesz a bevétele a közterület-használati díjakból. Ez az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a kockázata. A közterületet igénylő ugyancsak mérlegelheti, hogy számára milyen feltételek az elfogadhatóak. Hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy a közterület használata esetén az önkormányzat és a használó között polgári jogi jogviszony jön létre. Az indítványozó által megjelölt magasabb szintű jogszabályok a polgári jogi jogviszony szabályait tartalmazzák, nem állapítható meg az Ör. támadott rendelkezésének ellentéte ezekkel a polgári jogi szabályokkal. A polgári jogi jogvita eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.

Az indítványozó véleménye szerint az Ör. támadott rendelkezése sérti az Alkotmány 9. § (1) bekezdését, 44/A. § (2) bekezdését, 54. § (1) bekezdését, 70/A. § (1) és (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság - a fentiekben kifejtettekre is figyelemmel - megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései, mint árajánlatok, és az Alkotmány megjelölt rendelkezései között nincs alkotmányjogilag értékelhető tartalmi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653-654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2000, 215, 220.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] Az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya miatt az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2008. január 28.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró