13/2014. (V. 16.) ORFK utasítás

a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberkereskedelem elleni egységes rendőri fellépés részletszabályainak meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás szervi hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség).

2. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed:

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 192. §-ába ütköző emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekményére, továbbá a prostitúcióra kényszerítéshez, a szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódó cselekmények mellett az emberkereskedelem más formáihoz, így különösen a szervkereskedelemhez, a bérkolduláshoz, a tiltott örökbefogadáshoz, valamint[1]

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szabályozott (a továbbiakban: Szabs. tv.) prostitúcióhoz kapcsolódó jogsértésekre.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. A prostitúcióval összefüggő rendészeti feladatok

3. A rendőrkapitányságok

a) felkérésre szakmai segítséget nyújtanak a települési (Budapesten fővárosi) önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) számára a türelmi zónák - a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) alapján történő - kijelöléséhez;

b) a türelmi zónákat, továbbá az Szbtv. szerinti védett övezetnek minősülő közterületeket (a továbbiakban: védett övezet) a rendőrkapitányság munkatérképén a rendőrkapitányság által külön meghatározott egyezményes jelek alkalmazásával naprakészen nyilvántartják.

4. A rendészeti vagy közrendvédelmi osztályvezetők, valamint az őrsparancsnokok a védett övezetekben bekövetkezett változással és a türelmi zónák kijelölésével egyidejűleg intézkednek

a) a járőr körzetleírások és útiránytervek módosítására és ennek megfelelően a 3. pont b) alpontja szerinti területek gépkocsizó járőrszolgálattal történő visszatérő ellenőrzésére;

b) a védett övezetek és a türelmi zónák határait pontosan megjelölő utcajegyzék és területleírás szolgálatot teljesítő személyi állomány részére történő biztosítására.

5. A tiltott prostitúció megelőzése, megszakítása és visszaszorítása érdekében szervezett fokozott ellenőrzések során:

a) kiemelt figyelmet kell fordítani a védett övezetekre és az Szbtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott helyekre;

b) rendszeresen és visszatérően kell ellenőrizni a védett övezeteket, továbbá az Szbtv. 4. § a) pontja alapján üzletnek minősülő olyan helyiségeket, amelyek a tiltott prostitúcióval, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb jogsértésekkel összefüggésbe hozhatók;

c) lehetőség szerint be kell vonni a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveit, valamint az önkormányzatok, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveit is.[2]

6. Amennyiben az Szbtv. 4. §-ának e) pontja szerinti prostituálttal szemben tevékenysége miatt rendőri intézkedésre kerül sor, minden esetben vizsgálni kell a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. számú melléklete szerint kiállított orvosi igazolás meglétét, amelynek helyszíni hiánya esetén a rendőr a Szabs. tv. 172. §-a szerinti tiltott prostitúció miatt feljelentést tesz, vagy helyszíni bírságot szab ki.

6/A. A Szabs. tv. 172. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel a tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel szemben - aki a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát szegi meg - nem szabható ki helyszíni bírság.[3]

6/B. A Szabs. tv. 172. §-a szerinti tényállását megvalósító személy életkorát minden esetben tisztázni kell. Erre sor kerülhet helyszíni intézkedés keretében, ha pedig az nem jár sikerrel, akkor a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés a) pontja alapján végrehajtott előállítás tartama alatt - a személyazonosság megállapításával egyidejűleg - meg kell állapítani az előállított személy életkorát is.[4]

6/C. A Rendőrség a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú, a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy érdekében általános védelmi intézkedést hoz, és elszállítja az ideiglenes befogadására kijelölt speciális gyermekotthonba.[5]

6/D. A 6/B-6/C. pont szerint intézkedés alá vont személy esetében, ha a Szabs. tv. 172. § (4) bekezdése szerint a tényállás tisztázása szükséges, a tanúként történő meghallgatás a személyazonosság és életkor megállapításán túl, amennyiben indokolt, kiterjed arra is, hogy az érintett megvalósította-e a terhére rótt cselekményt, illetve sérelmére követtek-e el jogellenes cselekményt.[6]

7. Az Szbtv. 5. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények és szabálysértések miatti eljárások megindításáról az önkormányzat jegyzőjét, Budapesten a főjegyzőt írásban haladéktalanul értesíteni kell, ha a cselekmény az Szbtv. 4. § a) pontjának megfelelő üzletet is érint. Az értesítésben javaslatot kell tenni az üzlet bezárására.

8. Az eljárások befejezéséről a lezáró határozat megküldésével - egyéb módon történő befejezés esetén az erről szóló értesítéssel - szintén tájékoztatni kell a jegyzőt, illetve a főjegyzőt.

9. A rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesnek, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) rendészeti igazgatóhelyettesének és a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) rendészeti igazgatójának a prostitúcióval összefüggő jogsértések kezelése érdekében tett intézkedéseikről értékelő jelentést kell készíteniük, amelyet minden év február 1. napjáig a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek terjesztenek fel.[7]

10. A 9. pont szerinti jelentést az alábbi szempontok szerint kell elkészíteni:

a) a közterületi prostitúció jellemzői az illetékességi területen, van-e kijelölt türelmi zóna, kérték-e a Rendőrség közreműködését a kijelöléshez;

b) a prostitúcióval kapcsolatba hozható üzlet bezárására tett javaslatok száma;

c) a prostitúcióval kapcsolatosan miért és mennyi közrendvédelmi bírság kiszabására került sor;

d) a közterületen végrehajtott fokozott ellenőrzések és az azokban részt vett erők, eszközök száma, a végrehajtás ideje, esetlegesen más szervek részvétele;

e) a prostitúcióval összefüggésben végrehajtott előállítások és elfogások száma;

f) a prostitúcióval összefüggésben hány esetben, hány fő ellen és milyen szabálysértés miatt tettek feljelentést, illetve szabtak ki helyszíni bírságot;

g) a prostitúcióval összefüggésben feljelentett személyek állampolgársága;

h) a prostitúcióval összefüggésben a rendőrségi hatáskörbe tartozó szabálysértések befejezésének módja;

i) a prostitúcióval összefüggésben a Szabs. tv. 124. §-a szerinti gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából történt bíróság elé állítások száma;

j) a Szabs. tv. 73. §-a szerinti szabálysértési őrizetbe vételek száma;

k) vontak-e intézkedés alá 18. életévét be nem töltött prostituáltat, ha igen, sor került-e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott feladatok végrehajtására (pl. jelzésadás kiskorú veszélyeztetettsége esetén, ideiglenes hatályú elhelyezés).[8]

2. A prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekmények és az emberkereskedelem és kényszermunka kezelésével kapcsolatos bűnügyi, bűnmegelőzési és áldozatsegítési feladatok[9]

11. A nyomozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a prostitúcióból, mások prostitúciójának kihasználásából, prostitúcióra kényszerítésből vagy emberkereskedelemből származó anyagi javak felderítésére.

12. Amennyiben a titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz-alkalmazás során az Szbtv. 5. § (1) bekezdésében felsorolt szabálysértések valamelyikére utaló körülmény merül fel - amennyiben bűnüldözési érdeket nem sért - a szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezni kell.[10]

12/A. Az általános védelmi intézkedéssel kapcsolatban lefolytatott hatósági eljárás és a helyszíni intézkedés információi alapján a Rendőrség arra jogosult vezetője előkészítő eljárás vagy nyomozás elrendeléséről dönt.[11]

13. A rendőri szerveknek az illetékességi területükön kapcsolatot kell tartaniuk a civil szervezetekkel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet magyarországi regionális képviseletével, az egyházakkal, valamint az érintett állami szervekkel az emberkereskedelem megelőzése és az áldozatok védelme érdekében.

14. A Rendőrség bűnmegelőzési egységei

a) a lehetőségek függvényében felvilágosító programokat és kampányokat szerveznek a potenciális áldozati kör tagjai részére a prostitúcióra, koldulásra, tiltott munkára kényszerítés és az emberkereskedelem veszélyeinek megismertetésére, az elkerülési lehetőségek és módszerek propagálására, az elhárító magatartásformák kifejlesztésének elősegítésére;

b) gondoskodnak a rendőri megelőzési programok tematikájának ilyen irányú folyamatos aktualizálásáról;

c) összegyűjtik és az áldozatokkal kapcsolatba kerülő állomány részére elérhetővé teszik az állami és civil áldozatsegítő szervezetek elérhetőségeit, valamint gondoskodnak arról, hogy a büntetőeljárás során az áldozatok azokat megismerhessék.

15. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ elősegíti a nyomozó szerveknek az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés területén folytatott nemzetközi együttműködését, különös tekintettel az Európai Unió tagállamainak rendőrségeire és a nemzetközi rendőri együttműködés szervezeteire (pl. EUROPOL, SELEC).[12]

16. Annak érdekében, hogy az áldozatok a bűncselekményhez kapcsolódó eljárások során ismételten ne sérüljenek (másodlagos viktimizáció megelőzése), figyelembe kell venni az áldozat speciális helyzetét, kiszolgáltatottságát, információhiányát, ezért az áldozatokkal való bánásmódban a mellérendelt partneri viszonynak, problémaérzékenységnek, segíteni akarásnak, humánus, empatikus hozzáállásnak kell dominálnia.

17. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény alapján folytatott hatósági eljárások során - különösen ha az eltűnt személy nő, 18. életévét be nem töltött személy vagy fiatal felnőtt - minden esetben vizsgálni kell a prostitúcióra kényszerítés, illetve az emberkereskedelem lehetőségét.[13]

18. A bejelentő meghallgatásának ki kell terjednie a prostitúcióra kényszerítésre, illetve az emberkereskedelemre utaló körülményekre, különösen arra, hogy az eltűnt személy tervezett-e külföldi munkavállalást.

19. A felkutatott személyek meghallgatása során tisztázni kell, hogy próbálták-e prostitúcióra, koldulásra vagy tiltott munkára kényszeríteni.

20. A KR Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) a határon átnyúló, több országot érintő emberkereskedelem és prostitúcióra kényszerítés elleni hatékony fellépés érdekében - a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai alapján - szükség esetén kezdeményezi közös nyomozócsoportok létrehozását, kialakítja a nyílt és titkos együttműködés egységes elvek mentén történő szabályozását.

21. A KR NNI Bűnügyi Szolgálat Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztálya gondoskodik a világháló folyamatos figyeléséről abból a szempontból is, hogy az internet emberkereskedelem vagy prostitúcióra kényszerítés céljából történő felhasználása felderíthetővé váljék. Kiemelt figyelmet kell fordítani az escort-, örökbefogadási vagy házasságközvetítő ügynökségek ilyen irányú megjelenésére, továbbá a 18. életévét be nem töltött áldozatok és a velük történt visszaélések interneten keresztül történő azonosítására.[14]

22. A KR NNI a tudomására jutott információkat haladéktalanul megküldi további intézkedésre a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szerv részére.

23. A KR NNI Bűnügyi Szolgálat Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztálya - a rendőrségi informatikai rendszerek felhasználásával - gondoskodik a prostitúció elősegítése, kerítés, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása, emberkereskedelem, továbbá az ezekkel kapcsolatban elkövetett kényszerítés és személyi szabadság megsértése bűncselekményekkel összefüggésben nemzetközi információcsere útján keletkezett adatokat tartalmazó országos adatbázis (a továbbiakban: emberkereskedelmi adatbázis) folyamatos karbantartásáról.[15]

24. Az emberkereskedelmi adatbázisnak alkalmasnak kell lennie az országon belüli és a nemzetközi koordináció, a folyamatos információcsere elősegítésére, a szervezett bűnözői csoportok által alkalmazott speciális módszerek, eszközök, útvonalak, hamis okmányok megismerésére, a jelenségkör több szempontú mérésére, továbbá az adatok összehasonlítására is.

25. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály - az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika rendszer adatainak felhasználásával - gondoskodik a Rendőrség Belügyminisztérium felé fennálló, emberkereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről.

26. A nemzetközi emberi jogi egyezményekből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében a rendőri szervek biztosítják, hogy az áldozatok a jogszabályok alapján az őket megillető jogokat gyakorolhassák. Gondoskodnak továbbá arról, hogy az áldozat megfelelő segítségben és védelemben részesüljön, ennek keretében:

a) a tanúkihallgatást végző személy emberkereskedelem áldozataként történő, beazonosítást célzó beszélgetést (azonosító beszélgetést) folytat le, és

aa) ha az azonosítást végző megállapítja, hogy a sértett valószínűsíthetően emberkereskedelem áldozata, az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott kötelezettségnek eleget téve kitölti az azonosító adatlapot (a továbbiakban: EKAT Adatlap), és azt a Rendőrség hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Emberkereskedelem Áldozatainak Azonosítása és Támogatása (EKAT) elnevezésű https://emberkereskedelem.im.gov.hu weboldalra feltölti,[16]

ab) ha azt állapítja meg, hogy az emberkereskedelem, illetőleg a prostitúcióra kényszerítés áldozata biztonságos szállással nem rendelkezik, és személyi biztonsága zárt, őrzött objektumban (védett házban) történő elhelyezését indokolja, ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül - az áldozat írásos beleegyezésével (EKAT Adatlap) - értesíti az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot,[17]

ac) felhívják a harmadik országbeli állampolgár figyelmét arra, hogy egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntse, együttműködik-e a hatósággal, amelynek időtartamára ideiglenes tartózkodási engedély illeti meg, a hatósággal való együttműködése idejére pedig tartózkodási engedélyre jogosult,

ad) felhívják az áldozat figyelmét, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben meghatározottak szerint áldozatsegítő támogatásokra lehet jogosult,

ae) külön felhívják az emberkereskedelem áldozatainak figyelmét a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatait megillető kárenyhítés igénybevételének lehetőségére;

b) szükség esetén intézkednek, hogy az áldozatok orvosi, pszichiátriai segítségben részesüljenek, függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatásában a hatósággal együttműködnek-e;

c) a másodlagos áldozattá válás, a megfélemlítés, a megtorlás megelőzése érdekében az áldozat kihallgatását a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XIV. fejezetében meghatározott különleges bánásmód intézkedéseit alkalmazva kell végrehajtani abban az esetben is, ha a személy a Be. 82. §-a alapján nem minősül további mérlegelés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek;[18]

d)[19]

e) az áldozattal történő kommunikációban a problémaérzékenységet, a segíteni akarást, az empátiát kell előtérbe helyezni, fel kell hívni az áldozat figyelmét az ismételt áldozattá válás kockázatára, és tájékoztatni kell az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségéről;

f) különös figyelmet kell fordítani az emberkereskedelem 18. életévét be nem töltött áldozataira;[20]

g)[21]

h) az emberkereskedelem áldozatainak hatékony azonosítása érdekében gondoskodni kell az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, valamint a megelőzési területen tevékenykedő állomány rendszeres képzéséről annak érdekében, hogy képesek legyenek felismerni, megfelelő bánásmódban (különös tekintettel a másodlagos viktimizáció elkerülésére), védelemben részesíteni, továbbá segítő szervezetek irányába közvetíteni az áldozatokat.

27.[22]

28. A bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesnek, az RRI bűnügyi igazgatóhelyettesének és a KR NNI igazgatójának értékelő jelentést kell készítenie az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásáról, a hatáskörükbe tartozó, a jelenségkört érintő bűncselekmények nyomozási tapasztalatairól, amelyet minden év február 1. napjáig a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek terjesztenek fel.[23]

29. A jelentést a következő szempontok szerint kell elkészíteni:

a) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények - prostitúció elősegítése, kerítés, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása, emberkereskedelem, továbbá az ezekhez kapcsolódó személyi szabadság megsértése és kényszerítés - megjelenési formái, jellemzői, hány esetben és milyen bűncselekmény miatt indult eljárás;

b) a nem prostitúciós célú emberkereskedelem megjelenési formái, jellemzői, eljárások száma;

c) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények jellemző elkövetési helyei, módszerei, körülményei;

d) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények esetében a gyanúsítottak száma, állampolgársága, egyéb jellemzői;

e) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények esetében a sértettek száma, neme, életkora, állampolgársága, egyéb jellemzői (pl. családi állapot);

f) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények esetében az eljárás-befejezések száma és jellege;

g) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények esetében a szervezett bűnözői csoportok által alkalmazott speciális módszerek, eszközök, útvonalak, hamis okmányok jellemzői;

h) a prostitúcióval összefüggő bűncselekmények és az emberkereskedelem nyomozási tapasztalatai, esetleges speciális jellemzők (pl. szervcsonkítás);

i) az utasítás hatálya alá tartozó területeken végrehajtott bűnmegelőzési és áldozatvédelmi feladatok tapasztalatai;

j) történt-e "menedékhelyre" irányítás, hány esetben, milyen életkorú és állampolgárságú áldozatok vonatkozásában;

k) hány esetben folytattak büntetőeljárást 18. életévét be nem töltött prostituált vagy ilyen tevékenységre kényszerített személy ügyében, e személyek vonatkozásában sor került-e a Gyvt.-ben meghatározott feladatok végrehajtására (jelzésadás kiskorú veszélyeztetettsége esetén, ideiglenes hatályú elhelyezés stb.).[24]

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának vezetője és az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának vezetője a 9. pont és 28. pont szerinti jelentések alapján minden év április 30-ig közösen országos értékelő jelentést készítenek, és azt jóváhagyásra felterjesztik a bűnügyi és a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. Mindkét országos rendőrfőkapitány-helyettes általi jóváhagyást követően az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának vezetője és az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának vezetője gondoskodik arról, hogy az országos értékelő jelentést a rendőr-főkapitányságok, a KR, valamint az RRI - a közrendvédelmi, a bűnügyi, bűnmegelőzési és áldozatvédelmi tevékenység továbbfejlesztése érdekében - megismerjék.[25]

31. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

32.[26]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány