32021R1058[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1058 RENDELETE

(2021. június 24.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és körét az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett, a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) tekintetében.

(2) Ez a rendelet meghatározza a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és körét is az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés tekintetében.

2. cikk

Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai

(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére irányuló átfogó célkitűzéshez.

(2) Az ERFA hozzájárul az Unión belüli különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez azáltal, hogy részt vesz a fejlődésben lemaradt térségek strukturális kiigazításában és a hanyatló ipari térségek átalakításában, többek között a fenntartható fejlődés előmozdítása és a környezeti kihívások kezelése révén.

(3) A Kohéziós Alap hozzájárul projektekhez a környezetvédelem és - a közlekedési infrastruktúra ágazatában (TEN-T) - a transzeurópai hálózatok területén.

3. cikk

Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó egyedi célkitűzések

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA a következő egyedi célkitűzéseket támogatja:

a) egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával (1. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:

i. a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése és fokozása, valamint a fejlett technológiák elterjedése;

ii. a digitalizáció előnyeinek a polgárok, a vállalkozások, a kutatóhelyek és a közjogi hatóságok javára fordítása;

iii. a kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kkv-k körében való munkahelyteremtésnek a fokozása, többek között termelőberuházások révén;

iv. intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségfejlesztés;

v. a digitális összekapcsoltság fokozása;

vi. a "Stratégiai Technológiák Európárt" platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatása;

b) egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és reziliens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenet, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával (2. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:

i. az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése;

ii. a megújuló energia előmozdítása az (EU) 2018/2001 irányelvvel - és az abban meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal - összhangban;

iii. a transzeurópai energiahálózaton (TEN-E) kívüli intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése;

iv. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket;

v. a vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

vi. a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása;

vii. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése;

viii. a fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás részeként;

ix. az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló beruházások támogatása.

c) egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával (3. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:

i. az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens, biztonságos, fenntartható és intermodális TEN-T hálózat fejlesztése;

ii. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;

d) egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával (4. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:

i. a munkaerőpiacok hatékonyságának és inkluzivitásának, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésével és a szociális gazdaság előmozdításával;

ii. az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén, többek között a táv- és az online oktatás és képzés tekintetében a reziliencia növelésével;

iii. a marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok - többek között a speciális szükségletű személyek - társadalmi-gazdasági befogadásának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén;

iv. a harmadik országbeli állampolgárok - többek között migránsok - társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén;

v. az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása;

vi. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén;

e) egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése valamennyi térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének és a helyi kezdeményezések ösztönzésével (5. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:

i. az integrált és inkluzív társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségekben;

ii. az integrált és inkluzív helyi társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségeken kívül.

Az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében a támogatást a területi és helyi fejlesztési stratégiák révén, az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkének a), b) és c) pontjában meghatározott formákban kell nyújtani.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának vi. alpontjában és b) pontjának ix. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritások szerint kerülnek programozásra, és nem haladhatják meg az ERFA kezdeti nemzeti allokációjának 20%-át.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett prioritások számára kivételes egyszeri előfinanszírozásként kifizeti a programmódosítást jóváhagyó határozatban megállapított allokáció 30%-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében vagy az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 51. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. Az említett kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a programmódosítást 2025. március 31-ig benyújtják a Bizottságnak.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésével és az (EU) 2021/1059 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ERFA-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100%.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt két egyedi célkitűzés keretében a tagállamok olyan műveleteket is támogathatnak, amelyek az említett bekezdés a)-d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések keretében finanszírozhatók.

(3) A Kohéziós Alap a 2. és a 3. szakpolitikai célkitűzést támogatja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzéseken belül az ERFA vagy a Kohéziós Alap támogathat a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés" alá tartozó olyan tevékenységeket is, amelyek:

a) növelik a programhatóságok kapacitásait; vagy

b) növelik az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása szempontjából releváns tevékenységek végrehajtásáért felelős ágazati vagy területi szereplők kapacitását, feltéve, hogy az hozzájárul a program célkitűzéseihez; vagy

c) fokozzák a tagállamon belüli és kívüli partnerekkel folytatott együttműködést.

A c) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy egy európai területi együttműködési csoportosulás, egy makroregionális vagy tengerimedence-stratégia vagy ezek kombinációjának a hatálya alá tartozó területen fekvő régiókból származó partnerekkel folytatott együttműködést is.

4. cikk

Az ERFA-támogatás tematikus koncentrációja

(1) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében az összes ERFA-forrást, a technikai segítségnyújtás kivételével, a (3)-(9) bekezdéssel összhangban minden tagállamban nemzeti szinten vagy a régiókategória-szinten kell koncentrálni.

(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrációja esetében külön kell kezelni a kifejezetten a legkülső régiók számára elérhető programokhoz allokált ERFA-forrásokat és az összes többi régióhoz allokált forrásokat.

(3) A tagállamok eldönthetik, hogy a tematikus koncentráció követelményének nemzeti szinten vagy a régiókategória-szinten felelnek-e meg. Mindegyik tagállam megjelöli választását az (EU) 2021/1060 rendelet 10. cikkében említett partnerségi megállapodásában. Az említett választás az említett tagállamnak az e cikk (1) bekezdésében említett összes ERFA-forrására, a teljes programozási időszakra vonatkozóan alkalmazandó.

(4) A nemzeti szintű tematikus koncentráció alkalmazása céljából a tagállamokat a bruttó nemzeti jövedelmük aránya alapján, a következők szerint kell besorolni:

a) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-ával egyenlő vagy magasabb annál (a továbbiakban: 1. csoport);

b) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 75 %-ával egyenlő vagy magasabb annál, de 100 %-ánál alacsonyabb (a továbbiakban: 2. csoport);

c) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 75 %-a alatt van (a továbbiakban: 3. csoport).

E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem aránya valamely tagállamnak az uniós adatok alapján a 2015-2017-es időszakra számított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a 27 tagállamnak az ugyanazon referencia-időszakra számított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlagos bruttó nemzeti jövedelme közötti arány.

A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés alá tartozó, a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében a tagállamokat a 3. csoportba tartozóként kell besorolni.

A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés alá tartozó, a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő szigetállam tagállamokra vonatkozó programok tekintetében a tagállamokat a 3. csoportba tartozóként kell besorolni.

(5) A régiókategória-szintű tematikus koncentráció alkalmazása céljából a régiókat az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikkének (2) bekezdésével összhangban a következő régiókategóriákba kell besorolni:

a) fejlettebb régiók;

b) átmeneti régiók;

c) kevésbé fejlett régiók.

(6) A tagállamoknak nemzeti szinten a következő tematikus koncentrációs követelményeknek kell megfelelniük:

a) az 1. csoportba tartozó tagállamok vagy a fejlettebb régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 85 %-át az 1. és a 2. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30 %-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják;

b) a 2. csoportba tartozó tagállamok vagy az átmeneti régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 40 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30 %-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják;

c) a 3. csoportba tartozó tagállamok vagy a kevésbé fejlett régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 25 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30 %-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a régiókategória-szinten felel meg a tematikus koncentrációs követelményeknek, az e bekezdés első albekezdésében meghatározott küszöbértékek a vonatkozó régiókategóriába tartozó valamennyi régió viszonylatában együttesen alkalmazandók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásokra.

(7) Amennyiben egy tagállam a technikai segítségnyújtásra szánt forrásokon kívüli összes Kohéziós Alap-forrásának - amely az (EU) 2021/1060 rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározott átcsoportosítást követően számított, az e rendelet 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának viii. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források nélküli összeg - több mint 50 %-át a 2. célkitűzéshez rendeli, az 50 %-ot meghaladó allokáció figyelembe vehető az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a régiókategóriák szintjén felel meg a tematikus koncentrációnak, a tematikus koncentrációs követelményeknek az első albekezdéssel összhangban való teljesítése céljára figyelembe vett, a Kohéziós Alap-forrásokat az érintett tagállam teljes népességében képviselt relatív részedésüknek megfelelő arányban kell a különböző régiókategóriákhoz rendelni.

A tagállamok az (EU) 2021/1060 rendelet 10. cikkében említett partnerségi megállapodásukban meghatározzák, hogy figyelembe fogják-e venni a Kohéziós Alap-forrásokat a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozó tematikus koncentrációs követelmények tekintetében.

(8) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának v. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó forrásokat egy külön prioritás keretében kell programozni.

A (6) bekezdéstől eltérve, az ilyen források 40 %-át kell figyelembe venni a (6) bekezdésben az 1. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.

A tematikus koncentrációs követelmények tekintetében az e bekezdés második albekezdésével összhangban figyelembe vett források nem haladhatják meg a (6) bekezdésben az 1. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs minimumkövetelmények 40 %-át.

(9) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának viii. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó forrásokat egy külön prioritás keretében kell programozni.

A (6) bekezdéstől eltérve, az ilyen ERFA-források 50 %-át kell figyelembe venni a (6) bekezdésben a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.

A tematikus koncentrációs követelmények tekintetében az e bekezdés második albekezdésével összhangban figyelembe vett források nem haladhatják meg a (6) bekezdésben a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs minimumkövetelmények 50 %-át.

(10) Az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek a teljes programozási időszak során meg kell felelni, többek között amikor ERFA-allokációk átcsoportosítására kerül sor egy program prioritásai között vagy programok között, többek között az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával.

(11) Amennyiben egy adott programhoz az 1. és/vagy a 2. szakpolitikai célkitűzés tekintetében nyújtott ERFA-allokáció az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet 104. cikkével összhangban elvégzett pénzügyi korrekciók következtében csökken, az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelménynek való megfelelést nem kell újra értékelni.

(12) Ez a cikk nem alkalmazandó az (EU) 2021/1060 rendelet 110. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, ritkán lakott északi régiók számára biztosított kiegészítő finanszírozásra.

5. cikk

Az ERFA-ból nyújtott támogatások köre

(1) Az ERFA a következőket támogatja:

a) az infrastruktúrába irányuló beruházások;

b) alkalmazott kutatási és innovációs tevékenységek, többek között ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmányok;

c) a szolgáltatásokhoz való hozzáférésbe irányuló beruházások;

d) kkv-kba irányuló termelőberuházások, valamint a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését célzó beruházások;

e) berendezések, szoftverek és immateriális javak;

f) hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és innovációs klasztereket érintő tevékenységek, többek között vállalkozások, kutatóhelyek és közjogi hatóságok között;

g) információ, kommunikáció és tanulmányok; és

h) technikai segítségnyújtás.

(2) A kkv-ken kívüli, egyéb vállalkozásokba irányuló termelőberuházások is támogathatók:

a) amennyiben kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontja alapján támogatott kutatási és innovációs tevékenységek terén;

b) amennyiben elsődlegesen energiahatékonysági intézkedéseket és a megújuló energiát támogatják a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja alapján;

c) amennyiben pénzügyi eszközök révén az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 6. és 7. pontjában meghatározott kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és közepes piaci tőkeértékű vállalatokra irányulnak; vagy

d) amennyiben kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra irányulnak a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontja alapján támogatott kutatási és innovációs tevékenységek terén;

e) amennyiben hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzéshez vagy a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzéshez a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben mért átlagos GDP-je nem éri el a 2015-2017-es időszakra vonatkozóan az uniós adatok alapján kiszámított EU-27-átlagot, továbbra is a kkv-kra összpontosítva.

Az e) pont Interreg programokra alkalmazható, amennyiben a program Unión belüli földrajzi lefedettsége kizárólag az említett pontban meghatározott régiókategóriákból áll.

(3) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogat képzési, egész életen át tartó tanulási, átképzési és oktatási tevékenységeket is.

(3a) A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés és az említett albekezdés b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogat képzési, egész életen át tartó tanulási, átképzési és oktatási tevékenységeket is.

(4) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának iv. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás és az említett albekezdés d) pontjának v. alpontjában meghatározott 4. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítéséhez és a katasztrófákkal szembeni reziliencia megerősítéséhez szükséges felszerelések beszerzését is.

(5) Az Interreg keretében az ERFA a következőket is támogathatja:

a) létesítmények és humánerőforrás megosztása; és

b) az (EU) 2021/1057 rendeletben meghatározottak szerint az Európai Szociális Alap Plusz keretében a 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos, kísérő puha beruházások és egyéb tevékenységek.

(6) Az ERFA vissza nem térítendő támogatások formájában támogathatja a kkv-k forgóeszközének finanszírozását, amennyiben ez az (EU) 2021/1060 rendelet 20. cikkében említett kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul ideiglenes intézkedésként feltétlenül szükséges.

(7) Amennyiben az érintett tagállamok által benyújtott kérelem alapján a Bizottság megállapítja, hogy teljesülnek a (6) bekezdésben megállapított követelmények, végrehajtási határozatot fogad el, amely meghatározza azon időtartamot, amely alatt engedélyezett az ERFA-ból nyújtott ideiglenes kiegészítő támogatás.

(8) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (6) bekezdés végrehajtásáról, és értékeli, hogy az ERFA-ból nyújtott ideiglenes kiegészítő támogatás elegendő-e az alap kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul történő felhasználásának megkönnyítéséhez. A Bizottság az értékelése alapján, amennyiben helyénvalónak ítéli, javaslatokat tesz e rendelet módosítására, többek között a 4. cikk szerinti tematikus koncentrációs követelményekre vonatkozóan.

(9) Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy az (EU) 2021/1060 rendelet 20. cikkének (3) bekezdésével összhangban folytasson strukturált párbeszédet e cikk (6), (7) és (8) bekezdésének alkalmazásáról.

6. cikk

A Kohéziós Alapból nyújtott támogatások köre

(1) A Kohéziós Alap a következőket támogatja:

a) a környezetvédelemre irányuló beruházások, ideértve a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó energiával kapcsolatos beruházásokat is, különös hangsúlyt helyezve a megújuló energiára;

b) a TEN-T-be irányuló beruházások;

c) technikai segítségnyújtás;

d) információ, kommunikáció és tanulmányok.

A tagállamok megfelelő egyensúlyt biztosítanak az a) és a b) pont szerinti beruházások között, az egyes tagállamokra jellemző beruházási és infrastrukturális igények alapján.

(2) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított összeget TEN-T projektekre kell felhasználni.

7. cikk

Kizárás az ERFA és a Kohéziós Alap támogatási köréből

(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogathatja a következőket:

a) atomerőművek leszerelése vagy létesítése;

b) a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésének elérését célzó beruházás;

c) dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása;

d) valamely, a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozás, kivéve, ha azt a kivételes körülmények kezelése céljából megállapított, a csekély összegű támogatásra vagy az ideiglenes állami támogatásra vonatkozó szabályok engedélyezik;

e) repülőtéri infrastruktúrába irányuló beruházás, kivéve a legkülső régiók esetét vagy a már meglévő, a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 153. pontjában meghatározott regionális repülőterekbe irányuló beruházásokat, a következő esetek bármelyikében:

i. a környezeti hatás mérséklését célzó intézkedésekbe irányuló beruházás; vagy

ii. az "egységes európai égbolt" légiforgalmi szolgáltatási kutatásból eredő biztonsági, védelmi és légiforgalmi szolgáltatási rendszerekbe irányuló beruházás;

f) a hulladék hulladéklerakóban történő ártalmatlanítására irányuló beruházás, kivéve:

i. a legkülső régiók esetét, kizárólag kellően indokolt esetekben; vagy

ii. a meglévő hulladéklerakók ártalmatlanítását, átalakítását vagy biztonságossá tételét célzó beruházásokat, feltéve hogy az ilyen beruházások nem növelik azok kapacitását;

g) a maradékhulladék kezelésére szolgáló létesítmények kapacitását növelő beruházás, kivéve:

i. a legkülső régiók esetét, kizárólag kellően indokolt esetekben;

ii. az olyan technológiákba irányuló beruházást, amelyek a maradékhulladékból származó anyagoknak a körforgásos gazdaság céljából való hasznosítására szolgálnak;

h) a fosszilis tüzelőanyagok előállításával, feldolgozásával, szállításával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházás, a következők kivételével:

i. a szilárd fosszilis tüzelőanyag-tüzelésű - azaz szén-, tőzeg-, lignit-, olajpala-tüzelésű - fűtési rendszerek gáztüzelésű fűtési rendszerekre való lecserélése, a következők céljából:

- a távfűtési és -hűtési rendszerek olyan korszerűsítése, hogy azok elérjék a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott "hatékony távfűtés és -hűtés" státuszát,

- a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények olyan korszerűsítése, hogy azok elérjék a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott "nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés" státuszát,

- beruházás olyan földgáztüzelésű kazánokba és fűtési rendszerekbe a lakásokban és az épületekben, amelyek felváltják a szén-, tőzeg-, lignit- vagy olajpalaalapú létesítményeket;

ii. beruházás a gázszállító és -elosztó hálózatok bővítésébe és rendeltetésük módosításába, e hálózatok átalakításába vagy utólagos átalakításába, feltéve hogy az ilyen beruházás alkalmassá teszi a hálózatokat arra, hogy a rendszerhez megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat - így például hidrogént, biometánt vagy szintézisgázt - adjanak hozzá, és lehetővé teszi a szilárd fosszilis tüzelésű létesítmények lecserélését;

iii. beruházás:

- a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 4 ) meghatározott tiszta járművekbe közcélból, és

- a polgári védelem és a tűzoltóság általi használatra tervezett és épített vagy adaptált járművekbe, légi járművekbe és hajókba.

(2) Az (1) bekezdés h) pontjának i. és ii. alpontjában említett uniós beruházásra irányuló uniós támogatás teljes összege nem haladhatja meg az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból az érintett tagállam számára a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés keretében nyújtott összes programallokáció következő felső határait:

a) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 60 %-át, vagy azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90 %-át, és amelyek bruttó belföldi energiafogyasztásában a szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, a felső határ 1,55 %;

b) az (a) pontban foglalt tagállamoktól eltérő azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90 %-át, a felső határ 1 %;

c) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je eléri vagy meghaladja az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90 %-át, a felső határ 0,2 %.

(3) E cikk alkalmazásában egy adott tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét vásárlóerő-egységben kell mérni, és a 2015-2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján kell kiszámítani, valamint a 27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra számított, vásárlóerő-egységben mért, egy főre jutó átlagos bruttó nemzeti jövedelmének százalékos arányaként kell kifejezni.

E cikk alkalmazásában a szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az energiafogyasztásban a szén, a tőzeg, a lignit és az olajpala 2018-ban mért arányát jelenti.

(4) Az ERFA és a Kohéziós Alap által az (1) bekezdés h) pontjának i. és ii. alpontja alapján támogatott műveleteket az irányító hatóságnak 2025. december 31-ig kell kiválasztania. Az ilyen műveletek nem nyúlhatnak át a következő programozási időszakra.

(5) A Kohéziós Alap nem támogathat lakáscélú beruházást, kivéve, ha az az energiahatékonyságnak vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatos.

(6) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de részt vehetnek Interreg programokban az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott feltételeknek megfelelően.

8. cikk

Mutatók

(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében az I. mellékletben meghatározott közös kimeneti és eredménymutatókat, valamint adott esetben programspecifikus kimeneti és eredménymutatókat kell alkalmazni az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának ii. alpontjával és 42. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(2) A kimeneti mutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott mérföldkövek és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.

(3) Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 41. cikke (3) bekezdésének h) pontja értelmében fennálló jelentéstételi kötelezettségének megfelelve, a Bizottság a II. melléklettel összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozó információkat.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy megtegye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk releváns kiigazításait.

(5) A Bizottság értékeli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával összefüggésben miként veszik figyelembe az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott beruházások stratégiai jelentőségét, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

II. FEJEZET

A SAJÁTOS TERÜLETI JELLEMZŐK KEZELÉSÉRE ÉS AZ INTERREGIONÁLIS INNOVÁCIÓS BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Integrált területfejlesztés

(1) Az ERFA az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét célkitűzés keretébe tartozó programokon belül támogatja az integrált területfejlesztést az említett rendelet III. címének II. fejezetével összhangban.

(2) A tagállamok az ERFA által támogatott integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében említett formákban hajthatnak végre.

10. cikk

Támogatás hátrányos helyzetű területek számára

Az EUMSZ 174. cikkével összhangban az ERFA különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű régiókat és területeket érintő kihívások kezelésére, így különösen a vidéki térségekre és azon térségekre, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek. A tagállamok az (EU) 2021/1060 rendelet 11. cikke első albekezdésének i) pontjával összhangban a partnerségi megállapodásaikban adott esetben integrált megközelítést határoznak meg az ilyen régiók és területek demográfiai kihívásainak vagy sajátos szükségleteinek kezelése tekintetében. Az ilyen integrált megközelítés magában foglalhat egy, az említett célra szánt finanszírozás melletti kötelezettségvállalást.

11. cikk

Fenntartható városfejlesztés

(1) A gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelése érdekében az ERFA az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét célkitűzés keretébe tartozó programokon belül támogatja a városi térségekre, köztük a funkcionális városi térségekre irányuló, az (EU) 2021/1060 rendelet 29. vagy 32. cikkével összhangban területi vagy közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést (a továbbiakban: fenntartható városfejlesztés).

Különös figyelmet kell fordítani a környezeti és éghajlati kihívások kezelésére, így különösen a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra történő átállásra, a digitális technológiákban rejlő potenciál innovációs célú kiaknázására és a funkcionális városi térségek fejlesztésének támogatására. Ezzel összefüggésben az 1. és a 2. szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő prioritások keretében programozott, fenntartható városfejlesztési források beszámítandók a 4. cikk szerinti tematikus koncentrációs követelmények teljesítésének céljára.

(2) A "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés keretébe tartozó, nem technikai segítségnyújtási célú, nemzeti szintű ERFA-források legalább 8 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében említett egy vagy több formában.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 29. cikkének (3) bekezdésével és 32. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban a műveleteket a releváns területi hatóságoknak vagy szerveknek kell kiválasztaniuk, vagy be kell vonni őket a műveletek kiválasztásába.

Az érintett programoknak meg kell határozniuk az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának viii. alpontja alapján az említett célra tervezett összegeket.

(3) A teljes programozási időszak során meg kell felelni az e cikk (2) bekezdése alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százaléknak, amikor ERFA-allokációk átcsoportosítására kerül sor egy program prioritásai között vagy programok között, többek között az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával.

(4) Amennyiben az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet 104. cikkével összhangban elvégzett pénzügyi korrekciók következtében az ERFA-allokáció csökkentésére kerül sor, az e cikk (2) bekezdésének való megfelelést nem kell újra értékelni.

12. cikk

Európai Városfejlesztési Kezdeményezés

(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést.

E kezdeményezés lefedi valamennyi városi térséget, beleértve a funkcionális városi térségeket is, és támogatja az EU városfejlesztési menetrendjét, ideértve a helyi hatóságoknak az EU városfejlesztési menetrendjének keretében kialakított tematikus partnerségekben való részvételéhez nyújtott támogatást is.

(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés a fenntartható városfejlesztés tekintetében a következő két ágból áll:

a) innovatív intézkedések támogatása;

b) a tudás- és kapacitásépítés, a területi hatásvizsgálatok, a szakpolitika-fejlesztés és a kommunikáció támogatása.

Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városi kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat. Különös figyelmet kell fordítani az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését szolgáló helyi szintű kapacitásépítésre irányuló együttműködésre.

A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Városfejlesztési Kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről.

(3) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés irányítási modellje magában foglalja a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és a városok részvételét, valamint megfelelő koordinációt és kiegészítő jelleget biztosít az (EU) 2021/1059 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó, a fenntartható városfejlesztéssel foglalkozó célzott programmal.

13. cikk

Interregionális innovációs beruházások

(1) Az ERFA támogatja az interregionális innovációs beruházási eszközt.

(2) Az interregionális innovációs beruházási eszköz támogatja olyan interregionális innovációs projektek piaci hasznosítását és javítását, amelyek képesek lehetnek ösztönzőleg hatni az európai értékláncok fejlesztésére.

(3) Az interregionális innovációs beruházási eszköz az alábbiakat egyenlően támogató következő két ágból áll:

a) közös intelligens szakosodási területeken megvalósuló interregionális innovációs projektekbe irányuló beruházásokhoz biztosított pénzügyi és tanácsadói támogatás;

b) értékláncok kevésbé fejlett régiókban történő fejlesztéséhez biztosított pénzügyi és tanácsadói támogatás, valamint kapacitásépítés.

(4) A források legfeljebb 2 %-a tanulási és értékelési tevékenységekre fordítható a két ág keretében támogatott projektek eredményeinek kiaknázása és terjesztése érdekében.

(5) A Bizottság az említett beruházásokat közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre.

(6) A Bizottságot a munkájában szakértői csoport segíti.

A szakértői csoport a tagállamok, a regionális hatóságok és a városok képviselőiből, valamint az üzleti élet, a kutatás és a civil társadalmi szervezetek képviselőiből áll. A szakértői csoport összetételének törekednie kell a nemek egyensúlyának biztosítására.

A szakértői csoport támogatja a Bizottságot egy hosszú távú munkaprogram meghatározásában és a pályázati felhívások előkészítésében.

(7) Ezen eszköz végrehajtásakor a Bizottság biztosítja a koordinációt és a szinergiát más uniós finanszírozási programokkal és eszközökkel, és különösen az (EU) 2021/1059 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott Interreg C. ággal.

(8) Az interregionális innovációs beruházási eszköz az Unió egész területét lefedi.

Harmadik országok az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) (a továbbiakban: a Horizont Európa rendelet) 16. és 23. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban vehetnek részt ebben az eszközben.

14. cikk

Legkülső régiók

(1) A 4. cikk nem alkalmazandó a legkülső régiók számára elkülönített egyedi kiegészítő allokációra. A legkülső régiók számára elkülönített ezen egyedi kiegészítő allokációt az e régiókban - az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több, a fejlődésüket hátráltató állandó tényező eredményeként - felmerülő többletköltségek ellensúlyozására kell használni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció a következőket támogatja:

a) az e rendelet 5. cikkében meghatározott körbe tartozó tevékenységek;

b) e rendelet 5. cikkétől eltérve, működési költségeket fedező intézkedések a legkülső régiókban - az EUMSZ 349. cikkében említett, egy vagy több, a fejlődésüket hátráltató állandó tényező eredményeként - felmerülő többletköltségek ellensúlyozása céljából.

Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció támogathat a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségek és szerződések teljesítéséhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokat is.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció nem támogathatja a következőket:

a) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékeket érintő műveletek;

b) az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott segítség;

c) adómentességek és szociális járulékok alóli mentesség;

d) a nem vállalkozások által teljesített olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjától eltérve, az ERFA támogathat a legkülső régiókban vállalkozásokba irányuló termelőberuházásokat, az említett vállalkozások méretétől függetlenül.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1300/2013/EU rendeletet és az 1301/2013/EU rendeletet vagy az azok alapján elfogadott bármely jogi aktust továbbra is alkalmazni kell az ERFA vagy a Kohéziós Alap által a 2014-2020-as programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2021. július 1-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkével összhangban 2027. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ERFA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ KÖZÖS KIMENETI ÉS EREDMÉNYMUTATÓK - 8. CIKK (1) BEKEZDÉS ( 8 )

1. táblázat

Az ERFA-ra ("Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" és Interreg) és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös kimeneti és eredménymutatók ()

2. táblázat

További közös kimeneti- és eredménymutatók az ERFA-ra vonatkozóan az Interreg keretében

II. MELLÉKLET

AZ ERFA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ, A BIZOTTSÁG ÁLTAL - A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET 41. CIKKE (3) BEKEZDÉSE H) PONTJÁNAK III. ALPONTJA ÉRTELMÉBEN FENNÁLLÓ JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MEGFELELVE - ALKALMAZANDÓ, A 8. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPVETŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

( 1 ) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 231., 2021.6.30., 94. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról - az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (lásd e Hivatalos Lap 94. oldalát.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

( 8 ) A következőképpen használandó: a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" és az Interreg célkitűzés tekintetében az (EU) 2021/1060 rendelet (közös rendelkezések-rendelet) 16. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 41. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban; és a "Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe" célkitűzés tekintetében az (EU) 2021/1060 rendelet (közös rendelkezések-rendelet) 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának ii. alpontjával összhangban; és az Interreg célkitűzés tekintetében az (EU) 2021/1059 (Interreg) rendelet 22. cikke (4) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban.