BH 2016.4.104 Törvénysértő a nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés utólagos módosítása. Nem lehet az alkotmányellenessé minősített absztrakt adótényállási elemek alapján kivetett telekadó-kötelezettséget a konkrét adótényállásban az adózón számon kérni, még akkor sem, ha a konkrét adókötelezettséget az önkormányzat utóbb adókedvezménnyel csökkentette [1990. évi C. tv. 7., 17., 21., 22. §, 2010. évi CXXX. tv. 9. § (1) bek., 1989. évi XXXII. tv. 42. § (1) bek., 43. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27030/2015., Kúria Köf.5046/2015/4. (*BH 2016.4.104*)

***********

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A kijelölt elsőfokú adóhatóság a másodfokú határozattal helybenhagyott jogerős közigazgatási határozatával - utólagos adómegállapítás keretében - a 2011. évre 1 057 122 forint telekadó-különbözetet állapított meg az adózó - két telek tulajdoni hányada alapján megállapított adókötelesnek ítélt - 144 798 m2 területnagyságú tulajdoni hányadára az önkormányzat helyi adóról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] Az adózó keresete folytán eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyamatban lévő 6. K. 27.030/2015. számú per tárgyalásának felfüggesztése mellett indítványozta az Ör. 2011. évre vonatkozó adómértéket meghatározó rendelkezésének (az Ör. 8. §-a) törvényességi vizsgálatát. Indokai értelmében az Ör. 2011-ben hatályos 8. §-a a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontjába ütközően törvénysértő volt. A telek egészének értéke - a bírói kezdeményezés szerint - nem haladta meg a hektáronkénti 2-3 millió forintot, összességében a telek értéke 40 millió forintot tett ki. Ehhez viszonyítottan az egész telek éves 12 millió forint mértékű telekadója három év időtávlatában felemészti a telek teljes értékét, ami a Kúria eddig gyakorlatában (Köf. 5081/2012. számú határozat) törvénysértő adómértéket jelentett.

[3] A bíróság indítványában az Ör.-t alkotmányossági szempontból felülvizsgáló 99/2011. (XI. 17.) AB határozatára, a Kúria Kfv. VI. 35.812/2012/8. számú, valamint a BH 2013.8. számú eseti döntéseire is hivatkozott.

[4] Az önkormányzat - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a értelmében a részére kézbesített indítványra megküldött - állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte. Utalt arra, hogy az önkormányzat az Ör. 99/2011. (XI. 17.) AB határozattal (a továbbiakban: Abh.) megsemmisített 8. §-át módosító 33/2013. (XII. 20.) számú önkormányzati rendeletével részben az alkotmánybírósági, részben pedig a Kúria Köf. 5010/2013./4. számú határozatában foglaltaknak kívánt eleget tenni.

[5] Állásfoglalása értelmében a Kúria Köf. 5081/2012. számú határozatában tett megállapítások a két eset közötti ténybeli különbségek miatt nem alkalmazhatók. Emellett matematikai összefüggés támasztja alá azt, hogy a perbeli telekből tulajdonolt nagyobb hányad nagyobb adókötelezettséget keletkeztet.

[6] Az önkormányzat álláspontja szerint nem biztosítható minden adóalany esetében az a tétel, hogy az adómérték és az adóalap szorzataként előálló adóösszeg akkor aránytalan, ha az meghaladja az adóztatott vagyontárgy értékének 20%-át, mivel ez a követelmény törvénysértő korlátja lenne az önkormányzati rendeletalkotási jognak.

[7] Az önkormányzat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól beszerzett adatokra hivatkozással - figyelemmel továbbá a csupán utóbb bekövetkező telekalakítást megelőző állapotra, valamint a telek közművesítetlenségére is - a szántóként megművelt, belterületi, lakóövezeti elhelyezkedésű telek hektáronkénti értékét fajlagosan 3500-4000 forint/m2-ben határozta meg. Tekintettel a felperes részilletőségére, a 2011. évben hatályos Ör. által meghatározott 60%-os adókedvezményre, az adózóra kivetett 1 057 122 forint éves adó nem volt eltúlzott mértékűnek minősíthető.

[8] Az önkormányzat érvelése szerint továbbá az indítvány kiindulópontja, jelesül az adótárgy értékének figyelembevétele törvénysértő, mivel az Alaptörvény, valamint a Helyi adó tv. az adózó teherbíró képességéről és nem az adótárgy értékéről rendelkezik. Az adómérték meghatározásának az alapja tehát nem az adótárgy sajátosságaihoz, hanem az adózó teherbíró képességéhez igazodik. Ebben az összefüggésben egyebekben vitatta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eddigi gyakorlatát is.

[9] Végül az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a mezőgazdasági művelés - mint a Kúria eseti döntésére alapozott adómentességi ok - jogértelmezési kérdés, amely kérdésben eltérő a különböző bíróságok joggyakorlata.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] Az indítvány - eltérő törvényi alapon és indokolással - megalapozott.

[11] Az önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes - egyéb jogszabályi rendelkezések mellett - a Helyi adó tv. szabályozásával sem.

[12] Elöljáróban megjegyzendő, hogy az önkormányzat állásfoglalásában hivatkozott, a Kúria Köf. 5010/2013/4. számú határozatának tárgyát egy települési adórendeletben konstituált adótényállásnak, a telek ellenszolgáltatás nélkül átadásán alapuló adómentességi elemének törvényessége képezte. A jelen eljárás eltérő ténybeli és jogi alapokon nyugszik, ezért a Kúria nem látott összefüggést a hivatkozott és a jelenleg elbírálandó kérdések között.

[13] Ezt követően a Kúria indokoltnak látta az Ör. 2011. adóévre vonatkozó adómértéket szabályozó rendelkezésének módosításokkal és utólagosan biztosított adókedvezménnyel történő együttes vizsgálatát.

[14] Az Ör. 2011-ben hatályos 7. §-a szerint: "[a]z adó alapja a telek négyzetméterben számított területe". Eredeti 8. §-a értelmében "[a]z adó mértéke a 7. § szerinti adóalap után évi 280 Ft/négyzetméter".

Az önkormányzat az Ör. fentiek szerinti tartalmú 8. §-át visszamenőlegesen, a 2011. január 1-jével hatályba lépő 1/2011. (I. 28.) számú önkormányzati rendelet 1. §-ával hatályon kívül helyezte. A helyébe lépő rendelkezések értelmében "[a]z adó mértéke:

Az adóalany tulajdonában lévő összes telek alapterülete után az alábbi sávok szerint:

Az összes alapterületből:

2500 négyzetméterig 0 Ft/m2

2501-3500 négyzetméterig 75 Ft/m2

3501-4500 négyzetméterig 125 Ft/m2