BH 2023.10.253 Sztrájkban való részvétel önmagában nem értékelhető politikai véleményként. Politikai véleménynyilvánításnak és ezáltal az Ebktv. szerinti védendő tulajdonságnak minősülhet azonban a politikai követeléseket is tartalmazó sztrájkban való részvétel, ha a munkavállaló részéről a sztrájkkövetelésekhez kapcsolódó többlet tevékenység (szervezés stb.) is megvalósul [az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. §].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes kutató munkakörben 2017. május 1-től 2020. február 15-ig állt határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban az alperes alkalmazásában. 2020. szeptember 14-től a felek - három hónap próbaidő kikötése mellett - határozatlan idejű munkaviszonyt létesítettek, amelynek alapján a felperes egyetemi tanársegéd munkakörben, heti 20 órás részmunkaidőben dolgozott.

[2] A felperes a perbeli időszakban az egyetem doktorandusz hallgatója is volt.

[3] A 2020. évi LXXV. törvény módosítása folytán 2020. szeptember 1-től az alperes állami egyetemből alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakult át, a fenntartóváltás következtében modellváltás és jogállásváltozás történt. Az egyetem szenátusa az alapítvány kuratóriuma által elfogadott új Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) elutasította, mert álláspontja szerint az sértette az egyetemi autonómiát, ezért augusztus végén feloszlatta önmagát, egyben 2020. szeptember 30-ával a rektori feladatokat ellátó általános rektorhelyettest visszahívta, amelyet követően a kancellár is távozott hivatalából. A szakmát képviselő valamennyi intézetvezető lemondott, a korábbi intézményvezetők irányításával az egyetem hallgatósága az egyetem tulajdonát képező ingatlant 2020. szeptember 1-től blokád alá vette. A hallgatói közösség bejelentette, hogy nem fogadják el a modellváltást, azt illegitimnek tekintik, ezért elfoglalják az egyetem létesítményeit, tanköztársaságot hirdettek.

[4] 2020. szeptember 9-én az egyetem alkalmazottai sztrájkbizottságot alakítottak, 2020. szeptember 24-én figyelmeztető sztrájkot tartottak és 2020. október 1-jétől sztrájkoltak. A sztrájkban résztvevők sztrájkköveteléseikben azt kérték az alperestől, hogy garantálja az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát, állítsa vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit, az egyetemi közösség határozhassa meg az egyetem belső működését önrendelkező demokratikus úton, a szenátuson keresztül és a vezetőket is az egyetemi közösség választhassa meg. A sztrájk jogszerűségét utóbb a bíróság jogerősen megállapította.

[5] A munkaszerződés aláírását követően a felperes lett az alperes testületi szervének, az MMT-ra delegáltja. A felperes a sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, erről az alperesnek tudomása volt. A felpereshez volt köthető a Sztrájk TV nevű facebook csatorna, amelyen beszélgetéseket, előadásokat szerveztek, sajtótájékoztatót tartottak. A felperes a sztrájk alatt is végzett munkát.

[6] A felperes 2020. október 5-én interjút készített a gazdasági igazgatóval, aki másnap jelezte, hogy az interjú nyilvánosságra hozatalához nem járul hozzá. A felperes a kérést teljesítette, de a felvételt a gazdasági igazgató kérelme ellenére nem semmisítette meg.

[7] A rektor 2020. november 25-re egyenkénti megbeszélésre hívta a sztrájkolókat, így a felperest is. A felperes a megbeszélésre nem ment el, más oktatókkal együtt előzetesen bejelentette távolmaradását. A megbeszélésen az egyetem név szerint meg nem határozható vezetője kijelentette, hogy a meg nem jelent munkavállalók munkaviszonya megszüntetésre kerül.

[8] Az alperes 2020. november 25-én kelt, november 30-án postai úton közölt intézkedésével a felperes munkaviszonyát próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntette.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[9] A felperes a keresetében 2020. november 26. és november 30. közötti időre elmaradt munkabére megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődleges kereseti kérelmében a jogellenesség jogkövetkezményeinek a megállapítását azért kérte, mivel álláspontja szerint a próbaidő kikötése a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütközött. Másodlagos keresetét az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére alapította, állítása szerint munkaviszonyának megszüntetésére politikai vagy más véleménye miatt került sor. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszonya helyreállítása mellett 2020. december 1-től elmaradt munkabére, egyéb juttatásai és ezen összegek késedelmi kamata, továbbá 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Harmadlagosan az alperes joggal való visszaélésére hivatkozott, amellyel kapcsolatban utalt a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 6. § (1) bekezdésére és arra, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, ezért a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. Álláspontja szerint a sztrájkban való részvétele véleménynyilvánításnak minősült.

[10] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Visszautasította, hogy az alperes részéről elhangzott volna bármilyen hátrányos jogkövetkezményt kilátásba helyező nyilatkozat. Állította, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére munkajogi kötelezettségszegése, etikátlan magatartása miatt került sor, amelynek következtében a felperessel szembeni bizalma megrendült. Nem volt tudomása a munkavállalók politikai meggyőződéséről, a sztrájkban való részvétel miatt senkivel szemben nem alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[11] A törvényszék ítéletével az alperes jogellenes felmondására tekintettel a felperes munkaviszonyát helyreállította. Kötelezte az alperest 2020. december 1-től 2021. október 8-ig járó 1 064 571 forint munkabér, 84 029 forint cafeteria juttatás és ezen összegek után 2021. május 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamata, 2020. november 26-tól november 31-ig terjedő időre 27 107 forint elmaradt munkabér és ezen összeg 2020. december 8-tól számított késedelmi kamata, valamint 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére.

[12] Álláspontja szerint a felperes próbaidő kikötésének jogellenességére alapított elsődleges kereseti kérelme megalapozatlan volt, ugyanakkor a törvényszék a másodlagos, az egyenlő bánásmód megsértését panaszoló érvelésével egyetértett.

[13] Megállapította, hogy a sztrájkkövetelések az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságának garantálására, a szenátus modellváltás előtti jogköreinek visszaállítására, az egyetemi közösség demokratikus önrendelkezési joga biztosítására irányultak. Az alperes védekezésével szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sztrájkban való részvétel önmagában véleménynyilvánítást jelent, mivel abban olyan munkavállalók vesznek részt, akik a megfogalmazott követelésekkel egyetértenek. Kiemelte, hogy a felperes a sztrájkban való részvétel mellett, annak aktív szervezője is volt, amelyről az alperes is tudomással bírt. A sztrájkban való részvételből és a sztrájkkövetelésekből levezethető volt a felperes véleménye az egyetem átalakításával kapcsolatban, amely markáns, identitását meghatározó lényegi tulajdonsága, személyiségének lényegi része, így az az Alaptörvény és a jogszabály által védett. A felperes védett tulajdonsága, politikai vagy más véleménye nem egy adott ügyben fennálló vélemény volt, hanem egy rendszerszintű és általában a tulajdonság lényegiségére felállított tesztnek megfelelő eszmerendszer megnyilvánulása. A felperes védett tulajdonsága tárgyilagosan indokolható és általánosításra, csoportalakításra alkalmas volt.