1996. évi CXXVII. törvény

a nemzeti hírügynökségről[1]

Az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A nemzeti hírügynökség - e törvény keretei között - önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(3) A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat.

2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-ának (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.

(3)[2]

Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság[3]

3. §[4] (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet az állam nevében az Országgyűlés által egyszemélyes részvénytársaságként megalapított, zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) látja el.

(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A részvénytársaságot az Országgyűlés az általa alapított Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába adja a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatával.

(5) A részvénytársaságot az Országgyűlés e törvény 36/A. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban előírt módon és időben adja a Közalapítvány tulajdonába.

(6) E törvény 36/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a részvénytársaság vagyonának azt a részét, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

(7) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(8) A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni.

(9) A Közalapítványra, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) tartalmazza.

4. §[5] A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Közalapítvány gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.

A részvénytársaság vezérigazgatója[6]

5. §[7] A részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

6. §[8] (1) A Közalapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) dönt a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.

(2) A részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(5) A részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

7. §[9] (1) A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.

(2) A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következők szerint történik:

- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) elnöke 2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

- a Médiatanács elfogadja a jelöltet és javasolja a Kuratóriumnak, hogy nevezzen ki egyet a jelöltek közül;

- ha a Médiatanács nem fogadja el az elnök által javasolt valamelyik jelöltet, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.- az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

- ha a két jelöltből a Kuratóriumnak történt jelöléstől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

- az új jelölés során két új jelöltre kell javaslatot tenni;

- az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezésével együtt szavaz a munkaszerződésről is.

(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

8. §[10] (1) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a részvénytársaság felett a Közszolgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

a) A részvénytársaság vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készít arról, hogy -saját értékelése szerint - az általa vezetett hírszolgáltató részvénytársaság eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

c) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes testületi meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak.

d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.

g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.

(2) A Kódexre és a Közszolgálati Testületre vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

9. §[11] (1) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint.

(2) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha a 10. § (1)-(2) bekezdések szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,

d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.

(3) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(4) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

10. §[12] (1) A részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

a) országgyűlési képviselő,

b) párt tagja,

c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak tagja, elnöke,

d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,

e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,

f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.

(2) A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

11. §[13] (1) A vezérigazgató évente írásban beszámol a Kuratóriumnak a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottságának véleményével együtt kell a kuratórium elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.

(2) A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat a 14. § tartalmazza.

12. §[14] A vezérigazgató jogosult és köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére és gyakorolja a részvénytársaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

13. §[15] Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában a vezérigazgató a Kuratóriummal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság[16]

14. §[17] (1) A részvénytársaság ügyvezetését a közszolgálati részvénytársaságok (Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) közös Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a részvénytársaság munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.

(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az Rttv., a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

15. §[18]

16. §[19]

17. §[20]

18. §[21]

19. §[22]

20. §[23]

21. §[24]

22. §[25]

A könyvvizsgáló

23. §[26] (1) A részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

A részvénytársaság feladatai

24. § A részvénytársaság a közszolgálati feladatainak folyamatos és zavartalan ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és fejlesztéséről.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa feladatai[27]

25. §[28] A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására az Rttv. 49-51. §-át kell megfelelően alkalmazni.

26. §[29] A Médiatanács az Rttv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.

A részvénytársaság gazdálkodása

27. §[30] (1) A részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, valamint a részvénytársaság - Kuratórium által elfogadott - alapító okiratában meghatározott munkakört betöltő munkavállalója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

28. §[31] A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

29. §[32] (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés "Országgyűlés" fejezetében a részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti.

(2) A nonprofit részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.

30. §[33]

Átmeneti és záró rendelkezések

31. §[34]

32. § (1) A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapítása során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.

(2) A Magyar Távirati Iroda mint költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból való törléssel - a részvénytársaság megalakulásának napján - szűnik meg. A megszűnés napjával a Magyar Távirati Iroda a vonatkozó szabályok figyelembevételével költségvetési beszámolót készít.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban az alapító okiratban felsorolt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát hivatalból a részvénytársaság nevére kell jegyezni.

33. § (1) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatójának és vezérigazgató-helyetteseinek megbízatása az e törvény szerint kinevezett elnök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő vezérigazgató a törvény kihirdetését követően - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosult.

(2) A vezérigazgató nem jogosult ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszegének öt százalékát meghaladó értékű szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozók kivételével. Nem jogosult a vezérigazgató továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat saját hatáskörben történő módosítására.

(3) A magasabb vezetői és vezetői megbízásoknak a 34. § (1) bekezdése szerinti megszűnését követően a munkavállalót eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani. Ha az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatásra, ennek hiányában a munkavállaló végzettségének, illetve képességének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a munkavállaló a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, a munkaviszonyt a részvénytársaság által felmondással kell megszüntetni.

34. § (1) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a részvénytársaság megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat - a jogviszonyok átalakulásával - egyidejűleg - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (4) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a részvénytársaságnál eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez - a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján - a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(3) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesei esetében a magasabb vezetői megbízás visszavonásának időpontja, illetve a 33. § (3) bekezdésének alkalmazása tekintetében a részvénytársaság elnöke hivatalba lépésének időpontja az irányadó.

(4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igényérvényesítés rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

(5) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.

(6) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.

(7) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(8) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.

(9) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály megszűnik.

(10) A Magyar Távirati Iroda Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.

35. §[35]

36. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas."

(3) Az Stv. 16. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendeletben szabályozza."

(4)[36]

(5)[37]

(6)[38]

(7)[39]

(8) Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Testület feladatai:)

"d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek,"

(9)[40]

(10) A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatást követően, a bizottság jelenlévő tagjai négyötödös támogatása esetén - kinevezi és felmenti a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját."

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Stv. 21. §-a (3) bekezdésének b) pontjából "a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat" szövegrész,

b)[41]

c)[42]

(12) A részvénytársaság elnökének kinevezése napján hatályát veszti a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 154. §-a.

(13)[43]

36/A. §[44] (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell átalakítani.

(3) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.

(5) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

36/B. §[45] (1)[46] Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának térítésmentes állami tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának javaslatára dönt a részvénytársaság működéséhez szükséges vagyonának, valamint a jogi személyiségéhez közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságoknak arról a köréről, amely a részvénytársaság tulajdonában marad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező - vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az Rttv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.

(4) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásának határideje 2010. szeptember 30. Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről.

(7)[47] E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a Magyar Távirati Iroda Zrt. által vezetett könyv szerinti értékének.

(8)[48] A Magyar Távirati Iroda Zrt. e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaiból eredő jogait és kötelezettségeit a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatja, illetve a többi szerződő fél kezdeményezésére köteles a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.

36/C. §[49] (1) A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.

(2) A Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnök és alelnökök a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak az Rttv. 66. §

(3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt. szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű - a teljes tilalom alatt álló, az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével -, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.

(3) A Magyar Távirati Iroda Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.