BH+ 2009.8.345 A közokirattal visszaélés vétségét a közokiratnak a pillanatnyi rövid ideig tartó birtoklása nem valósítja meg [Be. 277. § (1) bek., Be. 316. § (1) bek.].

Pertörténet:

Tatabányai Törvényszék B.143/2004/19., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.35212/2006/18., Fővárosi Törvényszék Bf.6141/2007/10., Kúria Bfv.685/2007/5. (*BH+ 2009.8.345*, BH 2008.11.292)

***********

A kerületi bíróság a 2007. január 8-án kihirdetett ítéletével D. M. I. r. terheltet lopás vétsége és okirattal visszaélés vétsége miatt, mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra,

N. K. II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétsége, és bűnsegédként megvalósított okirattal visszaélés vétsége miatt, halmazati büntetésül, 7 hónap fogházbüntetésre ítélte, míg

L. K. III. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétsége, és bűnsegédként megvalósított okirattal visszaélés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta.

Az I. r. terheltet a feltételes szabadságra bocsátásból kizárta. A II. r. terhelttel szemben elrendelte két felfüggesztett jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtását. Az I. és II. r. terheltek által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Az ügyben felmerült 14.400 Ft bűnügyi költség megfizetésére a III. r. terheltet kötelezte.

A kerületi bíróság által megállapított tényállás szerint az egymással rokoni kapcsolatban álló terheltek 2006. augusztus 16-án egyikük hozzátartozójának lakásán találkoztak, majd lopási szándékkal bementek a városba. Előzőleg az I. r. terhelt indítványozta, hogy a II. és III. r. terheltek menjenek vele, a cselekmény közben álljanak mellé, és takarják el.

Elhatározásuknak megfelelően 16 óra 50 és 17 óra 40 körüli időben a 4-6-os villamoson utaztak, és a szerelvényeken, valamint a megállókban - elsősorban külföldi turistákkal kapcsolatban - többször eredménytelen előkészületet tettek zseblopás elkövetésére alkalmas helyzetek megteremtésére.

Az O. téren egy olasz állampolgárságú férfira figyeltek fel, akit a villamosra felszállva is követtek, majd ott körbevettek. Az I. r. terhelt kivette a sértett nadrágjának zsebéből annak pénztárcáját, míg a II. és III. r. terheltek figyeléssel biztosították társuk zavartalan tevékenységét. Az ezután következő megállóban mindhárman leszálltak, miközben az I. r. terhelt kezében tartotta a sértett pénztárcáját. A tevékenységüket azonban mindvégig figyelemmel kísérő civil ruhás nyomozók intézkedést kezdtek a terheltekkel szemben. Erre az I. r. terhelt az eltulajdonított pénztárcát bedobta a villamos ajtaján és menekülni próbált. Ugyancsak menekülni próbált a II. r. terhelt is.

A pénztárcában - amelynek értéke 10 eurót tett ki - 40 euró készpénz volt, továbbá abban volt elhelyezve az olasz állampolgárságú sértett személyi igazolványa. A cselekménnyel érintett elkövetési érték összesen 13 793 Ft-ot tett ki. A tettenérés eredményeként a sértett pénzét és személy igazolványát is visszakapta.

A kerületi bíróság jogi álláspontját a következőkkel indokolta:

"A bíróság a fenti tényállás alapján az I. r. vádlott bűnösségét a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétségében, valamint a Btk.277. § (1) bekezdésébe ütköző okirattal visszaélés vétségében megállapította.

A bíróság nem osztotta a védelem azon okfejtését, hogy az I. r. (s ebből eredően a II. és III. r.) vádlott az okirattal visszaélés bűncselekményét nem követte el.

A Btk. 277. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetési tárgya joghatás előidézésére, illetőleg jogilag jelentős tények bizonyítására alkalmas okirat. A bűncselekmény elkövetési magatartása jelen esetben az okirat (közokirat) megszerzésével befejezetté válik. A megszerzés birtokbavételt jelent. Ez a magatartás pedig - minthogy a sértett beleegyezése nélkül történt - azonos a lopás elkövetési tevékenységével, az elvétellel. A jogtalan elvétellel, e magatartás kifejtésével a bűncselekmény befejezetté válik.

A bíróság abban viszont osztotta a védelem álláspontját, hogy jelen esetben a közokirattal visszaélést az I. r. vádlott eshetőleges szándékkal valósította meg. Az elkövetéskor az I. r. vádlott szándéka ugyanis elsődlegesen pénz szerzésére irányult, de gondolhatta, hogy a külföldi állampolgár sértett valamilyen közokiratot feltétlenül magánál tart, tehát annak eltulajdonítására irányuló legalábbis eshetőleges szándéka fennállott.

A bíróság nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság védő által csatolt eseti döntésével - megjegyezve, hogy ennek számos eseti döntés ellentmond - A bírói gyakorlat jelenleg a hivatkozott 2001. évi 397. számú állásfoglalással ellentétes".

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. terhelt és védője jelentett be fellebbezést az okirattal visszaélés alóli felmentés és a büntetés enyhítése érdekében, míg a II. r. és a III. r. terheltek tekintetében az ítélet perorvoslatok hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett.

A F. Bíróság a 2007. június 7-én meghozott ítéletével a kerületi bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében - a közbizalom elleni bűncselekmény megnevezését közokirattal visszaélés vétségére pontosítva - helybenhagyta.

Végzésének indokolása szerint "a tényállás alapján okszerű következtetést vont a kerületi bíróság az I. r. vádlott bűnösségére és a bűncselekmények minősítése is maradéktalanul helyes, csupán a vádlott terhére megállapított közbizalom elleni bűncselekmény megnevezését helyesbítette a másodfokú bíróság.

Az igen részletesen kifejtett védői jogi állásponttal szemben - ismerve a jelenleg is alakuló ellentétes joggyakorlatot - a másodfokú bíróság a kerületi bíróság okfejtését osztja, amely szerint a Btk. 277. § (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény esetén a közokirat megszerzése a lopással lényegét tekintve azonos elkövetői magatartást takar. A közokirattal visszaélés vétsége nem célzatos bűncselekmény, eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Amikor a vádlott a sértett nadrágja zsebéből a pénztárcáját kivette számolhatott azzal, hogy abban közokiratok is fellelhetőek. A személyi igazolvány sértett beleegyezése nélküli jogellenes megszerzése folytán a Btk. 277. § (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény megállapítható. Az I. r. vádlott a sértett pénztárcáját akkor dobta fel a villamosra, - anélkül, hogy tartalmát módja, lehetősége lett volna megnézni - amikor a nyombani tettenéréskor a rendőri intézkedés megkezdődött, a rendőrjárőrök felfedték magukat. Így az eshetőleges szándékkal jogellenesen megszerzett közokiratnak -a pénztárcával együtt történt - eldobása a tettenérésre tekintettel az eltulajdonított tárgyaktól való szabadulást célozta.

A lopási cselekmény kapcsán utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a vádlotti magatartás a jogszabályok változása mellett jelenleg is büntetendő - az az értékhatár időközbeni felemelése folytán - a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés i) pontja szerint minősülő lopás vétsége lenne. Ennek figyelembevételével, a vádlottal szemben a Btk. a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályai szerinti minősítés helyes".