62010CJ0615[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2012. június 7. Insinööritoimisto InsTiimi Oy. A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. 2004/18/EK irányelv - Közbeszerzések a védelem terén - 10. cikk - Az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja - A tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme - Fegyverek, lőszerek és hadianyagok kereskedelme - Az ajánlatkérő által kifejezetten katonai célra beszerzett termék - E termék messzemenően hasonló civil hasznosításának lehetősége - Elektromágneses mérések végrehajtását segítő forgóasztalos berendezés (»tiltable turntable«) - A 2004/18 irányelvben előírt eljárásoknak megfelelő versenyeztetés hiánya. C-615/10. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2012. június 7. ( *1 )

"2004/18/EK irányelv - Közbeszerzések a védelem terén - 10. cikk - Az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja - A tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme - Fegyverek, lőszerek és hadianyagok kereskedelme - Az ajánlatkérő által kifejezetten katonai célra beszerzett termék - E termék messzemenően hasonló civil hasznosításának lehetősége - Elektromágneses mérések végrehajtását segítő forgóasztalos berendezés (»tiltable turntable«) - A 2004/18 irányelvben előírt eljárásoknak megfelelő versenyeztetés hiánya"

A C-615/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Korkein hallinto-oikeus (Finnország) a Bírósághoz 2010. december 23-án érkezett, 2010. december 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Insinööritoimisto InsTiimi Oy által indított,

a Puolustusvoimat

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök, A. Prechal, L. Bay Larsen (előadó), C. Toader és E. Jarašiūnas bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. december 12-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Insinööritoimisto InsTiimi Oy képviseletében A.-M. Eskola asianajaja és T. Pekkala,

- a Puolustusvoimat képviseletében J. Matinlassi, meghatalmazotti minőségben,

- a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében J. Očková, T. Müller és M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Paasivirta és C. Zadra, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2012. január 19-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) 10. cikkének, az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdése b) pontjának, valamint az EUM-Szerződés e rendelkezésének hatálya alá tartozó, az 1958. április 15-i 255/58 tanácsi határozatban szereplő fegyverek, lőszerek és hadianyagok jegyzékének (a továbbiakban: a Tanács 1958. április 15-i jegyzéke) értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet az Insinööritoimisto InsTiimi Oy (InsTiimi SA mérnökiroda, a továbbiakban: InsTiimi) és a Suomen Puolustusvoimien Teknillinen Tutkimuslaitos (a finn védelmi erők műszaki vizsgálóintézete) között az ez utóbbi által elektromágneses mérések alá vetett eszközök állványaként szolgáló forgóasztalos berendezés ("tiltable turntable") beszerzésére irányuló szerződésnek a 2004/18 irányelvben előírtaktól eltérő eljárás útján történő odaítélése tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. A 2004/18 irányelvnek a "Közbeszerzés a védelem terén" című és az ezen irányelv II. címének az "Alkalmazási kör" elnevezésű II. fejezetében szereplő 10. cikke kimondja:

"Ezt az irányelvet a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre [az EK 296. cikkre] is figyelemmel kell alkalmazni."

4. Az említett EK 296. cikk, amely az alapügy tényállásának idején alkalmazandó volt, és amelyet a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az EUMSZ 346. cikk azonos megfogalmazású szövege váltotta fel, kimondta:

"(1) [Az EK-Szerződés] rendelkezései nem zárják ki a következő szabályok alkalmazását:

a) egyik tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel;

b) a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében.

(2) A Tanács az általa 1958. április 15-én megállapított, az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó listát a Bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal megváltoztathatja."

5. A Tanács 1958. április 15-i 255/58 határozata állapítja meg az EK 296. cikk (2) bekezdése szerinti listát, amelynek a 2008. november 26-i 14538/4/08 tanácsi dokumentum tartalmazza egyes kivonatait. A kérdést előterjesztő bíróság erre a listára utal, és különösen annak 11., 14. és 15. pontjára, amelyek szövege a következő:

"[Az EK-Szerződés 296.] cikke (1) bekezdésének b) pontja az alábbi hadianyagokra alkalmazandó, ideértve a nukleáris fegyvereket is:

[...]

11. Katonai elektronikus berendezések.

[...]

14. Az ezen listában felsorolt anyagok különleges részei vagy elemei, amennyiben azok katonai jellegűek.

15. A kifejezetten az ezen listában felsorolt, kizárólagosan katonai célú fegyverek, lőszerek és eszközök tanulmányozására, gyártására, tesztelésére és irányítására szolgáló gépek, berendezések és elemek."

6. A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 216., 76. o.), amelyet a tagállamoknak 2011. augusztus 21-ig kellett átültetniük, (10) preambulumbekezdésében kimondja:

"Ezen irányelv alkalmazásában katonai felszerelések különösen [...] a Tanács 1958. április 15-i [...] jegyzékében felsorolt terméktípusok [...]. Ez a jegyzék kizárólag olyan felszereléseket tartalmaz, amelyeket kifejezetten katonai célokra terveztek, fejlesztettek ki és gyártottak. [...] Ezen irányelv alkalmazásában a »katonai felszerelések« kifejezésnek magában kell foglalnia az olyan termékeket is, amelyeket bár eredetileg civil használatra fejlesztettek ki, később átalakítják katonai célokra, és fegyverekként, lőszerekként és háborús eszközökként használnak."

A finn jog

7. A 2004/18 irányelvet a finn jogba a 348/2007. sz. közbeszerzési törvény (julkisista hankinnoista annettu laki) és a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló 614/2007. sz. rendelet (julkisista hankinnoista annettu asetus) ültette át.

8. Az említett törvény 7. cikkének (1) bekezdése annak hatályát a következőképpen határozza meg:

"Ez a törvény nem vonatkozik azokra a szerződésekre,

1) amelyek titoktartási kötelezettség alá esnek, vagy amelyek teljesítése különleges, törvényben előírt biztonsági intézkedéseket követel meg, vagy ha az állam lényeges biztonsági érdekei ezt megkívánják;

2) amelyek tárgya alapvetően katonai célra alkalmas [...]

[...]"

9. A finn védelmi minisztérium 2008. május 28-án kiadott közigazgatási rendelkezése szerint a védelmi célokra szánt katonai felszerelések beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésekor további intézkedésig figyelemmel kell lenni többek között a védelmi minisztérium 1995. március 17-i 76/1995. számú utasítására.

10. A 76/1995. számú utasítás 1. cikke meghatározza, hogy mit kell olyan alapvetően katonai célra szánt terméknek vagy szolgáltatásnak tekinteni, amelyre a 348/2007. sz. közbeszerzési törvény nem vonatkozik.

11. A 76/1995. számú utasítás mellékletének M. pontjával összefüggésben értelmezett, fent említett 1. cikk rendelkezéseiből kitűnően ilyenek különösen a "katonai tevékenységre és kiképzésre vagy katonai bevetések szimulációs gyakorlatára szánt speciális felszerelések és a kifejezetten erre kifejlesztett alkatrészek, kiegészítő eszközök és felszerelések".

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12. A Suomen Puolustusvoimien Teknillinen Tutkimuslaitos 2008-ban egy forgóasztalos berendezés beszerzésére irányuló, 1650000 euró értékű közbeszerzési eljárást indított, anélkül hogy előzetesen hirdetményt tett volna közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

13. 2008. február 5-én négy gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, köztük az InsTiimit is.

14. 2008. június 24-én a szerződést az InsTiimi helyett egy másik ajánlattevőnek ítélték oda olyan "tárgyalásos eljárás" keretében, amely a 2004/18 irányelv szerinti egyik közbeszerzési eljárás követelményeinek sem felelt meg. 2008. június 25-én a szerződés tárgya és az alapeljárás tárgyát képező forgóasztalos berendezés működése ismertetésre került az egyik finn napilapban.

15. Az InsTiimi, mivel álláspontja szerint a közbeszerzési eljárást a 2004/18 irányelv előírásainak megfelelően kellett volna lefolytatni, a markkinaoikeus (gazdasági ügyek bírósága) előtt megtámadta az alapeljárás tárgyát képező közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatot.

16. E bíróság e keresetet elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az említett forgóasztalos berendezés alapvetően katonai célra szolgál, és az ajánlatkérő kizárólag ilyen célra kívánta használni azt.

17. Ennélfogva a markkinaoikeus arra a következtetésre jutott, hogy az említett szerződés a 348/2007. sz. közbeszerzési törvény 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti kivételre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik.

18. Az InsTiimi e határozat ellen fellebbezést terjesztett elő a Korkein hallinto-oikeusnál (legfelsőbb közigazgatási bíróság).

19. E bíróság előtt az InsTiimi előadta, hogy a forgóasztal a civil szektorból származó műszaki innováció, és nem katonai felszerelési tárgynak tervezték. Az alapügy tárgyát képező forgóasztalos berendezés műszaki megvalósítása teljesen szabadon hozzáférhető anyagokon, összetevőkön és összeszerelésen alapszik, és az ezzel összefüggő tervezés csupán az építőelemek célzott kiválasztását és összeillesztését jelenti a kiírásban szereplő előírások teljesítéséhez.

20. A Pääesikunta (vezérkari főnök) által képviselt Puolustusvoimat (védelmi erők) a kérdést előterjesztő bíróság előtt azt adta elő, hogy e forgóasztalos berendezést kifejezetten katonai célra szerezték be, és azt speciálisan katonai bevetések szimulálására szánták. A forgóasztal segítségével a légi felderítés elleni katonai csapást szimulálják és gyakorolják meghatározott szögből és célmeghatározással.

21. A Puolustusvoimat érvelése szerint az említett forgóasztalos berendezés lényeges eleme a mérések, szimulációk és az elektronikus hadviselés gyakorlása céljából szabadban felépítendő mérőpályának, így katonai célú fegyverkutatásra tervezik.

22. Ugyanezen forgóasztalos berendezés a 76/1995. sz. utasítás mellékletének M. pontja szerinti termék.

23. A kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést veti fel, hogy a 2004/18 irányelv alkalmazandó-e akkor, ha a szerződés tárgyát képező eszköz kifejezetten katonai célt szolgál, azonban ezen eszköznek a civil szektorban is létezik messzemenően hasonló műszaki hasznosítása.

24. Ilyen körülmények között a Korkein hallinto-oikeus felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Vonatkozik-e a [2004/18] irányelv - az ezen irányelv 10. cikkét, az [EK 296. cikk] (1) bekezdésének b) pontját és [a Tanács] 1958. április 15-i [...] jegyzékét figyelembe véve - az egyébként az irányelv hatálya alá tartozó szerződésre, ha a szerződés tárgyát az ajánlatkérő állítása szerint kifejezetten katonai célra kívánják felhasználni, annak azonban a civil szektorban is létezik messzemenően hasonló műszaki hasznosítása?"

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

25. A finn kormány, anélkül hogy elfogadhatatlansági kifogást hozna fel, írásbeli észrevételeiben kifejti, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz arra vonatkozó információkat, hogy az ajánlatkérő milyen intézkedéseket vél szükségesnek a Finn Köztársaság "alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez" az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem tud nyilatkozni az említett rendelkezés ezen alkalmazási feltételével kapcsolatban.

26. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem kérte az EK 296. cikk (1) bekezdése b) pontja ezen alkalmazási feltételének értelmezését, önmagában nem kérdőjelezi meg az említett kérelem elfogadhatóságát.

27. Az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás keretében ugyanis egyedül az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelős nemzeti bíróság feladata az előtte folyamatban lévő ügy sajátosságaira figyelemmel megítélni azt, hogy egyrészt az ítélethozatala szempontjából szükséges-e az előzetes döntéshozatal, másrészt hogy a Bíróság számára feltett kérdések relevánsak-e Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság - főszabály szerint - köteles határozatot hozni (lásd különösen a C-517/10. sz. Kamberaj-ügyben 2012. április 24-én hozott ítélet 40. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

28. Ugyanakkor a Bíróság jogosult saját hatáskörének megállapítása céljából megvizsgálni azokat a körülményeket, amelyek mellett a nemzeti bíróság hozzá fordult (lásd a fent hivatkozott Kamberaj-ügyben hozott ítélet 41. pontját). A Bíróság csak akkor utasíthatja el a határozathozatalt a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről, ha a közösségi jog kért értelmezése nyilvánvalóan nem áll kapcsolatban az alapjogvita tényeivel vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azon ténybeli és jogi körülmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a feltett kérdésekre hasznos módon válaszolhasson (lásd a C-450/06. sz. Varec-ügyben 2008. február 14-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-581. o.] 24. pontját).

29. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jelen esetben feltett kérdést csak akkor lehetne hipotetikusnak, és ezért elfogadhatatlannak tekinteni, ha nyilvánvaló lenne, hogy az alapügyben a 2004/18 irányelv 10. cikkében hivatkozott, az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kivétel alkalmazása semmi esetre sem lenne igazolható a Finn Köztársaság alapvető biztonsági érdekeivel.

30. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a Korkein hallinto-oikeus anélkül, hogy határozottan rögzítené, hogy az ajánlatkérő ebben az ügyben ilyen alapvető érdekekre hivatkozik, annak megállapítására korlátozódik, hogy a Puolustusvoimat a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról szóló, 2006. december 7-i (COM(2006) 779 végleges) bizottsági értelmező közleményben javasolt módon nem mutatta be azon alapvető biztonsági érdekeket, amelyeket az alapügy tárgyát képező forgóasztalos berendezés beszerzése érintett, valamint azt sem, hogy miért volt indokolt a 2004/18 irányelv rendelkezései alkalmazásának mellőzése ebben az esetben.

31. E körülmények között nem nyilvánvaló, hogy az előterjesztett kérdés hipotetikus jellegű.

32. Ezért az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell tekinteni.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

33. Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2004/18 irányelvnek az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kivonják az említett irányelv szerinti eljárások hatálya alól az ajánlatkérő által a védelem terén olyan eszköz beszerzésére irányuló szerződés odaítélését, amelynek - noha kifejezetten katonai célra szánják - lehetséges messzemenően hasonló civil hasznosítása is.

34. A 2004/18 irányelvnek az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikkéből kitűnik, hogy a tagállamok a védelem terén odaítélendő közbeszerzési szerződések esetében az említett irányelvtől kivételt engedő intézkedéseket hozhatnak, amennyiben egyfelől "fegyverek, lőszerek és hadianyagok [...] kereskedelmé[ről]" van szó, és másfelől ezen intézkedések szükségesek az érintett tagállam "alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében".

35. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ahogyan az az alapvető szabadságoktól való eltérésekre vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatból következik, e rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni (lásd különösen az EK 296. cikkben előírt eltéréseket illetően a C-284/05. sz., Bizottság kontra Finnország ügyben 2009. december 15-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-11705. o.] 46. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Jóllehet e cikk (1) bekezdésének b) pontja azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a tagállamok szükségesnek ítélhetnek alapvető biztonsági érdekeik védelméhez, azt nem lehet olyan módon értelmezni, hogy a tagállamokra olyan hatáskört ruház, amely alapján azok pusztán ezen érdekekre hivatkozva eltérhetnek az EK-Szerződés rendelkezéseitől.

36. A Tanácsnak az EK 296. cikk (2) bekezdésében kifejezetten hivatkozott, 1958. április 15-i jegyzékén szereplő terméktípusok főszabály szerint az ugyanezen cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti eltérési lehetőség hatálya alá tartoznak.

37. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az olyan termék, mint az alapügyben szóban forgó forgóasztalos berendezés, besorolható-e az említett jegyzékben található valamely kategóriába.

38. Az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja ugyanakkor akként rendelkezik, hogy a tagállamok által így elfogadott intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében.

39. Következésképpen egyfelől emlékeztetni kell arra, hogy az ajánlatkérő nem hivatkozhat az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontjára olyan felszerelés vásárlásával kapcsolatos kivételt tevő intézkedés igazolására, amelynek bizonyosan van civil hasznosítása, katonai célú hasznosítása azonban csak esetleges (lásd ebben az értelemben a C-337/05. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2008. április 8-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-2173. o.] 48. és 49. pontját).

40. Másfelől, még ha valamely termék a felszereléseknek a Tanács 1958. április 15-i jegyzékében szereplő valamelyik kategóriájába tartozna is, amennyiben annak messzemenően hasonló civil hasznosítása is létezik, e termék csak akkor tekinthető kifejezetten katonai célra szántnak az EK 296. cikk értelmében, ha az ilyen hasznosítási móddal nemcsak az ajánlatkérő ruházza fel azt, hanem - amint azt a főtanácsnok is megállapította indítványának 48. pontjában - e hasznosítás az ilyen célra tervezett, kifejlesztett vagy jelentős mértékben átalakított felszerelés sajátos tulajdonságaiból következik.

41. E tekintetben ugyanis meg kell állapítani, hogy az említett jegyzék 11. pontjában használt "katonai" kifejezés, valamint az ugyanezen jegyzék 14. és 15. pontjában használt "amennyiben azok katonai jellegűek", illetve "kizárólagosan katonai célú" fordulatok azt jelzik, hogy az e pontokban említett termékeknek objektíve kell kifejezetten katonai jellegűnek lenniük.

42. Végül meg kell jegyezni, hogy nemrégiben az uniós jogalkotó a 2009/81 irányelv (10) preambulumbekezdésében pontosította, hogy ezen irányelv alkalmazásában a "katonai felszerelések" kifejezésnek magában kell foglalnia az olyan termékeket is, amelyeket bár eredetileg civil használatra fejlesztettek ki, később átalakítottak katonai célokra, és amelyeket fegyverekként, lőszerekként és háborús eszközökként használnak.

43. A Bíróság rendelkezésére bocsátott információk alapján az olyan forgóasztalos berendezés, mint amely az alapügy tárgyát képezi, az elektromágneses mérések végrehajtásának és a katonai bevetések szimulációjának lehetővé tételét szolgálja. Ennélfogva az a Tanács 1958. április 15-i jegyzékének - a 11. és 14. pontjával összefüggésben értelmezett - 15. pontja értelmében vett, fegyverek tesztelésére és irányítására szolgáló katonai berendezés összetevőjének tekinthető, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

44. Ugyanakkor az ilyen forgóasztalos berendezés, amennyiben azt az ajánlatkérő kizárólag katonai célokra kívánja használni, csak akkor tekinthető kizárólag ilyen célra szántnak az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében véve, ha bizonyítást nyer, hogy az alapeljárás felperese által hivatkozott, civil hasznosításra szánt hasonló eszközöktől eltérően, az említett berendezés sajátos tulajdonságainál fogva kifejezetten ilyen célokra tervezettnek és kifejlesztettnek tekinthető, ideértve a jelentős átalakítások esetét is, amit szintén a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

45. Hozzá kell tenni, hogy amennyiben a fenti megfontolások alapján a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy az alapügy tárgyát képező termék a 2004/18 irányelv 10. cikkében hivatkozott EK 296. cikk (1) bekezdése b) pontjának tárgyi hatálya alá tartozik, e bíróságnak ellenőriznie kell azt is, hogy a Szerződés e rendelkezésében biztosított lehetőségre hivatkozó tagállam tudja-e bizonyítani, hogy alapvető biztonsági érdekeinek védelme miatt az e cikkben előírt eltérés alkalmazása szükséges (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Finnország ügyben hozott ítélet 49. pontját), és hogy ezen alapvető érdekek védelme nem lett volna elérhető a 2004/18 irányelv által előírt versenyeztetési eljárás keretében (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 53. pontját).

46. A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelvnek az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az csak abban az esetben teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy kivonják az említett irányelv szerinti eljárások hatálya alól az ajánlatkérő által a védelem terén olyan eszköz beszerzésére irányuló szerződés odaítélését, amelyet noha kifejezetten katonai célra szánnak, annak lehetséges messzemenően hasonló civil hasznosítása is, amennyiben az említett eszköz sajátos tulajdonságainál fogva kifejezetten ilyen célokra tervezettnek és kifejlesztettnek tekinthető, ideértve a jelentős átalakítások esetét is, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

A költségekről

47. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az csak abban az esetben teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy kivonják az említett irányelv szerinti eljárások hatálya alól az ajánlatkérő által a védelem terén olyan eszköz beszerzésére irányuló szerződés odaítélését, amelynek - noha kifejezetten katonai célra szánják - lehetséges messzemenően hasonló civil hasznosítása is, amennyiben az említett eszköz sajátos tulajdonságainál fogva kifejezetten ilyen célokra tervezettnek és kifejlesztettnek tekinthető, ideértve a jelentős átalakítások esetét is, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: finn.