BH 2018.4.121 A jogi személy határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére rendelkezésre álló szubjektív határidő kezdő időpontja az a nap, amikor arról a felperes tudomást szerzett vagy szerezhetett, nem az, amikor a határozatot szabályszerűen közölték vele [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó hitelintézet, az alperes részvényese. A felperes 2015. március 10-én elektronikus úton megküldte az alperes részére a 2014. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját és annak mellékleteit az Szhitv. ekkor hatályos 15. § (11) bekezdése alapján, előzetes jóváhagyás céljából. Tájékoztatta az alperest, hogy a beszámolót elfogadó közgyűlés tervezett időpontja 2015. április 24. napja.

[2] Az alperes a 2015. április 23-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a 2015. április 24. napjára összehívott közgyűlésen a 2014. évi beszámoló nem fogadható el, és megjelölte annak okait. A felperes a 2015. április 24. napján megtartott közgyűlésen a beszámolót elfogadta és határozott az osztalék megállapításáról is.

[3] Az alperes a 2015. május 7. napján kelt, és ugyanezen a napon a felperes részére e-mailben megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes igazgatósága az IG-7/5/2015. számú határozatában a felperes 2014. évi számviteli beszámolóját előzetesen nem hagyta jóvá és nem járult hozzá a felperes igazgatósága által javasolt osztalék kifizetéséhez. Levelét postai úton is megküldte a felperes részére, aki azt 2015. május 12. napján vette kézhez.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes az elsőfokú bírósághoz 2015. június 11. napján fax útján előterjesztett és postai úton is feladott, a bíróságon 2015. június 12. napján érkeztetett keresetében az Szhitv. 15. § (20) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a alapján kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes igazgatóságának IG-7/5/2015. számú határozatát, mert annak meghozatalára jogsértően került sor és az megalapozatlan.

[5] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevél elkésett. Előadta, hogy az alperes igazgatósági határozatáról a felperest annak meghozatala napján 2015. május 7-én elektronikus úton értesítette, amely aznap 17 óra 33 perc 23 másodperckor a felperes elektronikus szerverére megérkezett, így arról a felperes már ekkor tudomást szerezhetett. A Ptk. 3:36. § (1) bekezdése nem a határozat kézbesítésétől, hanem a tudomásszerzéstől rendeli a 30 napos elévülési jellegű határidő számítását. Erre tekintettel mind a fax útján, mind a postai úton megküldött keresetlevél elkésetten érkezett a bírósághoz, figyelemmel a 4/2003. PJE határozatban foglaltakra is. Hivatkozott emellett arra is, hogy a felperesnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (1) bekezdése szerint nincs kereshetőségi joga. Pergátló kifogása mellett érdemben is kérte a kereset elutasítását.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes igazgatósága keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte. Határozata indokolásában az Szhitv. 15. § (20) bekezdésére, a Ptk. 3:35. §-ára, 3:36. § (1) bekezdésére és 3:91. § (1) és (2) bekezdésére utalással rögzítette, a felperes nem vitatta, hogy a támadott igazgatósági határozatot az alperes e-mailben 2015. május 7-én megküldte a részére, azonban arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő kézbesítést az alperes alapszabálya nem szabályozza, ezért kizárólag a postai úton megküldött határozat tekinthető jogszerűnek és szabályszerűnek, amit ily módon a felperes csak 2015. május 12-én kapott kézhez. Az elsőfokú bíróság a felperes álláspontját osztotta és megállapította, hogy a megtámadásra nyitva álló határidő kezdő időpontja a 2015. május 12-i tudomásszerzés napja. A felperes fax útján benyújtott keresetlevele a határidő utolsó napján megérkezett a bírósághoz. Mivel azt utóbb a felperes megfelelő alakban is benyújtotta, a fax útján érkezett keresetlevelet határidőben érkezettnek kellett tekinteni, ezért az alperes elévülési kifogásának nem adott helyt. Úgyszintén alaptalannak találta az alperes Ptké. 10/A. §-ára, a felperes kereshetőségi jogának hiányára történő hivatkozását is, és a keresetet érdemben elbírálva, azt megalapozottnak találta.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, az elsőfokú bíróság abban a kérdésben helyesen foglalt állást, hogy a felperes rendelkezik keresetindítási joggal az alperes igazgatósága perbeli határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában, mivel azt a Ptké. 10/A. §-a nem zárja ki. Ennek alapján helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az elévülési jellegű keresetindítási határidőt elmulasztotta-e. Tévedett azonban, amikor e határidő kezdő időpontjának a határozat postai kézbesítését tekintette, és eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a tudomásszerzés lehetőségét.

[8] A másodfokú bíróság megállapította, nincs jelentősége annak, hogy a felperes a határozatról milyen formában - írásban, postai úton, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján - szerzett, vagy szerezhetett tudomást, mivel a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának határidejét nem a tudomásszerzés meghatározott módjához, hanem magához a tudomásszerzéshez, vagy annak lehetőségéhez köti. A szubjektív határidő kezdetét veszi nemcsak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem akkor is, amikor a határozat megtámadására jogosult kellő gondosság és körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna a határozatról. A peres felek egyezően adták elő, hogy az alperes elektronikus levele a felpereshez 2015. május 7-én megérkezett, a felperes csupán azt hangsúlyozta, hogy kérdéses és kétséges, hogy az mikor került megnyitásra. Figyelembe véve, hogy ez a nap csütörtök volt, a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes legkésőbb a következő munkanapon, pénteken kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a megtámadható határozatról. A felperestől ugyanis elvárható, hogy a központi bank igazgatóságától érkező elektronikus leveleket haladéktalanul megnyissa és megismerje, ezért a perindítási határidő 2015. május 8. napjától vette kezdetét. Ebből következik, hogy az 2015. június 8-án lejárt, a felperes ezt követően benyújtott keresete elkésett. Nincs jelentősége ezért annak, hogy azt a felperes milyen úton terjesztette elő. A Ptk. 6:23. § (1) bekezdése alapján az elévülés joghatása, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Mindezért a kereset elutasításának volt helye.