BH 2023.1.10 A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja - a felismerhetővé váláson túlmutatóan - valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pont, 2:44. § (1) bek., 2:48. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20927/2021/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20653/2021/5., Kúria Pfv.20290/2022/6. (*BH 2023.1.10*), 3340/2023. (VI. 21.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes ügyvédként jár el a közelmúltban közéleti vita célkeresztjében szereplő, a büntetés-végrehajtási intézményekkel szembeni fogvatartotti kártérítési ügyekben, és nagy számban látja el a fogvatartottak képviseletét. A közéleti vita tárgya, hogy a közvélemény egy része kifogásolja a fogvatartottak kártérítési igényeinek megalapozottságát.

[2] Az alperes szerkesztésében 2021. február 17-én megjelent "Jó lövés, bedobás: koppant ellenünk a bíróságon a börtönbiznisz nagy nyertese, F. G." című cikkben az alperes nyilvánosságra hozott egy, a felperesről készült portréfelvételt, képaláírásként a felperes neve és a kép forrásaként egy internetes sajtótermék feltüntetésével. A cikk részletesen taglalja a felperes közéleti vita kapcsán előtérbe került, jogi képviselőként kifejtett tevékenységét, megemlítve, hogy akik a fogvatartottak jogi képviseletét látják el ezekben az ügyekben, mintegy "bizniszt" alapítottak a fogvatartottak kártérítési igényeire, és ebből rövid idő alatt meggazdagodtak. A cikk megfogalmazása szerint a felperes "a börtönbizniszben többszázmilliós tétellel vett részt". A cikk tájékoztatást adott a közéleti vita kapcsán a felperesre vonatkozóan elhangzott közlésekkel összefüggésben a felperes feljelentése alapján az alperes újságírójával, főszerkesztőjével és az igazságügyi államtitkárral szemben aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárásról, amelyet az elsőfokú íróság végzésével megszüntetett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében a képmáshoz való joga alperes általi megsértésének megállapítását, az alperesnek a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, vagyis a képmásnak a honlapról való eltávolítására, végleges törlésére, a további jogsértéstől való eltiltására, valamint elégtétel adására kötelezését kérte. Előadta, hogy a képmását az internetes sajtótermék az engedélye nélkül közölte, és az alperes annak ugyancsak engedély nélküli átvételéért az említett sajtótermékkel azonos módon tartozik felelősséggel. Kiemelte: önmagában az, hogy a képmását a közösségi oldalon, a személyes profilján nyilvánosságra hozta, továbbá engedélyt adott annak egy egyesület honlapján történő megjelenítéséhez, nem értelmezhető mások részére korlátlan felhasználáshoz adott hozzájárulásként.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes az említett témában való véleménynyilvánítás során, közéleti szereplőként személyiségi jogainak szükséges és arányos mértékű, az emberi méltóságát tiszteletben tartó korlátozását tűrni köteles, és ez a tűrési kötelezettség a képmásának felhasználására is kiterjed. Hivatkozott arra, hogy a cikk tárgya az általa korábban közölt interjú utóélete, amely szintén közéleti vita tárgya, továbbá a felperes képmása és a szöveges tartalom között szoros kapcsolat áll fenn, a képmás bemutatása ezért nem öncélú.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2021. február 17. napján a … internetes oldalon közzétett "Jó lövés, beadás: koppant ellenünk a bíróságon a börtönbiznisz nagy nyertese, F. G." című cikkben a felperes hozzájárulása nélkül jelentette meg a felperes képmását. Kötelezte az alperest, hogy a jogsértést 5 napon belül hagyja abba, szüntesse meg a sérelmes helyzetet a felperes képmásának végleges eltávolításával. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte továbbá az alperest, hogy adjon a felperes számára a saját költségén elégtételt oly módon, hogy az eredeti cikkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül 5 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt az eredeti cikk címe alatt, a lead fölött legalább 30 napig, azt követően pedig az eredeti cikk hozzáférhetőségéig: »Közlemény. A 2021. február 17. napján megjelent "Jó lövés, bedobás: koppant ellenünk a bíróságon a börtönbiznisz nagy nyertese, F. G." című cikkünkben dr. F. G. ügyvéd képmását tartalmazó fénykép dr. F. G. engedélye nélkül került felhasználásra, amely személyiségi jogi sérelemért elnézést kér a (…) Szerkesztősége.« Kötelezte az alperest, hogy a (…) kezdőoldalán a sérelmezett cikk eredeti megjelenítésével azonos módon 24 órás időtartamban jelenjen meg a következő cím, melyre kattintással az eredeti cikk a fenti közleménnyel együtt elérhető: "Közlemény: dr. F. G. képmását hozzájárulása nélkül használtuk fel."

[6] Döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § g) pontjára és 2:48. § (1) bekezdésére alapította. A feleknek abból az egyező nyilatkozatából indult ki, hogy a cikk megjelenése előtt az alperes nem kérte a felperes hozzájárulását a fényképfelvétel közléséhez. Ehhez képest annak, az érdemi védekezésben kifejtett álláspontnak a helyességét vizsgálta, amely szerint az alperes a felperes engedélye nélkül nyilvánosságra hozott fényképfelvételt jogszerűen használta fel a közéleti vitában megfogalmazott közlések illusztrációja érdekében. Ennek kapcsán elsődlegesen azt állapította meg, hogy a cikk közéleti üggyel összefüggésben íródott. Figyelembe vette, hogy a felperes jelentős jogi képviseleti tevékenységet lát el a fogvatartottak érdekében. Álláspontja szerint azonban a felperes e tevékenysége miatt közszereplőnek nem tekinthető, és a közszereplői minőségét az az alperes által hivatkozott tény sem alapozhatja meg, hogy újságcikket írt a fogvatartottak kártérítési igényeivel kapcsolatban. Mivel a felperes kétségtelenül érintettje a közéleti vitának, hiszen az a fogvatartottak jogi képviseletét ellátó ügyvédek e tevékenységéből származó jövedelmére is kiterjed, ezért vizsgálata a Ptk. 2:44. §-ának alkalmazhatóságát. Ebben a körben pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes képmásának a hozzájárulásának mellőzésével történt nyilvánosságra hozatala nem volt szükséges, a felperes személyének bemutatása ugyanis a cikkben nevének és életútjának ismertetésével már eleve megtörtént. Azt, hogy a felperes magánélete körében készített (az ügyvédi mivoltát semmilyen módon nem láttató) képmásának bemutatásával a széles nyilvánosság számára azonosíthatóvá vált, a tartalom szempontjából indokolatlannak és szükségtelennek tartotta. Emellett a képmás bemutatását aránytalannak is minősítette, mivel az a felperest közvetlen közelről, portrészerűen ábrázolja, s így az kifejezetten a magánéletére tartozó fényképfelvételnek tekinthető.