31995L0070[1]

A Tanács 95/70/EK irányelve (1995. december 22.) a kéthéjú kagylókat érintő egyes betegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről

A TANÁCS 95/70/EK IRÁNYELVE

(1995. december 22.)

a kéthéjú kagylókat érintő egyes betegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel a puhatestűek szerepelnek a Szerződés II. mellékletében; mivel a puhatestűek forgalmazása fontos bevételi forrást jelent az akvakultúra-ágazat számára;

mivel a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/67/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) A. mellékletének II. listájában szereplő puhatestű-betegségeknek nagyon komoly hatása van a kagylóiparra; mivel más, hasonló hatásokkal rendelkező betegségek vannak jelen harmadik országokban; mivel e betegségekről jegyzéket kell készíteni, és a Bizottság számára lehetőséget kell teremteni, hogy e jegyzéket kiigazítsa az állat-egészségügyi téren bekövetkező fejlődés fényében;

mivel az ilyen betegségek kitörése gyorsan járványos méreteket ölthet, olyan mértékű pusztulást és zavarokat okozva, amely csökkentheti a kagylótenyésztés jövedelmezőségét;

mivel ezért szükséges közösségi szinten meghatározni a betegségek kitörése esetén megteendő intézkedéseket a kagylótenyésztés ésszerű fejlődésének biztosítása, és az állatok egészségének közösségbeli védelméhez való hozzájárulás érdekében;

mivel a tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottságnak és a többi tagállamnak a kéthéjú kagylóknál megfigyelt rendkívüli pusztulás eseteit;

mivel ilyen esetben a betegség terjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket kell hozni, különös tekintettel az élő kéthéjú kagylóknak az érintett gazdaságokból vagy övezetekből való eltávolítására;

mivel alapos járványügyi vizsgálat szükséges a betegség eredetének meghatározásához és továbbterjedésének megakadályozásához;

mivel a betegségek elleni hatékony védekezés érdekében a betegségek diagnosztizálását össze kell hangolni és felelős laboratóriumok égisze alatt kell végezni, amelyek koordinálását egy a Közösség által kijelölt referencia-laboratórium végezheti;

mivel ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egy közösségi vizsgálati eljárást kell létrehozni;

mivel a betegségek elleni védekezésre irányuló közös intézkedések minimális alapot képeznek az állategészségügy egységes színvonalának fenntartásához;

mivel a Bizottságot meg kell bízni a szükséges végrehajtási intézkedések elfogadásának feladatával,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv közösségi minimumintézkedéseket állapít meg az ezen irányelvben említett, kéthéjú kagylókat érintő betegségek elleni védekezés céljából.

2. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a 91/67/EGK irányelv 2. cikkében és a 91/492/EGK irányelv ( 4 ) 2. cikkében megállapított meghatározásokat kell szükség szerint alkalmazni.

(2) Továbbá "megfigyelt rendkívüli pusztulás": az állomány megközelítően 15 %-át érintő és két ellenőrzés közötti rövid időszakban fellépő hirtelen pusztulás (melyet 15 napon belül megerősítenek). A keltetőkben a pusztulást akkor kell rendkívülinek tekintetni, ha a mezőgazdasági termelő nem kap lárvákat egy olyan időszakban, amely különböző tenyészállományok egymást követő ívását foglalta magában. Az ivadéknevelőkben a pusztulást akkor kell rendkívülinek tekinteni, ha rövid idő alatt több csőben hirtelen jelentős mértékű pusztulás jelentkezik.

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi kéthéjú kagylót tenyésztő gazdaság(ot):

1. a hatósági szolgálat nyilvántartásba vegyen; e nyilvántartásnak mindig naprakésznek kell lennie;

2. nyilvántartást vezessen:

a) a gazdaságba bekerülő élő kéthéjú kagylókról, beleértve a szállításukra, számukra vagy súlyukra, méretükre és származásukra vonatkozó valamennyi információt;

b) a gazdaságot vízbe való visszahelyezés céljából elhagyó kéthéjú kagylókról, beleértve a feladásukra, számukra vagy súlyukra, méretükre és rendeltetési helyükre vonatkozó valamennyi információt;

c) a megfigyelt rendkívüli pusztulásról.

E nyilvántartást, amely a hatósági szolgálat által - annak kérésére - bármikor megtekinthető, rendszeresen frissíteni kell és négy évig meg kell őrizni.

4. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kéthéjú kagylót tenyésztő gazdaságokban, tenyésztési területeken és a művelés alatt álló természetes kagylópadokon ellenőrzési és mintavételi programot alkalmazzanak az esetleges rendkívüli pusztulás megfigyelése, valamint az állományok egészségi állapotának nyomon követése érdekében.

Továbbá a hatósági szolgálat alkalmazhatja az említett programot azon tisztító központokban és tároló tartályokban, amelyek vizet ürítenek a tengerbe.

Amennyiben a program alkalmazása során rendkívüli pusztulást figyelnek meg, vagy a hatósági szolgálat számára olyan információ áll rendelkezésre, amely alapján okkal feltételezi betegségek jelenlétét, a következő intézkedéseket kell megtenni:

- listát kell készíteni azon helyszínekről, ahol a 91/67/EGK irányelv A. mellékletének II. jegyzékében említett betegségek jelen vannak, feltéve hogy az ilyen betegségek nem tartoznak egy az említett irányelv értelmében jóváhagyott program hatálya alá,

- listát kell készíteni azon helyszínekről, ahol a D. mellékletben említett betegségek jelenlétének következményeként rendkívüli pusztulást figyeltek meg, vagy amelyekre vonatkozóan a hatósági szolgálat számára olyan információ áll rendelkezésre, amely alapján okkal feltételezi betegségek jelenlétét,

- figyelemmel kell kísérni az első és a második francia bekezdésben említett betegségek fejlődését és földrajzi terjedését.

(2) Az e cikk végrehajtására vonatkozó, valamint többek között az (1) bekezdésben említett program létrehozására alkalmazandó szabályokat, különösen az ellenőrzés gyakoriságát és időbeosztását, a mintavételi eljárást (statisztikailag reprezentatív mennyiség) és a diagnosztikai módszereket illetően, a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett betegségek feltételezett jelenlétéről, és a kéthéjú kagylókon a gazdaságokban, tenyésztési területeken, illetve a művelés alatt álló természetes kagylópadokon, vagy a tengerbe vizet ürítő tisztító központokban illetve tároló tartályokban megfigyelt rendkívüli pusztulási arányról a kagylótenyésztő vagy bármely más személy, aki ilyen megfigyelést tett, a lehető leghamarabb értesítse a hatósági szolgálatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a tagállamok hatósági szolgálata biztosítja, hogy:

a) mintákat vegyenek egy jóváhagyott laboratórium által végzendő vizsgálat céljából;

b) az a) pontban említett vizsgálat befejezéséig ne hagyja el kagyló az érintett gazdaságot, tenyésztési területet, illetve művelés alatt álló természetes kagylópadot, vagy a tengerbe vizet ürítő tisztító központot illetve tároló tartályt egy másik gazdaságban vagy a vízi környezetben történő átmosás vagy vízbe való visszahelyezés céljából, hacsak a hatósági szolgálat ezt nem engedélyezi.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett vizsgálat nem mutatja ki kórokozó jelenlétét, a (2) bekezdés b) pontjában említett korlátozásokat megszüntetik.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett vizsgálat a megfigyelt rendkívüli pusztulást okozó vagy annak okozására alkalmas kórokozó, vagy a 4. cikkben említett valamely betegség kórokozójának jelenlétét mutatja ki, a hatósági szolgálatnak járványügyi vizsgálatot kell végeznie a fertőzés lehetséges módjának meghatározása és annak megállapítása érdekében, hogy elhagyták-e kagylók a gazdaságot, tenyésztési területet, vagy a művelés alatt álló természetes kagylópadot átmosás vagy vízbe való visszahelyezés céljából, a rendkívüli pusztulás megfigyelésének időszaka előtt.

Amennyiben a járványügyi vizsgálat azt mutatja ki, hogy a betegség többek között a kagylók szállítása révén került be egy vagy több gazdaságba, tenyésztési területre vagy művelés alatt álló természetes kagylópadra, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Azonban a 91/67/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a hatósági szolgálat engedélyezheti a területén az élő kéthéjú kagylók más olyan gazdaságba, tenyésztési területre vagy művelés alatt álló természetes kagylópadra történő szállítását, amely ugyanazzal a betegséggel fertőzött.

Szükség esetén további megfelelő intézkedések hozhatók a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(5) A hatósági szolgálat biztosítja, hogy a Bizottságot és a tagállamokat a hatályos közösségi eljárásoknak megfelelően azonnal tájékoztassák minden valamely kórokozóra visszavezethető megfigyelt rendkívüli pusztulásról, a helyzet elemzése és leküzdése érdekében tett valamennyi intézkedésről és a pusztulás okáról.

6. cikk

(1) A kéthéjú kagylók rendkívüli pusztulása okának meghatározására irányuló mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározott módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi tagállam kijelöljön egy nemzeti referencia-laboratóriumot, olyan berendezésekkel és szakértő személyzettel, amely képessé teszi az (1) bekezdésben említett vizsgálat lefolytatására.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve azon tagállamok, amelyeknek nincs e téren illetékes nemzeti laboratóriumuk, igénybe vehetik egy másik tagállam e téren illetékes nemzeti laboratóriumának szolgáltatásait.

(4) A kéthéjú kagylók betegségeit vizsgáló nemzeti referencia-laboratóriumok listáját a C. melléklet tartalmazza.

(5) A nemzeti referencia-laboratóriumok együttműködnek a 7. cikkben említett közösségi referencia-laboratóriummal.

7. cikk

(1) A kéthéjú kagylók betegségeinek közösségi referencia-laboratóriumát az A. melléklet jelöli meg.

(2) Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK határozat ( 5 ) és különösen annak 28. cikke sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett laboratórium funkcióit és feladatait a B. melléklet határozza meg.

8. cikk

(1) A Bizottság szakértői ezen irányelv egységes alkalmazásnak biztosításához szükséges mértékben helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Ennek keretében véletlenszerű, nem diszkriminatív ellenőrzéseket végezhetnek annak biztosítására, hogy az illetékes hatóság ellenőrizze ezen irányelv követelményeinek betartását.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat ezen ellenőrzések eredményeiről.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket az illetékes hatósággal együttműködve kell végrehajtani.

(3) Az a tagállam, amelynek területén ellenőrzéseket végeznek, a szakértőknek feladatuk teljesítéséhez minden szükséges segítséget megad.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Szükség esetén az A. mellékletet a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva módosítja.

Szükség esetén a B., C. és D. melléklet a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosítható.

10. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 6 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 7 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

A Bizottság legkésőbb 1999. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak, szükség esetén az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok valamint a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevételével, adott esetben a módosításra irányuló javaslatokkal együtt.

A Tanács az ilyen javaslatokról minősített többséggel határoz.

12. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1997. június 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Azonban az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdve a tagállamok - a Szerződés általános szabályaira is figyelemmel - a termelésükre az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy alkalmazhatnak. Az ilyen intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

A KÉTHÉJÚ KAGYLÓK BETEGSÉGEINEK KÖZÖSSÉGI REFERENCIA-LABORATÓRIUMA

IFREMER

Boîte Postale 133

17390 La Tremblade

Franciaország

B. MELLÉKLET

A KÉTHÉJÚ KAGYLÓK BETEGSÉGEIT VIZSGÁLÓ KÖZÖSSÉGI REFERENCIA-LABORATÓRIUM FUNKCIÓI ÉS FELADATAI

A közösségi referencia-laboratórium funkciói és feladatai a következők:

1. a Bizottsággal konzultálva koordinálja a tagállamok által a kéthéjú kagylók betegségeinek diagnosztizálására alkalmazott módszereket, különösen:

a) a releváns kórokozók szövettani metszeteiből, törzseiből és izolátumaiból álló gyűjtemény felállításával és megőrzésével, valamint ennek a tagállamok jóváhagyott laboratóriumai számára történő rendelkezésre bocsátásával;

b) a diagnosztikai eljárásokra vonatkozó közösségi szintű időszakos összehasonlító vizsgálatok szervezésével;

c) a Közösségben alkalmazott diagnosztikai eljárásokról és a lefolytatott vizsgálatok eredményeiről szóló adatok és információk gyűjtésével és összehasonlításával;

d) a betegség járványtanának jobb megismerése érdekében a kórokozók izolátumainak legkorszerűbb és legmegfelelőbb módszerekkel történő leírásával;

e) a releváns betegségek megfigyelésével, járványtanával és megelőzésével kapcsolatos világméretű fejlődéssel való lépéstartással;

f) a gyors differenciáldiagnózis lehetővé tétele érdekében a releváns betegségek kórokozóival kapcsolatos szakértelem rendelkezésre bocsátásával;

2. aktívan segíti a tagállamokat a betegségek kitörésekor azok diagnosztizálásában azáltal, hogy kórokozó-izolátumokat vesz át megerősítő diagnózis, leírás és járványtani kutatások céljából;

3. elősegíti a laboratóriumi diagnosztikai szakemberek képzését, illetve átképzését a diagnosztikai módszerek közösségbeli összehangolása érdekében;

4. együttműködik az egzotikus betegségek diagnosztikai módszerei tekintetében azon harmadik országok illetékes laboratóriumaival, ahol ezek a betegségek elterjedtek.

C. MELLÉKLET

A KÉTHÉJÚ KAGYLÓK BETEGSÉGEINEK NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMAI

D. MELLÉKLET

( 1 ) HL C 285., 1994.10.13., 9. o.

( 2 ) HL C 109., 1995.5.1., 2. o.

( 3 ) HL L 46., 1991.2.19., 1. o. A legutóbb a 95/22/EK irányelvvel (HL L 243., 1995.10.11., 1. o.) módosított irányelv.

( 4 ) A Tanács 1991. július 15-i 91/492/EGK irányelve az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról (HL L 268., 1991.9.24., 1. o.). Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 5 ) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 94/370/EK határozattal (HL L 168., 1994.7.2., 31. o.) módosított határozat.

( 6 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.