BH 2021.4.105 I. Nem eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ha annak jogosultja engedményezés folytán a biztosítottnak kárt okozó személy. Ebben az esetben ugyanis a biztosítási szolgáltatásra jogosult és a biztosítási szolgáltatásra kötelezett nem azonos.

II. A biztosítót regressz igény csak akkor illeti, ha a biztosítási összeget kifizette: a biztosított jogai a kárért felelős személlyel szemben csak a biztosítási szerződés teljesítésével, a kifizetett összeg erejéig háramlanak át a biztosítóra [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 322. §, 536. §, 558. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az M. ...-... forgalmi rendszámú L. LS típusú gépjárműnek (a továbbiakban: jármű) 2013. szeptember 6. napjától a felperesi jogelőd édesanyja, a biztosított volt a tulajdonosa. A járművet egy magyarországi gépjármű-kereskedés külföldről hozta be 2013. május 14-én. Ezen a napon a járművet ideiglenesen kivonták a forgalomból, és ez 2013. szeptember 6-ig tartott.

[2] A biztosított 2013. november 25-ei kockázatviselési kezdettel az alperesnél casco típusú vagyonbiztosítási szerződést kötött. Az alperes által 2014. december 23-án kiállított kötvény felsorolta a tartozékokat, a záradékokat (485., 431., 425.), töréskár esetén az önrészt (10%, de minimum 379 000 forint). Az ajánlat szerint az E. kód 4814B001 volt.

[3] A vagyonbiztosítási szerződés részét képező Jár-művek Casco Biztosításának Különös Feltételei (JCKF14) 1. fejezet I.1. pontja szerint töréskárnak minősül a baleseti jellegű - azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző - esemény által okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy vagy állat által okozott rongálás. A 11. fejezet szabályozza a biztosító mentesülésének eseteit, ezek között a sebességtúllépés mint súlyosan gondatlan magatartás nem szerepel. A 2. fejezet I.3. pontjában a szerződést kötő felek megállapodtak abban, hogy egy később esedékes biztosítási szolgáltatás esetében a káridőponti forgalmi értéket az aktuális magyarországi E. árkatalógus által használtak szerint fogják megállapítani.

[4] A járművet ténylegesen a felperesi jogelőd használta, aki ételvitelszerűen B.-n lakott élettársával, a felperessel. A felperesi jogelőd és a biztosított nem lakott egy háztartásban.

[5] A felperesi jogelőd 2014. október 17-én 20-21 óra körüli időpontban, esős útviszonyok között a járművel 25-30 km/óra sebességgel közlekedett B.-n. A P. utca és az N. út kereszteződésében az A-patakot átívelő hídra egy balra ívelő kanyarban hajtott fel. Eközben vele szemből érkezett a felperes által vezetett L..-... forgalmi rendszámú személygépkocsi. A felperes a felezővonalat figyelmetlenségből átlépte. Ezt észlelve a felperesi jogelőd a járművet jobbra kormányozta, e közben a hídra érve megcsúszott az egyébként építési munkálatok miatt törmelékkel szennyezett, nedves útfelületen, és a járművel a bal oldali útpadkának kissé ferde helyzetben oly módon ütközött neki, hogy a bal első kerék felugrott a padkára. A jármű a híd korlátjának és a mögötte lévő betonnak ütközött, majd onnan visszapattanva legurult az útpadkáról, és az úttesten állt meg. A felperes az elhaladtában észlelt hanghatás miatt járművéből kiszállt, de azt látta, hogy a jogelődje által vezetett jármű lassú tempóban tovább folytatta útját. A felperes az általa vezetett gépkocsival a jármű után ment. Ekkor észlelték az élettársak, hogy ők érintettek a balesetben. A felperesi jogelőd a járművel beállt az udvarra, majd a felperes kocsijával visszamentek a hídhoz és összeszedték az anyagmaradványokat.

[6] Másnap a felperesi jogelőd autómentőt hívott, és a járművet egy b.-i úti szervizbe szállíttatta 18 350 forint díj ellenében.

[7] 2014. október 28-án meghatalmazással eljárva a felperesi jogelőd kárbejelentést tett az alperesnél. Az alperes kárfelvételt végzett, de a biztosítási szolgáltatás teljesítésétől elzárkózott, mert álláspontja szerint a kárbejelentésben leírtaknak megfelelően a káresemény nem jöhetett létre.

[8] A biztosított 2014. december 22-én a roncsot 3 317 000 forint vételár ellenében eladta.

[9] A jármű káridőponti forgalmi értéke 8 945 000 forint, maradványértéke 3 314 000 forint volt, a sérülés gazdaságosan nem volt javítható.

[10] A biztosított 2015. január 28-án a vagyonbiztosítási szerződésből eredő követelését a felperesi jogelődre engedményezte, aki a per alatt, 2017. január 18-án a követelést tovább engedményezte a felperesre. A felperesi jogelőd 2017. február 28. napján elhalálozott.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A 2015. október 6. napján a felperesi jogelőd által előterjesztett keresettel indult perben a felperes pontosított kereseti kérelmében 5 341 815 forint és ennek 2014. november 2. napjától számított törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a casco biztosítás szerinti biztosítási esemény, a töréskár megvalósult, így az alperes teljesítési kötelezettsége beállt. Vitatta az alperes biztosítási esemény hiányára, a gépjárművezető súlyos gondatlanságára vonatkozó álláspontját. Hivatkozott arra, hogy az alperes álláspontjával szemben a per nem kártérítés iránt, nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási jogviszony alapján indult, hanem a biztosított és az alperes közötti vagyonbiztosítási szerződésre alapítva. Követelése nem szűnt meg. Ebben a perben nem lehet állást foglalni a felperes felelősségéről. Az alperesnek nem lehet beszámítási igénye, mivel az csak akkor nyílna meg, ha a biztosítási szolgáltatást teljesítette volna, ami nem történt meg. Az összegszerűség tárgyában hivatkozott arra, hogy a szakértői vélemény megalapozott, a szakértő a járművet indokoltan sorolta az E. katalógus alapján B006 kódszám alá, és a korrekciós tényezők körében indokoltan kell második tulajdonossal számolni. A maradványértéket a szakértői vélemény szerint fogadta el.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Álláspontja szerint a biztosítási eseményt a felperes nem bizonyította, még a szakértői vélemény után sem. A baleset az abban részes személyek előadása szerint nem következhetett be, az előadott baleseti mechanizmus nem a valóságnak megfelelő. A járművezető magatartása nem felelt meg az elvárhatóság követelményének, ezáltal lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Hivatkozott arra, hogy a felperesi jogelődöt súlyos gondatlanság terheli, mert ittasan vagy bódult állapotban vezetett, illetőleg nem tartotta be a 20 km/óra sebességkorlátozást. Arra hivatkozott, hogy a szakértő ellentmondásosan foglalt állást a baleset bekövetkeztéről, kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy a jármű felfutott-e a jobb oldali útpadkára vagy sem. Amiatt, hogy a felperesi jogelőd a sérült járművel az otthonáig haladt, további károk keletkezhettek. Álláspontja szerint nem fogadható el a szakértő által megállapított ütközési sebesség. A rendőri helyszínelés hiányában lényeges körülmények nem voltak kideríthetők. Nem fogadta el a gépjármű kárkori forgalmi értékét sem, mivel álláspontja szerint a szakértő tévesen vette figyelembe a B006-os E. kódot, ugyanis a biztosítási ajánlatban B001 kód szerepel. A felek ilyen kódú járműre kötöttek vagyonbiztosítási szerződést. Ha a jármű mégis B006 kódszámú, és a szakértő által megállapított forgalmi érték elfogadható, akkor alulbiztosítottság áll fenn, és csak aránylagos térítésre köteles.