AVI 2014.10.90 Az adó megfizetésére kötelezettet is megilleti a képviselet [2003. évi XCII. tv. 7. §]

A felperes a K. Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (a továbbiakban: bt.) beltagja volt 2003. szeptember 13-tól 2007. október 24-ig.

Az adóhatóság a bt.-nél 2003. október 1. napjától 2005. december 31. napjáig, valamint 2006. január 1. napjától 2006. december 31. napjáig terjedő időszakokra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett ellenőrzés eredményként meghozott, és első fokon jogerőre emelkedett - felügyeleti intézkedés keretében vizsgált - 4026815020 és 4026815031 számú határozataiban a bt.-t mindösszesen: 20 547 000 Ft adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A bt.-vel szemben 2008. július 3. napján végzett folyószámla ellenőrzés megállapításai alapján 20 743 000 Ft tartozás behajtására indult végrehajtási eljárás. Az adóhivatal végrehajtói a bt. székhelyén 2009. május 13-án eljárva megállapították, hogy a társaság e címen gazdasági tevékenységet nem folytat, ott lefoglalható ingóságokkal nem rendelkezik, az ingatlanon a társaság neve nincsen feltüntetve, az eljárás során jelenlévő tanú nyilatkozata szerint sem a bt.-ről, sem annak képviselőjéről információja nincsen. Ezt követően a bt. képviselőjének (aki az elsőfokú határozat meghozatala időpontjában volt a cég beltagja) a bejelentett címén 2009. május 27-én eljárva azt állapították meg, hogy ott a társaságnak ingó vagyona nincsen, a beltag tájékoztatása szerint a bt. 2008. év elejétől gazdasági tevékenységet nem végez, kinnlévőségei nincsenek, gépjárműve, ingatlana nincs.

A BM Adatfeldolgozó Hivatal Országos Járműnyilvántartásából és az Országos Földhivatali Információs Rendszerből 2009. május 5-én lekérdezett adatok szerint a bt. gépjárművel és ingatlannal nem rendelkezik.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatóság Végrehajtási Főosztály Végrehajtási Osztály (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a 3725880182 számú határozatával a felperest, mint a bt.-nek az ellenőrzéssel érintett időszak alatt helytállásra kötelezett beltagját áfa, késedelmi pótlék és bírság címén, a bt. terhén fennálló 20 743 000 Ft végrehajtás alá vont tartozás, valamint a tőketartozás után később felszámítandó késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte (egyetemlegesen a bt. későbbi beltagjával együtt).

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2239444026/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot - 11 000 Ft késedelmi pótlékot törölve - megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. Határozatát a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (2) bekezdés f) pontjában, 138. §-ának (1) bekezdésében, 2. számú mellékletében, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2. §-ának (2) bekezdésében, 97. §-ának (1) bekezdésében, 104. §-ának (1) bekezdésében, 108. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 334. §-ának (2) bekezdésében és 338. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Indokolása szerint a bt. az esedékes adót nem fizette meg, azt tőle behajtani nem lehetett, ezért a cégnek a Gt. szerint helytállni köteles tagja adóhatósági határozattal kötelezhető az adó megfizetésére. A határozat szerinti tartozások megállapítottan a felperes tagsági (beltag) jogviszonyának fennállása idején keletkeztek, így azokért - mögöttes felelőssége alapján - köteles helytállni. Az alperes elsőfokú határozatot a késedelmi pótlék tartozások tekintetében - a fellebbezésben foglaltaktól függetlenül - részben jogszabálysértőnek értékelte, ezért azt megváltoztatta.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a bt. tartozását, sérelmezve, hogy a cég ellenőrzéséről nem tudott. Álláspontja szerint, mivel az adóhatóság az adózó helyett kötelezte fizetésre, az adózó jogai megilletik.

A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja az irányadó anyagi és eljárási jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az adó megfizetésére kötelezett az adózó ellen indult eljárásban félként eljárjon, továbbá, hogy az adózóval szemben hozott határozatot utóbb vitássá tehesse.

A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 6. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ában, 12. §-ának (1) bekezdésében, 99. §-ában és 100. §-ában foglaltaknak. Sérelmezte, hogy a bt.-vel szemben folyt ellenőrzési eljárásba nem vonták be, és a terhére eső adóhiányra vonatkozó megállapítást sem a hatósági, sem a határozathozatali eljárásban nem tudta vitatni az Art. 6. §-ának (2) bekezdése ellenére. Megszorítónak tartja azt az érvelést, miszerint az adó megfizetésére kötelezett személy kizárólag az ellene indult eljárásban élhet az adózót is megillető eljárási jogokkal.

Az alperes ellenkérelmet a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.