70/1997. (VII. 15.) OGY határozat

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról

Az Országgyűlés

1. a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nht.) 31. §-a alapján - a mellékletben foglalt Alapító Okirat elfogadásával - a Magyar Állam nevében egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság);

2. a "XXXII. Magyar Távirati Iroda" költségvetési fejezet előirányzatát az "I. Országgyűlés" költségvetési fejezetbe csoportosítja át;

3.[1]

4.[2]

5.[3]

6.[4]

7.[5]

8.[6]

9.[7]

10.[8]

11.[9]

Melléklet a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozathoz

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okirata

ALAPÍTÓ OKIRAT,

amely a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt), valamint a nemzeti hírügynökségről szóló törvény (a továbbiakban: Nht.) alapján a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) zártkörű alapításáról az alábbiak szerint rendelkezik:[10]

I. A részvénytársaság alapvető adatai

1.1. A részvénytársaság alapítója: a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyűlése (a továbbiakban: Alapító).

Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1-3.

1.2. A részvénytársaság cégneve: MTI Magyar Távirati Iroda Zártkörűen működő Részvénytársaság[11]

- angolul: MTI Hungarian News Agency Privately Owned Joint-Stock Company

- franciául: MTI Agence Télégraphique Hongroise Société Anonyme sans appel public á l'épargne

- németül: MTI Ungarische Nachrichtenagentur Geschlossene Aktiengesellschaft

- oroszul: Zakritoje Akcionyernoje Obscsesztvo MTI Vengerszkoje Tyelegrafhoje Agentsztvo

A részvénytársaság rövidített cégneve: MTI Zrt.

- angolul: MTI Hungarian News Agency. Co.

- franciául: MTI Agence Télégraphique Hongroise S. A.

- németül: MTI Ungarische Nachrichtenagentur AG

- oroszul: ZAO MTI Vengerszkoje Tyelegraf-noje-Agentsztvo

1.3. A részvénytársaság székhelye: Budapest I., Naphegy tér 8.

1. 4. A részvénytársaság telephelyei:[12]

Budapest I., Fém u. 8.

Budapest I., Naphegy tér 1.

Budapest I., Naphegy tér 8.

Budapest I., Krisztina krt. 24.

Budapest VII., Károly krt. 19-21.

1.5. A részvénytársaság fióktelepe:

Gödöllő, Hegy u. 1.

1.6. A részvénytársaság határozatlan időre alakul. Üzleti tevékenységét az Alapító Okiratot elfogadó országgyűlési határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napján kezdi meg. A részvénytársaság első üzleti éve tevékenysége megkezdésének napjától az adott év december 31-éig tart. Ezt követően az üzleti évek minden év január 1. napjától december 31. napjáig tartanak. A részvénytársaság megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezik.

1.7. A részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutódja.

II. A részvénytársaság feladatai

2.1. A részvénytársaság közszolgálati feladatai:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és a természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza és az azokhoz való hozzáférhetőséget biztosítja,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

2.2. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott közszolgálati feladatok ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és módszeres fejlesztéséről.

2.3. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében az alábbi "A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerébe" (TEÁOR 2003) tartozó tevékenységi kört gyakorolja:[13]

III. A részvénytársaság vagyona, alaptőkéje és részvénye

3.1. A részvénytársaság vagyona

Az Alapító az Alapító Okirat elfogadásával egyidejűleg a Magyar Távirati Iroda költségvetési szervnek az 1. számú mellékletként csatolt vagyonmérlegben kimutatott vagyonát a részvénytársaság saját tőkéjeként bocsátja a részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére.

A Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv vagyonértékelését az AUDIT Könyvszakértő és Tanácsadó Rt. és az Aquincum Osztrák-Magyar Könyvszakértői Kft. által létrehozott jogi személyiség nélküli konzorcium végezte, a vagyonmérleget dr. Horváth József (bejegyzési szám: KI-3284/95/XII.) okleveles könyvvizsgáló auditálta.

3.2. A részvénytársaság alapításkori saját tőkéje 2 642 394 000 Ft, azaz kettőmilliárd-hatszáznegyvenkettőmillió-háromszázkilencvennégyezer forint, amely 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint alaptőkéből (jegyzett tőkéből) és 892 394 000 Ft, azaz nyolcszázkilencvenkettőmillió-háromszázkilencvennégy-ezer forint tőketartalékból áll.

A részvénytársaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás összege 250 000 000 Ft, azaz kettőszázötvenmillió forint, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke 1 500 000 000 Ft, azaz egymilliárd-ötszázmillió forint.

A pénzbeli hozzájárulást az Alapító a részvénytársaság bankszámlájára történő átutalással teljesíti.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét ugyancsak az 1. számú melléklet tartalmazza, melynek teljes egésze az alapításkor a részvénytársaság rendelkezésére áll.

A részvénytársaság tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.3. A részvénytársaság alaptőkéje 1 750 000 000 Ft, amely egy db 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint névértékű, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvényből áll. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton kell előállítani.

3.4. A részvény kiadásáról - a részvénytársaság cégbejegyzését és az alaptőke teljes rendelkezésre bocsátását követően - a részvénytársaság elnöke köteles gondoskodni.

3.5. A részvényen fel kell tüntetni:

a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy névre szóló, és tulajdonosa a Magyar Állam,

c) a részvény fajtáját, illetve a részvényhez fűződő, a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogokat,

d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátáskori alaptőke nagyságát, és azt, hogy a részvények száma egy,

e) a részvénytársaság elnökének a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását,

f) a részvény értékpapírkódját.

IV. Közgyűlés, a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az Alapító által gyakorolt jogok

4.1. Az Alapító a társaságot zártkörű, egyszemélyes részvénytársaságként hozza létre, így a részvénytársaságnál közgyűlés nem működik. A Gt. és más jogszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó jogokat a Gt. 300. §-a és az Nht. 4. §-a alapján, az Nht. eltérő rendelkezése hiányában az Alapító az alábbiak szerint gyakorolja:

Az Alapító hatáskörébe tartozik különösen:

- az Alapító Okirat elfogadása és módosítása,

- az alaptőke felemelése és leszállítása,

- az Nht. 9. §-ában meghatározott elnöki beszámoló alapján a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása, jóváhagyása, a nyereség felosztása,

- a részvénytársaság elnökének évente történő beszámoltatása, ennek keretében a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása,

- a felügyelőbizottság elnökének és egy tagjának megválasztása és visszahívása,

- a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjainak megválasztása,

- döntés minden olyan ügyben, amelyet a Gt. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.2. Az Alapító minden olyan kérdésben határozattal intézkedhet, amely jogszabály alapján nem tartozik más szerv vagy a társaság elnökének kizárólagos hatáskörébe.

V. A részvénytársaság ügyvezetése, a részvénytársaság alelnökei

5.1. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, illetve a társaság szervezeti és működési szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

5.2. A részvénytársaság elnökét a TTT által kiírt nyilvános pályázat elbírálását követően tett előterjesztés alapján, a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Az elnök megbízatása öt évre szól.

5.3. Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, illetve politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

5.4. Az elnök képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.5. Az elnök a TTT véleményének kikérését követően - a TTT Titkárságára vonatkozó rendelkezések tekintetében a TTT egyetértésével - megalkotja a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatát.

5.6. Az elnök gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek - így különösen a részvénykönyvnek - a szabályszerű vezetéséről.

5.7. A részvénytársaság elnöke az Nht., a Gt., más jogszabályok és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban irányítja a részvénytársaságot. Ennek keretében:

- évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni.[14]

- az Országgyűlésnek történő évenkénti beszámolás keretében elkészíti és bemutatja a részvénytársaság következő évi gazdálkodási tervét, és gondoskodik annak végrehajtásáról;

- kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat;

- az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben külön szabályzatban megállapítja az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában;

- gondoskodik az 500 000 Ft-os szerződési értéket meghaladó szerződésekről külön nyilvántartás vezetéséről;

- az elnök köteles a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett az Alapítót - a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat megtételével - tájékoztatni, ha a részvénytársaság az alaptőkéjének egyharmadát elvesztette, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

5. 8. Az elnök és a részvénytársaság jogviszonya kereteit a TTT-nek az elnöki tisztség betöltésére vonatkozó pályázati felhívásba kell foglalni. Az elnökkel a szerződést a TTT elnöke a TTT határozata szerint köti meg.[15]

5.9. Az elnök a vezető tisztségviselőktől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

5.10. A részvénytársaság elnökének adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

5.11. A részvénytársaságnál alelnökök működnek, akiket az elnök nevez ki. Az alelnökök száma legfeljebb három lehet. Az alelnökök a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységeket.

A részvénytársaság alelnökei a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt és képviselik a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.

5.12. A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosult a Társaság kézzel vagy géppel írt előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alatt vagy felett írja nevét az aláírási címpéldány szerint.[16]

VI. A részvénytársaság felügyelőbizottsága

6.1. A részvénytársaság ügyvezetését felügyelőbizottság ellenőrzi.

6.2. A felügyelőbizottság öt tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét és egy tagját az Országgyűlés, egy tagját a TTT, két tagját pedig a munkavállalók választják meg. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület az általa választott tag megválasztásának módját ügyrendjében állapítja meg.

A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

6.3. A felügyelőbizottság tagjának összeférhetetlenségére az Nht. 8. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései (a részvénytársaság elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok) - a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével - irányadóak azzal, hogy a felügyelőbizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint - a dolgozói küldöttek kivételével - nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

6.4. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelőbizottság működése addig tart, amíg az új felügyelőbizottság tagjait az arra jogosultak meg nem választják.

6.5. A felügyelőbizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelőbizottság pedig az Alapítónak tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

6.6. A felügyelőbizottsági tagot a választásra jogosult visszahívhatja. A felügyelőbizottság tagjainak részleges cserélődése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelőbizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.

6.7. A felügyelőbizottság a Gt., az Nht. és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban maga állapítja meg ügyrendjét.

6.8. A felügyelőbizottság a jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem mentesít a felelősség alól és nem érinti a felügyelőbizottsági tagnak azt a jogát, hogy az ellenőrzést más tevékenységre is kiterjessze.

6.9. A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A felügyelőbizottság üléseinek összehívására annak elnöke jogosult. Az elnök köteles összehívni a felügyelőbizottság ülését, amennyiben azt - az ok és cél megjelölésével - két tagja kéri. Ha az elnök a felügyelőbizottság ülését a kéréstől számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult.

6.10. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább három tag jelen van. A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a szavazás során szavazategyenlőség alakul ki, ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.11. A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét és idejét, a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvvezetőjének, az elnöknek és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját és eredményét - személy szerint is rögzítve, hogy melyik tag miként szavazott -, valamint a felügyelőbizottság által hozott határozatokat.

6.12. A felügyelőbizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyekről általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelőbizottsági tagságukból eredő kötelezettségeik megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek.

6.13. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

- előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása az 1 Mrd Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 10%-ánál magasabb értékű szerződésekhez,

- a hitelfelvétel, illetve a 300 M Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 3%-ánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

- ingatlan elidegenítés, illetve a 100 M Ft feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,

- jelentés vagy felvilágosítás kérése az elnöktől, illetve a részvénytársaság dolgozóitól, a részvénytársaság könyveinek, bankszámlájának, iratainak és pénztárának megvizsgálása, vagy szakértővel történő megvizsgáltatása, a részvénytársaság költségére,

- az elnöknek az Országgyűlés részére a részvénytársaság tevékenységéről készített éves beszámolójának, ezen belül is a részvénytársaság mérleg- és eredménykimutatásának véleményezése,

- a részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének irányítása.

6.14. A felügyelőbizottság elnöke - a szükséges intézkedések megtétele céljából - haladéktalanul köteles bejelenteni az Alapítónak, ha a felügyelőbizottság tagjainak száma három fő alá csökken.

6.15. A felügyelőbizottság tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza.

VII. A részvénytársaság könyvvizsgálója

7.1. A részvénytársaságnál egy könyvvizsgáló működik. A könyvvizsgálót a TTT bízza meg négy évre. A könyvvizsgáló működése addig tart, amíg az új könyvvizsgálót a TTT meg nem bízza. A TTT a könyvvizsgálót a jelen lévő tagok 2/3-ának szavazatával bízza meg.

7.2. A könyvvizsgáló feladata:

a) köteles megvizsgálni a társaság mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá az Alapító elé terjesztett minden jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírások megfelelőségének szempontjából, és véleményét ismerteti. E nélkül a jelentést nem lehet előterjeszteni,

b) elősegíti és szakmailag támogatja az elnök, a felügyelőbizottság és a TTT munkáját,

c) ellátja mindazon feladatokat, amelyet a Gt., illetve más törvény a részvénytársaság könyvvizsgálójának feladatkörébe utal.

7.3. A könyvvizsgáló tájékozódhat a részvénytársaság ügyeinek viteléről, így különösen

a) a részvénytársaság vezető tisztségviselőitől és dolgozóitól felvilágosítást kérhet,

b) betekinthet a részvénytársaság könyveibe és irataiba,

c) megvizsgálhatja a részvénytársaság pénztárát, értékpapír- és szerződésállományát, bankszámláját,

d) a felügyelőbizottság ülésein részt vesz.

7.4. A könyvvizsgáló köteles a felügyelőbizottságot, a TTT-t és az Alapítót egyidejűleg tájékoztatni, ha

a) tudomása szerint a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy

b) az elnök, vagy a vezető tisztségviselők felelősségre vonását megalapozó tényről szerez tudomást.

Ha az elnök, illetve a TTT a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről értesíti a cégbíróságot.

7.5. Nem lehet könyvvizsgáló a részvénytársaság elnöke, a felügyelőbizottság, illetve a TTT tagja, és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint a társaság dolgozója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

7.6. A könyvvizsgáló tevékenységére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

7.7. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a polgári jog szabályai az irányadóak.

7.8. A részvénytársaság könyvvizsgálójának adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza.

VIII. A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete

8.1. A TTT a részvénytársaság javaslattevő, véleményező, tanácsadó és az Nht.-ben meghatározott esetekben döntést hozó szerve. Ennek keretében:

a) a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazatával

- meghatározza a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati szempontokat, és kiírja a pályázatot,

- értékeli az elnöki tisztségre kiírt pályázatot és ez alapján előterjeszti a miniszterelnökhöz az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek) pályázatát, javaslatot tesz az elnök személyére,

- javaslatot tesz a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének felmentésére,

- megállapítja a részvénytársaság elnökének díjazását,

- megválasztja a felügyelőbizottság egy tagját,

- megállapítja a felügyelőbizottság tagjainak díjazását,

- megbízza a részvénytársaság könyvvizsgálóját, illetve a megbízást felmondja, továbbá megállapítja a könyvvizsgáló díjazását,

- folyamatosan ellenőrzi és évenként értékeli a részvénytársaság elnökének pályázatában foglalt célkitűzések megvalósítását;

b) a jelenlévő tagok többségének szavazatával dönt a hatáskörébe tartozó, az a) pontban fel nem sorolt kérdésekben, így

- előkészíti az Alapító Okirat módosítását,

- jóváhagyja a részvénytársaság díjszabását,

- megállapítja az elnök összeférhetetlenségét.

8.2. A TTT tagjait az Országgyűlés választja meg négyévi időtartamra. A TTT tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.3. A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg.

8.4. A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.5. A TTT tagjainak szavazati joga egyenlő. A TTT ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

8.6. A TTT ülésein a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet, a könyvvizsgáló pedig jelen lehet.

8.7. A TTT ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a TTT Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság a részvénytársaság szervezetébe tartozik, a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában arra felhatalmazott alelnök közvetlenül irányítja.

A Titkárság vezetője és dolgozói a részvénytársasággal munkaviszonyban állnak. A Titkárság vezetőjét a részvénytársaság elnöke nevezi ki. A Titkárság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A Titkárság vezetőjének kinevezéséhez, felmentéséhez, valamint a szervezeti és működési szabályzatnak a Titkárságra vonatkozó rendelkezéseihez a TTT egyetértése szükséges.

8.8. A TTT tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 4. pontja tartalmazza.

IX. A részvénytársaság cégjegyzése

9.1. A részvénytársaság cégjegyzése akként történik, hogy a részvénytársaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosultak nevüket - a közjegyző által hitelesített módon - aláírják.

9.2. A részvénytársaság cégjegyzésére jogosultak:

a) a részvénytársaság elnöke önállóan, vagy

b) a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata által erre feljogosított két alelnök együttesen, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy az arra feljogosított alelnökkel együttesen.

X. A részvénytársaság gazdálkodása

10.1. A részvénytársaság tevékenységét az Alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon célszerű működtetésével valósítja meg.

10.2. A részvénytársaság - közszolgálati feladatai ellátása mellett, azok elősegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10.3. Az Alapító a központi költségvetés "Országgyűlés" fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatai ellátásához - ideértve a Titkárság működtetésével kapcsolatos feladatokat is - szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. A támogatásra a részvénytársaság elnöke tesz javaslatot a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló véleményével.

10.4. A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az a dolgozója, aki 100 ezer Ft-nál nagyobb értékű szerződések megkötésére jogosult, a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelőbizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

10. 5. A részvénytársaság beszerzéseire a közbeszerzésekről szóló törvény előírásai vonatkoznak.[17]

10.6. A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

XI. A nyereségfelosztás, osztalékkifizetés szabályai

A részvénytársaság nyereségének felosztásáról, az osztalékkifizetés mértékéről az Alapító - a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyásával egyidejűleg - dönt. A nyereségosztalék-kifizetéssel nem érintett részét a részvénytársaság kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel. Osztalékkifizetés esetén az osztalékot az erről szóló döntést követő nyolc napon belül kell átutalni.

XII. A részvénytársaság munkaszervezete

A részvénytársaság munkaszervezetének leírását és a munkaszervezet működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

XIII. A részvénytársaság hirdetményei

A részvénytársaság hirdetményeit a jogszabály által előírt esetekben a Cégközlönyben, egyéb esetekben a Magyar Nemzet című országos napilapban teszi közzé.

XIV. Egyéb rendelkezések

14.1. A részvénytársaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

14.2. A jelen Alapító Okiratban nem érintett, vagy nem teljeskörűen szabályozott kérdésekben az Nht, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.[18]

14.3. A részvénytársaság a cégbejegyzéssel, az alakulás napjára visszaható hatállyal jön létre.

1. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához

A Magyar Távirati Iroda végleges vagyonmérlege és a Magyar Távirati Iroda Rt. nyitómérlege 1997. július 15-i időpontra

Apportlista a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság számára (1997. július 15.)

2. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához

3. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához

Az MTI ingatlanainak listája az 1996. évi CXXVII. törvény 32. §-a (3) bekezdésének megfelelően, vagyonértékelés alapján