1158/B/1990/7. AB határozat

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény 2. § (2) bekezdése, e törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítvány és megsemmisítésére irányuló kérelem vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály részleges alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján, egyesített eljárásban meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény 2. § (2) bekezdése, e törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Indítványozók a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó bizonyos összeférhetetlenségi szabályok alkotmányellenességének megállapítását kérték.

1. V. P. és aláírótársai az Alkotmány 70. § (1) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértésének tekintették, hogy a rendőrkapitányság hivatásos állományú alkalmazottja nem lehet polgármester.

2. Dr. N. J. azt kifogásolta, hogy a polgármesterré választott ügyvéd nem folytathatja ügyvédi tevékenységét. Álláspontja szerint az Alkotmány 66. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes az összeférhetetlenség szabályozása a polgármesterré választott ügyvédek vonatkozásában, mivel polgári és politikai jogaik szempontjából különbséget tesz az eltérő foglalkozást gyakorlók között. Arra hivatkozott, hogy az indítványban támadott előírás ily módon nem biztosítja a teljes egyenjogúságot minden jog tekintetében.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor a következőket vette figyelembe.

1. Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott 66. § (1) bekezdése a nemek egyenjogúságát állapítja meg azáltal, hogy kimondja: "a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében". A 70. § (1) bekezdése szerint "minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen". A 70. § (4) bekezdése így rendelkezik: "minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen."

Az Alkotmánybíróság a sérelmezett rendelkezések alkotmányosságát az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésére vonatkozóan is vizsgálta. Ez a rendelkezés előírja: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvénynek (a továbbiakban: Ptv.) az 1990. évi LXIX. tv. 1. §-ával módosított 2. § (2) bekezdése első mondata szerint "a polgármester megbízatásának időtartama alatt - a törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve - más munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat".

A Ptv. 4. § (1) bekezdés a/ pontja értelmében a polgármester "nem lehet köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkalmazottja, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, köztársasági megbízott, más településen polgármester vagy más önkormányzati testület tagja, továbbá fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint országgyűlési képviselő".

Az ügyvédekre vonatkozóan a Ptv. nem állapít meg összeférhetetlenséget. A 16. § (3) bekezdésének rendelkezése arra irányul, hogy lehetővé tegye az ügyvédek számára a polgármesteri megbízatás vállalását. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. tvr. (a továbbiakban: Ütvr.) 3. § (1) bekezdése az ügyvédekre vonatkozóan rögzít összeférhetetlenségi szabályt, amikor előírja, hogy "az ügyvéd a tudományos, művészi, irodalmi és oktatási munka kivételével munkaviszonyban nem állhat, és más kereső foglalkozást sem folytathat".

A kamarai tagság megszűnése jelentős visszatartó erő lehetne a polgármesteri tisztség vállalásától. A Ptv. 16. § (3) bekezdése azonban ugyanazt a szüneteltetési lehetőséget biztosítja a polgármesteri tisztséget vállaló ügyvédek számára, mint amelyet a képviselői megbízatást vállalók részére az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. tv. 13. § (2) bekezdése megállapít. Ez ugyanis az Ütvr. 5. §-át a következő (4) bekezdéssel egészítette ki: "Az ügyvéd országgyűlési képviselői megbízatásának ideje alatt kamarai tagságát szüneteltetheti".

A Ptv. 16. § (3) bekezdése szerint ez a rendelkezés a következők szerint módosult: "Az ügyvéd országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatásának ideje alatt kamarai tagságát szüneteltetheti."

2. Az összeférhetetlenség intézményének egyik alapvető rendeltetése a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása. A hivatali, illetve foglalkozási összeférhetetlenség elrendelése irányulhat az eltérő, esetleg egymással hierarchikus, illetve felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egybeesése ellen, az elfogultság és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülésének megelőzésére. Az összeférhetetlenségi rendelkezés meghatározott tisztséget viselőket, bizonyos munkakörök betöltőit, vagy foglalkozást gyakorlókat kizárhat a valamely funkcióra választhatók vagy kinevezhetők köréből. Ebben az esetben tehát az összeférhetetlenség negatív választási vagy kinevezési feltételként szerepel. Lehet az összeférhetetlenségi előírásoknak olyan tartalma is, amelynek alapján bizonyos tisztséget, munkakört betöltők vagy foglalkozást űzők valamely tisztségre, munkakörbe választásuk, kinevezésük esetén csak akkor maradhatnak új pozíciójukban, ha az összeférhetetlennek minősülő korábbi tisztségükről, munkakörükről, foglalkozásukról lemondanak, vagy azt szüneteltetik.

Az említett elvek és célok szolgálatában a törvény az Alkotmány rendelkezései között szabadon állapíthatja meg az összeférhetetlenségi okok mindkét csoportjának összetevőit, az alapvető jogok gyakorlását azonban csak a szükséges és elkerülhetetlen mértékben korlátozhatja.

Az indítvánnyal támadott rendelkezések - azáltal, hogy bizonyos foglalkozást gyakorlók számára nem teszik lehetővé e tevékenységük folytatása, illetve szolgálati viszonyuk megőrzése mellett a polgármesteri tisztség betöltését - az Alkotmányban védett és az indítványozók által megjelölt alapjogok gyakorlását nem sértik, s nem tartalmaznak szükségtelen korlátozást.

3. A Ptv. 4. § (1) bekezdés a) pontja nem tiltja, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagját polgármesterré válasszák. A rendőrség hivatásos állományú tagjának közhivatal viselési joga, valamint passzív választójoga a polgármesterválasztás vonatkozásában a kifogásolt rendelkezéssel nem szenved korlátozást, illetve hátrányos megkülönböztetést. Polgármesterré választása esetén az előbbiekben idézettek szerint hivatásos állományú szolgálati viszonyát azonban meg kell szüntetnie. A Ptv. 4. § (2) bekezdése a rendőrség hivatásos állományú tagjai sorából megválasztott polgármester számára is előírja, hogy "a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztását, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni". A polgármesteri tisztséghez kötődő, a rendőrség hivatásos állományú tagjait is érintő vizsgált összeférhetetlenségi rendezést a rendőrségnek mint fegyveres testületnek elkülönült hatalmi pozíciója, hierarchikus felépítettsége teszi szükségessé.

4. Az ügyvédek vonatkozásában a kifogásolt összeférhetetlenségi szabály enyhébb, nem írja elő a hivatás feladását, hanem a szüneteltetését kívánja meg. Bár az ügyvédség nem elkülönült hatalmi szervezet, de a polgármesteri tisztséghez kapcsolódó közhatalmi jogosítványok gyakorlása sértené az ügyvédi függetlenséget és megengedhetetlen előnyökhöz juttatná az e jogokkal felruházott ügyvédet. Mivel az Ütvr. sérelmezett rendelkezése a szükséges módon és mértékben korlátozza a közhivatal viselésének jogát, ezért nem tekinthető alkotmányellenesnek.

Fentiek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

Budapest, 1991. április 22.

Dr. Sólyom László s. k.

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.

alkotmánybíró