1990. évi LXVII. törvény

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről[1]

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a polgármesterre, a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére (a továbbiakban együtt: polgármester),

b) az alpolgármesterre, a főpolgármester helyettesére és a megyei közgyűlés alelnökére (a továbbiakban együtt: alpolgármester).

A munkaviszony

2. § (1) A polgármesteri munkaviszony a megválasztással jön létre.

(2)[2] A polgármester megbízatásának időtartama alatt - a törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve - más munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat. Ha a polgármester megválasztásakor fennálló munkaviszonyát megszünteti, a polgármester megbízatása áthelyezéssel létesített munkaviszonynak tekintendő.

(3) A polgármestert - kérésére - megválasztásától a munkáltató a polgármesteri megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(4) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló polgármesterekre a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a polgármester a megválasztása előtt bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt az eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(6) Az ötezernél kevesebb lakosú községben az önkormányzati képviselőtestületnek a polgármesteri tisztség betöltésének módjára vonatkozó döntéséig e tisztséget társadalmi megbízatásban kell ellátni.

(7) A polgármester a megválasztását, valamint a munkaviszonya, illetőleg megbízatása megszűnését követő harminc napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

3. § (1) A polgármester munkaviszonya megszűnik:

a) a helyi önkormányzati képviselőtestület (a továbbiakban: képviselőtestület) megbízatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával;

b) a képviselőtestület feloszlatásának kimondásával;

c) lemondással;

d) a választójog elvesztésével;

e) az összeférhetetlenség kimondásával;

f) a polgármester halálával.

(2) Ha a polgármester munkaviszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, hathavi alapbérének megfelelő összeg illeti meg.

Összeférhetetlenség

4. § (1) A polgármester

a)[3] nem lehet köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkalmazottja, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, köztársasági megbízott, más településen polgármester vagy más önkormányzati testület tagja, továbbá fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja;

b)[4] a képviselőtestület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja;

c)[5] a képviselőtestület hozzájárulása nélkül nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője;

d)[6] a képviselőtestület hozzájárulása nélkül nem lehet tagja (részvényese) annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetőleg az önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként (részvényesként) vesz részt;

e)[7]

f) a tudományos, oktatói, művészeti, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást csak a képviselőtestület (megyei közgyűlés) hozzájárulásával folytathat.

(2) A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(3) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg az összeférhetetlenségi ok a megbízatása ideje alatt merül fel, bármely képviselő indítványára - hatszáznál több lakosú település esetén a képviselők közül választott három tagú bizottság javaslata alapján - a képviselőtestület határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

A munka díjazása

5. § (1)[8] A képviselőtestület a polgármester munkabéréről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztásakor dönt. A munkabér alsó határa a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 30%-a, felső határa annak 80%-a. Az alpolgármester munkabérét a képviselőtestület a polgármester munkabérének figyelembevételével úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester munkabérét.

(2)[9] Budapest főpolgármestere munkabérének felső határa a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 100%-a.

6. § (1) A polgármester bérfejlesztését a képviselőtestület állapítja meg; a 600-nál több lakosú települések esetén a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára.

(2)[10] A polgármestert minden év utolsó hónapjában külön juttatásként legalább egyhavi munkabére illeti meg.

6/A §[11] (1) A munkaviszonyban álló polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke évi 25 munkanap alapszabadságra és évi 14 munkanap pótszabadságra jogosult.

(2) A munkaviszonyban álló alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlés alelnökét évi 25 munkanap alapszabadság és évi 13 munkanap pótszabadság illeti meg.

Fegyelmi felelősség

7. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselőtestület rendeli el. Kezdeményezésére a képviselőtestület tagja, bizottsága, a köztársasági megbízott jogosult.

(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

c) személyi alapbér csökkentése.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatására a 600-nál több lakosú településen a képviselőtestület tagjai közül három tagú fegyelmi bizottságot kell megbízni.

(4) A 600 vagy ennél kevesebb lakosú településen a fegyelmi eljárást a képviselőtestület folytatja le.

Anyagi felelősség

8. § Az anyagi felelősség megállapítására irányuló eljárásban a fegyelmi felelősség eljárási szabályait kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

9. § A polgármester magasabb vezető állású dolgozónak minősül.

10. § A képviselőtestület hivatala kezeli a polgármester munkakönyvét és személyi anyagát, továbbá ellátja a munkaviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

11. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

12. § Az e törvényben nem szabályozott munkajogi kérdésekben az államigazgatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. § A társadalmi megbízatású polgármester tisztsége e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetekben megszűnik.

14. § (1)[12] E törvény 4. §-ának rendelkezéseit a társadalmi megbízatású polgármesterre is alkalmazni kell azzal, hogy rá az (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak.

(2)[13] A társadalmi megbízatású polgármesterre a 4. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalmi megbízatású polgármester közigazgatási szerv olyan köztisztviselője nem lehet, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, nem lehet a köztársasági megbízott hivatalának köztisztviselője.

15. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját az alakuló ülésen, illetőleg a polgármester megválasztásakor a képviselőtestület állapítja meg a miniszteri fizetés 5-25%-a közötti összegben.

(2) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának emelését a képviselőtestület állapítja meg.

16. § (1) A tanács elnökének munkaviszonya a polgármester megválasztásáig tart.

(2) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 13. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:

"(4) A munkaközösség tagja országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatásának ideje alatt tagsági viszonyát szüneteltetheti."

(3) Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:

"(4) Az ügyvéd országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatásának ideje alatt kamarai tagságát szüneteltetheti."

(4) Ez a törvény 1990. szeptember 30-án lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke