32025R0925[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/925 rendelete (2025. május 7.) a határrégiók fejlesztési és növekedési eszközéről (BRIDGEforEU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2025/925 RENDELETE

(2025. május 7.)

a határrégiók fejlesztési és növekedési eszközéről (BRIDGEforEU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményeire (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkében említett célkitűzések elérése érdekében az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdése rendelkezik az EUMSZ 175. cikkének első bekezdésében említett alapokon kívüli egyedi fellépések elfogadásának lehetőségéről. Továbbá, a területi együttműködés hozzájárul az EUMSZ 174. cikkében említett célkitűzések teljesüléséhez. Ennélfogva helyénvaló elfogadni a területi együttműködésben megvalósuló fellépések végrehajtási feltételeinek javításához szükséges intézkedéseket.

(2) Az EUMSZ 174. cikkének harmadik bekezdése elismeri, hogy a határon átnyúló régiók bizonyos kihívásokkal szembesülnek, és úgy rendelkezik, hogy az Uniónak különös figyelmet kell fordítania az említett régiókra az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését célzó tevékenységek alakítása és folytatása során.

(3) "A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban" című, 2017. szeptember 20-i bizottsági közlemény elismerte az a téren eddig tett előrelépést, hogy az ilyen régiók elsősorban peremterületekből a növekedés és a lehetőségek területeivé váljanak, rámutatott azonban az e régiókban továbbra is fennálló jogi és egyéb akadályokra is, különösen az egészségügyi szolgáltatásokkal, a munkaügyi szabályozással, az adókkal és az üzletfejlesztéssel kapcsolatos akadályokra, valamint a nemzeti jogi keretek és közigazgatási kultúrák közötti különbségekhez kapcsolódó akadályokra. Sem az európai területi együttműködés - különösen az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott "Interreg" programok keretében biztosított - finanszírozása, sem az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai területi együttműködési csoportosulások (a továbbiakban: EGTC-k) révén vagy a Bizottság által 2018-ban elindított b-solutions kezdeményezés révén az együttműködéshez biztosított intézményi támogatás nem elegendő néhány, a hatékony együttműködést akadályozó közigazgatási és jogi akadály felszámolásához.

(4) Fennáll annak a kockázata, hogy a válságok aránytalan mértékben sújtják a határon átnyúló régiókat. A Covid19-világjárvány idején a tagállamok által hozott, határokkal kapcsolatos intézkedések negatív gazdasági hatása több mint kétszer akkora mértékben sújtotta a határon átnyúló régiókat a GDP-kiesés tekintetében, mint átlagosan az Unió valamennyi régióját. Az említett tapasztalat megerősíti, hogy eszközöket kell biztosítani a határokon átnyúló akadályok kezeléséhez.

(5) A tagállamok számára nehéz egyedül kezelni azon jogi vagy közigazgatási jellegű akadályokat és különbségeket, amelyek az Unió belső határain merülnek fel, és potenciálisan aláássák a határokon átnyúló interakciókat és a határon átnyúló régiók fejlődését. Következésképpen meg kell könnyíteni az említett akadályok felszámolására szolgáló megoldások keresését egy olyan egyértelmű és átfogó, uniós szintű keret kísérleti alkalmazásával, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az együttműködést és erőfeszítéseik koordinálását. Az e rendelet alapján létrehozott keret igénybevételének a tagállamok számára opcionálisnak kell lennie.

(6) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy igénybe veszik az említett keretet, közös normáknak kell vonatkozniuk rájuk.

(7) Az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, az európai hozzáadott érték értékeléséről szóló, releváns tanulmány a 2014 és 2019 közötti időszakból származó adatok értékelése nyomán megállapította, hogy a határokon átnyúló akadályok felszámolása jelentős előnyökkel járna a NUTS 3 szintű határrégiók és az egész uniós gazdaság szempontjából. Pontosabban a valamennyi jogi és közigazgatási akadály felszámolásából a teljes bruttó hozzáadott érték (GVA) tekintetében származó nyereség körülbelül 457 milliárd EUR-t jelentene, ami a 2019. évi teljes uniós GVA 3,8 %-át teszi ki. A határokon átnyúló akadályok 20 %-ának valamennyi határrégió vonatkozásában történő felszámolása évente 123 milliárd EUR nyereséget eredményezne a teljes bruttó hozzáadott érték tekintetében, ami a 2019. évi teljes uniós GVA körülbelül 1 %-ának felelne meg, valamint foglalkoztatási szempontból 1 millió munkahelyet eredményezne, ami az uniós szintű teljes foglalkoztatás körülbelül 0,5 %-ának felelne meg.

(8) Bár az Unió bizonyos régióiban már számos jogi eszköz létezik kormányközi, nemzeti, regionális és helyi szinten a határokon átnyúló akadályok felszámolására, ezek nem fedik le az Unió valamennyi határrégióját, és nem feltétlenül foglalkoznak következetes módon a területi kohézió fejlesztéséhez és megerősítéséhez kapcsolódó kérdésekkel. E rendelet kiegészíti a meglévő eszközöket egy, az uniós jog által létrehozott kiegészítő keret révén, amely magában foglalja a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszközt is.

(9) A határokon átnyúló akadályokkal kapcsolatos ügyiratok kezelésének megkönnyítése érdekében azon tagállamoknak, amelyek úgy döntöttek, hogy alkalmazzák a keretet, létre kell hozniuk egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, amelyek lefedik az említett tagállamok egy vagy több határrégióját. Az ilyen határokon átnyúló koordinációs pontok felelősek a határokon átnyúló ügyiratok fogadása és a kezdeményezők tájékoztatása tekintetében. A határokon átnyúló koordinációs pontoknak kapcsolatot kell tartaniuk a Bizottsággal, és támogatniuk kell annak koordinációs szerepét. A tagállamoknak saját jogi, közigazgatási és intézményi keretükkel összhangban kell eldönteniük, hogy a határokon átnyúló koordinációs pontot további feladatokkal kell-e megbízni, így például a határokon átnyúló ügyiratok értékelésével, vagy az említett feladatokat valamely illetékes hatóságnak kell-e ellátnia.

(10) Amennyiben egy tagállam nem hoz létre határokon átnyúló koordinációs pontot, a releváns hatóságra vonatkozó információkat kell benyújtania a Bizottsághoz. Lehetővé kell tenni, hogy az említett releváns hatósággal kapcsolatba lehessen lépni, és információkat kaphasson egy szomszédos tagállam azon határokon átnyúló koordinációs pontjától, amely határokon átnyúló ügyiratot kezel. Amennyiben valamely releváns hatósággal kapcsolatba lép egy szomszédos tagállam határokon átnyúló ügyiratot kezelő határokon átnyúló koordinációs pontja, vagy a releváns hatóság egy ilyen határokon átnyúló koordinációs ponttól információkat kap, az nem keletkeztethet e rendelet alapján kötelezettséget a releváns hatóság számára a határokon átnyúló akadály felszámolására. Így különösen, az említett hatóság nem kötelezhető arra, hogy megvizsgálja az ügyiratot, vagy válaszoljon a kezdeményezőnek.

(11) A határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozásának támogatása érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásait az (EU) 2021/1059 rendelet 14. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján az Interreg programok keretében, valamint adott esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy a Kohéziós Alap forrásait az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés keretében allokálják.

(12) E rendelet alkalmazása nem sértheti az egyenértékű eljárásokat előíró nemzeti jog vagy tagállamok közötti nemzetközi megállapodások alkalmazását.

(13) Annak ellenére, hogy a tengeri határrégiók jellegüket tekintve - a határokon átnyúló interakciók korlátozottabb lehetőségei miatt - eltérnek a szárazföldi határrégióktól, e rendeletet a tengeri határrégiókra is alkalmazni kell. Amennyiben egy tagállam szárazföldön és tengeren is határos más tagállamokkal, és úgy határoz, hogy létrehoz egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, az említett tagállam nem kötelezhető arra, hogy határokon átnyúló koordinációs pontot hozzon létre egy másik tagállammal közös tengeri határa tekintetében. Azon tagállamok, amelyek más tagállamokkal csak tengeri határokkal rendelkeznek, nem kötelezhetők arra, hogy határokon átnyúló koordinációs pontot hozzanak létre, sem arra, hogy benyújtsanak a Bizottsághoz információkat a releváns hatóságra vonatkozóan vagy a mellékletben előírt bármely információt.

(14) Bár e rendelet nem alkalmazandó a határokon átnyúló akadályokra a tagállamok és harmadik országok közötti határrégiókban, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti jog alapján egyenértékű eljárási kereteket hozzanak létre a jogi és közigazgatási jellegű határokon átnyúló akadályoknak a harmadik országokkal folytatott együttműködésük során történő azonosítására és felszámolására.

(15) Uniós szinten számos nem igazságügyi eszköz is létezik az uniós jog nyomon követésére és érvényesítésére, beleértve különösen az egységes piachoz kapcsolódó eszközöket, így például a SOLVIT-ot (7). E rendelet nem sértheti az ilyen eszközöket. Az e rendeletben meghatározott keret csak olyan határokon átnyúló akadályokra alkalmazandó, amelyek jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezésekből vagy gyakorlatokból erednek, beleértve azon rendelkezéseket vagy gyakorlatokat is, amelyek helyesen, de eltérő módon alkalmazzák az uniós jogot, és amelyek nem szándékosan akadályozhatják a határokon átnyúló közszolgáltatások vagy infrastruktúra tervezését vagy megvalósítását. Olyan ügyek, amelyek az uniós jog valamely tagállam hatósága általi potenciális megsértésével kapcsolatosak, nem kezelhetőek az e rendelet által biztosított kereteken belül. E rendelet nem érinti a szociális biztonság vagy az adózás tekintetében létrehozott koordinációs mechanizmusokat sem.

(16) Az e rendelet hatálya alá tartozó, lehetséges határokon átnyúló akadályok azonosítása érdekében meg kell határozni azon helyzeteket, amelyek határokon átnyúló interakciónak minősülnek. E rendeletet ezért alkalmazni kell a határokon átnyúló tevékenységek minden infrastruktúrájára vagy a határokon átnyúló közszolgáltatásokra. A határokon átnyúló tevékenységekhez szükséges infrastruktúrára hatással lehetnek a határokon átnyúló akadályok, például amikor az épületekre vagy a járművekre - többek között a kapcsolódó berendezésekre - eltérő műszaki szabványok vonatkoznak. A határokon átnyúló közszolgáltatásokat hosszú távon nyújtják, és azok arra irányulnak, hogy előnyöket keletkeztessenek a lakosság vagy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti határrégió egy meghatározott célcsoportja számára, ezáltal javítva az említett régiókban az életkörülményeket és a területi kohéziót.

(17) A határokon átnyúló ügyiratot egy kezdeményezőnek kell benyújtania, amely magán- vagy közjogi szervezet lehet. A határokon átnyúló ügyiratok kezelésének elősegítése és egy olyan nemzeti szervekből álló hálózat létrehozása érdekében, amelyek képesek kapcsolatot tartani egymással e rendelet végrehajtása tekintetében, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok nemzeti vagy regionális szinten egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot hozhassanak létre. Engedélyezni kell azt is, hogy két vagy több szomszédos tagállam olyan, közös határokon átnyúló koordinációs pontot hozzon létre, amely a határon átnyúló régióik közül egy vagy több tekintetében illetékes.

(18) A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy határokon átnyúló koordinációs pontot hozzanak létre egy meglévő hatóság, közjogi szerv vagy állandó szervezet részeként - függetlenül attól, hogy az említett hatóság, szerv vagy szervezet jogi személyiséggel rendelkezik-e - különösen azáltal, hogy megbízzák a határokon átnyúló koordinációs pont feladatainak ellátásával, vagy különálló hatóságként, közjogi szervként vagy állandó szervezetként. Ilyen hatóságok, szervek és szervezetek lehetnek például kétoldalú együttműködési vagy baráti szerződések keretében létrehozott határokon átnyúló együttműködési bizottságok; határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottságok vagy azok titkárságai; multinacionális együttműködési megállapodások keretében létrehozott tanácsok, titkárságok vagy főtitkárságok; nemzeti koordinációs hivatalok, nemzeti központok vagy kapcsolattartó pontok, vagy más európai ágazati politikák keretében létrehozott hasonló struktúrák; valamint Interreg programhatóságok és EGTC-k.

(19) Annak érdekében, hogy létrehozzanak egy valamennyi határokon átnyúló koordinációs pont számára közös keretrendszert a határokon átnyúló ügyiratok kezelésére vonatkozóan, meg kell határozni azon feladatokat, amelyeket minden egyes határokon átnyúló koordinációs pontnak el kell látnia. Egy határokon átnyúló koordinációs pontnak egyablakos ügyintézési pontként kell működnie a kezdeményezők számára, és az egyedüli kapcsolattartó pontnak kell lennie a kezdeményező számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló koordinációs pontok elérhetőségi adatai nyilvánosan rendelkezésre álljanak, valamint láthatók és hozzáférhetők legyenek. A határokon átnyúló ügyiratok eredményének nyomon követése és a határokon átnyúló akadályok felszámolásával kapcsolatos átláthatóság növelése érdekében a határokon átnyúló koordinációs pontok felelősek az információknak a Bizottsághoz való benyújtásáért is. Ezenkívül e rendeletnek meg kell határoznia az egy tagállamban található, különböző határokon átnyúló koordinációs pontok közötti, valamint a szomszédos tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontjai közötti koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettségeket.

(20) A kezdeményező számára határokon átnyúló ügyirat benyújtására csak akkor van lehetőség, ha az akadály olyan határra vonatkozik, amelyre vonatkozóan legalább egy határokon átnyúló koordinációs pontot létrehoztak. A határokon átnyúló ügyiratot a kezdeményező csak egyszer nyújthatja be. Amennyiben egy másik tagállambeli másik kezdeményező ugyanazon határokon átnyúló akadályra vonatkozóan nyújt be határokon átnyúló ügyiratot, az említett tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontjainak kapcsolatot kell tartaniuk egymással ugyanazon határokon átnyúló akadályra vonatkozóan a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében.

(21) Az alkalmazandó nemzeti jog összetettsége megnehezítheti azon konkrét rendelkezés azonosítását, amely határokon átnyúló akadályt képez. A b-solutions kezdeményezéssel kapcsolatos tapasztalatok alapján a kezdeményezőnek ezért csak a helyzetet és a megoldandó problémát kell ismertetnie.

(22) Annak érdekében, hogy létrehozzanak egy olyan eljárási keretet, amely garantálja a jogbiztonságot a határokon átnyúló ügyirat kezdeményezője számára, a határokon átnyúló koordinációs pontnak értékelnie kell a határokon átnyúló ügyiratot, és észszerű határidőn belül - amelynek főszabályként meg kell egyeznie a nemzeti jogban megállapított határidőkkel - választ kell adnia a kezdeményezőnek. Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő standard határidőt valamely egyenértékű megkeresés megválaszolására, e rendeletben megfelelő határidőket kell előírni. Az említett határidőknek a határokon átnyúló ügyirat vagy a felülvizsgált határokon átnyúló ügyirat kézhezvételének napjától kell kezdődniük, beleértve azon eseteket is, amikor az ügyiratot egy másik határokon átnyúló koordinációs ponttól vagy illetékes hatóságtól történő továbbítást követően vették kézhez.

(23) A határokon átnyúló ügyirat elemzése vezethet annak megállapításához, hogy nem áll fenn határokon átnyúló akadály. Ilyen esetben a határokon átnyúló ügyiratot le kell zárni.

(24) A határokon átnyúló akadály fennállásának megerősítését követően a tagállamok saját mérlegelési körben megválaszthatják a megfelelő eszközt a határokon átnyúló akadálynak az érintett határon átnyúló régióban történő felszámolására. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bármely hatályban lévő nemzetközi megállapodásra vagy az érintett tagállam joga szerint meglévő egyéb eljárásokra támaszkodhassanak. Amennyiben az említett tagállam úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló eszközök nem teszik lehetővé számára a határokon átnyúló akadály felszámolását, lehetővé kell tenni a számára, hogy e célra ad hoc mechanizmusokat hozzon létre. Lehetővé kell tenni, hogy erre akár egyénileg, akár - szükség esetén és amennyiben erről megállapodnak - a szomszédos tagállammal közösen kerüljön sor. A tagállamoknak meg kell indokolniuk a megtett értékelési lépéseket, és jelezniük kell a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, azokban az esetekben is, amikor arra a megállapításra jutnak, hogy a határokon átnyúló ügyiratban azonosított állítólagos akadály nem tartozik e rendelet hatálya alá.

(25) Emellett lehetővé kell tenni a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság számára a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz használatát. Mivel az eljárás eredménye némileg eltérő lehet attól függően, hogy a lehetséges határokon átnyúló akadály közigazgatási vagy jogalkotási jellegű-e, a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz keretében ezt figyelembe kell venni. Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz alkalmazásával számolja fel az azonosított határokon átnyúló akadályt, szükség lehet a szomszédos tagállammal való koordinációra. Amennyiben az érintett tagállam és a szomszédos tagállam egyaránt el kívánja indítani a szükséges jogalkotási eljárást, vagy módosítani a közigazgatási rendelkezéseit vagy gyakorlatait, az ilyen koordináció megvalósulhat egy vegyes bizottság formájában, amely az érintett tagállamok illetékes hatóságainak és határokon átnyúló koordinációs pontjainak képviselőiből áll.

(26) A határokon átnyúló ügyiratok kezelésére szolgáló hatékony eljárási keret biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell határoznia az alapvető eljárási lépéseket, függetlenül attól, hogy az akadály közigazgatási vagy jogalkotási jellegű-e. Az a tény, hogy a szomszédos tagállamokban különböző jogrendszerek léteznek, ahhoz vezethet, hogy egy határokon átnyúló akadály az egyik tagállamban közigazgatási rendelkezésnek vagy gyakorlatnak minősül, a másik tagállamban azonban jogszabályi rendelkezésnek. Ezért minden egyes tagállamnak a saját jogrendszere szerinti megfelelő eljárást kell alkalmaznia. A szomszédos tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk saját eljárásaikat. Amennyiben egy ügyirattal kapcsolatban végleges álláspontra jutnak, az említett álláspontot - annak indokaival együtt - közölni kell a kezdeményezővel.

(27) E rendelet nem keletkeztet kötelezettséget a tagállamok számára határokon átnyúló akadály felszámolására.

(28) A Bizottságot meg kell bízni az e rendelet uniós szintű alkalmazásának nyomon követése és a tagállamok részére - többek között a kapacitásépítés terén - történő támogatásnyújtás szempontjából releváns feladatokkal. A Bizottságnak támogatnia kell különösen a határokon átnyúló koordinációs pontokat azáltal, hogy előmozdítja az említett koordinációs pontok közötti tapasztalatcserét. Lehetővé kell tenni, hogy az említett támogatás olyan, technikai segítségnyújtáson alapuló eszközökből is állhasson, mint például a b-solutions.

(29) A bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatal lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia e rendelet végrehajtását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére. Annak biztosítása érdekében, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtsenek össze e rendelet és a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz alkalmazása tekintetében, az említett jelentést az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év elteltével kell benyújtani.

(30) E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elveket, és ezen alapvető jogok egyikére sem gyakorol kedvezőtlen hatást. Mivel a rendelet célja a határokon átnyúló akadályok felszámolása, előmozdíthatja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a Charta 36. cikkében megállapított jogát, és a vállalkozásnak a Charta 16. cikkében megállapított szabadságát. Az ilyen szolgáltatások széles köre elősegítheti az egészségügyi ellátás igénybevételét is, a Charta 35. cikkében foglaltak szerint. Általánosabban, mivel nagyon valószínű, hogy a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hasznára válhat, e rendelet kedvező hatást gyakorolhat a mozgásnak és a tartózkodásnak a Charta 45. cikkében megállapított szabadságára.

(31) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok egyéni, kétoldalú vagy akár többoldalú kezdeményezéseket is tettek a határokon átnyúló jogi akadályok felszámolására. Az említett eszközök azonban nem léteznek valamennyi tagállamban vagy egy adott tagállam valamennyi határára vonatkozóan. Továbbá, mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban az akadályok határokon átnyúló jellege miatt e célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban.

(32) Az arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. A határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz e rendelet szerinti használata minden egyes tagállam számára opcionális. A tagállamnak döntenie kell, hogy valamely, egy vagy több szomszédos tagállammal közös, konkrét határra vonatkozóan a nemzeti szinten általa létrehozott vagy az egy vagy több szomszédos tagállammal létrehozott meglévő eszközök segítségével számolja-e fel a határokon átnyúló akadályokat. E rendelet ezért nem lépi túl a határon átnyúló régiókban folytatott együttműködés megkönnyítéséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet keretet hoz létre azon határokon átnyúló akadályok azonosításának és felszámolásának elősegítésére, amelyek gátolják bármely, a határokon átnyúló köz- vagy magántevékenységekhez szükséges infrastruktúra létrehozását és működését, vagy bármely olyan határokon átnyúló közszolgáltatás létrehozását és működését, amelyet egy adott határon átnyúló régióban nyújtanak, és amely elősegíti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az említett határon átnyúló régióban.

(2) Az (1) bekezdésben említett keretnek lehetővé kell tennie a határokon átnyúló akadályra vonatkozó eljárás kezdeményezését olyan tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy e rendelettel összhangban határokon átnyúló koordinációs pontot hoznak létre.

(3) E rendelet szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan is:

a) a határokon átnyúló koordinációs pontok megszervezése és feladatai a tagállamokban; és

b) a Bizottság koordinációs feladatai.

2. cikk

Hatály

(1) E rendelet a szomszédos tagállamok szárazföldi vagy tengeri határrégióiban fennálló határokon átnyúló akadályokra alkalmazandó.

(2) E rendelet nem alkalmazandó a tagállamok és harmadik országok közötti határrégiókban fennálló határokon átnyúló akadályokra.

(3) E rendelet nem sérthet más uniós jogi aktusokat, különösen azokat, amelyek a határokon átnyúló akadályokból eredő jogi kérdések peren kívüli rendezésére és az uniós jog helyes értelmezésére vagy végrehajtására alkalmazandók.

Nem sértheti továbbá a szociális biztonságra vagy az adózásra vonatkozóan létrehozott koordinációs mechanizmusokat.

(4) Az Unió és tagállamai hatásköreinek sérelme nélkül a tagállamok:

a) rendelkezhetnek a határokon átnyúló akadályok felszámolására irányuló, a nemzeti jog szerinti eljárásokról; és

b) köthetnek olyan új nemzetközi megállapodásokat és módosíthatnak olyan meglévő megállapodásokat, amelyek ilyen eljárásokat állapítanak meg.

A tagállamok ad hoc mechanizmusokat is létrehozhatnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. "határokon átnyúló interakció":

a) a határokon átnyúló köz- vagy magántevékenységekhez szükséges bármely infrastruktúra; vagy

b) bármely határokon átnyúló közszolgáltatás létrehozása, működtetése vagy nyújtása egy határon átnyúló régióban;

2. "határokon átnyúló akadály": valamely tagállam bármely olyan jogalkotási vagy közigazgatási rendelkezése vagy valamely tagállam hatóságának bármely olyan közigazgatási gyakorlata, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a határokon átnyúló interakciót és ezáltal egy határon átnyúló régió fejlődését, és amely nem alkalmas arra, hogy megsértse az uniós jogot;

3. "illetékes hatóság": olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű szerv, amely hatáskörrel rendelkezik jogilag kötelező erejű és végrehajtható aktusok elfogadására egy olyan tagállamban, amely egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre;

4. "határokon átnyúló ügyirat": egy vagy több kezdeményező által készített és valamely határokon átnyúló koordinációs ponthoz benyújtott dokumentum;

5. "határokon átnyúló közszolgáltatás": olyan közérdekű tevékenység, amelyet egy vagy több szomszédos tagállam határainak különböző oldalain található határrégiókban szolgáltatás nyújtása vagy e határrégiók közös problémáinak vagy fejlődési potenciáljának kezelése céljából végeznek, és amely elősegíti az érintett határon átnyúló régióban a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

6. "kezdeményező": valamely határokon átnyúló közszolgáltatás vagy határon meglévő infrastruktúra biztosításában, üzemeltetésében, létrehozásában vagy működtetésében részt vevő bármely magán- vagy közjogi szervezet, amelynek vonatkozásában létrehoztak legalább egy határokon átnyúló koordinációs pontot;

7. "releváns hatóság": egy tagállamon belül bármely olyan hatóság, közjogi szerv vagy állandó szervezet, amely nem rendelkezik határokon átnyúló koordinációs ponttal, és amellyel egy szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja kapcsolatba léphet valamely határokon átnyúló ügyirat tekintetében.

(2) E rendelet alkalmazásában az "illetékes hatóság" kifejezés azon helyzetekre is vonatkozik, amikor ugyanazon tagállamon belül egynél több illetékes hatóság rendelkezik hatáskörrel, vagy egynél több illetékes hatósággal kell konzultálni.

(3) E rendelet alkalmazásában a "határokon átnyúló akadály" kifejezés a határokon átnyúló ügyiratokhoz kapcsolódó, egy vagy több határokon átnyúló akadályra vonatkozik.

II. FEJEZET

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KOORDINÁCIÓS PONTOK ÉS A RELEVÁNS HATÓSÁGOK

4. cikk

A határokon átnyúló koordinációs pontok létrehozása

(1) A tagállamok - intézményi és jogi keretük alapján, a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban - létrehozhatnak nemzeti vagy regionális szinten egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy csak néhány határrégiója vonatkozásában hoz létre egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, nem kötelezhető arra, hogy határokon átnyúló koordinációs pontokat hozzon létre egyéb határrégiói tekintetében is.

Amennyiben egy tagállam szárazföldön és tengeren is határos egy másik tagállammal, és úgy dönt, hogy létrehoz egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, nem kötelezhető arra, hogy határokon átnyúló koordinációs pontot hozzon létre a másik tagállammal közös tengeri határa tekintetében.

(2) Két vagy több szomszédos tagállam dönthet úgy, hogy olyan közös határokon átnyúló koordinációs pontot hoznak létre, amely határon átnyúló régióik közül egy vagy több tekintetében illetékes.

(3) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy létrehoz egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, az egyes határokon átnyúló koordinációs pontokat a következőképpen kell létrehozni:

a) egy meglévő hatóság, közjogi szerv vagy állandó szervezet részeként, többek között azáltal, hogy az említett hatóságot, közjogi szervet vagy állandó szervezetet megbízzák a határokon átnyúló koordinációs pont feladatainak ellátásával is; vagy

b) különálló hatóságként, közjogi szervként vagy állandó szervezetként.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló koordinációs pont létrehozásáról szóló határozat elfogadásától számított két hónapon belül annak elérhetőségi adatai és a feladataival kapcsolatos információk:

a) elérhetővé váljanak a határokon átnyúló koordinációs pontként létrehozott hatóság, közjogi szerv vagy állandó szervezet honlapján, valamint az (EU) 2021/1059 rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett, releváns Interreg A programok honlapjain; és

b) ezzel egyidejűleg elektronikus úton, e rendelet mellékletével összhangban továbbításra kerüljenek a Bizottsághoz.

A tagállamok biztosítják az említett elérhetőségi adatok és információk naprakészen tartását.

A tagállamok biztosítják a határokon átnyúló koordinációs pont láthatóságát és hozzáférhetőségét.

5. cikk

A határokon átnyúló koordinációs pontok fő feladatai

(1) Az egyes határokon átnyúló koordinációs pontoknak kapcsolatot kell tartaniuk a kezdeményezővel a 9. és a 10. cikkben, valamint adott esetben a 11. és a 12. cikkben előírtak szerint.

A határokon átnyúló ügyiratnak a III. fejezet és adott esetben a IV. fejezet szerinti értékelése tekintetében az a határokon átnyúló koordinációs pont jelenti a kezdeményező számára az egyedüli kapcsolattartó pontot, amelyhez a kezdeményező a határokon átnyúló ügyiratát benyújtja, függetlenül attól, hogy nemzeti, regionális vagy közös határokon átnyúló koordinációs pontról van-e szó.

(2) A tagállamok döntenek arról, hogy a határokon átnyúló koordinációs pontok a határokon átnyúló ügyiratok tekintetében eljárhatnak-e a saját nevükben, vagy kizárólag azért felelnek-e, hogy az illetékes hatóság nevében kommunikáljanak a kezdeményezőkkel az (1) bekezdéssel összhangban.

(3) A tagállamok - akár egyénileg a 4. cikk (1) bekezdésében említett esetben, akár közösen a 4. cikk (2) bekezdésében említett esetben - meghatározzák, hogy miként oszlanak meg a határokon átnyúló koordinációs pont és az illetékes hatóság között a II. és a III. fejezet, valamint adott esetben a IV. fejezet alapján megállapított, következő feladatok és eljárások:

a) valamennyi határokon átnyúló ügyirat értékelésének elvégzése a 9. cikkel összhangban;

b) az átláthatóság, valamint a 4. cikk (4) bekezdésében és a mellékletben említett információkhoz való hozzáférés biztosítása;

c) a területüket érintő határokon átnyúló akadályokra vonatkozó megoldások előkészítése és végrehajtása a 9. és a 10. cikkel, valamint adott esetben a 11. és a 12. cikkel összhangban;

d) kapcsolattartás a határokon átnyúló koordinációs ponttal vagy pontokkal, vagy azok hiányában a szomszédos tagállam vagy tagállamok releváns hatóságával vagy hatóságaival, a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban;

e) kapcsolattartás a Bizottsággal és a Bizottság támogatása a 13. cikkben említett koordinációs feladatok elvégzése - különösen a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyilvántartás naprakészen tartása - terén, azáltal, hogy évente legalább egyszer - a mellékletnek megfelelően - információkat nyújtanak minden egyes kezelt határokon átnyúló ügyiratról.

6. cikk

A releváns hatóságra vonatkozó információk

(1) Amennyiben egy tagállam nem hozott létre egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot, a releváns hatóságra vonatkozóan a 13. cikk (2) bekezdésével és a melléklettel összhangban információkat nyújt be a Bizottsághoz.

(2) E cikk (1) bekezdése csak azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésében említett szárazföldi határrégiókkal rendelkeznek.

III. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ÜGYIRATOK

7. cikk

A határokon átnyúló ügyiratok elkészítése és benyújtása

(1) A kezdeményezőnek a 8. cikkel összhangban el kell készítenie a határokon átnyúló ügyiratot.

(2) A kezdeményezőnek azon tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjához kell benyújtania a határokon átnyúló ügyiratot, amelynek területén az állítólagos határokon átnyúló akadály által érintett földrajzi terület található.

(3) Amennyiben ugyanazon határokon átnyúló akadályra vonatkozó határokon átnyúló ügyiratokat nyújtanak be két vagy több szomszédos tagállamban, a vonatkozó határokon átnyúló koordinációs pontoknak kapcsolatot kell tartaniuk egymással annak megállapítása érdekében, hogy melyiküknek kell kezelnie a határokon átnyúló ügyiratot. A többi határokon átnyúló koordinációs pontnak ennek megfelelően továbbítania kell a határokon átnyúló ügyirataikat.

8. cikk

A határokon átnyúló ügyiratok tartalma

(1) A határokon átnyúló ügyiratnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a határokon átnyúló interakciónak és kontextusának a leírása;

b) a határokon átnyúló akadályból eredő probléma leírása;

c) annak indoka, hogy miért van szükség a határokon átnyúló akadály felszámolására;

d) adott esetben a határokon átnyúló akadály által a határon átnyúló régió fejlődésére gyakorolt negatív hatás leírása;

e) az érintett földrajzi terület;

f) amennyiben ismert és releváns, a határokon átnyúló akadálytól való eltérés vagy az az alóli kivétel alkalmazásának, vagy az akadály felszámolásának várható szükséges időtartama;

g) amennyiben ismert, információ arról, hogy az ugyanazon állítólagos, határokon átnyúló akadályra vonatkozó határokon átnyúló ügyiratot továbbítottak-e egy másik határokon átnyúló koordinációs pontnak.

(2) A kezdeményező is azonosíthatja a határokon átnyúló akadályt, és amennyiben lehetséges, javaslatot tehet a határokon átnyúló akadálytól való eltérésre vagy az az alóli kivételre, vagy az akadály ad hoc jogi megoldás révén történő felszámolására irányuló szövegre.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában említett földrajzi területet a határokon átnyúló akadály hatékony módon történő felszámolásához szükséges minimumra kell korlátozni.

9. cikk

Értékelési lépések

(1) A határokon átnyúló koordinációs pontnak vagy az illetékes hatóságnak értékelnie kell minden egyes, a 7. és a 8. cikk alapján benyújtott határokon átnyúló ügyiratot, és azonosítania kell az esetleges határokon átnyúló akadályt.

(2) A határokon átnyúló ügyirat benyújtásának napjától számított két hónapon belül a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság felkérheti a kezdeményezőt a határokon átnyúló ügyirat egyértelműsítésére vagy további konkrét információk benyújtására.

Ha a határokon átnyúló ügyirat az e cikk (1) bekezdésében és e bekezdés első albekezdésében említett értékelési lépéseket követően nem tartalmazza a 8. cikk (1) bekezdésében előírt valamennyi elemet, a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság lezárhatja az ügyiratot, meghatározva annak indokait, és a határokon átnyúló koordinációs pontnak ennek megfelelően tájékoztatnia kell a kezdeményezőt.

(3) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság - a határokon átnyúló ügyirat értékelését követően - arra a megállapításra jut, hogy nem áll fenn határokon átnyúló akadály, a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság lezárhatja az ügyiratot, meghatározva annak indokait, és a határokon átnyúló koordinációs pontnak ennek megfelelően tájékoztatnia kell a kezdeményezőt.

(4) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság - a határokon átnyúló ügyirat értékelését követően - arra a megállapításra jut, hogy az állítólagos határokon átnyúló akadály egy másik tagállam hatáskörébe tartozik, kapcsolatba kell lépnie az említett másik tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjával, vagy annak hiányában az említett tagállam releváns hatóságával.

Amennyiben az említett határokon átnyúló koordinációs pont vagy a releváns hatóság egyetért ezzel, a határokon átnyúló koordinációs pontnak minden releváns információt továbbítania kell a számára, és haladéktalanul megfelelően tájékoztatnia kell a kezdeményezőt.

(5) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság - a határokon átnyúló ügyirat értékelését követően - arra a megállapításra jut, hogy határokon átnyúló akadály áll fenn, kapcsolatba léphet vagy egy határokon átnyúló koordinációs ponttal, vagy annak hiányában egy szomszédos tagállam vagy tagállamok releváns hatóságával.

(6) A határokon átnyúló akadály által érintett tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja vagy illetékes hatósága a következő módok egyike szerint járhat el:

a) amennyiben lehetséges, olyan hatályos - akár kétoldalú vagy többoldalú, ágazatspecifikus vagy több ágazatra kiterjedő - nemzetközi megállapodásra támaszkodik, amely mechanizmust ír elő az ilyen megállapodásban részes tagállamok közötti, ilyen határokon átnyúló akadályok felszámolására;

b) adott esetben egyéb, az érintett tagállam jogában meglévő eljárásokra támaszkodik;

c) ad hoc mechanizmusokat hoz létre;

d) akár egyénileg, akár - szükség esetén és amennyiben erről megállapodnak - a szomszédos tagállammal közösen alkalmazza a IV. fejezetben meghatározott, a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszközt;

e) úgy dönt, hogy nem számolja fel az akadályt, és lezárja az ügyiratot.

Az a) pont alkalmazásában a határokon átnyúló akadály felszámolását, ideértve - különösen a szomszédos tagállammal való kapcsolattartás és együttműködés tekintetében - az olyan elemeket, mint az érintett szereplők és a követendő eljárás, kizárólag az említett megállapodás rendelkezései szabályozhatják.

10. cikk

A kezdeményező számára nyújtandó tájékoztatás

(1) A határokon átnyúló koordinációs pontnak - a nemzeti jogban valamely egyenértékű megkeresés megválaszolására előírt standard határidőn belül - írásban kell tájékoztatnia a kezdeményezőt a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelési lépésekről.

(2) Amennyiben a nemzeti jog nem rendelkezik ilyen határidőről, a következő határidők alkalmazandók:

a) a 9. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett értékelési lépések tekintetében a határokon átnyúló ügyiratnak a határokon átnyúló koordinációs pont általi kézhezvétele napjától számított három hónap;

b) a 9. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdésében említett értékelési lépések tekintetében a határokon átnyúló ügyiratnak a határokon átnyúló koordinációs pont általi kézhezvétele napjától számított hat hónap.

(3) Az (1) bekezdés alapján nyújtandó tájékoztatásban fel kell tüntetni a következőket:

a) a megtett értékelési lépések, azok indokai, és - amennyiben rendelkezésre állnak - a levont következtések; és

b) a nemzeti jog alapján milyen jogorvoslati eszközök állnak nyitva a kezdeményező számára az említett értékelési lépésekkel szemben.

A jogorvoslatot az e rendeletben említett eljárási jogok tiszteletben tartására kell korlátozni.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett határidő meghosszabbítható a hasonló eljárásokra alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban. Ilyen nemzeti szabályok hiányában az e cikk (2) bekezdése szerinti határidők meghosszabbíthatók legfeljebb három hónappal, amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság a 9. cikk (1) bekezdése alapján arra a megállapításra jut, hogy több időre van szükség a jogi elemzéshez, a tagállamon belüli konzultációkhoz vagy a szomszédos tagállammal való koordinációhoz.

IV. FEJEZET

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ MEGOLDÁSOKAT ELŐSEGÍTŐ ESZKÖZ

11. cikk

Eljárás

(1) Ha a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság úgy dönt, hogy alkalmazza a határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszközt, az e cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(2) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy határokon átnyúló akadály áll fenn, tájékoztatnia kell a kezdeményezőt a következőkről:

a) az azonosított határokon átnyúló akadály;

b) a következő lépések, függetlenül attól, hogy a határokon átnyúló akadály felszámolását eredményezik-e vagy sem, és hogy adott esetben a (4) és az (5) bekezdés szerinti eljárások közül melyik alkalmazandó.

(3) A határokon átnyúló ügyirat értékelését és a határokon átnyúló akadály azonosítását követően a határokon átnyúló koordinációs pontnak meg kell osztania a szomszédos tagállambeli határokon átnyúló koordinációs ponttal vagy - annak hiányában - releváns hatósággal a határokon átnyúló akadályra vonatkozó releváns információkat. A határokon átnyúló koordinációs pontoknak törekedniük kell arra, hogy elkerüljék az ugyanazon határokon átnyúló akadályra vonatkozó párhuzamos eljárásokat.

(4) Amennyiben a határokon átnyúló akadályt egy közigazgatási rendelkezés vagy gyakorlat jelenti, és a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság úgy véli, hogy az akadály felszámolásához nem volna szükség jogszabályi rendelkezés módosítására, akár a határokon átnyúló koordinációs pontnak, akár az illetékes hatóságnak kapcsolatba kell lépnie a közigazgatási rendelkezésért vagy gyakorlatért felelős illetékes hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy az említett közigazgatási rendelkezés módosítása vagy gyakorlat megváltoztatása elegendő volna-e a határokon átnyúló akadály felszámolásához, és hogy az említett hatóság hajlandó volna-e ennek megfelelően azt módosítani vagy megváltoztatni.

A kezdeményezőt a határokon átnyúló ügyirat 7. cikk szerinti benyújtásának napjától számított nyolc hónapon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) Amennyiben a határokon átnyúló akadályt egy jogszabályi rendelkezés jelenti, a határokon átnyúló koordinációs pontnak vagy az illetékes hatóságnak kapcsolatba kell lépnie a jogszabályi rendelkezésért felelős illetékes hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy valamely módosítás - így például az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéstől való eltérés vagy az az alóli kivétel - lehetővé tenné-e a határokon átnyúló akadály felszámolását, és hogy az illetékes hatóság hajlandó volna-e meghozni egy ilyen módosításnak az érintett tagállam intézményi és jogi keretével összhangban történő megtételére irányuló jogalkotási eljárás megindításához szükséges lépéseket.

A kezdeményezőt a határokon átnyúló ügyirat 7. cikk szerinti benyújtásának napjától számított nyolc hónapon belül írásban tájékoztatni kell.

(6) Amennyiben az ugyanazon határokon átnyúló akadályra vonatkozó határokon átnyúló ügyiratokat két vagy több szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjához is benyújtották, az említett határokon átnyúló koordinációs pontok mindegyikének határoznia kell arról, hogy tagállamukban a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti eljárás alkalmazandó-e, és kapcsolatot kell tartaniuk egymással.

(7) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont - egy folyamatban lévő jogi elemzés, a tagállamán belül folytatott konzultációk vagy a szomszédos tagállammal való koordináció miatt - nem tud válaszolni a kezdeményezőnek a (4) bekezdés második albekezdésében vagy az (5) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolc hónapos határidőn belül, vagy amennyiben a szomszédos tagállam illetékes vagy releváns hatósága módosít egy közigazgatási rendelkezést, vagy megváltoztat valamely gyakorlatot, vagy jogalkotási eljárást indít, a kezdeményezőt írásban tájékoztatni kell a késedelem okáról és a válasz ütemezéséről.

12. cikk

Végső lépések

(1) A határokon átnyúló koordinációs pontnak az általa a 9. cikk szerint végzett értékelés alapján, és a 11. cikk (3) bekezdése szerint kapott információkkal összhangban írásban tájékoztatnia kell a kezdeményezőt az eljárás eredményéről, nevezetesen a következőkről:

a) a 11. cikk (4) bekezdése alapján lefolytatott bármely eljárás eredménye, beleértve adott esetben valamely közigazgatási rendelkezés módosítását vagy gyakorlat megváltoztatását is;

b) a 11. cikk (5) bekezdése szerinti eljárás eredménye, beleértve adott esetben a jogalkotási eljárás megindítását vagy valamely jogszabályi rendelkezés módosítását;

c) hogy nem fog sor kerülni a határokon átnyúló akadály felszámolására;

d) az a), a b) vagy a c) pont alapján elfogadott bármely álláspont indokai;

e) a nemzeti jog szerinti jogorvoslat határideje, ha van ilyen.

Az e) pont alkalmazásában - a nemzeti jog szerinti ilyen határidő hiányában - a kezdeményező számára hat hónapot kell biztosítani jogorvoslat kérelmezésére.

A jogorvoslatot annak ellenőrzésére kell korlátozni, hogy az e rendeletben említett eljárási jogokat tiszteletben tartják-e.

(2) Amennyiben a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a 11. cikk (5) bekezdésében meghatározott eljárás útján számolja fel a határokon átnyúló akadályt:

a) tájékoztatnia kell a szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontját;

b) tájékoztatnia kell a kezdeményezőt a jogszabályi rendelkezés módosítására vonatkozó legfontosabb lépésekről, ideértve adott esetben az érintett jogszabályi rendelkezésnek a határokon átnyúló akadály felszámolása érdekében történő módosítása céljából indított jogalkotási eljárást, vagy az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozatot.

A határokon átnyúló koordinációs pontnak akkor is tájékoztatnia kell a kezdeményezőt, ha a szomszédos tagállam illetékes hatósága jogalkotási eljárást indított valamely jogszabályi rendelkezés módosítása céljából.

(3) Amennyiben az érintett tagállam és a szomszédos tagállam arra a megállapításra jut, hogy mindegyiküknek szándékában áll jogalkotási eljárást indítani saját jogszabályi rendelkezésének módosítására, saját közigazgatási rendelkezésének módosítására vagy saját gyakorlatának megváltoztatására, ezt szoros koordináció mellett, saját intézményi és jogi keretükkel összhangban kell megtenniük. Az említett koordináció kiterjedhet az eljárások ütemezésére, és egy közös bizottság létrehozását eredményezheti az illetékes hatóságok és adott esetben a határokon átnyúló koordinációs pontok képviselőinek a részvételével.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A Bizottság koordinációs feladatai

(1) A Bizottság ellátja a következő koordinációs feladatokat:

a) egységes nyilvános uniós nyilvántartást hoz létre és tart fenn a határokon átnyúló ügyiratokról;

b) kapcsolatot tart fenn a határokon átnyúló koordinációs pontokkal;

c) támogatja a tagállamok e rendelet hatékony végrehajtásához szükséges intézményi kapacitásainak a megerősítését;

d) előmozdítja a tagállamok közötti és különösen a határokon átnyúló koordinációs pontok közötti tapasztalatcserét;

e) jegyzéket tesz közzé és tart naprakészen valamennyi nemzeti és regionális határokon átnyúló koordinációs pontról.

(2) A tagállamok támogatják a Bizottság e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett koordinációs feladatait, vagy az 5. cikk (3) bekezdése e) pontjával összhangban, vagy azáltal, hogy évente információkat nyújtanak be a melléklettel összhangban.

E bekezdés első albekezdése csak azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésében említett szárazföldi határrégiókkal rendelkeznek.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

A Bizottság 2030. június 9-ig felülvizsgálja e rendelet végrehajtását, és jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2025. május 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

A. SZŁAPKA

(1) HL C 440., 2018.12.6., 124. o. és HL C, C/2024/4060, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4060/oj.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 165. o. és HL C, C/2023/1326, 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1326/oj.

(3) Az Európai Parlament 2019. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2025. március 24-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2025. május 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 231., 2021.6.30., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1059/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1082/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1058/oj).

(7) A Bizottság 2013/461/EU ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2013.9.19., 10. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2013/461/oj).

MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS ADATCSERE A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG KÖZÖTT

Az e mellékletben kért információkat az Unió intézményeinek egyik hivatalos nyelvén kell szolgáltatni.

1. szakasz

A határokon átnyúló koordinációs ponttal rendelkező tagállamok által szolgáltatott információk

1. A határokon átnyúló koordinációs pontok jegyzéke

A tagállamok által az egyes határokon átnyúló koordinációs pontokra vonatkozóan az alábbi táblázatban szolgáltatott információk bekerülnek a határokon átnyúló koordinációs pontoknak a Bizottság által online közzétett jegyzékébe.

2. A határokon átnyúló koordinációs pontok elérhetőségi adatai

A tagállamok által az egyes határokon átnyúló koordinációs pontokra vonatkozóan az alábbi táblázatban szolgáltatott információk lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy ellássa koordinációs, kapacitásépítési és tudásmegosztási feladatait. Ezen információkat nem hozzák nyilvánosságra.

3. Információk a határokon átnyúló ügyiratok egységes nyilvános uniós nyilvántartása számára

A határokon átnyúló koordinációs pontok vagy az illetékes hatóságok által az egyes határokon átnyúló ügyiratokra vonatkozóan az alábbi táblázatban szolgáltatott információk bekerülnek a határokon átnyúló ügyiratoknak a Bizottság által online közzétett egységes nyilvános uniós nyilvántartásába. Ezen információk lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy ellássa koordinációs, kapacitásépítési és tudásmegosztási feladatait.

4. A kezdeményezők elérhetőségi adatai

A tagállamok által az egyes határokon átnyúló koordinációs ügyiratokra vonatkozóan az alábbi táblázatban szolgáltatott információk opcionálisak. Lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy ellássa koordinációs és tudásmegosztási feladatait. Ezen információkat csak az érintett személy szabad és kifejezett hozzájárulásával kezelik, és azok nem hozhatók nyilvánosságra.

2. szakasz

A határokon átnyúló koordinációs ponttal nem rendelkező tagállamok által szolgáltatott információk

1. A releváns hatóságok jegyzéke

A tagállamok által az egyes releváns hatóságokra vonatkozóan az alábbi táblázatban szolgáltatott információk bekerülnek a releváns hatóságoknak a Bizottság által online közzétett jegyzékébe.

2. A határokon átnyúló koordinációs ponttal nem rendelkező tagállamoktól származó, évente december 31-ig benyújtandó információk

(1) Az 5. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján.

(2) A 4. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott közös határokon átnyúló koordinációs pont esetében kell meghatározni.

(3) Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése alapján.

(4) A szögletes zárójelben szereplő számok a szóközök nélküli maximális karakterszámot jelentik.

(5) A határokon átnyúló akadály által érintett területi egység(ek) NUTS 3 kódjai. Ha az akadály egy vagy több területi egységnek csak egy részét érinti, a NUTS 3 kódok helyett az említett részek LAU kódjai is megadhatók.

(6) A 9. cikk (2) bekezdése alapján.

(7) A 9. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján.

(8) Adott esetben tüntessék fel azon ügyirat ügyiratkódját, amely hasonló ügyiratok esetén megnyitva marad.

(9) Adott esetben tüntessék fel azon ügyirat ügyiratkódját, amely hasonló ügyiratok esetén megnyitva marad.

(10) Adott esetben tüntessék fel a 9. cikk (6) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján előirányzott vagy használt eszköz jellegét.

(11) Adott esetben tüntessék fel, hogy az akadályt részben vagy egészében felszámolták-e.

(12) Adott esetben hivatkozás azon jogi vagy közigazgatási aktusra, amelynek alapján a(z akár részleges) megoldást végrehajtották.

(13) A szögletes zárójelben szereplő számok a szóközök nélküli maximális karakterszámot jelentik.

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/925/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)