BH 2003.11.447 I. A mentelmi jog felfüggesztése az országgyűlési képviselő büntetőjogi felelősségre vonásának a büntetőeljáráson kívül eső feltétele, amelyről az országgyűlés határoz; a mentelmi jog felfüggesztésének a jogszerűsége a büntetőeljárásban nem vizsgálható [1990. évi LV. tv. 5. és 6. §]

II. A mentelmi jog az országgyűlési képviselőt korlátozott védelemben részesíti; a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, - a tettenérés esetén foganatosítandó őrizetbevétel kivételével - büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása kizárt, de minden más, a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló nem a büntetőeljárásról, hanem a rendőrségről szóló törvényben szabályozott - intézkedés jogszerű és az országgyűlési képviselő mentelmi joga által nem korlátozott [1990. évi LV. tv. 5. § (1) bek., 1994. évi XXXIV. tv.].

Az elsőfokú bíróság a 2002. május 27. napján kelt ítéletében az I. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, vezető beosztású személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 6 évi börtönbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az I. r. vádlott büntetlen előéletű, 1998. évtől a Magyar Országgyűlés parlamenti képviselője volt.

Az I. r. vádlottnál 1998-ban szívkoszorúér műtétet hajtottak végre. Egészségi állapotára figyelemmel rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellátást igényel, amely a bv. egészségügyi szolgálata keretében ellátható.

Az I. r. vádlott volt parlamenti képviselő mentelmi jogát a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 85/2000. (X. 18.) OGY határozattal 2000. október hó 17-én, majd a 99/2000. (XII. 14.) OGY határozattal 2000. december hó 12-én függesztette fel.

Az I. r. vádlott 1998. évtől volt országgyűlési képviselő. Országgyűlési képviselői tevékenysége során négy parlamenti bizottságnak volt tagja, így: az EU Integrációs Bizottságnak, a Környezetvédelmi Bizottságnak, a Közbeszerzéseket Ellenőrző Bizottságnak és a Környezetvédelmi Bizottságon belül létrehozott ún. KAC Ellenőrző albizottságnak. A Környezetvédelmi Bizottságnak és a KAC Ellenőrző Albizottságnak az elnöki tisztségét is betöltötte.

A Magyar Országgyűlésen belül a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv.-ben megfogalmazott Jogalkotói Szándék Érvényesülését Vizsgáló Bizottság 1999. november 5-én tartotta meg alakuló ülését, majd 2000. június 14-én a 3/1998-2002. (2002. VI. 14.) sz. határozatával alkotta meg a munkaprogramját.

Az I. r. vádlott kezdeményezésére 1999. szeptember 23-án alakult meg a 2/1999. (III. 26.) KÖM rendeletben megfogalmazott Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának átfogó ellenőrzése céljából a Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (a továbbiakban: KAC) albizottság, amelynek elnöke az I. r. vádlott lett. A megalakulás napján, 1999. szeptember 23-án fogadták el a környezetvédelmi alap fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának vizsgálatához készített ellenőrzési programot is. Az ellenőrzés célja többek között a környezetvédelmi alap felhasználásának ellenőrzése volt azzal kapcsolatosan, hogy az egyes önkormányzatok az ún. KAC támogatás igénylésével és felhasználásával kapcsolatosan megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, a beruházások szakmai, műszaki és pénzügyi előkészítése megfelelt-e a törvényes előírásoknak, illetve jogszabályoknak, a közbeszerzési eljárást a jogszabályok betartásával folytatták-e le. Ezen túlmenően az ellenőrzési program tartalmazta a beruházások megvalósításának és a támogatások igénybevételének jogszerűségét, különös tekintettel a saját forrás megteremtésének körülményeire.

A KAC Ellenőrző Albizottságának hatásköre az ország valamennyi megyéjére és a fővárosra is kiterjedt.

1. 1998. évben E. község gesztorsága alatt további három község pályázatot nyújtott be szennyvízhálózat kiépítése iránt és egyidejűleg megpályázták a KAC-ot, amelynek összege 464 millió forint volt.

1998 nyarán az I. r. vádlott érdeklődött L. I. polgármesternél, hogy a közbeszerzési eljárás megindult-e, és hogy két cég, - nevezetesen a Cs. Rt., illetve a B. Rt. - benne van-e a pályázatban.

A polgármester ekkor a valóságnak megfelelően olyan tájékoztatást adott, hogy a nevezett cégek az előminősítési eljárásban szerepelnek. Nem sokkal ezt követően a polgármester a képviselőházban találkozott az I. r. vádlottal, aki rövid beszélgetés után közölte vele, hogy jó lenne, ha a Cs. Rt. bekerülne a kivitelezők közé és azt is, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó bizottságban befolyással rendelkezik.

Ezt követően - pontosan már meg nem határozható időben - az I. r. vádlott meglátogatta a polgármestert.

1999. augusztusában az I. r. vádlott egy parlament közeli eszpresszóba hívta négyszemközti beszélgetésre a polgármestert. Ez alkalommal az I. r. vádlott közölte vele, hogy kéri a KAC 30%-át és azt, hogy a Cs. Rt. alvállalkozó legyen a csatornaberuházás kivitelezésében. A polgármester ekkor nem adott választ a vádlott kérésére, majd az I. r. vádlott közölte vele azt is, hogy amennyiben teljesítik kérését, akkor nem fogja megakadályozni a beruházás kivitelezését. Ezt követően közvetlenül a beszélgetés után az I. r. vádlott a polgármestert egy közös üzleti ebédre hívta meg, amelyen részt vett a Cs. Rt. vezérigazgatója, P. Gy. is.

A 464 millió forintos KAC támogatás 30%-a 139 200 000 forint volt.

Az I. r. vádlott 1999 szeptemberében levelet írt a e.-i polgármesternek, miszerint a KAC Ellenőrző albizottság 1999-es vizsgálati programjában szerepel a támogatás igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése, ezért helyszíni vizsgálatot fog tartani és felszólította az önkormányzatot, hogy a beruházással és a közbeszerzéssel kapcsolatos valamennyi iratot, dokumentumot bocsássák a rendelkezésére.

Mivel a polgármester az iratokat nem küldte meg, az I. r. vádlott 1999. szeptember 29-én, október 12-én, november 26-án, majd 2000. február 18-án ismételt írásbeli felszólításokat küldött az önkormányzatnak, majd február 23-án egy újabb levélben tájékoztatta a polgármestert, hogy személyesen fogják az iratokat elszállítani, ami 2000. február 24-én meg is történt, egy átvételi elismervényben felsorolt iratokat Budapestre szállították.

2. 2000 februárjában a Pest megyei Sz. község írt ki közbeszerzési pályázatot csatornaberuházás tárgyában.

A pályázatot az első fordulóban B. kft.-je (PMVCS) nyerte meg, azonban a pályázat eredményét az ugyancsak in-duló, de vesztesként kihozott Cs. Rt. megtámadta a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a Cs. Rt. által indított jogorvoslati eljárás során 2000. július hó 25. napján ülést tartott, amelyen részt vett a Cs. Rt. vezérigazgatója, P. Gy., és részt vett azon az I. r. vádlott is, aki az ülésen kifejtette, hogy ő, mint a parlamenti bizottság elnöke, hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást a pályázattal szemben. A Közbeszerzési Döntőbizottság végül is a jogorvoslattal élő Cs. Rt. panaszának helyt adva, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítette és új eljárás lefolytatását írta ki.