BH 2023.3.61 I. A távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatására kizárólag a Be. CI. Fejezetében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetőség. Ennek hiányában a terhelt hirdetményi idézése alapján az elsőfokú tárgyalás megtartása törvénysértő.

II. Az elsőfokú bíróság által vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés ellenére bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést, ha az elsőfokú bíróság törvényi feltételek hiányában folytatta le az eljárást a terhelt távollétében.

III. A másodfokú tanácsülés megtartásának törvényi feltétele hiányzik, ha a fellebbviteli bíróság a nem ismeretlen helyen, hanem fogvatartásban lévő terheltet hirdetményi úton tájékoztatja a tanácsülés megtartásáról és ebből eredően - a szabályszerű tájékoztatás hiányában - a terhelt a nyilvános ülés vagy tárgyalás megtartására indítványt nem tehet [Be. 39. § (1) bek. h) pont, 425. § (3) bek., 428. § (1) bek. a) pont, 583. § (3) bek. a), c) pont, 598. § (2) és (4) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 747. § (3) bek.].

Pertörténet:

Ceglédi Járásbíróság B.5/2019/96., Budapest Környéki Törvényszék Bf.102/2021/16., Kúria Bfv.1520/2021/8. (*BH 2023.3.61*)

***********

[1] A járásbíróság a nyilvános tárgyaláson meghozott ítéletével az ítélet szerint ismeretlen helyen tartózkodó II. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében mint társtettest [Btk. 370. § (1)-(2) bek. b) pont bc) alpont], 2 rendbeli kifosztás bűntettében mint társtettest [Btk. 366. § (1) bek. c) pont] és lopás vétségében [Btk. 370. § (1)-(2) bek. b) pont bb) alpont]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztésből annak kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a K. Járásbíróság ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtását. A magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a II. r. terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség által a II. r. terhelt terhére, a büntetés súlyosítása érdekében, míg a II. r. terhelt védője által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés folytán eljáró törvényszék mint másodfokú bíróság a tanácsülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltet érintő részében megváltoztatta, a társtettesként elkövetett lopás vétségeként [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] értékelt cselekményt a Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint is minősítette. A kifosztás bűntetteként értékelt cselekményt 1 rendbelinek minősítette, emellett a cselekményt okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. § (1) bek. c) pont] is minősítette. A lopás vétségeként [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont] értékelt cselekményt kísérletként elkövetettnek minősítette. A K. Járásbíróság ítéletével kiszabott, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtásának elrendelését mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit a II. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt tekintetében a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt. A felülvizsgálati indítvány indoka az, hogy az eljárás során II. r. terhelt tartózkodási helye ténylegesen nem volt ismeretlen, mert az elsőfokú és a másodfokú ítélet meghozatalakor is jogerős szabadságvesztés-büntetését töltötte. A Be. 39. § (1) bekezdés h) pontja értelmében - a Be. 425. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - mind az elsőfokú bíróság által megtartott tárgyaláson, mind a másodfokú bíróság által megtartott nyilvános ülésen a terhelt jelenléte kötelező, és a Be. 430. § (7) bekezdésében foglalt kivétel (a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte tárgyaláson való jelenlétre) hiányában a tárgyalást és a nyilvános ülést a terhelt távollétében nem lehet megtartani. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság tanácsülést csak abban az esetben tarthatott volna az ügyben, ha a Be. 598. § (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt élhetett volna azzal a jogával, hogy a tanácsülésről szóló tájékoztatást követően 8 napon belül nyilvános ülés tartását kéri. Emiatt a tanácsülés megtartásának nem volt helye. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések tanácsülésen csak abban az esetben lettek volna elbírálhatók, amennyiben a másodfokú bíróság észleli az elsőfokú bíróságnak a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértését [Be. 598. § (1) bek. d) pont], illetve, ha a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés mellett sem az ügyész, sem a terhelt, sem a védő nem indítványozza nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását [Be. 598. § (2) bek.]. Ilyen indítványt a terhelt az erről szóló tájékoztatás szabályszerű kézbesítése hiányában nem tehetett.

[4] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálati indítvánnyal támadott első-, és másodfokú ítéletet II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a járásbíróságot utasítsa új eljárásra.

[6] A felülvizsgálati indítvány megalapozott.

[7] A Be. 648. § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is van helye.

[8] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[9] A Be. 651. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség mind a terhelt terhére, mind pedig javára terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány mind a Be. 652. § (3), mind a (4) bekezdése alapján határidőben benyújtottnak tekintendő. A Kúria az 1/2021. számú BJE határozatban kimondta, hogy az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya.

[13] A Be. 39. § (1) bekezdés h) pontja alapján a terhelt jogosult arra, hogy a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel.

[14] A Be. 747. § (3) bekezdése értelmében a bírósági eljárás során távollévő terhelttel szemben eljárásnak akkor van helye, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált; a terhelt felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.