BH+ 2015.8.362 Közvetlen jogi érdekeltség vagy törvényi felhatalmazás hiányában a különböző ügyfeleknek a nem a saját határozat részeikre vonatkozó bírósági felülvizsgálatra nincs kereshetőségi joguk [1952. évi III. tv. 327. §, 252. § (2) bek., 2. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 2007. évi CXXXVIII. tv. 159. §, 113. § (2) bek., 114. § (6) bek.; 2007. évi CXXXV. tv. 28. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.32718/2011/41., Fővárosi Törvényszék Kf.649910/2013/5., Kúria Kfv.35716/2013/9. (*BH+ 2015.8.362*), 3010/2025. (I. 21.) AB végzés

***********

Az alperes a 2010. február 22-én kelt határozatának (a továbbiakban: Határozat) I. pontjában azonnali hatállyal törölte a felperes valamennyi - 1-67. alpontokban felsorolt - felügyeleti nyilvántartásba vett függő ügynökét (meghatalmazottját), a II. pontban figyelmeztette a felperest, hogy abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság területén függő ügynök szolgáltatását kívánja igénybe venni, maradéktalanul tartsa meg az e tevékenység végzésére irányuló jogszabályi rendelkezéseket, a III. pontban kötelezte 915 494 Ft megelőlegezett eljárási költség visszatérítésére. A Határozat megállapítása szerint a felperes a függő ügynökök és egyéb nevében fellépő személyek közreműködői tevékenysége révén tévesen informálta a potenciális ügyfeleket, a társaságot, kapcsolatrendszerét, szolgáltatásait és felügyeletét illetően. A felperes függő ügynökeinek a hazai piacinál jóval magasabb bizományosi díjat számít fel, ami normál piaci körülmények között nehézkessé teszi bármilyen eredmény, nyereség ügyfél általi realizálását. A felperes nevében és képviseletében fellépő személyek megfelelő képesítés és tudás nélkül, a tőkepiac területén szakmai tapasztalat hiányában konkrét befektetési javaslatokkal hívják fel az ügyfeleket, akik nem kapnak megfelelő tájékoztatást a megvételre kínált egyes értékpapírok jellemzői, az adott kereskedési platform, a tőkepiac jellemzői, kockázatai, az egyes ügyletkötési technikák és tőkepiaci fogalmak vonatkozásában. A függő ügynöki hálózat és az ehhez kapcsolódó személyek ügyletek megkötésére beszélik rá az ügyfeleket, annak ellenére, hogy az adott értékpapírokra vonatkozóan megfelelő, alapvető ismerettel rendelkeznének. A függő ügynökök tevékenységükkel megsértik a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 115. § (4) bekezdésében foglaltakat is azáltal, hogy tevékenységükhöz további közvetítőt vesznek igénybe. A függő ügynökök konkrét befektetéseket ajánlanak, majd minden esetben rövid távú, nagy hozam ígérete mellett úgy, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység folytatásához, annak közvetítéséhez nélkülözhetetlen ügyfél tájékoztatás nem megfelelő, a gyakran szakszerűség minden elemét nélkülözi. A felperes ügynöki hálózat útján kifejtett tevékenysége súlyosan és alapjaiban sérti a Bszt. ügyfelek tájékoztatására meghatározott általános szabályait, nem teljesíti a Bszt. 40. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, sérti a Bszt. 4. § (2) bekezdés 8. pontját. A felperes a Magyar Köztársaságban kialakított és működtetett rendszere ellentétes a közvetítőkre és azok igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, a Bszt. szabályrendszerével. A határozat I. pontjában lévő döntést az alperes a Bszt. 114. § (6) bekezdés b) pontjára, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 82. § (3) bekezdésére, a II. pont szerinti figyelmeztetést pedig a Bszt. 164. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan hozta meg.

A felperes keresetében Határozat teljes körű bírósági felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte.

Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a 2.K.31.417/2010/19. számú ítéletében a Határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felek fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.201/2011/9. számú végzésében ezt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolása szerint nem állapítható meg, hogy az elsőfokú ítéletet meghozó tanács a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (4) bekezdése szerinti körben szabályszerű összetételben járt volna el. Az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás megkezdése előtt gondoskodnia kell a tanács szabályszerű megalakításáról, értesítenie kell a függőügynököket a beavatkozás lehetőségéről. Rögzítette, hogy a függőügynökök tekintetében fennáll a felperes közvetlen érdekeltsége, ennek folytán a kereshetőségi joga.

A megismételt eljárás eredményeként hozott 2.K.32.718/2011/41. számú elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék a Határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:

A Határozat I. és II. pontja egymással okozati kapcsolatban áll. Határon átnyúló befektetési szolgáltatási tevékenysége tárgyában lefolytatott közigazgatási eljárás eredményeként került sor 67 ügynök törlésére, értük a felperes felelősséggel tartozik, így bármely függő ügynöke tevékenységével kapcsolatos, bármely hatósági döntés vitatására megállapítható a közvetlen jogi érdeke, függetlenül attól, hogy a függő ügynök a rá vonatkozó konkrét döntést maga sérelmezte-e vagy sem.

Az alperes által megállapított jogszabálysértések olyan tevékenységek, amelyeket minden egyes függő ügynök vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni még akkor is, ha az egyes ügynök tevékenysége a felperes tevékenységének tudható be. A tényállás feltáratlansága és az indokolási kötelezettség megsértése miatt nem állapítható meg, hogy a 67 függő ügynök egyenként milyen, a Bszt. 114. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazására okot adó súlyos, vagy ismételt jogsértést valósított meg. Az alperes határozata II. pont tekintetében formálisan megfelelt a Bszt. 177. § (1) bekezdésébe foglaltaknak, a 2004/39/EK Irányelvnek (a továbbiakban: MiFid) azonban nem. A felperes tevékenységének Bszt. 40. §-a szerinti minősítése körében közvetlenül alkalmazandó MiFid 62. cikk (1) bekezdése, amely szerint az alperes nem mellőzhette volna a vizsgálati jelentésnek a felperes székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága elé terjesztését, majd a MiFid 62. cikk (1) bekezdés (2) albekezdése szerinti eljárást és a 62. cikk (4) bekezdésének megfelelő részletes indokolást. A székhely szerinti tagállam esetleges intézkedésének bevárása előtt, ezek ismeretének hiányában alkalmazott intézkedéssel az alperes az ügy érdemére is kiható módon megsértette a hatáskörére vonatkozó szabályt.

A határozat I. és II. pontokkal való okozati összefüggése pedig szükségszerűen a III. pont hatályon kívül helyezéséhez.

Az új eljárás során az alperesnek a felperes székhelye szerinti tagállam hatósága által időközben tett intézkedésre figyelemmel mérlegelnie kell, hogy lefolytatja-e az eljárást vagy megszünteti azt, de döntését a perbelitől eltérő jogalapra is helyezheti. Ha a felperessel vagy akár néhány vagy valamennyi függő ügynökkel szemben intézkedés alkalmazását tartja szükségesnek, akkor hatáskörét a MiFid 62. cikke szerint kell gyakorolnia azzal, hogy a Bszt. 114. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén minden érintett vonatkozásában meg kell állapítania a tényállást, úgy, hogy ez alapján a konkrét ügynök ismételt vagy súlyos jogsértő magatartása bizonyítható legyen.