BH 2011.1.14 Perújítási ok új szakértői vélemény csak akkor lehet, ha új tényekből való következtetésen alapul, vagy az alapperben ismert tényekből mutatja ki az alapperben eljárt igazságügyi szakértő szakkérdésben való tévedését [Pp. 260. § és 266. §].

A perújított felperes (a továbbiakban: felperes) 1996 júliusában vásárolta meg a perújító alperes (továbbiakban: alperes) társasház alagsorában lévő, 1. szám alatti lakást, amelyben még 1984-ben alakítottak ki fürdőszobát olyan módon, hogy a fürdőszobai padlóösszefolyóhoz, a vizes berendezésekhez csatlakozó ágvezetékeket a társasház közös tulajdonában lévő, a lakás alatt futó alapvezetékre közvetlenül, visszatorlási védelem nélkül kötötték rá. Az alapvezeték ahhoz az ejtővezetékhez kapcsolódik, amelybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott K. R. tulajdonában álló lakás mosogatója, valamint a fölötte lévő lakás csatornavezetékei vannak bekötve.

A felperes fürdőszobájának összefolyójából 1997 júliusától többször, nagymennyiségű szennyvíz öntötte el a fürdőszobát. A felperes a problémát jelezte a közös képviselőnek és a hiba okának feltárására szakértőt kért fel, majd megkísérelte a hiba kijavítását, azonban az eredménytelen maradt. 2002-ben és 2003-ban újabb szennyvízbetörés történt. A társasház a közös tulajdonban lévő alapvezeték cseréjét és a hiba kijavítási költségéhez való hozzájárulást megtagadta.

A felperes a keresetében a víz- és csatornarendszer hibájával összefüggő kárai megtérítésére, továbbá a F. G. által peren kívül készített szakvéleményben írt munkák elvégzésére kérte az alperes kötelezését a Ptk. 339. §-a, 340. §-a és a Ptk. 4. §-a alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság K. L. igazságügyi szakértő szakvéleményére alapítva közbenső ítéletében megállapította: "az alperes kártérítési felelősségét a felperest ért azon károkért, amelyek a felperes tulajdonában álló, az alperesi társasházban alagsor 1. szám alatt található lakásának az alperesi társasház közös tulajdonában álló víz- és csatornarendszer hibájával okozati összefüggésben történt elöntése miatt keletkeztek". Megállapította továbbá azt is, hogy az alperes köteles a perbeli lakás elöntésének megelőzése érdekében a további bizonyítás során meghatározásra kerülő munkálatokat elvégezni.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítéletének indokolásában megállapította, hogy a károsodás az alperesi tulajdonban lévő csatornaszakasz hibájával áll okozati összefüggésben és az alperes az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget; a kártérítési felelősség alól magát kimenteni nem tudta, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható volt a perben.

A folytatódó eljárásban a kijavítási mód megállapítása érdekében kirendelt A. K. igazságügyi szakértő szakvéleményére tekintettel az alperes perújítási kérelmet terjesztett elő figyelemmel arra, hogy a szakértő szerint az elöntést nem a társasház közös tulajdonában álló alapvezeték hibája okozta, továbbá az alapvezeték átalakításával a probléma nem is orvosolható. Az elsőfokú bíróság az alapügyben hozott közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. Az elsőfokú ítéletet azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a perújítás újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, a két szakértői vélemény ellentmondásainak feloldása érdekében.

A végzés indokolásában előírtaknak megfelelően az elsőfokú bíróság a két szakértőt együttesen meghallgatta, majd a meghozott ítéletében a közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és megállapította, "hogy az alperes kártérítési felelőssége a bekövetkezett kár 50%-ának erejéig áll fenn a felperest ért azon károk vonatkozásában, amelyek a felperes tulajdonában álló, az alperesi társasház alagsor 1. szám alatt található lakásnak az alperesi társasház közös tulajdonában álló csatornarendszerből eredő elöntések miatt keletkeztek". A bíróság megállapította továbbá, "hogy az alperes a felperessel együttműködve köteles a felperesi lakás további elöntésének megelőzése érdekében szükséges, az alperesi közös tulajdonban álló épületrészeket érintő, A. K. igazságügyi szakértő 2006. december 6-án kelt szakvéleményében szereplő munkálatok elvégzésére a közös tulajdonban álló épületrészeket érintő munkák költségeinek 1/2 arányú viselése mellett". Az elsőfokú ítélet indokolása szerint bizonyított, hogy a hiba alapvető oka a fürdőszoba csatornavezetékeinek szakszerűtlen bekötése, azaz a felperes jogelődjének jogellenes magatartása volt, így a lakás elöntését okozó hiba kialakulása a felperes terhére esik. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a műszaki probléma megoldása csak a felek együttműködésével oldható meg, az alperes együttműködési kötelezettségének elmulasztása a kár elhárítása szempontjából azonban nem tekinthető irrelevánsnak. Terhére esik ezért a bekövetkezett kárnak az a része, amely a miatt következett be, hogy az alperes hosszú időn keresztül akadályozta a lakás használhatatlanná válását okozó hiba időbeni kijavítását. Mindezek miatt a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, 340. §-ának (2) bekezdése és 344. §-ának (1) bekezdése, valamint a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a korábbi közbenső ítélet hatályon kívül helyezése mellett 50-50%-os mértékű kárfelelősségét állapította meg és a Ptk. 341. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett a felek együttműködési körébe eső kötelezettségekről.

A felperes, az alperes és a beavatkozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a közbenső ítéletet teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte, és a kártérítés iránti keresetet elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint a perújításnak volt alapja, megállapítható ugyanis, hogy a károsodás bekövetkezése nem a közös tulajdonban lévő vezetékszakasz hibájára vezethető vissza, hanem a felperes lakásából kijövő vezetéknek a társasház közös vezetékére való rácsatlakozásra, amely miatt az alperest a Ptk. 339. §-a, illetőleg a Ptk. 352. §-a alapján kártérítő felelősség nem terheli. A másodfokú bíróság szerint a Ptk. 4. §-ának megsértése sem állapítható meg. A hiba feltárása és kijavítása ugyanis a felperes lakásában megoldható, e körben a társasháznak nem volt olyan kötelezettsége, amelyet megszegett volna. A jövőbeli csőtörések megelőzése érdekében szükséges munkálatok tekintetében közbenső ítéletnek a másodfokú bíróság szerint nem volt helye, mert a felperes a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti kereseti kérelmet nem terjesztett elő a "Ptk. 314. §-ára" alapítottan. A másodfokú bíróság az alperes kötelezésével kapcsolatos megállapítást azért mellőzte, mert álláspontja szerint a közös ejtő- és alapvezeték felújítása olyan szaktervezési feladatot igényel, amellyel kapcsolatban a per tovább folyik és ezt követően lesz a felperesnek lehetősége a kereset megfelelő pontosítására, a szükség szerint elvégzendő munkálatok megjelölése mellett.