A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.026/2021/5.]
jogegységi panasz visszautasításáról
Az ügy száma: Jpe.I.60.026/2021/5.
A tanács tagjai:
Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Patyi András bíró
Dr. Harter Mária bíró
Dr. Bartal Géza bíró
Dr. Döme Attila bíró
Dr. Kovács András bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Bartkó Levente bíró
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna bíró
A felperesek: az I. rendű felperes neve, a II. rendű felperes neve (a felperesek címe)
A felperesek képviselője: Madari Ügyvédi Iroda (a felperesek képviselőjének címe)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (az alperes képviselőjének címe)
A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása
A jogegységi panaszt benyújtó fél: Az alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Gfv.VII.30.410/2020/4. számú közbenső ítélet
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.180/2020/8. számú közbenső ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék 9.G.40.041/2019/11. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
Megállapítja, hogy az alperes 1.400.000 (egymillió-négyszázezer) forint jogegységi panasz eljárási illeték visszatérítését kérheti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] Az alperes a Kúria Gfv.VII.30.410/2020/4. közbenső ítéletével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő. Kérte a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria közbenső ítélete eltér a 2/2014. PJE határozatban, valamint a Pfv.I.20.185/2018/7. és Pfv.I.21.868/2018/10. számú ítéletekben foglaltaktól. A 2/2014. PJE határozatban megjelölt iránymutatás alapján az alperes által alkalmazott árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezéseket a Kúria a hivatkozott két határozatában vizsgálta, amelynek során az alperes részéről történt tájékoztatás és erre tekintettel az árfolyamkockázat viseléséről szóló rendelkezések tisztességtelenségét nem állapította meg. A hivatkozott két eljárás tárgya részben ugyan eltérő, azonban a Kúria a jelen perbelivel megegyező kockázatfeltáró nyilatkozatot és szerződéses rendelkezéseket vizsgálta. A Kúria a jelen ügyben a korábbi jogi álláspontjától eltért és a tisztességtelenség mércéjét felemelve többlet követelmény teljesítését várta el, amelyet korábban a banki kockázatfeltárásokkal szemben nem követeltek meg.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A jogegységi panasz eljárásban a jogi képviselet a Bszi. 41/C. § (4) bekezdése alapján kötelező. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján a jogegységi panasz tanács -hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[4] Az alperes a jogegységi panaszt jogi képviselő útján nyújtotta be, a beadványban hivatkozott arra, hogy a jogi képviselő általános meghatalmazását a Fővárosi Törvényszék 75.Pk.22.200/2018/8. számú végzésével vette nyilvántartásba.
[5] A Kúria több határozatában rámutatott, hogy a jogegységi panasz eljárás egy rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely jogorvoslati eljárás ugyan, de nem az alapeljárás folytatása (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.005/2021/5.). Az alapeljárás során a perre adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra. (Jpe.I.60.017/2021/4.).
[6] A Fővárosi Törvényszék hivatkozott számú végzésével nyilvántartásba vett meghatalmazás az abban felsorolt ügytípusok tekintetében jogosítja fel a jogi képviselőt bármely bíróság előtt folyamatban lévő perekben teljes jogkörrel való eljárásra, képviseletre, jognyilatkozat tételére. A meghatalmazás a jogegységi panasz eljárásra - mivel az nem a folyamatban volt per folytatása - nem vonatkozik, keltezéséből adódóan (2018. szeptember 10.) arra nem is terjedhetett ki. Az alperes által hivatkozott, Fővárosi Törvényszék által nyilvántartásba vett meghatalmazás mindezek értelmében nem fogadható el a képviseleti jog igazolására. Miután hiánypótlási felhívás kiadására a jogegységi panasz eljárásban nincs lehetőség, a Kúriának úgy kellett tekintenie, hogy a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[7] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése alapján illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[8] Az előterjesztő a keresettel támadott szerződésben szereplő 14 millió forint kölcsönösszeg alapján megállapított pertárgyértékre figyelemmel 1.400.000 forint illetéket fizetett meg, amelyet "az OBH által megküldendő ÜKM igazolás szerint" kívánt leróni.
[9] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Jpe.I.60.010/2021/2. számú végzésében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy ha jogszabályból más nem következik, továbbá a Kúriának nincs hivatalos tudomása róla és a panasz vagy mellékletei sem teszik ellenőrizhetővé, hogy az illeték átutalása mikor történt meg, akkor az illeték megfizetése időpontjának a jóváírás napját kell tekinteni ([5] bekezdés). Ugyanezen végzésben a Kúria arra is rámutatott, hogy a jogegységi panasz határidőn belül benyújtottnak csakis akkor tekinthető, ha nemcsak a panasz előterjesztése, hanem az eljárási illeték lerovása is a törvényi határidőn belül megtörtént ([6] bekezdés).
[10] Az adott esetben a Magyar Államkincstár jóváírási értesítője szerint a megfizetett eljárási illeték kincstári napja: 2021. szeptember 21. A jogegységi panasszal támadott határozatot az előterjesztő 2021. július 12. napján vette át, ehhez képest a panasz előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő - az ítélkezési szünetet is figyelembe véve - 2021. szeptember 17. napján járt le. Mindebből következően megállapítható, hogy az illeték megfizetése a jogegységi panasz benyújtására nyitva álló határidőben nem történt meg.
[11] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) és c) pontjai alapján, az eljáró ügyvéd képviseleti jogának igazolására alkalmas meghatalmazás csatolásának hiányára, illetve az eljárási illeték határidőben történő megfizetésének elmulasztására tekintettel a jogegységi panaszt visszautasította.
[12] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes, ezért az alperes a jogegységi panasz eljárásban - elkésetten - megfizetett 1.400.000 forint illeték visszatérítésére jogosult az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
[13] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2021. október 13.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
a tanács elnöke
Dr. Kovács Zsuzsanna s. k.,
előadó bíró
Dr. Patyi András s. k.,
bíró
Dr. Harter Mária s. k.,
bíró
Dr. Bartal Géza s. k.,
bíró
Dr. Döme Attila s. k.,
bíró
Dr. Kovács András s. k.,
bíró,
Dr. Dobó Viola s. k.,
bíró
Dr. Bartkó Levente s. k.,
bíró
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s. k.,
bíró