2/1999. (III. 26.) KöM rendelet

a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] A Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a környezetterhelés mérséklését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a tájrendezést, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb környezetvédelmi technológiai és kutatási megoldások ösztönzését, a környezet védelmét szolgáló oktatási-nevelési tevékenységet, ezáltal a társadalom környezeti szemléletének fejlődését (a továbbiakban együtt: a környezet védelmét) elősegítő fejezeti kezelésű célelőirányzat.

2. § Az 1. §-ban meghatározott feladatok megvalósításának elősegítéséhez a források a következők:

a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,

b) a környezetvédelmi termékdíjak,

c) a nemzetközi segélyek,

d) az önkéntes befizetések és támogatások,

e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,

f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés,

g) az a)-f) pontokban meghatározottakon túl a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatások,

h) a külön jogszabályban meghatározott egyéb bevételek.

3. §[2] (1) A Kac.-cal a környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, és gondoskodik az általa kijelölt szerv útján (a továbbiakban: a Kac. kezelését végző szerv) a kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a Kac.-ra vonatkozó, külön jogszabályokban előírt számviteli-könyvviteli és azzal összefüggő nyilvántartások vezetéséről.

(2) A Kac. felhasználásával kapcsolatos döntésekről rendszeresen - a pályázatok esetén a döntést követő 30 napon belül - összefoglalót kell készíteni, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és egy országos napilapban közzétesz.

4. § (1) A Kac. felhasználható:

a) a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához, valamint újrahasznosítási rendszerek működtetéséhez,

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,

c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,

d) a környezeti és természeti károkozások megelőzését, felderítését és felszámolását szolgáló feladatokra, programokra, illetve a környezetvédelmi hatósági munka feltételeinek javítására,

e) a Kac. kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére,

f) a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelésével összefüggő feladatok ellátására.

(2)[3] Az (1) bekezdés a), c), d), f) pontjaiban meghatározott támogatás, valamint finanszírozás

a) vissza nem térítendő, ideértve a külön jogszabályban meghatározott rendszeres támogatásokat is,

b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő,

c) kamattámogatás,

d)[4]

formájában történhet. A Kormány eseti döntése alapján pénzeszköz átadására is sor kerülhet. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségek megelőlegezhetőek. Az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatok finanszírozása pénzeszköz átadással történik.

(3)[5][6] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben - az 5. § (1) bekezdés d) és i) pontjai kivételével - (2) bekezdés szerinti támogatási formák együttes alkalmazása során a támogatás mértéke legfeljebb a fejlesztés költségeinek 60%-áig terjedhet azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg a fejlesztés költségeinek 30%-át.

(4)[7] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztéseknél - az 5. § (1) bekezdés d) és i) pontjai kivételével -, a költségvetés alrendszereiből elnyert egyéb kedvezményes forrásokat is figyelembe véve, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá eső támogatások támogatástartalomban számított teljes összege nem haladhatja meg a fejlesztési költség 50%-át, kis- és középvállalkozások esetén a fejlesztési költség 65%-át.

(5) Nem adható környezetvédelmi célú támogatás új gyár, gyáregység létesítésekor a hatályos környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, valamint új környezetvédelmi előírások bevezetésekor a 2 éven belül létesített gyár, gyáregység részére ezen új környezetvédelmi előírások teljesítéséhez.

(6) Nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá a költségvetési szervek, közhasznú szervezetek nem nyereségérdekeltségi célú fejlesztései.

5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztések közé:

a) a levegőtisztaság védelmét,

b)[8] a hulladékok keletkezésének megelőzését, a hulladékok kezelését (káros hatásainak csökkentését, begyűjtését, újrahasználatát hasznosítását, ártalmatlanítását) és környezetkímélő, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetését,

c) a zaj- és rezgésvédelmet,

d) a védett természeti értékek megőrzését, védett természeti területek természetvédelmi kezelését,

e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,

f) a talaj szennyezésekkel szembeni védelmét,

g) a környezet védelmét szolgáló termékek, eljárások, technológiák kialakítását,

h) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,

i) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést

szolgáló fejlesztések közül azon fejlesztések tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.[9]

(2) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.

(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok:

a) a környezet védelmét szolgáló mérő és ellenőrző hálózatok, illetve információs rendszerek fejlesztése,

b) a védett természeti területek és értékek védelme, a biodiverzitás megőrzése,

c) a környezet védelmét szolgáló kutatás-fejlesztési feladatok,

d) a környezet védelmét szolgáló oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása, támogatása,

e) a környezet védelmét szolgáló intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítése, környezetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészíttetése,

f) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása,

g) országos, illetve regionális jelentőségű a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekkel összefüggő ágazati feladatok, programok elősegítése,

h) a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek és mozgalmak környezetvédelmi programjainak, kezdeményezéseinek támogatása,

i) a külön jogszabályokban meghatározott, a védettségi szint helyreállítását szolgáló intézkedések.

(4)[10] A 4. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban foglalt célokról történő felhasználásról - pályázat kiírása nélkül - a miniszter a költségvetési gazdálkodás általános szabályai szerint dönt.

6. § (1) A Kötv. és a külön jogszabályok szerinti befizetéseket az arra kötelezett személy vagy szervezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlenül teljesíti a Kac. számlájára.

(2) A Kötv. 10. számú melléklet 14. b) pontja szerinti bevételek beszedését külön jogszabályok alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) végzi. A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az APEH és a VPOP közötti megállapodások tartalmazzák a beszedett termékdíj Kac. számlájára történő átutalásának, a nyilvántartások egyeztetésének, a kölcsönös információszolgáltatásnak, illetve az ellenőrzések lebonyolításának részletes szabályait.

(3) A Kac. előirányzatot megillető bevételeket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220263-53000004 számú Környezetvédelmi alap célfeladat számlára kell teljesíteni.

(4) A Kac. előirányzat bevételeit és kiadásait e rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti jogcímenként összevontan, valamint bevételi és kiadási jogcímenként is nyilván kell tartani.

7. § A Kac. felhasználásának tervezése során

a) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére a Kac. bírságbevételek nélkül számított bevételeinek 5%-a szolgálhat,

b) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokra előirányzott összeg nem haladhatja meg a Kac. tervezett bevételeinek 15%-át,

c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatokra a Kac. éves bevételének legfeljebb 10%-a tervezhető,

d)[11] a 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott költségek fedezetére a bevételek beszedésével és ellenőrzésével összefüggésben, valamint a kezelés, működtetés és a felhasználás ellenőrzésének feladataira a Kac. bevételeinek legfeljebb 6,5%-a irányozható elő,

e) a 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott vagyonkezelési feladatokra a Kac. bevételének legfeljebb 1%-a irányozható elő.

A környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések pályázati rendszere

8. §[12]

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a támogatási célokat és a pályázat benyújtásának feltételeit.

(3) A Kac. terhére támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, devizabelföldi magánszemély kaphat.

9. §[13] (1) A pályázatokat

a) az 5. § (1) bekezdés a), b), c), e), f), g) pontjaiban meghatározott fejlesztések esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez,

b) az 5. § (1) bekezdés d), i) pontok esetében a nemzeti park igazgatósághoz (a továbbiakban az a)-b) pont együttesen: területi szervek),

c) az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott fejlesztések esetén a Minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) A területi szervek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) Abban az esetben, ha területi szervezet a pályázó, a pályázatokat a Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4)[14][15] A pályázatot akkor lehet benyújtani, ha a pályázó - az 5. § (1) bekezdés d), i) pontja szerinti, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásból származó, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések kivételével, mely esetekben saját forrás rendelkezésre állása nélkül is benyújtható a pályázat - legalább a pályázatban szereplő fejlesztési költségek 30%-át elérő saját forrással rendelkezik, települési önkormányzatok esetében ez a mérték 20%.

(5) Nem nyújthat be támogatási kérelmet vagy pályázatot, aki csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, illetve akinek 60 napon túli köztartozása van.

10. § (1) A pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb tárgyév szeptember 15-éig.

(2)[16]

(3)[17] Az e rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatokra vonatkozó igényt évente egy alkalommal, az erre vonatkozó pályázati felhívás megjelenését követő 150 napon belül kell benyújtani. Az elbírálásra a pályázat beadási határidejétől számított 90 napon belül kerül sor.

(4) A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

11. § (1) Nem továbbítható a Minisztériumhoz, illetve a Minisztériumhoz benyújtott pályázatok esetében nem támogatható az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplő valamelyik támogatási célnak, illetve a hiánypótlás ellenére az előírt formai vagy tartalmi feltételeknek.

(2) A pályázati felhívásban szereplő formai vagy tartalmi feltételeknek nem megfelelő pályázat esetében a területi szerv, a Minisztériumhoz benyújtott pályázat esetén a Minisztérium - a pályázat nyilvántartásba vételének mellőzésével - haladéktalanul felhívja a pályázót a hiányok pótlására.

(3)[18] A pályázati felhívásban szereplő formai és tartalmi feltételeknek megfelelő pályázatokat a területi szerv - véleményével együtt - a benyújtást követő 15 napon belül továbbítja a Minisztériumhoz.

(4)[19] A pályázatok támogatási feltételeire, elbírálására, a pályázatokról hozott döntésekkel kapcsolatos információszolgáltatásra, az ajánlati kötöttségre, a szerződéskötésre és a szerződéstől való elállás feltételeire - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a külön jogszabályban foglaltak irányadóak.

(5) A pályázatok összesítését és előzetes szakértői értékelését a Kac. kezelését végző szerv látja el.

12. §[20] (1) A pályázatok elbírálására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter Tárcaközi Bizottságot hoz létre (a továbbiakban: Bizottság), amelynek tagjai a miniszter által kijelölt, a Minisztérium köztisztviselői állományába tartozó személyek, a miniszter felkérése alapján a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium képviselője, valamint a környezet- és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált három személy.

(2) A Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(3) A támogatás odaítéléséről a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.

(4) A Bizottság adott pályázatra vonatkozó javaslata kialakításában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy

c) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(5) A döntésről és annak indokolásáról a döntéstől számított 15 munkanapon belül a Kac. kezelését végző szerv írásban értesíti a pályázót.

(6) A nyertes támogatást igénylővel, pályázóval a miniszter vagy az általa megbízott személy köt szerződést.

13. §[21] (1)[22] A támogatás folyósítására irányuló szerződésben - az 5. § (1) bekezdés d) pontja esetében, ha a pályázó költségvetési szerv, az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti célt szolgáló fejlesztések, valamint a központi költségvetési szervek pályázatának kivételével - biztosítékot kell kikötni.

(2)[23] A támogatás biztosítékaként megfelelő fedezetet nyújtó készpénzes bankgarancia fogadható el, vagy forgalomképes ingatlanra a megfelelő fedezetet biztosító jelzálogot kell bejegyeztetni. A biztosítékot a szerződésben megjelölt és támogatott feladat és cél, a szerződésben meghatározottak és hatósági engedélyben foglaltak szerinti teljesítéséig - melyet a jóváhagyott zárójegyzőkönyv igazol - kell nyújtani. Azon fejlesztések esetében, amikor a támogatás kifizetésére csak a fejlesztés megvalósulása után kerül sor, a vissza nem térítendő támogatásra biztosítékot kikötni nem kell.

14. § (1) Az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatok megvalósítására pályázat útján igény nyújtható be:

a) tájrendezési tervek elkészítésére és az ezt megalapozó dokumentáció elkészítésének finanszírozására,

b) tájrendezési feladat jogerősen jóváhagyott tájrendezési terv szerinti végrehajtására.

(2) Az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatok megvalósítására benyújtott igényléshez csatolni kell:

a) a tájrendezésre kerülő ingatlannak a felhívás megjelenése napjánál nem régebbi tulajdoni lapját, vagyonkezelő által benyújtott igény esetében a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság hozzájárulását,

b) a bányakapitányság igazolását az át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladat meglétéről,

c) az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy a terület újrahasznosítási célja nem ellentétes a települési területrendezési tervben megjelölt területfelhasználási kategóriával.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően szükséges melléklet:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében:

aa) a bányakapitányság nyilatkozatának tartalmaznia kell az eljárásban érintett szakhatóságok megnevezését is,

ab) a tájrendezési terv engedélyezésében érintett hatóságok nyilatkozata a tájrendezési feladat elvégzésének szükségességéről és az újrahasznosítási cél elfogadásáról,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében:

az illetékes bányakapitányság által jogerős határozattal engedélyezett tájrendezési terv.

(4) A benyújtásra annak a területnek a tulajdonosa vagy vagyonkezelője jogosult, amelyen a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatot még nem végezték el.

A közcélú feladatok finanszírozására vonatkozó szabályok

15. §[24] (1) A Kac. közcélú környezet- és természetvédelmi feladatainak finanszírozására a 8. §, 9. § (5) bekezdése, valamint a 10-12. §-ok rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)[25] Az 5. § (3) bekezdés a)-h) pontig tartó feladatok finanszírozására tartalékot kell képezni.

16. §[26] A miniszter a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásáról

a) az 5. § (3) bekezdésének a)-d) és f) pontjaiban meghatározott feladatok esetében a miniszter által létrehozott, legalább öt tagú Szakértői Bizottság - melynek tagjai a miniszter által felkért szakértők, valamint a környezet- és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált két személy - javaslata alapján,

b) az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott feladatok esetében a miniszter által létrehozott, legalább hét tagú Szakértői Bizottság - melynek tagjai a miniszter által felkért szakértők, valamint a környezet- és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált három személy - javaslata alapján,

c) az 5. § (3) bekezdésének e) és g) pontjában meghatározott feladatok esetében a feladat felmerülésekor dönt.

17. §[27] (1)[28] Az 5. § (3) bekezdésének a)-d) és f) pontjaiban említett feladatokat szolgáló éves pénzügyi keret legalább 50%-ára, az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában említett feladatok esetében a teljes pénzügyi keret legalább 80%-ára az illetékes Szakértői Bizottság nyilvános pályázatot hirdet meg. A pályázati hirdetmény tartalmazza a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét.

(2) A nyilvános pályázati kiírásra beérkező pályázatokat és a nem pályázati kiírásra, de közcélú feladat megvalósítására irányuló támogatási igényeket (a továbbiakban: támogatási igények) a Kac. kezelését végző szervhez kell benyújtani. Támogatási igények az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig, melyekről a miniszter az illetékes Szakértői Bizottság javaslata alapján dönt.

(3) A döntési javaslatokat a Szakértői Bizottságok, illetve szervezetek terjesztik elő jóváhagyásra.

A támogatások felhasználásának ellenőrzése

18. §[29] (1) A Kac. kezelését végző szerv az illetékes területi szervekkel együttműködve

a) ellenőrzi a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését, és gondoskodik a teljesítéssel arányban álló összeg átutalásáról a támogatott által benyújtott igénylés alapján,

b) elvégzi a hozzá benyújtott teljesítést, illetve részteljesítést igazoló bizonylatok pénzügyi vizsgálatát a benyújtást követő 15 napon belül, amely időszakba az esetleges hiánypótlásra fordított idő nem számít be,

c) nem megfelelő teljesítés vagy szerződésszegés esetén felszólítja a támogatottat a teljesítésre, ennek eredménytelensége esetén kezdeményezi a szerződésben foglalt szankciók érvényesítését,

d)[30] szükség szerint, rendszeresen vizsgálja a csomagolóeszközök termékdíja alóli mentességre kiadott engedélyben foglaltakat, a termékdíj visszaigénylésének jogosságát, és a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén gondoskodik a visszautalásról,

e) havonta tájékoztatja a Minisztériumot az ellenőrzések eredményéről,

f) figyelemmel kíséri a támogatásban részesülő szervezettel szemben induló felszámolási, végelszámolási és csődeljárásokat, és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint köteles a Kac. követelését hitelezői igényként érvényesíteni,

g) a fejlesztés befejezését követően szakmai és pénzügyi szempontok alapján ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését,

h) az utóellenőrzés eredményes befejezése és a szerződés teljesülése után lezárja a szerződést, és erről értesíti a támogatottat.

(2) A támogatás felhasználását a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek is ellenőrzik.

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásának összetett szabályairól szóló 6/1997. (I. 31.) KTM rendelet , valamint az azt módosító 10/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 3. §-a, a Központi Környezetvédelmi Alap kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 16/1997. (VI. 5.) KTM rendelet , valamint az azt módosító 14/1998. (V. 22.) KTM rendelet 7. §-a hatályát veszti.

(2) A miniszter e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül gondoskodik a 12. § (1) bekezdésében és a 16. § a) pontjában említett bizottságok létrehozásáról. A bizottságok megalakulásuktól számított 15 napon belül elfogadják ügyrendjüket.

(3)[31] A benyújtott pályázatokat három havonként kell elbírálni.

(4)[32] Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[33][34] 35

(6)[35] A 4. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási korlátozásokat a Budapesti Vegyiművek Rt. garéi veszélyes hulladék lerakójában tárolt magas klórtartalmú szerves anyagok okozta környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos időszerű feladatokról szóló 2044/1999. (III. 3.) Korm. határozat 1. b) és 2. pontjának teljesítése során nem kell alkalmazni.

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter