BH+ 2012.4.138 Társtettességről van szó akkor is, ha összetett bűncselekmény esetén az elkövetők úgy valósítanak meg egyes tényállási elemeket, hogy azok kiegészítik egymást, s ilyen módon az egyik elkövető eszközcselekménye teremti meg a lehetőséget a másik elkövető célcselekményének végrehajtásához [Btk. 20. § (3) bek.].

Az I. r. terheltet a városi bíróság a 2010. december 7-én kelt ítéletével társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben az ellene lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és a korábbi ügyben alkalmazott próbára bocsátást megszüntette.

Az elsőfokú ítéletben megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás a következő.

A próbára bocsátást kimondó ítéletnek a tényállása a következő volt.

A terhelt 2009. szeptember 16-án társával az áruházból különböző italféleségeket és egyéb árukat tulajdonított el, összesen 20 000 forintot meg nem haladó értékben.

A terhelt és két társa, az ügy II. és III. r. terheltje 2009. november 12-én a hajnali órákban betértek az A. sörözőbe.

A sörözőben az I. r. terhelt leült játszani a nyerőgépen játszó sértett mellé, majd beszédbe elegyedett a már ittas állapotú, nyerésben lévő sértettel.

A terheltek szándéka arra irányult, hogy szándékegységben cselekedve eltulajdonítják a sértett nyereményét.

Ennek érdekében az I. r. terhelt meghívta egy italra a sértettet, míg a II. r. terhelt kiment az I. r. terhelt autójához és onnan ismeretlen összetételű kábító hatású anyagot hozott be.

A sértettnek az I. r. terhelt felszólítására 3 óra 16 perckor rendelt Unicumot a III. r. terhelt kivitte az illemhelyre, és ott a II. r. terhelt belekeverte a kábító anyagot, majd visszavitték és az Unicumot a sértett közelében lévő asztalra helyezték.

A sértett az italt elfogyasztotta. Majd az I. r. terhelt 3 óra 21 perckor elküldte a sértett közelében tartózkodó személyeket azzal, hogy beszélgetni szeretne a sértettel.

Ezt követően a III. r. terhelt az I. r. terhelt felszólítására a pultossal kiíratta a gépből az I. r. terhelt nyereményét és átadta részére, aki megkérte a pultost, hogy a sértett nyereményét is írja ki, mivel távozni készülnek, ekkorra a sértett már öntudatlan állapotba került.

A pincérnő 3 óra 29 perckor behozta a sértett nyereményét, a 31 900 forintot, amit az öntudatlan állapotban lévő sértett kabátjának zsebébe tett.

A nyeremény kiírásakor és azt követően az I. r. terhelt azt a látszatot keltette, mintha a sértettel együtt szórakozna, és társaival valamennyien a sértettel egy társaságot alkotnának.

Mindhárom terhelt szorosan körbe vette a sértettet és valamelyikük a kabátzsebből kivette a pénzt, majd mindhárman távozni akartak a sértettel, ám ezt a söröző vendégei megakadályozták, ezért a sértettet visszaültették a székre, majd valamennyien elhagyták a szórakozóhelyet és az áruházba mentek, ahol a pénzt elköltötték.

A sértettnek okozott kár nem térült meg.

Az I. r. és a II. r. terhelt 2009. augusztus 24-én egy divatüzletből 2 db összesen 18 000 forint értékű ruhaneműt úgy tulajdonítottak el, hogy az áruvédelmi eszközt megrongálták.

Az okozott kár nem térült meg.

A megyei bíróság a 2011. március 29-én jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

Az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre súlyosította.

A jogerős ítéletekkel szemben az I. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint az I. r. terhelt cselekményének a Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerinti, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősítése törvénysértő.

Az I. r. terhelt a II. és III. r. terheltek cselekvőségében, az ital kivitelében, a kábítóanyag belekeverésében nem vett részt, így az I. r. terhelt a II. és III. r. terheltekkel nem cselekedhetett szándékegységben.

Az I. r. terhelt cselekményének minősítése helyesen a Btk. 322. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő kifosztás bűntette, ezért a kiszabott szabadságvesztés lényeges enyhítése indokolt.

A Legfőbb Ügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.