A Debreceni Ítélőtábla Pf.20517/2009/8. számú határozata polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44. §, 44/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 146. §, 215. §, 221. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 483. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. §, 8. §, 9. §, 12. §, 13. §, 14. §, 19. §, 22. §, 32. §, 33. §, 35. §, 36. §, 41. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 50. §, 2000. évi XCVI. törvény 5. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 134. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.517/2009/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Spisák Béla ügyvéd (Nyíregyháza, Országzászló tér 1. I/9. szám) által képviselt Sz. Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (Sz., R utca 10. szám) felperesnek a Dr. Helmeczy László ügyvéd (Budapest, Pf. 77.) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen polgármesteri tisztség megszüntetése iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.P.22.115/2008/34. számú ítélete ellen az alperes által 36. sorszám alatt előterjesztett és a fellebbezési eljárásban 7. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi Sz. Község Önkormányzatát, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 50 000 (Ötvenezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 250 000 (Kettőszázötvenezer) forint együttes első- és másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az alperes 2006. október 1-jétől főállású polgármestere Sz. községnek. A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 12 tagú.

A 2008. november 27-én megtartott testületi ülésen a képviselő-testület a 444/2008. (11. 27.) kt. számú határozatában minősített többséggel döntött arról, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 33/C. §-ának (1) bekezdése alapján sorozatos törvénysértések és mulasztások miatt pert indít az alperes ellen polgármesteri tisztség megszüntetése iránt. Az alperes a döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezte, azonban a képviselő-testület a 2008. december 12-én tartott ülésén meghozott 475/2008. (12. 12.) kt. számú határozatában - ugyancsak minősített többséggel - megerősítette a korábbi határozatot.

A képviselő-testület még a 2007. december 19-én megtartott ülésén a 234/2007. (XII. 19.) kt. számú határozatában fegyelmi büntetést szabott ki az alperessel szemben, azonban az alperes által a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság előtt indított perben a 2008. május 6-án jogerőre emelkedett 1.M.53/2008/5. számú ítéletében a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, megállapítva, hogy a határozat meghozatalára fegyelmi eljárás lefolytatása, a törvényi garanciák betartása nélkül került sor, emellett a határozat érdemben is megalapozatlan, mert a képviselő-testület határozatának alapját képező pénzügyi bizottsági előterjesztés csupán állította azt, hogy az alperes szabálytalanságokat követett el, ezzel kapcsolatosan azonban bizonyítékokat nem terjesztett elő.

A felperes a keresetében 12. pontban összegezte az általa törvénysértőnek tartott, az alperes terhére rótt intézkedéseket, illetve mulasztásokat, amelyek azonban alapvetően a következők szerinti három csoportba sorolhatóak:

I.

A testületi ülések vezetésével kapcsolatos törvénysértések:

E körben a felperes hivatkozott az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnak a testületi ülések jegyzőkönyveire tett - a következők szerinti törvényességi kifogásaira:

1./ A hivatal KJ. települési képviselő megkeresésére a 2008. július 3-án kelt 5254/2008. számú levelében megvizsgálta a 2008. június 3-i, közmeghallgatással egybekötött ülés meghívóját és jegyzőkönyvét. Megállapította, hogy felperes neve Szervezeti és Működési Szabályzata 7. §-ának (9) bekezdése, a 19. §-a, illetőleg a 32. §-ának (3) és (7) bekezdése - egybevetve azokat az Ötv. 13. §-ának, illetve a 18. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel - nem egyértelmű szabályozást tartalmaz, minthogy az SzMSz 19. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi a polgármester részére azt, hogy egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsásson, ugyanakkor az SzMSz 7. §-ának (9) bekezdése - összhangban az Ötv. 13. §-ával - a közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületet jogosítja fel. A képviselőnek adott tájékoztató emiatt az alperes intézkedését törvénysértőnek találta, megjegyezve, hogy egyébként az alperes a fórum összehívására irányadó, az SzMSz-ben szabályozott határidőket nem tartotta be. Egyéb jogszabálysértést nem állapított meg, ugyanakkor megjegyezte, hogy az SzMSz és az Ötv. vonatkozó rendelkezései közötti kollízió feloldása indokolt.

2./ A hivatal KZ. települési képviselő beadványára a 3183-1/2008. számú, május 21-én kelt levelében adott tájékoztatást a 2008. március 18-i, 25-i, 27-i, és április 3-i testületi ülések jegyzőkönyveinek vizsgálatáról. A március 18-án tartott ülés jegyzőkönyvével kapcsolatban törvénysértőnek minősítette, hogy elmaradt a jegyzőkönyv hitelesítők megbízása, illetve, hogy az ülést vezető alperes azon a címen az ülést nem rekeszthette volna be, hogy "nem került benyújtásra írásbeli, vagy szóbeli előterjesztés és írásbeli határozati javaslat". A március 25-i jegyzőkönyv kapcsán megállapította, hogy az alperes nem zárhatta volna be az ülést azon a címen, hogy a képviselő-testület rendkívüli ülést összehívó egynegyedének napirendi pontot megjelölő indítványának tárgyalása nem sürgős, az Ötv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint az SzMSz 7. §-a (8) bekezdésében és 9. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ugyanis a rendkívüli ülés kezdeményezése esetén a polgármestert mérlegelési jogkör nem illeti meg. Erre az esetre nem alkalmazhatóak az SzMSz 11. §-ában szabályozott, a sürgősségi indítványra vonatkozó rendelkezések, egyébként a sürgősségi indítvány előterjesztéséről is csak a képviselő-testület jogosult dönteni. A március 27-i testületi ülés jegyzőkönyvéből megállapította, hogy az alperes az SzMSz 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályokat megsértve úgy vonta meg a szót az egyik települési képviselőtől, hogy azt megelőzően az SzMSz-ben előírt ismételt figyelmeztetés elmaradt, továbbá a szó megvonása az ülés teljes időtartamára történt, holott az SzMSz 16. §-ának (1) bekezdése alapján az csak az éppen tárgyalt napirendre vonatkozhat. Az április 3-i testületi ülés jegyzőkönyvét vizsgálva törvénysértőnek találta, hogy az alperes "együttműködési javaslat elfogadását" bocsátotta szavazásra arról, hogy a képviselők a testületi ülés alatt a mobil-telefonjaikat kapcsolják ki, és telefonálással, valamint ki-be járkálással ne zavarják a képviselő-testület ülését, nem volt továbbá szabályszerű, hogy miután a figyelemfelhívást a képviselők többsége leszavazta, a testület ülését anélkül zárta be, hogy a napirendi pontokat tárgyalásra előterjesztette volna. Az ülés ugyanis csak akkor lett volna bezárható, ha az SzMSz-ben meghatározott intézkedések nem vezettek volna eredményre. Jogbizonytalanságot, jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat indukálónak találta továbbá az SzMSz 4. és 5. §-ában az ülések időpontjára vonatkozó rendelkezést, mert azok nem tartalmazzák, hogy az általános szabálytól eltérés milyen esetekben lehetséges, egyben közölte, hogy emiatt az önkormányzathoz törvényességi jelzéssel fog élni.