EH 2000.229 A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése nem csak társasági szerződéssel, hanem taggyűlési határozattal is módosítható [1997. évi CXLIV. tv. 20. § (1) bek., 155. § (2) bek., 159. § (1) bek.].

II. A korlátolt felelősségű társaság taggyűlése csak szótöbbséggel hozhat határozatot, a társasági szerződés ezért érvényesen nem mondhatja ki, hogy szavazategyenlőség esetén az ügyvezető szavazata dönt [1997. évi CXLIV. tv. 19. § (1) bek., 123. §].

Az A. É. Korlátolt Felelősségű Társaság 1998. június 15-én kelt társasági szerződést módosító okirata szerint a közös tulajdonban levő üzletrész vonatkozásában a tagok személyében változás következett be. Az egyik üzletrész-résztulajdonos, a másik üzletrész-résztulajdonosnak adta el üzletrész-részét, és a társaság tevékenységi köre is módosult.

Az elsőfokú bíróság 1998. augusztus 7-én hiánypótló végzésében felhívta a bejegyzést kérőt, hogy az ott tételesen felsorolt társasági szerződési rendelkezéseket módosítsa a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően.

A hiánypótló felhívásban foglaltaknak a bejegyzést kérő olymódon tett eleget, hogy 1998. szeptember 3-án taggyűlést tartott, melyen a társaság tagjai közül a társaság egyik tagja, illetve a másik tag képviseletében a közös üzletrész képviselője volt jelen. A hiánypótló végzésben foglaltaknak megfelelően a társasági szerződés rendelkezéseit módosították és egyéb módosításokat is végrehajtottak a társasági szerződésben. A jegyzőkönyvet a taggyűlésen jelenlévők aláírták és azt ügyvéd ellenjegyezte.

Az elsőfokú bíróság 1998. szeptember 7-én kelt végzésével a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította. Kifejtette, a bejegyzést kérő hiánypótlási kőtelezettségének hiányosan tett eleget, nem társasági szerződést módosító okiratot, hanem taggyűlési jegyzőkönyvet csatolt. A taggyűlési jegyzőkönyv pedig nem helyettesíti a szerződést módosító okiratot, figyelemmel a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ct.) mellékletének III. pontjában foglaltakra.

A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kért változások bejegyzését kérte. Kifejtette, korlátolt felelősségű társaság társasági szerződését társasági szerződést módosító okirattal, illetve taggyűlési határozattal módosíthatja.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Gt. rendelkezései szerint a korlátolt felelősségű társaság egyrészt társasági szerződést módosító okirattal, másrészt taggyűlési határozattal módosíthatja létesítő okiratát. Ha társasági szerződést módosító okirattal módosítja társasági szerződését, a társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia, a közös betét képviseletében csak a közös betét képviselőjének kell aláírásával a társasági szerződést ellátnia. A társasági szerződést módosító okiratot ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzéssel is el kell látni, vagy közokiratba kell foglalni. Ha a társasági szerződés módosítására taggyűlési határozattal kerül sor, melyre a Gt. 159. §-ának (1) bekezdése módot ad, a társasági szerződést módosító taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezetőnek és egy a taggyűlésen jelenlevő hitelesítőnek megválasztott tagnak kell aláírnia [Gt. 155. § (2) bekezdés], és ugyanúgy ügyvédi jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni, vagy közokiratba kell foglalni. Tehát ha taggyűlési határozattal kerül sor a társasági szerződés módosításra, a tagok aláírása nem szükséges, ezt tételesen tartalmazza a Gt. 20. §-ának (1) bekezdése is.

Az adott tényállás mellett a társaságnak két tagja van, az egyik tag M. Gy., aki a társaság ügyvezetője is, a másik üzletrész közős tulajdonban van, képviselője S. J. Az 1998. július 15-i társasági szerződést M. Gy. és S. J. írta alá, s ugyancsak ők írták alá az 1998. szeptember 3-án kelt taggyűlési jegyzőkönyvet is, mindkét okiratot ügyvéd ellenjegyezte. Így tehát a taggyűlési jegyzőkönyv, mely többek között cégbírósági felhívásra a társasági szerződés egyes rendelkezéseit módosította, megfelel mind a Gt. 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak, mind a társasági szerződés társasági szerződéssel történő módosítására vonatkozó előírásoknak.

A Ct. melléklete sem tartalmaz a fent kifejtettekkel ellentétes tartalmú előírást. Eszerint ugyanis a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okiratot, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítását és a létesítő okiratváltozásokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét. E jogszabályi rendelkezés nem határozza meg a létesítő okirat módosításának módját. Ha az elsőfokú bíróság álláspontját osztaná a Legfelsőbb Bíróság, az azt jelentené, hogy a Ct. fenti rendelkezése olyan értelmezést kapna, melyet nem tartalmaz, és amely ellentétes is lenne az egyes cégformák sajátosságaival. (Például részvénytársaság, szövetkezet esetén azt jelentené, hogy nem közgyűlési jegyzőkönyvet kellene csatolni.)

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság változás bejegyzési kérelmet elutasító végzésében kifejtett jogi álláspontját tévesnek találta. Ugyanakkor újabb, a hiánypótló végzésben meg nem jelölt hiányosságot észlelt. A bejegyzést kérő hatályos társasági szerződésében változatlanul szerepel a szavazategyenlőség esetére irányadó rendelkezés. A társasági szerződés hivatkozott rendelkezése szerint szavazategyenlőség esetén az ügyvezető szavazata dönt. Ez a rendelkezés azonban ellentétes a Gt. szabályozásával, a fenti szabályozási mód a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) rendelkezéseinek felel meg. A hatályos Gt. szerint ugyanis a határozat meghozatalához legalább egyszerű szótöbbség szükséges [19.§ (1) bekezdés], ha a társaság létesítő okirata, vagy törvény másként nem rendelkezik. A Gt. 123. §-a sem sorolja fel a fenti kérdést, mint kötelezően szabályozandó kérdést, szemben a régi Gt. 157. §-ának (1) bekezdés c) pontjában foglaltakkal. A hatályos Gt. rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint szavazategyenlőség esetén a taggyűlési határozat nem kapja meg a szükséges szavazatot, így ezzel ellentétes rendelkezést a bejegyzést kérő társasági szerződése nem tartalmazhat.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ct. 20. §ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

Az új eljárásban a létesítő okirat fenti tartalmú módosítására kell a bejegyzést kérőt felhívni, majd a hiánypótlás függvényében kell a változás bejegyzési kérelemről dönteni. (Legf. Bír. Cgf. II. 32. 793/1998.sz.)