BH 2010.7.184 A korlát nélküli előterasz mellett elesett felperes kárigénye szempontjából az építési előírások önmagukban nem döntik el a kárfelelősség kérdését, vizsgálni kell, hogy a lépcső hiányának volt-e szerepe a baleset bekövetkezésében, azaz az okozati összefüggés bizonyított-e [Ptk. 339. § (1) bekezdés, Pp. 164. § (1) bekezdés].

Az I. r. felperes gyermeke, a II. és III. r. felperesek édesanyja: Zs. M. 2003 nyarától depresszióban szenvedett, gyógyszeres kezelés alatt állt, két alkalommal alkohol elvonó kezelésen is részt vett. 2005. július 15-én a M.-en lévő G. Sörözőből az előteraszra kilépve Zs. M. szembefordult az utca felé vezető lépcsősorral majd hanyatt esett. A 2005. július 30-án bekövetkezett halálát a baleset során elszenvedett koponyatörés, kemény-agyburok alatti bevérzés, vérömleny, agyroncsolódás és az agy törzsi részének zúzódása következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség okozta.

A felperesek a hozzátartozójuk halálával összefüggő vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes üzemeltetésében működő söröző nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a lépcsőnél a baleset időpontjában korlát nem volt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy Zs. M. enyhe fokot meghaladó mértékben állt alkoholos befolyásoltság alatt. A baleset bekövetkeztében sem a korlát hiánya, sem a lépcsőfokoknak a két oldalon lévő eltérő nagysága nem játszott szerepet. A kilépő teraszon az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint a balesetkori időben a bejárattal szemben nem volt szükséges korlát elhelyezése. T. J. tanú vallomása szerint Zs. M. úgy esett el, mint egy darab fa, meg sem próbált megkapaszkodni bármiben, így a korlát sem akadályozhatta volna meg a baleset bekövetkezését.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság azzal, hogy az elrendelt további szakértői bizonyítást utóbb mellőzte, eljárási szabályt nem sértett és döntését kellően megindokolta. A büntetőügyben hozott ítélet indokolása, illetőleg az abban megállapított tényállás pedig a bíróságot nem köti. Az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság megalapozottnak tartotta, kiemelve, hogy miután az okozati összefüggés bizonyítatlan maradt, a felróhatóság hiányával kapcsolatos bizonyítást lefolytatni nem kellett.

A felperesek felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő közbenső ítélet meghozatalára, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasító határozat meghozatalára irányult. A felülvizsgálati kérelem szerint az OTÉK 54. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében úgy kellett volna a lépcsőt kialakítani, hogy az ne okozhasson balesetet, illetőleg megelőzze a leesést, elesést, elcsúszást. A szórakozó helyiséget magasabb elvárhatósági mérce alapján kell üzemeltetni, vagyis a generális szabályoknak még nagyobb hangsúllyal kell érvényesülnie a baleset elkerülése tekintetében. E körben indokolatlan és célszerűtlen volt a költségek előlegezésének háromnapos késedelme miatt a további bizonyítás mellőzése. Az okozati összefüggés vizsgálata körében a bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül és iratellenesen értékelte. A felperesek utaltak a B.-i Városi Bíróság, valamint a megyei bíróság előtti büntetőeljárásban megállapított tényállásra és arra, hogy T. J. nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Zs. M. úgy esett el, mint egy darab fa. Gyógyszerszedésére pedig nem merült fel bizonyíték, a gyógyszereknek nem volt semmilyen jelentősége a baleset bekövetkezésében, annak azonban igen, hogy az alperes a korábban ott lévő korlátot nem állíttatta helyre. A korlát hiánya közvetlen okozati összefüggésben állt Zs. M. halálával. A jogerős ítélet mindezek miatt a Ptk. 339. §-át és a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését megsértve utasította el a keresetet.

Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott egyrészt arra, hogy az OTÉK speciális rendelkezése szerint csak a 80 centiméternél magasabb járófelületet kell ellátni korláttal, mellvéddel, ráccsal; másrészt pedig a korlát hiánya nem játszott szerepet a baleset bekövetkezésében.