62016CJ0390[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. július 5. Dániel Bertold Lada elleni büntetőeljárás. A Szombathelyi Törvényszék (Magyarország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2008/675/IB kerethatározat - Valamely másik tagállamban korábban hozott büntetőítéletnek új büntetőeljárásban való figyelembevétele - Valamely másik tagállamban hozott büntetőítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárás - A korábbi határozat bírósági felülvizsgálata és átminősítése - A kölcsönös elismerés elve - Az EUMSZ 82. cikk (1) bekezdése. C-390/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2018. július 5. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2008/675/IB kerethatározat - Valamely másik tagállamban korábban hozott büntetőítéletnek új büntetőeljárásban való figyelembevétele - Valamely másik tagállamban hozott büntetőítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárás - A korábbi határozat bírósági felülvizsgálata és átminősítése - A kölcsönös elismerés elve - Az EUMSZ 82. cikk (1) bekezdése"

A C-390/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Szombathelyi Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2016. július 13-án érkezett, 2016. május 19-i határozatával terjesztett elő a

Lada Dániel Bertold ellen folytatott büntetőeljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács bírájaként eljárva, C. Toader, A. Prechal (előadó) és E. Jarašiūnas bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: Illéssy I. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. december 6-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Tátrai M. M., meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében Sipos A., R. Troosters és S. Grünheid, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. február 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 67. cikk és az EUMSZ 82. cikk, az Európai Unió Alapjogi Chartája 50. cikkének, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben (Luxemburg) aláírt egyezmény (HL 2000. L 239., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 9. o.) 54. cikkének, és az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározat (HL 2008. L 220., 32. o.) értelmezésére irányul.

2 Ezt a kérelmet a Lada Dániel Bertolddal szemben egy másik tagállamban hozott, jogerős büntetőítélet érvényének elismerése iránt egy magyar bíróság előtt indított eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2008/675 kerethatározat (2), (5)-(7) és (13) preambulumbekezdése a következőket mondja ki: [...] [...]

"(2) A Tanács 2000. november 29-én, a tamperei Európai Tanács következtetéseinek megfelelően intézkedési programot fogadott el a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítására vonatkozóan, amely előírja az »azon elvet meghatározó egy vagy több eszköz elfogadását, amely szerint egy tagállam bírósága számára lehetővé kell tenni a más tagállamok bíróságai által büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletek figyelembevételét az elkövető büntetett előéletének értékelésekor, visszaesői minőségének megállapításakor, valamint a büntetések típusának és végrehajtásuk megfelelő módjának meghatározásakor.«

(5) Meg kell erősíteni azt az elvet, amely szerint a tagállamok kötelesek a saját bíróságaik által, a nemzeti jogszabályokkal összhangban hozott büntetőítéletekkel azonos hatályt fűzni a más tagállamokban hozott büntetőítéletekhez, függetlenül attól, hogy a nemzeti jog azokat a hatályokat eljárásjogi, anyagi jogi vagy ténykérdésnek tekinti-e. E kerethatározatnak azonban nem célja a nemzeti jogszabályok által a korábbi büntetőítéletekre vonatkozóan meghatározott következmények harmonizálása, és a más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség csak a korábbi nemzeti büntetőítéletek nemzeti jog szerinti figyelembevételének mértékéig él.

(6) Más eszközökkel ellentétben e kerethatározatnak nem célja a más tagállamokban hozott bírósági ítéletek egy adott tagállamban való végrehajtása, célja sokkal inkább annak elősegítése, hogy egy adott tagállamban hozott korábbi büntetőítélethez egy másik tagállamban folyó új büntetőeljárás során következmények kapcsolódhassanak, a korábbi nemzeti büntetőítéletekhez e másik tagállam joga szerint kapcsolódó következmények mértékéig.

Következésképpen ez a kerethatározat nem tartalmaz kötelezettséget az ilyen korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozóan például olyankor, amikor az alkalmazandó eszközök alapján szerzett információ nem elégséges, vagy nemzeti büntetőítéletre nem lett volna lehetőség azon cselekmény esetében, amelyre a korábbi büntetőítéletet kiszabták, vagy a korábban kirótt szankció ismeretlen a nemzeti jogrend számára.

(7) A valamely más tagállamban hozott büntetőítéletek hatálya azonos kell legyen a nemzeti határozatok hatályával a büntetőeljárás tárgyalás előtti szakaszában, a tárgyalás és a büntetés végrehajtása során.

(13) E kerethatározat tiszteletben tartja a más tagállamban korábban hozott büntetőítéletek figyelembevételéhez szükséges nemzeti eljárások és megoldások sokféleségét. A korábbi büntetőítéletek felülvizsgálati lehetőségének kizárása nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szükség esetén határozatot hozzanak arról, hogy az ilyen korábbi büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződik. Ugyanakkor az ilyen határozat meghozatalához kapcsolódó eljárások - a megkövetelt időre és eljárásokra vagy alaki követelményekre tekintettel - nem tehetik lehetetlenné azt, hogy a másik tagállamban korábban hozott büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződjék."

4 E kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"E kerethatározat célja azon feltételek meghatározása, amelyek alapján egy bizonyos személy elleni a tagállamban indult büntetőeljárás során, az ugyanezen személlyel szembeni más tagállamban, eltérő cselekmények alapján hozott korábbi büntetőítéleteket figyelembe veszik."

5 Az említett kerethatározat "Valamely más tagállamban hozott büntetőítéletnek egy új büntetőeljárásban való figyelembevétele" című 3. cikke a következőket írja elő:

"(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a valamely személy ellen folytatott büntetőeljárás folyamán az ugyanazon személy ellen más cselekmények miatt más tagállamban hozott olyan büntetőítéleteket, amelyekkel kapcsolatban a kölcsönös jogsegélyről vagy a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló hatályos eszközök értelmében információkat szereztek, a korábbi nemzeti büntetőítéletekkel azonos mértékben figyelembe veszik, és hogy azokhoz a korábbi nemzeti büntetőítéletekével megegyező hatály fűződik, összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a tárgyalás előtti szakasz, a tárgyalás és a büntetőítélet végrehajtása során, különösen az alkalmazandó eljárási szabályok tekintetében, ideértve [...] a büntetés típusára és mértékére, valamint a határozat végrehajtására vonatkozó szabályokat is.

(3) A más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéleteknek az (1) bekezdésben előírtak szerinti figyelembevétele nem járhat a korábbi büntetőítéleteknek vagy a végrehajtásukkal kapcsolatos határozatoknak az új eljárást folytató tagállam általi megváltoztatásával, visszavonásával vagy felülvizsgálatával.

[...]"

A magyar jog

6 A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 46. §-a a következőképpen szól:

"(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés-büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés [...] végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és [...] megküldi a bíróságnak.

[...]

(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.

(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a [büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény] különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait [...] kell alkalmazni."

7 Az Nbjt. IV. Fejezetének "Külföldi ítélet érvényének elismerése" című 1. Címében található a 47. és a 48. §.

8 Az említett törvény 47. §-a értelmében:

"(1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

[...]

(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.

[...]"

9 Ugyanezen törvény 48. §-a a következőképpen rendelkezik:

"(1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.

(2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és - a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén - ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.

(3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

[...]

(5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar [Büntető Törvénykönyv] által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.

[...]

(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 Lada Dániel Bertold magyar állampolgárt a Landesgericht Wiener Neustadt (bécsújhelyi regionális bíróság, Ausztria) a 2016. január 8-án kelt jogerős ítéletével nagyobb értékű dologra elkövetett betöréses lopás kísérletének vétsége miatt 14 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ez a bíróság megállapította, hogy 11 hónapot a vádlott a büntetésből letölteni köteles, míg a szabadságvesztés 3 hónapnyi részének végrehajtását felfüggesztette.

11 Az említett bíróság ítéletét nyilvános főtárgyaláson hozta, ahol a vádlott személyesen, de előzetes letartóztatásban jelen volt. Védekezésében védő segítette, anyanyelvét tolmács útján gyakorolhatta.

12 Ugyanez a bíróság az Igazságügyi Minisztériumnak megküldte többek között a Lada D. B.-vel szemben hozott ítéletet.

13 Az Igazságügyi Minisztérium a német nyelvű iratokat továbbította a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szombathelyi Törvényszékre, vagyis a kérdést előterjesztő bíróságra, az Nbjt. 46. §-a szerinti, külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárás lefolytatása végett.

14 Ez a bíróság a továbbított iratokat megvizsgálta, és magyar nyelvre lefordíttatta. Az eljárás folyamán védőt rendelt ki Lada D. B. részére, és megállapította, hogy a terheltnek az osztrák bírósági elítélése a magyar bűnügyi nyilvántartásban nem, de az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) megtalálható. Továbbá megállapította, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása folyamatban van.

15 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az elismerésre irányuló különleges eljárás kezdetén meg kell vizsgálni, hogy a külföldi eljárásban az alapvető jogokat és a magyar büntetőeljárásról szóló törvényben előírt alapvető rendelkezéseket betartották-e.

16 Továbbá a szóban forgó különleges eljárásnak megfelelően a külföldön hozott ítélet, a jelen esetben a Landesgericht Wiener Neustadt (bécsújhelyi regionális bíróság) Lada D. B.-vel szemben meghozott ítélete magyarországi érvényének elismeréséhez az eljáró nemzeti bíróság feladata, hogy az elítélt személy által elkövetett bűncselekményeket - a külföldön már elbírált tényálláshoz kötötten - az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szerint megítélje.

17 A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a folyamatban lévőhöz hasonló ügy vonatkozásában alkalmasint a külföldi ítélet rendelkezéseit az alkalmazandó magyar Büntető Törvénykönyv szerint - akár más nemű, mértékű büntetés formájában - újra meg kell határozni, azzal a feltétellel, hogy a bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.

18 E bíróság szerint a külföldi ítélet hazai érvényének elismerési eljárása tehát gyakorlatilag egyfelől a külföldi bíróság ítéletével már elbírált cselekmények - tényálláshoz kötött - újraminősítését, másfelől pedig a külföldi bíróság által kiszabott büntetésnek az alkalmazandó magyar jog szerinti átalakítását jelenti. Ezek alapján véleménye szerint úgy tűnik, hogy az elismerésre irányuló különleges eljárás ugyanazon terhelt ugyanazon cselekményei vonatkozásában újabb büntetőeljárás lefolytatásával jár.

19 Az említett elismerésre irányuló különleges eljárás lefolytatása után a magyar bűnügyi nyilvántartásban a hazai elismert bűncselekmények és büntetés kerül feltüntetésre, a korábbi elítélésnek az esetleges új, Magyarországon lefolytatandó jövőbeli büntetőeljárás keretében való figyelembevétele érdekében. A jövőben az így elismert ítélet például megalapozhatja e személy visszaesőkénti besorolását.

20 A kérdést előterjesztő bíróság számára felmerül a kérdés, hogy az Nbjt. 46-48. §-ában meghatározott, a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló különleges eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal, különös tekintettel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén irányadó kölcsönös elismerés elvére, valamint az uniós elsődleges jogban meghatározott ne bis in idem elvére.

21 Tekintettel arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések hasonlatosak a 2016. június 9-iBalogh ítélet (C-25/15, EU:C:2016:423) alapjául szolgáló ügyben előterjesztett kérdésekkel, erről az ítéletről 2016. szeptember 14-én tájékoztatták e bíróságot. Ebben az ítéletben a Bíróság úgy értelmezte a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatot (HL 2009. L 93., 23. o.), valamint a 2009/315 kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2009/316/IB tanácsi határozatot (HL 2009. L 93., 33. o.), hogy azokkal ellentétes az olyan eljárást bevezető nemzeti szabályozás alkalmazása, amely más tagállam bírósága által hozott, valamely személyt bűncselekmény elkövetése miatt elítélő jogerős bírósági határozatnak a nemzeti bíróság általi elismerésére irányul.

22 A Bírósághoz 2016. október 12-én érkezett levelében a kérdést előterjesztő bíróság úgy határozott, hogy az előzetes döntéshozatalra utalást hatályában fenntartja, és pontosította, hogy a 2016. június 9-iBalogh ítélet (C-25/15, EU:C:2016:423) alapjául szolgáló tényállás csupán az osztrák bíróság által hozott ítélettel összefüggő azon fordítási és tolmácsolási költségekre vonatkozott, amelyeket az Ausztriában elítélt személynek az e határozat hatályának magyarországi elismerésére irányuló eljárás során viselnie kellett annak érdekében, hogy e különleges elismerési eljárásban használhassa az anyanyelvét.

23 Ezenkívül a Szombathelyi Törvényszék megjegyzi, hogy ez az ítélet nem teremtett egységes gyakorlatot a magyar bíróságok körében. Így egyes bíróságok továbbra is lefolytatták ezeket az elismerésre irányuló különleges eljárásokat, míg más bíróságok megszüntették az eljárást, illetve várnak az elismerésre irányuló különleges eljárást szabályozó jogszabályok módosítására.

24 Végezetül a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, hogy a 2016. június 9-iBalogh ítéletben (C-25/15, EU:C:2016:423) a Bíróság nem foglalt állást a 2008/675 kerethatározattal kapcsolatban, holott a bíróság előtt folyamatban lévő eljárás szempontjából a 2008/675 kerethatározat releváns, mivel Magyarországon a terhelttel szemben valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítéletek csakis akkor vehetők figyelembe az ugyanazon személy ellen más cselekmények miatt indult későbbi büntetőeljárásban, ha azok már a külföldi ítélet hatályának elismerésére irányuló különleges eljárás tárgyát képezték; ezen elismerés hiányában joghatás kiváltására azonban nem alkalmasak.

25 E körülmények között a Szombathelyi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 67. és 82. cikkének rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárja nemzeti jogszabályon nyugvó, a külföldi ítélet érvényének hazai »elismerésére«, transzformálására irányuló nemzeti büntetőeljárás, vagy más eljárás lefolytatását - amely által a külföldi ítéletet olyannak kell tekinteni, mintha azt a hazai bíróság hozta volna - azon terhelt vonatkozásában, akinek a büntetőügyét a külföldi ítélettel az Európai Unió egy másik tagállamának nemzeti bírósága már jogerősen és véglegesen elbírálta?

2) Az Európai Unió Alapjogi Chart[ájának] 50. cikkében, [valamint] a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 54. cikkében megfogalmazott ne bis in idem elvével - a Tanács 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározata [...] fényében - vajon összeegyeztethető-e egy uniós tagállamban [- jelesül más tagállamban, ugyanazon személy ugyanazon cselekménye vonatkozásában -] lefolytatott és véglegesen lezárt büntetőeljárás kapcsán [a külföldi elítélés] magyarországi »érvényének elismerése érdekében« a magyar 1996. évi XXXVIII. törvény 46. §-[á]tól a 48. §-[á]ig terjedő szabályozáson nyugvó eljárás, amely ténylegesen nem a határozat végrehajtására, hanem annak jövőbeli büntetőeljárásokban való figyelembevételének megalapozására irányul?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

26 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 2008/675 kerethatározatot - az EUMSZ 82. cikkel összefüggésben - úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a valamely tagállam bírósága által ugyanazon személy más cselekménye vonatkozásában korábban hozott, jogerős büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembevételének az legyen a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam bíróságai olyan előzetes elismerésre irányuló különleges eljárást folytassanak le, mint amilyen az alapügy tárgyát képezi.

27 Először is meg kell jegyezni, hogy a 2008/675 kerethatározat 1. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e kerethatározat célja azon feltételek meghatározása, amelyek alapján az egyik tagállamban valamely személlyel szemben hozott korábbi büntetőítéleteket figyelembe veszik a valamely másik tagállamban ugyanezen személy ellen, eltérő cselekmények alapján indult új büntetőeljárás során (2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 25. pont).

28 Ebből a célból e kerethatározat (5) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy ilyen esetben a valamely más tagállamban hozott olyan korábbi büntetőítéleteket, amelyekkel kapcsolatban a kölcsönös jogsegélyről vagy a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló hatályos eszközök értelmében információkat szereztek, egyfelől ugyanolyan mértékben vegyék figyelembe, mint amennyire a korábbi nemzeti büntetőítéleteket a nemzeti jog alapján figyelembe veszik, és másfelől, hogy azokhoz ugyanolyan hatály fűződjön, mint amilyen e jog szerint ez utóbbi büntetőítéletekhez fűződik, akár ténybeli hatásról, akár eljárásjogi vagy anyagi jogi hatályról legyen szó (2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 26. pont).

29 Az említett kerethatározat 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e kötelezettség fennáll a tárgyalás előtti szakasz, a tárgyalás, és a büntetőítélet végrehajtása során, különösen az alkalmazandó eljárási szabályok tekintetében, ideértve a bűncselekmény meghatározására, a büntetés típusára és mértékére, valamint a határozat végrehajtására vonatkozó szabályokat is. Ekképpen az említett kerethatározat (2) és (7) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy a nemzeti bíróság számára lehetővé kell tenni a más tagállamokban hozott ítéletek figyelembevételét, többek között a büntetések végrehajtása megfelelő módjának meghatározása érdekében, továbbá hogy e büntetőítéletek hatálya azonos kell hogy legyen a nemzeti határozatok hatályával az eljárás fent említett összes szakaszában (2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 27. pont).

30 A fentiekből különösen az következik, hogy az említett kerethatározat főszabály szerint azokra a helyzetekre vonatkozik, amelyekben újabb büntetőeljárás indul a valamely másik tagállamban korábban már elítélt személlyel szemben. Az "újabb büntetőeljárás" kifejezés magában foglalja a tárgyalás előtti szakaszt, a tárgyalást és a büntetőítélet végrehajtását.

31 Márpedig az alapügyben - amint az a Bírósághoz benyújtott ügyiratokból kitűnik - Lada D. B. ellen nem indult az előző pont értelmében vett olyan újabb büntetőeljárás Magyarországon, amelynek során az illetékes nemzeti bíróság előtt felmerülne az osztrák bíróság által hozott ítélet figyelembevétele.

32 Mindazonáltal, amint azt az indítványának 73. pontjában a főtanácsnok is megjegyezte, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a magyar hatóságok értelmezése szerint az Nbjt. 46-48. §-ában meghatározott, a külföldi ítélet hatályának elismerésére irányuló különleges eljárás a valamely más tagállam bírósága által ugyanazon személy eltérő cselekménye vonatkozásában korábban hozott büntetőítéletnek az e személy ellen Magyarországon indult újabb büntetőeljárás keretében történő figyelembevétele szükségszerű előfeltételének minősül. Így, mivel a szóban forgó, elismerésre irányuló különleges eljárás elengedhetetlen a terhelttel szemben hozott külföldi büntetőítéletek esetleges újabb büntetőeljárásokban való figyelembevételéhez, ez az elismerésre irányuló különleges eljárás elválaszthatatlannak tűnik a 2008/675 kerethatározat végrehajtásától.

33 Ennélfogva ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ lehessen adni, a 2008/675 kerethatározat értelmezése relevánsnak bizonyul annak meghatározásához, hogy a külföldi ítélet hatályának elismerésére irányuló olyan különleges eljárás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, nem fosztja-e meg a kerethatározatot annak hatékony érvényesülésétől.

34 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy az Nbjt. 46-48. §-a a külföldi bíróságok által hozott jogerős büntetőítéleteknek az illetékes magyar bíróságok általi előzetes elismerésre irányuló különleges eljárását vezeti be, amelynek célja, hogy az e büntetőítéleteket elismerő határozatnak ugyanolyan hatályt biztosítsanak, mint a valamely magyar bíróság által hozott büntetőítéletnek.

35 Ez az eljárás magában foglalja a kérdést előterjesztő bíróság szerint az érintett külföldi büntetőítélet elsődlegesen a tekintetben történő vizsgálatát, hogy a külföldi eljárásban tiszteletben tartották-e különösen az alapvető jogokat. Továbbá, amint arra a jelen ítélet 18. pontja utal, az illetékes bíróság feladata, hogy alkalmasint az elkövetéskor hatályban lévő magyar Büntető Törvénykönyv szerint a bűncselekményt átminősítse, és a másik tagállam bírósága által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés típusát vagy mértékét megváltoztassa, amennyiben az nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel.

36 Amint azt a főtanácsnok az indítványának 75. pontjában megjegyezte, a 2008/675 kerethatározat jelentős többletértéket képvisel az európai igazságszolgáltatási térségen belüli büntetőjogi rendszerek és bírósági határozatok iránti kölcsönös bizalom előmozdítása tekintetében, mivel ösztönzi olyan igazságügyi kultúra kialakulását, amelyben főszabály szerint figyelembe kell venni a más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéleteket.

37 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a tagállam által az elismerésre vonatkozóan meghatározott olyan különleges eljárás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítélet kapcsán előírja az arra vonatkozó vizsgálat kötelezettségét, hogy e bíróság tiszteletben tartotta-e az érintett személy alapvető jogait, - kivételes körülményektől eltekintve - kétségessé teheti a kölcsönös bizalom elvét, következésképpen pedig a 2008/675 kerethatározatban meghatározott egyik célt (lásd ebben az értelemben: 2014. december 18-i2/13 [Az Uniónak az EJEE-hez történő csatlakozása] vélemény, EU:C:2014:2454, 191. pont; 2016. április 5-iAranyosi és Căldăraru ítélet, C-404/15 és C-659/15 PPU, EU:C:2016:198, 78. pont).

38 Konkrétabban, amint az a kerethatározat (2) preambulumbekezdésében szerepel, e kerethatározat célja az annak jogalapját képező EUSZ 31. cikket felváltó EUMSZ 82. cikk (1) bekezdésében előírt, a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítása. Ezen elvvel ellentétes, hogy az említett kerethatározat alapján a valamely másik tagállamban korábban hozott büntetőítélet figyelembevételének az legyen a feltétele, hogy előzetes nemzeti elismerési eljárást kelljen lefolytatni, és hogy az említett ítéletet ezen az alapon felülvizsgálják (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39 Ily módon a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdése kifejezetten kizárja az olyan felülvizsgálatot, mint amely az alapügy tárgyát képezi, ekképpen a más tagállamokban korábban hozott büntetőítéleteket úgy kell figyelembe venni, ahogyan azokat meghozták (lásd analógia útján: 2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 37. pont).

40 Mindemellett, még ha a 2008/675 kerethatározattal ellentétes is az olyan felülvizsgálat, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a bűncselekmény átminősítéséhez és a valamely más tagállamban kiszabott büntetés átalakításához vezethet, meg kell állapítani, hogy ez a kerethatározat nem képezi akadályát annak, hogy az újabb büntetőeljárást lefolytató tagállam meghatározza a valamely másik tagállamban hozott büntetőítélet figyelembevételének konkrét módját, mivel ennek pontosítása csupán annak meghatározását szolgálja, hogy ezekhez a büntetőítéletekhez a korábbi nemzeti büntetőítéletekével megegyező hatály fűződhet-e a nemzeti jogszabályok értelmében.

41 Ezt a megállapítást támasztja alá a kerethatározat (13) preambulumbekezdése, amely szerint a korábbi büntetőítéletek felülvizsgálati lehetőségének kizárása nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szükség esetén határozatot hozzanak arról, hogy az ilyen korábbi büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződik.

42 Amint ugyanis e kerethatározat (5) preambulumbekezdéséből kitűnik, ennek "nem célja a nemzeti jogszabályok által a korábbi büntetőítéletekre vonatkozóan meghatározott következmények harmonizálása, és a más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség csak a korábbi nemzeti büntetőítéletek nemzeti jog szerinti figyelembevételének mértékéig él".

43 Ugyanezen kerethatározat (6) preambulumbekezdése e tekintetben kifejti, hogy "ez a kerethatározat nem tartalmaz kötelezettséget az ilyen korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozóan például olyankor, amikor az alkalmazandó eszközök alapján szerzett információ nem elégséges, vagy nemzeti büntetőítéletre nem lett volna lehetőség azon cselekmény esetében, amelyre a korábbi büntetőítéletet kiszabták, vagy a korábban kirótt szankció ismeretlen a nemzeti jogrend számára".

44 Ennélfogva, még ha e kerethatározat nem is gátolja a tagállamokat abban, hogy szükség esetén határozatot hozzanak arról, hogy az ilyen büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződik, az ilyen határozat meghozatala mindenesetre nem jelentheti az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, előzetes nemzeti elismerésre irányuló különleges eljárás lefolytatását (lásd analógia útján: 2017. szeptember 21-iBeshkov ítélet, C-171/16, EU:C:2017:710, 38. pont).

45 Egyébiránt, amint azt lényegében a főtanácsnok az indítványának 86. pontjában megjegyezte, a valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítélethez azonos joghatásokat fűző, a 2008/675 kerethatározat (13) preambulumbekezdésében meghatározott határozat meghozatala a konkrét helyzet fényében elvégzett, eseti jellegű vizsgálatot tesz szükségessé. Ennek lehetősége nem indokolhatja a valamely más tagállamban hozott büntetőítélet hatályának elismerésére irányuló, olyan különleges eljárás lefolytatását, amely egyfelől az említett büntetőítéletek újabb büntetőeljárásban történő figyelembevételéhez szükséges, másfelől pedig az elkövetett bűncselekmény átminősítéséhez és a kiszabott büntetés átváltoztatásához vezethet.

46 Egyébiránt a 2016. június 9-iBalogh ítéletben (C-25/15, EU:C:2016:423, 53. és 55. pont) a Bíróság már kimondta, hogy a 2009/315 kerethatározatot és a 2009/316 határozatot akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a külföldi ítélet elismerésére irányuló, olyan különleges eljárás lefolytatása, mint amelyet az Nbjt. 46-48. §-a meghatároz, különösen mivel a büntetőítéletek bűnügyi nyilvántartásba való felvételét megelőző ezen eljárás, amely egyébként e határozatok átadását és fordítását is szükségessé teszi, erőteljesen hátráltathatja e felvételt, megbonyolíthatja a tagállamok közötti információcserét, megfoszthatja hatékonyságától a 2009/316 határozat által előírt automatizált fordítási mechanizmust, és ezáltal veszélyeztetheti a 2009/315 kerethatározatban, illetve az e határozatban meghatározott célkitűzések megvalósulását.

47 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2009/315 kerethatározat és a 2008/675 kerethatározat elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. Fontos ugyanis, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai körültekintően és egységes módon együttműködjenek a büntetőítéletekkel kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjét illetően, annak elkerülése érdekében, hogy az eltérő cselekmények vonatkozásában más tagállamok bíróságai által hozott büntetőítéletekkel sújtott személy ellen indított újabb büntetőeljárást lefolytató nemzeti igazságügyi hatóságok úgy hozzanak ítéletet, hogy nem tudják figyelembe venni a korábbi büntetőítéleteket. Így a körültekintő információcsere veszélyeztetésére alkalmas nemzeti eljárások sértik mind a 2009/316 határozattal összefüggésben értelmezett 2009/315 kerethatározatot, mind pedig a 2008/675 kerethatározatot.

48 Ebből következik, hogy a 2008/675 kerethatározatot - az EUMSZ 82. cikkel összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a valamely tagállam bírósága által ugyanazon személy más cselekménye vonatkozásában korábban hozott, jogerős büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembevételének az legyen a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam bíróságai olyan előzetes elismerésre irányuló különleges eljárást folytassanak le, mint amilyen az alapügy tárgyát képezi.

A második kérdésről

49 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

50 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatot - az EUMSZ 82. cikkel összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a valamely tagállam bírósága által ugyanazon személy más cselekménye vonatkozásában korábban hozott, jogerős büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembevételének az legyen a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam bíróságai olyan előzetes elismerésre irányuló különleges eljárást folytassanak le, mint amilyen az alapügy tárgyát képezi.

Ilešič

Lenaerts

Toader

Prechal

Jarašiūnas

Kihirdetve Luxembourgban, a 2018. július 5-i nyilvános ülésen.

A. Calot Escobar

hivatalvezető

M. Ilešič

a második tanács elnöke

( *1 ) Az eljárás nyelve: magyar.